Tabajdi: Tőkés László utólag magyarázza a bizonyítványt
Budapest, 2012. június 20., szerda (OS) - Brüsszel, 2012. június 20. - Válasz Tőkés László 2012. június 19-i közleményére.
Sajnálatos módon Tőkés László nem szerepelt a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup múlt heti, a romániai magyarság helyzetével foglalkozó ülésének kezdeményezői között, és nem is volt jelen magán az ülésen, eltérően Winkler Gyula és Sógor Csaba, RMDSZ-es képviselőktől. Tegnap tett nyilatkozata utólag keres igazolást arra a politikai irányvonalra, amely felett a június 10-i önkormányzati választáson a romániai magyar közösség mondott egyértelmű ítéletet. Arról, hogy mely politikai erő képviselje érdekeiket, kizárólag az erdélyi magyarság dönthet. A magyar politikusoknak és pártoknak tartózkodniuk kell a határon túli politikába való beavatkozástól. A Fidesz és a kormánypárti politikusok beavatkozása gyengítette a romániai magyarság politikai képviseletét. Ezt Tőkés László a saját bőrén is tapasztalhatta, amikor Kövér László házelnök az RMDSZ-el, és a Tőkés-féle Erdélyi Magyar Néppárttal szemben a Magyar Polgári Pártot támogatta - reagált Tabajdi Csaba, Tőkés László EP képviselő tegnap kiadott közleményére. A Tabajdi Csaba társelnökletével működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup 2012. június 14-i ülésén Winkler Gyula és Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselők kezdeményezésére megvitatta a romániai magyar nemzeti közösség helyzetét. Meghallgatta Borbély Lászlót, az RMDSZ politikai alelnökét, és Stelian Stoian nagykövetet a román kormány képviseletében. Az Intergroup azt a határozott kérést fogalmazta meg román kormány jelen lévő képviselőjéhez, hogy a kormány alakítson ki folyamatos, intézményesített párbeszédet a magyar közösséget érintő problémák megoldása érdekében a romániai magyar közösség legitim képviselőinek tekinthető RMDSZ-el. Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja Előzmény: Erdély.ma, 2012. június20.
A posztkommunista visszarendeződésnek az erdélyi magyarok a kárvallottjai
Elismerésre méltó az, a politikai pártokon felülemelkedő, együttes fellépés az aggasztó méreteket öltött romániai magyarellenesség ügyében, melynek rendjén nem csupán Gyürk András, Gál Kinga és alulírott ragadtunk tollat az EP magyar néppárti delegációja nevében, hanem Winkler Gyula és Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselők, valamint Tabajdi Csaba MSZP-s delegációvezető is levelet intéztek az EP szocialista és liberális frakcióvezetőihez, az erdélyi magyarság védelmében.
Annál sajnálatosabb azonban, hogy Tabajdi képviselő úr elvbarátai, illetve Hannes Swoboda szocialista és Guy Verhofstadt liberális frakcióvezetők hozzánk intézett válaszlevelükben gyakorlatilag védelmükbe vették a szocialista vezetésű román kormány magyarellenes politikáját.
Szintén elismerésre méltó az, hogy a testület társelnökeként Tabajdi Csaba az EP Kisebbségügyi Frakcióközi Munkacsoportjának (Intergroup) napirendjére tűzte a romániai magyarság helyzetét. Az intergroup június 14-i ülésének meghívottjaiként Borbély László RMDSZ-alelnök, valamint Stelian Stoian nagykövet, Románia brüsszeli állandó képviseletének vezetője voltak az előadói a vitás kérdéseknek.
Az elismerésre méltó erőfeszítések mellett viszont fonák és már-már cinikus, ahogyan Tabajdi képviselő úr újbólcsak pártos előítéletei hangoztatására lyukad ki, amikor is „a Fidesz erdélyi tevékenységének, a Nyirő-újratemetés ügyének, vagy Kövér László erdélyi kampánykörútjának” az emlegetésével próbálja relativizálni a nacionalista román kormányzat felelősségét. A szocialista kisebbségpolitikus csak azt felejti el kimondani, hogy a magyarellenességben jeleskedő Szociálliberális Szövetség (USL) vezető politikai ereje nem más, mint a román Szociáldemokrata Párt (PSD), az MSZP testvérpártja, a Hannes Swoboda vezette szocialista EP-frakció pártcsaládjának tagja. Becsületére váljék tehát Tabajdi Csaba szocialista delegációvezetőnek, hogy ahelyett, hogy Mesterházy Attila pártelnökkel együtt örvendezne a Victor Ponta vezette román szocialisták választási győzelmének – inkább az általuk diszkriminált erdélyi magyaroknak fogja pártját. Örömünk azonban még így sem lehet teljes, mivel Tabajdi Csaba ugyanakkor kommunista-típusú egypárti logikával jelenti ki, hogy „a romániai magyar nemzeti közösség – egyetlen – legitim politikai képviselőjének az RMDSZ tekinthető”, melynek „folyamatos párbeszédet kell folytatnia a kormányzattal”… „A problémákat Románián belül kell megoldani” – teszi hozzá, a rossz emlékű „be nem avatkozás elve” értelmében egyben azt is kikötve, hogy „a magyar politikai erőknek… tartózkodniuk kell az etnikumközi feszültség további kiélezésétől”.
Száz szónak is egy a vége: világosan kell látnunk, hogy Romániában a legutóbbi kormányváltáskor, majd a helyhatósági választások rendjén posztkommunista visszarendeződés történt, melynek az erdélyi magyarok csak kárvallottjai lehetnek – hasonlóképpen ahhoz, ahogyan a Medgyessy–Gyurcsány-féle utódpárti országlásnak is vesztesei voltunk. – Jelenlegi gondjaink „kezelésekor” ebből az alaphelyzetből kell kiindulnunk.
Ezt figyelembe véve, Tabajdi Csaba erőfeszítései nem sok eredménnyel kecsegtetnek. Legfeljebb még azt tehetné meg, hogy Hannes Swoboda frakcióvezető úrnak egy háromoldalú szocialista konzultációt javasolna, a román és a magyar szocialisták részvételével. Hasonló egyeztetés a szlovákiai magyarok ügyében is elkelne…
Tőkés László
Brüsszel. OS

Adrian Nastase öngyilkosságot kisérelt meg
Öngyilkosságot kísérelt meg szerdán késő este a két év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Adrian Nastase volt román miniszterelnök, amikor a rendőrök be akarták kísérni a fogdába – közölték ügyészségi források.
A román hírtelevíziók értesülései szerint Nastase abban a pillanatban, amikor a rendőrök beléptek a szobájába, egy lőfegyverrel meglőtte magát, és a nyakán sebesült meg.
A mentők érkezésekor öntudatánál volt. A Floreasca sürgősségi kórházba szállították.
A legfelsőbb bíróság – megerősítve az első fokon hozott ítéletet – jogerősen két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán Adrian Nastase volt miniszterelnököt, akit befolyással való visszaélésben talált vétkesnek. Erdély.ma

Nagyvárad magyar beleszólás nélkül
A Sebes-Körös parti megyeszékhely vezetésében nem kap helyet az RMDSZ képviselője, így hosszú évek után Nagyvárad ismét kizárólag román irányítás alá került.
Több jeles személyiség, például Sofronie nagyváradi ortodox püspök és Cornel Popa, a Bihar megyei tanács elnökének jelenlétében zajlott le a nagyváradi helyi tanács alakuló ülése csütörtök délelőtt a váradi városháza nagytermében. Délelőtt tíz órakor, az alakuló ülés meghirdetett kezdésére már lassan-lassan megtelt a városháza nagyterme, és a helyi tanácsosok is elfoglalták helyeiket. Mivel az utolsó pillanatig nem volt egyértelműen tisztázva, hogy az RMDSZ helyet kap-e a város vezetésében, Pásztor Sándor tanácsosnál érdeklődtünk efelől, aki lemondóan ezt válaszolta: „hogyan is lennénk benne a városvezetésben, amikor az USL-nek kétharmada van?!” Amikor az USL és az RMDSZ között tavaly kötött megállapodásra hivatkoztunk, Pásztor Sándor csak ennyit mondott: „fütyülnek rá!”
Hibás döntés
Ezek után már végképp nem ért meglepetésként, amikor a frakciók megalakulása, a helyi tanácsosok eskületétele után elhangzott az alpolgármesteri tisztségre javasolt személyek neve: a liberálisok Mircea Mălant, a szociáldemokraták Ovidiu Mureșant javasolták, a PD-L és az RMDSZ nem tettek javaslatot.
A szavazócédulák elkészítése miatt előálló holt időben Biró Rozáliát, az RMDSZ frakció vezetőjét, korábbi alpolgármestert kérdeztük a kialakult helyzetről. Biró Rozália kifejtette: „az USL döntése Nagyváradon az, hogy a huszonöt százaléknyi magyar közösséget nem kell képviselnie egy magyar tanácsosokból választott alpolgármesternek. Mi ezt helytelen döntésnek ítéljük, mert ha kisebb is lenne a magyar közösség, akkor is kellene lennie egy képviselőjének a város vezetésében. Az idő be fogja bizonyítani azt, hogy hibás ez a döntés, és hogy a magyar közösségnek szava kell legyen a város vezetésében is. Így nagyon sok eszköz kiesik a kezünkből, és nem lesz más választásunk, mint hogy a megmaradt eszközökkel képviseljük a közösséget. Az a tény, hogy az RMDSZ Nagyváradon kb. 700-800 szavazattal többet kapott, mint 2008-ban, annak ellenére, hogy ezúttal más magyar politikai alakulat is indult a választáson, bizonyítja azt, hogy majdnem 19 ezer magyar választó szerint az RMDSZ által felvállalt irány a helyes.
Mindazok ellenére, hogy a városi tanácsban sajnos a tanácsos nagyon sokszor egy-két nappal a gyűlés előtt, legrosszabb esetben a gyűlés napján kapja meg a határozati javaslatot, a mi feladatunk az, hogy ezeket a tanácsosi javaslatokat részben a frakcióban, részben pedig az érdekeltekkel megbeszéljük azokban a körzetekben, ahol a tanácsosok kifejtik a munkájukat. A frakció ezek alapján fogja eldönteni azt, hogy milyen álláspontot képviseljen. Az előfordulhat, hogy különböző véleményekkel lépnek be a tanácsosok, és ezt egyeztetni kell a frakción belül.”
Többségi kétharmad
Arra a kérdésünkre, hogy mire számíthat az elkövetkező négy évben a nagyváradi magyar közösség, Biró Rozália így válaszolt: „Ennek a döntésnek a hátterében, hogy nem akarnak magyar alpolgármestert, az áll, hogy a magyar közösséget vissza szeretnék szorítani. Úgy gondolják, hogy a magyar közösség érdekeit majd ők maguk fogják a megfelelő módon képviselni. Ha a következő négy évben ez a helyzet nem változik, akkor nem számíthatunk a nyitottságukra, a megértésükre és a támogatásukra, hanem sokkal inkább számíthatunk arra, hogy a többség érdekeit képviselik majd. Nekünk minden létező lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy bár kisebbségben, a végrehajtó hatalmon kívül, de a helyi törvényhozásban működve elérjük azokat a célokat, amelyeket felvállaltunk.” Meg kívántuk szólaltatni a tanácsülés szünetében Ilie Bolojan polgármestert is, aki azonban elhárította a kérésünket arra hivatkozva, hogy a következő napokban sajtótájékoztatót fog tartani. Maga az ülés a továbbiakban a megszokott rend szerint zajlott le, a tanácsosok megválasztották Mircea Mălant és Ovidiu Mureșant alpolgármestereknek, végezetül pedig a helyi tanács bizottságainak személyi összetételét állították össze. A tanácsülés utáni ünnepi koccintásra a nagy érdeklődő seregből jobbára csak az USL tanácsosok és a pártszövetség tagjai illetve szimpatizánsai maradtak ott.
Pap István
erdon.ro. Erdély.ma

