Több százan vettek részt az MPP és az SZNT által szervezett szimpátiatüntetéseken
Összesen több mint ezren vettek részt néhány erdélyi városban a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett szimpátiatüntetéseken szombaton, amelyeket a budapesti megmozdulással egy időben szerveztek. Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kovásznán, Baróton is elhangzott a Hősök terének üzenete.
Marosvásárhelyen mintegy 250-en válaszoltak az MPP és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívására, és dacoltak félórán keresztül a nullafokos hideggel a Petőfi-szobor előtt. A szimpátiatüntetésként meghirdetett rendezvényre, mely inkább meghitt, békés megemlékezésre hasonlított, többnyire az erdélyi magyar jobboldal képviselői és hívei jöttek el. A tömegben mindössze egy-két RMDSZ-es körzeti elnököt lehetett látni.
Az emberek nem skandáltak, és nem rázták ökleiket, csendben végighallgatták a szónokokat, majd a székely himnusz eléneklése után hazatértek otthonaikba. Amint Andrássy Árpád, az MPP egyik helyi vezetője fogalmazott: a marosvásárhelyiek és környékbeliek lélekben csatlakoztak magyarországi testvéreikhez. „Üzenjük, hogy el a kezekkel Magyarországról, a Székelyföldről, a magyarokról. A haza nem eladó!” – jelentette ki beszédében az MPP megyei elnöke, László György. „56 évvel ’56 után azt tapasztaljuk, hogy Magyarország szuverenitása újra veszélyben van – hangsúlyozta diskurzusában Bíró Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács marosszéki elnöke. – Brüsszel nem lehet Moszkva, gondoltuk, amikor a budapesti bársonyos és a hazai véres forradalmakat követően abban reménykedtünk, hogy a közös Európához csatlakozva, nemcsak a schumanni elvek mentén létrejött értékközösség tagjai lehetünk, hanem a határok légiesítésével gyakorlatilag a békés nemzetegyesítés haszonélvezői is”.
Beszédében rámutatott, hogy a demokratikus, a keresztény értékrendre és a felebaráti tiszteletre épülő társadalom helyett, ma egy, a moszkvai tankoknál alattomosabb diktatúra, az úgynevezett kalmárdiktatúra sötét fellegei gyülekeznek a magyarság feje fölött. „Ha pedig ez ellen egy ország vagy nemzet saját érdekei védelmében lépni mer, arra könyörtelen pergőtűzzel sújtanak le napjaink csodafegyverének, a médiának a bevetésével. A tömegkommunikáció mára sajnos legtöbb esetben már a tömegmanipuláció eszközévé vált, és az üdítő kivételektől eltekintve általánosan elterjedt harcászati eszközként kezelik azt” – figyelmeztetett Bíró. Az SZNT vezetője a bukaresti – román és magyar – hatalomnak is üzent, amikor rámutatott, hogy a szubszidiaritás elve már-már elcsépelt szóhasználattá vált Romániában. „Nem kampányszövegként megfogalmazott marosvásárhelyi kiáltványokra van szükség, hanem tudatos Székelyföld-politikára, tiszta és világos vonalvezetésre, melynek hiányát nem lehet unos-untalan a gazdasági válság okozta nehézségekkel magyarázni. Az alibipolitizálás helyett konkrét és előremutató lépésekre van szükség idehaza is” – szögezte le Bíró Zsolt.
Autonómiáról is szó volt Sepsiszentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön több mint háromszázan gyűltek össze az Erzsébet parkban, az egykori országzászló helyén gyertyával, magyar és székely zászlóval, Orbán Viktor-fotókkal és az EP-képviselőknek üzenő magyar és angol nyelvű feliratokkal, amelyek szerint ma Magyarország, ám holnap bármelyik más nemzet sorra kerülhet. „Világgá kiáltjuk, hogy Brüsszelben is hallják: El a kezekkel Magyarországról!” – fogalmazta meg a közel egyórás szimpátiatüntetés üzenetét Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke. Elmondta, az Európai Unió történetében példátlan a félrevezető rágalomhadjárat, amit a balliberális körök indítottak Orbán Viktor és a magyar kormány ellen.
A világuralomra törő pénzügyi körök attól félnek, hogy a magyar példa ragadós lesz, más nemzetek is felemelik a szavuk a bankokrácia, az eladósodás, a Világbank uralma ellen – fogalmazott Fazakas, aki szerint Magyarország ismét zászlóvivője a népek, nemzetek szabadságért vívott harcának. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi elnöke hangsúlyozta, Magyarország is az önrendelkezésért, az autonómiáért vív harcot, miként a székelyek. „Ugyanaz a sorsunk, bízunk benne, hogy Magyarország is támogatni fog a Székelyföld autonómiájának elérésében” – mondta Gazda. A szimpátiatüntetésen az MPP több elöljárója is felszólalt, áldást mondtak Kovács István unitárius és Incze Zsolt református lelkipásztorok, felolvasták a közös nyilatkozatot, Veres László színművész Wass Albert egyik versét mondta el, majd a csendesen tüntetők elénekelték a magyar és a székely himnuszt.
Különböző válságkezelési módok
Több százan vettek részt a Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson tartott szimpátiatüntetésen is, utóbbi városban és a hargitai megyeszékhelyen mintegy 150 személy, míg Udvarhelyen az MPP mintegy 200 tagja és szimpatizánsa gyűlt össze. A résztvevők magyar zászlókat és égő gyertyát tartottak a kezükben, illetve elénekelték a Himnuszt. Szász Jenő MPP-elnök, aki Udvarhelyen vett részt a szimpátiatüntetésen, arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Romániában és Magyarországon is nehéz a gazdasági helyzet, míg nálunk a megszorító intézkedések a lakosok ellen irányultak, a szomszédos országban a kormány támogatja a polgárokat.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, amennyiben az Orbán-kormánynak sikerül véghez vinni a tervét, ez modell lehet más országok számára is, és ily módon tért veszíthetnek a globalizáció hívei. Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere, a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a rendezvény célja az volt, hogy „lelkileg támogassák” Orbán Viktor magyar kormányfőt, míg Mezei János gyergyószentmiklósi elöljáró sok erőt kívánt a magyarországi politikusnak, hogy véghez tudják vinni azt, amit elkezdtek.
Pincében tüntettek Kolozsváron
Kolozsváron csupán néhány tucatnyi magyar vett részt a szombat délután a Heltai Alapítvány Mikó utcai udvarán tartott szimpátiatüntetésen. A részvevők előbb gyertyát gyújtottak, majd tekintettel a zord időjárásra levonultak a vendéglő pincéjébe, ahol László György megyei MPP-alelnök felvázolta az összejövetel célját. „Erkölcsi és szent kötelességünk kiállni a nemzeti kormány mellett” – mondta. A rendezvényen felolvasták a budapesti tüntetés nyilatkozatát, illetve Simon Csaba országos alelnök a polgári alakulat nyilatkozatát, amelyben támogatásukról biztosítják Magyarország kormányát, a dokumentumot a későbbiekben átadták a kolozsvári magyar főkonzulátusnak. A szervezők a beszédek végeztével teával és borral vendégelték meg a szimpatizánsokat.
Krónika (Kolozsvár)

Monográfiasorozat készül a Székelyföldről
A Székelyföld településeit mutatja be egységes sorozatban a Kovászna megyei önkormányzat. Az idei költségvetés-tervezetben 140 ezer lejt különítettek el a célra.
Partnerséget szeretnének a helyi önkormányzatokkal is, hiszen minden településnek érdeke, hogy elkészüljön a szakszerű monográfiája, amely minden helybeli könyvespolcán ott lehet, ugyanakkor ajándéknak is kitűnő. Miután megjelent egy-két kötet, azt referenciaként használva, pályázati forrásokat kutatnak fel, ugyanakkor remélik, hogy Hargita és Maros megye önkormányzata is csatlakozik a projekthez. Nagy Balázs projektvezető elmondta, az év első felében a kutatásra fektetnek hangsúlyt, majd 2012 végéig kiadják az első két-három falu monográfiáját.
Zsigmond Győző néprajzkutatónak már van egy kötetnyi anyaga Dálnokról, erre építve szerkesztik meg valószínű elsőként a település monográfiáját. A kéthasábos tördelésű kiadványt fekete-fehér fotókkal illusztrálják, a közepére a település színes panorámafotója kerül. Egyébként a Kovászna megyei önkormányzat támogatásával jelenik meg a Nagyjaink – Háromszék jeles szülöttei című kiadványsorozat is, melynek immár a negyedik kötete látott napvilágot. A megyében immár negyedik éve következetesen gyűjtik a térség jeles szülötteinek évfordulóit, hogy évről-évre több megemlékezést és emlékünnepséget generáljanak, az anyagot a Háromszék Vármegye Kiadó, a Kovászna Megyei Művelődési Központ adja ki a megyei tanáccsal közösen.
Az évfordulós életrajzi adatgyűjtemény az ötös és tízes születési vagy elhalálozási évfordulók szerint veszi számba Háromszék nagyjait. Az idei „nagyok” között van többek között író, költő, tanár, lelkész, főpap, jogász, orvos, gyógyszerész, polgármester, udvari tanácsos, közgazdász, festőművész, színművész és lepkegyűjtő, összesen 99 szócikk. Tamás Sándor elmondta, jövőben az eddig megjelent négy kiadványt egy kötetben adják ki, kibővítve. Idén Bod Péterre emlékeznek egész éves rendezvénysorozattal születésének 300. évfordulója alkalmából. Szonda Szabolcs, az ünnepségeket koordináló megyei könyvtár igazgatója elmondta, több háromszéki településen, de Gyulafehérváron, Magyarigenben, Marosvásárhelyen és Budapesten is szerveznek programokat.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Összerdélyi ünnepség a szórványban
Roppant gazdag és színvonalas ünnepségen vett részt szombat délután a dévai magyarság. A református templomban szervezett gálán a közönség helyi volt, az előadók viszont Erdély különböző tájairól érkeztek, mindenekelőtt Kolozs és Maros megyékből.
Az ünnepség Lovász János lelkipásztor áhítatával kezdődött, majd Jancsó Miklós kolozsvári színész elszavalta a Himnuszt, annak valamennyi versszakát, nemcsak az elénekelni szokott elsőt. Barabás Kásler Magda közkedvelt népdalénekes előadta az Ó Szent István című moldvai csángó népdalt.
Deák Piroska dévai magyartanár a magyar irodalom legnagyobb szókincsű íróját, Arany Jánost mutatta be, pontosabban Arany és szülővárosa, Nagyszalonta életre szóló hosszú és érzelem teli kapcsolatát. Az irodalmi művében kb. 24 000 szót használó Arany János 130 évvel ezelőtt, 1882-ben hunyt el, Deák tanárnő ezért választotta őt a Magyar Kultúra Napja idei megünnepléséhez.
Guttman Mihály kolozsvári tanár viszont az 1882-ben született Kodály Zoltánt, a nagy hazafi zeneszerzőt, a legnagyobb magyar zenepedagógust méltatta. Az idei kultúra-ünnepségét a két kiemelkedő személyiségnek szentelték. Kodály többször járt Erdélyben – népzene-gyűjtő munkásságát még 1910-ben kezdte el Székelyföldön –, utoljára 1944-ben, amikor a kolozsvári magyar egyetem díszdoktorrá avatta.
A színvonalas ünnepség azonban nemcsak a magyar kultúra nagy alkotóira való megemlékezésből állt, hanem élő előadásokból is. A népviseletbe öltözött magyarfenesi (Kolozs megye) vegyes kar magyar zeneszerzők műveit adta elő, majd a kolozsvári magyar pedagógusok vegyes kara Kodály-darabokat énekelt, felemelően szép előadásban. Kodály ünnepségéről lévén szó, Oláh Boglárka és Oláh Mátyás ifjú kolozsvári művészek cselló- és zongoradarabbal örvendeztették meg az egybegyűlteket, majd a marosvásárhelyi Psalmus énekkar kórusa magyar zenei remekművekkel lépett fel. A Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE által szervezett, közel 3 órás felemelően szép ünnepség Kodály Zoltán Sík Sándor Te Deuma-val végződött, melyet a kolozsvári pedagógusok kórusa és a marosvásárhelyi Psalmus együttesen adott elő.
Történelmi kulturális látogatás Vajdahunyadra
A dévai ünnepség előtt a három kórus százvalahány tagja, valamint Dáné Tibor országos EMKE-elnök a vajdahunyadi kastélyt látogatta meg, ahol a helyi EMKE képviselői voltak az idegenvezetők, a kastély történtét, kultúrtörténeti jelentőségét, restaurálási munkálatokat ismertetve. Meghallgatták Petőfi Vajdahunyadon című versét Kofity Magdolna előadásában, azt a verset, amelyet Bem apóval és kíséretével 1849 április 14-én tett látogatásakor írt. A kolozsvári kórus a jó akusztikájú (bár télen nagyon hideg) Országház termében két dalt énekelt el, a Lovagteremben pedig házigazdák és vendégek közösen énekelték el a Boldog asszony anyánk, égi nagy patrónánk kezdetű, régi magyar himnusznak számító dalt. A termek gótikus monumentalitása feledhetetlen élménnyé varázsolta az imaként felszálló kristálytiszta éneket.
Ezután a Kolozs és Maros megyei vendégek a távolból pillantást vetettek a várra néző, 10 éve felállított Petőfi-szoborra és a műemlék-református templomra is, illetve a vaskohászat még álló, romos emlékeire.
Nyugati Jelen

