Băsescu „rászervezett” a magyar ünnepre
Zsúfolt március 15-éje lesz az RMDSZ-nek, ugyanis a szövetség marosvásárhelyi központi ünnepségének napjára szervezte rá Traian Băsescu államfő azt a cotroceni-i konzultációt, amelyen a parlamenti pártokat akarja meggyőzni arról, hogy az elnökválasztással egyszerre megtartott népszavazás értelmében vegyék napirendre az alkotmány módosítását.
Az elnöki hivatal „érzéketlensége” éles ellentétben áll a képviselőház ugyancsak tegnapi döntésével, miszerint tekintettel az 1848-as magyar forradalom évfordulós ünnepére, a honatyák „választókerületi munkát végeznek”. Kelemen Hunor RMDSZ-es művelődésügyi miniszter jelezte, a szövetség részt vesz a konzultáción, de nem ért egyet az egykamarás parlament felállításával.
Az államfő meghívására azt követően kerül sor, hogy február végén a két ház összevont állandó bizottságai elutasították az alkotmánymódosító bizottság felállítását. A házbizottságokban jelenleg többségben vannak a szociáldemokrata és liberális képviselők, ezért a koalíciós pártok nem tudják érvényesíteni a plénumban fennálló számbeli fölényüket.
Az ellenzékiek azt nehezményezik, hogy a PD-L által kezdeményezett alkotmánymódosítás kizárólag a képviselők számának csökkentésére és az egykamarás parlament felállítására vonatkozott. A PNL és a PSD nyilvánvalóvá tette, csak abban az esetben hajlandók az alaptörvény módosításáról tárgyalni, ha a többi problémás cikkelyt is átfésülik.
Ioan Oltean PD-L-s alelnök kételyeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy az államfőnek sikerül megváltoztatnia a pártok hozzáállását. „Tudunk arról, hogy az RMDSZ a magyarság arányos képviseletének elvesztése miatt ellenzi az egykamarás parlamentet. Jó hír, hogy a szövetség nem ellenzi vehemensen a reformot, a fenntartások elhárításán pedig dolgoznunk kell” – adott belátást a PD-L és az RMDSZ között zajló háttértárgyalásokba Oltean.
Relu Fenechiu PNL-alelnök azt sem zárta ki, hogy alakulata el sem megy az államfő által kezdeményezett konzultációra. Vele ellentétben Gabriel Oprea, az egyre izmosabb független képviselők csoportjának szószólója azonnal jelezte, hogy részt vesznek a tárgyaláson, sőt saját alkotmánymódosítási javaslatot készítenek.
Kitekintő. Forrás: Erdély.ma

Népgyűlést szerveznek a székelyföldi románok
Maroshévízen szerveznek népgyűlést a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok. A kezdeményező civil szervezet ily módon akarja felhívni az állam figyelmét a magyar vezetők szeparatista törekvéseire, valamint a régió enklávésításának veszélyére.
Március 20-ára hívja Maroshévízre a románokat a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma. Szerdán kiadott felhívásukban emlékeztetnek, 400 000 román él a három megyében.
„Azok leszármazottai vagyunk, akik évszázadokon keresztül küzdöttek a megsemmisítés és a magyarosítás ellen, amint azt Románia első pátriárkája, Miron Cristea kijelentette. Hasonló eszközöket, de más módszereket használnak ma is azonosságunk és megmaradásunk ellen” – olvasható a dokumentumban, amelyet az Agerpres idéz. A hírügynökség szerint a felhívás kitér arra is, hogy a románok – sok más mellett – követelni fogják az állami hatóságoktól, hogy foglaljanak állást a magyar vezetők ellen, akik a területi autonómia révén akarják enklávévá alakítani a régiót.
Hargita Népe. Forrás: Erdély.ma

Brassó elszékelyesítése?
Számítani lehetett arra a hírre, ami most beröppent az ablakunkon: a Demokrata-Liberális Párt — Emil Boc pártja — lehetőséget akar teremteni arra, hogy Brassót elszékelyesítsük, mégpedig úgy, hogy Háromszékhez, Csíkhoz, Gyergyóhoz és Udvarhelyszékhez csatolják. Maros megye ebből kimarad, hogy ne zavarja az elszékelyesítés folyamatát, ők majd Besztercét és a Mezőség egy részét, valamint, valószínű, Segesvárt és környékét székelyesítik el. Ilyenképpen egy helyett lesz két szép székely megye. Olyan ez, mint amikor Ó-Romániát Erdélyhez csatolták.