Nastase, a politika korruptságának szimbóluma
A szerdán öngyilkossági kísérletet elkövető Adrian Nastase volt kormányfő az elmúlt években enyhe ítéletekkel úszta meg az ellene indult korrupciós eljárásokat, szerdán azonban véglegessé vált: börtönbe kell vonulnia. A román sajtó szerint ez fordulópont, az 1989-es forradalom után most először tapasztalhatják meg politikusok azt, hogy nem tehetnek meg mindent büntetlenül.
Kisebb sérülésekkel túlélte öngyilkossági kísérletét Adrian Nastase volt román kormányfő, akinek szerdán fogdába kellett volna vonulnia, miután újabb korrupciós ügyben ítélték el. A politikust csütörtökön megműtötték, orvosai szerint még két hétig kórházban kell maradnia. Ügyvédei a büntetés-végrehajtás elhalasztását kérik.
Vajon mi válthatta ki az öngyilkosságot, hiszen Nastase az elmúlt években már hozzászokhatott a kihallgatásokhoz, a bírósági eljárásokhoz és ítéletekhez. Két másik ügye is folyamatosan a román sajtó címoldalán szerepelt, és ezekben is születtek már nem jogerős felmentő és enyhébb, elmarasztaló ítéletek. A mostani kampányfinanszírozási ügyben ráadásul a román legfelsőbb bíróság már január 20-án kiszabta a két év letöltendő börtönbüntetést befolyással üzérkedésért. A politikus valószínűleg azért fordította maga ellen fegyverét, mert szerdán a legfelsőbb bíróság elutasította fellebbezését, így véglegessé vált: 24 órán belül börtönbe kell vonulnia.
Mérföldkő 23 évvel a forradalom után
Az Adevarul című napilap kommentátora szerint június 20. ezért mérföldkő lehet Romániában. Az 1989-es romániai forradalom óta eltelt időszakban ugyanis a román igazságszolgáltatás ezen a napon „zárta le hosszúra nyúlt átmeneti időszakát". Immár nem politikai parancsoknak tesz eleget, hanem függetlenül dönt, és innentől egyik politikus sem hiheti többé azt, hogy nem eshet bántódása. Nastase és a magyarok
A sikeresnek számító Nastase 2004-ben miniszterelnökként részt vett a Gyurcsány Ferenc által Balatonőszödre összehívott balközép csúcstalálkozón is, ami a „Haladó kormányzás" címet viselte.
Ennél is emlékezetesebb volt 2002. december 5-i magyarországi látogatása. Medgyessy Péter miniszterelnök társaságában Budapesten, a Nemzeti Színház épületében ünnepelte a román nemzeti ünnepet, amely történetesen Erdély Romániához csatolására emlékezik. A pezsgős koccintás visszatérő eleme a radikális jobboldali mitológiának, tíz éve folyamatosan támadják ezzel Medgyessyt és az akkor regnáló MSZP-t.
Nastasét a mostani ügyében korábban született elsőfokú bírósági ítélet indoklása a román politikai élet korruptságának megtestesítőjeként aposztrofálja. A politikus az ellene indult vádakkal kapcsolatban gyakran mutat politikai ellenfelére, a vele amúgy elvileg egy oldalon álló szociáldemokrata Traian Basescu jelenlegi államfőre. Basescu a kilencvenes évek közepétől építette fel saját baloldali pártját, és 2004-ben az államfőválasztáson megverte Nastasét. Már akkor utalgatott a Nastase elleni korrupciós ügyekre, és az eljárások az ő hivatali ideje alatt gyorsultak fel. Nastase pártja, a PSD egyértelműen a román államfő bosszújának tekinti a Nastase elleni eljárásokat. A volt kormányfő sorsa ráadásul most is Basescu kezében van, aki államfőként kegyelemben is részesítheti a volt kormányfőt.
Az eredetileg nemzetközi joggal foglalkozó Adrian Nastase politikai karrierje még a Ceausescu-érában indult, 1987-ben a bukaresti egyetem jogászprofesszora lett. Abban az időben a nemzetközi emberjogi szervezetek ülésén Oslóban és Strasbourgban meggyőződéssel képviselte Ceausescu ideológiáját. 1989 novemberében, a forradalom kitörése előtt néhány héttel még Moszkvában volt a román–szovjet fiatalok baráti társaságának ötödik összejövetelén. Itt azt fejtette ki, hogy Gorbacsov peresztrojkája a szocializmus alapjait teszi tönkre. 1989 decemberében Nastase is a forradalom oldalára állt, 1990 tavaszán már a Nemzeti Megmentési Front szóvivője volt.
A forradalom után felálló kormányban Nastase végül külügyminiszter lett, 1990-1992 között töltötte be ezt a posztot. A szociáldemokrata politikus 2000-ben lett Románia kormányfője. Politikáját a gazdasági növekedés élénkítése, a nagy állami tulajdonú vállalatok privatizációja és a Nyugathoz való erőteljesebb közeledés jellemezte. Az ország ekkor csatlakozott a NATO-hoz és az ő kormánya fejezte be az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat.
A Minőség trófeája
Nastase 2000. december 28-tól 2004. december 21-ig volt miniszterelnök. Posztjáról azután távozott, hogy a 2004 decemberi elnökválasztáson, szoros versenyben kikapott Traian Basescutól. Ebből az időből datálódik három korrupciós ügye, amelyeket hivatali idejének lejárta után évekkel kezdett vizsgálni a román ügyészség. Ezek a hosszadalmas, és az eljárási szabálytalanságok miatt újra megismételt eljárások tavaly, illetve idén jutott el bírósági szakba.
Most azért kellene börtönbe vonulnia, mert amikor 2004-ben az államfői posztért indult, illegális eszközökkel gyűjtött pénzt kampányához. A vádirat szerint rávette a Bákó (Bacau) megyei építkezési felügyelet vezetőjét egy szakmai tanácskozás megszervezésére. A „Minőség trófeája" címet viselő konferenciára főként építési vállalkozásokat hívtak meg. Részvételi díj címén magánszemélyektől 125, a cégektől pedig 400 eurós belépődíjat szedtek.
A rendezvényen végül 1,6 millió euró gyűlt össze. A pénz ezután négy olyan céghez került, amelyet Nastase két bizalmasa ellenőrzött. Innen egy másik társasághoz folyt át, amely aztán pénzelte a kampányt. Nastase végül az államfőválasztáson alulmaradt Traian Basescuval szemben.
A Zambaccian utca
A volt kormányfőt tavaly márciusban a Zambaccian-ügyben három év felfüggesztett börtönre ítélték zsarolásért, de a csúszópénz elfogadásának vádja alól felmentették (a Zambaccian annak az utcának a neve, ahol Nastase egyik háza található). Szintén három év felfüggesztettet kapott a politikus felesége, Dana Nastase, Irina Jianut, az állami építkezési felügyelőség volt igazgatóját pedig három év letöltendő börtönnel sújtották.
A szerteágazó ügyben 2010-ben emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Nastase házaspár ellen. A nyomozás több szálon indult. A vádhatóság figyelmét egy 1998-as ingatlanügy keltette fel, amikor Nastase még szociáldemokrata politikusként egy 700 négyzetméteres telket vásárolhatott meg jóval áron alul, 11 ezer dollárért, azaz a valós piaci ár huszonötödéért.
A vád szerint Nastasét és feleségét 2002 és 2004 között több alkalommal összesen mintegy 630 ezer euró értékben vesztegették meg készpénzzel, értéktárgyakkal és különböző anyagi ellenszolgáltatásokkal. A pénz egy része Irina Jianutól, a Bákó megyei építési felügyelőség volt vezetőjétől származott. Ő tulajdonképpen így „vásárolta meg" funkcióját, azaz Nastase kormányfősége idején is megtarthatta a fontos posztot.
A házaspár nagy értékben kapott Kínából bútorokat, elektromos berendezéseket és dísztárgyakat. A megvesztegetés része lehetett Nastase családi házainak felújítása is, az ügyészek szerint ugyanis a volt kormányfő ezeket a munkálatokat soha nem fizette ki. Az egyik ingatlan a bukaresti Zambaccian utcában található.
A vádirat tartalmazta azt is, hogy amikor 2006-ban az ügyészség már vizsgálódott, Nastase a képviselőház elnökeként megfenyegette az ügy egyik érintettjét, Ioan Păunt, Románia akkori kínai konzulját, aki az egyik tanú volt a volt kormányfő elleni megvesztegetési gyanúsítások perében.
Tamara néni pénzt utalt
A „Tamara néni” néven elhíresült ügyben végül felmentették Nastasét, nem volt ugyanis bizonyítható a korrupció ténye. A vádirat szerint 2000 novemberében, amikor Nastase még csak parlamenti képviselő volt, arról értesítette őt Ioan Melinescu a Pénzmosást Megelőző Országos Hivatal egyik tagja, hogy a hivatal vizsgálódni kezdett ellene egy ügyben. Felesége bankszámlájára ugyanis 400 ezer dollárt utalt át egy Tamara Cernasov nevű magánszemély.
A vádirat szerint a pénzmosás elleni hivatal munkatársa azt ajánlotta fel Nastasénak, hogy eltünteti a dossziét. A politikus elfogadta az ajánlatot, és amikor miniszterelnök lett, Malinescut azonnal kinevezte a pénzmosás elleni hivatal elnökévé. A hivatalban ezután el is tűnt a 400 ezer dolláros utalásról szóló akta. Az ügyészség szerint Melinescu a dossziét az ügyben korábban is közvetítő szerepet vállaló Ristea Priboinak, a miniszterelnök tanácsosának adta át azzal, hogy juttassa el Năstaséhoz. A dossziét mégsem sikerült teljesen eltüntetni. 2007-ben az Evenimentul zilei napilap közölt belőle részleteket. Nastase felesége ezután nem tudta igazolni a bankszámláján megjelent pénz eredetét. Azt állították, hogy egy örökösödési ügyről van szó, ők festményeket és ékszereket kaptak Tamara nénitől, akinem más, mint a a kormányfő feleségének 91 éves nagynénje. Kiderült az is, hogy a „gazdag nagynéni" egy bukaresti tömbházban lakik igencsak szerény körülmények között.
Nastase hevesen védekezett vádak ellen. Azt mondta, Melinescut nem is ismerte személyesen és nem is ő nevezte ki, hanem a korábbi igazságügy-miniszter javasolta a tisztségbe, a kormány csak elfogadta ezt. Az ügyben vizsgálat indult Ristea Priboi ellen is, akit megvesztegetésben és kenőpénz elfogadásában való bűnrészességgel gyanúsítanak.
Ebben az ügyben végül 2011 decemberében első fokon, nem jogerősen felmentették Nastasét, miután az ügyészeknek nem sikerült bizonyítaniuk, hogy azért nevezte volna ki 2000-ben Ioan Melinescut a pénzmosás elleni hivatal élére, hogy az megakadályozhassa a felesége elleni vizsgálatot. MTI. Erdély.ma

Román sajtó: Nastase elítélése mérföldkő a román posztkommunizmusban
A román posztkommunista időszakban mérföldkőnek számít Adrian Nastase volt miniszterelnök jogerős börtönbüntetése, az elmúlt két évtizedben kialakult gazdasági-politikai hatalmi rendszer először szenvedett vereséget – írta csütörtökön egybehangzóan a román sajtó.
A lapok emlékeztetnek, hogy a legfelsőbb bíróság előző nap két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a volt kormányfőt, aki öngyilkossági kísérletet követett el, mielőtt a börtönbe kísérték volna.
Az Adevarul című napilap kommentátora szerint június 20-a – az ítélethirdetés napja – azért lehet mérföldkő az 1989-es romániai forradalom óta eltelt időszakban, mert a román igazságszolgáltatás ezen a napon „zárta le hosszúra nyúlt átmeneti időszakát". Immár nem politikai parancsoknak tesz eleget, hanem függetlenül dönt. A szerző szerint Nastase úgynevezett Ceausescu-szindrómában szenvedett, mert bírósági pere alatt – akárcsak annak idején Ceausescu – végig azt hitte, hogy nem eshet bántódása. Öngyilkossági kísérlete nem teszi kevésbé vétkessé, ez nem férfias tett volt, hanem inkább gyávaság.
A Romania libera című napilap szerint a bírák bebizonyították, hogy az igazságszolgáltatás nem köt többé alkukat, nem lehet egykönnyen megzsarolni vagy megvesztegetni. Ez a büntetés példát statuál olyan politikusok számára, akik azt hiszik, hogy a kapzsiság, a befolyással való üzérkedés, a lopás fölött el lehet siklani. A precedens értékű ítéletet az utolsó pillanatban „felülírta" a vádlott öngyilkossági kísérletével, amely emberibbé, rokonszenvesebbé tette őt. Traian Basescu államfőt mindez arra késztetheti, hogy kegyelemben részesítse a volt kormányfőt. Ennek ellenére Nastase nem térhet vissza a politikába, hiszen az ítélet négy évre megtiltja neki, hogy köztisztségeket vállaljon. A Gandul című hírportál publicistája szerint Nastase tapasztalt és felelős politikusként megengedhetetlenül gyengének bizonyult. Öngyilkossági kísérletével megfutamodott az igazságszolgáltatás elől, hiszen a büntetés-végrehajtás is része a rendszernek. Elvárható lett volna, hogy a jogász és diplomata, volt magas rangú közjogi méltóság alávesse magát az igazságszolgáltatási rendszernek, hiszen nem életfogytiglani börtönbüntetésről volt szó, hanem csak két évről, amelyből mintegy nyolc hónapot kellene letöltenie, ha példás magaviseletet tanúsít a börtönben. Erdély.ma

