Derzsi Ákos nem vállalná…
Derzsi Ákos RMDSZ-es parlamenti képviselő szombaton közölte: a Szövetségen belül nem hivatalosan őt javasolták az egészségügyi tárca élére, de, amennyiben az ajánlat hivatalossá válik, arra hajlik, hogy elutasítsa azt, mivel az egészségügyi rendszer alulfinanszírozott.
„Ha hivatalosan javasolnak a tárca élére, sokkal valószínűbb, hogy elutasítom az ajánlatot, mintsem hogy elfogadjam azt. Az ok: a nem megfelelő körülmények, vagyis az egészségügyi rendszer finanszírozása, amely messze elmarad a szükséges szinttől” – nyilatkozta Derzsi Ákos, akinek a neve a lemondott Cseke Attila egészségügyi miniszter lehetséges utódjaként merült fel a sajtóban.
Cseke Attila egészségügyi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy lemond, mert elégedetlen a költségvetés-kiigazításkor a tárcájának juttatott összeggel, melyről megkérdezése nélkül tárgyaltak, és elmondta, mandátuma idején többször nézeteltérésbe került a pénzügyminisztérium képviselőivel.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön a kijelentette: sajnálja Cseke Attila lemondását, megérti őt, és köszöni erőfeszítéseit. Mint mondta, az RMDSZ 15 napon belül nevesíti az új egészségügyi minisztert.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

Elutasítják a pléhkrisztust
Elfogadhatatlannak tartják a Farkaslaka melletti Gordon-tetőre tervezett Krisztus-szobor és -kilátó tervét a Hargita Megyei Tanács Főépítészi Hivatalához tartozó Terület- és Városrendezési Bizottság tagjai. A szakemberek azzal vádolják a székelyföldi látványosságnak szánt alkotás megálmodóit és kivitelezőit, hogy nem tartották be az engedélyezési folyamatot. A főépítész láttamozásának szakmai megalapozását biztosító, elemző, tanácsadó és szakértő hatáskörben tevékenykedő konzultatív testület tagjai állásfoglalásukban kifejtik: megdöbbenéssel értesültek a 22 méter magas Krisztus-szobor és -kilátó tervéről.
Emlékeztetnek, hogy egy ilyen jellegű és méretű beruházás feltételezi az adott környezetbe való elhelyezés alapos vizsgálatát, és tudomásuk szerint ebben az esetben ez nem történt meg. „Alapvető követelmény, hogy építészeti szempontból egy koherens alkotás jöjjön létre. A médiában közölt vázlatterv és a kivitelezést dokumentáló fotók alapján egy Krisztus-szobornak és -kilátónak a giccs fogalmát kimerítő ötvözését látjuk” – áll a bizottság tagjai, Albert Márton építész, Berszán Ruxandra építész, Bogos Ernő építész, Csák László közgazdász, Demeter László biológus, Korodi Szabolcs építész, Köllő Miklós építész, Lukács Péter út-hídépítő mérnök, Márton Ildikó építész, Máthé Zoltán építész és Szép Róbert geológus mérnök által aláírt dokumentumban.
A szakemberek szerint a Krisztus-szobor és -kilátó egyetlen eddig ismert engedélyezési dokumentuma a területrendezési bizonylat (certificat de urbanism), melyet az övezeti rendezési tervnek (PUZ) kellett volna megelőznie. Mint írják, emellett szükséges a környezetvédelmi és a kulturális minisztérium engedélye, valamint a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek és más intézményeknek a jóváhagyásai. „Önök egyértelműen elutasító választ kaptak a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség egyházművészeti bizottságától” – áll a bizottság állásfoglalásában, mely szerint a többi engedély beszerzése még el sem kezdődött, ahogy az sem nyilvánvaló, hogy ki felügyeli a munkálatokat. „Ki az építész és ki az urbanisztikai szakértő, akik vezető tervezőkként a projektet irányítják, és ily módon felelősséget vállaltak a beruházás műszaki megalapozottságáért és társadalmi, gazdasági, környezeti minőségéért?” – teszik fel a kérdést a szakemberek, akik „ebben a méretben és formában” a javasolt szobrot elfogadhatatlannak tartják. Hozzáteszik, bár nyitottak a javaslat megvitatására, elvetik az utólagos beleegyezés lehetőségét. „A Székelyföld vonzerejét, beleértve a turisztikait is, javarészt az érintetlen táj, az abba simuló épített környezet, az emberléptékűség, a hagyományos tájhasználat jellemzi. Ennek védelme és szerves alakítása alapját képezi a bizottság munkájának” – hangsúlyozzák a szakemberek.
Mint arról beszámoltunk, a Zavaczky Walter székelyudvarhelyi szobrászművész tervezte Jézus szíve kilátó ötlete a bogárfalvi Protemp Alapítványtól származik, célja pedig, hogy a Székelyföldre csalogassa a turistákat. A 22 méter magas Krisztus-szobor rozsdamentes acélból készül, összköltsége meghaladja a kétszázezer eurót. Ezt többnyire farkaslaki vállalkozók fedezik, az avató ünnepséget augusztus 21-ére tervezik. Az alkotás hírére internetes portálokon élénk vita alakult ki, sokan ízléstelennek találják, pléhkrisztusnak gúnyolják a szobrot. Tamás József segédpüspök lapunknak korábban úgy nyilatkozott, bár az egyház nem adta áldását a monumentális alkotásra, nem is tiltotta meg kifejezetten annak felállítását. Krónika (Kolozsvár)

Kelemen: nem írtam alá semmit!
Nem ismerik a tényeket azok a személyek, csoportosulások vagy szervezetek, amelyek bírálatot fogalmaztak meg ellene a verespataki bányanyitás engedélyeztetési folyamata kapcsán – jelentette ki Kelemen Hunor. A kulturális miniszter a Duna Televíziónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, bírálói vegyék figyelembe, hogy ő maga nem tette lehetővé a kitermelés elkezdését.
„A régészeti bizottság egyhangú véleménye a régészeti leletmentésről egy olyan fázis, amelyet újabb lépések kellene kövessenek. Az egybehangzó döntés mellett megpróbáltunk egy olyan feltételrendszert kitalálni, amely lehetővé teszi a kulturális örökség védelmét. Ez az a 140 millió dolláros keret, amit a befektető a kulturális örökség védelmére felajánlott. A miniszter nem írt alá még semmit. Ahhoz, hogy a régészeti bizottság egyhangú döntése operatívvá váljon, a Kirnyik-hegységet, amely A kategóriás műemléknek van nyilvánítva, le kell venni az országos műemlékvédelmi listáról, és ezt nem írtam én alá, és nincs is szándékomban aláírni” – jelentette ki Kelemen, aki szerint a Kirnyik-hegység teljes védettséget élvez. Rámutatott: a kitermelésre vonatkozó döntést nem a kulturális minisztériumnak és nem a kulturális miniszternek kell meghoznia. Mint ismeretes, az elmúlt héten 77 civil szervezet – közöttük számos magyar – követelte a Kirnyik-hegységre kiadott régészeti mentesítési bizonylat visszavonását, ennek elmaradása esetén pedig Kelemen Hunor lemondását, amiért, hogy mentesítette a védelem alól a térséget, elősegítve ezzel a Verespatakra tervezett beruházást. Krónika (Kolozsvár)

Erdély feketéi?
Első hallásra még igazat is lehetne adni mindazoknak, akik szerint az erdélyi magyarok sok esetekben furcsán élik át kisebbségi helyzetüket, sokszor túlságosan érzékenyen reagálnak nemzetiségi kérdésekre, és jogaik követelése közben hajlamosak „túllihegni” bizonyos szempontból kevésbé jelentősnek tűnő dolgokat.
Sokak szemében például a román labdarúgó-válogatott mindenkori ellenfeleinek „dacból” szurkoló magyarok úgy viselkednek, mint a rasszizmus által megmételyezett amerikai feketék. Többségük hasonlóképpen tragikomikusnak nevezi, ha a kisebbség foggal-körömmel ragaszkodik egy emléktábla, egy szobor felállításához, vagy épp ellenkező esetben: hevesen tiltakozik a számára elfogadhatatlan feliratok, emlékművek elhelyezése ellen.
Korábban többen felütötték a fejüket a románok közül, amikor magyar politikusok, civilek kifogásolták élesen, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat köztéri szobrot emelne a ‘89-ben utcára vonuló forradalmárokba lövető Ştefan Guşă hadseregtábornoknak. Ugyanígy nem értik, miért kerítenek a magyarok akkora feneket annak, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé visszakerült a magyar király esetleges román eredetére utaló tábla, ha a műemlék és a katolikus Szent Mihály-templom köré sörfesztivált telepítenek, újabban pedig zöldségpiacot. Sokan értetlenkednek afölött, miért fektetnek a magyarok ekkora hangsúlyt nemzetiségi érzelmük kinyilvánítására, jelképeik megóvására. Pedig a megértéshez elegendő lenne, ha „szamárvezetőként” a magyarok elméletileg felvetnék például a következőket: helyezzenek el feliratot Ştefan cel Mare valamennyi szobra elé, miszerint a moldvai fejedelem Mátyás vazallusa volt, nyaranta csak kéthavonta rendezzenek sörfesztivált az erdélyi ortodox székesegyházak körül, és ugyanitt létesítsenek rendszeres zöldségpiacot is.
A felhördülés borítékolható lenne, viszont talán az empátia is kicsírázna. Román hírmagyarázók a hétvégén nem tudták visszafogni afölötti jókedvüket, hogy az RMDSZ Kolozsváron egy zöldségpiac miatt rúgta fel a demokratákkal kötött koalíciós paktumot. Igazság szerint ezt a döntést már a Iorga-tábla újrahelyezésekor meg kellett volna hozni, és akkor a határozott fellépés hatására egyesek talán belátnák, hogy nem lehet ledugni mindent az erdélyi magyarok torkán.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Négy magyar állampolgárt kísértek be a rendőrségre a „Kolozsvár” tábla felszerelése miatt
Négy magyar állampolgárt kísértek be a rendőrségre hétfő hajnalban Kolozsvár határában, akik állítólag „Kolozsvár” feliratú táblát akartak felszerelni a város bejáratához. A négy személy ellen a közrend-háborítás valamint a közerkölcsök megsértése gyanújával zajlik kivizsgálás.
A rendőrségi adatok szerint összesen négy férfit illetve egy gyerekes nőt – mindannyian magyar állampolgárok – találtak a helyszínen, amikor lakossági bejelentésre városhatárhoz mentek. A rendőrségi tájékoztatás szerint a gyanúsítottak azt mondták: székelyföldi nyaralásukról tartottak hazafelé, és mindössze fényképeket akartak készíteni a magyar nyelvű Kolozsvár-táblával. „Csak néhány képet akartunk készíteni, mivel Cluj-Napoca számunkra Kolozsvárt jelent” - mondta egyikük. Állításuk szerint a táblákat egy vásárban szerezték be. A rendőrök ugyanakkor egy „Torda” feliratú táblát is találtak az autójukban.
A rendőrségi kihallgatásuk mindössze órákkal a bekísérésüket követően kezdődhetett meg, ugyanis tolmácsot kellett biztosítani számukra, mivel egyikük sem beszél románul.
Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul szerint a főkonzulátus mindent megtesz a történtek tisztázása érdekében, különös tekintettel arra, hogy az előállítottak között van egy tíz éves gyermek is. A képviseletnek tájékozódnia kell arról is, hogy a hatóságok szerint a magyar állampolgárok milyen szabályokat sértettek meg, s hogy a rendőrségi intézkedésnek milyen jogi alapja van - mondta a főkonzul. Krónika (Kolozsvár)

Magyar őstörténeti ismertető
Szatmárnémetiben mutatta be hétvégén új könyvét Radics Géza Amerikában élő magyarságkutató, eleget téve a Szatmári Híd Egyesület meghívásának. Az Eredetünk és őshazánk című köteten kívül a szerző három, korábban megjelent könyvéből is hozott magával jó néhányat, és 100-100 darabot ajándékozott belőlük a város középiskoláinak. Partiumi előadás-sorozata alkalmával a szerző megfordult Máramarosszigeten, Nagybányán, Nagykárolyban és Zilahon is, ahol szintén megajándékozta a gimnáziumokat.
Mint elmondta, eddig összesen 250 ezer kötetet adományozott magyarországi és határon túli iskoláknak, melynek költségeit amerikai magyar szervezetek illetve, magánszemélyek állták.
„Az őstörténet a birtoklás tudatának a megalapozása” – vallja a kutató, aki szerint a magyarság zöme nem Ázsiából érkezett a Kárpát-medencébe Árpád vezérletével, hanem tulajdonképpen Mezopotámia északi részéről származik. A térségben körülbelül 10 ezer éve kezdődött népesedési robbanás következtében az emberek kirajzottak a szélrózsa minden irányába, állítja a kutató, aki úgy véli, ez az elmélet magyarázatot ad a sumér–magyar nyelvrokonságra is, valamint a magyarok feltételezett vándorlásaira.
Radics szerint nem ugyanaz a népcsoport vonult végig Ázsián, hanem a leletek rokonnépektől származnak, akikkel együtt éltünk valamikor a Közel-Keleten. A kutató állítja: a magyar nép ősei az Észak-Mezopotámiából útnak indult úgynevezett ősparasztok, akik körülbelül 8 ezer éve élnek a Kárpát-medencében. Elmondta: genetikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a magyarságnak csak igen kis hányada származik Árpád népétől, mely – a hunokkal együtt – őstörök nyelven beszélt. Árpád és a veleérkezettek lényegében megszervezték a Kárpát-medence népeit, és megalapozták a magyar nagyhatalmat, maga a magyar nép azonban már itt élt a bejövetelükkor.
A kutató arról is beszélt, hogy az írásbeliség tulajdonképpen a Kárpát-medencében alakult ki, melyre bizonyíték a tatárlaki lelet, valamint a boszniai piramisok környékén talált írásos emlékek, melyeken a magyar rovásírás egyes jelei felismerhetők. „Történelmet úgy kell írni, hogy az ne csak az agynak mondjon valamit, hanem a szívnek is. Meg kell, hogy ragadja az embert már iskolásgyermek korában, hogy érdemes volt magyarnak születni.” – vallja Radics Géza.
Póti Eduárd, a szatmárnémeti református gimnázium történelemtanára szerint a diákok és az oktatók egyaránt érdeklődnek a magyar őstörténet iránt, az internetes források, illetve az ismeretterjesztő kiadványok azonban nem mindig közvetítenek hiteles információkat. Ezért fontosnak tartja, hogy minden iskolában legyenek olyan könyvek, melyeket a múltunkra kíváncsi tanulók forgathatnak.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)