Komolyra fordítva a szót: Székelyföld történelmi és jelenlegi földrajzi, gazdasági, néprajzi egységének tervezett szétrobbantása bizonyos gazdasági előnyök hangoztatásával hosszú vagy nem is olyan hosszú távon a székelymagyarság bekebelezésével, felszívódásával jár.
Ez az elképzelés azért is veszélyes, mert ahogyan ez történni szokott, a magyar gazdasági szereplők köréből is ki tudják szakítani azokat az érdekelteket, akik a mammon — a pénz — istenének hódolnak, érvekként fel tudják használni azt a már eddig kiépített függőségi rendszert, amely a postát, telefont, csendőrséget, katonaságot, az egészségügyi intézményeket stb. Brassó­ban összpontosítja, a brassói magyar értelmiséget, akik közül a székelységből származókat is elszédíti a Cenk alatti város bűvölete. Az autópálya, a vidombáki reptér mind-mind érvként jelenik meg Brassó elszékelyesítésének stratégiájában.
A jelenlegi helyzetet bonyolítja, hogy a D-LP brassói képviselői, élen George Scripcaruval, szimpatikusan nagyvonalúak a magyarság irányában a Vatra bölcsőjében ringatózó nacionalistákkal szemben, és minden bizonnyal mesterien fogják kihasználni a két megye — Hargita és Kovászna — magyarságának pártos széttagoltságát, a tájegységek között emelkedő ellentétek falait, a Csík és Udvarhely, Csík és Háromszék közötti antipátiát, az eltorzult személyi és csoportellentéteket.
A térség magyar lakossága pedig elveszítette azt az immunitását, amely negyven évvel ezelőtt a(z) (agy)velejéig hatolt, mert az akkori brassói politikai és állami adminisztráció magyarellenes nacionalista brutalitását ma már nem érzékeli, és nem óhajt tanulni még a szlovákiai fasisztoid kurzusból sem, ami nálunk is bármikor trónra hághat.
Tőkés László sajtóirodája figyelmeztet: „Ennyi ellenérdekelt közéleti szereplő között fájdalmas módon maga az ügy szorul háttérbe: Székelyföld területi autonómiája. Pedig soha nem lenne ennyire fontos az összefogás, mint most, amikor a nagyobbik kormánypárt dönteni készül a fejlesztési régiók átszabásáról."
Sylvester Lajos. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kihagynák Maros megyét
A Demokrata-Liberális Párt kolozsvári berkeiből kiszivárgott, meg nem erősített információk szerint Kovászna, Hargita és Brassó megyéből álló fejlesztési régió létrehozását szorgalmazza a nagyobbik kormánypárt. Mint ismeretes, az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetben — amelyet a szenátus hallgatólagosan elfogadott, de a végső döntést az alsóházban kell meghozni — a szövetség a jelenlegi nyolc helyett tizenhat fejlesztési régió létrehozására tett javaslatot, az egyik a székelyföldi megyéket, Hargita, Kovászna és Maros megyét tömörítené.
A Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ közötti hivatalos tárgyalásokon erről a változatról nem esett szó, az egyeztetéseken még nem jutottak el a régiók megrajzolásáig — szögezte le lapunk érdeklődésére Olosz Gergely, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője, aki maga is tagja annak a tárgyalócsoportnak, amelyet a két párt hozott létre, hogy egyezség szülessen a jogszabály ügyében. Mint mondta, ez is egy lehetséges változat, amiről lehet tárgyalni, de az RMDSZ szempontjából sokkal előnyösebb lenne a Hargita, Kovászna és Maros megyéből álló fejlesztési régió. A három megyének ugyanis közös a múltja, hagyományai, kultúrája, és mindezek a gazdaságra is kihatnak. Ráadásul a három megye fejlettségi szintje is közelebb áll egymáshoz — érvelt az RMDSZ által javasolt felosztás mellett Olosz.
A képviselő azt is elmondta: az eddigi egyeztetések során megállapodtak a Demokrata-Liberális Párttal, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók nem eléggé hatékonyak, több kisebb régióra lenne szükség, de a határvonalakig, a felosztásig még nem jutottak el. Abban is egyetértenek a koalíciós partnerek, hogy a felosztás során több szempontot kell figyelembe venni.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Röviden, tárgyszerűen, mert jön Boc”
A pártfegyelem és politika sikeresen szétcincálta a megyei tanácsnál tartott Arad-Békés Vegyes Bizottság soron következő ülésének hangulatát.