Konszolidált szervezetet vehettem át elődeimtől”
Beszélgetés Sándor Krisztinával, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökével
Az elmúlt év végi EMNT választásokon a vezetői tisztségeket javarészt fiatalok vették át idősebb kollégáiktól. A fiatalság azonban nem jelent tapasztalatlanságot, hiszen az új garnitúra többnyire a Magyar Ifjúsági Tanácsban (MIT) töltött be fontos pozíciókat. Sándor Krisztina, aki Toró T. Tibortól vette át az elnöki tisztséget, nyolc esztendőn keresztül vezette a MIT-et. Ilyen vezetői tapasztalattal a háta mögött szinte érthető is, hogy miért rá esett a többség választása. A generációváltás az EMNT-ben zökkenőmentesen zajlott, ez derül ki az új ügyvezető elnökkel készített interjúnkból is.
– Nemzedékváltás történt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban, fiatalok kerültek a vezetés élére. Ön ezt előnyként vagy hátrányként éli meg?
– Az én szempontomból egyértelműen előnyt jelent. Örülök annak, hogy sok fiatal, aki eddig az ifjúsági civil szervezetekben dolgozott az elmúlt években, úgy érezte, itt az ideje, hogy átlépjen a „felnőtt” pályára, ezáltal az EMNT-ben tovább dolgozhatok olyan volt munkatársakkal, akikkel a Magyar Ifjúsági Tanácsban hosszabb-rövidebb ideig kollégák voltunk.
– Hogyan fogadták a fiatalítást az idősebb EMNT tagok, vezetők? Nem érezték azt, hogy félre lettek állítva?
– Egyetlenegy ilyen véleményt sem hallottam, inkább egyfajta várakozásnak élem meg az idősebbek részéről.
– Azt nyilatkozta, hogy egy konszolidált szervezetet vett át elődeitől. Mit jelent ez pontosabban?
– Gyakorlatilag azt jelenti, hogy van közel harminc irodánk, több mint húsz területi szervezetünk, ezek az elmúlt évben folyamatosan erősödtek, illetve kialakult egy jól meghatározott rendszerük, mind a humánerőforrás, mind az elvégzendő feladatok tekintetében. A legfontosabb feladat most nem az építkezés, hanem inkább az, hogy továbbra is erősítsük a területi szervezeteket, és minél több emberhez jusson el az EMNT közvetlen formában, ugyanakkor a most alakult pártot is tudjuk népszerűsíteni.
– Sikerült az EMNT-t egész Erdély területére kiterjeszteni, vagy vannak olyan helyek, ahol még fejlesztésre szorul a szervezet?
– Többet kell dolgozni a szórványban. A dél-erdélyi szórványmegyékben is vannak Demokrácia Központjaink, de a szervezetet azokon a vidékeken nem sikerül úgy megerősíteni, ahogyan azt szeretnénk. A Székelyföldön és a Partiumban a területi lefedettségünk jónak mondható, de a területi szervezeteken is sok múlik, mennyire folytatnak a társadalmat érintő vagy érdeklő tevékenységet.
– A leköszönt elnök, Toró. T. Tibor némi kritikával illette a szakbizottságok vezetőit. Egyetért az elmarasztalással?
– Azelőtt alelnökként működtem a szervezetben, így volt némi rálátásom a helyzetre; elmondhatom, valóban nem nagyon működtek a szakbizottságok. Ígéretesnek indult néhány bizottsági munka – a média, a kultúra, az oktatás terén – de az élet úgy hozta, hogy nem tudtunk igazán odafigyelni a szakbizottságok tevékenységére, nem volt aki gondoskodjon az összehívásukról, a szakmai munka folyamatossá tételéről. Terveink szerint a január végi választmányi ülésen újra áttekintjük, milyen szakbizottságaink vannak, melyiknek ki áll az élén. Valószínűleg újraszervezzük őket, és megpróbálunk a rendszeren belül keresni egy felelőst, aki felvigyázza működtetésüket.
– Megszületett a gazdasági érdekeltségű Mikó-terv, amelyet már közvitára bocsátottak, mellette most a Bodola Gyula-tervet is elindítják útjára. Ez utóbbi pontosabban mi jelent?
– Ifjúsági- és sportstratégiát foglal magában, elsősorban az erdélyi magyar sportra figyelne. Olyan terület ez, amelyet nem nagyon emelt ki egyik politikai szervezet sem, és nincs elképzelés arra, hogy azokat az erdélyi fiatalokat, gyerekeket, akik egy-egy sportágban jeleskednek, hogyan tudjuk közösségi szinten elismerni, miként támogassuk fejlődésüket, és hogyan integrálódhatnak a magyarországi sportéletbe, egyáltalán lehet-e ez cél.
– Célul tűzték ki többek között a civil szervezetek munkájának az összehangolását is.
– Amikor az EMNT területi szervezetei létrejöttek, több olyan ember is szerepet vállalt bennük, akik civil szervezetek munkatársai voltak, azokban tevékenykedtek, vagy tevékenykednek. Több helyen is úgy szervezték éves rendezvényeiket, hogy igyekeztek bevonni a településeiken hasonló jelleggel működő szervezetek. Az EMNT által szervezett Magyar Napok munkájába is sok civil szervezet kapcsolódott be Kolozsváron, Brassóban és máshol. Olyanokkal társultunk, akik az elmúlt években jelentős eredményeket értek el. Ebből is kiviláglik az, hogy az EMNT nem azért jött létre, hogy versenytársa legyen a civil szervezeteknek, inkább úgy kíván működni, hogy az adott település, régió civil szervezeteinek lehetőséget adjon arra, hogy együtt dolgozzanak többen, több területen. Ebben látok fantáziát, hiszen, mint aki a civil szférában is dolgozott, sokszor tapasztaltam, hogy gyakran párhuzamosan történnek a dolgok. Bizonyos területeken jobb egyesíteni az áramvonalakat, mert a párhuzamos munkának egy idő után nincs értelme.
– A Néppárt megalakulásának következtében vannak olyan feladatok, amelyek lekerültek a Nemzeti Tanács válláról? – Az EMNT célkitűzései nem változnak, de nyilván a politikai téren felvállalt feladatok átkerülnek a Néppárt udvarába. Ők vesznek részt a választásokon, de gyakorlatilag ugyanazokat a témákat vállalják fel, amit eddig a Nemzeti Tanács vitt a közvélemény elé. A Mikó Imre terv a Néppárt gazdasági programja is lesz, szakbizottságaink pedig olyan programokat készítenek elő, melyeket a Néppárt is hasznosítani tud. Nem mondhatom, hogy a feladatok lekerültek az EMNT válláról, csupán annak, amit eddig is végeztünk, egy része a Néppárt javára is válik.
– Nem fordulhat elő, hogy párhuzamosan végzik ugyanazt a munkát?
– Pontosan ezt szeretnénk elkerülni, ezért nem hoz létre a Néppárt különböző szakbizottságokat. A testületi ülésekre minden esetben hívjuk egymást, a Néppárt elnökségi ülésére például, egy-két elnökségi társammal hivatalos vagyok én is, ugyanígy az EMNT elnökségi ülésére meghívót kap a Néppárt megbízott elnöke, és az alelnökök is. Tőkés László személye egyébként garancia arra, hogy a két formáció tevékenysége nem válik szét, ő egyrészt az EMNT elnöke, másrészt a Néppárt védnöke. Gyakorlatilag kéz a kézben kell egymás mellett mennünk, azzal a megjegyzéssel, hogy mivel választási év van, és most kell a Néppártot mindenhol létrehozni, helyi szervezeteit megerősíteni, természetszerűleg az elkövetkező egy évben nagyobb hangsúlyt kap a Néppárt, akár a sajtó, akár a nyilvánosság felé. Ezt természetesnek tartom, hiszen egy erős Néppárt jó az EMNT-nek is, és ez fordítva is igaz.
– Az idei választásokba milyen módon kapcsolódik be az EMNT?
– Irodahálózata, infrastruktúrája egyelőre a Tanácsnak van, ez a tény az elkövetkező időben segíti a Néppárt helyi szervezeteinek megalakulását, és azok megerősítését. Azt is el kell fogadnunk, hogy az EMNT-ben sok olyan vezető van, aki helyi, illetve területi szinten nem kíván politizálni, nem akar párttag lenni. Olyanok is vannak a tanácsban, akik párttagok lesznek, viszont nem szeretnének a választásokon szerepelni. Az EMNT előnye, hogy van kiépített rendszerünk, és azt se feledjük, hogy a Tanács döntötte el, hogy legyen Néppárt, ezért teljesen természetes, hogy irodailag és humán-erőforrás szintjén segítsük az elkövetkező évben a pártot.
– Igaz, hogy az EMNT döntését követően alakult meg a Néppárt, ugyanakkor a Tanács pártokon felüli szervezetként jött létre. A lehetőségek szintjén továbbra is vállalják az együttműködést az RMDSZ-szel és egyéb formációkkal?
– Véleményem szerint be kell látnunk: az elképzelés, amely mentén 2003-ban létrejött az EMNT, mint egy erdélyi magyar parlament – hiszen ez volt az eredeti cél –, nem működött, hiszen az RMDSZ a kezdetektől fogva kijelentette, hogy ebben nem kíván részt venni. A 2008-as újraszervezésre is azért volt szükség, hogy magunk is leszámoljunk azzal az illúzióval, amiért az EMNT-t annak idején létrehoztuk. Természetesen évekig hittünk az eredeti elképzelésben, de nem volt partner, akivel ezt kellőképpen működtetni tudtuk volna. A 2008-as újjáalakulást követően ugyanazokat a célokat fogalmaztuk meg, de kezdett megérni a gondolat, hogy olyan pártot kell létrehozni, amelyik felvállalja és továbbviszi ezeket a célokat. Ennek ellenére, mivel az EMNT nem párt, fontosnak tartom, hogy nyitott maradjon a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, vagy az RMDSZ irányába is. Mivel az idén lesznek a választások, valószínűleg nem lesz túl sok közös felület, bár ami az egymillió aláírásos EU-s tervet illeti, nagyon jó közös téma lehetne. De éppen azért, mert választási év van, a Néppárt fog megméretkezni az említett politikai pártokkal.
– Melyek a visszajelzések a Demokrácia Központok által lebonyolított újrahonosítással kapcsolatban? Ugyanolyan méretű érdeklődés, mint tavalyi?
– Az év elején azt mondtam: ha ugyanazokat a számadatokat meg tudjuk ismételni, mint amelyekkel a tavalyi esztendőt zártuk, az megfelelő folytatás lesz. Úgy tűnik, hogy az érdeklődés nem lankad, sőt, az év elején többen jártak például a kolozsvári irodánkban, mint 2011 második felében általában. Az újrahonosítás továbbra is fontos tevékenységi területünk marad, nem utolsó sorban egy olyan lehetőség ez, amivel az EMNT minél több emberhez közvetlen formában is eljuthat, ami nagyon fontos számunkra.
– Milyen az EMNT kapcsolata a történelmi egyházakkal, hiszen az egyik új régióelnök például unitárius lelkész?
– Az elmúlt években a korábbi vezetőség jó kapcsolatokat ápolt a történelmi egyházak vezetőivel. Természetesen ez a kapcsolat esetszerű volt, nem folyamatos egyeztetésre kell gondolni, de ezt a jó viszonyt továbbra is megpróbáljuk fenntartani, ha lehet, erősíteni. Az egyházak szerepe jelentős Erdélyben, és ezt érdemes figyelembe venni.
– Hamarosan választmányi illetve elnökségi ülésre kerül sor az EMNT-ben.
– Január 27-én lesz az elnökségi, 28-án pedig a választmányi ülés Kolozsváron. Ami újdonság: ezúttal első alkalommal választották meg úgy az elnökséget, hogy az elnökségi tagok egy-egy területért felelnek. A szakbizottságokat az adott területen megválasztott alelnökök fogják koordinálni, ugyanakkor a régióelnökségi rendszert jónak értékeltük, ezért ez változatlan maradt.
Nánó Csaba
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Gyengülnek az „etnikai határok”
A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tevékenysége során adatokkal szembesíti, illetve szakmai tanácsokkal segíti a döntéshozókat, politikusokat, utóbbiakon múlik, hogy korrigálják-e a kisebbségekkel kapcsolatos közpolitikákat. Az intézet elnökének tapasztalatai szerint a tények nem mindig passzolnak a politikai retorikához. Horváth István szociológust Cseke Péter Tamás kérdezte
Az év végéhez közeledve mit tart az intézet 2011-es tevékenysége legfontosabb eredményeinek?
Nagy léptékű kutatásunk idén viszonylag kevés volt, de elő tudtunk készíteni egy pár érdekesebb kutatást. Például a jövő évi kisebbségi „választási földrajzot” próbáltuk körvonalazni: összegyűjtöttük visszamenőleg tizenöt évre a kisebbségi szervezetekre leadott szavazatok számát, hogy modellezhessük számukra a jövő évi választásokat. Romániában közel másfél évtizede folynak az interetnikus viszonyokra vonatkozó felmérések. 2012-re is tervezünk egyet, de úgy, hogy összegyűjtöttük az eddigi összes felmérést, időrendbe helyeztük az adatokat, és az vizsgáljuk, hogyan változtak az etnikumközi viszonyok az utóbbi tizennégy évben. Ugyanakkor folyamatban van a romániai nemzeti kisebbségek kronológiájának összeállítása. Az utóbbi húsz évre vonatkozó adatokat gyűjtöttük össze, hogy feltérképezzük a kisebbségek belső szervezeti változásait. Több dokumentációt gyűjtöttünk össze ebben az évben, pontosan azért, hogy jövőre tudjunk több elemzést elvégezni.
Hogyan tudják például a nemzeti kisebbségi szervezetek felhasználni a választások előtt az intézet által készített adatbázist?
Az adatbázisból kirajzolódik a magyar és más kisebbségek szervezeteire leadott szavazatok dinamikája. Ezek az adatok segítenek abban, hogy hol van szükség szavazatmozgósításra. A magyarok esetében jelentkezett a politikai pluralizmus, így felvetődött például az a kérdés, hogy mi történik majd, ha „többpártrendszerben” kezd szavazni a romániai magyarság; igaz-e az, amit egyesek állítanak, hogy ez nagyobb szavazatmozgósítást jelent. Ha ez az állítás igaz, akkor hol igaz? Milyen tényezők által lesz igaz? A kérdések megválaszolásához viszonyítási adatok kellenek. Tehát egy ilyen adatbázis a politikusok számára a választások előtt hasznos a közvetlen politikai harcban. Ezenkívül lehetőség nyílik arra, hogy a politikai retorikán túl is lehessen beszélni ezekről a dolgokról. Hisz a politikai retorikát az egzakt valóság valójában sosem érdekli, mindig önmaga számára definiál egy valóságot. Azt hajtogatja, hogy ez a valóság az igaz. És nagyon jól tudjuk, ha valaki sokszor és nagyon határozottan állít valamit, a közvélemény szintjén még akár igaznak is tűnhet. Ha pedig a tények nem passzolnak a retorikához, akkor ez talán mégis másfajta beszédmódot eredményez a politikusok részéről. Ilyen szempontból nemcsak egy politikus veszi hasznát egy ilyen jellegű választási adatbázisnak, hanem akárki, egy szavazópolgár is el tudja dönteni ideológiai ismérvektől függetlenül, hogy különböző retorikai kijelentések igazak-e, hasznosak-e.
Tudják-e befolyásolni az intézetben zajló tudományos munka eredményei a döntéshozókat, a kisebbségekkel kapcsolatos romániai közpolitikákat? Vulgárisabban fogalmazva: mi a gyakorlati haszna az intézeti munkának ezen a téren?
Mondanék egy példát. Romániában a törvény elég tág teret biztosít a kisebbségek nyelvének használatára. A törvény alkalmazásával azonban már gondok akadnak. Az elmúlt években konkrétan, településekre lebontva vizsgáltuk a kisebbségek nyelvének használatát. Megnéztük, hogy a törvény szerint hol lehet például magyarul beszélni a hivatalokban, és ezzel a lehetőséggel élnek-e az adott településen. Kiderült, hogy a törvény hatása ott érvényesül, ahol a magyarok aránya hatvan százalék fölötti, ezeken a településeken ugyanis a közhivatalok etnikai aránya megegyezik a lakosság etnikai arányaival. Ahol az arány hatvan százalék alá csúszik, már megjelenik egy fordítóiroda, esetleg egyetlen közhivatalnok tud magyarul, és nem következik be a törvény úgynevezett strukturális hatása: azaz nem alkalmaznak a hivatalokban a jogszabály előírásainak megfelelően magyarul tudó személyeket. Felméréseink eredményeit elküldjük a döntéshozóknak. A politikusokra vár a döntés: közbelépnek-e, próbálják-e ezeket a modelleket korrigálni, felhívják-e arra a figyelmet, hogy ez így mégse jó. Mi csak ajánlásokat tudunk megfogalmazni például arra, hogyan működik a nyelvhasználat a többnyelvű típusnyomtatványok esetében; hogyan kell embereket felvenni, hogy kell működtetni a többnyelvűségi rendszert.
Melyek az intézet tervei jövőre?
Nagyon sok idei kutatásunk folytatódik, egy következő szintre lép. Például: miután idén megvizsgáltuk, hogyan működik az anyanyelvhasználat az önkormányzati közintézményekben, jövőre azt vizsgáljuk, milyen a nyelvhasználat a kétnyelvű iskolákban. Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar nyelvű oktatás – különösen azokon a településeken, ahol a magyarság kisebbségekben van – kétnyelvű iskolákban zajlik. A vizsgálandó kérdés az, hogy ezek az iskolák valamilyen interetnikus együttélési modellt képviselnek-e: az iskola nyilvános terében ugyanolyan mértékben jelennek-e meg a magyar és a román feliratozások, a román diák megszokja-e azt, hogy az iskolájában van egy párhuzamosság, egy szimmetria, ami az egyenlőség egyik formája, illetve a magyar diák látja-e a saját nyelvét ugyanúgy képviselve a román szférában, mint a román nyelvet, vagy pedig kisebbséginek érzi magát. A vizsgálatok után el fogjuk tudni mondani, hogy ezek az iskolák valamilyen formában multikulturálisnak nevezhetők-e (ha a multikulturalizmust a szimmetriára való törekvésnek értelmezzük), vagy csak kényszermegoldások. Ugyanígy jövőre megvizsgálnánk a nagy kereskedelmi hálózatok nyilvános feliratozási rendszerét, a hipermarketek nyelvpolitikáját. A társadalmi tér fontos szereplőiről van szó, hiszen az emberek többször járnak bevásárlóközpontokba, mint közintézményekbe.
Megrendelésre dolgoznak-e pártok, politikai szervezetek számára?
Igen, politikai pártok részéről is érkeznek megrendelések különböző stratégiák előkészítésére. Vannak már olyan tapogatózások, hogy a nagyvárosi szórvány esetében próbáljunk meg stratégiát előkészíteni az RMDSZ számára. Vannak azonban sokkal konkrétabb témájú felkérések is. Hargita Megye Tanácsa felmérést rendelt meg arról, hogy nemcsak az önkormányzati, hanem a kormány fennhatósága alá tartozó megyei intézményekben is vizsgáljuk meg a nyelvhasználatot.
A kutatásnak milyen eszközeit használja az intézet a tudományos munkában?
A humán tudományok, a történelem, etnográfia és szociológia eszköztárát alkalmazzuk, nagyon sok terepmunkát végzünk.
Lehet-e úgy fogalmazni, hogy az intézet megkülönböztetett figyelmet szentel a magyar kisebbség kutatásának?
Nem tudnám most számokban elmondani, hogy melyik kisebbséggel milyen arányban foglalkozunk. Elgondolásunk szerint egy adott kisebbséget monografikus igénnyel kutatni butaság. Ha például bennünket érdekel a csángó téma, akkor nem egy klasszikus csángókutatás formájában közelítjük meg a kérdést, hanem összehasonlító kutatást végzünk. Megnézzük, hogy mi történik a csángókéhoz hasonló társadalmi közegben, az ukránokéban, ami szintén viszonylag elszigetelt, tradicionális elemeket tartalmazó életközeg, ahol a helyi nyelvi sajátosságokat sajátos módon értelmezik. Az összehasonlításból talán több minden kiderül, mint egy adott kisebbségre vonatkozó, monografikus igényű kutatásból.
Az intézet egyik fő kutatási irányvonala a romániai kisebbségek identitásában végbemenő változások elemzése. Megfogalmazható már most valamilyen következtetés a romániai magyar közösség identitásváltozásával kapcsolatban?
Valószínűleg történtek változások ezen a téren, de csak jövőre tudjuk megmondani pontosan. Az egyik nagy kutatásunk arról szól, hogy a kettős állampolgárság kontextusában hogyan értékelődik át a magyar kisebbség viszonyulása a román államhoz; hogyan értékelődik át a szülőföldhöz való viszony egy anyaországi erősebb jogi kötődés rendszerében. Ezenkívül más szemszögből már több változást azonosítani tudunk. Az például szembeszökő és már most látszik, hogy a romániai magyarok már 2002-től beálltak azokba a migrációs hálózatokba, amelyek főként Spanyolország felé irányulnak; több a vegyes házasság, magyar szempontból gyengülnek az „etnikai határok”. Ez egyébként kapcsolatban áll azzal, hogy jelentősebb volt a népességcsökkenés szórványban, a perifériákon, amit pontosan ezek a változások eredményeznek. Azt is azonosítani tudjuk, hogyan viszonyulnak az emberek a nyilvános nyelvhasználathoz. A változások kimutatásához több korábbi felmérésre lett volna szükség. Mi most csak azt tudjuk rögzíteni, hogy a publikus nyelvhasználat kapcsán a magyarok hány százaléka az, aki jól érzi magát, amikor románul beszél. Aki számára a román nyelv nem a „kifele beszélés” eszköze, hanem a kettős nyelvűségből fakadóan magától értetődően, természetesen beszéli az állam nyelvét. A nyelvismeret, a nyelvhasználat terén egyébként óriási leszakadást tapasztalunk: tömbvidéken egyre kevésbé kétnyelvűek a fiatalok, más helyen egyre nagyobb mértékű a kétnyelvűség és akár a román nyelvi dominancia is. Érdekes folyamatok indultak be: körülbelül 1996-ig, amíg a román volt a kereskedelmi televíziózás nyelve a térségben, a székelyföldiek valamivel jobban tudtak románul, tehát a magyar kereskedelmi televíziók térnyerése befolyásolta a nyelvi készségeket. Biztos vagyok egyébként abban, hogy a világnézetet is, hisz az, aki dominánsan magyar nyelvű médiából tájékozódik, másképp látja a világot is.
Ezekben a napokban tárgyalja a parlament a jövő évi költségvetést. Mennyire érintette a gazdasági válság az intézet állami támogatását?
A kormány jövőre az első teljes működési évünkben, 2008-ban kapott összeghez képest mintegy öt százalékkal nagyobb keretet irányoz elő, tehát úgy mondanám, hogy inflációérték-tartó költségvetésünk lesz. Az első években, 2008–2009-ben azonban még nagyon sokat fektettünk az intézményépítésbe, mondhatnám azt is, hogy két papírlappal kezdtük az intézet létrehozását. Költségvetésünk szerkezete megváltozott: mára már nem kell annyit költenünk például infrastruktúrára. Vannak költségvetésen kívüli bevételeink is, de nem annyi, mint amennyit az intézet létrehozásakor terveztünk. Jelentős összegeket nyertünk el pályázatokon, de nem tudtunk nekikezdeni az elköltésüknek. Nagyon merevek a pénz elköltésére vonatkozó szabályok, volt olyan, hogy le kellett mondanunk projektekről emiatt. Hátrányt is jelent az, hogy stabil költségvetési támogatásban részesülünk, hiszen erős költségvetési fegyelem alatt vagyunk. Példát is mondok: egy európai kutatási keretprogramban megszabják, hogy mekkora fizetés járhat a kutatóknak. Én azonban hiába próbálom az európai pályázati pénzből kicsit jobban megfizetni az amúgy alacsony bérű munkatársakat, nincs arra törvényes lehetőségem, hogy – jelzem, nem állami alapokból – ezt megtegyem. Tehát keret volna rá, de nincs menedzseri lehetőségem motiválni a kutatókat. Így nehéz bekapcsolódni az európai vérkeringésbe.
(A Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet 2007-ben hozták létre kormányhatározattal Kolozsváron. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának irányítása alatt álló közintézmény. Jelenleg 32 alkalmazottja van: jobbára fiatal szociológusok, történészek, etnográfusok. Tevékenységi területe a romániai nemzeti kisebbségek és más etnikai közösségek etnikai identitásmegőrzésének, -fejlesztésének, -kifejeződésének, valamint ezek szociológiai, történelmi, kulturális, nyelvészeti, vallásos és más jellegű aspektusainak kutatása, tanulmányozása. Fontosabb kutatási irányvonalai a romániai kisebbségek etnodemográfiai jellemzői, az etnikai szegregáció modelljei, a romániai nemzeti kisebbségek kulturális öröksége, a kétnyelvűség módozatai, az ehhez kapcsolódó attitűdök és közpolitikák.)
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Erdély 2020 – fejlesztési terv az erdélyi magyarok jólétéért
Erdély 2020 címmel ismertette Kelemen Hunor szövetségi elnök és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a hétvégén az RMDSZ gazdaságélénkítő és fejlesztési tervét.
Erdély 2020 címmel ismertette Kelemen Hunor szövetségi elnök és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a hétvégén az RMDSZ gazdaságélénkítő és fejlesztési tervét. A dokumentum létrehozásáról a szövetség Gazdasági Tanácsa döntött tavaly decemberben. „Ahhoz, hogy mi hatékonyan tudjuk lehívni az uniós forrásokat, pontosan kell tudnunk, hogy az erdélyi embereknek mire van szükségük. Az Erdély 2020 tehát egy olyan terv, amely reális szükségletekre ad megvalósítható válaszokat” – fogalmazott a szövetségi elnök.
„A 2014 és 2020 közötti időszakra nagyon fontos, hogy olyan terve, olyan stratégiája legyen az RMDSZ-nek, amely választ ad a magyar közösség elvárásaira. Azt tapasztaltuk, hogy a gazdasági válság alatt az emberek prioritásai teljes egészében megváltoztak. Első helyen a munkahelyek, második helyen a bérek, nyugdíjak állnak, majd a létbiztonság, a gazdasági és szociális biztonság következik. Ezért mi elkezdtünk egy olyan munkát, amely 2012 második felére egy nagyon komplex és nagyon konkrét cselekvési tervben teljesedik ki, amelyet az országos programba építünk bele” – mondta el Kelemen Hunor. A szövetségi elnök hozzátette, a kormány hamarosan elkezdi a konzultációt a 2014–2020 közötti időszak gazdasági stratégiájának a kidolgozására, ezt 2013-ban kell leadni Brüsszelbe, majd ennek a stratégiának a mentén használja fel Románia az európai uniós forrásokat. „Mi ehhez kívánunk hozzájárulni, ezért az Erdély 2020 nem álmokról szól, hanem a konkrét tervekről. Arról, hogy hány kilométer utat kell építeni, arról, hogy milyen intézményeket, milyen vállalkozásokat kell fejleszteni, hogy az agrárpolitikában milyen beruházásokra és stratégiákra van szükség” – fogalmazott a művelődésügyi miniszter. Hozzátette, az már tudott dolog, hogy 2014 és 2020 között a fejlesztésre szánt összegek 30 százalékban uniós forrásokból, 70 százalékban pedig hazai (települési, megyei és országos) költségvetési forrásokból származnak majd.
Az Erdély 2020 munkacsoportját Winkler Gyula európai parlamenti képviselő koordinálja, aki elmondta, ebben az időszakban az Európai Unió intézményei már a 2014–2020 közötti időszak költségvetésén dolgoznak, most készül az új agrárpolitika, amely számunkra kulcsfontosságú, és most készül az új regionális fejlesztési politika is.
„Ezek a lényeges változások késztették az RMDSZ-t arra, hogy a saját erdélyi magyar, és általánosan erdélyi prioritásokat megfogalmazza és egy olyan gazdasági tervet készítsen, amely az erdélyi magyarok szülőföldön való boldogulását és jólétét eredményezze” – mondta el Winkler Gyula.
S. M. Z.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Seregek élén
A szombati budapesti békemenet, a grandiózus tüntetés egyértelmű üzenetet fogalmazott meg az Európai Unió számára: Orbán Viktor hívei nem hagyják, hogy Magyarország gyarmattá váljék, hogy az EU (= CCCP, értsd Szovjetunió) diktáljon neki.
Brüsszel ettől feltehetően mély tanácstalanságba süpped, hiszen Orbán Viktor alig néhány nappal előtte kimondottan az uniós kifogások és feltételek elfogadásáról biztosította az Európai Parlamentet és akit csak lehetett. (Az eddigi feltételekhez alkalmasint újabbak is járulnak, mert közben friss kifogások támadtak, még az Alaptörvénnyel szemben is.) A kettős beszéd komikus ellentmondáshoz vezetett. Az Európai Bizottsággal való várva várt tárgyalásain a miniszterelnök feltehetően nem fog élni a békemenet tüntetőinek „felhatalmazásával”, hanem az ország szorongatott helyzetében, kínos elszigeteltségében további engedményeket tesz, kompromisszumra, nem pedig harcra törekszik.
Orbán Viktor Strasbourgban azt is kijelentette, a magyar demokráciát nem lehet megkérdőjelezni. És ebben is igaza volt: a Fidesz-hatalom kilenc hétre lefoglalt minden színhelyet a maga számára, úgyhogy az ellenzéket, tisztára demokratikusan, a nemzeti ünnepig és annak napján szóhoz sem hagyják jutni – valóban nem sokat kérdőjelezhet.
Romániában ezzel szemben az ellenzék a hangadó, amely rájött, hogy nem elég – és nem is célravezető – a kormányt pusztán a megszorító intézkedések miatt kárhoztatni, hanem a demokratikus szabályok megsértéséért lehet fogást keresni rajta. (Vagyunk néhányan, akik ezt jóideje jeleztük, a lapunkban is, és a tüntetéssorozat jelszavai és követelései is igazolják.) Nem véletlen, hogy a két országot antidemokratikus intézkedéseik miatt mind gyakrabban említik együtt azok, akik az uniós alapelvek betartásán őrködnek.
Azonban a helyzet túlságosan súlyos Romániában is, Magyarországon is ahhoz, hogy akárki jószándékú ember – hatalmi tényező vagy ellenzéki politikus, jobb-, illetve baloldali érzelmű állampolgár, újságíró vagy olvasó – ne a kiútkeresés óhajával közelítse meg. A mítoszok világába révedőket, a ködevőket és a nemzeti kurjongatókat pedig meg lehet hagyni maguk építette világukban, amíg az élet egyre elviselhetetlenebb terhei valóságra nem ébresztik őket.
Egyvalamitől mi, erdélyi magyarok mégsem tekinthetünk el. Képzeljük el, hogy az Európai Parlament ülésén felállt volna valaki, talán éppen a saját politikai családjából, talán éppen magyar, és a szemébe olvasta volna Orbán Viktornak a legnagyobb, történelmi bűnét. Azt, hogy cinkosságban a román államfővel mindent megtett a romániai magyarok legitim szervezete, az RMDSZ tekintélyének lerombolása, az egységes erdélyi magyar politikai érdekképviselet megosztása érdekében. Ez is része lenne az orbáni szabadságharcnak? Nem inkább leigázó hadművelethez hasonlít?
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Fidesz Magyarországa legfeljebb meghódítani tudja az erdélyi magyar lelkeket, biztonságot nyújtani nekik és megvédeni őket képtelen lesz. Hiszen magát is alig tudja.
Ágoston Hugó
Új Magyar Szó (Bukarest)