Egyezkednek
Több mint egy hónapja, mióta Pontáék beültek a hatalomba, sajnáljuk az RMDSZ-t, hogy kiesett a pikszisből, mi több, a jelenlegi román vezetés két első embere bosszút esküdött ellene, s úgy fél szájjal a magyar közösség ellen is.
S lám, kedden halljuk, hogy az RMDSZ három prominens vezetője, Kelemen Hunor, Borbély László és Verestóy Attila a kormánypalotában tárgyalt. Talányosnak tűnt, hogy az ellenzékbe szorult magyar párt (?), szövetség (?) emberei vajon mit is kereshetnek a kormány boszorkánykonyhájában. És hamar kiderült, alkudozni voltak kénytelenek a kormányzó pártok vezetőivel, hogy a helyhatósági választásokon elért eredmények mértékében paktumot köthessenek a hatalom helyi uraival. S mint kitűnik a hírügynökségi jelentésekből – egyezségre is jutottak négy megyére vonatkozóan: a Szatmár, Bihar, Maros és Kolozs megyei önkormányzat alelnöki tisztségét a szövetség tisztségviselői tölthetik be. És – halljuk – Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök meg Crin Antonescu liberális pártelnök kegyesen abba is belement, hogy az RMDSZ-nek Maros megyében alelnöke, Marosvásárhelyen alpolgármestere legyen! Kolozs megyében is lesz alelnöke az RMDSZ-nek, viszont Kolozsváron a Demokrata Liberális Párttal (PDL) és Emil Boc polgármesterrel kívánnak összefogni. Szatmár és Bihar megyében is alelnöki tisztségre tart igényt az RMDSZ. Kelemen Hunor kifejtette: nincs országosan érvényes szabály arról, kivel köt helyi koalíciót a szövetség. Aradon is a Demokrata Liberális Párttal, a választások helyi győztesével próbálnak megegyezni az alpolgármesteri tisztségről. Kár, hogy e román zűrzavarban és központosított vezetésben mindig minden Bukarestben dől el, és sem a győztesek, így az RMDSZ sem hagyhatja, bízhatja helyi szervezeteire az egyezkedés, a paktumkötés feladatát-izgalmait. Az RMDSZ központi vezetésének már a parlamenti választásokon kellene dolgoznia, új, távlatosabb és eredményesebb terveket és célokat felvállalnia, miközben arra is időt kellene szakítania, hogy a hazai magyar–magyar egyetértés, ha nehezen is, de megszülessék. Előttünk a nyár, s higgyük, a közösség megmaradása és továbbélése minden belső vitát, ellenségeskedést fölülír.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
HADÜZENET. Victor Ponta tegnap kijelentette: azt szeretné, ha Traian Băsescu mielőbb távozna a hatalomból, hogy véget érjen a „szekusrendszer”. „Fel voltam arra készülve, hogy ha miniszterelnök leszek, akkor macska-egér játék vár rám az államfővel: én munkahelyteremtéssel és külföldi befektetésekkel foglalkozom, a parlament törvényekkel, Băsescu pedig dossziékat gyárt a politikusokról.
Ez nem meglepetés, ez biztosította eddig is az államfő hatalmát, s ugyanezekhez az eszközökhöz folyamodik mindaddig, amíg hatalmon van. Szeretném, ha mielőbb távozna tisztségéből, hogy ne legyenek többé előre legyártott ügyek.” (Ziare.com) Ponta itthonhagyná Băsescut. Nem csitul a vita Victor Ponta miniszterelnök és Traian Băsescu államfő közt annak kapcsán, hogy ki képviselje az országot az Európa Tanács következő csúcsértekezletén. A külügyminisztérium háromfős listáján, mely a június végi EU-csúcs résztvevőinek nevét tartalmazza, nem szerepel az államfő neve. A román küldöttség tagja a miniszterelnök mellett Andrei Marga külügyminiszter és Leonard Orban Európa-ügyi tárcavezető is. A parlament korábban politikai nyilatkozatot fogadott el, amely Victor Pontát „hatalmazza fel” az ország képviseletére. A miniszterelnök egyébként kész megakadályozni, hogy az államfő Brüsszelbe utazzék: az illetékes hatóságtól azt kérné, hogy ne adjanak felszállási engedélyt az elnöki gépnek, továbbá üzemanyagot sem biztosítana az utazáshoz. (Hirhatar.ro) CSOKORNYAKKENDŐS TILTAKOZÁS. Online petícióval, utcai megmozdulásokkal és csokornyakkendő viselésével tiltakoztak a művészek az ellen, hogy a kormány a szenátusnak rendelte alá a Román Kulturális Intézetet. Neves hazai értelmiségiek, művészek mellett már a Romániában tevékenykedő multinacionális vállalatok topmenedzserei is arra szólítják fel a kormányt, vonja vissza azt a sürgősségi rendeletet, amellyel az elnöki hivatal hatásköréből a szenátus ellenőrzése alá vonta a Román Kulturális Intézetet. A jogszabály értelmében a felsőháznak két héten belül kellene kineveznie az új intézményvezetőt. E tisztséget három és fél éve Horia-Roman Patapievici tölti be. A tiltakozás hatására Victor Ponta Bécsben kijelentette, nem áll szándékában az intézetvezető menesztése. A szenátus szociáldemokrata és liberális frakcióvezetője, Ilie Sârbu és Puiu Haşotti hétfőn tárgyalásra hívta Patapievici-et a parlamentbe, de ő nem ment el, mert a két politikus nem értett egyet azzal, hogy a találkozón a sajtó is részt vehessen. Közben Crin Antonescu és sok más kormánypárti politikus is azt nyilatkozta, az intézet vezetőjének mennie kell, mert Traian Băsescu szócsöve volt. (România liberă) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Borcsa János új könyve
Dr. Borcsa János Értékkeresők – értékalkotók /Kriterion/ című kötete a II. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg, a Kolozsvár Társaság székházában Jakabffy Tamás szerkesztő és irodalomkritikus mutatta be.
A szerző újabb, immár nyolcadik kötete kritikákat, irodalmi portrékat és tanulmányokat tartalmaz huszadik századi és kortárs erdélyi magyar írókról. A háromszéki alkotók közül Boér Géza, Bogdán László, Fábián Ernő, Fekete Vince irodalmi munkásságával foglalkozik. (Iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bethlen-kollégium: sok por, számos kérdés és hatmillió euró
Hétfőn kezdődik a nagyenyedi schola átfogó rehabilitációja
Hétfőtől elkezdődhetnek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium teljes felújítási munkálatai: az erről szóló szerződést tegnap délelőtt írták alá a helyi önkormányzat, az Erdélyi Református Egyházkerület – mint tulajdonos –, valamint a munkálatok elvégzését versenytárgyaláson elnyerő Fehér megyei cég képviselői. Ezzel hosszas folyamat végére kerülhet pont, hiszen a 2004-ben visszaszolgáltatott ingatlanban működő iskola helyzetét az elmúlt években a teljes bizonytalanság jellemezte, mivel gyakorlatilag jogalap nélkül tartózkodtak az épületben. Végül a három érintett fél – az önkormányzat, a tulajdonos és a kollégium vezetősége példaértékű megállapodásra jutott, amelynek következtében sikeresen pályázták meg a Regionális Operatív Program egyik projektjét. A nyertes pályázatnak köszönhetően az elmúlt évek aprócska javítási munkálatain túl most átfogó rehabilitálás kezdődik, amelynek 2014 augusztusáig kell befejeződnie.
Félig-meddig megvalósult álomnak nevezte Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója a kivitelezési szerződés aláírásának ünnepélyes pillanatát, hozzátéve, hogy a teljes megvalósulás 2014-ig húzódik majd el. – Az államosított kollégiumot 2004-ben szolgáltatták vissza tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyházkerületnek, a helyzetünk azonban innentől annyira bizonytalanná vált, hogy a tanfelügyelőség ki is lakoltatott volna minket az épületből. Szerencsére azonban nagyon sikeres tárgyalásokat folytattunk, amelyek következtében az önkormányzat mint fenntartó és a református egyházkerület mint tulajdonos 12 évre szóló haszonbérleti szerződést kötött egymással. Ennek értelmében az önkormányzat nem kell hogy bérleti díjat fizessen a tulajdonosnak, kötelezi azonban magát arra, hogy a kollégium felújításához szükséges összeget pályázatokból vagy saját forrásokból előteremti. Mindez pedig arra az időszakra érvényes, amíg fennáll a magyar tannyelvű Bethlen-kollégium – hangsúlyozta Szőcs Ildikó. Hozzátette: az aláírás pillanatában még nem tudtak a Regionális Operatív Program létezéséről, utána azonban már hatalmas munkával állították össze közösen a pályázatot. A tervezés teljes dokumentációját az egyházkerületi főépítész végezte el, az önkormányzat pedig 2010-ben benyújtotta a pályázatot. Az iratcsomó 6 millió eurós támogatást hozott. – Ez az összeg nem pusztán a felújítást, hanem a konzultáns cég munkadíját és az iskola felszerelésének teljes megújítását is magába foglalja, hiszen különféle interaktív eszközökkel, táblákkal fogjuk frissíteni a tanszerkészletünket – részletezte az igazgatónő.
Nem kell költözni
A kollégiumban az utóbbi években is folytak felújítási munkálatok: kisebb pályázatokból sikerült rehabilitálni az étkezde, az óvoda és a tornacsarnok épületét, és a bentlakásokban is történtek apróbb javítások. Most azonban a főépületet, a régi bentlakást és az elemi iskolát is rehabilitálni tudják. – A bentlakásban eddig 10 személyes szobákban laktak a diákok, közös mosdóval a folyosók végén. A felújítás során 5-6 ágyas szobáink lesznek, saját fürdőhelyiséggel – mondta el az igazgatónő. Hozzátette: van kidolgozott stratégiájuk arra az időszakra is, amikor a nyári vakáció végeztével a diákok visszatérnek a kollégiumba. – Reméljük, hogy tervünk működni fog, és nem kell sem ideiglenesen kiköltöznünk az épületből, sem pedig két váltásban dolgoznunk. Az egészen biztos, hogy izgalmas időszak vár ránk, folyamatos építkezéssel, sok-sok porral, számos kérdéssel, de már nagyon rég vártuk, hogy ez bekövetkezzen – szögezte le az igazgatónő, aki nagy pozitívumként értékelte, hogy a két érintett intézménnyel – az önkormányzattal és az egyházzal – jó partnerként tudtak együttműködni.
Létkérdés az iskola
Az Erdélyi Református Egyházkerület összesen 6 kollégiumot tart fenn. Ha ehhez hozzávesszük a Királyhágómelléken található további három oktatási intézményt, akkor kitűnik: Erdélyben a reformátusok rendelkeznek a legnagyobb iskolahálózattal. – A reformáció kezdete óta egyházunk kiemelt figyelmet fordít az ifjúság nevelésére, oktatására. Maga Bethlen Gábor fejedelmünk mutatott nekünk példát azzal, hogy Gyulafehérváron kollégiumot alapított. Kijelölte az utunkat, nekünk csak folytatni kell – tekintett vissza a kezdetekre Kató Béla főjegyző, aki a tulajdonos Erdélyi Református Egyházkerület nevében vett részt az aláírási ceremónián. – Az 1948-as államosításokat követően persze nem foglalkozhattunk az oktatással, de 1990 után, amikor elkezdődtek a visszaszolgáltatások, fel tudtuk venni a fonalat. Olyan ingatlanokat kaptunk vissza, amelyek felújításával 50 év alatt senki nem foglalkozott. Tudni kell, hogy ezeknek az iskoláknak az alapítói és későbbi támogatói minden alkalommal létrehoztak egy olyan gazdasági hátteret is, amelyből fedezni tudták az intézmény működési-fenntartási költségeit. Ezek lehettek termőföldek, erdők stb. Az új rendszerben azonban a tulajdonosok csak a romos épületeket kapták vissza, gazdasági háttér nélkül, így a fenntartásuk nagyon nehézzé vált – fejtette ki a főjegyző. Kiderült: az állam ugyan igyekezett valamilyen megoldást találni, például bért állapított meg, amelyet az önkormányzat fenntartóként kellett volna hogy fizessen a tulajdonosnak, ez azonban sok esetben nem történt meg, így perek halmaza indult el. – Erre jelentettek megoldást az európai uniós pályázatok, amennyiben a tulajdonos és a fenntartó hosszútávú bérleti szerződést köt egymással. Ezt azonban nem tudta minden érintett város vezetése elfogadni, és ebből a szempontból Nagyenyed (ellentétben például Kolozsvárral) nagyon jó példa: itt ugyanis a román polgármester is belátta, hogy hosszútávon sokkal jobban jár az önkormányzat, ha nem kell bért fizetnie, csak segít megszerezni a felújításhoz szükséges pénzt. Ráadásul saját megítélését is pozitív irányba tereli ezzel: biztosan nem véletlenül választották ismét őt a város élére – vélekedett a főjegyző.
Az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonosként néhány objektumot megtartott: a pincét, a múzeumot és a dokumentációs könyvtárat nem adta bérbe, ezek felújítását magára vállalta. Az ehhez szükséges, mintegy 500 ezer eurós összeget egyéb egyházi ingatlanok bérleti díjából, valamint különféle pályázatokból kívánja előteremteni. – Úgy gondoljuk, a dél-erdélyi magyarság hatalmas esélyt kapott azzal, hogy lehetőség van a kollégium teljes rehabilitálására. Mi fenntartjuk magunknak a jogot, hogy figyelemmel kísérjük a munkálatokat, és ellenőrizzük azok minőségét. A terveket egyházkerületi főépítészünk készítette el a megbízásunkból, az ő felügyelete és aláírása szükséges minden egyes tételhez – emelte ki Kató Béla. Hozzátette: a református egyház számára létkérdés az iskola. – Mi etnikailag is meghatározzuk magunkat: magyar egyház vagyunk, és nem végzünk missziós munkát sem egyéb nemzetek, sem egyéb vallások hívei között. Egyházunk beleszületés, megkeresztelés útján gyarapodik hívekben. Ha azonban a gyermek, akit mi reformátusnak keresztelünk, nem jár magyar iskolába, akkor elveszítettük, hiszen nem fogja olyan szinten bírni az anyanyelvét, hogy megértse, elfogadja az egyházi liturgiát, részt tudjon venni az egyházi életben. Kiszakad a közösségből, gyakorlatilag konfirmálni sem tud, mert nem érti a szöveget. Kiemelten fontos tehát, hogy befektessünk az oktatási intézményeinkbe. Az egyháznak elsősorban talán az oktatás minőségét, tartalmát kellene befolyásolnia, a méltó környezet, a megfelelő feltételek azonban sokat tehetnek azért, hogy pedagógus és diák jó közérzete és ezen alapuló közös munkája minőségi magyar oktatást teremtsen.
SÁNDOR BOGLÁRKA ÁGNES. Szabadság (Kolozsvár)