Ráadásul Nicolae Ioţcu tisztességes protokolláris baklövést követett el, mert nem ő fogadta békési kollégáját, Domokos Lászlót, hanem a magyar vendég ácsingózott hosszú percekig a díszterem bejáratánál, amíg megérkezett a házigazda. És azonnal bocsánatot kért, hogy nem maradhat, de rohannia kell Temesvárra, mert érkezik Emil Boc kormányfő. Domokos azért némi malíciával megjegyezte, reméli, jó nagy táskával érkezik a miniszterelnök, amelyben utak, iskolák, fejlesztések lesznek Arad számára.
Így aztán a prezídiumban Ioţcut az egyik alelnök, Adrian Ţolea helyettesítette, aki szerencsére elnöke a vegyes bizottságnak. A katasztrofális tolmácsolás pedig – annyira izgult a fordító, hogy előfordult, magyarul ismételte a békési felszólaló szavait – végképp vízszint alá lesüllyesztette a bizottság ülést.
A protokolláris köszöntőben aztán Ţolea még rádobott egy utolsó lapáttal, mert kérte, a hozzászólások legyenek rövidek és tárgyszerűek, hogy befejezzék, mire jön Emil Boc. A noszogatás amúgy értelmetlen volt, mert a program szerint is a délben kezdődött ülést másfél óra alatt tervezték lezavarni, Boc pedig csak 16.00 óra tájékán érkezik ma a megyei önkormányzat székházába.
Az ekképp megágyazott ülésen aztán először ismertették majd elfogadták a bizottság 2009-es tevékenységét, bemutatták és elfogadták a 2010-es programot, majd beszámoló hangzott el a közös projektekről.
Irházi János. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Marosvásárhely fekete márciusa
DVD-n a ’90-es eseményekről készült film
Lapunkban már írtunk a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának kezdeményezéséről, nyilatkozott róla Borbély László kuratóriumi elnök és az 1990-es történéseket több mint 11 órás összeállításban felelevenítő film készítője, Miholcsa Gyula operatőr is. Most a film bemutatójával kapcsolatosan pontosítunk. Erre március 19-én és 20-án kerül sor a Stúdió Színházban. Az első nap 17 órától két DVD-lemezről (1 óra 43 perc és 1,08) a decemberi, januári előzményeket, az iskolaügyeket illetve a februártól március 15-ig lezajlott eseményeket, az orvosi egyetemen történteket ismerhetik meg a nézők. Március 20-án, szombaton 10 órai kezdettel ugyancsak két DVD-ről a ’90. március 16. és 20. között tragikus összetűzésekbe torkollott konfliktusos helyzetet idézi fel a kétnyelvű filmösszeállítás. Az utolsó részt, amelynek időtartama szintén négy órányi, délután 16 órától lehet megtekinteni.
A kétnapos rendezvény szervezői kérik azokat, akik a film által felelevenített 1990-es periódusban a történések aktív résztvevői vagy szenvedő részesei voltak, a napokban jelentkezzenek személyesen vagy telefonon a Bernády Házban ( Horea u. 6. sz. tel.: 0265/266-855). Természetesen a filmvetítésen is számítanak jelenlétükre. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Fáj a feje?
A Fáj a feje? című háromrészes dokumentumfilm témája az 1990. márciusi marosvásárhelyi román–magyar konfliktus. Az alkotás több fejezetből áll, amelyekben megszólalnak a tragikus események megvertjei, a verőlegények, a "megfigyelők" – marosvásárhelyi színészek és rendezők, valamint a hadsereg és a politikum képviselői. A szerzők 20 évvel az események után keresik a tragikus események hátterében rejlő igazságot, miután az állam ennyi idő alatt nem volt képes megtenni.
Az alkotás kétnyelvű dokumentumfilm, mint egy helységnévtábla egy olyan településen, ahol magyarok és románok élnek együtt. A marosvásárhelyi TVR, valamint a TVR1 közös összeállításaként létrejött film szerzői: Bereczki Edit és Cornel Mihalache. A filmet március 13-án, 20-án és 27-én, szombatonként 17 órától sugározza a marosvásárhelyi TVR és március 15-én, 22-én és 29-én, hétfőnként 23 órától a TVR1 csatornán tekinthető meg.
