A Monarchia fénykora a Tudományos Könyvtárban
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozat reprint változatát bárki fellapozhatja a könyvtár olvasótermében.
Huszonkét közkönyvtár, köztük a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és a Haáz Rezső Múzeumhoz tartozó Tudományos Könyvtár képviselői vettek részt a május 28-29.-én, Budapesten lezajlott Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozóján.
A négyéves szünet után Határtalan együttműködés – stratégia, integráció, megújulás címmel az Országos Széchenyi Könyvtár, a Könyvtári Intézet és az Országgyűlési Könyvtár által
megrendezett szakmai fórumon a határon túli intézmények tevékenységét, köztük a Tudományos Könyvtárét is értékes könyvajándékkal ismerte el a fórum védnöke, Kövér László.
Az ajándékcsomag szimbolikus átadása még a konferencián megtörtént: Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben című könyv 21 kötetéből az elsőt már akkor átvehette a Tudományos Könyvtár őre Róth András Lajos történész. A reprint kiadás további példányai július 5-én érkeztek meg a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium épületében működő Tudományos Könyvtárba.
Ajándék az ajándék mellé
„Amikor kibontottuk a csomagot, akkor ért bennünket a meglepetés, hogy tulajdonképpen még két kötetet kaptunk. Az egyik az Országgyűlés épületét bemutató könyv díszkiadása, a másik pedig Magyarország Alaptörvénye" – mutatta be az értékes adományt Róth András Lajos, aki Miklós Zoltán múzeumigazgató társaságában számolt be a rangos szakmai találkozóról, amelynek résztvevői javaslatokat tettek a könyvtárak közötti szakmai együttműködés 2014-2020 közötti időszakára vonatkozó stratégiára.
„Az Ostrák-Magyar Monarchia képben és írásban könyvsorozat Rudolf trónörökös kezdeményezésére 1885. december 1. és 1901. október 1-je között, a monarchia fénykorában jelent meg. Átfogja az akkori osztrák-magyar birodalmat: nyolc kötetben a magyarországi területeket, 11 kötetben az osztrák részt tárgyalja, van egy bevezető füzet és két függelék is.
Valamikor ez a kiadvány német és magyar nyelven, 396 kis füzetben, 572 közleménnyel, 4520 rajzzal és 19 színes képmelléklettel látott napvilágot, szerzői a korszak jeles személyiségei voltak. A kis füzeteket össze lehetett fűzni, amikor összegyűlt egy kötetnyi, a kiadó elküldte a borítót. Ennek számtalan verziója létezik, a könyvtárunknak a piros és zöld színű van meg" – foglalta össze a sorozattal kapcsolatos tudnivalókat és mutatta be az eredeti kiadványokat Róth.
Hozzáfűzte, az ajándékba kapott reprint kiadásnak azért is örvendenek, mert az első kiadásból nem minden kötet van meg a Tudományos Könyvtár állományában.
Róth azt is elmondta, hogy bár a sorozat tartalma digitális formában is elérhető, a most kapott kiadásnak szimbolikus értéke is van: a papíralapú információhordozók jelentőségét emeli ki a 21. században.
Az ajándékba kapott könyveket, akárcsak a könyvtár állományában levő több ezer értékes könyv bármelyikét bárki fellapozhatja, tanulmányozhatja a Tudományos Könyvtárban, amely hétköznaponként 8-16 óra között látogatható.
LÁZÁR EMESE
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

Megkezdődött a Bolyai Nyári Akadémia pedagógus-továbbképző
Megkezdte tevékenységét hétfőn a Bolyai Nyári Akadémia. A Romániai Magyar Dedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett pedagógus-továbbképző több helyszínen zajlik: Szovátán, a Teleki Oktatási Központban, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron.
Szovátán „A tanulás tanulása az alsó tagozaton“-, illetve „Játék és tanulás az óvodai nevelésben”- címmel tartanak előadásokat az óvodapedagógusok és tanítók számára. Óvodapedagógusok és tanítók képzése zajlik Csíkszeredában is, amelynek az RMPSZ székház Bolyai terme ad otthont. A csíki szekcióban a hét folyamán 53 résztvevő pedagógus és 7 előadó tevékenykedik.
A Bolyai Nyári Akadémia 2013-as kiadásán összesen 68 szakmai előadó és foglalkozásvezető irányítása alatt 344 pedagógus vesz részt. A rendezvények sorát a vallástanárok képzése zárja: július 21-27 között Székelyudvarhelyen a katolikus vallástanárok továbbképzése zajlik, míg Kolozsváron 27-31-e között a református vallástanárok vesznek részt az “agytágítón”.
Az ünnepélyes megnyitó kedden, július 16-án lesz Nagy Lóránt zenetanár, illetve Kiss Bora színművész közreműködésével. A hivatalos megnyitó mellékrendezvényeként Móser Zoltán Príma és Balogh Rudolf díjas fotográfus képeiből összeállított albumát Kroó Norbert neves fizikus, illetve Burus Endre, a könyvet megjelentető Pro Print kiadó vezetője mutatják be az érdeklődőknek.
A Bolyai Nyári Akadémia idei fővédnökei Hoffmann Rózsa, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, illetve Király András, Románia Nemzeti Oktatási Államtitkára. A rendezvény fő támogatója Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma.
H. Sz. J.
Maszol.ro

Árpád-korra utaló nyomok Csíkvacsárcsiban
Minikonferencia keretében számoltak be a Sándor-kúria területén folyó kutatásokról a munkálatokat végző régészek Csíkvacsárcsiban, a közbirtokosság épületében.
A Sándor-kúria területe a Csíki-medence egyik legfontosabb régészeti lelőhelye. A kaszálók és a kertek egy későközépkori nemesi kúria több, kőből épített, alápincézett épületének romjait, illetve egy Árpád-kori település nyomait rejtik. A kutatás tavaly, 2012 nyarán kezdődött Hargita Megye Tanácsa, a Csíkvacsárcsi Közbirtokosság, a Szentmihályi Polgármesteri Hivatal és Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő támogatásával, a Csíki Székely Múzeum (CsSzM) szervezésében, az ELTE Régészeti Tanszékének és a kolozsvári BBTE egyetemi hallgatóinak részvételével.
Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze az eddigi ásatások eredményeiről számolt be, amelyek során egy 16-17. század fordulóján több periódusban épített, többosztatú, alápincézett épület nyomait tárták fel, illetve jelentős 12. századi településre utaló nyomokat, sarkantyúkat, edénytöredékeket találtak.
Sógor Csaba szerint ez az ásatás nem csupán a szakma, hanem a falu számára is fontos, hiszen bebizonyosodott, hogy Csíkvacsárcsi Árpád-kori település. „A múlt kutatása a jövő irányvonalait szabja meg számunkra. Európa erősségét is az öntudatos, múltjukat ismerő és jövőjüket is építeni akaró közösségek jelentik” – fejtette ki a képviselő.
Az eseményen Hegyi Dóra, az ELTE hallgatója a munkában részt vállaló egyetemisták személyes benyomásairól, illetve a falu népi építészetének archaikus szépségéről, és a környék gazdag kulturális örökségéről beszélt. Ezt követően Csutak Attila történész a Csíki Székely Krónika hitelességével kapcsolatos kutatásainak legújabb eredményeit mutatta be.
Maszol.ro