Hamarosan Kolozsvár kerül a magyarságkutatás figyelmébe
Hungarológiai kongresszust rendeznek a kincses városban
Budapest (1981), Bécs (1986), Szeged (1991), Róma–Nápoly (1996), Jyvaskyla (Finnország, 2001), Debrecen (2006) után a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság augusztus 22. és 27. között Kolozsváron, illetve egy nap erejéig Marosvásárhelyen rendezi meg nagyszabású tudományos kongresszusát, amelyre a világ minden tájáról több mint hatszáz részvevő érkezik. Az idei rendezvény gyűjtőcíme Nyelv és kultúra a változó régióban. A helyszín megválasztása szakmai elismerést jelent az itteni kutatók, de ugyanakkor az erdélyi magyarság számára is. Kolozsvárra és Marosvásárhelyre irányul majd a közvélemény figyelme, a tudósok pedig tucatnyi tudományág hungarológiai vonatkozású kutatási eredményeit teszik közzé. A világ a magyar nyelv, irodalom és kultúra ötévenként ismétlődő legrangosabb seregszemléjét figyelheti majd a kincses városból a különböző szekcióelőadások, szimpóziumok közvetítésével. A szervezők összesen 616 részvevőre számítanak.
A szervezőbizottság egyik társelnökétől, Péntek Jánostól (elnök, Kolozsvári Akadémiai Bizottság) megtudtuk, hogy a nagyszabású rendezvény a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság kongresszusa. Ezt korábban Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak nevezték, 1976-ban létesült, a professzor úr tíz évig volt az alelnöke. Nem mindig magyar az elnök, jelenleg Thuomo Lahdelma finn professzor tölti be ezt a tisztséget. Főtitkára viszont mindig magyarországi, jelen pillanatban Monok István. A magyar nyelv, irodalom, kultúra kutatásának legnagyobb kongresszusát ötévenként tartják meg, váltakozva Magyarországon és más államban. Most egy napra Marosvásárhely lesz a színhelye, amely az erdélyi magyarság életében fontos szerepet játszik. Főszervező a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (Pozsony Ferenc vezetésével), társszervező az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A szervezőmunka már két-három éve folyik, a város önkormányzata is támogatást ígért. Eddig minden kongresszuson, amit nem Magyarországon tartottak, jelen volt mindkét államfő, és remény van arra, hogy Kolozsvárra is eljön Schmitt Pál, illetve Traian Băsescu. A rendezvény védnöke a két tudományos akadémia elnöke, valamint a két művelődésügyi miniszter. Már augusztus 21-én választmányi ülést, a zárónapon, augusztus 27-én pedig tisztújító közgyűlést tart az NMFT. Szakmailag kitüntető Kolozsvárra és Marosvásárhelyre nézve, hogy otthona lehet ennek a nagyszabású eseménynek. Az ünnepélyes megnyitó a Kolozsvári Állami Magyar Színházban lesz, az előadások, szekcióülések egyetemi épületekben.
A szervezőbizottság főtitkára, Szabó Árpád Töhötöm (BBTE, Néprajz Szak) szerint összesen 616 részvevő előadóra számítanak, akik hungarológiában, nyelvészetben, irodalomtudományban, történelemben, néprajzban, képző- és iparművészetben, építészetben, zene-, színház- és filmtudományban, szociológiában, politológiában, demográfiában, filozófiában jeles szakemberek. A vendégek a következő államokból érkeznek: Románia, Magyarország, Szerbia, Szlovénia, Lengyelország, Litvánia, Finnország, Ukrajna, Szlovákia, Oroszország, Franciaország, Olaszország, Bulgária, Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Németország, Nagy-Britannia, Észtország, Hollandia, Norvégia, Japán, Dél-Korea. A főtitkár arra a kérdésre, hogy miért nem időzítették a kongresszust a Kolozsvári Magyar Napokra, azt válaszolta:
– Ekkora méretű rendezvény számára gondot okozhat a város elszállásolási kapacitásának végessége akkor, ha egybeesik valami más eseménysorozattal. Egyébként amikor évekkel ezelőtt elkezdődött a kongresszus megszervezése, még senki sem tudott a Kolozsvári Magyar Napok.
ÖRDÖG I. BÉLA. Szabadság (Kolozsvár)

Fogadd örökbe a múltad – kampány a történelmi iratokért
A történelmi iratok fontosságára kívánják ráirányítani a szakma és a széles közönség figyelmét a Fogadd örökbe a múltad elnevezésű kampány szervezői, az Erdélyi Magyar Levéltárosok Egyesületének munkatársai. „Fogadj örökbe egy oklevelet, és örökbe fogadod a múltad! – nem túlzás ezt kijelenteni, hiszen Kolozsvár város levéltárában az évszázadok során összegyűlt, közel 600 folyóméternyi irat mindegyikében ott van a múltunk”, olvasható a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.
A Flóra Ágnes egyesületi elnök által jegyzett irat nyomatékosítja: az oklevélgyűjtemény a város évszázadokon át elnyert kiváltságleveleit, jogbiztosító okleveleit, iratait tartalmazza. Olyan jelentőségű iratokat, amelyek döntően befolyásolták a város fejlődését, történelmét. „Éppen emiatt, a gyűjtemény mindig kitüntetett figyelemnek örvendett, s történelmi értékük miatt évszázadokon át megőrizték. A gyűjtemény legrégibb eredeti oklevele 1326-ból való, azonban átiratban megtalálható az 1224-es Andreanum is. A fontosabb oklevelek közül, a teljesség igényét mellőzve, megemlíthető Zsigmond király 1405-ös kiváltságlevele, amellyel Kolozsvárt a szabad királyi városok sorába emelte, Mátyás tucatnyi különböző jogokat biztosító oklevelei. Szapolyai János oklevele, amelyben a várost a leghűségesebbnek nevezte, Izabella királyné adománylevelei vagy éppen Bethlen Gábor reneszánsz díszítésű oklevele, az 1668-as szabad királyi városi rang elvesztése utáni szabályrendelet, és annak visszaszerzésének bizonyítéka, az 1709-ik évi I. József kiváltságlevele”, írják. Emellett számos más, gazdasági és társadalmi, a város belső életét szabályozó oklevél és irat is gazdagítja a gyűjteményt.
A most induló kampány célja, hogy a Román Országos Levéltár Kolozs megyei levéltárában őrzött iratok egy részének, a rendkívül értékes oklevélgyűjteménynek, korszerű tárolást biztosítsanak. Elsősorban a korszerűtlen, savas papírból készült palliumokat és dobozokat szeretnék kicserélni jó minőségű és méretre szabott tároló anyagokkal. Egy korszerű, pergamen tárolására alkalmas doboz és pallium maximum 20 euróba kerül. Kolozsvár város levéltárának oklevélgyűjteménye közel 500 értékesebbnél értékesebb iratot tartalmaz, papír és pergamen irathordózón egyaránt, az 1224-től 1832-ig terjedő időszakra. Ez csupán egy töredéke a teljes városi anyagnak, de ha összefogással sikerül ezek tárolásán javítani, teljes sikerként értékelhető. A kolozsváriak, a történelem, a múlt iránt érdeklődők, valamint mindazok, akik a cél érdekében adományoztak, büszkén mesélhetik unokáiknak múltuk örökbefogadásának történetét. Hogy ezt elősegítsék, az örökbefogadói oklevél mellé elküldik Mátyás király azon oklevelének másolatát, amelyben a király büszkén utalt arra, hogy Isten kegyelméből ebben a városban született.
Az örökbefogadható oklevelek közül néhány, illetve Kolozsvár város levéltárában található régi iratok másolataiból összeállított kiállítás augusztus 18–19-én tekinthető meg a Román Országos Levéltár (Kogălniceanu/Farkas u. 10. szám) emeleti előcsarnokában. Csoportos tárlatvezetés augusztus 18-án és 19-én 13 és 14 órától. Tárlatvezető Flóra Ágnes levéltáros, találkozó a levéltár előtt. Az adományokat a Kolozsvári Magyar Napok keretében, az Erdélyi Magyar Levéltárosok Egyesületének standjánál, illetve banki átutalással tehetik meg. További információk a 0745-198501-es telefonszámon (Flóra Ágnes) és az emle.kvar@gmail.com címen igényelhetnek az érdeklődők. Szabadság (Kolozsvár)

Nyárádszeredai templomvita
Tárgyalóasztalhoz ülteti ma délelőtt Nyárádszereda önkormányzata az egyházi képviselőket, miután néhány héttel korábban „erőszakos asszimilációra” panaszkodtak a helyi ortodox egyház tagjai egy Traian Băsescu államelnökhöz címzett nyílt levélben. A találkozóra a magyar és a román egyházak képviselői is meghívót kaptak.
Tárgyalóasztalhoz ülteti ma délelőtt Nyárádszereda önkormányzata az egyházi képviselőket, miután néhány héttel korábban „erőszakos asszimilációra” panaszkodtak a helyi ortodox egyház tagjai egy Traian Băsescu államelnökhöz címzett nyílt levélben. A találkozóra a magyar és a román egyházak képviselői is meghívót kaptak.
Presztízs és törvény
A konfliktus a főtéri építkezési tilalom körül bontakozott ki, ide az ortodoxok szeretnének újabb templomot emelni. A helyi önkormányzat tagjai cáfolják, hogy vallási diszkrimináció miatt utasítják el a beruházást.
„Nem számít a pártszín, valamennyi tanácsos egyetért abban, hogy a törvényt be kell tartani, és Nyárádszereda főterén nem lehet semmit építeni, sem ortodox templomot, sem üzletet” – nyilatkozta lapunknak Csíki Sándor önkormányzati képviselő. A Cuvântul liber című marosvásárhelyi napilapban megjelent nyílt levélre a testület július végén válaszlevelet fogalmazott meg.
„Visszautasítjuk azt az alaptalan és méltatlan vádat, miszerint a Nyárádszeredában élő román lakosság „erőszakos asszimilációnak” lenne kitéve a magyar lakosság és az önkormányzat részéről. A nyárádszeredai tanács felajánlja az államfőnek, hogy amennyiben valóban hiteles módon kíván tájékozódni a város helyzetéről, látogasson el Nyárádszeredába, és győződjön meg személyesen afelől, hogy városunkban nincsenek etnikai feszültségek a magyar és román közösségek között, mint ahogy arról is, hogy míg a magyar történelmi egyházak egy-egy templommal rendelkeznek a városban, a kevés számú ortodox hívők két ortodox templomban is imádkozhatnak” – olvasható a nyárádszeredaiak közleményében.
„Döntsön a nép”
Csíki Sándor emlékeztetett: miután az ortodox egyház nem építhetett a kisváros főtéri parkjában templomot, az önkormányzat rendelkezésére bocsátotta a régi iskola területét, azzal a feltétellel, hogy a lebontásra szánt épület helyett egy újabbat építenek.
„Ezt vállalta is az egyház, ám az ígéretekkel ellentétben nemcsak az új szárny megépítésének nem fogtak neki, de továbbra is követelik, hogy a főtéren levő területet töröljük a közvagyon leltárából, hogy oda építhessék fel a templomot, és erre a tanácsot is felszólították” – nyilatkozta Csíki, aki úgy véli, népszavazást kellene tartani arról, hogy akarják-e a nyárádszeredaiak, hogy ortodox templom épüljön a városukba, vagy nem. Erre létezik egy tanácsi határozat, ha a prefektúra is beleegyezne, meg lehetne szervezni a népszavazást.
„Ha a lakosság zöme támogatja, hogy annak az ötven ortodox felekezetűnek új templom szükséges, akkor meg kell építeni” – fogalmazott Csíki. A nyárádszeredai önkormányzat RMDSZ-es, független és MPP-s tanácsosai is egyetértenek abban, hogy a közvagyonhoz tartozó főtéri park építkezésre nem alkalmas. A főtéri iskola udvarára tervezett templomépítést korábban a gyulafehérvári ortodox püspökség is támogatta, és ehhez a beruházáshoz kormányzati támogatást is ígért a Maros megyei prefektúra.
Tavaly több civil szervezet is szót emelt az évek óta tartó vitában, de akkor még konfliktus volt a helyi MPP és RMDSZ tagszervezetek között. A szövetség politikusai úgy nyilatkoztak: a nyárádszeredai konfliktus civil fórumok révén nem rendezhető.
Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)