Nézzék meg és nem fog fájni a fejük! Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

"A hazáért és a szabadságért"
Bercsényi László-szoboravatás
A háromszáz évvel ezelőtt, 1703-1711 között lezajló kuruc szabadságharccal kapcsolatban II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem hazáért és szabadságért vállalt önfeláldozó kiállása mellett mindjárt Bercsényi Miklósnak, a kuruc hadak főgenerálisának, a nagyságos fejedelemmel együtt bujdosást vállaló hadfinak a hazaszeretetét kell megemlítenünk. Azonban a család nevét fia, a háromszázhúsz évvel ezelőtt, 1689. augusztus 3-án született Bercsényi László tette igazán híressé Európában: katonai érdemeinek köszönhetően Franciaország marsallja és a huszárság nyugat-európai elterjesztője lett. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete kezdeményezésére 2007 júniusában Székesen a Bercsényi családra: székesi gróf Bercsényi Miklósra és fiára, székesi gróf Bercsényi Lászlóra emlékeztünk. Akkor született meg az elhatározás, hogy állítsunk mellszobrot Bercsényi Lászlónak, ahol a falu lakói évről évre megemlékezhetnek nemzeti ünnepünkön, március 15-én.
A Nagyernyei Polgármesteri Hivatallal, a Székesi Református Egyházközséggel és a magyarországi testvértelepülés, Lábatlan Református Egyházközségével együttműködve az álom immár valóra vált. Miholcsa József szobrászművész kőszobrának a leleplezésére 2010. március 14-én, a 10.30 órakor kezdődő istentiszteletet követően kerül sor.
Dr. Ábrám Zoltán. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Az önkormányzatoknak felelősségük van Székelyföld autonómiájának a kivívásában
Március 15. legyen munkaszüneti nap
Kedden a Székely Nemzeti Tanács és a Székelyvásárhely Egyesület fórumot szervezett a Kultúrpalota kistermében a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismeréséről Székelyföldön. A Népújság kérdésére Izsák Balázs, az SZNT elnöke elmondta, céljuk az, hogy Marosvásárhely lakossága is ismerje meg, mi készül Sepsiszentgyörgyön, milyen határozattervezeteket hoznak nyilvánosságra, bocsátanak közvitára: tulajdonképpen egy helyi előkészítése ennek, segíteni beemelni a közbeszédbe ezt a témát, az ott megfogalmazott határozatokba kitűzött célokat.
Az elnök a fórumon arról beszélt, hogy Romániában nyomban az első önkormányzati választások után kormánymegbízottat neveztek ki, aki ellenőrzést gyakorol az önkormányzatok fölött, megtanították a polgármestereket és tanácsosokat, hogy "az ő hatáskörükbe nem tartozik politika, csak a közvilágítás, legelőtakarítás, az utcák, vagyis korlátozzák magukat olyan tevékenységekre, amelyek nem zavarják a központi hatalom köreit. Megpróbálták fenntartani azt a diktatúrából örökölt beidegződést, hogy a ténylegesen fontos, a közösségeket érintő döntéseket messze, a központban hozzák. Ezt sulykolták a polgármesterekbe, tanácsosokba, hogy nincs feladatuk a közösség szellemi örökségének megőrzésében, nem szólhatnak bele olyan politikai döntésekbe, amelyek arról szólnak, hogy az ő hatáskörüket ki kell bővíteni".
Kijelentette: tudatosítani kell az önkormányzatokban, hogy igenis felelősségük van Székelyföld autonómiájának a kivívásában, szerepet kell vállalniuk ebben.
A pénteki sepsiszentgyörgyi önkormányzati nagygyűlés határozattervezeteit Kiss István, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke, illetve Csíki Sándor, Marosszék Székely Tanácsának alelnöke olvasta fel.