Legyünk mi bölcsebbek
Mert úgy tűnik, vezetőink nem nőttek fel a feladathoz. Mintha nem érzékelnék a veszélyt, hogy néhány év múlva a szórvány sorsára juthat Székelyföld is, ha a román hatalom megvalósítja régióátszervezési terveit.
S ha ma még egyik vágyunk az, hogy regionális hivatalos nyelvként ismerjék el a magyart, néhány évtized múlva talán már azért izgulhatunk, meglesz-e húszszázalékos arányunk, hogy bár szülővárosunk nevét magyarul is kiírják… Mindeközben képviseletünkre vállalkozó politikusaink csak pártérdekeikkel foglalatoskodnak. Nyugtatgatnak, hogy messzi még a veszély, fanyalogva nyilatkozgatnak, cinikusan üzengetnek egymásnak a sajtóban. Az RMDSZ elnöke nemrég kertipartiszerű összejövetelen látta megfelelőnek nyilvánosságra hozni, hogy szeptemberre szerveznek nagyszabású tüntetést. Csak remélhetjük: a helyszín és a bejelentés módja nem annak a fokmérője, hogy mennyire komolyan viszonyulnak az ügyhöz. Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői, vélhetően kiszorítva érezvén magukat a szervezésből, senkivel nem egyeztetve, július 20-ra hirdettek megmozdulásokat Erdély-szerte. Csak ennyi kellett, nem is késett a replika. Kovács Péter RMDSZ-főtitkár nekiesett az EMNP-nek, azzal vádolva őket, hogy vízipisztollyal indulnak háborúba. Mi több, ezúttal a márciusi marosvásárhelyi autonómiatüntetésen az RMDSZ központi vezetésével nyíltan szembeszegülő háromszéki RMDSZ-elnök is sietett Kovács nyomdokaiba lépni, maga is különutassággal vádolva a Néppártot. S ha mindez nem lett volna elég, megszólaltak az MPP képviselői is, akiknek meg az fáj, hogy központi szinten nem egyeztettek velük. És – a Hargita megyeiek közleménye szerint – az is, hogy nyár van, a melegben pedig, ugyebár, nehéz tiltakozni. Így állunk hát most, miközben a hatalom rendületlenül folytatja elképzelései gyakorlatba ültetését. Holnap Székelyföldre látogat Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, Bálványoson szerveznek közvitát a közigazgatási átszervezésről. Országjáró körútján újabb helyszínt pipálhat majd ki, s amikor előáll majd a kormány terveivel, senki sem vádolhatja azzal, hogy nem kezdeményezett széles körű társadalmi egyeztetést. Ráadásul fű alatt szervezik át az államigazgatást is a tervezett új berendezkedésnek megfelelően, most éppen az adóhivatalok összevonása folyik a leendő régiók mentén. Történik pediglen mindez nyáron, amikor egyes vezetőink szerint úgysem fenyeget semmilyen azonnali veszély, mások meg a hőség miatt nem tartják időszerűnek felemelni szavukat. Hát ezért kellene nekünk bölcsebbnek lennünk. Hagyjuk a vádaskodást politikusainkra, míg végre eldöntik majd, kinek milyen messzi lő a vízipuskája – mi pedig fogjunk össze, mutassuk meg, hogy bírjuk a meleget, felelősségteljesen viszonyulunk jövőnkhöz, és legyünk ott minden tüntetésen, bármelyik magyar szervezet kezdeményezze azt. Júliusban is, szeptemberben is, valahányszor szükség van rá.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tüntetés és aláírásgyűjtés (Régióátszervezés ellen, autonómia mellett)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) reményei szerint több mint száz erdélyi településen tartanak húszperces tüntetést július 20-án este nyolc órától a régióátszervezési tervek ellen, az autonómia mellett. Ugyanekkor kezdik azt az aláírás-gyűjtési kampányt, mellyel azt kívánják elérni, a kormány módosítsa a régiósítási tervezetet oly módon, hogy a Székelyföld speciális státussal rendelkező közigazgatási régióvá váljék. Tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor pártelnök ismertette, szerdáig negyven székelyföldi és 35 közép-erdélyi és partiumi településről jelezték, hogy megszervezik a helyi tüntetést.
„Óránként érkeznek újabb településekről szóló bejelentések a központi szervező csapathoz. Csalódott lennék, ha a százat nem érné el a helyszínek száma” – jelentette ki Toró. Az elnök hozzátette: arra törekszenek, hogy mindenki lakóhelye közelében nyilváníthassa ki véleményét a régiók kérdésében, de ugyanakkor aláírásgyűjtéssel is meg szeretnék teremteni a lehetőséget a véleménynyilvánításra.
Toró T. Tibor elmondta, az EMNP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács csupán kezdeményezői a tüntetéseknek, de együtt mozgósítanak a Székely Nemzeti Tanáccsal, és számítanak mind a Magyar Polgári Párt (MPP), mind az RMDSZ részvételére. A közös szervezés meghiúsulására felidézte, az MPP vezetői nem jelentek meg azon az egyeztetésen, amelyen többek között a tüntetés kérdéseit is meg szerették volna vitatni velük, az RMDSZ esetében pedig azt érzékelték, hogy a szövetség szeptemberre tervez hasonló megmozdulást. „Mi úgy gondoljuk, nincs két hónap arra, hogy elmenjünk szabadságra. Ebben a két hónapban is dolgozni kell, fel kell mutatni a közakaratot” – fogalmazott Toró T. Tibor. Hozzátette: ha az RMDSZ szeptemberben szervez tüntetést, az EMNP ott lesz mellette. Az elnök közölte: az RMDSZ-től – Kovács Péter főtitkár nyilatkozatát leszámítva – nem kaptak érdemi választ a felhívásukra. „Kelemen Hunor nem válaszolt, de sok jelzés van a helyi szintekről, a polgármesterek részéről, hogy nem szeretnének kimaradni a megmozdulásból” – mondta.
Toró T. Tibor a sajtótájékoztatón bejelentette, július 20-án aláírás-gyűjtési kampányba is kezdenek. „Az aláírásokkal a kormányt arról akarjuk meggyőzni, hogy módosítsa a regionalizálás tervezetét. Azt akarjuk, hogy a Székelyföld speciális státussal rendelkező közigazgatási régióvá váljék. A Liviu Dragnea kormányfőhelyettes által bemutatott tervezet hátrányára válik az egész országnak, nem csak a magyaroknak. Szép lenne, ha 500 000 aláírást gyűjtenénk, és ez nem lehetetlen” – mondta Toró. A kampány néhány hónapig fog tartani, hogy minél több magyarnak megadják az állásfoglalás lehetőségét a kormány által javasolt régiósítási tervezettel szemben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szeptemberben lesz közös tiltakozás (Székelyföld szétszabdalása ellen)
Az RMDSZ az elmúlt időszakban egyeztetett az MPP-vel és az SZNT-vel, és közösen, összefogással szeptember elején szerveznek egyetlen nagyobb tiltakozó megmozdulást a Székelyföld szétszabdalására irányuló régiósítási tervek ellen – közölte Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök, aki szerint nyáron, az aratás és szabadságolás idején kevésbé lehet sikeresen utcára szólítani az embereket. És az sem egészen érthető, hogy miután három erdélyi magyar szervezet megegyezett az együttes fellépésről, „jön az EMNP durcásan”, hogy ők július 20-án tüntetnek, mindenki igazodjon hozzájuk.
Talán jobb, eredményesebb lenne, ha néha az EMNP hallgatna másokra is, és ez nem feltétlenül politikai, hanem inkább gyakorlati, hatékonysági kérdés – vélekedett Tamás –, hiszen Székelyföldön az RMDSZ-nek van a legnagyobb mozgósító ereje: két megyei és 129 helyi önkormányzat vezetésének erejével tud szervezni, miközben az EMNP csak két polgármesterrel rendelkezik, azoknak sincs tanácsi többségük. Egy nyár középi, különutas, szétszórt tiltakozó akció a háromszéki RMDSZ-elnök szerint meglehetősen kétséges hatású lehet a régiósítás elleni harcban.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lopakodó régiósítás
Ha nem megy másképpen, hát a „kertek alatt” vezetik be a nyolcrégiós közigazgatási átszervezést: a különböző állami funkciókat ellátó intézmények átszabásával. Legalábbis ez tetszik ki abból a kormányzati igyekezetből, amely a felügyelőségek (építészeti, fogyasztóvédelmi stb.), legújabban pedig az adóhivatal reformját kíséri.
A címszavak rendkívül biztatóak: decentralizáció, korrupcióellenesség, hatékonyság, egyszóval intézményi reform. De immár tapasztalatból tudjuk, hogy nálunk minden az ellenkezőjét jelenti: a decentralizáció valójában központosítást takar, a korrupció elleni harc intézményei a megvesztegethetőség újabb melegágyát teremtik meg, a hatékonyság helyett a bürokrácia burjánzik, a reform pedig szitokszóvá vált, mert ami valamennyire működött, az átszervezés után elveszíti addigi erejét.
Holott minden átalakításnak – a közigazgatási reformnak pedig végképp – az lenne a célja, hogy az állampolgár egyre jobb, egyre hatékonyabb (köz)szolgáltatásban részesüljön. Egy jól működő állami és önkormányzati gépezetnek, a területi közigazgatásnak is ez lenne az alfája és ómegája. Ehelyett könnyen megeshet, hogy – a most körvonalazódó adóhivatali reform leple alatt például – az adóalanynak tekintett állampolgárnak, aki netán vállalkozásra is adta fejét, nem a hozzá legközelebbi területi adóhivatalba kell betérnie ügyeit intézni, hanem egy több tíz, vagy éppen száz kilométerre lévő „regionális” központba. Minden ez, csak nem a létező hagyományokra épülő modern közigazgatási rendszer felé vezető út. A nevetséges szakmai érvekkel alátámasztott közigazgatási átalakítási tervek (például a hagyományokra épülő területi kohézió helyett a migrációban rejlő gazdasági potenciál az egyik fő szakmai érv) egyértelmű és rövid távú politikai érdekeket szolgálnak. Nagyon leegyszerűsítve: az a fő szempont, hogy melyik vidéki „báró” kap nagyobb hatáskört – természetesen a helyi hatásköröket elvonva és nem a központiakat leosztva. Nyoma sincs gazdasági, fejlesztési elképzeléseknek, netán demográfiai meggondolásoknak. Hogy a mumusról, az etnikai szempontról ne is beszéljünk. S ha a nagy politikai szándék átpréselése – ilyen-olyan akadályok miatt – nem kivitelezhető, ha a kockázati szint magasnak tűnik (lásd: érvényességi küszöb a népszavazásnál), akkor jöjjön a lopakodó régiósítás, a közszolgáltatásokat ellátó megannyi intézmény átszervezése.
Ferencz Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közvetett és közvetlen képviselet
Javaslatként hangzott el a Székely Nemzeti Tanács legutóbbi tanácskozásán Veres Dávid, a Csíkszéki Székely Tanács elnöke felszólalásában, hogy Magyarország a megválaszthatóság jogát is adja meg a külhoni magyar állampolgároknak, és tegye lehetővé, hogy a székelyek maguk közül választhassanak küldöttet az Országházba. A tanács sajátjának tekinti az igényt, és közvetíteni fogja az Országgyűlésnek.
Az elvárás bejelentése tapintatos formában, de amolyan átmeneti megoldássá minősíti át azt a paragrafust, melyet a hatályos magyar választási törvény tartalmaz. Eszerint, mint ismeretes, a Magyarország határain túl élő magyar állampolgárok az országos pártlistákra szavazhatnak, az egyéni jelöltekre azonban már nem. A romántól eltérően a magyar jog két szavazat leadását teszi lehetővé általános választások esetén. Ebből a határon túliak, nyilván több okból kifolyólag – választási körzetet kellene például alakítani hozzá stb. – csak az egyikkel élhetnek. A határon túl maholnap a félmilliót is meghaladja az állampolgársággal rendelkezők száma, annak igénylése és a befogadás úgyszólván tömegessé vált az utóbbi pár év alatt, s az ország új polgárai nem kis reménnyel tekintenek a számukra első választások elé. A magyar parlamenti többség a szavazati jog gyakorolhatóvá tételére egyelőre olyan megoldást talált, melynek kidolgozásában nyilván az óvatosság és fokozatosság szempontjai is szerepet játszottak, azt sem lehet még tudni, hányan fognak élni az új lehetőséggel. Már most megjósolható viszont, hogy a részvétel nem lesz elhanyagolható – politikai jelentőség tekintetében semmiképpen sem.
Érthető, ha némelyek már a következő lépésre készülnek. A határok feletti nemzetegyesítés folyamatának logikus és indokolt integrációs intézkedése lesz, ha az Országgyűlésbe saját egyéni képviselőit is felküldheti például a székelység, ez belső politikai kiforrását is serkenteni fogja. Közvetlen részvételével a törvényhozásban pedig a nemzetépítésbe is befolyhat, amibe egy évszázad kimaradás után térhet ezáltal vissza.
Kovács András
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fontos az átirat megsemmisítése
Három témáról tartott sajtótájékoztatót tegnap dr. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd.
Beszámolt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál tartott meghallgatásról, amelyen a MOGYE rektorával, dr. Leonard Azamfirei professzorral együtt a klinikai gyakorlatban kötelezővé tett egynyelvűségről fejtették ki a véleményüket. A marosvásárhelyi szabadidőközpontban történt incidens kapcsán kéréssel fordult a helyi tanácshoz és a szóban forgó rádió vezetőségéhez: határozatban rögzítsék, hogy a román nyelvű vakációs rádióban a segélykérést a vészhelyzetben levő személy nyelvén is be lehessen mondani. A harmadik témát a magyarországi kitüntetés átvételére elutazott egyetemi tanárok ellen indított eljárás jogosságának a megkérdőjelezése képezte.
– Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál érdemben tárgyalták az ügyet, amelyben a Romániai Magyar Orvosképzésért Egyesület (RMOGYKE) és az RMDSZ azt kérte, hogy a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Romániai Hatóság (ARACIS) átiratát, amelyik arról szól, hogy a betegágy mellett csak a román nyelvet lehet használni, tehát az orvosok gyakorlati oktatása csak román nyelven folyhat, nyilvánítsák diszkriminatívnak. Sérti ugyanis a betegjogi törvényt, amely pontosan meghatározza, hogy ahhoz a beteghez, aki nem ismeri a román nyelvet, anyanyelvén kell szólni, továbbá más alkotmányos rendelkezéseket is sért. Ezenkívül kértük, hogy nyilvánítsák diszkriminatívnak a MOGYE szenátusának az április 30-i döntését, amellyel elutasította a magyar oktatóknak a magyar oktatási vonal külön akkreditációjára vonatkozó kérését. Kérésünket arra alapoztuk, hogy a tanügyi törvény biztosítja ezt a lehetőséget, s a diszkriminációellenes jogszabály szerint ha megszorítva alkalmaznak egy törvényt, az hátrányos megkülönböztetésnek számít, és büntetéseket von maga után. A harmadik kérés az egyetemi charta azon diszkriminatív kitételeire vonatkozott, amely szerint a gyakorlati oktatás kizárólag román nyelvű lehet, miközben az egyetem vezetősége folyton megfeledkezik arról, hogy az angol nyelven tanulók gyakorlati oktatása angol nyelven történik, amit a rektor a meghallgatáson is próbált elhallgatni.
A tárgyalás két órát tartott. Miután ismertettem a panaszunkat, a rektor válaszolt, majd megcáfoltam az érveit, s ő is próbált cáfolni, de gyenge munícióval. Végül az ODET elnöke, Asztalos Csaba közölte velünk: mivel annyira komplex az ügy, azt szeretné, hogy a tanácsnak mind a kilenc tagja szavazzon, ezért augusztus 15-e után hoznak döntést. Nagyon fontos lenne az ARACIS átiratának a megsemmisítése, mert emögé bújnak, hogy valamilyen törvényes alapja legyen a tanügyi törvényt sértő chartabeli rendelkezésnek. Amennyiben az ODET megállapítja, hogy az ARACIS határozata diszkriminatív, kötelesek lesznek visszavonni, s a szenátus nem hivatkozhat erre az álláspontra.
A víkendtelepi incidens kapcsán tisztázni kell, hogy ki tiltotta meg az SBS Románia szolgálatában álló rádiós cég magyar nemzetiségű alkalmazottjának, Nagy István Csabának, hogy magyar nyelvű segélykérést közvetítsen a rádióban. Elképesztőnek tartom, hogy egy gyermeket ne lehessen azon a nyelven keresni, amelyet ismer, s ami az unokám esetében a magyar és a német. Ezt az embertelen gyakorlatot meg kell szüntetni, ezért a polgármesteri hivatalhoz és a vásárhelyi tanácshoz fordultam, azzal a javaslattal, hogy a következő szerződéseket a Radio vacantaval úgy kössék meg, hogy kötelezzék a műsorszórót arra, hogy a segélykérés a segítségre szoruló nyelvén is elhangozhasson. A Diszkriminációellenes Tanács június 5-én iktatta az erre vonatkozó beadványt, s remélem, rövidesen kitűzik a tárgyalást. Várom továbbá a polgármester válaszát is.
Rossz fényt vet az egyetemre, hogy amikor dr. Szabó Béla professzort a magyar államfő kitüntette, feltételezhetően a MOGYE egyik vezetője álnéven tett panaszt, olyan dokumentumokat csatolva a feljelentéshez, amihez csak egy magas beosztású vezető juthatott hozzá. A feljelentést a Korrupcióellenes Ügyészséghez és a Bírósági Ügyészséghez is benyújtotta. A DNA 300 lej pénzbírsággal sújtotta a magyar tanerőket, amit megtámadtunk, arra hivatkozva, hogy nem volt illetékességük ebben az ügyben vizsgálódni. Álláspontunkat alátámasztja, hogy az ügyészség megállapította, a feljelentő, dr. Popa Alexandru nem létező személy, tehát nem létezik a bűncselekmény, és megszüntette az eljárást – tájékoztatott Kincses Előd.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely

Marius Pascan szenátor: Lopták, lopják a román államot!
Marius Pascan PDL-s Maros megyei szenátor tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: "1990 után Románia törvényessé tette a Magyarország által a bécsi döntés után elfoglalt Észak-Erdély területén elkövetett rablást, fosztogatást, visszaszolgáltatva olyan ingatlanokat, amelyeket a magyar hatóságok telekeltek be magyarországi intézmények, magán- és jogi személyek nevére". Pascan jogorvoslatot szeretne az Európai Emberjogi Bíróságtól, vagy az Európa Tanácstól, bár reménytelennek tartja a pereskedést, viszont támogatná azt a törvénymódosítást, ami az 1945 előtti ingatlantulajdon-helyzetet venné figyelembe a restitúciónál.
Maros megye demokrata-liberális szenátora szerint nemcsak magyar magán- és jogi személyek, intézmények, hanem egyházak is a fenti módon jutottak ingatlanokhoz, elsősorban földterületekhez és erdőkhöz, a román állam pedig a rendszerváltás után az 1945 utáni tulajdonviszonyokat, iratokat vette alapul a restitúciós törvények megalkotásakor. Így történhetett meg, hogy Románia gyakorlatilag törvényesítette a magyar állam által elkövetett rablást, visszaszolgáltatva például Görgény- és Maros-völgyi erdőket, földeket azoknak, akik bizonyítani tudták a tulajdonjogot. "Románia értelmezhető és felelőtlen törvényeket hozott, és nem voltak a birtokában megfelelő bizonyítékok ahhoz, hogy védekezzen a bíróságok előtt, megvédje ingatlanjait" – jelentette ki. Bizonyítékként az 1941. évi 1440-es magyar miniszteri rendeletet hozta fel, mondván, módosítani kellene a hazai törvénykezést, és az 1945 előtti tulajdonviszonyok figyelembevételével kellene az ingatlan-vissza- szolgáltatást folytatni. A továbbiakban a parlamenti kisebbségi szervezeteknek juttatott állami támogatás kapcsán közölte: elfogadhatatlan, hogy több mint 83 millió lejt kapjanak e szervezetek évente kulturális, vallási rendezvényekre. Az 1,2 millió magyar nemzetiségű polgárt képviselő RMDSZ 18 parlamenti képviselővel és 9 szenátorral a román törvényhozásban idén 18 millió lejt, miközben a hivatalosan 620.000 romát képviselő Nicolae Paun a Pro Europa Roma Párt számára 11,7 millió lejt kapott. Pascan szerint e civil szervezetek háromszor annyi pénzt kapnak, mint a román pártok, és nem számolnak el azzal, hogy mire költik a csillagászati összegeket. A sajtósok rendelkezésére bocsátotta a támogatások jegyzékét, és rövid számítással bizonyította, hogy a "fejpénzre" lebontott összeg 15-375 lej között változik etnikumonként, amit érthetetlennek tart, majd javasolta, a Hargita és Kovászna megyei román kisebbségnek is a más kisebbségekhez hasonlóan állami támogatást kellene juttatni, mert nincs miből kulturális rendezvényeket szervezzenek. Pascan a sajtótájékoztató további részében közölte: nem ért egyet a közbeszerzési törvény módosításával, amely szerint megemelték a közbeszerzési eljárás nélkül odaítélhető munkálatok, szolgáltatások, vásárlások értékének felső határát, hisz választások közelegnek, és az USL-nek pénzre van szüksége, majd hozzátette, hogy a Demokrata-Liberális Párt jelezni fogja a fentieket az Európai Bizottságnak. Kifogásolta a kataszteri hivatalok privatizációjára irányuló erőfeszítéseket, és felháborodott azon is, hogy Románia csak 19%-ban hasznosította az uniós alapokat.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Túl naiv vagy túl agyafúrt?
Tőkéshez közel álló egyesületek számlájára kerülnek a magyar árvízkárosultakat támogató összegek
A maszol.ro portál kedden azt írta, hogy a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve a Tőkéshez közel álló Reconstructio Egyesület folyószámlájára kerülnek azok a támogatások, amelyeket az erdélyi magyarok az OTP Bank Románia útján próbálnak eljuttatni a magyarországi árvízkárosultaknak.
A portálnak egy civil szervezet képviselője hívta fel a figyelmét arra, hogy az OTP egyik kolozsvári fiókjánál az EMNT számlaszámát adták meg az árvízkárosultak támogatására kolozsvári nyugdíjasoktól összegyűjtött 1000 lej átutalására. A panaszos a lapnak az átutalási bizonylatot is bemutatta.
A maszol.ro újságírója által felajánlott támogatást a Tőkés Lászlóhoz közel álló Reconstructio Egyesület számlájára utalták át egy kolozsvári OTP-fiókban.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke a maszol.ro-nak elmondta: korábban a magyarországiakon segítő önkénteseik egy felhívásukban felajánlották az EMNT számláját azoknak az erdélyieknek, akik adományokkal akarnak segíteni az árvízkárosultakon.
A pénzt Dunabogdányba és Visegrádra szeretnék eljuttatni, ez ugyanis az a két magyarországi település, ahol az EMNT önkéntesei dolgoztak. "A számla felajánlásában volt gazdasági ráció is, mert ha az adományozók egyenként kisebb összegeket kívánnak utalni, akkor jóval többe kerül" – magyarázta.
Sándor Krisztina leszögezte: az adományokat "napokon belül" összesítik, és eljuttatják a károsultakhoz.
Az ügyvezető elnök tudomása szerint nem született egyezség az EMNT és az OTP között az árvízkárosultak támogatásáról, ő sem tudta, miért az EMNT bankszámláját ajánlották a kolozsvári bankfiókban.
Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója szerint semmilyen civil vagy politikai szervezettel nem egyeztek meg arról, hogy hozzájuk irányítják az esetleges adományokat.
"Ez valami helyi gerillaakció lehet" – mondta a maszol.ro-nak az igazgató, aki szerint banki titkot sértett az a beosztottja, aki az EMNT és a Reconstructio Egyesület bankszámlaszámát megadta az adománnyal betérő személyeknek. Az igazgató azt ígérte, utánanéz, mi történhetett a bank kolozsvári fiókjainál.
Népújság (Marosvásárhely)

Nép, számlálás és… gyanú
20 millióan vagyunk, kürtölte a sajtó múlt héten, a 2011-es népszámlálás végleges eredményei ismertetésénél. Pontosabban, 20,12 millióan, noha tavaly csak 19,04 millióan voltunk, legalábbis ugyanannak az országos statisztikai hivatalnak az előzetes eredményei szerint.
Egy év alatt ilyen-olyan egyéb nyilvántartásokból (lakossági nyilvántartó, nyugdíjalap, szociális nyilvántartás, iskolai regisztrációk stb.) valahogy sikerült összeszedni még 1,08 millió embert országos szinten. Nem 108 000-t, hanem annak tízszeresét, 1,08 milliót!
Nem semmi „teljesítmény”, nyilvántartásokból összeszedni egymillió olyan embert, akit a népszámlálók fizikailag nem találtak meg. Kétségtelen, 2011 őszén a népszámlálók nem jutottak el mindenkihez, maradtak olyanok is, akiket nem számláltak meg. Az előzetes adatokat szinte minden országban korrigálják az egyéb nyilvántartásokkal, az előzetes és a végleges eredmények között szinte mindig van némi eltérés. De ekkora, több mint egymilliós? Plusz vagy mínusz 100-200 ezer még belefér a hibahatárba, az egymillió azonban gyanús.
A demográfiai tendenciák nem igazán támasztják alá a 20,12 milliós végső számot. 1992 és 2002 között Románia lakossága 22,81 millióról 21,68-ra csökkent, vagyis 1,13 millióval, 2002 óta viszont „csak” további 1,56 millióval. A tavaly közölt előzetes eredmények szerint az apadás 2,64 milliós volt 2002-höz képest.
Holott az utóbbi évtizedben a negatív népszaporulat felerősödött az előzőhöz képest, a születések és elhalálozások közötti különbég egyre nagyobb az utóbbi javára, aminek a népesség csökkenésének fokozott mivoltában kellene tükröződnie.
Ennél még jelentősebb tétel a kivándorlás, e téren összehasonlíthatatlanul nagyobb a különbség a két évtized között, hiszen a tömeges kivándorlás jóformán 2002 után indult be, amikor az EU országai törölték a vízumkötelességet Romániával szemben. A jelentős adminisztratív akadályok révén azelőtt jóval kevesebben vándoroltak ki, elsősorban a nemzeti kisebbségek és a tanultabb réteg, 2002 óta viszont az egyszerű nép, az „ország talpa” hagyta el az országot tömegesen, az előző évtizednél összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben. Mindezek ellenére a hivatalos végeredmények szerint a népesség csökkenése alig haladná meg az előző évtized szintjét.
Nemcsak a lakosság abszolút számának „gyors” statisztikai szaporulata 19,04-ről 20,12 millióra röpke egy év alatt gyanús, hanem az összetétele is.
A tavalyi előzetes adatok szerint a magyarság száma 1,238 millió volt országosan, most viszont csak 1,227 millió. Hová tűnt el 11 000 magyar a statisztikából, úgy, hogy az 1,08 millió fölfelé való korrigálás nem a megkérdezettek személyes nemzetiségvállalása alapján történt, hanem papírok alapján, vagyis etnikai, nyelvi és vallási információk nélkül!
Ez csupán egy olyan furcsaság, ami szembetűnő a tavalyi előzetes és a múlt heti végleges adatok összevetésénél, a magyarság aránya mindkét esetben 6,5%, egy árnyalatnyival kisebb a 2002-ben regisztrált 6,6%-hoz képest.
Az ortodoxok aránya viszont jóformán változatlan maradt (pontosabban 86,8-ról 86,5-re csökkent) a statisztika szerint, holott az utóbbi évtizedben gomba módra szaporodtak el a neoprotestáns gyülekezetek, s szinte minden román falúban találni baptista, pünkösdi, vagy egyéb neoprotestáns imaházat, ami egy évtizeddel ezelőtt inkább a városokra és a nagyobb községekre volt jellemző. Az ortodoxok száma mégis csak minimálisan csökkent. Hogyan lehetséges?
Olyankor, amikor az ortodox egyház nem győzi magát román nemzeti egyháznak nyilvánítani – még a készülő alkotmányba is így vétetné be magát –, és az állami (azaz köz)pénzekből építené meg a nemzet katedrálisát – az egyház adómentessége ellenére! –, aligha jön rosszul a 86,5%-os statisztika!
Akárcsak a 20,12 milliós össznépesség Románia EU-s céljaihoz. Hiszen az EU-s pénzalapokat és az Európai Parlamenti helyeket lakosságarányosan osztják el.
Vonalat húzva, mekkora is valójában Románia állandó lakossága?
19 vagy (egy híján) 20 millió?
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Az RMDSZ az MPP-vel és az SZNT-vel közösen tiltakozik a régiósítás ellen
Az RMDSZ az elmúlt időszakban egyeztetett az MPP-vel és az SZNT-vel, és megállapodtak, hogy szeptember elején szerveznek egyetlen nagyobb tiltakozó megmozdulást a regionalizációs elképzelések ellen – közölte Tamás Sándor.
Az RMDSZ háromszéki elnöke, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint nyáron, az aratás és szabadságolás idején kevésbé lehet sikeres egy utcai megmozdulás.
Tamás Sándor úgy vélte: gyakorlati és hatékonysági okokból jobb és eredményesebb lenne, ha az EMNP másokra is hallgatna, hiszen Székelyföldön az RMDSZ-nek van a legnagyobb mozgósító ereje. Egy nyár középi, külön utas tiltakozó akció a politikus szerint kétséges hatású lehet a régiósítás elleni harcban – összegzett a politikus.
Az EMNP július 20-án több mint száz erdélyi településen tervez húszperces demonstrációt tartani ez ügyben.
(Transindex/Háromszék)
Nyugati Jelen (Arad)