Indul Székelyföld legnagyobb nemzeti fesztiválja
Nemrég ért véget a tusványosi diáktábor, de szerdán újabb közéleti sátorozásra várják a fiatalokat Székelyföldön: idén hetedik alkalommal szervezik meg a térség legnagyobb nemzeti fesztiválját, az Erdélyi Magyar Ifjak táborát. Az EMI kiemelt helyen kezeli az ősszel kezdődő romániai népszámlálás ügyét, és a Kárpát-medencei magyarság népesedésügyi kérdését, így a tábor mottója (Bánffy Miklós szavait kölcsönvéve) a Megszámláltattál. Híjával találtattál? gondolat lett.
A Gyergyószentmiklós melletti 3-as kilométernél sorra kerülő öt napos rendezvényen közéleti beszélgetéseket, történelmi előadásokat és egyéb szórakoztató programokat találnak az érdeklődők. Az eseményre számtalan neves előadót, közéleti szereplőt, újságírót és művészt várnak úgy Erdélyből, mint a Kárpát-medence egyéb részeiből. Előadást tart Kövér László magyar házelnök, aki szombaton beszél az állampolgárságról és a határon túl élő magyarok szavazati jogáról, de ott lesz többek között Berecz András, Böjte Csaba, Jókai Anna, Kovács „Kokó” István, Vona Gábor és még sokan mások is. Kilenc tematikus sátorban mindenki megtalálhatja a kedvére való témát, de akinek még így is marad ideje unatkozni, az bátran válogathat a különféle alternatív programok között, mint például az íjászkodás, túrázás, sportolás, néptáncolás.
A VII. EMI-tábor szervezői, erősítve a rendezvény nemzetpolitikai műhely jellegét, ez évben is nagy hangsúlyt fektettek a magyar közélet alakulásának elemzésére és a problémák továbbgondolására. Szó esik majd a közelgő marosvásárhelyi polgármester választásról, autonómiáról, népesedésről és népszámlálásról, de sok egyéb, a magyar közösség életét befolyásoló eseményről is. A tábor zenei kínálata is az előző évekhez hasonló: a rockzene a meghatározó, és a régi klasszikusok mellett a színpadon helyet kapnak az újonnan megjelent együttesek is. A táborral kapcsolatos összes információ megtalálható a www.emitabor.hu/erdely internetes címen.
Lukács Csaba. Magyar Nemzet

Dr. Vass Levente az EMNT polgármesterjelöltje Marosvásárhelyen
Dr. Vass Leventét, az egészségügyi minisztérium tanácsosát jelöli közös polgármesternek Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete.
Ezt mai sajtótájékoztatóján jelentette be Jakab István, az alakulat elnöke. Az elöljáró elmondta, eljött az ideje, hogy politikai és közösségi összefogással olyan városvezetése legyen Marosvásárhelynek, amely egyenjogúságot biztosít nem csak az itt élőknek, hanem a gazdasági szférának is. 
Az EMNT reméli, jelöltjüket az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt is támogatni fogja.
Dr. Vass Levente korábban úgy nyilatkozott, csak akkor fogadja el a felkérést, ha mindhárom politikai szervezet elfogadja jelöltségét. 
Marosvásárhelyi Rádió. Erdély.ma

Magyar-e a székely?
Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozom olyan megnyilatkozásokkal, amelyek szerint a székely nem magyar. Vagy ha az is, akkor egy egészen más minőségű magyar. Nemrégiben láttam egy magyar hírügynökségi anyagot, amelyet a magyar közszolgálati tévék is átvettek, bizonyára tudósítók helyi információival megspékelve feltuningoltak, Kárpát-medencei kitekintésűre szabták, s amelyben tételesen elhangzott, hogy négynyelvű helységnévtáblákat is látni Erdély több településén, ugyanis a helység nevét a román, magyar és német nyelven, illetve rovásírással is feltüntették rajta. Ebből én azt értem, hogy a négy nyelv a román, a magyar, a német és a székely.
Ha a sajtóanyag logikáját követem, s nézem a képanyagot is, látom, hogy Székelyudvarhely neve hogy néz ki leírva rovásírással, de nem derül ki, mi lehet a város székely neve, mert ezek szerint annak is kell lennie. Képzelem, mivel maradt a híranyagot látva az átlagos dunántúli néző, aki nem tud székelyül. Arról nem is beszélve, hogy miként bezzegelhetnek a románul értő magyarok: lám-lám, már Iorgáék megmondták, hogy a székelyek elmagyarosított románok. A szóban forgó sajtóanyag professzionalizmusáról még annyit, hogy kitetszik belőle: helyismerettel nem rendelkező szerkesztő megrendelésére készíthették csekély terepismerettel rendelkező helyi munkatársak. Olyan munkatársak, akik készpénznek vették azt a Magyarországról származó információt, hogy a táblaállítási divat 2003-ban indult Csíkszeredában. Nos, nem 2003-ban kezdeményezték először Csíkszeredában a településnevek rovásírással való feltüntetését, hanem már 1990-ben téma volt Székelykeresztúron a táblaállítás, az egyik helyi ifjúsági szervezet által állított tábla téma volt az akkori közéletben, sajtóban egyaránt.
Olyan – felelős politikus által nagy nyilvánosság előtt kifejtett – véleményt is hallottam, miszerint a székely nem magyar, s a népszámlálás alkalmával a Székelyföld lakói vallják magukat székelynek. Szíve joga mindenkinek annak vallani magát, aminek akarja – legalábbis ez a hivatalos megközelítés. A vállalás azonban kultúra, nyelv, vallás, családi háttér, neveltetés kérdése. Esetenként az érdeké – ilyenre is volt már példa. Tehát annak, aki nem csupán beleszületett egy kultúrába, hanem elsajátította annak normáit, megtanulta anyanyelvét, és eleget tesz a nemzeti hovatartozásból fakadó kötelezettségeknek is, nem lehet kérdés, hogy melyik nemzet tagja.
közel százesztendős kisebbségi lét, a kommunizmus agymosása azonban megtette hatását, az identitástudat lazult. Az emberek viszont szeretnek tartozni valahová, s ha kötelékeik nem elég erősek, akár mesterséges identitást is kreálhatnak maguknak. Mint a székely nemzeti identitás. Míg regionális, kulturális identitásról beszélnek a székelyek kapcsán, minden rendben, de nagy baj van akkor, amikor a székely–magyar különbözőséget nemzeti síkra próbálják vetíteni. A rendi nemzet fogalmát nem lehet összetéveszteni a politikai nemzet fogalmával. Aki ezzel a módszerrel él – érdekből vagy butaságból, teljesen mindegy – többet árt közösségének, mint amennyit használ.
Tehát a rovásírás a múlt – azaz a kultúra – része, nem a különállóság megtestesítője. Információhordozó szerepe azonban kimerül egy adott kultúrához való tartozás jelzésében, önmagában alkalmatlan például turistajelzések megjelölésére. Az információkat közöljük továbbra is magyarul, lehetőleg igényesen fejezve ki magunkat, figyelve arra, hogy mondandónk igaz legyen, s tartsuk tiszteletben legalább a helyesírási szabályokat. Ha ezt a minimumot teljesítjük, akkor írásainkból nem azt szűri le az olvasó, hogy a székely nem magyar.
Sarány István. Hargita Népe (Csíkszereda)

Megszámláltattál (EMI-tábor hetedszer)
Holnap veszi kezdetét a Gyergyószentmiklós melletti kempingben a nemzeti gondolkodású fiatalok hetedik EMI-tábora.
Az évek alatt izmosodó, bővülő rendezvény ismét egy sor, a nemzeti fejlődés szempontjából fontos kérdést tűzött napirendre.
Ehhez igazították a meghívottak névsorát is, a szervezők erősíteni kívánják a nemzetpolitikai műhely jelleget, hangsúlyt fektetve a magyar közélet alakulásának elemzésére. Szó esik majd a közelgő marosvásárhelyi polgármester-választásról, autonómiáról, népesedésről és népszámlálásról. Elfogadta a meghívást többek között Ágoston Balázs, Balczó Zoltán, Berecz András, Berszán atya, Bilibók Jenő, Bíró Zsolt, Bodó Barna, Borbély Zsolt Attila, Böjte Csaba, Csegzi Sándor, Demeter László, György Attila, Jakab István, Jókai Anna, Kovács "Kokó" István, Kövér László, Lázár Csilla, Lukács Csaba, Raffay Ernő, Sántha Attila, Szántai Lajos, Szilágyi Zsolt, Takaró Mihály, Tófalvi Éva, Vona Gábor és mások.
A szervezők kilenc tematikus sátort állítottak fel, a hangsúlyos előadásoknak, vitáknak az előadósátor ad otthont, de lesz kézműves-, film- és bor-, EMI- és társalgó-, művész-, valamint gyermeksátor, jelen lesz, az Erdély Mentőcsoport, külön sátorban foglalkoznak a szórvánnyal és a népesedéssel, és helyet kap a Keskeny út sátor is. Az alternatív programok között íjászkodás, túrázás, sportolás, néptáncolás szerepel. A hivatalos megnyitót szerdán tartják, de a nulladik napra, a bemelegítő bulira is várják az érdeklődőket. Esténként koncertek zajlanak, fellép többek között a Swetter, Charlie, Fankadeli, a Karcolat, a Kárpátia, a Role, a Bojtorján, a Kalapács, a Road, a Dalriada, a Bikini, lesz gitárest Miklós Gyurival, majd az EMI-tábor utolsó napján a húrok közé csap a Hungarica, az Ossian és a Graphic. A rendezvény mottója Bánffy Miklós szavai alapján: Megszámláltattál. Híjával találtattál? Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sirató egy könyvesboltért
Valamiből naponta kifogyunk. Belőlünk is kifogy a városunk egyszer. Addig azonban még vissza-visszanézek egykori kisvárosunkra.
Olyan kicsi volt ez a Sepsiszentgyörgy, annyira megélhető és áttekinthető, mintha éppen azelőtt, diákkorunk előtt egy héttel telepedtek volna le őseink, és sürgősen hozzáláttak megépíteni az otthont, a települést.
Most itt né, siratgatom azt a könyvüzletet, mely annyira hozzátartozott a városhoz, mint az óratorony. Nos, az a könyvüzlet mielőtt végleg átadta volna lelkét teremtő népének, egyszerűen bezárt. Bezárták, eltörölték, nem létezik.
Most kóborolhatunk az utcákon, minap állapította meg vendégem, hogy Jézusom, hiszen ez egy európai, ez egy gyönyörű város lett, nézd csak, mi volt itt... És emlékezik 64 évesen itteni diákkorára. És mivé varázsolták, és milyen a park...
És bezárták a könyvüzletet. Mert már nem volt üzlet, már nem hozott pénzt. Érdekes dolgok ezek. Ami állami volt, ami össznépi – hogyan nevezzem? –, azt eladták az utóbbi húsz évben, valaki megvásárolta, aztán bezárta. A Csíki utca első épülete volt tán száz éven is át, aztán most semmi. Nem megy a könyvüzlet.
Arra is emlékszem, hogy az északi falát egyszer csapó eső, zivatar takarta ki: az átázott sokszori festés, meszelés alól fölbukkant a cégér: Kossuth Kávéház. Sejtelmesen tűntek föl az öles, fekete betűk, hírül adván a csapó esőben, hogy ez nem mindig volt szocialista román őshaza... Légszomjjal haladok el napok óta az egykori üzlet előtt. Itt dedikáltam könyveimet, itt dedikáltunk, itt rajongtunk, itt rendeltük meg a hozzáférhetetlen könyveket. Itt a jelenlegi nagy semmi helyén mindig is könyveket leltünk. A tulajdonossal a Hargita-tetőn ismerkedtem meg véletlenül. Ő mondta, nem megy az üzlet, be kell zárni, nem fogy a könyv. Akkor arra gondoltam, vajon igaz az, hogy ma senkit nem érdekelnek a könyvek? Hol fogják megvásárolni a könyveinket? Mintha a Csíki utcát is csak azért tették volna rendbe, hogy formát s méltóságot kapjon a könyvesbolt. Bűvös szó a privatizáció, az vitte sírba Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy iparát, az uzoni szeszgyárat, és maradtak kenyér nélkül sok százan, családostul. Hová lett a Textilgyár? Hová a cigarettagyár híre-neve? Hogy van az, hogy a népnek magának semmi beleszólása nincs, nem volt az össznépi tulajdon sorsába? Ó, sok mindent nem értek, azt sem, miért nevezik ezt az egész balhét demokráciának? Siratok egy könyvüzletet. Földszinten kocsma a város, de kiesett az ablakán a könyvesbolt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ törvénytelenséggel vádolja Sorin Apostut, utóbbi szerint nagy siker a főtéri piac
A jóérzés ellen vétett Sorin Apostu kolozsvári polgármester és az önkormányzat demokrata-liberális párti (PDL) frakciója azzal, hogy hétvégi piacot létesített a Főtéren, a Szent Mihály-templom tövében – jelentette ki Kelemen Hunor kulturális miniszter, RMDSZ-elnök a kormánykoalíció tegnapi ülése után.
találkozón a kolozsvári főtéri piac ügye is szóba került, ugyanis miután Sorin Apostu polgármester nem kérte ki az RMDSZ véleményét az ügyben, a szövetség megyei vezetése úgy döntött, helyi szinten felbontja a koalíciós paktumot. Kelemen Hunor szerint a PDL-s városvezetés nemcsak a jóérzés, hanem a törvények ellen is vétett azzal, hogy nem kérte ki a Szent Mihály-plébánia véleményét a piaclétesítés ügyében.
„A törvény tiltja, hogy piacot létesítsenek egy templom mellett az illető felekezet beleegyezése nélkül, így itt nemcsak a jóérzés ellen vétettek, hanem a hatályban lévő jogszabályok ellen is” – hangsúlyozta Kelemen, hozzátéve, hogy a Széchenyi (Mihai Viteazu) tér sokkal jobban megfelel a célnak, ott amúgy is piac működik, de az őstermelők a lakónegyedekben is kínálhatnák portékáikat. „Én akkor sem egyeznék bele, ha az ortodox katedrális mellé tennék, hiszen nem szokás piacot létesíteni alig 50 méterre egy templomtól” – tette hozzá Kelemen. A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ vezetősége támogatja Máté András Kolozs megyei elnököt abban, hogy tárgyalásokat folytasson a PDL megyei vezetőségével a főtéri piac elköltöztetéséről. A megyei RMDSZ-elnök felvetésére, hogy a szövetség Kolozs megyei képviselői esetleg nem támogatják majd a koalíciós törvényjavaslatokat, elmondta: erről a képviselői frakció dönt Bukarestben.
Ioan Oltean, a PDL első alelnöke a kormánykoalíció ülése után úgy nyilatkozott, a két kormánypártnak helyben kell feloldania a piacnyitás miatti feszültséget. „Ők hozták létre, nekik is kell megoldaniuk” – sommázott a nagyobbik kormánypárt politikusa, aki szerint „Kolozsváron mindig is jó viszony volt a PDL és az RMDSZ között”. Ugyanakkor úgy vélte, Máté András „a levegőbe beszélt”, amikor azt mondta, hogy a Kolozs megyei RMDSZ-es parlamenti képviselők nem támogatják majd a kormánykoalíció döntéseit. Eközben Sorin Apostu polgármester tegnap közleményben számolt be a szombaton első alkalommal megnyílt piac „sikeréről”. Eszerint mintegy 2000-en látogattak ki a főtéri parkolóban 7 és 15 óra között nyitva tartó piacra, ahol 31 őstermelő kínálta eladásra áruját, és egyesek már 11 órakor túladtak portékájukon.
A kommüniké szerint a termelők nagyon örültek az árusítási lehetőségnek, a városháza sajtóosztálya ugyanakkor két, meglepő módon egy román és egy magyar őstermelőt is idéz, amint a polgármester ötletét dicsérik. Mint kifejtik, főleg azért örülnek a szombatonkénti piacnak, mert ingyen árulhatnak, ráadásul a városközpontban, ahol jóval többen látogatják azt. „A 2000 elégedett látogató azon reményének adott hangot, hogy a főtéri piac hagyománnyá válik Kolozsváron” – zárul a közlemény.
A PDL és az RMDSZ megyei vezetősége egyébként ma tárgyal a koalíció jövőjéről. Mint ismeretes, a koalíció felbontásának szükségessége már a Mátyás-szoborcsoport elé kihelyezett Iorga-tábla kapcsán felmerült, az ügyben azonban azóta sem született megoldás.
Pap Melinda. Krónika (Kolozsvár)