Kovács–Szász polémia: feloszlatható-e az MPP
Polémia alakult ki Romániában arról, hogy választási eredményei miatt feloszlatható-e a Magyar Polgári Párt (MPP).
A párttörvény előírásaira Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára irányította rá a figyelmet egy internetes közösségi portálon tett bejegyzésében. Ebben a főtitkár arra világított rá, hogy az MPP sem a 2008-as parlamenti, sem a 2012-es önkormányzati választáson nem szerzett 50 ezer szavazatot, ezért a párttörvény értelmében a főügyész kezdeményezheti a párt feloszlatását. A főtitkár azt is firtatta, hogy vajon elvesznek-e az MPP által szerzett mandátumok, ha a pártot az önkormányzati testületek megalakulása előtt feloszlatják.
Szász Jenő, az MPP elnöke az MTI-nek elmondta: az elmúlt 22 évben Romániában egyetlen párt feloszlatását sem kezdeményezték, pedig tudomása szerint 38 olyan román párt létezik, amely nem teljesíti e törvény feltételeit. „Ha esetünkben alkalmazzák a törvénycikkelyt, több tucatnyi román pártot is fel kellene oszlatni” – jelentette ki. Hozzátette, a párttörvényt a romániai nagy pártok dolgozták ki a kis pártok ellen, és annak megannyi előírása alkotmányossági aggályokat vet fel. „Lehet, hogy éppen a mi küldetésünk, hogy helyre tegyük ezeket a passzusokat nemcsak a magyar kisebbség, hanem a román többség számára is” – jelentette ki, megjegyezvén, ha elindítanák a feloszlatásukra irányuló pert, biztosan az alkotmánybírósághoz fordulnának.
A politikus azt is megjegyezte: az MPP feloszlatásának a felvetése csupán „Kovács Péter vágyálmait tükrözi”. Úgy vélte, az RMDSZ főtitkára elszólta magát; ha ezek után a főügyész kezdeményezné az MPP feloszlatását, világos lenne, hogy az RMDSZ áll az intézkedés hátterében. Szabadság (Kolozsvár)

Megegyeztek a helyi tisztségekről az RMDSZ és az USL vezetői
Négy erdélyi megye önkormányzatának alelnöki tisztségét az RMDSZ tisztségviselői tölthetik be – közölte az MTI-vel Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, miután a magyar szövetség vezetői kedden csaknem egyórás egyeztetést folytattak Bukarestben a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) vezetőivel.
A kormány székházában lezajlott egyeztetésre hírügynökségi jelentések szerint Borbély László politikai alelnök és Verestóy Attila szenátor kísérte el az RMDSZ elnökét. Az USL küldöttségét az új kormánytöbbség két társelnöke, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és Crin Antonescu liberális pártelnök vezette.
Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: olyan helyen egyeztettek koalíció kialakításáról az önkormányzati választásokon győztes USL-lel, ahol az RMDSZ nélkül nem lehet többséget létrehozni, és ahol a magyarság képviselete nem maradhat ki a megyei vezetésből.
– Abban egyeztünk meg, hogy Maros megyében lesz alelnökünk, Marosvásárhelyen alpolgármesterünk. Itt nélkülünk nem lehet többséget létrehozni. Kolozs megyében lesz alelnöke az RMDSZ-nek, viszont Kolozsváron én azt javasoltam, hogy a Demokrata-Liberális Párttal (PDL) menjünk és Emil Boc polgármesterrel, ott velük kell létrehozzunk többséget – magyarázta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, Szatmár és Bihar megyében is alelnöki tisztsége lesz az RMDSZ-nek.
Kelemen Hunor kifejtette: nincs országosan érvényes szabály arról, kivel köt helyi koalíciót az RMDSZ. Aradon is a PDL-vel próbál a helyi szervezet a választások győztesével megegyezni az alpolgármesteri tisztségről.
– Egy dolog van kizárva. Mi nem ülünk le tárgyalni Dan Diaconescu Néppártjával, illetve szélsőségesnek tekinthető pártokkal – szögezte le Kelemen Hunor.
Az MTI kérdésére, hogy Băsescu elnök felfüggesztéséhez kérték-e a kormánypártok az RMDSZ támogatását, Kelemen Hunor azt mondta, nem tárgyaltak erről a témáról.
A június 10-én megrendezett egyfordulós önkormányzati választáson az RMDSZ a korábbinál több településen szerzett polgármesteri tisztséget, Maros és Szatmár megye elnöki tisztségéért folytatott harcban azonban jelöltjei alulmaradtak a küzdelemben az USL jelöltjeivel szemben. Romániában csak a magyar többségű Hargita, illetve Kovászna megye élén maradt magyar tanácselnök. Szabadság (Kolozsvár)

Szász Jenő felajánlotta lemondását az MPP éléről
A helyhatósági választásokon elért gyenge eredmények miatt lemondását ajánlotta fel a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöki tisztségéről Szász Jenő. A politikus lemondását a szervezet elnöksége nem fogadta el, azzal azonban egyetértettek, hogy mielőbb össze kell hívni az alakulat Országos Tanácsát. Az MPP tájékoztatása szerint a párt megújulása csakis új emberek bevonásával, az alapok újraszervezésével kezdődhet, ezért az alapszervezetek szintjétől sort kell keríteni a tisztújításokra, a folyamat végét pedig az Országos Tanács munkálatai zárják. Ennek határideje 2012. szeptember 30 – határozta el az MPP elnöksége.
A szervezet elnökségi üléséről kiadott tájékoztatás szerint a helyhatósági választásokat követően kialakult helyzetet elemezve az MPP vezetői szükségesnek tartják „egy mielőbbi cselekvési terv kidolgozását, a prioritások újragondolását és konkrét lépések foganatosítását a polgári gondolkodás megerősítése, az erdélyi magyar nemzeti közösség megmaradása és Székelyföld valós önrendelkezésének megteremtése érdekében”.
Az alakulat június 19-én megtartott bővített elnökségi ülésén a helyhatósági választások eredményeit értékelték.
A pártvezetés úgy véli: a jobboldal megosztása vezetett a nemzeti oldal gyenge szerepléséhez. Szerintük az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szereplése nem igazolta egy harmadik párt létjogosultságát, jelenléte csak arra volt elegendő, hogy teljesen elbizonytalanítsa a nemzeti oldal potenciális szavazóit, ezáltal pedig kompromittálja annak eredményeit. „Úgy véljük, a jövőben Tőkés László pártjának vezetői le kell vonják a következtetést, és el kell döntsék, hogy a nemzeti oldalon az MPP-vel,vagy a baloldali RMDSZ-szel kívánnak együttműködni” – áll az elnökségi közleményben.
Mint írják, az MPP tudatában van mindannak, hogy csupán erkölcsi elégtételt jelent, hogy a nemzeti oldal vezető pártjaként zárta a megmérettetést. Ez a vesztett mandátumokért nem kárpótol. Szász Jenő pártelnök a gyenge eredményekre való tekintettel felajánlotta becsületbeli lemondását és az Országos Tanács összehívását kezdeményezte. A jelenlevők a lemondást nem fogadták el, de egyetértettek azzal, hogy mielőbb kerítsenek sort az OT összehívására. A párt megújulása csakis új emberek bevonásával, az alapok újraszervezésével kezdődhet, ezért az alapszervezetek szintjétől sort kell keríteni a tisztújításokra, a folyamat végét pedig az Országos Tanács munkálatai zárják. Ennek határideje 2012. szeptember 30. határozata el az MPP elnöksége.
A dokumentum megjegyzi: egy nemzetileg elkötelezett és a polgári értékrendet megtestesítő párt nélkül nem képzelhető el egészséges közélet. Az erdélyi, a székelyföldi magyarság alapvető értékeire építő politikát képviselő alakulatként a Magyar Polgári Párt ezen értékrend mentén jött létre, és ezt fogja képviselni a jövőben is. Krónika (Kolozsvár)

Alkotmánybírósághoz fordul az MPP, ha feloszlatják
Miközben egyelőre nem tudni, a bukaresti főügyészség kezdeményezi-e azoknak a pártoknak a feloszlatását, amelyek két egymást követő választáson sem gyűjtöttek össze ötvenezer szavazatot, az MPP kész alkotmánybírósághoz fordulni, ha ez bekövetkezik.
Szász Jenő, a polgári párt elnöke tegnap úgy nyilatkozott: az elmúlt 22 évben Romániában egyetlen politikai alakulat feloszlatását sem kezdeményezték, pedig tudomása szerint 38 olyan román párt létezik, amely nem teljesíti a törvényi feltételeket. Szász az RMDSZ-t sejti az esetleges intézkedés mögött.
Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, az MPP esetleges megszüntethetőségéről kialakult vitát Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára indította el, rávilágítva, hogy az alakulat sem a 2008-as parlamenti, sem a 2012-es önkormányzati választáson nem szerzett 50 ezer szavazatot, ezért a párttörvény értelmében a főügyész „kezdeményezi a párt feloszlatását”.
A 2003-ban elfogadott párttörvény szerint törölhető egy párt a politikai alakulatok jegyzékéből, ha jelöltjei két egymást követő választáson nem szereznek országos összesítésben legkevesebb 50 ezer szavazatot a helyi vagy megyei, illetve a szenátusi vagy parlamenti képviselői választásokon. A politikai alakulatok megszüntetését a főügyészség kezdeményezi a bukaresti törvényszéknél, amely dönteni hivatott az ügyben; a nyomozó hatóság lapunkat tegnap arról tájékoztatta, hogy a törvényes határidőn, azaz harminc napon belül nyújt tájékoztatást kérdésünkre, miszerint indítványozta-e az MPP – és más alakulatok – feloszlatását.
Szász Jenő MPP-elnök tegnap az MTI-nek úgy vélekedett, ha az általa vezetett alakulat esetében alkalmazzák a törvénycikkelyt, többtucatnyi román pártot is fel kellene oszlatni. Hozzátette, a párttörvényt a romániai nagy pártok szövegezték a kis pártok ellen, és annak megannyi előírása alkotmányossági aggályokat vet fel. „Lehet, hogy éppen a mi küldetésünk, hogy helyre tegyük ezeket a passzusokat nemcsak a magyar kisebbség, hanem a román többség számára is” – jelentette ki, hozzátéve, ha elindítanák a feloszlatásukra irányuló pert, biztosan az alkotmánybírósághoz fordulnának.
Szász Jenő azt is megjegyezte, az MPP feloszlatásának a felvetése csupán Kovács Péter „vágyálmait tükrözi”. Úgy vélte, az RMDSZ főtitkára elszólta magát: ha ezek után a főügyész kezdeményezné az MPP feloszlatását, világos lenne, hogy az RMDSZ áll az intézkedés hátterében. Szász méltatlannak találta, hogy az RMDSZ voltaképpen azt rója fel, hogy a 2008-as parlamenti választásokon az MPP gesztust gyakorolt irányába, és nem indított jelölteket ellene, hogy ne veszélyeztesse az ötszázalékos küszöb átlépését. „Ez a hála a gesztusunkért!” – jelentette ki Szász. „Nem tartok attól, hogy feloszlatják az MPP-t, de ha ezt megkísérlik, meg fogjuk védeni magunkat” – összegezte mondandóját Szász Jenő.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Bukarest haladékot kapott a restitúciós törvénykezés átgondolására
Románia kilenc hónap haladékot kapott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB) restitúciós törvénykezésének felülvizsgálatára.
A bíróság elfogadta Romániának azt a kérését, hogy kilenc hónappal hosszabbítsák meg azt a határidőt, ameddig Bukarestnek új restitúciós törvényt kell kidolgoznia - közölte szerdán az RFI rádió.. A román államnak a kommunizmus ideje alatt elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, valamint a volt tulajdonosok kárpótlását kell rendeznie a jogszabályban. Az eddigi jogi keretről Strasbourg megállapította, hogy nem működőképes, a nemzetközi bíróságon mintegy 2.400 romániai restitúciós ügy halmozódott fel.
Mivel novemberben vagy decemberben parlamenti választások lesznek, az új törvényt már a választások nyomán megalakuló új kormánnyal és parlamenttel szeretnék elfogadtatni.
Az Agerpres hírügynökség szerint a bíróság egyik szóvivője hangsúlyozta, hogy a román kormány három hónaponként köteles beszámolni a fejleményekről.
A Mihai Răzvan Ungureanu vezette volt román kormány áprilisban olyan törvénytervezetet bocsátott közvitára, amely megszüntette volna az elkobzott ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását, és az ingatlanok értékének 15 százalékára korlátozta volna a kárpótlás összegét. Ezt a tervezetet visszavonták, az újabb még nem jelent meg.
Victor Ponta jelenlegi miniszterelnök május elején úgy nyilatkozott, hogy nem ért egyet a kárpótlások korlátozásával, szerinte folytatni kell az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását is. Krónika (Kolozsvár)