Nem érdekli az aradiakat Erdély sorsa?
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos szervezetei a romániai régió-átalakítási tervek ellen, az autonómia mellett szóló tüntetést hirdettek július 20-ára.
A demonstrációra való felhívás Erdély valamennyi településének szól, különböző helyszíneken, egy időben, helyi idő szerint 20 órától tartják a megmozdulásokat.
A két szervező párt helyi elnökeitől érdeklődtünk, hogy lesz-e a megyében július 20-án valamiféle megmozdulás.
Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Arad megyei szervezetének elnöke:
„Nem lesz nálunk tüntetés. Komoly megmozdulást nem lehet szervezni, komolytalant, pedig nem akarunk, annak nincs értelme. Politikai uborkaszezon van, ebben a témában Aradon nem lehet kellően mozgósítani az embereket. Én azt mondom, hogy inkább ne legyen semmi, mintsem, hogy eljöjjön 50 vagy 100 ember. Semmi értelme egy olyan megmozdulásnak, aminek a tömegtámogatottsága olyan gyér, hogy tulajdonképpen nem használható föl. Egyébként teljes mértékben egyet értünk a megmozdulás céljával. Tekintve, hogy július 21-én Tusnádfürdőn találkozónk van, így nagy valószínűséggel 20-án ott leszek valamelyik székely városban, és részt veszek a megmozduláson.”
Dr. Burián Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Arad megyei szervezetének elnöke:
„Éppen most beszéltem a partiumi régió elnökével, hogy lássuk, hogyan csináljuk. Bár mi, az EMNP, úgy látjuk, hogy Arad megyének nem előnyös, ha a bánsági régióhoz csatolják, nagy valószínűséggel mégis ez fog történni. A magyar közösség képviselőivel beszélve úgy tűnik, hogy nem is nagyon tiltakoznak ez ellen – legnagyobb meglepetésemre. Tehát egyelőre úgy néz ki, hogy Arad megyében nem fogunk tüntetést szervezni. Sajnos, nincs meg a társadalmi támogatottsága, pedig mi szerettünk volna tüntetést szervezni. Furcsán hatna, ha a Néppárt tüntetne, miközben az Arad megyei magyarság nagy részét nem érdekli ez a dolog, nem érzi át ennek a fontosságát.
Lehetséges, hogy elmegyek más városba tüntetni. Bihar megyében elég sok helyen lesz megmozdulás, elképzelhető, hogy Arad megyéből néhányan részt veszünk valamelyik bihari tüntetésen.”
Demény Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)

Eddig 75 település csatlakozott, Toró optimizmusa töretlen
„Nincs két hónap elvesztegetni való időnk. A közösség jelentős része itthon tartózkodik a nyári hónapokban is, és minden eszközt meg kell ragadnunk arra, hogy a kormányt meggyőzzük arról, a régiósítás tervét ebben a formában nem tudjuk elfogadni” – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerdán a július 20-ra meghirdetett tiltakozássorozattal kapcsolatos sajtótájékoztatóján.
Az EMNP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett, július 20-án 20 órára meghirdetett tüntetéssorozat célja egyrészt politikai nyomás gyakorlása a román kormányra, hogy álljon el a régiók újrafelosztásával kapcsolatos elképzeléseitől, másrészt lehetőséget szeretnének teremteni a véleménynyilvánításra. Ennek érdekében úgy szervezték a megmozdulást, hogy mindenki a saját lakhelyén csatlakozhasson, ugyanakkor a tüntetéssel egy időben aláírásgyűjtést is indítanak. A részletekre kitérve Toró elmondta, hogy megmozdulásuk ezúttal is békés, és demokratikus lesz, akárcsak a március 10-i marosvásárhelyi tüntetéskor.
Kifejtette: eddig 75 település – köztük 40 székelyföldi és 35 közép-erdélyi, illetve partiumi helység – képviselői jelezték, hogy részt kívánnak venni. Hozzátette: „Csalódott lennék, ha nem gyűlne össze száz település, de mérsékelt optimizmusom azt sugallja, hogy többen is csatlakozni fognak.” A megmozdulásban részt vevő települések pontos térképét a jövő hétre ígérték.
Toró hangsúlyozta, hogy az EMNP csupán kezdeményezője a megmozdulásnak, amelyhez bárki csatlakozhat. Köszönetet mondott a Székely Nemzeti Tanácsnak, amely ezúttal is biztosította támogatásáról, és Székelyföldön segítenek a szervezésben. Arra utalva, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke, és az RMDSZ főtitkára is hiányolta az előzetes egyeztetést, Toró elmondta: amikor Kalibáskőn eldöntötték, hogy útjára indítják ezt a megmozdulássorozatot, akkor épp az MPP elnökségét várták ebédre, de nem érkeztek meg. Hangsúlyozta, ha az MPP fővezérkara nem hajlandó egyeztetni, akkor ezt megteszik a megyei szervezetek képviselőivel, kisebb-nagyobb sikerrel, hiszen szerinte Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke nem tett mást az elmúlt félévben, mint megpróbálta hitelteleníteni az EMNP minden akcióját, Hargita és Maros megyében viszont maximálisan együttműködő MPP-re találtak.
Az RMDSZ-szel való egyeztetésről Toró kifejtette: még a kalibáskői elnökségi ülés előtt felkeresték Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, valamint az RMDSZ-en belül a székelyföldi ügyekért felelős egyik illetékest, majd Kelemen Hunor elnöknek címzett levélben kérték az RMDSZ együttműködését, erre azonban még érdemi választ nem kaptak. Az EMNP elnöke nem tartja mérvadónak Kovács Péter RMDSZ-főtitkár nyilatkozatát, viszont sok helyi vezető jelezte, hogy részt fog venni a megmozduláson – mondta Toró. „Az RMDSZ a decemberi választásokon bizonyította, hogy ők bírnak a legnagyobb mozgósító erővel, ezért rájuk is számítunk. Optimizmusunk töretlen, hogy levelünkre pozitív választ kapunk, bár a „háttérzajból” arra a következtetésre jutottunk: az RMDSZ azon az állásponton van, hogy majd csak két hónapos nyári szabadság után fognak lépni az ügyben” – magyarázta.
Szabadság (Kolozsvár)

Könyvek a várólistán
Válaszol: Jakab Gábor plébános
Ezzel a címmel indul nyári sorozat a Szabadság kultúra rovatában. Nyár van, itt a vakáció, a szabadságok ideje, bizonyára mindenki szívesen visz magával egy-két könyvet a nyaralás idejére, de akár itthon, a hosszú, nyári esték alatt is kellemes időtöltés lehet az olvasás, esetleg egy pohár bor/üdítő, csésze tea mellett a teraszon/kertben/szobában ülve.
Az általunk megkeresett személyeknek ugyanazt a kérdést tesszük fel: „Milyen könyvek vannak az Ön várólistáján”, és arra kérjük őket, hogy néhány mondatban indokolják meg a választásukat. A sorozatot Jakab Gábor plébános válaszával indítjuk útjára.
Választásom a magyarországi Oravecz Imre Kaliforniai fürj című, több mint 600 oldalas regényére esett. Az indoklást a kötet „fülszövege” (a kemény táblájú könyv borítójának a behajtott szélére írt szöveg) adta. Idézem: „A 19. század második felében és az azt követő századfordulón nagy tömegek keltek útra Magyarországról Észak-Amerikába. Zömük kevésföldű parasztember vagy nincstelen zsellér volt, de akadtak köztük szép számmal jobb módúak is, akik további gyarapodásukat remélték a kivándorlástól. Eredetileg csak annyi időt szándékoztak az Újvilágban tölteni, amennyi ahhoz kellett, hogy némi pénzt gyűjtsenek, és hazatérvén földet vehessenek, házat, istállót építtethessenek, kit milyen cél vezérelt. Csak hát odaát többnyire minden másként alakult, mint tervezték.
Különös, de ez a nagy, emberi dráma jóformán visszhangtalan maradt a magyar irodalomban, és máig sincs méltó feldolgozása. Ezen a helyzeten igyekszik változtatni Oravecz Imre regénye, ezt a szinte eposzi méretű küzdelmet ábrázolja, amelyet ezeknek a férfiaknak és nőknek, fiataloknak és öregeknek, felnőtteknek és gyerekeknek az exodus, az óhazából való távozás és az új hazában való megmaradás jelentett”.
Köztudott, hogy az „exodus” azóta is tart. Különösen is felerősödött az 1989-es változások után. A fájdalmas téma iránti érdeklődésem késztet most engem az Oravecz-regény elolvasására.
Ezenkívül mindennapi olvasmányom (vakációban is!) a „könyvek könyve”, a Biblia. Ennek tagadhatatlanul helytálló megindoklását Szent Jeromosnál olvastam: „Aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust”.
Mivel katolikus pap vagyok, nyilván teológiai szakkönyv is szerepel a „várólistámon” a nyár folyamán, mégpedig a magyarországi Vigília Kiadónál 1996-ban megjelent kétkötetes könyv, A dogmatika kézikönyve. Olvastam már a megjelenése idején és tanulmányoztam is, de az ismeretek felfrissítése végett most újraolvasom.
Fiatalokat buzdítva az olvasás fontosságára, szoktam mondani nekik, hogy: Fiúk és lányok! Nem kell sokat olvasni, elég egy életre 5-6 jó könyv. Idáig tetszik is a „buzdításom”, csak akkor lepődnek meg, amikor mondandómat így folytatom: Igen ám, de (fiúk és lányok) el kell olvasni azt az 500-600 könnyvet is, amelyekből kiválaszthatjátok az említett nagyon fontos 5-6-ot.
A teológián ezt tanították nekünk: Clericus absque libris est tamquam miles inermis. Magyarul: pap könyv nélkül annyi, mint katona fegyver nélkül. Nos, bizonyos értelemben az élet nagy harcában mindannyian katonák vagyunk.
(Köllő Katalin)
Szabadság (Kolozsvár)