Megtartják a MOGYE miatti tiltakozást Vásárhelyen
Vállalja a hatóságokkal vívott csatát a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), amely a rendőrségi tiltás és polgármesteri fenyegetőzés ellenére megszervezi a csütörtök estére tervezett főtéri körmenetet Marosvásárhelyen.
tervek szerint az imával egybekötött tiltakozó akciót azonos időpontban, Marosvásárhelyen kívül, Európa tizenkét fővárosában szerveznék meg, köztük Budapesten is. A többnyire egyetemi tanárokat tömörítő civil szervezet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar pedagógusait és diákjait ért sorozatos diszkriminációra kívánja felhívni a közvélemény figyelmét. A RMOGYKE elsősorban az egyetem román többségű szenátusának a magyar tagozat megalakulása ellen irányuló akciója miatt tiltakozik.
Az augusztus 11-ei körmenet szervezését a RMOGYKE időben, július 15-én írásban jelezte. A városháza keretében működő, többnyire rendőrökből és csendőrökből álló, az elmúlt csütörtökön összeült illetékes bizottság azonban nem engedélyezte az akciót. Mind Valentin Bretfelean bizottsági elnök, mind Dorin Florea polgármester a magyarok jogainak tiszteletben tartására hivatkozott, mondván, egy ilyen típusú körmenet csak szítaná az etnikai feszültségeket. Hivatalosan a városháza formai hibákra hivatkozva utasította el az engedély kibocsátását. A bizottság szerint a RMOGYKE lényegében nem is folyamodott engedélyért, beadványában egyszerűen bejelentette szándékát. „A levelünkhöz csatolt 1991/60-as gyülekezési jogról szóló törvény kimondja, hogy 48 órával előbb bejelentést kell tenni a gyülekezésről. Annak ellenére, hogy az első beadványunk is megfelelt a jogi követelményeknek, nem ellenkeztünk, eleget tettünk a kérésüknek, és másodjára is beadtuk a kérelmet a tiltakozással egybekötött körmenet engedélyeztetésére. Éljünk jogainkkal, gyógyuljunk ki azon félelmünkből, hogy a városunk főterén, az évezredes szülőföldünkön nekünk, a magyaroknak tilos kifejeznünk akaratunkat” – áll a szervezet szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
Ádám Valérián, a RMOGYKE titkára a Krónikának kifejtette, hogy függetlenül az önkormányzat álláspontjától, sor kerül a főtéri körmenetre. „Senki nem szólhat bele, hogy a város magyarsága, a nemzet történelmét képező főtéren, a Kultúrpalota, a volt és jelenlegi városháza előtt nyilvánítsa ki tiltakozását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen folyó diszkrimináció ellen” – mondta a főszervező, aki szerint sem egy polgármester, sem egy helyi rendőr és cinkosai nem foszthatják meg az erdélyi magyarságot a gyülekezéshez való jogtól és a szólásszabadságtól. Egyébként Ádám Valériánnak az a véleménye, hogy a hatóságok végül mégiscsak engedélyezik a körmenetet. Véleménye szerint a városháza csak azért húzza az időt, hogy fékezze a szervezési munkát, így akadályozva nagyobb tömeg jmegjelenését a városközpontban. A RMOGYKE azonban nem hátrált meg, és még a múlt hét végén hozzálátott a szervezéshez.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai, valamint az egyetem Vásárhelyen vakációzó hallgatói a város legtöbb postaládájába már eljuttatták a körmenetre való meghívás, de közösségi portálokon is terjed a hír. „Ha találkoznak román nemzetiségű szomszédokkal, munkatársakkal bátran hívják föl a figyelmüket, hogy a magyarság követelései nem a románság ellen irányulnak. (…) Ma a románságnak kötelessége felismerni az ősi lakosság által tanúsított befogadó magatartást, és ennek tiszteletében megteremteni az egyenjogúságot” – áll a felhívásban. A RMOGYKE közlése szerint mivel az egyházak képviselői csak a rendezvény engedélyezése esetén hajlandók részt venni a tiltakozó megmozduláson, városházi jóváhagyás hiányában ezt a vártemplom udvarán tartják meg, szükség esetén a szervezők mindenkit odairányítanak majd a főtérről.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

EMNP: Drăghiciék a feljelentők
értesülései szerint ugyanaz a bukaresti ügyvéd áll az Erdélyi Magyar Néppárt aláírásai ügyében tett ügyészségi feljelentés mögött, aki hónapokkal ezelőtt megóvta az EMNP bejegyzését, sőt jóváhagyást adott RMDSZ-es tisztviselőknek a pártalapítást támogatók adatainak áttanulmányozására. Úgy tudjuk, Adrian Drăghici megkeresése nyomán egy magánszemély panaszolta be Pap Elődöt és Zatykó Gyulát, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régióelnökeit okirat-hamisítás és hamis iratokkal való visszaélés gyanújával.
A panaszos azt állítja, beleegyezése nélkül tüntették fel az EMNP bejegyzését támogató közel 30 ezer polgár között, holott nem írt alá semmiféle listát. Drăghici arra hivatkozva kérte az EMNP bejegyzésének elutasítását, hogy szerinte az aláírási ívek hamis kézjegyeket is tartalmaznak; júliusi, az EMNP bejegyzését elutasító döntésével azonban a Bukaresti Törvényszék elutasította a panaszt. Drăghici hatalmazta fel ugyanakkor Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt és Novák Leventét, a Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette művelődési minisztérium tanácsadóját, hogy betekinthessenek és lefotózhassák a pártalapítási dossziét. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke tegnap lapunk értesülésére úgy reagált: nyilvánvaló, hogy Adrian Drăghici „sok szállal kötődik” az RMDSZ-hez. „Felszólítjuk az RMDSZ-t, állítsa le az embereit. Az ügyvéd feljelentései nyomán a rendőrség zaklatja a demokrácia-központok munkatársait, holott az intézménynek semmi köze a pártalapításhoz” – nyilatkozta Toró, aki szerint az EMNT vezetősége fontolgatja, jogi eszközökhöz folyamodik a munkatársai elleni feljelentések miatt.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Egy napig tartóztatta fel a rendőrség a „Kolozsvár” – táblát felszerelő magyar állampolgárokat
Bűnvádi eljárást indított tegnap a rendőrség a két magyar állampolgár ellen, akik két másik társukkal együtt „Kolozsvár” feliratú táblát rögzítettek a város bejáratánál található helységnévtáblához. A miskolci lakosok elmondásuk szerint fényképezkedni akartak.
Hat magyar állampolgárt kísértek be a rendőrségre tegnap hajnalban Kolozsváron, mivel a hatóságok szerint „Kolozsvár” feliratú táblát szereltek fel a kincses város bejáratához. A miskolci lakosok közül kettő – Miklós Árpád és Badány Lajos – ellen közrendháborítás, valamint a közerkölcs megsértése vádjával indult bűnvádi eljárás.
A Kolozs megyei rendőrség tájékoztatása szerint négy férfit, illetve egy nőt és tízéves gyerekét – mindannyian magyar állampolgárok – találtak a helyszínen, amikor lakossági bejelentésre a város Torda felőli bejáratához mentek, és bekísérték őket a Hajnal negyedbeli rendőrőrsre. A rendőrség közlése szerint a Tordai úti helységnévtáblánál tartózkodó gyanúsítottak azt mondták: székelyföldi nyaralásukról tartottak hazafelé, és mindössze fényképeket akartak készíteni a város bejáratánál a magyar nyelvű táblával.
Az egyébként vásárokban kapható Kolozsvár-táblát maguk rögzítették oda a helységnévtáblához, az akció alatt a nő és kisfia a kocsiban aludt. „Csak néhány képet akartunk készíteni, mivel Cluj-Napoca számunkra Kolozsvárt jelent” – nyilatkozta egyikük. A rendőrök egy „Torda” feliratú táblát is találtak a magyarországiak gépkocsijában, állításuk szerint egy vásárban szerezték be ezeket. A rendőrségnek azt nyilatkozták, nem emlékeznek, hogy egyáltalán jártak-e Tordán.
A fogvatartottak rendőrségi kihallgatása csak reggel, órákkal a bekísérésüket követően kezdődött meg, ugyanis tolmácsot kellett biztosítani számukra, mivel egyikük sem beszél románul. A rendőrök sorra hallgatták ki őket, ujjlenyomatot vettek tőlük, illetve fényképeket készítettek róluk. A magyarországi turisták – akik elmondásuk szerint nem első alkalommal járnak Erdélyben – végül tegnap 20 óra körül hagyhatták el a rendőrőrsöt.
Kettejük ellen bűnvádi eljárás indult közrendháborítás és a közerkölcs megsértése gyanújával. Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul elmondta, a főkonzulátus mindent megtesz a történtek tisztázása érdekében. Közölte, a hatóságok napközben arról biztosították, hogy a magyar állampolgárokat nem veszik őrizetbe, a gyerek és édesanyja ellen pedig nem folyik kivizsgálás. Miklós Árpád, az egyik gyanúsított a Krónikának elmondta, nem volt tudomásuk a kolozsvári „táblaháborúról”, a többnyelvű helységnévtáblák és a Iorga-felirt körüli politikai vitákról. Mint ismeretes, a kolozsvári RMDSZ-frakció nemrég ötnyelvű táblákat rakott ki a kincses város bejárataihoz. A rendőrség nem figyelt fel az akcióra, az üdvözlő szöveggel ellátott táblákat az önkormányzat leszereltette. Krónika (Kolozsvár)

Csütörtökön kezdődik a 21. Csángó Fesztivál Jászberényben
MTI - Népzenei koncertek és folklórműsorok sora, zenés-táncos felvonulás, valamint népművészeti vásár kínál szórakozást az augusztus 10. és 14. között tartandó 21. Csángó Fesztiválon Jászberényben.
 „A rendezvény fő célja kezdete óta változatlan, bemutatni a csángó magyarok mindennapjait, sajátos kultúráját, ezzel segítve a fennmaradásukért, hagyományaik megőrzéséért folytatott küzdelmüket” – mondta el Dudás Dóra, a magyarországi fesztivál kommunikációs vezetője. Tájékoztatása szerint a négy nap alatt több mint fél száz program, négy kísérőrendezvény lesz csaknem ezer közreműködővel. Húsz zenekar, tíz helyi, valamint Moldvából, Gyimesből és Erdélyből húsz hagyományőrző együttes lép fel a különböző programokon. Rajtuk kívül kenyai, spanyol, szerb és venezuelai művészeti csoportok érkeznek produkcióikkal a Jászság fővárosába. A csütörtöki nyitónap a Csík Zenekar koncertjével indul, majd Színes világ címmel külföldi együttesek adnak ízelítőt népük folklórjából. Pénteken a Jászság Népi Együttes Tiszta szívből című műsora látható Pál István Szalonna és bandája közreműködésével. Újabb külföldi fellépőkkel folytatódik a Színes világ, amelyet a Cimbaliband zenekar éjszakai koncertje követ.
Mindkét nap végén nemzetközi táncházat is szerveznek a tánckedvelőknek. Szombaton elsőként Lőrincz Györgyné Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékére tartanak szentmisét. Az idős nő az 1991-es Csángó Fesztiválon Jászberényben hunyt el, és kérésére a városban helyezték örök nyugalomra. Kellemes kikapcsolódást ígér a délutáni táncforgatag a város főterén. A hagyományos menettáncban, amelyet a lovasok kísérnek, több mint 500 zenész és táncos vesz részt. Este Csángó képek címmel a moldvai és gyimesi csángók, majd Értékeink címmel erdélyi, vajdasági és felvidéki hagyományőrző táncosok, zenészek adnak gálaműsort. A táncházban a Napra zenekar koncertezik. Vasárnap, a fesztivál zárónapján a hagyományőrzők, a külföldi együttesek és a Jászság Népi Együttes táncosai ismét a közönség elé lépnek a Viszontlátásra Jászberény elnevezésű gálaműsorban. A fesztiválhoz kapcsolódva magyar–magyar konferenciát is szerveznek, amelyen arra keresik a választ, hogyan segíthető elő a csángók megmaradása.
A Csángó Fesztivált, amely mára nem csupán a csángó magyarok, hanem a magyarországi hagyományőrzés egyik legfontosabb rendezvényévé nőtte ki magát, a Folklór Kulturális Közalapítvány és Jászság Népi Együttes rendezi. Krónika (Kolozsvár)