Gyászol az erdélyi magyar régizene-mozgalom, elhunyt Deák Endre
Elhunyt Deák Endre, az erdélyi magyar régizene-mozgalom egyik elindítója. A lantművész 60 éves volt. Az 1952-ben Nagykárolyban született Deák Endre szülővárosában hunyt el június 17-én, és ugyanott temették el június 19-én, kedden.
Az egykori Marosvásárhelyi Zeneművészeti Főiskola hallgatójaként a hetvenes évek végén Deák Endre egyike volt az erdélyi magyar régizene-mozgalom elindításának. A nagykárolyi Collegium régizene-együttes alapítója és vezetője, Erdély egyik legjobb lantosa volt – olvasható a Csíkszeredai Régizene Fesztivál honlapján a zeneművész halálhíréről szóló közleményben. Deák Endre állandó fellépője volt a fesztiválnak, szinte minden évben szerepelt a zenei eseményen.
Az először 1980-ban megtartott Csíkszeredai Régizene Fesztivált az idén július 8–15. között rendezik meg a székelyföldi városban. Krónika (Kolozsvár)

Összerdélyi múzeum: megalakult a kuratórium
Neves erdélyi képzőművészekből és múzeumi szakemberekből alakult szakmai kuratórium, amelynek az a szerepe, hogy megalapozza és fejlessze a Sepsiszentgyörgyre tervezett kortárs képzőművészeti közgyűjteményt.
Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója kifejtette: a testület létrehozása elodázhatatlan lépés volt, hiszen hétről hétre érkeznek felajánlások, adományok bel- és külföldről. Eddig Pallos Schönauer Jutta Stuttgartból, Abodi Nagy Béla, Kántor Lajos, Vetró Mária Kolozsvárról, Véső Ágoston Nagybányáról, Kőnig Frigyes Budapestről adományozott alkotásokat a közgyűjtemény számára. A szakmai kuratórium tagjai: Csíkszeredából Botár László, Kolozsvárról Kántor Lajos, Kolozsi Tibor, Murádin Jenő, Székely István, Nagyváradról Újvárossy László, Jakobovits Miklós, Sepsiszentgyörgyről Damokos Csaba, Ütő Gusztáv, Vargha Mihály, Vinczeffy László, Székelyudvarhelyről Vécsi Nagy Zoltán.
Elképzelésük szerint a testület negyedévenként tartja üléseit, levelezőlistát működtet és a gyűjtemény fejlesztése, gyarapítása érdekében mozgósítja a honi és külföldi művészvilágot, lobbizik a székház építése ügyében, figyelemfelkeltő akciókat szervez, feltérképezi a mentésre váró életműveket – mondta Vargha Mihály, aki szerint a huszonnegyedik órában szükség van egy intézményre, amely megakadályozhatja az Erdélyben született műalkotások elkallódását. Ennek érdekében létrehozzák az egész Erdélyt kiszolgáló Képzőművészeti Múzeumot, amely gyűjti, feldolgozza, és értékelvűen bemutatja az elmúlt kilenc évtized művészeti termését. Tervek szerint sepsiszentgyörgyi székhelylyel, a Székely Nemzeti Múzeum keretében jönne létre az összerdélyi képzőművészeti közgyűjtemény.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Filmek a ME.dok új számában
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) 11. kiadásának tiszteletére különleges számot jelentetett meg a kolozsvári ME.dok média- és kommunikációtudományi folyóirat.
A hetedik művészet esztétikai, kultúrszociológiai aspektusait bemutató lapszámot Kassay Réka és Széman Rózsa Emese szerkesztette.
A cikkek tág tematikát fednek le: Fülöp Noémi Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál: hálás téma című írása a TIFF visszhangját elemzi az erdélyi magyar nyomtatott és online sajtóban, de a cikkek szórásspektruma kiterjed a videojátékokra is (Deák Anita: A videojátékok mint a populáris kultúra elemei, avagy menekülés a mesevilágba). Olvashatunk angol nyelvű tanulmányt nemzetközileg elismert filmkritikus „tollából” (Gyenge Zsolt: Cinema in Search for Artistic Innovation – A film művészi-innovációs útjai), de ifjú filmítészektől is, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmes szakán végzős diákoktól, a Virginás Andrea szerkesztette rovatban. Távol-keleti filmeket elemez Orosz Judit „Wuxia lookbook” – Díszletek és jelmezek karakterisztikája és kódrendszere a kortárs ázsiai harci filmekben átfogó tanulmánya, mely az antropológia módszereinek használatával bontja ki a keleti harci jelmezek szimbolikáját. De meg kell említenünk Búzás Annamária Amerikai és keleti hagyományok Yimou Zhang Hero című filmjében című elemzését is, amely a két világszemlélet (Kelet és Nyugat) konvergens filmnarratíváit boncolgatva megállapítja, a keleti filmek cselekmény- és jellemkezelési módszerei legtöbbször sajátos esztétikum megteremtéséhez járulnak hozzá, amely képes felkelteni a mindenkori egzotikumra kivételesen fogékony „fehér ember” érdeklődését, de ugyanakkor könnyedén felismerhető, cselekménykövetést megkönnyítő támpontokkal is szolgál. A rovatot Csapó Huba Áron zárja a Keleti harci filmek lüktetése című multidiszciplináris elemzésével. Európa keleti részének filmtermése is képviselteti magát, szintén külön rovatban. Szociológiai igényű, tabuelemző tanulmányt olvashatunk László Lillától, aki a kortárs magyar és román filmek nőszereplőinek helyzetét mutatja be, míg Tóth Orsolya Orbán Lajosról, a 20. század eleji kolozsvári „mozgóképművészről” készített művészettörténeti tanulmányt. Szűk Balázs dolgozata (A cigányok megfigyelése az antropológiai filmben) a cigányok helyzetéről fest képet. A 2012/2-es ME.dokot Kassay Rékának a színház- és filmművészet egybefonódását vizsgáló elméleti írása teszi teljessé. Új Magyar Szó (Bukarest)

Célhámosok
Bár nem törekszem politikai babérokra, az esetleges kivizsgálást megelőzendő, gyorsan beismerem, hogy plagizáltam. A cím lopott, Markó Béla Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről című 2004-es esszéjében találtam a következő állítást. „Nem tudom, a Kárpát-medencei magyar politika szereplői között vannak-e szélhámosok. Remélem, nincsenek. De “célhámosok” bizonyosan vannak!”
Ez jutott eszembe, amikor a napokban azt olvastam, hogy az erdélyi „jobboldali pártok” összefogásának egyetlen akadálya Szász Jenő személye. Állítólag minden erdélyi magyar szervezet/párt, így az MPP és az EMNP szeme előtt is ugyanaz a cél lebeg: a kisebbségi sors hátrányainak enyhítése, a közösség erősítése, jövőjének biztosítása. Látszatra a két párt az RMDSZ-től leginkább az eszközök tekintetében határolódik el, elutasítja azt a típusú szoros együttműködést a román köz- és politikai élet szereplőivel, amelyet az érdekérvényesítés leghatékonyabb fegyverének tart a szövetség. Ám ha egymástól személyi rivalizálás folytán fordulnak el, az a sanda gyanú ébred a külső szemlélőben, hogy az erdélyi magyar szervezeti osztódva szaporodás mögött sem a meghirdetett nemes célok és eszmék, hanem nagyon is prózai, személyes sértődöttségek álltak. Valahogy így képzelem el én a célhámosságot, s az a benyomásom, hogy egyesek ezt mesteri fokon művelik. Jól emlékszem még a kolozsvári Szabadság napilapban 2000 környékén leközölt egykori Reform Tömörüléses titkos jegyzőkönyvre, amelyben a jelenlegi versenypártok prominens figurái, még RMDSZ színekben, arról tárgyaltak, hogy miként és hogyan vehetik át belülről a szövetség vezetését. A Fidesz, az akkori Orbán-kormány ezt várta el tőlük, támogatta is, a kérdés csak az volt, hogy mit kezdjenek Tőkés Lászlóval, akinek személyéhez ragaszkodik Orbán, de „sem püspöknek, sem politikusnak” nem jó. Akkor is hivatalosan az autonómia, a magyar egyetem, meg hasonló közismert célok fogalmazódtak meg a Reform Tömörülés háza táján is, ám a nyilvánosságra hozott dokumentumból feketén-fehéren látszott, mennyire másodlagos mindez.
Nem kevésbé tisztán emlékszem arra is, amikor a Láncos templomi nemzeti tanácsos zászlóbontás után egy ideig békés egyetértésben éltek a mindenféle tanácsok, mindaddig, míg ki nem derült, hogy Szász nem kíván Tőkés másodhegedűse lenni. A riválisok célja akkor is azonos volt, olyannyira, hogy ugyanazok a személyek bábáskodtak az MPP létrejötténél, ugyanazok vádolták az alternatíva kiiktatási kísérletével az RMDSZ-t, akik most EMNP színeiben kiáltják ki bűnbaknak a volt polgármestert. Szász Jenő akkor sem volt épp egy szűzleány, de 2008-ban, amikor Tőkés László és Orbán Viktor személyesen tolták kampánya szekerét, amikor a mai néppárti vezetők és a választásokon induló jelöltjeik jó része még MPP színekben szolgálta a szent célt, nos, akkor már nemcsak Szász személyisége, hanem viselt dolgai is végképp közismertek voltak. Valahogy, valamiért mégsem zavart ez senkit a határ egyik oldalán sem.
Az egykoron még magát polgárinak, ma már néppártinak nevező csapat évek óta azt hangoztatja, értékelvű politizálást folytat az RMDSZ pragmatikus, hatalomorientált politikájával szemben. Végül is, nézőpont kérdése. Ha az az érték és az a cél, hogy Tündérkertben minden Tőkés László akarata szerint történjek, akkor bizony nagyon következetes ez a csapat, és bizony nagy akadály a kis székelyudvarhelyi, akinek esze ágában sincs leszállni arról a képzeletbeli trónról, amire épp mostani vádlói ültették.
Azon tűnődöm, ha akkor, az első Orbán-kormány idején, összejön a tervezett puccs az RMDSZ-ben, vagy ha a 2008-as választási zakó után sikerül Szász elnöki helyére a Tőkés unokaöcsöt ültetni, ahogyan tervezték, akkor is létezne-e ma MPP, illetve EMNP. Aligha. Akkor most Tőkés László még mindig vagy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke lenne, vagy ha az öcsi-projekt valósul meg, akkor még ma is minden erdélyi igaz magyar polgári, nem pedig néppárti lenne.
Célhámosság ez a javából, nevezzék bár értékelvű politizálásnak, nemzetegyesítésnek, akárminek.
Gál Mária. Új Magyar Szó (Bukarest)