A jegyzők jobban félnek a prefektustól, mint a tanácstól
Csíki Sándor szerint Romániában nem létezik önkormányzatiság. A kifejezés szépen hangzik, de inkább helyhatóság van. Tapasztalta tanácsosként, hogy a saját határozattervezeteit, de a nyárádszeredai tanács határozatait is semmibe veszi a román állam. Legutóbb két, a Csaba-szoborral és a Bocskai térrel kapcsolatos tervezetét támadta meg a prefektus. "Ebben az országban nem úgy működik a demokrácia, hogy az önkormányzat valamit elképzel, a tanács megszavazza és az elkezd működni. Sajnos, nálunk a prefektus, vagy más magas rangú tisztségviselő kitalál valamit, leszól a polgármestereknek, a jegyzőt időnként szőnyegezteti. A jegyzők jobban félnek a prefektustól, mint a tanácstól. Hiába jövünk ötletekkel, utcanév vagy a magyar nyelv használata ügyében, a jegyző azt mondja, igen, de őt a prefektus szőnyegre fogja hívni. Jó lenne, ha elérkeznénk a demokráciának abba a szakaszába, amikor a helyi kezdeményezéseket a jegyzők támogatják, a polgármesterek elfogadják, és működik a demokrácia". Andrássy Árpád, az SZNT jegyzője arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor anyanyelvről beszélünk, az oktatást sem szabad megkerülni.
Egy másik határozattervezet arról szólt, hogy "március 15. legyen munkaszüneti nap a Székelyföldön, mert Székelyföld minden polgárának joga van szabadon megünnepelni ezt a napot".
A kérdésekre és észrevételekre válaszolva, amelyekből nem hiányoztak az RMDSZ-nek szóló bírálatok sem, Izsák Balázs egyebek között kijelentette: Mindig a jövőbe kell tekintenünk és bíznunk abban, hogy amit a tegnap nem tudtunk megtenni, azt holnap meg tudjuk. Akár azt is, hogy összefogjunk adott kérdésben. Minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni, a közvéleményben tudatosítani kell, mellé kell állítani az önkormányzatokat és élni a nemzetközi jog kínálta lehetőségekkel is.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Kormánypénzt várak a székelyföldi fürdőhelyek korszerűsítésére
Több székelyföldi település hagyományos fürdőtelepének felújítási, korszerűsítési terve került a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium beruházási listájára. A Hargita megyei önkormányzat által fejlesztésekre és javításokra igényelt összeg meghaladja az 1,3 millió lejt. Ebből az összegből borszéki, tusnádfalui, csíkszenttamási, gyergyócsomafalvi, lázárfalvi, csíkkozmási, csíkrákosi, madéfalvi, csíkszépvízi, csíkszentkirályi és csíkszentimrei hagyományos fürdőhelyek korszerűsítését tervezik. Borboly Csaba tanácselnök, akárcsak az érintett települések elöljárói, a székelyföldi turizmus fellendülését várja a projekttől.
„Elég sokat hangoztattuk már, hogy a turizmus fellendülése húzza ki a Székelyföldet a csávából, azonban ennek érdekében tenni is kell” - szögezte le Márton László Szilárd, Gyergyócsomafalva polgármestere, aki a Krónikától értesült, hogy a Nyírkerti „feredő” fejlesztésére 50 ezer lejt kért az illetékes minisztériumtól a megyei önkormányzat. A Nyírkerti fürdőt egyébként néhány évvel ezelőtt a budapesti Ars Topia Alapítvány szervezte Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka keretében alakították ki azon a helyen, ahol helyiek szerint a régmúlt időkben is működött egy "borvízfürdő". A megyei önkormányzat által támogatott projektben területrendezésbe, a Maros holtágának halászatra való kiképezésébe, illetve kemping létesítésébe ruháznának be. De az összegből jutna egy szabadtéri színpadra, az ásványvizes fürdő korszerűsítésére, útjavításra és a villany bevezetésére is. „A megvalósuló létesítmény elsősorban a csomafalviaknak jelentene pluszt” - fejtette ki Márton László Szilárd, hozzáfűzve, hogy számára lényeges szempont, hogy otthon, a saját településükön érezzék jól magukat az emberek. Kifejtette, emellett nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy az esetlegesen, illetve célzatosan idelátogató turisták is annyira jól érezzék magukat, hogy még máskor is meglátogassák a települést.