Erdélyi gazdasági stratégiát tervez az RMDSZ
– Erdély 2020 néven erdélyi gazdasági fejlesztési stratégiát dolgoz ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A Krónika című erdélyi napilap hétfői száma szerint “gazdaságstratégia készítési” verseny alakult ki az RMDSZ és a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között, hiszen tavaly az EMNT hasonló céllal állította össze a Mikó Imre-tervet, amely a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai támogatásával az Új Széchenyi-terv mintájára készül el.
Az RMDSZ a 2014 és 2020 közötti időszakot lefedő stratégiát tervez, amelyet beépítenek a román országos fejlesztési tervbe.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint már elkezdték az egyeztetést a szakemberekkel. Az év második felében konkrét cselekvési tervet mutatnak be, addig folyamatosan elemzik a konzultáció során beérkező adatokat.
Az Erdély 2020 összeállítását Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő irányítja, aki emlékeztetett, hogy az Európai Unió illetékesei már elkezdték a 2014-2020 közötti időszak költségvetési tervezetének megalkotását, és készül az új közös agrárpolitika is. Ezek a változások késztették az RMDSZ-t arra, hogy megfogalmazza prioritásait az erdélyi magyarokkal kapcsolatban – mondta Winkler.
A Krónika szerint az RMDSZ a saját tervezete bemutatásával beszállt abba a “gazdasági” versenybe, amelyet az EMNT kezdett tavaly, amikor kidolgozta az Erdély és a Partium gazdasági fejlesztésére vonatkozó Mikó Imre-tervet.
Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke örvendetesnek tartja, hogy az RMDSZ saját programot dolgozott ki, de szükségesnek tartja a konszenzus kialakítását. Leszögezte: nyitottak bármilyen típusú konzultációra az RMDSZ-szel, hiszen a szövetség képviselői eddig is meghívást kaptak a Mikó Imre-tervvel kapcsolatos valamennyi megbeszélésre, a legtöbb esetben azonban nem vettek részt a találkozókon – mondta Mátis.
Hozzátette: két párhuzamos fejlesztési terv kedvezőtlenül hatna az erdélyi magyarságra, ezért ezeket egységesíteni kell.
A Mikó Imre-terv ötlete Tőkés Lászlótól, az EMNT elnökétől származik, aki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel folytatott tárgyalásai során vetette fel az Új Széchenyi-terv határon túlra való kiterjesztését – olvasható a Krónikában.
MTI