Magyar állampolgárokat kísértek be Kolozsváron
Magyar állampolgárokat kísértek be hétfőn hajnalban a rendőrségre Kolozsváron "közerkölcs elleni vétség és csendháborítás gyanújával", mivel a város bejáratánál fényképezkedni kezdtek egy magyar nyelvű "Kolozsvár" feliratú helységnévtáblával.
Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul az MTI- nek elmondta: egy magyar állampolgári bejelentés szerint hajnali két óra körül hat, magát magyar állampolgárnak valló személy magyar nyelvű feliratot helyezett el a város Torda felőli bejáratánál. A bejelentést tevő magyar állampolgár már a rendőrségről hívta a főkonzulátust. Elmondása szerint mind a hatan miskolciak, a rendőrség előállította őket, jelen pillanatban a kolozsvári rendőrségen tartózkodnak.
Az internetes híradások arról szóltak, hogy a magyarországi "kirándulócsoport" – négy férfi, egy nő és egy tízéves gyerek – erdélyi kirándulásról indult haza, megálltak Kolozsvár bejáratánál, ahol fényképezkedni kezdtek egy "Kolozsvár" feliratú helységnévtáblával, amit egy ócskapiacon vásároltak.
A manna.ro Miklós Árpád matematika-fizika tanárt idézi, aki a hírek szerint az előállított személyek között van. "Mi nem vagyunk románellenesek. Letartóztattak, mint valami bűnözőket, és ujjlenyomatot vettek tőlünk. Elvették az iratainkat, és nem tudjuk, mikor engednek el. Nem tettünk semmi rosszat. Nekünk 'Cluj-Napoca' nem jelent semmit, de "Kolozsvár" a történelmet jelenti. Csak fényképezkedni akartunk a táblával, nem otthagyni. Magunkkal vittük volna. Máskülönben van egy másik táblánk is, Torda magyar nevével. Magyarországon ezért nem büntetnének meg" – olvasható a magyar nyelvű portálon.
Alma Bruja Brehariu, a Kolozs megyei rendőrség szóvivője az MTI-nek telefonon azt mondta: nincs szó őrizetbevételről. A hivatalos rendőrségi közlés arról szól: a kolozsvári rendőrök "felderítették", hogy négy magyarországi illetőségű személy (az 56 éves M. Árpád, a 43 éves B. Lajos, a 27 éves M. Árpád Ferenc, valamint az 53 éves T. Levente magyar nyelvű helységnévtáblát helyezett el a helyszínen, majd gépkocsijukban (amelyben a 43 éves B. Ildikó és egy tízéves gyermek ült) találtak egy másik magyar nyelvű helységnévtáblát Torda felirattal. A rendőrségi szóvivő szerint a magyar állampolgárokat "közerkölcs elleni vétség és csendháborítás" gyanújával bekísérték a rendőrségre.
Szilágyi Mátyás az MTI-nek elmondta: a főkonzulátus mindent megtesz a történtek tisztázása érdekében, különös tekintettel arra, hogy az előállítottak között van egy tízéves gyermek is. A képviseletnek tájékozódnia kell arról is, hogy a hatóságok szerint a magyar állampolgárok milyen szabályokat sértettek meg, s hogy a rendőrségi intézkedésnek milyen jogi alapja van – mondta a főkonzul. Népújság (Marosvásárhely)

Határmenti táblamaffia
Nacionalista csoportok rongálják Váradon a magyar műemlékeket és emléktáblákat
„Szélsőséges nacionalista szervezet áll a váradi táblalopások hátterében” – jelentette ki lapunknak Gavrucza Tibor megyei tanácsos, annak kapcsán, hogy a határ menti városban az utóbbi időben elszaporodott az emléktáblák és szobrok megrongálása. Tegnap a Garasos hídról tűnt el, idén immár másodszor az emléktábla.
A nagyváradi Garasos hídról tegnapra virradóan ismét eltűnt a hajdani acélszerkezetű átkelő emlékét őrző, kétnyelvű emléktábla. Az ismeretlen tettesek ezúttal nemcsak a bronz domborművet, de a márványból készült táblát is eltüntették.
Elkeserítő intolerancia
„Elkeserítő, hogy a változás után húsz évvel Nagyváradon, a tolerancia városában ilyen történjen; egyre inkább körvonalazódik, hogy nem nemesfémmaffia áll a háttérben, hanem egy nacionalista szervezet, akik kizárólag a magyar emlékműveket gyalázzák meg” – fogalmazott lapunknak Gavrucza Tibor. Az RMDSZ-es megyei tanácsos rámutatott, a rongálót vagy rongálókat kimondottan a magyar nyelvű feliratok zavarják a hasonló román nyelvű bronztábláknak nem esik bántódásuk.
Mint ismeretes, a Garasos hídra fölszerelt emléktáblát tavaly helyezték el, az átkelő felavatásának századik évfordulóján. A táblán található bronzplakettet néhány hónapja ellopták, de azt az alkotó, Deák Árpád szobrászművész ismét elkészítette, így július 22-én újra elhelyezték a hídfőnél. A sors fintora, hogy a hídhoz épp tegnap szerelték fel azokat a térfigyelő kamerákat, amelyekkel a műemlékek rongálóit szeretnék tetten érni.
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a nagyváradi önkormányzat nemrégiben úgy döntött, hogy bekamerázzák a városban található emlékművek környékét, megelőzve ezzel a további rongálásokat. Gavrucza szerint nem lehetséges minden egyes műemlék körül a kamerás megfigyelés, a megoldás az „egymás terhét hordozzátok” elv lenne. „Fel kell hívni a lakosság figyelmét, hogy értesítsék a közösségi rendőrséget, bármi szokatlant látnak” – hangsúlyozta a városi tanácsos. Megtudtuk, a városi tanács ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a rendőrségen.
Önkormányzati döbbenet
„A nagyváradi önkormányzat felháborodással és megdöbbenéssel vette tudomásul a Garasos híd emléktáblájának ismételt ellopását. Annál is inkább, hogy ma (tegnap – szerk. megj.) szereltük fel a térfigyelő kamerákat” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Petri Csilla a nagyváradi polgármesteri hivatal sajtószóvivője.
Elmondása szerint az önkormányzat és az RMDSZ-frakció mindent megtesz, hogy előkerítse a tetteseket, illetve, hogy pótolja az emléktáblát. Hozzátette, az ügy másik furcsasága, hogy a táblát annak ellenére lopták el, hogy a közösségi rendőrség minden este járőröz a környéken.
Érdeklődésünkre, hogy melyek lesznek azok a műemlékek, amelyek kamerás védelmet kapnak, Petri kijelentette: Nagyváradon több tucat köztéri szobor és emlékplakett van, így az önkormányzat részéről nagyon jelentős kiadás lenne, ha mindeniket bekameráznák. „Egyelőre tíz magyar és tíz román műemlék kamerás megfigyelését vették tervbe” – mondta a sajtószóvivő.
Totka László. Új Magyar Szó (Bukarest)

[a IV. részt nem lehetett lemásolni internetről]
Román rendőr az EMNP listáin
Tőkés-párti turpisságok – V. rész
Fellebbeztek a Bukaresti Táblabíróságon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését alapfokon elutasító ítélet ellen a Tőkés László volt püspök híveit tömörítő alakulat bejegyzésén fáradozók.
Fellebbeztek a Bukaresti Táblabíróságon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését alapfokon elutasító ítélet ellen a Tőkés László volt püspök híveit tömörítő alakulat bejegyzésén fáradozók. A Háromszék napilapnak nyilatkozó EMNP-s illetékesek szerint a táblabíróság augusztus 16-án tárgyalja az ügyet. Mint arról lapunkban hírt adtunk: a Bukaresti Törvényszék azzal indokolta a bejegyzés elutasítását, hogy a „Tőkés-párt” programja nem országos, hanem csoportérdekek képviseletét vállalja fel, ami ellentétes a párttörvény előírásaival.
Másodfokon azonban nemcsak az elsőfokú ítélet során kifogásolt kitételek kerülnek újravizsgálatra, hanem a teljes dosszié, az időközben felmerült esetleges újabb jogi fejlemények figyelembevételével. Így az Új Magyar Szó és a Jurnalul Naţional napilapok közös ankétja során napvilágra került – írásszakértők által alátámasztott – bizonyítékok is, melyek szerint az EMNP Kárpátokon kívüli megyékben, valamint Bukarestben gyűjtött támogatólistáin hemzsegnek a hamis aláírások.
Emellett – mint arról beszámoltunk – annak gyanúja is beigazolódott, hogy a „Tőkés-párt” támogatólistáin szereplő egyes személyek személyi adatai sem valósak: a bukaresti, több mint nyolcszáz támogató közül a tényfeltárást végző újságírók által szúrópróbaszerűen kiválasztott több személy lakhelye légből kapottnak bizonyult, miután az illető címeken ilyen nevű emberek nem laknak, és soha nem is laktak.
Árucsatolás: magyar állampolgárság és kötelező párttagság
A fellebbezés tárgyalásán egyébként az EMNP erdélyi aláíráslistáival kapcsolatos különböző panaszokat is a táblabíróság figyelmébe terelhet. Ilyen panaszt fogalmazott meg a perbe való felvételét június 27-én keltezett beadványában kérő Buta Levente marosvásárhelyi lakos, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett marosvásárhelyi demokrácia-központban vele történteket ajánlotta a Bukaresti Törvényszék figyelmébe.
A beadvány szerint Buta Levente április hónap folyamán az EMNT Mihai Viteazul (Klastrom) utca 40. szám alatti demokrácia-központjában érdeklődött a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos dokumentumok felől, ahol a központ munkatársai felszólították: írja alá egyúttal az Erdélyi Magyar Néppárt támogatólistáját is.
„Meglátásom szerint ez az eljárás ellenkezik az alkotmánnyal és az érvényes párttörvénnyel” – fogalmaz a perbe való felvételét kérő marosvásárhelyi lakos, aki nem tett ugyan eleget a demokráci-központban dolgozók felszólításának, ám később tudomására jutott, hogy nevét és személyi adatait felhasználták, aláírását meghamisították, és neve mégis szerepel a támogatólistákon.
Alapfokon hozott döntésében Buta Levente kérését a bíróság elutasította, mint ahogyan több olyan magánszemély vagy szervezet kérését is, akik/amelyek a „Tőkés-párt” bejegyzése ellen emeltek kifogást.
Hozzáfértek Tőkésék a lakosságnyilvántartóhoz?
Hasonló ügy annak a Râmnicu Vâlcea-i rendőraltisztnek az esete is, akinek neve tudta és beleegyezése nélkül került fel az EMNP Vâlcea megyei támogatólistáira. Az ő esetében a nevével való visszaélés, személyi adatainak illetéktelen felhasználása és aláírásának meghamisítása egyéb jogi problémákat is felvet, ugyanis a rendőrök jogállását szabályozó törvény számukra nem teszi lehetővé politikai párt támogatását, annak soraiba való belépést.
Mint lapunknak Mircea Vasile Ion elmondta: bűnvádi panaszt tett a Vâlcea megyei ügyészségen, aminek nyomán a bukaresti I. kerületi törvényszéken meghallgatták. Ugyanott aláírási címpéldányt tett le, amelyet grafológusi elemzésnek vetnek alá, és összehasonlítják az EMNP támogatólistáin a neve mellett szereplő aláírással. „Az ügyész szerint szabad szemmel is megállapítható, hogy a két aláírás teljes mértékben különbözik” – mondta az ÚMSZ-nek a Râmnicu Vâlcea-i rendőraltiszt.
Mircea Vasile Ion kérdésünkre határozottan kijelentette, hogy nem kereste meg őt senki a tavasz folyamán semmiféle pártlistával, amit aktív rendőrként amúgy sem írhatott volna alá. „Visszaéltek a nevemmel, személyes adataimmal, és emiatt erkölcsi kártérítést is követelek” – tette hozzá a rendőraltiszt.
Az ÚMSZ kérdésére Mircea Vasile Ion elmondta: nincsenek információi arról, hogy a neve és adatai hogyan kerültek az EMNP aláírásgyűjtőinek birtokába, de arra gyanakszik, hogy illetéktelenek hozzáfértek a lakossági nyilvántartási regiszterekhez. A rendőraltiszt tudomása szerint egyébként többedmagával van ebben a helyzetben: a törvényszéken vele együtt más rendőröket és hivatásos katonákat is meghallgattak, akiknek neve szintén szerepel a „Tőkés-párt” támogatói listáin.
Mint arról az Új Magyar Szó korábban hírt adott, az EMNP okirat-hamisítási ügyét a Bukaresti Törvényszék melletti ügyészség a harmadik kerületi bírósági ügyészség hatáskörébe utalta, amely a rendőrségnek továbbította a dossziét. A rendőrség okirathamisításra való felbujtás és hamis aláírások felhasználása címén indított vizsgálatot, ismeretlen elkövetők ellen. Minthogy a „Tőkés-párt” bejegyzésén fáradozó illetékesek lapunk ellen silentio stampát hirdettek, a vádakkal kapcsolatos álláspontjukat nem áll módunkban közölni.
Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)