Már vannak olyanok, akik visszatértek
„Nem számítottam ekkora érdeklődésre a Tündérkert iránt” - szögezte le a Krónika kérdésére Mik József borszéki polgármester, aki örömmel konstatálta, hogy tavaly augusztusban - szintén a Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka keretében - kialakított Tündérkert létesítmény sok turistát vonz. Sőt a polgármester szerint már arra is volt példa, hogy aki nyáron kipróbálta az ásványvizes lábáztató jótékony hatását, az ősszel visszatért egy újabb kúrára. A megyei önkormányzat a létesítmény fejlesztésére 200 ezer lejt kért a minisztériumtól, de a helyi tanács is elkülönített a költségvetéséből 50 ezer lejt, hogy a Tündérkertben sóházat építsenek, napozó teraszokat létesítsenek, és minden szempontból vonzóvá tegyék a turisták számára.
Beruházás tanulmányi célokkal
Tusnádfaluban két létesítmény felújítására is pénzt kért a megyei közgyűlés: 160 ezer lejt fordítanának a nádasfürdői közfürdő felújítására, illetve további közel 123 ezer lejt az Olt-Rét Verebesi fürdő modernizálására. „Nádasfürdő természeti rezervátum, az ott kialakított létesítményt inkább tanulmányi célokra ajánlanánk természetjáró fiataloknak, mert a kockás liliom mellett még sok más védett növény megtalálható itt” - magyarázta Ravasz József alpolgármester, aki azt fájlalja, hogy a falutól távol eső létesítmény nagyon elhanyagolt állapotban van. Mint mondta, a 2004-ben létrehozott fürdőt olyan könnyű szerkezetű elemekből építették, amit kikezdett az ásványvíz és az iszap, ráadásul a tél folyamán őrizetlenül hagyott létesítmény épen maradt deszkázatát is széthordták illetéktelen arrajárók. „A község nem tud külön őrt alkalmazni a feredő őrzésére, jó lenne »időtálló« építményekkel felszerelni” - hangsúlyozta az elöljáró, aki többek közt emiatt is szívesebben látná ezen a helyen a tanáruk kíséretében érkező egyetemistákat. Az Olt-Rét Verebesi fürdő esetében viszont már szélesre tárná a kapukat, és ide minden rendű-rangú turistát szívesen látna. Elsősorban, mert nincs természetvédelmi övezetben, másodsorban pedig a faluturizmus fellendülését reméli a projekttől. Az Olt-Rét Verebesi fürdőnél egyébként fürdőmedencét alakítanának ki öltözőkkel és butikokkal, a megyei tanács által kezdeményezett projekt magában foglalná a tervezés és engedélyeztetés költségeit.
Állagmegőrzés és felújítás
„Ráfér az alapos felújítás a Dugás fürdőre” - ismerte el lapunk megkeresésére Gáll Attila csíkdánfalvi alpolgármester, kifejtve, az egyébként nyáron meglehetősen látogatott fürdő nyitvatartási idejét szeretnék meghosszabbítani az őszi szezonra is a beruházás által. A 103 millió lejt megközelítő összegből hőközpontot építenének, területrendezési munkálatokat végeznének, de jutna pénz tetőszerkezet-javításra, villanyhuzalok és nyílászárók cseréjére, masszázsszalon-építésre és a kádak kicserélésére is. A beruházás sikerétől a turistaszezon meghosszabbodását, illetve azt várná az elöljáró, hogy ne csak a környező településekről jöjjenek gyógyulni a jótékony hatású borvíztől az emberek, hanem távolabbi vidékekről is érkezzenek olyanok, akik szívesen időznek hosszasabban is Csíkdánfalván. „Mindezek az elképzelések olyan ütemben valósulnak meg, ahogy az illetékes minisztérium utalja a pénzt” - mondta a Krónikának Borboly Csaba megyei tanácselnök, kifejtve, hogy további lobbi zajlik a borszéki multifunkcionális balneológiai központ, a Gyilkos-tó környezetének védelmére, illetve az üdülőtelep infrastruktúrájának javítására, valamint a gyergyóremetei gyógyfürdőközpont építésére is.
Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Rangsorolná az egyetemeket a BBTE
A hazai egyetemek rangsorolását kéri a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) - jelentette be tegnap Andrei Marga rektor. Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatának rektorhelyettese a Krónikának elmondta, azt egyetem nemzetközi értékelést szeretne.
„Erre azért van szükség, mert az országban több mint hetven egyetem működik, közülük 49 állami intézmény. Minden nagyobb egyetemnek, a bukarestinek, kolozsvárinak, a jászvásárinak, a temesvárinak az a legnagyobb bánata, hogy egynek számít a sok közül. A támogatásokat illetően azonos elbánásban részesülünk az 1989 után indult egyetemekkel” - sorolta a sérelmeiket Magyari.