A temesvári Szűz Mária-szobor és Dózsa György-emlékmű helyreállítása
Temesváron aláírásgyűjtést indított a Magyar Nőszövetség a nemrég ledöntött Szűz Mária-szobor visszaállításáért, valamint a szobrot magába foglaló Dózsa György-emlékmű helyreállításáért.
A petíció támogatói azt szeretnék, ha újra eredeti formájában állna a köztéren a több, mint száz éve emelt szobor, amely amellett, hogy történelmi eseménynek állít emléket, építészeti és művészeti szempontból is jelentős értékű. Ráadásul a temesvári református templom szomszédságában található, ahol 1989-ben kitört a forradalom.
A szobor és a Dózsa György-emlékmű eredeti állapotában való visszaállítást itt támogathatja: http://erdely.ma/alairas.php?al_id=9 Magyar Televízió
Erdély.ma

Cristian Diaconescu az új külügyminiszter
Cristian Diaconescut nevezte ki külügyminiszternek Emil Boc román kormányfő kedd bejelentése szerint. Elődjét, Teodor Baconschit a kormányfő leváltotta, amiért elfogadhatatlan módon bírálta az utcán tüntető embereket.
Az 52 éves Diaconescu már betöltötte a külügyminiszteri tisztséget 2009-ben a most kormányzó liberális demokraták és az ellenzéki szociáldemokraták koalíciós kormányában. Az angolul és franciául folyékonyan beszélő, meggyőződéses uniópárti és reformbarát diplomata 1990-ben, a kommunizmus bukása után kezdett a külügyminisztériumban dolgozni. Jelenleg a szenátus alelnöke a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) színeiben.
MTI
Erdély.ma

Átadták a Németh Géza díjakat Csíkszeredában
A csíkszeredai Németh Géza Egyesület immár hagyományosan a Magyar Kultúra Napján adja át névadója emlékére alapított díjat, amellyel olyan pedagógust és általa javasolt tanítványt tüntetnek ki, akinek munkássága nagy hatással van arra a közösségre, amelyben él és maradandót alkot a magyar kultúra ápolása terén.
Az idei év kitüntetettje Lőrincz József székelyudvarhelyi irodalom szakos tanár, aki közíró, költő, és irodalomkutatóként ismert. Egy olyan ember, akinek nagyon „kacskaringós” pályája volt. Elmondása szerint mindennel foglalkozott, amely önmagunk keresése, önmagunk mentése volt: néprajzgyűjtések, sok cikk, tanulmány, versek…
A Lőrincz József által javasolt tanítvány Bálint Tamás egy közgazdász diplomával rendelkező költő, akinek már két kötete jelent meg. Elmondása szerint a kettő úgy fér meg egymás mellett, hogy nappal a számokkal foglalkozik, este, pedig kikapcsolódásként a betűkkel. Este kiírja magából azt, amit napközben le kell nyelni, vagy éppen nincsen idő rá…
Kossuth Rádió, Határok nélkül
Erdély.ma