Az ügyészség megerősítette: álfeljelentő miatt zaklatják a magyar oktatókat
Nem követettek el bűncselekményt azok a tanárok, aki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatóiként egy budapesti díjátadáson vettek részt a múlt év elején.
A helyi bíróság mellett működő ügyészség szerdán közzétett megállapítása megerősíti az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) álláspontját, mely szintén kimondta, hogy sem a Schmitt Pál, akkori köztársasági elnök által kitüntetett tagozatvezető, Szabó Béla, sem az őt elkísérő tizenegy kolléga nem ártotta magát semmiféle korrupciós ügybe amikor az egyetemről egy napot hiányzott. Az ügyészségi okirat arról is beszámol, hogy a magyar pedagógusokat feljelentő, bizonyos Alexandru Popa orvos nem létező személy.
Mindezek ellenére a DNA továbbra is ragaszkodik a személyenkénti 300-300 lejes pénzbírsághoz. Noha az oktatók bepótolták a kurzusaikat, a tanintézmény vezetősége mindannyiukat egynapos bérlevonással sújtotta. „Nem azzal foglalkoztak, hogy miért hiányoztunk, hanem azzal, hogy hol jártunk, kivel találkoztunk, mit csináltunk, milyen rendezvényeken vettünk részt a Budapesten töltött egy nap alatt. Én azt mondom: ha a vezetőség szerint amúgy is igazolatlanul hiányoztunk, akkor legyen mindegy, hogy hol jártunk és mit tettünk" – nyilatkozta korábban lapunknak Szabó Béla.A professzor meggyőződésének adott hangot, miszerint egyikük sem károsította meg az egyetemet, hiszen amikor vizsgaidőszakban, a diákok szombatra vagy vasárnapra kéretik a felmérésüket, egyikük sem mond nemet, és pluszfizetést sem követel aznapra.
Az oktatók ügyvédje, Kincses Előd szerint a MOGYE-vezetők gesztusát mindennek lehet nevezni, csak kollegiálisnak nem. „Nem érték be a fizetéslevonással, a feljelentést is közülük valamelyik tehette, hisz az általuk bemutatott dokumentumokhoz egy egyszerű egyetemi alkalmazottnak sincs hozzáférése, nemhogy egy utcáról érkező orvosnak. Tény, hogy a nacionalista-kommunista beidegződések visszaköszönéséről van szó" – fejtette ki a Krónikának Kincses, aki Szabó Béla mellett Ábrám Zoltánt, Egyed Imrét, Kovács Dezsőt, Sipos Emesét, Szatmáry Szabolcsot és Szilágyi Tibort képviseli az igazságszolgáltatási szervek előtt.
A bíróság – a mindegyre halogatott ítélethozatal előtt – bejelentette, hogy újranyitja a magyar professzorok ügyét, amelynek legközelebbi tárgyalására szeptember 5-én kerül sor.
Aláírásgyűjtés az Országháza előtt A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), Budapesten tüntető aktivistái aláírásgyűjtéssel próbálják meggyőzni Áder János köztársasági elnököt és az Országgyűlést, hogy tűzze napirendre a MOGYE-n folyó törvénytelenségek megszüntetésének vitáját, és követelje Romániától az oktatási törvény betartását. A Kossuth téren tiltakozók azt szeretnék elérni, hogy az ősszel kezdődő tanévtől a magyar nyelvű oktatást önálló főtanszékekbe szervezzék. A RMOGYKE-nak az első nap 600 aláírást sikerült összegyűjtenie. Ádám Valérián, a szervezet titkára lapunknak továbbá elmondta, hogy az elkövetkezendő napokban kimozdulnak a parlament szomszédságából, figyelemfelkeltő akciójukkal jelen lesznek Vértanuk terén, a Blaha Lujza téren, a Deák Ferenc téren, a Széll Kálmán téren és a Móricz Zsigmond körúton. Az összegyűjtött aláírások egy részét Tusványoson kívánják átadni Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Sikeres a Márka neve: Háromszék
Három dokumentumfilm, három hangverseny, egy helyitermék-vásár, két tanfolyam és három kiállítás valósult meg a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) által támogatott a Márka neve: Háromszék! támogatási program eredményeként.
Az alapítvány a közösségi kártya használata révén az az Ujjvárossy József-alapba az elmúlt év utolsó negyedében befolyt összeg jelentős részét, harmincezer lejt fordítottak a civil és közösségi kezdeményezések támogatására. A kilenc beérkezett pályázatból ötöt fogadtak el, így finanszírozták a Bikmakk Kulturális Egyesület által szervezett X. Bikfalvi Reneszánsz Napokat, Sepsiszentgyörgyi Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett Szörcsei Jótékonysági Majálist, a kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület által készített Nemere Útja bemutató videót, a baróti Intermédia Erdővidék Egyesület által kezdeményezett Építő közösségért értékeink védelmébe projektet, és a nagybaconi Konsza Samu Egyesület Élő örökségünk a bútorfestés című pályázatát.
Furus Levente, a HKA ügyvezetője arról tájékoztatott, hogy a projekteknek közel tízezer haszonélvezője volt, hasznosítható produktumok, filmek, adományok, fatárgyak készültek, erős partnerségek jöttek létre, tudatosan figyeltek a helyi erőforrásokra. A program célja is megvalósult, megfogalmazódtak az üzenetek, a giccs helyett a valós népi értékekre való odafigyelés, a tudatos vásárlói magatartás népszerűsítése, a fiatalok értékrendjének és igényszintjének emelése, oktatás, nevelés, a közösségi szellem és az önbecsülés növelése, a jó példák ereje és a tudatos jövőépítés.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Támogatják a határon túli truppok anyaországi bemutatkozását
Magyarországi vendégjátékok szervezésére összesen 34,7 millió forint odaítéléséről döntött Halász János magyarországi kultúráért felelős államtitkár. A támogatást határon túli magyar színházak és táncegyüttesek kapják meg.
A magyarországi vendégjátékokat támogató pályázaton 23 szervezet indult – tájékoztatta szerdán az MTI-t az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A közlemény felidézi, hogy a tavalyi évtől eltérően idén önálló pályázatot hirdettek a 2013. június 1. és 2014. május 15. között megvalósuló programokra. „Az Emmi idén ezzel összesen 45 millió forintos pályázati támogatást nyújt a határon túli színházak és táncegyüttesek részére” – hangsúlyozta a tárca.
Erdélyből és a Partiumból kilenc színtársulat, három táncegyüttes és egy kulturális alapítvány nyert jelentős összegű támogatásokat. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a nagyváradi Szigligeti Színház, a sepsiszentgyörgyi M Studio mozgásszínházi műhely, a Temesvári Csiky Gergely Színház, és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata egyenként kétmillió forint körüli támogatást nyert, a csíkszeredai Csíki Játékszín egymillió-négyszázezer, a nagyváradi Kiss Stúdió Színház háromszázharmincháromezer, a szatmárnémeti Proscenium Alapítvány pedig kétmillió forintot nyert, utóbbi Barta Lajos Szerelem című színművének magyarországi turnéztatására.
A szentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, a váradi Nagyvárad táncegyüttes, illetve a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes 1–1 millió forint támogatást nyert. Bocsárdi László, a szentgyörgyi Tamási színház igazgatója korábban a sajtónak azt nyilatkozta: amennyiben támogatást nyernek, a budapesti Katona József Színházban is szeretnének szerepelni a múlt pénteken Gyulán bemutatott Hamlet című produkciójukkal.
Az Emmi közleménye kitér arra is, hogy a bírálat során a kultúráért felelős államtitkár által felkért, szakértőkből álló kuratórium értékelte a pályázatokat. Ez alapján fogalmaztak meg döntési javaslatot a miniszter tanácsadó testületei, a Táncművészeti és a Színházművészeti Bizottság, amelyet Halász János döntéshozóként változtatás nélkül elfogadott. A támogatási szerződéseket a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága köti meg a nyertes szervezetekkel, és a támogatás utalásáról is ők gondoskodnak – olvasható a közleményben.
Krónika (Kolozsvár)

Mesebeszédek
Amíg egy magyarországi állami kitüntetés Romániában büntetést ér, amíg a román nyelv kötelező ismerete egyenlő a magyar nyelv használatának betiltásával, addig mesebeszéd, hogy a mindenkori bukaresti hatalom képviselői, illetve az erdélyi kulcstisztségekbe szalasztott agitátorok már nem azon dolgoznak, hogy minden lehetséges módon ellehetetlenítsék egy számukra idegen közösség előrelépési törekvéseit.
Az egyik elnyomópont Marosvásárhely, ahol minden adott lenne a példamutató együttélésre, a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok felvirágoztatására. De hát ez csak vágyálom, hiszen a népszámlálási adatok még mindig „veszélyesen" kiegyenlítettek, és valószínűleg csak akkor lesz „nyugalom", ha a magyarság számaránya mondjuk a jelenlegi kolozsvári szintre süllyed.
Csakis ilyen hátsó gondolatok vezérelhetik például azokat az ügyészeket, akik egyrészt kimondták, hogy a vásárhelyi orvosi egyetem – fiktív személy által – bepanaszolt oktatói nem követtek el korrupciót, amikor „munkaidőben" Budapestre utaztak egy államfői kitüntetés átvételére, másrészt azonban mégis pénzbírsággal sújtják az érintetteket. Azokat, akiket egyetemük vezetősége folyamatosan zaklat, mert a törvényben előírt magyar vonal teljes körű megvalósításáért próbálnak tenni valamit.
Eközben a MOGYE hírhedt rektora félrebeszélésből vizsgázott kiválóra, amikor a diszkriminációellenes tanács előtt azt állította, hogy a magyar nyelvhasználat a magyar diákokat hozná hátrányos helyzetbe, akik így csak a Székelyföldön vagy Magyarországon tudnának érvényesülni. Erre még rátett egy lapáttal az oktatás minőségét „biztosító" hatóság, amely szerint azért tiltották be az anyanyelvhasználatot a kórházakban gyakorlatozó diákok számára, mert egy EU-s irányelv szerint kötelező ismerni annak a „befogadó" országnak a hivatalos nyelvét, amelyben valaki dolgozni akar.
Az állandó csatározás rendkívül idegőrlő, de vannak jónak mondható, lelkesítő pillanatai is: amikor például a szemben álló félről kiderül, hogy csak vak erők mozgatják, észérvek nem.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)