Egyharmad jut katedrához
„Fogalmam sincs, mi lesz velem, számítottam rá, hogy jövőre már nem kapok állást, de egyelőre még csak nem is körvonalazódik, hol helyezkedhetem el. Tizenhat éve tanítottam helyettes tanárként” – nyilatkozta lapunknak egy marosvásárhelyi pedagógus, aki a tegnapi eredményhirdetéskor sokadmagával szembesült a ténnyel, hogy a tanári „pótversenyvizsgán” sem sikerült katedrafoglaláshoz elégséges eredményt elérnie.
„Fogalmam sincs, mi lesz velem, számítottam rá, hogy jövőre már nem kapok állást, de egyelőre még csak nem is körvonalazódik, hol helyezkedhetem el. Tizenhat éve tanítottam helyettes tanárként” – nyilatkozta lapunknak egy marosvásárhelyi pedagógus, aki a tegnapi eredményhirdetéskor sokadmagával szembesült a ténnyel, hogy a tanári „pótversenyvizsgán” sem sikerült katedrafoglaláshoz elégséges eredményt elérnie.
A 42 éves tanító idén szerzett egyetemi oklevelet is. Mint fogalmazott: a katedrán szerzett tapasztalata veszhet kárba. „Nehéz megérteni, hogy eddig kellettünk, nemzedékek nőttek fel a kezünk alatt, most meg teljesen máshoz kell fogjunk” – tette hozzá.
Nem ment a helyi mutyi
A júliusi megmérettetés után az augusztus 4-i tanári „pótversenyvizsga” is megdöbbentően rossz mérleggel zárult. A második fordulóra több, mint 19 ezer pedagógus iratkozott be, de a vizsgaközpontokban már csak tízezer jelölt jelent meg. Közülük is sokan visszaadták a tételeket, így a múlt heti megmérettetés után 8501 dolgozatot javítottak ki. Tízest csupán ketten kaptak, a vizsgázók több, mint egyharmada még az ötöst sem érte el.
Tavaly a pedagógusok 90 százaléka kapott ötösnél nagyobb jegyet. „Idén sokkal szigorúbban folyt a vizsgáztatás, a második fordulóban is egységes tételekkel szembesültek a jelöltek” – nyilatkozta Oana Badea, az államtitkára, aki szerint eddig a szóbeli ellenőrzés, illetve a helyileg összeállított kérdőívek miatt lehettek jobbak az eredmények.
Az idén a vizsgaközpontokat térfigyelő kamerákkal szerelték fel, 26 tanárt zártak ki csalásért, vagy csalási kísérlet miatt. Azok, akik nem elégednek meg a tegnap közzétett eredményekkel, ma 17 óráig élhetnek fellebbezési jogukkal, a végleges eredményeket 11-én teszik közzé. Az elmúlt évekhez képest idén kimagaslóan magas a sikertelenül vizsgázók aránya: 2008-ban a jelöltek 18 százaléka, 2009-ben 17, míg 2010-ben a vizsgázók 23 százaléka kapott 5-nél kisebb jegyet.
Szakmai tisztogatás
„Célunk, hogy a következő tanévtől csak azok foglalhassanak el katedrát, akik valóban megfelelő módon fel vannak készülve. Az idei tanári versenyvizsga eredményeit elnézve biztosan mondhatjuk, sikerült elérni azt, amit eredetileg az oktatási tárca célként megjelölt” – jelentette ki Oana Badea azzal kapcsolatban, hogy idén csupán a jelentkezők egyharmada, a legjobban felkészültek juthattak álláshoz. Szerinte várhatóan eltűnnek a tanügyi rendszerből azok, akik évtizedeken át szakképesítés nélkül láttak el tanári feladatokat.
Esély csak falvakban
Maros megyében 600 személy iratkozott be a vizsgára, de mindössze 360 maradt versenyben: ennyien pályázhatnak a még szabad állásokra – tudtuk meg a főtanfelügyelő helyettestől. Illés Ildikó emlékeztetett: sokan azok közül sem jutnak álláshoz, akik az előző, szakképzetteknek hirdetett vizsgán eredményesen szerepeltek. „Talán vannak még olyan eldugott kis falvak, ahol nem vállal tanítást a szakképzett pedagógus, ott lehet még esélye a szakképzetlen pályázóknak” – ismertette a Maros megyei helyzetet Illés.
Kovács Júlia óvodákért felelős tanfelügyelő elmondta, Maros megyében az óvónői helyekre is túljelentkezés van, sokan maradnak állás nélkül azok közül, akik vizsgáztak. „Még most is termelik az egyetemek az óvodapedagógusokat, pedig már most is nagyon sokan vannak, akiknek nincs ahol elhelyezkedniük” – mondta az ÚMSZ-nek Kovács Júlia.
Kolozs megyében az országos átlagnak megfelelően gyengék voltak a vizsgaeredmények, feltűnően sok volt a kettes és a hármas minősítés. „A külső szemlélő számára megdöbbentő lehet, hogy ennyire alacsonyak a vizsgajegyek, de sokan nem is értjük, mit várnak el tőlünk. A tételeknek nem sok köze van ahhoz, amit az iskolában a tanterv szerint leadunk” – panaszolta egy Kolozs megyei pedagógus, aki – mint fogalmazott – számított az alacsony osztályzásra, és „már csak dacból” jelent meg az augusztus elei vizsgán.
Király András oktatási államtitkár lapunknak korábban úgy nyilatkozott, a minisztérium elvárja, hogy a pedagógusok felkészültsége megfeleljen az oktatási reform alapelveinek, és a versenyvizsgára való felkészülést több szakmai programon is lehetővé tették az érdeklődők számára. „Aki akart, az fel tudott készülni a módszertani előkészítőkön” – összegezte az államtitkár.
Antal Erika, Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)

„Hazudott a pópa”
Mindenki elmondta a maga álláspontját, ám nem sikerült közös nevezőre jutni az ortodox templom építését illetően – számolt be lapunknak Csíki Sándor nyárádszeredai tanácsos arról a tegnapi egyeztetésről, amelyen a helyi református, unitárius lelkészek és az ortodox pópa is részt vettek.
Mindenki elmondta a maga álláspontját, ám nem sikerült közös nevezőre jutni az ortodox templom építését illetően – számolt be lapunknak Csíki Sándor nyárádszeredai tanácsos arról a tegnapi egyeztetésről, amelyen a helyi református, unitárius lelkészek és az ortodox pópa is részt vettek. Az évek óta húzódó vita, amelyről lapunk is beszámolt, tovább mélyül, mert a pópa továbbra is a zömében magyarok lakta kisváros főterén szeretne helyet biztosítani az egyházi építménynek annak ellenére, hogy az önkormányzat ezt nem engedélyezi.
Csíki Sándor azonban úgy fogalmazott, mégsem volt teljesen hiábavaló a tegnapi megbeszélés, hiszen a jelenlevők pontos információhoz jutottak az ortodox hívek számát illetően. „Eddig nem tudtuk, hogy pontosan hány az ortodox felekezetű lakosa Nyárádszeredának, most megtudtuk, hogy 45” – számolt be az ÚMSZ-nak a tanácsos, hozzátéve, hogy a városkában ezer református és négyszáz unitárius él.
Az ortodox híveknek két templomuk van, egy fatemplom, amely felújítva várja a misézőket, valamint egy másik, a nyárádszeredai vasútállomás melletti épület is a rendelkezésükre áll. Tegnap olyannyira eltértek az álláspontok, hogy még a vita nyelvén is vitatkoztak a résztvevők, mert a fiatal román pópa azt állította, magyarul nem, csak angolul beszél anyanyelvén kívül. A jelenlevő unitárius lelkész ezért angolul szólt hozzá, de hamar kiderült, hogy a makacs egyházi ember hazudott: csak az anyanyelvén tud kommunikálni.
„A legkínosabb az volt számunkra, hogy a pópa hazudott. Hazudott, amikor júliusban nyílt levélben kért segítséget az államelnöktől és azt állította, hogy emlékművet állítottunk ott, ahová nem adtunk engedélyt a templomépítésre. Holott az emlékmű már nyolc éve áll Nyárádszereda központjában” – emlékeztetett az önkormányzati képviselő, aki hozzátette, az ortodox hívek sem tudtak a jelzett vitairatról.
Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)