Bumeránghatás
A Ceauşescu-korszak oktatáspolitikája szorosan beleilleszkedett a nemzetiségek nélküli, egységes román nemzetállam megteremtésének programjába.
A román történelmet finoman szólva túlhősiesítették, a történelmi szempontból komolyan vehetetlen dákóromán kontinuitás hipotézisét államideológia szintjére emelték, a magyar oktatásprogramból pedig gondosan kiszemelgették a nemzeti szellemű verseket és műveket. Reményik Sándornak és Dsida Jenőnek legfontosabb versei legjobb esetben családi vagy baráti körben terjedtek, a hivatalos tananyagnak nem képezhették részét. Más szerzőket pedig egyszerűen kitörölni igyekeztek a közemlékezetből, nem sikertelenül. Így nem csoda, hogy sokan Szabó Dezsőről, Wass Albertről, Tormay Cecile-ről vagy Nyíró Józsefről csak a rendszerváltás után hallottak először.
Mindeközben Magyarországon a nemzeti öntudat tervszerű roncsolásán, a történelmi folytonosságtudat megszüntetésén munkálkodott a kommunista hatalom. A rendszerváltás után a magukat liberálisnak mondó erők karöltve a szociáldemokratává vedlett kommunistákkal a libertariánus kozmopolitizmus égisze alatt folytatták azt a rombolást, amit korábban a proletár-internacionalizmus jegyében műveltek. Az említett szerzők reneszánsza itt sem a hivatalos oktatásnak volt köszönhető. A FIDESZ-kormány, miközben érthetetlen módon továbbra is pénzeli az országra, a nemzetre és a kormányra rágalmak özönét zúdító balliberális sajtóorgánumokat, baloldali műhelyeket és könyvkiadókat, tett néhány lépést a jó irányba is.
Ezek közé tartozott Nyirő József újratemetése, illetve újratemetésének kísérlete. A székely írófejedelem hazatérését jobb lett volna nem kampányidőszakban megszervezni, s ha már kampányidőszakban került megrendezésre, szerencsés lett volna egyfajta „párt-ökuméne” jegyében cselekedni. Nem így történt, s ez a szervezők felelőssége. Sokkal súlyosabb felelősség terheli azonban azokat az erdélyi politikusokat, akik beálltak a fasisztázók kórusába. Politikai érdekből, minden bizonnyal tényismeretek nélkül. A román kormány illegitim fellépéséről és a hamvak „kézre kerítésének” törvénytelen, jogállami normákat lábbal tipró igyekezetéről inkább nem szólok, a román kormány csak önmagát adta.
Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy mind a román, mind az ál-magyar Nyirő-ellenes mocskolódás ürügye, hogy a jeles író nem mondott le parlamenti mandátumáról Szálasi Ferenc hatalomátvétele után. Egy egyetlen sort, egy egyetlen konkrétumot, egyetlen idézetet nem sikerült a népszavás-népszabadságos-indexes fröcsögőknek felmutatni, amivel alátámasztották volna a fasizmus vádját. Hasonlít ez a hajsza ahhoz, mint amikor hónapokon keresztül annyit tudtak felhozni a Jobbik állítólagos cigányellenségének igazolására, hogy honlapot indítanak a cigánybűnözésről. A balliberális média már ilyen, nemcsak nálunk, a Kárpát-medencében. Kötetet kellene kiadni a Magyarországot az Alaptörvény és a médiatörvény kapcsán ért mocsok-cunami egyes darabjaiból, melyeknek megfogalmazói jellemzően el sem olvasták a szóban forgó jogszabályokat. Mint ahogy a fasisztázók sem olvasták Nyirő József munkáit. Mert ha kézbe vették volna a Kopjafákat, az Isten igájábant, a Sibói bölényt, a kommunista időszakban indexre tett Néma küzdelmet, tudnák, hogy írójuk mély érzésű humanista volt, akitől alkatilag távol állt bármiféle embertelen szélsőség.
Annyi haszna volt a mesterségesen keltett hisztériának, hogy a nemzetben gondolkodó polgárok figyelmét ráirányították Nyirő József életművére, a könyvesboltok visszajelzései szerint megnégyszereződött-megötszöröződött a Nyirő-művek iránti kereslet, így pont a fordítottját érték el annak, amit akartak. A bumeránghatásnak köszönhetően pedig az egyetemes magyar kultúra, a Kárpát-medencei magyar köztudat és öntudat gazdagodott.
Borbély Zsolt Attila. Nyugati Jelen (Arad)

Nemzetpolitikai államtitkárság: megjelent a Szász Pál-ösztöndíjpályázat felhívása
Megjelent a külhoni magyar joghallgatóknak szóló Szász Pál-ösztöndíjpályázat felhívása, a jelentkezéseket július 20-ig lehet benyújtani.
A nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében kifejtette: a havi ötvenezer forintos ösztöndíjban 25-en részesülhetnek majd. Tízen Erdélyből, öten a Felvidékről, hárman-hárman a Vajdaságból és Kárpátaljáról, két-két hallgató pedig Szlovéniából és Horvátországból nyerheti el a támogatást.
A hallgatók, akiket évközben neves fővárosi ügyvédek tutorálnak (pártfogolnak), 2013 nyarán szakmai gyakorlaton vesznek részt egy-egy budapesti ügyvédi irodánál. A képzési témák a gazdasági és a polgári jog általános részét ölelik fel. Már az első megkezdett tanév előtt is lehet jelentkezni, az ösztöndíjra minden évben újra kell majd pályázni. Nem pályázhatnak a Magyarországon hallgatói jogviszonnyal és állandó lakcímmel rendelkezők, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi törvény hatálya alá nem tartozók, a magyarországi doktori (PhD vagy azzal egyenértékű) képzésben részt vevők, és más, magyar állami ösztöndíjban részesülő hallgatók.
Az alapítók a későbbiekben is segítséget kívánnak nyújtani abban, hogy a jól képzett hallgatók elhelyezkedjenek a szülőföldjükön, nemzetközi ügyvédi irodáknál, magyar érdekeltségű cégeknél. A pályázatokat július 20-án, közép-európai idő szerint délig elektronikus úton (www.bgazrt.hu) vagy – ajánlott küldeményként – postai úton kell eljuttatni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. címére (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.)
A nemzetpolitikai államtitkárság felidézte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet által 2011. november 24-én, teljes egyetértésben elfogadott nemzetpolitikai stratégia átfogó célként jelöli meg a külhoni magyar közösségek számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodását.
A dokumentum szerint "a jogilag gyarapodó közösség tagjai jogait magabiztosan használja, azokat védi és szükség esetén ki kívánja terjeszteni". Ez feltételezi - folytatták -, hogy olyan jól képzett, a nemzet iránt elkötelezett, a magyar és a többségi állam szerinti szaknyelvet egyaránt ismerő, mindkét országban tapasztalatokat szerzett jogászokkal rendelkezzenek a közösségek, akik segítenek e cél elérésében. A fenti cél megvalósításához szükséges, hogy a külhoni magyar társadalmakban megerősítsék a magyar jogászságot - írták. MTI

Románia: újjászervezi struktúráit a Magyar Polgári Párt
Szeptember végéig újjászervezi struktúráit a romániai Magyar Polgári Párt (MPP) - döntött a párt bővített elnökségi ülése.
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint kedden tartották az ülést, amelyen az elnökség tagjai mellett jelen voltak a párt megyei szervezeteinek az elnökei és újonnan megválasztott polgármesterei is.
Szász Jenő pártelnök a gyenge választási eredmények miatt felajánlotta lemondását, és kezdeményezte az Országos Tanács összehívását. A jelenlévők nem fogadták el a lemondást, de egyetértettek azzal, hogy mielőbb össze kell hívni a párt döntéshozó testületét.
"A párt megújulása csakis új emberek bevonásával, az alapok újjászervezésével kezdődhet, ezért az alapszervezetek szintjétől kezdve sort kell keríteni a tisztújításokra. A folyamat végét az Országos Tanács munkálatai zárják. Ennek határideje 2012. szeptember 30." - áll a párt tájékoztatási szolgálata által jegyzett közleményben.
Az MPP vezetői úgy értékelték, hogy a gyenge választási szerepléshez a jobboldal megosztása vezetett. "Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szereplése nem igazolta egy harmadik párt létjogosultságát; jelenléte csak arra volt elegendő, hogy teljesen elbizonytalanítsa a nemzeti oldal potenciális szavazóit, ezáltal pedig kompromittálja annak eredményeit. Úgy véljük, a jövőben Tőkés László pártja vezetőinek le kell vonniuk a következtetést, és el kell dönteniük, hogy a nemzeti oldalon az MPP-vel vagy a baloldali RMDSZ-el kívánnak együttműködni" - áll a közleményben.
A párt vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy "egy nemzetileg elkötelezett és a polgári értékrendet megtestesítő párt nélkül nem képzelhető el egészséges közélet" Erdélyben. Az MPP továbbra is ezt az értékrendet szándékozik képviselni. Ennek érdekében szükségesnek tartják egy mielőbbi akcióterv kidolgozását, a prioritások újragondolását és konkrét lépések megtételét a polgári gondolkodás megerősítése, az erdélyi magyar nemzeti közösség megmaradása és Székelyföld valós önrendelkezésének megteremtése érdekében. MTI

Felemás eredményeket könyvelhet el az RMDSZ az erdélyi nagyvárosok alpolgármester-választásain
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Kolozsvár, 2012. június 22., péntek (MTI) - Kolozsváron és Marosvásárhelyen megválasztották a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által jelölt magyar alpolgármestert, Nagyváradon és Szatmárnémetiben az RMDSZ-nek nem sikerült megszereznie a tisztséget.
Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a politikai hatalommal szövetkezett, így az önkormányzati testület pénteki alakuló ülésén az alpolgármesteri tisztségek egyikét az RMDSZ, másikat a Szociál-Liberális Unió (USL) kapta meg. Az RMDSZ a tisztségre Józsa Tibort jelölte, aki első mandátumát tölti a városi önkormányzati testületben, de korábban a városháza közterület-fenntartó osztályának az élén szerzett önkormányzati tapasztalatokat. A marosvásárhelyi polgármester-választást megnyerő Dorin Florea és az őt támogató Marosvásárhelyért Szövetség kisebbségben maradt az önkormányzatban.
A kolozsvári önkormányzati testület péntek délutáni alakuló ülésén az RMDSZ az ellenzékkel szövetkezett. A polgármesterré választott Emil Boc volt miniszterelnök mellett az RMDSZ jelöltje, Horváth Anna szerezte meg az egyik alpolgármesteri tisztséget. Horváth Anna újonc a kolozsvári önkormányzati testületben, de az RMDSZ önkormányzati főosztályát vezető főtitkárhelyettesként jelentős tapasztalattal rendelkezik a területen.
Nem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek a nagyváradi alpolgármesteri tisztséget. Az USL abszolút többséget szerzett a városi tanácsban, és nem tartotta szükségesnek, hogy alpolgármesteri tisztséget biztosítson a magyar szövetségnek. Bíró Rozália leköszönő alpolgármester nagy hibának tartotta a kormányzó pártszövetség döntését. A 24,5 százalékban magyarok lakta városnak 16 év után először nem lesz magyar alpolgármestere.
Szatmárnémetiben is kiszorult az RMDSZ a városvezetésből. Az USL itt is enyhe többséget szertett az önkormányzati testületben, ezért nem tartotta szükségesnek, hogy a magyarokkal szövetkezzen. Erre 16 éve nem volt példa. Az elmúlt ciklusban az RMDSZ adta a város polgármesterét és az egyik alpolgármesterét is. A választásokon alulmaradt Ilyés Gyula nyolc évig volt polgármestere, azt megelőzően pedig nyolc évig alpolgármestere a 37,6 százalékban magyarok lakta városnak.
A június 10-én tartott romániai önkormányzati választások után június 30-ig kell megalakulniuk a romániai önkormányzati testületeknek. Erdély.ma

László József nyerte a Très Courts fesztivál romániai fődíját
László József marosvásárhelyi filmrendező nyerte a Très Courts fesztivál romániai fődíját.
A nagyon rövid filmek fesztiváljának romániai fődíját egy fiatal erdélyi alkotó, László József nyerte el, A fej című kisjátékfilmjével, amely 2011-ben a Filmtett-alkotótáborban készült.
A marosvásárhelyi alkotó a Sapientia EMTE filmszakos hallgatójaként végzett és az UNATC-n diplomázott 2010-ben, korábbi munkáival számos fesztiválon versenyzett és díjakat szerzett. A fej ezúttal elnyerte a romániai válogatás fődíját.
Június 22-én 17:30-tól vetítik le a kolozsvári Mărăşti moziban a Nagyon Rövid Filmek Nemzetközi Fesztiváljának (Très Courts) nyertes alkotásait. Ugyanekkor adja át Philippe Gustin francia nagykövet a romániai válogatás díjait.
filmtett.ro. Erdély.ma

Felemás eredmények a nagyvárosok alpolgármester-választásain
Kolozsváron és Marosvásárhelyen megválasztották a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által jelölt magyar alpolgármestert, Nagyváradon és Szatmárnémetiben az RMDSZ-nek nem sikerült megszereznie a tisztséget.
Marosvásárhelyen az RMDSZ a politikai hatalommal szövetkezett, így az önkormányzati testület pénteki alakuló ülésén az alpolgármesteri tisztségek egyikét az RMDSZ, másikat a Szociál-Liberális Unió (USL) kapta meg. Az RMDSZ a tisztségre Józsa Tibort jelölte, aki első mandátumát tölti a városi önkormányzati testületben, de korábban a városháza közterület-fenntartó osztályának az élén szerzett önkormányzati tapasztalatokat. A marosvásárhelyi polgármester-választást megnyerő Dorin Florea és az őt támogató Marosvásárhelyért Szövetség kisebbségben maradt az önkormányzatban.
A kolozsvári önkormányzati testület péntek délutáni alakuló ülésén az RMDSZ az ellenzékkel szövetkezett. A polgármesterré választott Emil Boc volt miniszterelnök mellett az RMDSZ jelöltje, Horváth Anna szerezte meg az egyik alpolgármesteri tisztséget. Horváth Anna újonc a kolozsvári önkormányzati testületben, de az RMDSZ önkormányzati főosztályát vezető főtitkárhelyettesként jelentős tapasztalattal rendelkezik a területen.
Nem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek a nagyváradi alpolgármesteri tisztséget. Az USL abszolút többséget szerzett a városi tanácsban, és nem tartotta szükségesnek, hogy alpolgármesteri tisztséget biztosítson a magyar szövetségnek. Bíró Rozália leköszönő alpolgármester nagy hibának tartotta a kormányzó pártszövetség döntését. A 24,5 százalékban magyarok lakta városnak 16 év után először nem lesz magyar alpolgármestere.
Szatmárnémetiben is kiszorult az RMDSZ a városvezetésből. Az USL itt is enyhe többséget szertett az önkormányzati testületben, ezért nem tartotta szükségesnek, hogy a magyarokkal szövetkezzen. Erre 16 éve nem volt példa. Az elmúlt ciklusban az RMDSZ adta a város polgármesterét és az egyik alpolgármesterét is. A választásokon alulmaradt Ilyés Gyula nyolc évig volt polgármestere, azt megelőzően pedig nyolc évig alpolgármestere a 37,6 százalékban magyarok lakta városnak.
A június 10-én tartott romániai önkormányzati választások után június 30-ig kell megalakulniuk a önkormányzati testületeknek.
MTI. Erdély.ma