Verespatak kiemelt beruházás
A verespataki aranybánya-beruházás is része annak az országos beruházás-fejlesztési tervnek, amelyet csütörtökön mutatott be Victor Ponta miniszterelnök. Ennek révén az év végéig legalább tízmilliárd euró értékű befektetést szeretne öt stratégiai területen, az energetikai, a bányászati, a mezőgazdasági, az ipari és az infrastrukturális ágazatba vonzani, valamint 50 ezer új munkahelyet hozna létre.
A legfőbb célok között szerepel az energetikai függőség csökkentése, az energiaárak csökkentése, új energiaforrások fölfedezése fokozott környezetvédelmi intézkedések mellett, a vidékfejlesztés, valamint a gazdák helyzetét javító beruházások és támogatások. Az ipar területén növelni kívánják a versenyképességet, további ipari parkokat kívánnak fejleszteni, és támogatásokat ígérnek a kis- és középvállalkozásoknak. Emellett a vasúti és a közúti infrastruktúra fejlesztését is tervbe vették. A külföldi beruházók Romániába csábítása érdekében a kormány mind Európával, mind Ázsiával fejleszteni kívánja a gazdasági kapcsolatokat.
Verespatak: növelné részesedését az állam
A Verespatakkal kapcsolatos tervek között szerepel, hogy a környezetvédelmi viták miatt évekkel ezelőtt elakadt bányaberuházást új környezetvédelmi szabályokkal, a kulturális örökség megóvása mellett kívánják megvalósítani, emellett az állam részesedését 78 százalékra akarják növelni a nyereségből. Ponta csütörtökön közölte: a kormány várhatóan szeptemberig lezárja a verespataki aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation-nel (RMGC) a tárgyalásokat a beruházásról, amelynek sorsáról a parlament fog dönteni. Kijelentette: a kormány kimozdítaná a holtpontról a verespataki beruházást valamennyi környezetvédelmi szabvány betartása mellett, így várhatóan szeptemberig lezárják a tárgyalásokat a beruházóval, de a végső döntést a parlamentnek kell meghoznia.
Egy évvel ezelőtt Ponta a beruházás kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a verespataki kitermelésről szóló döntés három tényezőn múlik: a beruházónak garantálnia kell a környezet megóvását, újra kell tárgyalni a román állam részesedését a nyereségből, emellett a témából ki kell zárni a politikai lobbitevékenységet. Akkor azzal vádolta meg Traian Băsescu államfőt, aki támogatta a verespataki beruházást, hogy egy magáncég érdekében folytat politikai lobbit.
Idén tavasszal Rovana Plumb úgy nyilatkozott, hogy a verespataki beruházás tervét az illetékes minisztériumok vizsgálják, a végső szót pedig majd a kormány mondja ki. Április végén aztán a kormány egy olyan cég létrehozásáról döntött, amely kizárólag a verespataki projekttel foglalkozik, és az országos érdekeltségű beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter alárendeltségébe utalták.
Mint ismeretes, a verespataki bányaberuházást a Roşia Montană Gold Corporation szeretné megvalósítani, amely a kanadai Gabriel Resources tulajdonában áll. A cég szerezte meg a kitermelés koncessziós jogát a fehér megyei Verespatak mellett található lelőhelyen, amely a becslések szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt. Ezt az RMGC ciántechnológiás eljárással kívánja kitermelni.
A beruházási terv része egy 150 millió euróból megvalósuló gázelosztó központ megépítése a Maros megyei Gyulakután, amelyet a japán Marubeni cég kivitelezhet, valamint a Rovinari hőerőmű fejlesztése, amelyet a kínai China Huadian Engineering valósíthat meg.
Victor Ponta azt is elmondta, hogy várhatóan még idén elfogadják az új bányajáradék-törvényt, amelynek nyomán az országban bányászati tevékenységet kifejtő cégek az európai átlagnak megfelelő összeget fizetnek majd be az államkasszába. Azt is elmondta, hogy az OMV Petrom kőolaj- és földgázkitermelő cég egymilliárd euró értékben végez fejlesztéseket új lelőhelyeken, többek között a Bihar megyei Berettyószéplakon is belefogott egy 200 millió eurós projektbe.
Mezőgazdasági fejlesztéseket ígérnek
A terv bemutatóján Victor Ponta azt is elmondta, hogy a mezőgazdaságban idén hárommilliárd euró értékben valósítanak meg befektetéseket, ebből 2,8 milliárd eurót az Európai Unió finanszíroz. Mint kifejtette, az öntözőrendszer felújítására már el is különítettek 100 millió eurót, de a zöldség- és gyümölcsfélék begyűjtésére szolgáló központokat és a családi gazdaságokat is fejleszteni kívánják.
A beruházási terv azt is tartalmazza, hogy a kormány idén ősszel az összes politikai szereplővel egyeztetést kíván folytatni annak érdekében, hogy konszenzuson alapuló fejlesztési tervet dolgozzanak ki az ország számára a 2014 és 2018 közötti négyéves időszakra.
A tavalyi évben a külföldi beruházások értéke immár negyedik éve folyamatosan csökkent Romániában, az 1,6 milliárd eurós összeg 11 százalékkal volt kevesebb a 2011-ben jegyzett 1,8 milliárd eurónál. Az idei év első négy hónapjában az országban eszközölt külföldi beruházások összértéke 322 millió euró, ami közel 35 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest, amikor a befektetések összértéke elérte a 494 millió eurót.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Tüntetés a régiósítási terv ellen
Erdély-szerte több mint száz helyszínen szervez tüntetést a román kormány régiósítási terve ellen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
A nagyszabású megmozdulás partiumi vonzatairól tájékoztatták a sajtót az EMNP nagyváradi székhelyén a párt vezetői. Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke tudatta: július 20-án este nyolc órától kezdődnek Erdély-szerte a megmozdulások. A tüntetés megszervezésének motivációiról szólva Zatykó kifejtette, hogy az erdélyi magyarság türelme szétforgácsolódott az elmúlt másfél évben. A legfőbb veszélyt a kormány régiósítási terve jelenti az erdélyi magyarság számára. „Afrikában érezzük magunkat, mert a kormány az emberek megkérdezése nélkül akar dönteni. Mi magyarok csak vesztesei lehetünk a felülről diktált döntéseknek. Erdély nem gyarmat! Erdély helye a 21. század Európájában, nem pedig a huszadik század Afrikájában van” – fogalmazott Zatykó. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel az akcióval kívánnak tiltakozni az ellen, hogy Erdély altalajkincseit aprópénzért eladják, ugyanakkor követelik azt, hogy Románia legyen föderális állam, Székelyföld legyen külön közigazgatási régió, a Partium pedig kétnyelvű, sajátos státuszú régió. „Törvényes módon akarjuk céljainkat elérni, a tüntetés ennek első lépése” – fogalmazott Zatykó. Csomortányi István, a párt megyei vezetője elmondta: Partiumban mintegy ötven helyszínen szervezik meg a tüntetést, ezek közül tíz helyszín Szatmár, öt Szilágy, a többi pedig Biharban megyében lesz, de a helyszínek száma még bővülhet. Hozzátette, hogy arra kérik az embereket, hogy legalább húsz percig vegyen részt az eseményen. Elhangzott: nem az a fontos, hogy egy-egy helyszínen hányan lesznek, hanem az a lényeges, hogy lehetőleg minél több helyszínen legyen megmozdulás.
Helyi problémák
Kristófi Kristóf a párt váradi elnöke kijelentette, hogy Nagyváradon is este nyolc órától kezdődik a megmozdulás az Olaszi-parkban. Mint mondta, a váradi tüntetés követi az országos megmozdulás célkitűzéseit, azonban emellett vannak helyi elégedetlenségek is, amelyeknek ennek a tüntetésnek a keretében kívánnak hangot adni. Például fel kívánják emelni a szavukat az ellen, hogy az Olaszi parkot Mihály Vajda parkká nevezte át az önkormányzat, valamint a város épített öröksége elleni helyi politika ellen is. Zatykó Gyula ehhez hozzátette: megszólítják a református és a római katolikus egyház vezetőit is, hogy vegyenek részt és szólaljanak fel az eseményen, de ha ez valamilyen okból kifolyólag nem lehetséges, akkor a vasárnapi misén, illetve istentiszteleten kérjék az embereket arra, hogy vegyenek részt a tüntetésen. Arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZ-t megkeresték-e annak érdekében, hogy közösen szervezzék meg a tiltakozást, Zatykó Gyula nemmel válaszolt, de mint mondta, bárkit szívesen látnak a megmozdulásokon.
Tájékoztatás vagy ferdítés?
A sajtótájékoztató végén Zatykó Gyula aljasságnak nevezte a maszol.ro portálon megjelent, és egyes helyi lapok által is átvett híresztelést, melyben a sajtótermék azt sugallja, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács bankszámlájára befolyt, a magyarországi árvízkárosultakat megsegítő adományokat a szervezet nem rendeltetésszerűen használja fel. Zatykó Gyula elmondta, hogy a bankszámlán, illetve a az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodáiban összegyűjtött pénzt az adományozók listájával együtt a jövő héten adják át Dunabogdány polgármesterének. Azért kerül oda a pénz, mert az árvíz idején az EMNP kilencven önkéntese végzett ott árvízvédelmi tevékenységet.
Pap István
erdon.ro

Hargita-Kovászna-Brassó közigazgatási régió alakul?
A régióátalakításról szervezett csütörtöki nagyszebeni fórumon Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes elmondta, létezik egy olyan munkaváltozata is a régiósítási tervnek, amely szerint a Közép-régiót kettéosztanák – közölte az Agerpres hírügynökség.
A politikus a három székelyföldi megyét és a szász hagyományokkal rendelkező megyéket magába foglaló Közép-régiónak olyan lehetséges felosztását említette, amely szerint a székelyföldi Hargita és Kovászna megye Brassó megyével alkotna közös régiót, Maros megye pedig – amelynek jelentős része tartozott a történelmi Székelyföldhöz – Szeben és Fehér megyével.
"Ez egyike a változatoknak. Nem emlékszem, hogy ez egy erősen támogatott változat, vagy sem" – jelentette ki a régióátalakítással megbízott miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: "nem a régiót alkotó megyék száma számít, hanem a terület, a természeti erőforrások, a munkaerő összetettsége és változatossága".
A Liviu Dragnea által korábban bemutatott változatok mindegyikében a Székelyföldet a szász hagyományokkal rendelkező és lényegesen fejlettebb Brassó és Szeben megyével, valamint Fehér megyével sorolták egy régióba. A Közép-régió lehetséges felosztásáról Liviu Dragnea egy nappal az előtt beszélt Nagyszebenben, hogy pénteken a székelyföldi Bálványosfürdőn Kovászna megyei önkormányzati vezetőkkel folytat párbeszédet a régióátalakításról.
Az erre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: nehéz elképzelni, hogy a jelenléte tiltakozást váltana ki Székelyföldön. "Más okot pedig nem látok a tiltakozásra, mert egyelőre sem én, sem más a kormányból nem tett le hivatalosan egy tervet az asztalra, hogy így fognak kinézni Románia régiói" – jelentette ki.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: nincsenek előítéletei komoly, nyílt vitára számít Bálványosfürdőn. "Azt szeretném, hogy egy kicsit más megközelítésből vitassuk meg a kérdéseket, mint eddig, és komolyan beszéljünk a jövőjükről (a Székelyföld jövőjéről), arról, hogy miként tudja a román állam hozzásegíteni őket (a székelyföldieket) a fenntartható fejlődéshez" – idézte a Mediafax Dragneát.
Maszol/MTI