Megszállók Kommandón
Ellehetetlenítik az idegenből érkező gyűjtögetők a kommandóiak egyik fontos bevételi lehetőségét, a gomba- és erdeigyümölcs-szedést és -értékesítést – panaszolta több helybeli is a falunapok alkalmával. Nem elég, hogy a félig érett gyümölcsöt is leszedik, szemetet, mocskot hagynak maguk után a rögtönzött táborhelyeiken – mondta egy idős asszony, Kelemen Ida.
Kommandóra a környező falvakból, Zaboláról, Zágonból, Kovásznáról, de más megyékből is érkeznek nyaranta gombát és erdei gyümölcsöt szedő csoportok, főként romák. Szekerekkel, lerobbant autókkal jönnek, az erdő szélén, de gyakran a falu közelében állítják fel táborhelyeiket, ahol nomád körülmények között akár egy hónapig is élnek. A róka-, medve- és gebegomba (gyűrűs tuskógomba) szedése és értékesítése szép haszonnal kecsegtet. A kilónkénti ár változik. Ha gyenge a termés, többet fizetnek, ha "jól ereszt" a hegy, akkor a nagy mennyiségek értékesítésével tesznek szert jelentős haszonra. A kommandóiak számára az egyik fő bevételi lehetőség az erdő terméseinek értékesítése, nem csoda, ha rossz néven veszik, hogy az idegenből érkezettek nyaranta megszállják a környéket, és megfosztják a helybelieket ettől a sokak számára egyetlen jövedelmi forrástól.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Marosvásárhelyi háborgás a hátrányos megkülönböztetés ellen
Holnap este 7 és 9 óra között a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) és a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tiltakozással egybekötött körmenetet szervez Marosvásárhelyen...
...annak ellenére, hogy Dorin Florea polgármester formai hibákra hivatkozva ezt elutasította, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a román szenátusi többség pedig az idei felvételi vizsgák és az egyetemi felvételik lebonyolításában a magyar felvételizőket súlyosan érintő diszkriminatív döntéseket szavazott meg. Marosvásárhelyen idén az általános orvosi szakra 528 román és 274 magyar diák jelentkezett. Az általános orvosi, gyógyszerészeti, illetve fogorvosi fakultáson az egyetem 50–50 százalékos arányban biztosít tandíjmentes helyeket a magyarul, illetve románul tanuló diákok számára, a fizetéses helyeket a román többségű szenátus határozata értelmében az elért média függvényében lehet elfoglalni, függetlenül attól, hogy milyen nyelven folytatják majd tanulmányaikat a fiatalok. A tanügyi törvény előírásai szerint az egyetem vezetősége arról dönthetett, hogy a tandíjas helyeket a román és magyar diákok között egyenlő arányban vagy a média csökkenő sorrendjében osztja el. Az idén a szenátus a média csökkenő sorrendje mellett döntött, és ennek következménye, hogy a magyar diákok elestek a tandíjas továbbtanulás lehetőségétől.
Emellett az évek során az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem folyamatosan diszkriminatív bánásmódnak volt és van kitéve, az 1962-ben pártrendeletre kétnyelvűvé alakított intézmény számára nem tették lehetővé, hogy önálló, saját költségvetéssel és meghatározott számú hellyel rendelkező tagozattá váljék.
A MOGYE története jól példázza az erdélyi magyarság kiszorításának és kisemmizésének tudatosan megtervezett folyamatát. A második bécsi döntés következtében Kolozsváron újjáalakult a Ferenc József Tudományegyetem. 1945-ben Nagyszebenből Kolozsvárra költöztették az I. Ferdinánd király Tudományegyetemet. Azzal az ürüggyel, hogy a kolozsvári klinikákon nem volt elegendő hely, az orvosi kart áthelyezték Marosvásárhelyre. Ez volt tulajdonképpen a Kolozsvár mint a magyar egyetemi oktatás melegágya, históriai hagyományainak elsorvasztásához vezető első lépések egyike. 1948-ban a tanügyi reform a marosvásárhelyi orvosi kart leválasztotta a Bolyai Egyetemről, és fokozatosan semmibe vették azokat a törvényrendeleteket, amelyek szerint az egyetemet a magyar kisebbség számára hozták létre, és bevezették a kétnyelvű oktatást. A magyar diákok létszáma az évek során fokozatosan csökkent. 1963-ban 88 végzős közül 81 magyar, 2 román és 5 más nemzetiségű volt, 1994-ben 240 végzős közül csak 28 volt magyar, 211 román szerzett diplomát és 1 más nemzetiségű volt.
1990-ben, a romániai fordulat után az egyetem magyar hallgatói sztrájkba kezdtek. Ehhez később a tanárok is csatlakoztak, de Marosvásárhely "fekete márciusa" ezt a jogkövetelő megmozdulást is lesöpörte a tárgyalások asztaláról. Közben a magyar oktatók aránya is fokozatosan csökkent, az újonnan létrehozott szakok zöme – kivéve az általános orvosi asszisztensképzést és a bábaképzést – csak román nyelven indult. A MOGYE magyarországi diákjainak is román nyelven kell államvizsgázniuk. A szenátus kétharmados többségű román szavazógépezet, és az már az orcátlanság határát súrolja, hogy a jelenlegi szenátus tagjainak többsége magyar oktatók által vált jó nevű szakemberré, s ők azok, akik a tanügyi törvénynek a magyarságra nézvést kedvező rendelkezéseit is ellenünk fordítják.
Az olló és posztó ebben a kérdésben is a magyarság politikai képviseletének a kezében, tőlük is függ, hogy a hátrányos megkülönböztetések sorozatának kitett egyetemiek ügye, a magyarság ügye mellé állnak-e.
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírzárlat a Teleki Tékánál
Bár már fél éve zárva van a marosvásárhelyi Teleki Téka a tavaly novemberben felfedezett jelentős könyvhiány miatt, továbbra sem tudni, ki a felelős a nagy értékű, 16–19. századi kiadványok eltűnéséért. A városban már legalább egy évtizede szóbeszéd tárgyát képezi a szervezett könyvlopás, amely egyes források szerint még a ’89-es rendszerváltás előtt elkezdődött. Időközben kiderült, hogy a könyvtár vezetősége már 2007 óta tud a hiányról, amely a 17. századi könyvek katalógusának összeállításakor vált nyilvánvalóvá. A rendőrség még a könyvtár vezetőségét sem értesíti a nyomozás állásáról, a turisták pedig hiába kopogtatnak Erdély egyik leghíresebb könyvgyűjteményének frissen restaurált kapuján.
Hiába kopognak Erdély egyik leghíresebb közkönyvtára, a marosvásárhelyi Teleki Téka kapuján a turistacsoportok, a nemrég restaurált boltíves kapu nem nyílik meg. Pontosabban egy őr jelenik meg, aki nyomban közli az érdeklődőkkel, hogy az intézmény tatarozás és leltározás miatt zárva van. Már fél esztendő eltelt, amióta a gróf Teleki Sámuel által alapított közkönyvtár nem fogadja vendégeit. „Én csak annyit tudok, hogy a belső munkálatok miatt a volt munkatársaim a hatalmas könyvállományt egyik teremből a másikba költöztetik, és közben leltároznak” – mondta el lapunknak Spielmann Mihály, az intézmény augusztus elsején nyugdíjba vonult részlegvezetője.
Az áldatlan állapot nagyjából a tavaly november végén kirobbant könyvlopási botrány óta tart. Mint arról lapunkban akkor beszámoltunk, több száz kiadvány, többek között a 16. században kiadott könyvritkaság tűnt el az intézmény polcairól.
A rendőrség akkor indított eljárást, amikor az egyik helyi román nyelvű napilapban bizonyos Dan Apostol olvasói levélben hívta fel a figyelmet a jelentős hiányra. A városban már legalább egy évtizede szóbeszéd tárgyát képezi a szervezett könyvlopás, amely egyes források szerint még a ’89-es rendszerváltás előtt elkezdődött. Időközben kiderült, hogy a könyvtár vezetősége már 2007 óta tud a hiányról, amely a 17. századi könyvek katalógusának összeállításakor vált nyilvánvalóvá. Az eltűnt kötetek értékét nem ismerik, hiszen jelen pillanatban szakemberek híján egyetlen romániai könyvtárban sem történt értékbecslés. Spielmann Mihály szerint a hiányzó könyvek egy része igencsak értékes, 17–18. századi, köztük Magyarország történelmével, általános történelemmel foglalkozó kötetek, albumok, különlegességek.
A tolvaj vagy tolvajok dolgát az is megkönnyítette, hogy 1990 óta minden egyes kiadványhoz hozzá lehet férni, nincs zárolt állomány.
Ugyanígy 2007-ig pénzhiány miatt a megyei önkormányzat szinte semmiféle biztonsági intézkedést nem hozott. Azóta minden terembe kamerákat szereltek és őröket alkalmaztak. Segélyhívásra azonban hónapok óta nincs lehetőség: a több mint kétszáz évvel ezelőtt épült ingatlan egyetlen vezetékes telefonvonala meghibásodott, és a számos beadvány ellenére a Romtelecom munkatársai a mai napig sem orvosolták a hibát. „Ilyen szempontból még mindig ott tartunk, mint a szocializmus idejében. Még szerencse, hogy a munkatársak többsége rendelkezik maroktelefonnal, amelynek számlájába a megyei könyvtár azonban egyetlen fillért sem pótol” – kifogásolta a helyzetet a leköszönt részlegvezető.
A nyomozási folyamat zökkenőmentesítése érdekében a rendőrség elzárkózott a fejlemények ismertetésétől, a nyomozás eddigi eredményeiről még a könyvtár vezetőségét sem tájékoztatják. A hatóság februárban a magyar rendőrség segítségét kérte az ügyben, melyről annyit tudni, hogy a főgyanúsított Dobos Ferenc János magyarországi állampolgár, akit korábban Segesváron tetten értek, amint az ottani könyvtárból akart köteteket lopni. Az illetőt a Teleki Téka rendszeres látogatójaként ismerik, azonban semmiféle bizonyítékuk nincs arra, hogy esetleg az illető személy követte volna el a lopásokat. Monica Avram, a megyei könyvtár igazgatója azt mondja, hogy a nyilvántartások szerint a hiányzó könyvek közül mindössze egyetlen kötet járt korábban az olvasóterembe beülő Dobos kezében.
Deé Nagy Anikó, a Teleki Téka anyagi és szellemi támogatására létrejött Teleki Alapítvány tiszteletbeli elnöke korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, javasolni fogja az alapítványnak, hogy a világhálón tegyék közzé a hiánylistát, hisz szerinte van remény arra, hogy antikváriumokból, gyűjtőktől előkerüljenek a felmérhetetlen szellemi és anyagi értékkel bíró kiadványok. Hangsúlyozta, olyan könyvritkaságokról van szó, melyek „nem tűnnek el csak úgy”. Példaként említette az egyik, a Bolyaiak magángyűjteményéből eltűnt könyvet, Carl Friedrich Gauss 1801-ben megjelent Disquisitiones Arithmeticae című művét, amelyet a neves fizikus tiszteletpéldányként adott barátjának, Bolyai Farkasnak, s amelyben az erdélyi magyar tudós két bejegyzése is szerepel. Ez a Bolyaiak magántékájának legértékesebb darabja, amelynek másik öt, szintén nagy értékű művel együtt nyoma veszett, mondta a szakember, aki szerint nem az a legfontosabb, hogy ki a vétkes, hanem a könyvek, illetve hogy egyáltalán visszakerülnek-e valaha.
A marosvásárhelyi Teleki Tékát 1802-ben alapította gróf Teleki Sámuel, a könyvgyűjtemény mintegy 40 ezer kötetet tartalmaz, közöttük olyan könyvritkaságokat, amelyek a bibliofil főnemes saját gyűjteményéből származnak. Teleki állandó kapcsolatot tartott a nagy európai nyomdákkal, könyvkiadókkal, így sikerült megvásárolnia a könyvnyomtatás kezdeteitől a 19. század elejéig kiadott legjelentősebb munkák nagy részét. Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Kolozsvár: elköltöztetik a főtéri piacot, továbbra is szünetel a koalíciós együttműködés
Megszűnhet a kolozsvári Főtéren működő hétvégi piac, miután az RMDSZ és a PDL megyei vezetősége kedden megbízta Sorin Apostu polgármestert, hogy változtassa meg a piac helyszínét. Továbbra is érvényes azonban a két alakulat közti koalíciós megállapodás felbontásáról szóló megyei RMDSZ-döntés.
Szombaton rendeznek másodszor és várhatóan utolsó alkalommal hétvégi zöldség- és gyümölcsipiacot Kolozsvár főterén. Sorin Apostu polgármester szerint a hetipiacot szombaton még a Főtéren tartják, utána azonban a sportcsarnok előtti térre költöztetik. A polgármesteri hivatal ugyanakkor közleményében arról tájékoztatott: a kezdeményezés sikerére való tekintettel öt további helyszínen rendeznek mozgó hetipiacot.
A Kolozs megyei PDL és az RMDSZ vezetősége kedden megbízta Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy a Főtér helyett keressen más helyszínt a Szent Mihály templom melletti parkolóban működő szombati piac számára.
Szombaton még lesz zöldség- és gyümölcsárusítás a Főtéren, a jövő hét végén azonban már a sportcsarnok előtti téren zajlik a hetipiac – közölte Sorin Apostu polgármester a találkozó után a Stiri de Cluj portál szerint.
Máté András parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kedden megbeszélést folytatott Daniel Budával, a Demokrata Liberális Párt (PDL) Kolozs megyei szervezetének elnökével, illetve Sorin Apostu polgármesterrel. Az RMDSZ-es politikus a találkozó után azt mondta: várhatóan szombaton működik utolsó alkalommal a polgármesteri hivatal döntése által létrehozott hétvégi piac.
„Felhatalmaztuk Sorin Apostu polgármestert, hogy találjon megfelelő helyszíneket a mozgó piacok számára, különösen a város lakónegyedeiben. Ha sikerül technikai megoldást találnunk arra, hogy a termelőket értesítsük a helyzetről, akkor a piac már a hétvégétől elköltözik. Ha nem sikerül értesítenünk őket, akkor szombaton még működik a hetipiac a főtéren, de az lesz az utolsó alkalom. Olyan helyszíneket kell találnunk a piacok számára, amelyeket mindenki elfogad” – mondta Máté.
Azt is elmondta, hogy a PDL-vel kötött koalíciós megállapodás továbbra is felbontottnak minősül, amíg a Kolozs megyei RMDSZ állandó tanácsa nem dönt annak újbóli érvényesítéséről. Máté szerint a testület várhatóan a jövő héten ülésezik.
Máté hangsúlyozta: Kolozs megyei RMDSZ állandó tanácsának múlt heti döntése nyomán a kolozsvári helyi tanács szerdai ülésén az RMDSZ öt képviselője saját belátása szerint szavaz.
Daniel Buda a keddi találkozó után közölte, megoldásokat találtak a két alakulat közti nézeteltérésekre. A Kolozs megyei PDL elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ kolozsvári tanácsosai szerdán úgy szavaznak majd, „ahogy kell”. „Sosem politizáltuk el az ügyeket a helyi tanácsban”, fűzte hozzá Buda.
Mint mondta, a keddihez hasonló egyeztetéseket folytatják az RMDSZ-szel, a következőkben a két alakulat vezetése kéthetente találkozik.
Mint arról tájékoztattunk, Sorin Apostu kolozsvári polgármester döntése nyomán szombaton zöldség- és gyümölcspiac kezdte meg működését a Főtéren, a Szent Mihály templom melletti parkolóban. A polgármester kezdeményezésének gyakorlatba ültetésével az RMDSZ felbontotta a PDL-vel kötött helyi koalíciós megállapodást. Krónika (Kolozsvár)