Felráznák a nagybányai magyarságot
Megoszlik a nagybányai magyarok véleménye az Új kiáltó szó kapcsán: van, aki feltétel nélkül támogatja, azonban olyanok is akadnak, akikben ellenérzést váltott ki a nagybányai és bányavidéki civil, politikai élet képviselőinek, egyházfőknek, pedagógusoknak az ott élő magyarsághoz intézett felhívása. A múlt heti Szempont mellékletünkben megjelentetett kiáltvány a többségi román nemzetbe való beolvadás veszélyeire, a magyar oktatás elsorvadására, a magyarság asszimilációjára hívja fel a figyelmet.
A felhívás megírását az a tény szülte, hogy az egyik vegyes általános iskolában működő nagybányai magyar nyolcadikos osztálynak mintegy fele jövőtől már románul folytatná gimnáziumi tanulmányait. Ráadásul, mint ahogy kiderült, ezeknek a gyermekeknek a szülei jórészt magyar értelmiségiek, a nagybányai magyar élet húzóemberei, akik ezzel negatív példát állíthatnak – vélekednek a kiáltvány aláírói.
A kiáltványból kiderül, hogy 20 évvel ezelőtt még több mint 25 ezer nagybányai vallotta magát magyarnak. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint már csak 14 ezer, ami közel 50 százalékos csökkenést jelent. A kiáltvány megfogalmazói rámutatnak ugyanakkor arra is, hogy még ezt a 14 ezer magyart sem találják sehol, hiszen magyar rendezvényeken állandóan ugyanazokat az arcokat lehet látni.
A Kiáltó szó a szülőknek és pedagógusoknak egyaránt üzen. Előbbieknek azt, hogy ne engedjenek az „így jobban érvényesül gyermekünk” divatjának, utóbbiaknak pedig azt üzeni, hogy ne csak tanítsák, hanem neveljék is a gyermekeket. A fiatalokat arra buzdítja, hogy magyar barátokat szerezzenek maguknak.
Iskolaszéket alapítanának
A kiáltvány aláírói egy Bányavidéki Civil Iskolaszék alapítását kezdeményezik, amely által tudatosítani lehetne, hogy az oktatás nem iskolai belügy, hanem az egész közösség gondja. Ugyanakkor ez a közösség élő lelkiismereteként a magyar oktatás gondjait orvosolná. A beolvadás megállításához szükség lenne az emberek felfogásának a gyökeres változására – vélik a kiáltvány aláírói.
Probléma-e a vegyes házasság?
A kiáltvány egyébként egyesekben ellenérzést váltott ki. Talán az a kijelentés okozta a legnagyobb felháborodást, amely az asszimiláció, a magyarság önfeladásának egyik fő okaként a vegyes házasságok egyre szélesebb körű terjedését tartja. Orzac Csilla például vegyes házasságban él, és mint a Krónikának elmondta, számára a Kiáltó szó nagyon sértő, hiszen az ő két gyermeke magyar iskolába jár, éltanulók, versenyekről is első díjjal térnek haza. Ráadásul – tette hozzá – ő és a román férje anyagilag is támogatják a nagybányai Németh László Gimnáziumot, és ahol csak teheti, mindenben segíti a magyar oktatást. A kiáltvány szerinte nagyon radikális hangvételű, és meglátásában el sem jut azokhoz, akiket érint. Orzac Csilla azt mondja, a megírására semmi szükség nem lett volna, ő inkább az összefogást sürgeti.
Egy másik szülő azt vallja, hogy az iskolaválasztás a család belső ügye, és senkinek sem tartoznak magyarázattal, ha éppen a román iskola mellett döntenek.
Egy neve elhallgatását kérő, szintén vegyes házasságban élő szülő szerint a kiáltvány egyenesen gyűlöletre buzdít. Elmondta, hogy a magyar iskolában tanuló gyermekét lerománozták, merthogy az édesapja román. Ő úgy látja, hogy ezt az írást a diákok fogják megsínyleni a legjobban. Elbeszélgettünk egy vegyesházasságból született diáklánnyal is, aki számára teljesen érthetetlen, hogyan lehet a vegyes házasságot „betegségnek” bélyegezni, mint ahogy az a kiáltványban megfogalmazódott. „Sokkal nagyobb gond az, amikor tiszta magyar szülők gyermeke román iskolába jár” – vélekedett a diáklány.
Vlaicu Zsuzsanna Máramaros megyei főtanfelügyelő-helyettes jónak látja az ilyen jellegű cikkek megjelenését, azonban arra int, hogy nagyon vigyázni kell a nyelvezettel, és nem szabad megsérteni és megbélyegezni senkit. „Ez egy interetnikus környezet, ahol fennáll a vegyes házasság veszélye. Én úgy gondolom, hogy azok a szülők, akik vegyes házasságuk ellenére magyar iskolába íratják gyermeküket, azokat értékelni kell, meg kell tartanunk magunk mellett, nem pedig elítélni amiatt, hogy annak idején román párt választottak” – vélekedett a főtanfelügyelő-helyettes, aki minden szülőt arra kér, hogy gondolja át döntését, és válassza a magyar iskolát.
A kiáltvány jelzi, hogy a magyar templomokban alig köttetnek tiszta magyar házasságok. „Nem kellene olyan nagyvonalúan kezelnünk a vegyes házasságok kérdését, szinte elfogadottá vált a mai világban, itt Nagybányán legalábbis, ha valakinek román párja van, merthogy attól kezdve, hogy egy gyerek magyar édesanyától születik, de román az édesapja, vagy fordítva, attól a pillanattól kezdve az a gyermek már román is. 50 százalékban maga döntheti el, hogy a későbbiekben a román vagy a magyar nemzet része akar lenni, hogy Petőfit akarja jobban szeretni vagy inkább Eminescut” – fogalmazott az Új kiáltó szó egyik kezdeményezője és aláírója, Dávid Lajos, aki immár tíz éve vezeti a nagybányai Teleki Magyar Házat.
Ő és a kiáltvány többi aláírója azt tapasztalta, hogy egyre inkább elharapódzik az a jelenség, amikor a magyar diákok egymás között románul beszélnek, a közösségi portálokon is román bejegyzéseket írnak, és idegen hangzású zenét hallgatnak. A már idézett diáklány azt állította, hogy attól ő még magyar marad, amiért éppen román vagy angol zenét szeret.
Identitászavar, identitásvesztés
Markó Hajnal, a Teleki Magyar Ház programszervezője szerint lelki merényletet követ el az a magyar szülő, aki gyermekét román vagy történetesen német nyelvű iskolába adja. „Sok gyermekkel dolgozom, és látom azt, hogy aki más iskolába jár, az már nem feltétlenül önmaga, olyan vegyes identitású lesz, olyan zavarodott lesz, igazából nem tudja, hova tartozik. Ha írni kell valamit magyarul, akkor szegény azt mondja, hogy én ezt nem tudom leírni, ha olvasni kell, akkor ugyanezzel a problémával szembesül, hogyha kicsit később netán még fogalmazni is kell, akkor még súlyosabbá válik a probléma, és a gyereket ezek mind magába fordítja, szúróssá teszi, és nem jók neki ezek a kudarcok. Egy magyar gyermek az óvodában tanulja meg a korának megfelelő mondókákat, játékokat, attól lesz gömbölyű az ő lelke. Az iskolában az első betűk ne legyenek idegenek számára, később úgyis megtanulja azokat is. Ez adja meg neki a többletet, és így tudni fogja, hogy hol van az ő helye a világban” – állítja Markó Hajnal.
Eközben Bak László nagybányai református lelkipásztor kérdésünkre arról beszélt, hogy a beolvadás Erdélyre és az egész Kárpát-medencére is jellemző. „Minden egyes nemzettest, ideértve a nagybányai románságot és magyarságot is, az öntudatvesztésnek és a minőségvesztésnek van kitéve, ami velejében érinti a család struktúráját, felépítését, de ugyanakkor a gyermekek személyiségfejlődését is befolyásolja.”
Nem támadás
Váradi Enikő, az Iskoláinkért Gyermekeinkért Egyesület elnöke lapunk megkeresésre leszögezte, a cikk senki ellen nem irányult. „A magyar megmaradásunk, a magyar identitástudatunk megmaradása mellett száll síkra. Lehet, hogy egy-két szót kellett volna árnyaltabban fogalmazni, mindamellett, hogy sokan átnéztük, átolvastuk, minden aláíró elolvasta. Nem baj, hogy ezt megfogalmaztuk. Mindig az ilyen erősebb hangvételű cikkeknek van meg a kellő hatása, az, ami port kavar, amiről beszélnek. Valószínűnek tartom, hogyha árnyaltabban fogalmaztunk volna, mindenki szép csendesen rábólintott volna, és nem beszéltek volna róla, márpedig erről beszélni kell” – összegzett az egyesület elnöke.
Zahoránszki Brigitta. Krónika (Kolozsvár)