Meghirdette helyeit a BBTE, tandíjas helyre akár 5500 lejt is elkérnek
Közel ötezer tandíjmentes alapképzéses helyet hirdetett meg a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A 2013/2014-es felvételin összesen 4891 államilag támogatott alapképzéses helyet, további közel 10 ezer tandíjas és háromezer távoktatásos, valamint látogatás nélküli helyet hirdetett meg a BBTE – olvasható az egyetem közleményében.
Továbbá idén 3470 tandíjmentes, 4699 költségtérítéses és megközelítőleg ezer csökkentett látogatású mesteri helyre lehet felvételizni. A felvételi díjak 80 és 250, míg a tandíjak 2000 és 5500 lej között váltakoznak, szakoktól függően.
Az korábbi híresztelésekkel ellentétben, az egyetem nem változtat a tavalyi, idén is meghirdetett felvételi szabályzaton. A meghirdetett szakok között három új magyar szak is van.
Maszol.ro/közlemény

Markó Attila: ostobaságot beszél a volt Maros megyei prefektus
Bődületes ostobaságnak nevezte Markó Attila a volt Maros megyei prefektus, jelenleg PDL-szenátor Marius Paşcan nyilatkozatát, mely szerint a magyar állam 1941-ben „elrabolta" román tulajdonosuktól az 1989 után a magyarok által visszaigényelt javakat, a román állam pedig a restitúciós törvényekkel asszisztált a „lopáshoz”.
A szenátor mondanivalóját az 1941. évi 1440-es magyar miniszteri rendelettel támasztotta alá, amely értelmében a magyar állam tulajdonjoga kiterjeszthető az 1940-ben Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélyben lévő, román állami tulajdonban lévő vagyonelemekre.
A magyar állam a második bécsi döntés után senkitől nem vett el ingatlant, nem államosított, csak a közvagyon vált állami tulajdonná, ami nyilvánvaló, hisz az állami tulajdonok cseréltek gazdát – mondta a Transindexnek a képviselő. „Ugyanez történt 1919-ben is, csak ellenkező előjellel. Mondhatnánk azt is ezen az alapon, hogy Románia egész Erdélyt elvette, és kérjük vissza” – fogalmazott. A politikus szerint a szenátor a tulajdon fogalmával is játszik, mert az 1997 óta restitúciós törvényeknek egyszer sem módosult a filozófiájuk. „Mindegyik jogszabály azt mondta ki, hogy az 1945 májusa után államosított ingatlant szolgáltatják vissza. Azaz a magántulajdont, nem az állami tulajdont” – zárta a restitúciós bizottság volt tagja.
Marius Paşcan ugyanakkor a kisebbségek parlamenti szervezeteinek juttatott állami támogatás mértékét is kifogásolta. Szerinte elfogadhatatlan, hogy 83 millió lejt kapjanak évente kulturális, vallási rendezvényekre, háromszor annyit, mint a román pártok, és nem számolnak el az összegekkel. (hírszerk)
Transindex.ro

Kincses: az anarchiát választja a MOGYE a magyar megkülönböztetésével
Autonómia helyett anarchia jellemezné a magyar nyelvet hátrányosan megkülönböztető marosvásárhelyi egyetem működését, ha a jövőben sem tartaná be a diszkrimi- nációellenes törvényeket – mondta a romániai magyar orvosképzésért egyesület jogi képviselője. Az orvostan- hallgatók klinikai gyakorlatának nyelve ügyében folytatott vitában nyár végén újabb fejlemény várható. Panasszal fordult a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület és az RMDSZ a bukaresti diszkriminációellenes tanácshoz, az ottani egyenlő bánásmód hatósághoz. Mindkét szervezet tiltakozik a felsőoktatási akkreditációs hatóság előírása ellen, mely szerint az orvostanhallgatók klinikai gyakorlatuk során kizárólag románul beszélhetnek a páciensekkel.
A diszkriminációellenes tanács hétfőn meghallgatta a feleket, döntés augusztus második felében várható. A panaszos egyesület jogi képviselője, Kincses Előd a Határok nélkül csütörtöki adásában azt mondta, az, hogy a betegágy mellett csak a románt lehet használni – tehát a gyakorlati oktatás is csak román nyelven folyhat –, amellett, hogy diszkriminatív és több alkotmányos rendelkezéssel is ellentétes, sérti a betegjogi törvényt is. A jogszabály ugyanis kimondja, hogyha egy paciens nem tud románul, akkor az anyanyelvén kell hozzáfordulni.
Az egyesület azt is kérte, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusának április 30-ai döntéséről is állapítsák meg, hogy diszkriminatív, miután a testület elutasította a magyar oktatási rész külön akkreditációjára vonatkozó oktatói kérést. Kincses Előd szerint panaszuk alapja, hogy a tanügyi törvény biztosítja az igényelt akkreditáció lehetőségét. Hozzátette: a diszkriminációellenes törvény úgy szól, hogy ha restriktíven, vagyis megszorítva alkalmaznak egy jogszabályt, akkor az már diszkriminációnak számít, és szankciókat von maga után.
A harmadik kérés, hogy a marosvásárhelyi egyetem chartájának, vagyis alapszabályának diszkriminatív kitételeire vonatkozott. Az egyesület elsősorban annak a megállapítását kérte, hogy a magyar diákok számára a gyakorlatok kizárólag román nyelven történő megtartása szintén megkülönböztetés. Kincses Előd hozzátette, a magyar nyelv elleni diszkriminációt jelzi az is, hogy az egyetemen az angol nyelven tanulók gyakorlatát angol nyelven tartják.
Az RMDSZ panasza kizárólag az akkreditációs tanács átiratával foglalkozik, a párt beadványának ügyét a diszkriminációellenes tanács összevonta a magyar orvosképzésért egyesületével, és együtt vizsgálja őket. A tanács elnöke, Asztalos Csaba – Kincses Előd beszámolója szerint – közölte, hogy a felvetett kérdés annyira komplikált, hogy azt szeretné, a testület minden tagja szavazzon róla, ezért születik majd csak augusztus 15-e után döntés.
Amennyiben a kormányhivatal akkreditációs tanács vitatott határozatáról megállapítják, hogy diszkriminatív, akkor a bepanaszolt testület köteles azt visszavonni. Ebben az esetben a marosvásárhelyi egyetem szenátusa nem hivatkozhat arra a kormányhivatali álláspontra, hogy az orvostanhallgatók klinikai gyakorlatuk során kizárólag románul beszélhetnek a páciensekkel – mondta Kincses Előd. A jogász szerint ez azonban még mindig kevés, mert az egyetemi autonómia azt jelenti, hogy az illetékes minisztérium által jóváhagyott egyetemi alapszabályt csak a felsőoktatási intézmény szenátusa módosíthatja. „Tehát továbbra is az ő térfelükön pattog a labda” – fogalmazott a szakember.
Kincses Előd ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tanügyi jogszabály azt is kimondja, hogy az egyetemi autonómia a törvények szigorú betartásával kell, hogy működjön. „Mert ha a törvényt nem tartod be, az nem autonómia, hanem anarchia” – összegezte véleményét a Kossuth Rádió műsorában a Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület jogi képviselője.
Kossuth Rádió, Határok nélkül
Erdély.ma

Tulipán és vízipisztoly
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség már ismét mást akar. Nem tudjuk még, hogy mit, de azt nagyon. Ismerve a korábban Markó Béla, ma pedig Kelemen Hunor vezette társaságot, sok jóra nem is számítunk. Pedig arról lenne szó, hogy meg kellene védeni azt a fránya – hivatalosan már 1 225 000 főre apadt – erdélyi magyarságot a beolvadástól.
Pedig Kelemenék állításuk szerint a bukaresti parlamentben romániai testvéreink egyedüli érdekképviselői és felkent jóakarói. Ennek ellenére a parlamenten kívüli Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdett legújabban is olyan akcióba, amelyet az RMDSZ is bátran felvállalhatna, de nem teszi.
Mint arról beszámoltunk, az EMNP, valamint az EMNT a múlt héten bejelentette: tüntetéssorozatot indítanak a régióátszervezés ellen és az autonómia mellett. Toró T. Tibor EMNP-elnök szerint nem lesz kiemelt helyszín, minden olyan településre számítanak, ahol szervezeteik vannak, vagy ahol partnereket találnak. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a húszperces tiltakozó megmozdulások lehetőleg egységes forgatókönyv szerint történjenek, és azt szeretnék, ha összesen legalább száz település csatlakozna a kezdeményezésükhöz, hiszen a néppárt kezdeményezőként tekint magára, de a tüntetéssorozat nyitott valamennyi erdélyi politikai alakulat, civilszervezet számára.
Igen ám, de az eddigi visszajelzések felemás képet mutatnak, hiszen eddig csupán a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jelezte, hogy nemcsak részt vesz az eseményeken, hanem a szervezőmunkából is kiveszi a részét. Toró szerint a Magyar Polgári Párt helyi és megyei szervezeteivel szemben már felemásak a tapasztalataik, de többnyire a partneri viszony jellemző a két alakulat kapcsolatára. A néppárt elnöke ugyanakkor elmondta: az RMDSZ országos vezetése részéről érdemi válasz nem érkezett.
Ez az, amire a bevezetőben is utaltam.
A kutya, az RMDSZ jókora tulipánjával a szájában, itt van nagyon elásva, mégpedig a Dambovita medre alá, jó mélyen. Ugatása ennek ellenére még e félig-meddig bukaresti műfolyó csobogása alól is kihallatszik: Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára szerint az EMNP különutas politikát folytat az autonómia és a regionális átszervezési terv ügyében. A főtitkár itt arra is utalt, hogy az RMDSZ jó ideje tárgyalásokat folytat az SZNT-vel egy őszi, nagyszabású demonstrációról, és szerinte sajnálatos, hogy az EMNP egyszerű kampányeseménnyé degradálja az autonómia és a regionális átszervezés témáját. Kovács még azt is hozzáfűzte, hogy „az EMNP sok kicsi vízipisztollyal megy a háborúba, pedig most a nagy ágyúra van szükség, hiszen csak egy több tízezres nagyságú utcai megmozdulás tud megfelelő súlyt adni a követeléseinknek”.
Kár, hogy a politikusok, még mielőtt új hivatásuk és a valóság közti küszöböt átlépik, nem esnek át a szenilitásukat és az amnéziára való hajlandóságukat megállapító szűrésen. Éppen ezért tekintik elmeháborodottnak a választókat, de még a sajtót is.
Én mégis tetszelegnék egy kicsit, ha hagyják, ama bizonyos őrkutya szerepében. Szíves emlékeztetésül leírom tehát, hogy az erdélyi magyar leányzók fekvése március elején még egészen más irányú volt. Olyan értelemben, hogy amikor az SZNT ugyancsak az autonómia érdekében hirdette meg március 10-re marosvásárhelyi, végül harmincezresre sikeredett tüntetését, éppen hogy az RMDSZ hatalmasságai fintorogtak a részvételtől – tisztelet a kivételnek, annak a néhány székelyföldi polgármesternek, aki mégis ott volt a megmozduláson.
De az, hogy most Kovács Péter éppen az SZNT-re hivatkozva mondaná be az unalmast, az már finoman szólva is olyan, mintha Piroska a farkassal tervezne őszre kortárs találkozót tartani. De ha így akarják, legyen. De szóljon már végre valami: nagyágyú vagy vízipisztoly – mit bánom én! Még az sem lenne gond, ha hétfőn az SZNT, kedden az EMNT, szerdán az MPP, csütörtökön az RMDSZ, pénteken az EMNP, majd hétvégén az erdélyi románok mennek az utcára Erdélyért, a regionalizációért és/vagy autonómiáért.
Kezdje el már végre valaki a munkát, mert 1989 decembere óta csak hangzatos kijelentések fogalmazódtak meg ez ügyben, s ha tetszik, ha nem, a vízipisztolyokat is az RMDSZ tartotta a kezében, miközben az ezredesei fordítva ültek a lovon.
És ha nem lesz nagy durranás, hát majd a sajtó üti tovább a vasat. Hála istennek vagyunk még néhányan, akiknek nincs a szájában tulipán, s a Dambovita is messze csordogál tőlük.
Kristály Lehel
Magyar Hírlap
Erdély.ma