Azt mondják, nem alkusznak
Valószínű csakis az utcai megmozdulások izmosodása és az egyre erősödő közfelháborodás győzi majd meg Emil Bocot és kormányát s az RMDSZ magas vezetőségét, hogy bármilyen sikertabellával is próbálják igazolni elmúlt hároméves országlásukat, a lakosság több mint nyolcvan százaléka úgy véli, hogy az ország rossz irányban halad, s eme elvétett irány miatt a szegénységi küszöb alatt él az emberek negyven százaléka.
A nincstelenségtől a fejlődést és a hatalmasnak mondott beruházások hasznát a köznép nem látja. Hosszú évek után mostanság ismét elégedetlenségi hullám söpör végig az országon. Tizenegy napja üvölti pár ezer ember, hogy le Băsescuval, le a kormánnyal, le a korrupcióval, a maffiával. A hatalom a parlament pulpitusának magasságából mégis azt állítja, hogy sikerült a gazdasági visszaesés sárkányát legyőzniük, miközben szomorkásra sminkelt ábrázattal ismerik el, hogy győzelmükért a lakosság nagy árat fizetett. Magyarán elszegényedett.
De sebaj, állják a sarat, és – derült ki a parlament rendkívüli ülésén – nem hátrálnak meg. És mert dörzsölt politikusoknak is képzelik magukat, csillapítandó az elégedetlenséget, vetettek egy koncot a tüntetőknek is. Emil Boc váratlanul bejelentette: menesztette a külügyminisztert, aki mellesleg épp külföldön tárgyalt, mert az megsértette a tüntetőket. Kelemen Hunor is mondta, amit mondania kellett, ha már beálltak a táncba: kezükben ugyan – sokadszorra (!) – a kormánybuktatás lehetősége, de ne várja senki tőlük, hogy felrúgják az ország gazdasági-politikai stabilitását. És dobott egy koncot a magyar választóknak is, mikor a nacionalista erők előretörésének veszélyére célozgatott.
De arról, hogy még a tavasz folyamán előrehozott parlamenti és elnökválasztásokat tartsanak, hallani sem akarnak. És boríthat mindent az az esti hír, miszerint a liberálisok a parlament csoportos elhagyására készülnek.
A kormánykoalíció ellenben szorosra zárta sorait, csak Varujan Pambuccian, a kisebbségiek frakcióvezetője ígérte-forma, hogy az elkövetkezőkben egyetlen felelősségvállalással parlament elé terjesztett törvényt sem támogatnak.
Bocékat látszólag nem rendítette meg sem e kis parlamenti intermezzo, sem az utca hangja. Bátorítják maguk: nem alkusznak! Egyelőre...
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A legtalálóbb jelképet öntik bronzba
Elkészült az első javaslat a Márton Áron-szoborcsoportra
Január 23-án került a csíkszeredai városi tanács urbanisztikai szakbizottsága elé a megújuló Szabadság térre szánt Márton Áron-szoborkompozíció első vázlata. Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint a többéves szoborállítási terv ezúttal jó irányt vett. „A Szabadság tér felújítása az alkalom, amikor le kell ütni az alaphangot, éppúgy, ahogy ez több mint száz évvel ezelőtt Kolozsváron is sikerült a Fadrusz-alkotással. Bár azóta ott már sok minden másképp van, de a reprezentatív magyar jelleg a Mátyás-szobornak köszönhetően megmaradt. Azt gondoljuk, ezt Csíkszeredában is hasonlóképpen meg kell tenni” – nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán polgármester a Hargita Népének tegnap, miután múlt pénteken ő maga is első ízben szembesült a megújuló Szabadság térre tervezett Márton Áron-szoborra vonatkozó első javaslattal. Bár a városvezetés úgy döntött, hogy a szobortervet egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni, mert az még igen sokat módosulhat, míg elnyeri végső formáját, nekünk megmutatták. A bronzszobor megálmodásával és kivitelezésével megbízott képzőművész, Sárpátki Zoltán egy háromalakos kompozíciót képzelt el, amely a bérmálás mozzanatát formázza meg: Márton Áron püspök alakjával szemben egy bérmálkozó fiatal lány és a kezét az ő vállán tartó bérmakeresztanyja látható, miközben a püspök kiszolgáltatja a lánynak a bérmálás szentségét. A szobor körül a teret oly módon alakítanák, hogy az szabadtéri misék megtartására is alkalmas legyen, ezért a terveken dolgozók egy oltárt is odaképzeltek.
Szobor az első templom helyén
Régi terv, hogy Márton Áron püspöknek köztéri szobrot állítsanak Csíkszeredában. Először egy bő évtizeddel ezelőtt hirdetett meg pályázatot a város Márton Áron-szobor állítására, ám akkor sikerült olyan kellemetlen helyzetbe hoznia saját magát, amelyben nem alakulhatott ki konszenzus: a szakmai zsűri egyet mondott, míg a közvélemény mást. Ebből a helyzetből nem volt egyéb kiút, mint a terv jegelése. A második kísérlet már sokkal kisebb nyilvánosság mellett zajlott. Ez négy évvel ezelőtt történt, amikor abban nem sikerült dűlőre jutni, hogy pontosan hol is kapjon helyet ez a köztéri szobor. Ma a Szabadság tér felújítása folytán kínálkozik megfelelő hely, és nem is akármilyen, hiszen úgy tűnik, a szobor Csíkszereda legelső templomának helyén fog majd állni.
– Bár pontos adataink nincsenek és régészeti feltárást sem végeztünk, de a város első temploma – legalábbis egy, a 17. század derekán készült térkép szerint – hozzávetőlegesen ott állt, ahol mi most a Márton Áron-szobrot szeretnénk felállítani – mondta Ráduly. „Nem is találhatnánk jobb szimbólumot” – Márton Áron jelentős mértékben kötődik Csíkszeredához, hiszen tanulmányai egy részét az itteni gimnáziumban végezte, sőt tagja volt annak a generációnak, amely utolsóként az egykori csíksomlyói létesítményben is tanult, és elsőként a csíkszeredai gimnázium padjait is koptatta. Bár a világháború kitörése miatt az érettségi vizsgáját már Gyulafehérváron tette le, ám hét esztendőn át itt diákoskodott Csíkszeredában. Ráadásul Márton Áron erőteljesen kötődik a csíksomlyói búcsúhoz, de csíkországi születésű is, így minden tekintetben a mienk – emlékeztetett a polgármester, aki szerint „az elvei mellett végletekig kitartó erdélyi püspöknél nem is találhatnánk jobb szimbólumot”. Elmondta azt is, hogy még egyeztetni kívánnak elsősorban a katolikus egyházzal, de be szeretnék vonni a református, evangélikus, unitárius egyházközségeket is a tárgyalásokba, hisz Márton Áron püspök személyében az egyetemes kereszténység igen jelentős képviselőjének kívánnak emléket állítani.
Forró-Erős Gyöngyi
Hargita Népe (Csíkszereda)

RMDSZ-ellenes matricák a marosvásárhelyi és nagyváradi utcákon
RMDSZ-ellenes szöveget tartalmazó öntapadókkal telt meg a hétvégén Marosvásárhely belvárosa, de más városokban, például Nagyváradon is láthatók voltak a matricák. A piros-sárga-kékre színezett tulipán alatt több olyan magyar nyelvű kérdés jelenik meg, melyre a szövetség csúcsvezetősége lenne hivatott válaszolni.
tiltakozó akció részeként kiragasztott öntapadók szerkesztői arra kérnek választ a kisebbik kormánypárttól, hogy hol van a beígért erdélyi autópálya, miért kurtították meg a tanárok és az orvosok fizetését, miért űznek csúfot a kisnyugdíjasokból? Ugyanakkor azt vetik az RMDSZ-vezetők szemére, hogy a bársonyszékért eladták a magyarságot.
Azonosították a tetteseket
A helyi rendőrségnek sikerült azonosítani néhány fiatalembert azok közül, akiket a tízszer négy centiméteres öntapadók kiragasztásával bíztak meg valakik. A terepszínű egyenruhába öltözött K. Ferenc, H. Jenő, M. Árpád, S. Lehel és K. Lehel nem voltak hajlandók elárulni, kitől kapták a matricákat. „Mi nem vagyunk arra hivatottak, hogy vizsgálatot indítsunk, és mindenáron megtudjuk, ki a fiatalemberek megbízója. Tény, hogy a törvény és a helyi önkormányzat érvényben lévő határozatai értelmében közülük a négy nagykorút megbírságoltuk, a 18 évesnél fiatalabbat pedig elengedtük” – tájékoztatta lapunkat Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője.
Kifizették a bírság felét
A marosvásárhelyi önkormányzat 2008/20-as, illetve a 2010/386-os tanácsi határozata értelmében a törvénytelen plakátolást 100 lejtől 500 lejig terjedő pénzbírsággal büntetik. Tegnap délelőtt mind a négy fiatalember befizette a minimális bírság felét, azaz az 50 lejt. Lapunk meg szerette volna ismerni az RMDSZ Maros megyei vezetőinek az álláspontját is az ügyben, azonban egyesek nem nyilatkoztak, mások pedig nem voltak elérhetők.
Marosvásárhely több épületén és hirdetőtábláján ezelőtt két évvel jelentek meg utoljára a szövetséget lejárató plakátok. Akkor a „Bárkivel… bármikor… bármit” felirat került a gúnyos plakátra, melynek hátterébe a szerkesztők egy megvetett ágy képét helyezték. Az alsó részben, zöld alapon „Ez a mi munkánk” felirat volt olvasható, melyet a 2008-as választások alkalmával az RMDSZ használt korábbi kormányrészvételének bemutatására.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Ősztől megszünteti váradi tevékenységét az orsolyita rend
A nagyváradi római katolikus püspökség tulajdonába kerül a nagyváradi Ady Endre Gimnázium épülete, miután ősztől megszűnik a Szent Orsolya-rendi nővérek váradi tevékenysége – mondta a Krónikának Fodor József, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség vikáriusa.
Az apácarendnek ugyanis jelenleg egyetlen képviselője van a városban, Hubert Marie de la Trinité házfőnöknő, utánpótlás pedig nincs, ezért döntött úgy a párizsi anyaház, hogy 2012-től a rend megszűnik Váradon. Az épület, amelyben az Ady Endre Gimnázium működik, a restitúció után az orsolyita rendé lett, amely a vikárius elmondása szerint idén ősztől átadja azt a püspökségnek. Mint hangsúlyozta, ez az iskolára nézve semmilyen változást nem jelent azonkívül, hogy papíron más lesz az épület tulajdonosa. Az iskola impozáns épülete, amelynek leghosszabbik homlokzata a Fő utcára néz, a restitúció óta teljesen megújult kívülről, jelenleg a váradi belváros egyik legszebben helyreállított épületének számít. Az épületkomplexumban a gimnázium mellett megtalálható a rend Szent Anna-temploma is.
A Szent Orsolya-rendet a 16. században alapította Merici Szent Angéla. Ez volt az első olyan női szerzetesrend, amely a leányok nevelését tűzte ki célul. A váradi kolostort, illetve a leánygimnáziumot 1772-ben alapította Szenczy István őrkanonok, így a váradi működés 240 esztendő után szűnik meg idén.
„Nincs már hivatása” – mondta a Krónikának Fodor József vikárius, arra utalva, hogy mára elenyészően kevés azoknak a lányoknak a száma, akik szerzetesi pályára lépnének. A rend 2002-ben kapta vissza a rendházat, amely akkor már évtizedek óta az Ady Endre Gimnáziumnak adott otthont. Az ingatlan műemléki besorolással rendelkezik, az évszázadok során sokat változott, alakult. Mára az Apácza (Moscovei) utcától a Fő utcán keresztül az Úri (Roman Ciorogariu) utcáig terjed, emeletének nagy részét a gimnázium foglalja el, földszintjén pedig üzlethelyiségek vannak.
A helyreállítás költségeit teljes egészében a rend állta, a két évvel ezelőtt befejeződött munkálatok mintegy 180 ezer lejbe kerültek.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Tőkéssel vitázik Izsák Balázs
Elfogadhatatlannak tartja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), hogy Tőkés László különutasnak nevezte a szervezetnek az autonómia tárgyában szorgalmazott európai állampolgári kezdeményezését.
Mint arról beszámoltunk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a hétvégén a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) azonnali összehívását kezdeményezte, mivel szerinte elérkezett az idő arra, hogy új lendületet adjanak az autonómiaküzdelmeknek az európai állampolgári kezdeményezés révén.
Tőkés örvendetesnek tartja, hogy az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési joga európai szintű rendezésének kérdése valamilyen formában valamennyi Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezet programjában szerepel, hozzátette azonban: a különutas kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást. „Legyen szó akár az SZNT-ről, akár az RMDSZ-ről, senki sem engedheti meg magának, hogy mégoly kiválónak ígérkező önös elképzeléseivel és terveivel is közös nemzeti céljaink eredményességét veszélyeztesse vagy sikerét kockáztassa” – állapította meg az EP-képviselő.
Erre reagálva Izsák Balázs tegnap leszögezte, „a székely nép autonómiatörekvésének közképviseleteként, önálló testületként az SZNT nem fogadhat el alárendeltséget sem egyének, sem testületek részéről.
„Elfogadhatatlan, hogy Tőkés László különutasnak nevezi az SZNT-t, holott az út, amelyen közel egy évtizede jár a székelyek közképviselete, nem külön út, hanem a helyes út! Ezen túlmenően érthetetlen is a minősítés, hiszen nem jelölt ki a  Székelyföld számára más célt, más utat senki, amelytől el lehetne térni, mi több, a magyar szervezetek között teljes az egyetértés arra vonatkozóan, hogy a Székelyföldet megilleti az autonómia” – szerepel a testület elnökének közleményében, amely emlékeztet arra, hogy az SZNT már 2007-ben eldöntötte, élni kíván a Székelyföld javára, a területi autonómia előmozdítása céljából az uniós polgári kezdeményezés lehetőségével.
Izsák hangsúlyozza: szervezete szövetségeseket és partnereket keres, és kész az együttműködésre mindenkivel, „beleértve Tőkés László pártját is”, ám ennek előfeltétele az érdemi javaslat, a tartalmi kérdésekkel foglalkozó műhelymunka.
Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ ellen is tüntettek Marosvásárhelyen
A kormány- és államfőellenes megmozdulások kezdete óta első ízben tüntettek kifejezetten az RMDSZ ellen Marosvásárhelyen, ahol a demonstrálók a szövetség székháza elé vonultak és kérték, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból.
Mintegy 150 személy tüntetett vasárnap este Marosvásárhelyen az államfő és a kormány lemondását követelve, a koalíciós pártok elleni jelszavakat skandálva.
A demonstrálók a városközpontban gyülekeztek, ahonnan egy óra múlva az UNPR, majd az RMDSZ székháza elé vonultak. „RMDSZ ne feledd, a kormányzás a halálod”, „Románok, magyarok, egységesek vagyunk”, „Szégyelljétek magatokat” – ilyen jelszavakat skandáltak a tiltakozók, és követelték a kormány és az államfő lemondását is.
A tüntetők ezt követően az 1989-es forradalom hőseinek emlékművéhez vonultak, ahol fiatalok egy csoportja kiáltványt ismertetett „A kolozsvári, marosvásárhelyi és bukaresti dühös fiatalok követelései”címmel. A dokumentumban szereplő követelések között szerepel a kormány és az államfő lemondása, a választások összevonásáról szóló törvény visszavonása, a méltányos egészségügyi reform, a verespataki aranykitermelésről szóló szerződés semmissé nyilvánítása, illetve az oktatásügy magasabb finanszírozása.
A demonstrálók ezután a prefektúra, majd a PDL székháza elé vonultak. A tüntetés incidensek nélkül ért véget.
Bukarestben egyébként mintegy 800 személy tüntetett vasárnap este erős csendőri jelenlét mellett, a demonstráció incidensek nélkül végződtek.
Krónika (Kolozsvár)