Beiktatták Bokor Tibort, Kézdivásárhely új polgármesterét
Beiktatták tisztségébe Bokor Tibort, Kézdivásárhely új polgármesterét, az RMDSZ-es politikus a magyar polgári párti (MPP) Rácz Károlyt váltja a város élén. A 17 tagú kézdivásárthelyi tanács csütörtöki alakuló ülésén az alpolgármestert is megválasztották.
Az RMDSZ által javasolt Derzsi Gyulát az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőinek többsége is támogatta, mindössze két ellenszavazatot kapott. Bokor Tibor elmondta, négy év múlva valós eredményeket szeretne felmutatni. Tamás Sándor újraválasztott megyei tanácselnök az ülésen ajándékot adott át Johann Taierling néppártos tanácsosnak, a saját kertjéből kiásott téglán az NF kezdőbetűk vannak, ezek Nagy Ferencre, Taierling üknagyapjára utalnak, aki Fortyogófürdő alapítója volt. Tamás Sándor tanácselnök pénteken teszi le a hivatali esküt, az alelnökök személyéről szombaton dönt a Háromszéki Képviselők Tanácsa. Pénteken tartja alakuló ülését a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is. Információink szerint az ülésen egyelőre csak egy alpolgármestert választanak, az RMDSZ Sztakics Éva jelenlegi alpolgármestert javasolja. A második alpolgármesteri székre Tischler Ferenc, a szövetség Kovászna megyei ügyvezető elnöke esélyes.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Tulipános kudarc Nagyváradon
Tizenhat év után először nincs magyar alpolgármestere Nagyváradnak. A Körös-parti várost a következő négy évben Ilie Bolojan polgármester mellett egy szociáldemokrata (PSD) és egy szintén nemzeti liberális párti (PNL) alpolgármester vezeti – döntöttek a testület csütörtöki alakuló ülésén. A döntéshozó testületben a Szociálliberális Unió (USL) a huszonhét tanácsosi helyből 18-at szerzett meg, tehát a szavazatok kétharmadával rendelkezik. Emiatt a hétről hatfősre csökkent RMDSZ-frakcióval nem újították meg az elmúlt mandátumban megszokott helyi szintű koalíciót, és alpolgármesteri helyet sem sikerült kialkudnia a szövetségnek.
A testületben rajtuk kívül a Demokrata-Liberális Párt (PDL) kapott még helyet három tanácsossal – az ő soraikból nemrég visszavonult polgármesterjelöltjük, Mihai Groza.
Hibát követett el az USL?
Ilie Bolojant, az USL jelöltjét az előzőnél is jelentősen nagyobb szavazati aránnyal, 66 százalékkal választották újra a nagyváradiak. Az elöljáró eskütétele után tartott rövid beszédében kijelentette: valamennyi váradi polgármestere lesz, függetlenül attól, hogy rá szavazott-e. Némiképp meglepő módon az USL liberális fele nem Florica Cherecheşt jelölte az alpolgármesteri tisztségbe, aki január óta foglalta el ezt a helyet, hanem egy új arcot, Mircea Mălan ügyvédet. Szociáldemokrata részről az elmúlt mandátumban is tanácsosként dolgozó Ovidiu Mureşan szerezte meg az alpolgármesteri széket. Sem a PDL, sem az RMDSZ nem állított alpolgármester-jelöltet – azt ugyanis már korábban tudni lehetett, hogy sem a országos pártvezetés szintjén, sem helyileg nem sikerült ezt kialkudni a kétharmadot szerzett pártszövetséggel.
Biró Rozália, a város volt RMDSZ-es alpolgármestere a Krónika kérdésére úgy értékelte, hogy az USL komoly hibát követett el, amikor úgy döntött: kihagyja a magyar képviseletet a helyi végrehajtó hatalomból. „Az USL úgy véli, önmagában is képes képviselni a 25 százalékos váradi magyar közösség érdekeit. Idővel ki fog derülni, hogy ez nem így van” – jelentette ki a csütörtöktől egyszerű városi tanácsosként dolgozó Biró Rozália. Az SZKT-elnök elmondta, frakciója nem lesz a szó klasszikus értelmében ellenzékben Váradon, a magyar közösség érdekeit figyelembe véve szavaz, vagy nem szavaz meg egy-egy javaslatot.
Szatmárnémetiben sem lesz alpolgármester
Nem lesz magyar alpolgármester Szatmárnémetiben sem, a szövetségnek egyik alpolgármesteri tisztséget sem sikerült megszereznie – tudtuk meg Kereskényi Gábortól, a szatmárnémeti szervezet elnökétől. Kereskényi, aki az elmúlt négy évben maga látta el az alpolgármesteri teendőket Ilyés Gyula polgármester mellett, elmondta: az 1992 és 1996 közötti idők látszanak visszatérni, amikor az RMDSZ nem rendelkezett képviselettel a város vezetésében.
Hozzátette: nehéz négy év elé néz a szatmárnémeti RMDSZ, hisz számos fontos tisztségtől esett el, ezért a jövőben a szervezetépítésre, a lakossággal való kapcsolattartásra helyezik a hangsúlyt. A Szatmár Megyei Tanács vezetésében viszont lesz magyar, Csehi Árpád leköszönő megyei tanácselnök tölti be az RMDSZ által kialkudott alelnöki széket. Az elmúlt években a szövetség magáénak mondhatta a tanácselnöki széket és az egyik alelnöki posztot.
Horváth Annát jelölik Kolozsváron
Horváth Anna az RMDSZ kolozsvári alpolgármester-jelöltje, a Kolozs megyei alelnöki tisztségre pedig Vákár Istvánt jelöli a szövetség – döntött csütörtökön a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Máté András megyei elnök a Krónikának elmondta: Vákár István egyedül jelentkezett az alelnöki tisztségre, míg az alpolgármester-jelöltet Horváth Anna és Csoma Botond közül választották ki.
Kérdésünkre Máté András elmondta: már tárgyaltak a román pártok képviselőivel a lehetséges koalícióról, az egyeztetéseket péntek délig mindenképp befejezik, hiszen délután két órakor kerül sor a frissen megválasztott kolozsvári tanács alakuló ülésére. Hozzáfűzte: az MKT-n választási kampányértékelőt is tartottak, ahol pozitívumként könyvelték el az elért eredményeket.
Józsa váltja Csegzit Marosvásárhelyen
Marosvásárhelyen Józsa Tibort, a polgármesteri hivatal közterekért felelős igazgatóságának vezetőjét jelöli alpolgármesternek az RMDSZ. A közgazdász végzettségű Józsa Tibor 1978. május 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermek apja. Mint arról beszámoltunk, Józsán kívül még két személy volt esélyes a tisztség betöltésére.
Egyik Peti András, Borbély László volt környezetvédelmi miniszter tanácsosa, a Transilvania repülőtér igazgatótanácsának alelnöke, a másik Bakos Levente, közgazdász, egyetemi tanár. Utóbbi nem vállalta a jelölést. A megyei tanács alelnöki tisztségére Lokodi Edit Emőke jelenlegi tanácselnököt jelöli a szövetség, míg a tisztségre szintén esélyes Kelemen Márton – Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök fia – a frakció vezetője lesz.
Vasile Gliga, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes megyei elnöke úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ-nek keményen meg kell küzdenie a megyei alelnöki tisztségért. A politikus úgy vélte, hogy az USL és az RMDSZ által központi szinten megkötött egyezség nem alkalmazható a megye valamennyi településén. Elmondta – például Szászrégenben –, ahol az USL 10 tanácsosi mandátumot szerzett meg a 19-ből – nem engedik át az RMDSZ-nek az alpolgármesteri tisztséget. Mint ismertes, a kisvárost két mandátumon át az RMDSZ-es Nagy András vezette. Babos Krisztina, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Pap Melinda. Krónika (Kolozsvár)

Vákárt jelölte az RMDSZ a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségébe
Máté András Levente: az őszi parlamenti választásokra kell összpontosítani
A Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) Vákár István agrármérnököt, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ frakciójának vezetőjét jelölte a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségébe. A testület ugyanakkor elvetette Eckstein-Kovács Péter azon javaslatát, hogy az MKT erősítse meg vagy vesse el az RMDSZ Kolozs megyei szervezete ügyvezető tanácsának (MÜT), illetve az állandó tanácsának (MÁT) döntését, miszerint Horváth Anna a Kolozs megyei szervezet alpolgármester-jelöltje. Elnöki beszámolójában Máté András Levente a helyhatósági választási eredményeket ismertette-értékelte. Figyelmeztette a jelenlevőket: most már az őszi parlamenti választási kampányra kell figyelni, különös tekintettel arra, hogy a választási törvény módosítása következtében előfordulhat: kevesebb RMDSZ-es parlamenti képviselő jut majd be a parlamentbe ősszel. Felszólalásaikban az MKT-tagok egyetértettek abban, hogy ezentúl a parlamenti választásokra kell összpontosítaniuk.
Az RMDSZ Vákár István agrármérnököt jelöli a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségére – döntött csütörtökön a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT).
Ami pedig az alpolgármester-jelöltet illeti, Eckstein-Kovács Péter azt javasolta: az MKT erősítse meg vagy vesse el a MÁT és a MÜT szerdai, az RMDSZ kolozsvári alpolgármester-jelöltjére vonatkozó döntését. A két testület egy nappal korábban úgy döntött, hogy Horváth Anna RMDSZ-es városi tanácsost javasolja az egyik alpolgármesteri tisztségbe. Somogyi Gyula volt RMDSZ-es városi tanácsos is feltette a kérdést: vajon a megyei vagy az országos alapszabályzat melyik cikkelye szabályozza az alpolgármester személyének kijelölését? Válaszában Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: a MÁT-döntést az MKT nem bírálhatja felül. – A MÁT-döntés megszegése mandátumvesztéssel jár! – hangoztatta Máté. Eckstein-Kovács Péter elismerte a MÁT-döntés kötelező érvényét, ám úgy vélte: az MKT magasabb szintű, népesebb testület. A jelenlevő MKT-tagok 13 igen, 23 ellenszavazattal és 12 tartózkodással elvetették Eckstein javaslatát, így az nem került be a napirendi pontok közé.
Elnöki beszámolójában Máté András Levente megyei elnök ismertette a megyei szervezet néhány választási eredményét. A Kolozs megyei tanácsosok listájára 38 903-an voksoltak, a kolozsvári városi tanácsosok listájára pedig 16 911-en. Máté szerint a Kolozsvári Városi Tanácsban az RMDSZ újra a „mérleg nyelve” lehet. Megtudtuk: a megyei szervezet 27 polgármesterjelöltet indított, ezek közül 8-an nyerték el ezt a tisztséget. Kitért a kisbácsi esetre is, amikor 5 szavazaton múlott, hogy a településnek nem lett magyar polgármestere. – Az erdélyi magyarság két harmada legyőzte a Fideszt, és ezzel azt üzente, hogy ne avatkozzanak be politikai életünkbe! – tette hozzá Máté, majd arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a következő erőpróba az őszi parlamenti választások lesznek. – Az alkotmánybíróság június 27-én dönt a választási törvény módosításáról. Ha a romániai magyarság számára ez nem lesz kedvező, akkor Kolozs megye magyarságának nem lesz többé két képviselője! – mondta Máté.
Kötő József parlamenti képviselő először Eckstein-Kovács Péter volt kolozsvári polgármesterjelöltnek mondott köszönetet, mert úgy vélte: az ismert politikus profi kampányának is betudható az, hogy sikerült úrrá lenni a kolozsvári magyarok közönyén. Németi András, az RMDSZ aranyosgyéresi szervezetének elnöke elmondta: most kétszer több szavazatot kapott a városi tanácsosi RMDSZ-lista, ám ennek ellenére a 2012–2016-os mandátumban is csak két tanácsosuk lesz. Rollinger Ágnes MKT-tag és Okos Károly, Gyalu újraválasztott alpolgármestere is a választási eredményekhez gratulált. Simon Zoltán, a detrehemtelepi szervezet elnöke és Böjte Dániel helybéli lakos a településen az RMDSZ-t ért sárdobálást említette, amelynek egyik mozgatórugója, szerintük, a helyi pap. Péter István MKT-tag a detrehemtelepi eset kapcsán azonban arra szólított fel: hogy a helyi történések miatt nem az egyház a hibás. Geréd Imre, jövendő városi tanácsos a fiataloknak köszönte meg a munkáját, Horváth Anna alpolgármester-jelölt pedig arra figyelmeztetett: az elkövetkező négy évben a választási kampánykor tapasztalt belső egységre van szükség. Ifj. Deák Ferenc a szervezetépítés szükségességéről értekezett, majd azt is elmondta, hogy a tanácsosok által a 2012–2016-os mandátumban folytatandó munkát a közösség a következő helyhatósági választásokon hálálja meg, illetve értékeli. Oláh Emese, a megyei szervezet ügyvezető elnöke szerint a megyei szervezetnek sikerült megszólítaniuk a kolozsvári magyarságot, aki bizalmat szavazott a szövetségnek.
A megyei elnök beszámolójának elfogadása után az MKT-tagok titkos szavazással döntöttek Vákár István megyei tanácsi alelnöki jelöléséről. A 68 leadott szavazatból 67 volt érvényes, ezek közül 62-en támogatták Vákárt.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Egy év börtön SOV-nak
Jogerősen egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték tegnap az ország egyik legbefolyásosabb üzletemberét, Sorin Ovidiu Vântut, akit zsarolásban talált vétkesnek a Bukaresti Ítélőtábla. A Realitatea TV hírtelevízió volt tulajdonosa első fokon hat hónap börtönbüntetést kapott, de a fellebbezések nyomán lezajlott másodfokú tárgyalás végén hat hónappal súlyosbították az ítéletet.
Vântu kiterjedt médiabirodalmat épített ki, amelynek legértékesebb intézménye, a Realitatea hírtelevízió nehéz anyagi helyzetbe került. Megmentése érdekében Vântu 2010-ben Sebastian Ghiţă üzletemberrel társult. Kettejük üzleti viszonya megromlott, miután összevesztek a televízió működtetésén, és ekkor Vântu megfenyegette üzlettársát. Ghiţă szerint Vântu nagyobb beleszólást követelt a Realitatea TV szerkesztésébe, és azzal fenyegette a menedzsert, hogy szerződést bont az általa működtetett Asesoft céggel. Szerződésbontás esetén Ghiţă jelentős összegektől esett volna el. Új Magyar Szó (Bukarest)

Zabolán győzött a pártfegyelem (Románokkal szövetkezett az RMDSZ)
Fokozott izgalom előzte meg a zabolai tanács alakuló ülését. Még az utolsó pillanatban sem lehetett tudni biztosan, ki győz az alpolgármesteri székért folytatott harcban. Hogy érvényesítse akaratát, az RMDSZ a román tanácstagokkal szövetkezett, s győztesen került ki a másik két magyar párttal szemben. A tanácstagok eskütétele után – ahol senki nem élt jogával, és nem mondta magyarul is az esküszöm szót – két frakció alakult. Az RMDSZ és a Szociál-Liberális Szövetség (USL) nyolc taggal, az EMNP és MPP öt taggal alakított tanácsi csoportot. Két alpolgármester-jelölt neve merült fel: az RMDSZ, főként „felső sugallatra”, Demes Botondot, az MPP Fejér Levente leköszönő alpolgármestert javasolta. A nevesítés után az RMDSZ–szociálliberális frakció szünetet kért, majd az orbaiszéki RMDSZ-szervezet elnöke, Lőrincz Zsigmond kíséretében tanácskozni vonult. Ugyanis már korábban felmerült annak a lehetősége, hogy az RMDSZ-ben lehetnek olyanok, akik „tévedésből” vagy meggyőződésből nem a szövetség jelöltjére szavaznak – háttérinformációk szerint ugyancsak beleszólt a széki és a megyei elnökség abba, hogy ki legyen az RMDSZ-es alpolgármester, a vezetőség akarata felülírta a helyi alkukat. Az egység és pártfegyelem végül győzött, Demes Botond nyolc, Fejér Levente öt szavazatot kapott. Ugyancsak tegnap választottak alpolgármestert Barátoson is, ahol újabb négy évre kapott mandátumot Hatházi Lajos.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)