Nagyrománia Párt: túl sokat kapnak a magyarok
Hetek óta mind az írott, mind az elektronikus médiában azon jajong Gheorghe Funar és Vadim Tudor, újabban Marius Paşcan, a Demokrata Liberális Párt Maros megyei szenátora is, hogy a magyarok túl sokat kapnak vissza a restitúciós törvény eredményeként, főként az arisztokrata családokat és a történelmi magyar egyházakat vádolják, és természetesen Magyarországot, mely úgymond folytatja „a bécsi döntés után elfoglalt Észak-Erdély területén elkövetett rablást, fosztogatást, visszaszolgáltatva olyan ingatlanokat, amelyeket a magyar hatóságok telekeltek be magyarországi intézmények, magán- és jogi személyek nevére”.
Fáj nekik, hogy visszaszolgáltatták egyebek között a Görgény- és Maros-völgyi erdőket, földeket azoknak, akik bizonyítani tudták a tulajdonjogot. Maros megye demokrata-liberális szenátora rosszallja azt is, hogy a parlamenti kisebbségi szervezetek évente több mint 83 millió lej támogatást kapnak az államtól kulturális, vallási rendezvényekre, míg a székely megyékben élő románok szervezetei alig jutnak pénzhez.
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

A megyék felszámolásától tart Tamás Sándor
Félünk attól, hogy titokban fel akarják számolni a megyéket – jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke Bálványosfürdőn, ahol a régióátalakításról és a decentralizációról tartottak ma megbeszélést Kovászna, Hargita és Maros megyei képviselők.
Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, aki szintén részt vett a megbeszélésen jelképesen azt mondta, ő régi vadásznak számít, de eddig nagyon kevés vadat ejtett át. Tamás Sándor kifejtette: valós decentralizációt szeretnének, olyant, amely megfelel az itt élő embereknek is, most azonban úgy tűnik, inkább ellentétes irányba halad az átszervezés.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: az RMDSZ kisebb fejlesztési régiókat szeretne, hiszen a jelenlegi régió-tervek nem életképesek. A szövetség szerint legtöbb 800 ezer lakosú régiókat kell kialakítani, hiszen ezek fejlődését is jobban lehetne követni. A jelenlegi tervek mellett elkötelezni magunkat óriási hiba lenne – tette hozzá Antal Árpád.
Marosvásárhelyi Rádió / Agerpress
Erdély.ma

Tusványos mottói mentén: erdélyi magyarság-tükör
Közeledik „a mi időnk”, nemsokára újra benépesedik Tusnádfürdőn az Olt partja. A legrégebbi romániai nyári egyetem nem véletlenül vált a fiatalság legkedveltebb diáktáborává: kezdetek óta a művelődés, a társadalomkutatás, a politika és a szórakozás találkozási pontja volt. Szerepéről mindent elárul, ha végigolvassuk a rendezvény mottóit 1990-től napjainkig: a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tulajdonképpen egyfajta lázmérője a kommunizmus utáni romániai magyarságnak. Társadalmi, politikai, társadalom-politikai lázmérő, amely kimutatja, melyek voltak a 23 év legsúlyosabb betegségei. A diktatúrából a demokráciába való átmenettől egészen a mi időnkig fonjuk a tusványosi szálat, segítségünkre volt Bencze Tibor és Sándor Krisztina, korábbi főszervezők.
Akiknek nincs emlékük a kommunizmusról, azoknak valószínűleg arról sincs emlékük, hogy mi volt a nyári egyetem a bálványosfürdői első hét évben. Sőt, valószínűleg akad olyan, aki azon is meglepődik, hogy a mára „Tusnádfürdőhöz nőtt” fesztivál története nem az Olt partján kezdődött.
– A ’90-es években, amikor elkezdtük, a magyar–román párbeszéd egyik legfőbb helyszíne, alkalma volt a nyári egyetem – emlékezett vissza Bencze Tibor, aki a kezdetektől „része” a Tusványosnak, az ezredforduló előtti években főszervezője is volt a fesztiválnak. – Akkoriban három pillérre épült a szervezés: az anyaországra, az erdélyi magyarságra és a románságra.
Az első évek a diktatúrából való kilábalás, a „demokratizálódás” évei voltak. Ezt tükrözik a mottók is: Átmenet a diktatúrából a demokráciába (1990), Napforduló után (1991), Románia Kelet és Nyugat között (1993), A baloldali nosztalgia Közép- és Kelet-Európában (1994), Közös kihívások az átmenet során (1995), A posztkommunizmus nyomorúsága (1997). Az egymásra találás, az együttélés, az európaivá válás közös útkeresése nehezedett a három pillérre, majd éppen a Tusnádfürdőre való átköltözés után politikai fordulatok következtek – ezeket is nyilvánvalóan megüzenik a mottók.
Ami a jelmondatokból nem derül ki, arra Bencze Tibor hívta fel a figyelmünket:
– A ’90-es évek derekától a vége felé ez a háromlábú szék egyre sántább lett. Az Emil Constantinescu elnöksége előtt ellenzékben levő Román Demokratikus Konvenció egyre kevésbé érezte fontosnak a nyári egyetemet, és román szervező fél kikopott. Senki sem szorította ki őket, csak hatalmon már nem voltak annyira elhivatottak. Ez egyébként az RMDSZ-re is jellemző volt némileg a kormányba kerülése után.
A román fél csendes távozásával az erdélyi magyarság és az anyaországi magyarság közötti párbeszéd erősödött meg Tusnádfürdőn.
– Hozzájárult ehhez természetesen az is, hogy 1998-ban a Fidesz nyert Magyarországon, és az általuk képviselt új nemzetpolitika vált az elkövetkező évek nyári egyetemeinek a vezérfonalává. A Tusványos ennek a nemzetpolitikának vált az importőrévé – jegyezte meg Bencze Tibor.
Az első Orbán-kormány ideje alatt a polgári megerősödés műhelye volt a nyári egyetem: a mottók igazolják, hogy a kommunizmusból felocsúdva egyre inkább Európa felé tekint az erdélyi magyarság. Kelet-Közép-Európából Európa felé (1998); Közép-Európa? Kelet-Európa? Balkán? – regionalizmus és integráció (1999); Politikusok rövidnadrágban (2000); Tíz évvel a Napforduló után – kényszerek és lehetőségek (2001); A polgári kibontakozás Európában (2002).
Törésvonal áll be 2003-tól: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrejöttével új kihívások elé néz az erdélyi magyarság.
– Ettől az évtől kezdve sokkal nagyobb hangsúly tevődik az erdélyi magyarság „belpolitikájára”. Egyre nagyobb szakadék képződik az erdélyi magyar bal- és jobboldal között, következnek azok az évek, amikor Markó Béla minden évben meghívást kap, és végig kérdéses, hogy megjelenik-e – nyilatkozta Sándor Krisztina, aki 2008-tól négy éven át főszervezője a tábornak. A 2003-as mottó: Együtt vagy külön utakon – Integráció és nemzeti érdek.
Egy év múlva már az Európai Unió az egyik központi téma. 2005-ben ismét felugrik a lázmérő csíkja: Összetartozunk ?! – Az Európai Unió kihívásai és lehetőségei – utal a mottó a kettős tematikára. Egyik a december 5-re való reakció, a másik továbbra is az EU felé való kacsintás.
– Tusványos hetét mindig is arra szánták a szervezők, hogy valamennyi politikai nézőpont találkozhasson itt. Rendkívül fontos elvi kérdéseket fogalmazott meg, és éppen a kérdésfelvetés az egyik legfőbb erőssége a Tusványosnak. Ugyanakkor ajánlott is egyfajta választ, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy a válaszok miatt első sorban a nemzeti liberális és a konzervatív érzelműeknek vált a kedvenc helyszínévé – mondta Sándor Krisztina.
Európa a központi téma 2006-ban és 2007-ben is: Így is lehet: Egy másik Románia, egy másik Magyarország, Vitán felül.
2008-ban gyökeres változás következik be: átveszi a főszervező szerepét a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), és elnöke, Sándor Krisztina. A mottó hosszú évek után először nem csak politikai: Más kép. És egyre „vidámabb” mottók jönnek: Húsz esztendőm hatalom (a 20., jubileumi kiadás jelmondata, 2009), Nyílt lapokkal (2010), Összenő, ami összetartozik (2011), Tusványos a világ közepe (2012), és eljutottunk A mi időnkig.
– Az idei mottó nagyban reflektál a Magyarország Unióban való helytállására, hiszen az utóbbi évben nagyon sok támadás érte Brüsszelből az Orbán-kormányt. De figyelmeztetés ez számunkra is az alkotmánymódosításhoz és a régióátszervezéshez hasonló fontos kérdések előtt, hogy itt és most kell cselekednünk – közölte Sándor Krisztina.
– Az utóbbi szűk 15 év sokkal több változást hozott, mint a diktatúra bukása utáni első 10 év. A kommunizmus jegyei még mindig visszaköszönnek olyan kérdésekben, mint például a tulajdon-visszaszolgáltatás vagy a szekus kérdés. De ma már nem annyira az elvárásokban való csalódás válsága, hanem az egész világot befolyásoló gazdasági válság, valamint a lelki válságunk okozza a legnagyobb fejtörést. Mivé lett az ember, mivé lettünk mi? Erre is választ keresnek a jelenkor tusványosai – fogalmazott Bencze Tibor.
A jelmondatok megfogalmazásakor – mint ahogy a MIT korábbi elnöke is megjegyezte – természetesen a figyelemfelkeltő jelleg is szerepet játszik. De így is jól tükrözik, hogy az erdélyi magyarság milyen főbb problémákkal ütközött a rendszerváltás után: önmeghatározás, a diktatúra levetkőzése és a demokrácia ruhájának a felöltése, az anyaországgal való együttműködés, az erdélyi magyar „többpártrendszer” kialakulása és hatásai, politikai bal és jobb közötti különbségek, európai integráció.
Még az idei Tusványos el sem kezdődött, de Sándor Krisztina szerint is borítékolható, hogy a következő évi nyári egyetem mottóját nehéz lesz megfogalmazni:
– Túl leszünk az EP-választásokon, megismerjük az EU 2014–2020-as támogatási időszakának a költségvetéseit, parlamenti választások lesznek Magyarországon, elnökválasztás lesz Romániában, napirenden az alkotmánymódosítás és a régióátszervezés – sorolta azokat a témákat, amelyek nélkül nem szervezhetnek jövőre Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort.
Egyelőre azonban ne ugorjunk nagyon előre. A legfontosabb tudnivaló: július 23. és 28. között vita, tudomány, művészet, szórakozás Tusnádfürdőn. Legyen a mi időnk!
Kovács Hont Imre
morfondir.ro
Erdély.ma