Különutasként vagy közösen?
Magyar–magyar vita az európai polgári kezdeményezés kapcsán
A múlt hét végén Tőkés László EP-képviselő, a KMAT elnöke nyílt levélben fordult a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) tagjaihoz, melyben elérkezettnek véli az időt, hogy “Kárpát-medencei autonómiaküzdelmeinknek az európai polgári kezdeményezés révén új lendületet adjunk”. Ugyanis a Lisszaboni Szerződésben előírt, legkevesebb egymillió és legalább hét uniós tagországból származó állampolgár támogatását igénylő kezdeményezés az őshonos nemzeti közösségek és az általuk jelentős számban lakott régiók sajátos jogállásának az Európai Unió szintjén történő rendezését igényelné az Európai Bizottságtól.
Bár úgy gondolja, hogy “az Európai Unió iránt kisebbségpolitikai, illetve magyar érdekvédelmi szempontból vérmes reményeket nemigen táplálhatunk, a polgári kezdeményezés ezen a téren is előrelépést hozhat”. Ennek előfeltétele azonban, jelenti ki, a Kárpát-medencei magyar összefogás, ezért a magyar szervezeteknek szorosan együttműködve erről a közös alapról kell kiindulniuk.
”A különutas kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást.(…) Legyen szó akár az SZNT-ről, akár az RMDSZ-ről, senki sem engedheti meg magának, hogy mégoly kiválónak ígérkező önös elképzeléseivel és terveivel is közös nemzeti céljaink eredményességét veszélyeztesse vagy sikerét kockáztassa” – olvasható a Tőkés László által jegyzett közleményben, amelyben egyúttal a KMAT azonnali összehívását kezdeményezi.
A Népújság a Tőkés László által említett két szervezet vezetőit kérdezte.
Tévedésben vannak
Izsák Balázs, az SZNT elnöke a következőket nyilatkozta: – Azt hiszem, hogy nagyon sok félreértést kell tisztázni az uniós kezdeményezéssel kapcsolatban. Az uniós kezdeményezés a polgárok lehetősége, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak az uniós jogalkotásba. Ezzel a lehetőséggel az európai parlamenti képviselők rendelkeztek eddig is. Tehát Tőkés Lászlónak, Winkler Gyulának, az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek módja és lehetősége volt eddig is uniós szintű jogi aktust kezdeményezni. Ez a lehetőség, amelyet a Lisszaboni Szerződés felkínál, közvetlenül a polgároknak szól, nekünk, a köznépnek. Úgy érzem, hogy ők féltékenységből, attól félve, hogy egy, az állampolgárok részéről érkező kezdeményezésből az derülhet ki, vagy úgy érezhetik sokan, hogy ők valamit elmulasztottak, nem tettek meg, megpróbálnak ennek is az élére állni, hogy itt is ők legyenek láthatóak, hogy ezt is ők csinálják. De ez nem nekik szól. Tévedésben vannak. A Székely Nemzeti Tanács pedig nem különutas. A Székely Nemzeti Tanács megalakulása óta azt az utat járja, amelyiket kell: a helyes utat. A székelység közképviselete vagyunk, mi a véleményünket, az akaratunkat megjelenítjük a médiában, a közéletben, és meg akarjuk jeleníteni az Európai Parlament előtt is, az Európai Unió szervezeteiben. Erre lehetőségünk van, és ezzel élni fogunk. Nem fogják tőlünk elvenni ezt a lehetőséget.
Nem lehet csak a magyarokra vagy csak a székelyekre kiélezni ezt a kérdést
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kijelentette: – Furcsának tartom Tőkés László megközelítését. Ha már különutasságról beszél, miért nem saját magát nevezi meg ebben a szerepben, miért képzeli azt, hogy mindenki más, aki nem sorakozik fel mögé, az különutas? De érdemben válaszolva a kérdésre: az RMDSZ a tavaly áprilisi Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén fogadta el az első olyan határozatot, amely éppen erre vonatkozik, vagyis, hogy egy olyan kisebbségi kerettörvényt fogadjunk el az Európai Unió szintjén, amely több jogot tartalmaz, mint amivel jelenleg rendelkezünk mi, romániai magyarok. Úgy vélem, ha nem az a célunk, hogy nagyokat mondjunk, akkor be kell vonjuk az összes európai kisebbséget ebbe a folyamatba. Éppen ezért megkerestük az Európai Nemzetek Föderális Unióját (FUEN), amely több mint 60 kisebbségi szervezetet tömörít, és felvállalja ezt az ügyet, képviseli, hogy az európai kisebbségek számára elfogadandó kezdeményezések érdekében aláírásokat lehessen gyűjteni és élni lehessen ezzel az európai állampolgári kezdeményezéssel. Mi úgy gondoljuk, hogy nem lehet csak a magyarokra vagy csak a székelyekre kiélezni ezt a kérdést. A többi európai kisebbséget is fel kell sorakoztatni. Csak így tudunk sikerre jutni. A napokban (ma és holnap sz. m.) van Brüsszelben egy ezzel kapcsolatos tanácskozás, amelyen a román kormányt a kisebbségi hivatal vezetője, Markó Attila képviseli, és pontosan áttekintik, milyen tennivalók vannak annak érdekében, hogy el tudjuk indítani ezt a kezdeményezést. Nagyon jónak tartom, hogy Tőkés László úgy gondolja, hogy a KMAT is fel tud sorakozni e mögé a kezdeményezés mögé, és február 3-ra összehívta a KMAT-ülést, amelyre mi elmegyünk és fenntartjuk majd az álláspontunkat. És teljes mértékben igaza van Tőkés Lászlónak abban, hogy összefogásra van szükség, mert különben nem fogunk eredményeket elérni.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Plakátragasztókat bírságoltak
Magyar nemzetiségű fiatalokat értek tetten péntekről szombatra virradó éjszaka a helyi rendőrség járőrei, miközben gyűlöletet szító, RMDSZ-ellenes plakátokat ragasztgattak Marosvásárhely főterén – tájékoztatta lapunkat Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője.
”Eladtatok pár bársonyszékért” – ezt és ehhez hasonló feliratokat tartalmazó, RMDSZ-ellen szító plakátok kerültek a város központjában lévő oszlopokra, amikor a járőrök észrevették a négy fiatalt. Valentin Bretfelean szerint mind a négyen magyar nemzetiségűek, egyik közülük kiskorú. A plakátolók nem voltak hajlandók közölni a rend őreivel, hogy ki az, aki a plakátokat a rendelkezésükre bocsátotta, mint ahogy arra sem, hogy valamely politikai alakulat áll-e az akció hátterében. A fiatalokat a kiskorú kivételével 100-tól 500 lejig terjedő pénzbírsággal sújtották, a plakátokat pedig elkobozták. Mivel választási évnek nézünk elébe, a helyi rendőrség felhívja a figyelmet arra, hogy plakátokat ragasztani kizárólag az erre kijelölt felületekre lehet és oda is csak a polgármesteri hivatal által kibocsátott engedély birtokában. Ellenkező esetben pénzbírságra, valamint a plakátok elkobzására számíthatnak az illetők.
(mb)
Népújság (Marosvásárhely)