Észérvek vagy polgári engedetlenség – melyik a nyerő?
Az uborkaszezon ellenére az elmúlt napokban-hetekben négy kirívó eset borzolta fel a kedélyeket Erdélyben, Romániában, de Magyarországon és Nyugat-Európában is: július 19-én Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvivő alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke négynyelvű műanyagtáblát ragasztott a Mátyás-szoborcsoport talapzatán törvénytelenül elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblára.
Nem sokkal ezután, pontosabban július 26-án Landnam Gábor holland állampolgár, a Németalföldön bejegyzett Európai Magyar Emberi Jogok Alapítvány Közép-Európa elnevezésű szervezetének képviselője villámakció során két öntapadóst ragasztott a Iorga-tábla jobb alsó és bal felső sarkára. Pénteken, augusztus 5-én az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy döntött, felbontja a megyei szintű kormánykoalíciós egyezségnek a helyi vonatkozású kitételeit, ugyanis betelt a pohár: Sorin Apostu polgármester döntése alapján szombatonként zöldség- és gyümölcspiacot szerveznek a Főtérnek a magyar főkonzulátus felőli oldalán, a parkolóban. Hétfőn, augusztus 8-án hat magyar állampolgárt – köztük egy tízéves kisfiút – kísértek be a kolozsvári 6-os számú rendőrőrsre, amiért magyar nyelvű táblát helyeztek el a város Torda felőli bejáratánál. Négyet közülük kihallgattak, a csoporthoz tartozó nő és a kisfiú szabadon mozoghatott, őket nem hallgatták ki, vádat sem emeltek ellenük.
Négy eset, négy teljesen más forgatókönyv, érvrendszer, politikai vonalvezetés, szemlélet és eljárás.
Hantz, Soós és Landnam akciója beillik a polgári engedetlenség kategóriájába. A három szereplő közül kettő (a BKB ügyvivő alelnöke és az Európai Magyar Emberi Jogok Alapítvány Közép-Európa képviselője) marad néhány napot, aztán elhagyja a várost, mi pedig itt maradunk viselni a következményeket.
Ez a helyzet áll fenn a miskolci magyarok esetében is, akik közül az egyik, nevezetesen Miklós Árpád a Jobbik Magyarországért Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési frakcióvezetője…
Ne feledjük: nemrég Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régióelnöke is hasonló akcióra buzdított. Nevezetesen arra, hogy helyezzünk virágokat a Iorga-táblára. Az sem mindegy, hogy május 30-án Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is egy csokor virágot tett volna a törvénytelenül elhelyezett táblára, de a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közösségi rendőre, aki őrizte a táblát, magyar nyelven közölte a diplomatával, hogy nem teheti a csokrot a táblára, csak mellé.
Olyan jelzések ezek, amelyek világosan mutatják az erdélyi, a romániai, a magyarországi és a világ szinte bármely táján élő magyarok bosszúságát, frusztráltságát annak kapcsán, hogy Kolozsváron Sorin Apostu polgármester a funári időkhöz hasonló, de más köntösbe öltöztetett eszközökkel próbálja ugyanazt elérni, mint a szélsőségesen nacionalista, nagy-romániás ex-városvezető: ellehetetleníteni a kolozsvári magyarság életét, feladásba, közönybe és beletörődésbe kergetni bennünket.
Hétfőn este a Realitatea hírtelevízió kolozsvári stúdiójának műsorában azt is elmondtam, hogy a felháborodás, a frusztráció érthető. A kolozsvári magyarságot zavarja és bántja, hogy míg Emil Boc ex-városvezetővel többnyire lehetett tárgyalni (ne feledjük, a volt polgármesternek köszönhető, hogy részben betömték a gödröket a Főtéren),
Sorin Apostu azt tesz, amit akar, nem egyeztet az RMDSZ-szel, sem úgy mint koalíciós partnerrel, de úgy sem mint a magyarságnak a helyi döntéshozó testületben képviselt érdekvédelmi szervezetével.
Emlékeztettem a nézőket, hogy 2009 novemberében az RMDSZ városi tanácsosai László Attila alpolgármesterrel 11 pontba foglalták össze a magyarság kéréseit. Felsoroltam, hogy ezek közül mi valósult meg: kikerültek a 2002-ben elfogadott (!!!) városi tanács határozatában rögzített, tehát törvényes és kötelező többnyelvű helységnévtáblák? Nem. A város műemléképületeire kihelyezték a többnyelvű tájékoztató feliratokat? Nem. Nyomtattattak hivatalos turisztikai tájékoztató-anyagokat magyarul? Nem. A polgármesteri hivatal által rendezett események hivatalos hirdetései, plakátjai magyar nyelven is megjelentek? Nem (kivétel a Pécsi Napok Kolozsváron). Van magyar tartalom a városháza honlapján? Részben teljesítve, de csakis Csoma Botond városi tanácsos személyes „keresztes hadjáratának” köszönhetően. A város új utcáinak elnevezésekor (de a régi utcák átnevezése esetén is) tiszteletben tartották a város etnikai megoszlását? Nem. Sőt! A Dsida Jenő utca neve sem került vissza! A városháza által szervezett vagy társszervezett rendezvényekre meghívtak magyar együtteseket, illetve előadókat is? Részben. A gyűlöletre szító, kétes értelmű emléktáblákat kicserélték? Nem. A Városházi Közlöny-ben van magyar oldal? Nincs. Ugyanakkor a rendes átalakítás helyett (az se kellett volna!!!) a Főteret valósággal bemocskolták, mi több: itt és csakis itt (miért nem például a Bocskai/Avram Iancu, Széchenyi/Mihai Viteazul téren?) szerveznek sörfesztivált, könyvvásárt, virágvásárt, fagylaltfesztivált, és létesítenek korcsolyapályát stb.
Ezeken kívül törvénytelenül helyezték el a Iorga-táblát (kit érdekel a jogszabályok betartása?), a Házsongárdi temetőben sírokat, tumbákat rongálnak meg.
Ezeket az észérveket talán már fölösleges felsorolni, ugyanis a 80 százalékos román többség s annak képviselője, Sorin Apostu polgármester azt tesz, amit akar. Vagy mégsem? Kérdezem ezt azért, mert kedden délben Máté András a Szabadságnak azt nyilatkozta: minden valószínűség szerint érvénytelenítik a helyi koalíciós megállapodás felbontását, ugyanis találkozott kollégájával, Daniel Budával, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) megyei vezetőjével és Sorin Apostu polgármesterrel, s arra a következtetésre jutottak: meg kell őrizni az együttműködést.
Tájékoztatása szerint az elöljáró vállalta, hogy amennyiben sikerül értesítenie az őstermelőket, akkor már ettől a szombattól máshová költöztetik a mozgó zöldség- és gyümölcspiacot, így a Megyei Állandó Tanács jövő héten dönt majd a tárgyalás eredményeképpen létrejött helyzetről, s folytathatják a helyi együttműködést.
A zöldség- és gyümölcspiac az utolsó csepp volt a pohárban. Miért is?
Egyrészt mert törvénytelen. A városi tanács 2002-ben elfogadott tanácsi határozata szerint csakis a helyi döntéshozó testület beleegyezésével és jóváhagyásával lehet hasonló rendezvényeket szervezni a Főtéren. Anno ezt a határozatot azért hozták az akkor ellenzéki szabadelvű, szociáldemokrata és RMDSZ-es városatyák, hogy megfékezzék a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar ámokfutását. Lám-lám, Sorin Apostu esetében ezt ma is lehetne alkalmazni. Másrészt a műemléképületek, templomok mellett jogszabályba ütköző ilyesmit szervezni. De úgy látszik, a törvényes rendelkezések nem számítanak.
A tehetetlenségi érzés jelzései másképp nyilvánulnak meg: míg egyesek műanyagtáblát ragasztanak, mások az öntapadós mellett döntenek, az EMNT és a diplomata inkább virágokat helyez el az ominózus táblára. Előbbiek a polgári engedetlenség jeleit hordozzák magukon, a másik kettő pedig a finom jelzések eszköztárát használja. Pedig, ugye, az EMNT részéről erélyesebb, határozottabb fellépést várna az ember, ugyanis ebben is más akar lenni, mint az RMDSZ. Egyébként a polgári engedetlenség gondolatát éppen a sokak által puhánynak titulált érdekvédelmi szövetség képviselője, Csoma Botond, a városi tanácsosok frakcióvezetője vetette fel először. Nem is akárhol, azaz nem magánbeszélgetésen, hanem a szervezet Megyei Állandó Tanácsában és a sajtóban.
Visszatérve azokra a magyar állampolgárokra, akik a polgári engedetlenség opciót választották: szerintem kissé fura és gyermeteg módszert alkalmaztak.
Hogyhogy éjjel jövünk Székelyföldről, s Tordán, illetve Kolozsváron magyar nyelvű helységnévtáblával akarjuk lefényképeztetni magunkat!? Világos, s ezt több forrás is megerősítette, hogy esetükben a kolozsvári rendőrség, a titkosszolgálat közbenjárásával és talán segítségével is, példát akart statuálni. Míg a valamelyik évben december elsején hőzöngő magyar gárdást hamar kiengedték, addig a miskolciakat több mint 12 órán keresztül bent tartották a 6-os számú rendőrőrsön. Az ellenük felhozott vádak egyszerűen nevetségesek: közerkölcs elleni vétség és közrendháborítás. Miért? Valaki megmutatta az intim testrészeit, vagy üvöltöztek, mint Tarzan? Egyértelmű, hogy képtelenek voltak más jogi besorolást találni. Kérdés viszont, hogy az ügyészség megőrzi vagy megváltoztatja a rendőrség besorolását. Amúgy Miklós Árpád, az egyik bekísért a Jobbik Magyarországért Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési frakcióvezetője. Ismét egy olyan közszereplő, aki egy könnyen szélsőségesnek is nevezhető szervezet képviselője, s aki Erdélybe jön, feszültséget kelt, majd hazamegy Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, s nyugodtan éli tovább az életét. Mi több, odahaza már-már hősként tekintenek majd rá, aki védeni próbálta a nyelvi jogokat Erdélyben, s szembeszállt a „túlkapásairól híres román rendőrséggel.”
Nincs szükségünk Kolozsváron ilyen hőzöngésekre, fotózásokra, HVIM-es és magyar gárdás, jobbikos feszültségkeltésre!
Érdekes viszont, hogy a „jobbikos kocsiban” a rendőrök nem találtak semmilyen szerszámot, amellyel kifüggeszthették volna a Kolozsvár feliratot. A bekísértek elmondása szerint kábelkötegelő segítségével rögzítették volna a táblát azért, hogy fényképeket készítsenek. Érdekes, hogy amikor László Attila alpolgármester és az RMDSZ-es városi tanácsosok többnyelvű üdvözlő táblát helyeztek el a város bejáratainál, akkor bezzeg egyetlen kékruhás sem mozdult. Íme, az újabb kettős mérce.
A műsorban elmondtam azt is, hogy egyetértek Máté Andrással, aki azt nyilatkozta: Sorin Apostu megelőzhette volna az ehhez hasonló incidenseket, ha betartja a törvényt, s kihelyezi a többnyelvű helységnévtáblát a város be- és kijáratainál. Magyarán: kihúzta volna a probléma méregfogát. De nem tette.
Hátha a kolozsvári és az erdélyi románság egy része átlátja, hogy az épített örökségnek azt a részét akkor hozták létre, amikor a mostani többség kisebbség volt a városban, azaz
szinte teljesen fordítottak voltak a mai etnikai arányok.
A jelenlegi többségnek nem sok köze van ehhez az épített örökséghez, ezért úgy tűnik, nem is értékelik azt. Hátha átérzik viszont, hogy számunkra fontos és jelentőséggel bír, s ha ott piacot létesítenek, táblát helyeznek el, akkor az bennünket zavar és bánt.
Kolozsvár polgármestere Focşani városában született, meg sem fordul a fejében, hogy a kolozsvári magyarságot zavarja, ha a templom közelében, a Főtéren zöldség- és gyümölcspiac létesül. Nincs többnemzetiségi, interetnikus tapasztalata, nem érez rá. Lehet viszont, hogy nem ilyen egyszerű a képlet, s talán még egy kis rosszindulat is van a dologban…
Egyelőre sem az észérvek felsorolása, sem a politikai egyeztetés, sem a polgári engedetlenség nem járt eredménnyel. Ha sikerül azonban elérni a zöldség- és gyümölcspiac elköltöztetését, akkor lépéselőnyben van a kerekasztal-megbeszélés, az érzelmi és észérvek felsorolása és a politikai egyeztetés, közigazgatási intézkedés.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

Politikai megoldást sürgetnek a magyar tagozat ügyében
Az EMNT nem vesz részt a holnapi tiltakozó körmeneten
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) mint szervezet nem képviselteti magát a holnapi tiltakozó körmeneten. Dr. Brassai Attila, az EMNT oktatási bizottságának MOGYE-ért felelős tagja kijelentette: a körmenettel egy reális problémára kívánják felhívni a figyelmet a szervezők, de a magyar tagozat létrehozásának ügyében nem utcai felvonulásokra, hanem politikai megoldásra van szükség.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létesítése és Marosvásárhely polgármesterjelöltjének támogatása kapcsán tartott tegnapi sajtótájékoztatón Jakab István, az EMNT megyei elnöke és Kali István alelnök mellett jelen volt dr. Brassai Attila, a szervezet oktatási bizottságának képviselője is. Röviden összegezte az új tanügyi törvény megjelenése után történteket, a MOGYE chartatervezetének az egyetemi szenátus általi elfogadását. Kijelentette, a tanügyi törvény értelmében multikulturálisnak nyilvánított Babes-Bolyai Egyetem, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem és a MOGYE közül az első kettőnek sikerült a törvénynek megfelelően létrehozni a magyar tagozatot (departamentumot), a MOGYE-n azonban, miután a törvény szellemében kidolgoztak egy chartatervezetet, a júniusi szenátusi ülésre teljesen más változat került. "A második tervezetből teljesen kimaradt a magyar tagozat létesítése, amit a törvény nem feltételesen ír elő, hanem kötelező jelleggel. E tervezet visszalépést jelent még a meglévő helyzethez képest is, és ellentmond Románia hatályos törvénykezésének, arról nem is beszélve, hogy megszavazása sem történt jogszerűen" – tette hozzá dr. Brassai Attila. Közölte, az EMNT számára az ország területi felosztása mellett a MOGYE magyar tagozatának ügye jelenti a prioritást. "Nemzeti minimum az önálló magyar tagozat működése a MOGYE-n" – hangsúlyozta. Az oktatási minisztériumhoz eddig el kellett jutnia a chartatervezetnek véleményezésre. Dr. Brassai Attila szerint "bízunk abban, hogy a szaktárca elutasítja a chartát, annál is inkább, hogy az oktatásért az RMDSZ miniszterelnök-helyettese, Markó Béla felel, aki Daniel Funeriu tanügyminiszter felettese. Az egyetemi szenátus hatásköréből ki kell venni a departamentumok ügyét, mert ha ez így marad, kecskére bízták a káposztát". Hozzátette, a négy magyarországi orvosi egyetem (a budapesti, a szegedi, a pécsi és a debreceni) rektorai és dékánjai támogatják a MOGYE magyar tagozatának létrehozását, vállalva, hogy segítenek ennek akkreditációs folyamatában. Az akkreditálás megszerzésének legnagyobb akadálya az oktatók hiánya, de ez a magyarországi egyetemek támogatásával megoldható – jelentette ki dr. Brassai Attila, aki szerint az RMDSZ-nek nem kellene "letudnia" a munkát azzal, hogy elintézték a 40 plusz fizetéses helyet a magyar hallgatók számára. Ennél sokkal fontosabb az önálló magyar tagozat létrehozása – mondta.
Az EMNT jelöltje: dr. Vass Levente
A marosvásárhelyi polgármester-választás kapcsán Jakab István kijelentette: az EMNT saját jelöltjének dr. Vass Levente miniszteri tanácsost tekinti, mert úgy véli, ő a legmegfelelőbb személy erre a tisztségre. Remélik, mind az RMDSZ, mind az MPP elfogadja és saját jelöltjének tekinti Vass Leventét, aki szakmailag kiválóan felkészült és garanciát jelent a magyar koalíció megvalósítására, a polgármesteri tisztség és a tanácsi többség visszaszerzésére. Az EMNT aláírásgyűjtésbe kezdett jelöltjének támogatása érdekében. "Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot Vass Leventével, aki azt mondta, abban az esetben vállalja a jelölést, ha az RMDSZ és az MPP is támogatja" – tette hozzá Jakab István.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)