Békemenet
Szöges ellentétben a romániai vérszegény utcai megmozdulásokkal, Budapesten tömegesem vonultak az utcára az emberek. A magyar kormány mellett és az EU ellen tüntettek.
Százezrek. Békésen, méltósággal tüntettek Magyarország lejáratása ellen. Elég volt a szocialista és liberális ellenzék immár másfél éve tartó rágalomhadjáratából, amit Brüsszelben és a nemzetközi sajtóban zúdítanak Magyarország ellen
Idehaza is hasonló az ellenzék propaganda hadjárata, azzal a különbséggel, hogy a belföldi hallgatóságnak szól, míg pesti elvtársaik külföldön járatják le hazájukat és annak legitim kormányát. Amit az európai szocialisták szűrő nélkül, kész tényként elfogadtak, majd politikai befolyásukkal az Európai Bizottságot is Magyarország ellen fordították. Közben a felvidéki magyarok szlovák állampolgárságtól való megfosztásával, vagy Románia és Bulgária több éves korrupcióellenes ígért, de sikertelen hadjáratával szemben jóval elnézőbbek.
Ebből elég volt, nyomatékosították tömegesen Budapesten. Nem akarják, hogy az Európai Bizottság szabja meg, mit tartalmazhat Magyarország alaptörvénye, nem akarják, hogy egy megválasztatlan testület diktáljon a szabadon választott magyar parlamentnek.
EU=CCCP állt a békemenet egyik transzparensén, az európai szocialisták inkvizíciós hangnemű múlt heti Orbán Viktor elleni kirohanásaira utalva. 2009-ben Vaclav Klaus, Csehország államelnöke hasonlította szovjet komiszárokhoz ugyanazokat a bal-liberális EU-s politikusokat, akik hasonló módon rohantak ki ellene, amikor a Lisszaboni Szerződés kapcsán meg merte kérdőjelezni az utóbbiak által egyedüli üdvözítőnek vélt „igazságot”. Vlagyimir Bukovszki, híres orosz disszidens pedig egyenesen EUSSR-nak nevezte a balos eszmékkel átitatódott brüsszeli képződményt.
Budapesten tömegesen álltak ki a magyar nemzet méltóságáért, a demokráciáért és jogállamiságért.
Tekintettel 89 előtti és utáni teljesítményükre, a szocialistáknak nincs semmilyen erkölcsi alapjuk demokráciára és jogállamiságra hivatkozni.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Díj az erdélyi kultúráért
Az RMDSZ döntést hozott egy Erdélyi Magyar Kultúráért díj létrehozásáról, amelyet első alkalommal 2013. január 22-én osztanak majd ki – jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök Nagyváradon, a Magyar Kultúra Napja ünnepségén.
Az RMDSZ döntést hozott egy Erdélyi Magyar Kultúráért díj létrehozásáról, amelyet első alkalommal 2013. január 22-én osztanak majd ki – jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök Nagyváradon, a Magyar Kultúra Napja ünnepségén. „Azokat a személyeket, intézményeket kívánjuk díjazni, akik az elmúlt évben a legtöbbet tették a magyar kultúra megőrzéséért, új értékek teremtéséért. Nekünk olyan intézményes kereteket kell megteremtenünk, ahol az alkotó emberek otthon érzik magukat. Ezért is van szükség egy ilyen ünnepnapra, ahol a számbavétel mellett a terveinkről is beszélhetünk” – szögezte le Kelemen Hunor a Szigligeti Színházban, a Csongor és Tünde-előadás előtt tartott ünnepi gálaműsoron. Az ünnepi eseményt az RMDSZ Bihar megyei és nagyváradi szervezetei már több mint 10 esztendeje minden évben megszervezik, ebből az alkalomból a térség kiválóságait is díjazzák. Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester köszöntője után a szövetségi elnök fővédnöki minőségében is mondott ünnepi beszédet. „Léteznie kell egy közös értékrendnek a családban, a nemzetben – ezt magyar kultúrának hívjuk. Döntéseink meghozatala előtt a magyar kultúra értékeihez nyúlhatunk vissza, ezekhez tudjuk viszonyítani terveinket, így tudunk jövőt építeni” – fogalmazott ünnepi beszédében Kelemen Hunor.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Bihar megyei RMDSZ tíz személynek adott át díjat kiemelkedő, kulturális tevékenységéért, majd bemutatták a Színház az iskolában, iskola a színházban nevű program keretében színre vitt Vörösmarty-drámát. A Csongor és Tündét középiskolások adták elő telt ház előtt. A hatalmas sikernek köszönhetően az előadást január 31-én, kedden 18 órától újra műsorra tűzi a Szigligeti Színház.
Kitüntetések Udvarhelyszéken is
Székelyudvarhelyen kilencedik alkalommal osztották ki az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat, az eseményre a Magyar Kultúra Napja tiszteletére szervezett egyhetes rendezvénysorozat záróakkordjaként került sor. Az eseményen Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere is jelen volt. „Kitüntetjük kiválóságainkat, így tisztelgünk azok előtt, akik tettek, cselekedtek, dolgoztak a kultúráért. Tisztelgünk az előtt, ami oly fontos számunkra” – mondta az elöljáró köszöntőjében. Idén összesen öt kategóriában adták át a rangos elismerést: post mortem életműdíjat  Balogh József műkedvelő színjátszónak, rendezőnek, díszlettervezőnek ajánlották fel, a díjat gyerekei vették át. György László szentegyházi kultúrigazgató, művelődésszervező kapta az értékteremtésért járó díjat, míg az értékmentésért alapított elismerés  Orosz-Pál József székelyudvarhelyi zenetanárnak, nyugalmazott karnagynak jutott. Értékközvetítés díjjal jutalmazták Both Aranka pedagógust, a Kékiringó néptáncegyüttes vezetőjét. A szervezetek számára létrehozott Udvarhelyszék Kultúrájáért díjat ezúttal a székelykeresztúri Polgári Fúvószenekar kapta. A díjazottak tevékenységét a rendezvénysorozatot záró gálaesten egy-egy kisfilm mutatta be. Az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjban részesülők oklevelet kaptak, ugyanakkor egy-egy Nagy Gábor udvarhelyi ékszerész által készített emlékplakettet is átvehettek. A rendezvény résztvevői a Vitéz Lelkek Diákszínpad Valahol Európában című musicaljét követhették figyelemmel az est hátralévő részében.
Megemlékezés a Szilágyságban
A szilágysági nagyközségben, Sarmaságon Kemény János szobránál, a 350 éve elhunyt erdélyi fejedelemre is emlékezve ünnepelték a Magyar Kultúra Napját. A szilágysági nagyközség művelődési centrumában tartott rendezvényen Horváth József, a helyi középiskola történelemtanára méltatta a nap jelentőségét és Kemény János sarmasági kötődését, majd a helyi fiatalok szi-lágysági, kalotaszegi, mezőségi és szatmári népi tánccal szórakoztatták a nagyérdeműt. Végül Fejér László, a zilahi Hepehupa folyóirat főszerkesztője és Sike Jajos, az ÚMSZ munkatársa itteni olvasóikkal találkoztak és felolvastak írásaikból.
Összművészeti magyar ünnep a román fővárosban
A fényképészet, költészet és zene találkozásával ünnepelték a Magyar Kultúra Napját Bukarestben – a magyar kulturális intézet a román és magyar fotóművészek VI. nemzetközi szalonjának adott otthont, az ünnepélyes megnyitó után pedig magyar költők megzenésített versei csendültek fel. „A magyar kultúra élő folyamat, amit az utca művészetét tematizáló fényképek is bizonyítanak” – emelte ki beszédében Fazekas Márta, az intézet vezetője. Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa rámutatott arra, hogy bár az Európai Unióban a gazdaság és a politika dominál, nem szabad szem elől tévesztenünk Robert Schuman, az EU alapító atyjának kijelentését, miszerint az egységes Európa alapja a kultúra. A nagykövetség tanácsosa elmondta: legutóbb 16 évvel ezelőtt nyitott meg fotókiállítást Bukarestben, Andrei Pleşu és Martonyi János akkori külügyminiszterek társaságában. Hangsúlyozta, a román és magyar fotóművészek VI. nemzetközi szalonja is élvezi a politikum támogatását, fővédnökei Schmitt Pál és Traian Băsescu államfők.
A kiállítás megnyitója után Borsos Edith énekművész, a Magyar Zene Fesztivál díjazottja, Béres Melinda hegedűművész és Horváth Edit zongoraművész, a Kolozsvári Zeneakadémia tanárai olyan ismert költők megzenésített verseit adták elő, mint Arany János, Weöres Sándor, Reményik Sándor vagy Csokonai Vitéz Mihály. A kiállítást január 31-től a Kolozsvári Művészeti Múzeumban, februárban pedig Nagyváradon tekinthetik meg az érdeklődők. (F. I.)
Új Magyar Szó (Bukarest)

Mára aligha lehet kétséges, hogy az Orbán vezette Magyarországon és a Băsescu-féle Romániában a demokratikus alapjogok megnyirbálása, a hatalmi fékek és ellensúlyok felszámolása, a közintézmények politikai megszállása, a klientelizmus legvadabb formáinak nyilvános intézményesítése gőzerővel folyik. Senkit nem téveszthet meg, hogy az előbbi nagyfőnök parlamenti szavazógéppel, az utóbbi pedig kormányrendeletekkel és felelősségvállalással mellőzi a parlamentarizmust, az eszmék és törvénykezés nyilvános ütköztetésének demokratikus gyakorlatát. Nincs puccs és nincsenek véres utcai ütközetek, de amikor kiépül a rendszer, csak szellemtelen holt betű marad a törvények helyén. Vigyázat, akkor aztán zsarnokság lesz!
Magyari Nándor László
Népszava

12 napja tüntetnek
Háromezer ember tüntetett kedden Bukarestben a parlament elött. A katonai érdekvédelmi szakszervezet hívására gyültek össze a demonstrálók. A fövárosban több utat lezártak, és korlátozták a tüntetés körzetében a közlekedést.
Egy körülbelül 2 ezer fős tömeg átvonult a Román Televízió épülete elé, ahol tovább követelték Traian Basescu és kormány távozását. 12 napja tartanak Romániában az utcai megmozdulások. Nem csak a fövárosban, hanem az ország nagyobb városaiban kisebb-nagyobb tömegek vonulnak fel. Erdély TV
Erdély.ma

Elismerték az egyház tulajdonjogát – Fordulat a Mikó-ügyben
Jogerősnek ismerte el a buzăui bíróság a brassói ítélőtábla azon (2007-ben született) határozatát, amely szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium mindenestül a református egyház tulajdonát képezte.
Ezáltal lényeges előrelépés történt abban a bűnvádi perben, amelyet a Korrupcióellenes Ügyészség az iskola visszaszolgáltatása miatt indított – közölte érdeklődésünkre az egyik vádlott, Marosán Tamás volt egyházi jogtanácsos. Ezzel a megállapítással tartalmilag kiürült, okafogyottá vált az ügy, és jó esély van arra, hogy hamarosan – talán már a következő, február 21-ére kitűzött tárgyaláson – felmentsék az egykori visszaszolgáltatási kormánybizottság tagjait – Marosán mellett Markó Attila államtitkárt és Silviu Clim jogászt, aki az igazságügyi minisztériumot képviselte –, alapfokon lezárva az egy éve kezdődött pert. Rossz irányú meglepetés már nem várható – véli Marosán. Marosán azt is elmondta, hogy az ügyvédek által emelt első kifogást – amely az ügyészi eljárásra vonatkozott – a bírónő visszautasította. Ezt azonban nem valamiféle nyomásnak tudják be, hiszen tárgyilagosságát, szakmai hozzáállását külön kiemelték. „Mi tudtuk, hogy nem történt bűntény, és azt is, hogy ez ki fog derülni – nyilatkozta Marosán –, de évekig el lehetett volna húzni az eljárást, és főleg az volt zavaró, amit köréje kerítettek: felfújták a nagy semmit, és ezért hurcoltak meg minket. Most azonban bizakodó vagyok, és bár nem látok a dolgok mögé, remélem, hogy nemsokára tisztázódik az ügy.” A Mikó 2002-ben történt visszaszolgáltatásának törvényességét az iskola egykori tanári lakásait megvásároló bérlők kérdőjelezték meg, miután a református egyház megpróbálta visszaperelni az értékes belvárosi ingatlanokat. A feljelentést a Korrupcióellenes Ügyészség hosszadalmas kivizsgálások után megalapozottnak ítélte, és 2010 decemberében nagy értékű (1,3 millió euróra becsülték akkor az iskolát) hivatali visszaélés miatt vádat emelt a restitúciós bizottság három tagja ellen. A per Sepsiszentgyörgyön kezdődött, de néhány halasztás – és egy 2011. január 23-án lezajlott, nagy létszámú gyertyás tüntetés – után az ügyészek kérésére semleges területre, azaz Buzăuba helyezték át. A fejleményeket nemcsak a magyar közösség, hanem a román sajtó, de az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottsága is figyelemmel kíséri.
Demeter J. Ildikó, Háromszék 
Erdély.ma

Ingyenes főiskolai képzést indítanak Nagykárolyban
Mezőgazdasági szakot indít Nagykárolyban a Nyíregyházi Főiskola. A három és fél éves képzést már következő tanévtől elindítanák, amennyiben a magyar és a román oktatási minisztérium is jóváhagyja az indítványt.
A magyarországi oktatási törvény decembertől lehetővé teszi, hogy az ottani egyetemek határon túl is képzést indítsanak. Elsőként a Nyíregyházi Egyetem kapott a lehetőségen, és a nagykárolyi városvezetés megkeresésére képzést indít a városban. Itt egyelőre 30 diák kapna lehetőséget a mezőgazdasági tanulmányok elvégzésére.
„Én azt gondolom, hogy egy korszerű, európai uniós szintű képzést tudunk nyújtani, mezőgazdasági, mérnöki, és mezőgazdasági gépész és élelmiszeripari gépész vonalon, hiszen ez egy mezőgazdaság, aki egyébként szintén nagykárolyi születésű.
Kovács Jenő polgármester szerint azért esett a választás erre a szakra, mert Romániának ezen a részén hiány van a mezőgazdasági szakemberekből. Az országban pedig a legközelebb Kolozsváron lehet mezőgazdasági szakon továbbtanulni, és azt is csak román nyelven.
„Nagyon sok a közgazdász is, a jogász is, viszont a mérnökképzés elmaradt. Én úgy gondolom, hogy mi nem azért akarjuk ezt létesíteni, hogy a diplomások többen legyenek, hanem szakmát tanuljanak” – hangsúlyozta a városvezető.
A főiskolai képzés három és fél évig tart. Az elméletet Nagykárolyban tartanák, a gyakorlati órákat viszont Nyíregyházán, mert ott adottak a feltételek. Az egyetem saját botanikus kerttel, gépparkkal és laboratóriumokkal rendelkezik. A tervek szerint már a következő évtől elindítanák az oktatást, amely ingyenes lenne.
Szatmár Tv
Erdély.ma

A MOGyE magyar diákjai nem állítanak magyar képviselőjelöltet
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGyE) magyar diákjai nem állítanak magyar képviselőjelöltet az egyetem vezetőségében történő februári választások alkalmával.
Ezzel a döntésükkel tiltakozásukat szeretnék kifejezni az egyetem chartaja körül kialakult vitával kapcsolatosan. Az oktatási államtitkár, Király András korábban már elmondta, hogy az Orvosi és Gyógyszerészeti egyetemnek jelenleg nincs érvényes chartája. Ennek ellenére az intézmény vezetője, rektora úgy véli, a minisztérium hallgatólagosan elfogadta azt.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

Magyar jogsértések a Kárpát-medencében
A mai román állam hatalmi és törvényhozási apparátusának kifejezetten magyarellenes lépéseiről beszélt egy fórumon Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke.
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora elmondta, megtorpant a közösségi és egyházi vagyonok visszaszolgáltatása. Eddig is, még elméletileg is, az egyházi ingatlanok csak egy részéről született döntés, a birtokba helyezés jóval kevesebb esetben történt meg. Ami a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációs törvényének a sorsát illeti, itt is bizonyos mulasztásnak vagyunk tanúi, hiszen több, mint egy éve megtörtént a szakmai akkreditáció, ráadásul a romániai magánegyetemek toplistáján első helyen van a Sapientia, tehát a legjobb magánegyetem és minden feltételt teljesít szakmai szempontból ahhoz, hogy megkaphassa a végleges akkreditációt. Ez a politikum szempontjából késik: a kormány miatt jó félévet és most, a második félévet a parlament lassúsága miatt.
Többek közt, ezeket is érdemes feltenni arra a térképre, amely a magyar jogsértéseket tartalmazza a Kárpát-medencében – véli Dávid László rektor.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

A jászvásári püspökség elismerte: a csángó a magyar nyelvhez tartozik
Jászvásáron tárgyaltak moldvai civil szervezetek és a Jászvásári Római Katolikus Püspökség képviselői a magyar nyelv használatáról a moldvai templomokban. A civilek a püspökség épületében és tárgyalótermében találkoztak Gherghel Petru püspökkel, páter Cadar Cornellel, páter Măriuţ Felixszel, valamint Petre Dorcuval, a püspökség kancellárjával, szemináriumi tanárral, aki a jegyzőkönyvet is vezette.
A civil küldöttségben helyet kaptak a Csángó Tanács küldöttei, úgymint a forrófalvi (Faraoani) Phoenix Egyesület elnöke, Antal János (Nelu), a külsőrekecsini (Fundu Răcăciuni) Rekecsinért Egyesület elnöke, Gyurka Valentin, a csíkfalusi (Ciucani) Csángó Rádió főszekesztőjét, Lőrincz Cselesztint képviselő Duma Dániel, a pusztinai (Pustiana) Szent István Egyesület elnöke, dr. Nyisztor Tinka, valamint a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, Duma András író.
Érdekesség, hogy a püspöki tárgyalócsoport egyik tagja, Măriuţ Felix atya 2008–2011 között a jászvásári egyházmegyéből érkezve Magyarországon szolgált a célból, hogy majd otthon közreműködhessen a moldvai csángók magyar nyelvű pasztorációjában.
Duma András közlése szerint Gherghel Petru püspök úr a főépületben levő kápolna lépcsőjén várta a vendégeket, köszöntötte a küldötteket, és rövid közös imát tartottak a kápolnában. A püspök a moldvai római katolikus egyház összefogásáról beszélt, és elmondta, hogy tisztelik a moldvai civil szervezeteknek a magyar nyelv megőrzése érdekében végzett munkáját. Ezek után elbúcsúzott, és jó munkát kívánt a küldötteknek, valamint az egyház képviselőinek. Cadar Cornel páter érdeklődésére a civil küldöttség elmondta, hogy a Csángó Tanácsban nem vesz részt a Dumitru Mărtinaş nevét viselő román római katolikus szervezet (az illető egyesület tagadja a csángók magyarságát – szerk. megj.).
A tárgyaláson napirendre került, kiemelt jelentőségű témakörök a beszámoló szerint a következők voltak: a rendszeres (hetente, havonta vagy más időbeosztás szerinti) magyar nyelvű miseszolgáltatás engedélyezése ott, ahol ezt kérték vagy kérni fogják
a páter és a kántor kinevezése során a magyar nyelv ismeretének és használatának figyelembevétele ott, ahol ezt kérik vagy kérni fogják
a civil szervezetek kérésére alkalmanként engedélyezzék a magyar nyelvű vallásgyakorlatot a plébánosnak vagy olyan páternek, aki ismeri a magyar nyelvet.
Továbbá engedélyezzék a magyar nyelvű imákat és énekeket igény szerint a román nyelvű miseszolgálat során; biztosítsanak lehetőséget magyar nyelvű olvasmányok felolvasására a román nyelvű mise idején; engedélyezzék a magyar nyelvű misék hirdetését szóban és írásban, magyarul és románul is. A tárgyalás során tisztázták, hogy a moldvai csángómagyarok nyelve a magyar nyelv része, s a továbbiakban ennek megfelelően kell mindkét félnek cselekednie. A két tárgyaló fél arra fog törekedni, hogy a keresztényi szeretet alapján és a jó együttműködés szándékával dolgozzanak. A püspökség részéről a csángómagyarok ígéretet kaptak arra, hogy az átadott dokumentációt áttanulmányozzák és csoportosítsák. Ezt követően írásban kapnak választ a felvetett kérdésekre. A nyitott kérdések további tárgyalásának időpontjára vonatkozóan egy-két hónap múlva fognak megállapodni.
Erdély.ma

Megszondázzák Erdélyt
Döntsünk közösen! címmel közösségi véleményfelmérő programot indít az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A négyszázezer példányban kibocsátott kérdőívet a párt önkéntesei és helyi szervezetei juttatják el az erdélyi magyar családokhoz.
”Széles merítésű közösségi akcióról van szó, amelyben véleménynyilvánításra, együtt gondolkodásra hívjuk az erdélyi magyarságot – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, a Néppárt elnöke. – Meg kell ismernünk az emberek véleményét és hozzáállását, mert úgy tűnik, a hatalom felé közvetítőkre van szükség. Amíg nem lesznek választott képviselőink, a mi feladatunk ennek a közvetítői szerepnek az ellátása.” A kérdőívben többek között szóba kerül az országos zavargásokat kiváltó egészségügyi reform, a kormány pénzügyi és szociális lépései, valamint az autonómia kérdése is. A nyolc kérdés közül a romániai korrupciót fejtegető pontra külön felhívta a figyelmet az elnök. A kérdőív az erdélyi magyar közösség parlamenti képviseletét, az erre megoldásul szolgáló közös képviselői listát és az etnikai arányosság elvét is taglalja. A Döntsünk közösen! a magyar nemzeti közösségnek az állami költségvetésből járó összeg kapcsán is kíváncsi a címzettek véleményére: jelenleg az RMDSZ számlájára utalt évi 3,5 millió eurónyi összegnek csupán az egyharmadát pályáztatják meg, a maradék évi 2,3 millió euró sorsáról azonban nem tudni semmit. A felmérés nem számít tudományos értékű közvélemény-kutatásnak, de több tízezer kitöltött ívre számítanak. A válaszok összesítése két-három hónapot vesz igénybe, az eredményeket nyilvánosan közölni fogják, és figyelembe veszik a politikai program vitáján is. A kérdőíveket önkéntesek révén juttatják el a közösség tagjaihoz, a válaszokat pedig postai úton, személyesen a legközelebbi Demokrácia Központban vagy elektronikusan az EMNP internetes oldalán (www.neppart.eu) juttathatják célba.
Népújság (Marosvásárhely)

50 éves a marosvásárhelyi református gyűjtőlevéltár
Az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyi Vidéki Gyűjtőlevéltára és a marosvásárhelyi Református Kollégium a levéltár 50 éves fennállása alkalmából tegnap emlékünnepséget tartott a kollégium dísztermében.
Az emlékünnepség témája akkor vált igazán érdekessé, amikor a szakértők szólaltak meg és mondták el, miért is fontos az erdélyi reformátusságnak és magyarságnak a levéltárak felbecsülhetetlen értékű hagyatékának az őrzése. A hallgatóságban, a részt vevő diákokban itt tudatosult, hogy e kulturális örökség milyen gazdaggá teszi közösségünket, s erről a gazdagságról sokan nem is tudnak.
– Nekünk valamit mindig bizonyítani kell, ezért jó, ha a dokumentumainkat gondosan megőrizzük – mondta megnyitójában Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója, aki dr. Sipos Gábornak, az erdélyi egyházkerület főlevéltárosának adta át a szót. Előadásában a marosvásárhelyi levéltár emlékeit idézte fel. 1957-ben a kommunista állam meghozta a levéltári törvényt, amely kimondta, hogy az egyházak megőrizhetik levéltáraikat. Ennek szellemében az egyháznak létre kellett hoznia egy gyűjtőlevéltár-hálózatot, azonban ez a hálózat csak részben valósult meg, csupán a kolozsvári és a marosvásárhelyi gyűjtőlevéltár jött létre. A marosvásárhelyi hosszú ideig a vár egyik bástyájában, majd a Teleki-ház alagsorában kapott helyet. Az Erdélyi Református Egyházkerület marosvásárhelyi gyűjtőlevéltára jelenleg a Bernády tér 3. szám alatti Teleki-ház felső szintjén van. Raktáraiban 1567-1987 közötti dokumentumok találhatók. 1692-től őrizzük az esperesi vizitáció jegyzőkönyveit, a zsinati jegyzőkönyveket! Elsősorban a Marosi Egyházmegye iratai ezek, de itt található a görgényi, a bekecsalji, ludasi esperességek és egyházi intézmények 170 folyóméternyi iratanyaga is. Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő! Azt szeretnénk, ha valamelyik egyházi ingatlanban helyet kapna a levéltár. Az iratok méltó elhelyezése a legfontosabb – mondta az egyházi gyűjtőlevéltár igazgatója.
Márton Krisztina restaurátor a levéltári dokumentumok károsodásáról és konzerválásáról tartott érdekes, vetített képes előadást. – Amit itt én egy mondatban elmondok, azon hónapokig dolgozom. A levéltári anyagok, könyvek restaurálása rendkívül időigényes munka. Nagyon sok irat került rossz állapotba a szakszerűtlen tárolás miatt. Rovarok, rágcsálók, a nedves, savas környezet, a penész nagyon sok értéket kikezdett. Ezekkel kell felvennünk a harcot, s megmenteni az iratokat az utókornak – mondta a restaurátor, aki külön kitért a megrongálódott Bolyai-kéziratok restaurálására.
Ősz Sándor Előd levéltáros a kommunista rezsim által 1971-ben Bukarestbe szállított kolozsvári egyházi kincsek és levéltári anyag visszaszerzésének kálváriáját vázolta fel, melyet a “leuntatás” taktikájával próbáltak helyben tartani. Az egyház nem unt bele a hercehurcába, és 2011 tavaszán sikerült ezeket visszaszerezni. Kiderült, hogy az erdélyi reformátusok kincseit – kilenc úrasztali edényt, textíliákat, levéltári dokumentumokat, köztük egy 1518-as pápai brevét vagy Apáczai Csere János 1659-ben írt levelét, Báthory Zsigmond fejedelem adománylevelét, amelyben 150 forintot adományoz a marosvásárhelyi iskolának – a Román Nemzeti Múzeumban soha nem állították ki, a pincében őrizték, hála Istennek sértetlenül – mondta az előadó.
Az előadások során Botos Csaba somosdi lelkipásztor, Nemes Gyula nagyernyei helytörténész és Berekméri Árpád-Róbert levéltáros a rendezvény bonyolítójának előadásait hallhatták a résztvevők.
Fellépett a Kájoni János furulyaegyüttes, Enyedi Dorottya zongorán játszott.
Mezey Sarolta Népújság (Marosvásárhely)