A rektorhelyettes felettesével egybehangzóan állítja, azért van szükség az egyetemek rangsorolására, hogy a felsőoktatási intézmények teljesítményarányosan kapják a különböző támogatásokat. „Kiemelt státust, előjogokat kérünk, de valós érdemek alapján” - hangsúlyozta. A BBTE amerikai, angol vagy német egyetemek értékelésével foglalkozó céget akar felkérni az egyetem kiértékelésére. „Szigorú és pontos munkát szeretnénk. Ha nekem kellene választanom, egy angol céget kérnék fel” - nyilatkozta a rektorhelyettes. Az egyetemen egyébként tegnap kávézót avattak a közgazdasági kar Györgyfalvi negyedbeli épületének hatodik emeletén. A karon 14 ezer diák tanul, ebből másfél ezer magyar tagozaton. „Rengeteg hallgatónak szolgálhat pihenő-, beszélgetőhelyként, ami nagyon hiányzik a többi épületből. Erre eddig kevésbé figyeltünk oda, örülök, hogy legalább itt, ahol több a pénz meg a tér, odafigyelnek rá” - nyilatkozta Magyari. A rektorhelyettestől azt is megtudtuk, hogy az egyetem földrajz karának otthont adó Mikó-kert fő sétánya visszakapta a Mikó sétány nevet, és ez a város hivatalos térképére is felkerül.
Kiss Előd-Gergely. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

A leleplezés hitele
Sértődött hangvételű, személyeskedő üzengetésbe torkollt az a Tőkés László európai parlamenti képviselő által útjára indított kezdeményezés, amelynek keretében a volt református püspök időről időre újabb, az egykori kommunista titkosrendőrség besúgóinak és tartótisztjeinek nevét tartalmazó listákat tesz közzé.
Ennek nyomán elterelődni látszik a figyelem a lényegről, nevezetesen arról, hogy a rendszerváltás után húsz évvel még mindig alig tudunk valamit arról, hogy ki járult hozzá lelkesen és önszántából, esetleg zsarolás hatására a kommunista rémuralom fenntartásához. Ehelyett az érintettek részéről csak úgy záporoznak a durva minősítésektől hemzsegő replikák, amelyekben sokkal több szó esik Tőkés vélt vagy valós káros szenvedélyeiről és esetleges egyéb problémáiról, mint a listákon megnevezett illetékesek rendszerváltás előtti szerepéről. Persze ezért elsősorban nem Tőkést terheli a felelősség, hanem az 1989 előtti rezsim azon működtetőit és haszonélvezőit, akik a rendszerváltást követően átmentették hatalmukat, és elegendő befolyásuk volt ahhoz, hogy elérjék a rájuk nézve kompromittáló információk további titkosítását, elhallgatását. Káros tevékenységükkel nem csupán saját irhájukat sikerült megmenteniük, de azt is megakadályozták, hogy a román és a romániai magyar társadalom végre szembenézzen saját múltjával, a bűnösök szankcionálásával végre feldolgozhassa saját közelmúltját, és véget vethessen annak az időszaknak, amelyben egykori barátok, kollégák között a tisztázatlan múltbeli tettek miatt továbbra is ott lappang a gyanú és a bizalmatlanság. Ugyanakkor nem mindegy, hogyan zajlik a leleplezés. Minden egyes bejelentést alapos, minden részletre kiterjedő dokumentálódásnak kell megelőznie, hiszen az ártatlanság vélelme erre a helyzetre is érvényes: nem a megvádolt személynek kell bűntelenségét bizonyítania, hanem a vádlónak vádjai igaz voltát. Ha azonban ehelyett a leleplezés kezdeményezője elejtett megjegyzésekkel, igazolatlan vádaskodásokkal áll elő, az könnyen ellene fordulhat. Ha a leleplezési folyamatra akárcsak a legkisebb árnyéka is vetül annak a gyanúnak, hogy a listák közzétételét, egyes személyek kiemelt említését személyes ellenszenv indokolja, ráadásul egyes vádakat nem támaszt alá szilárd bizonyíték, az az egész átvilágítási folyamatot hiteltelenné teheti.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Folyóirat a gyermekeknek
Szatmár megye – Az idei tanévben a szatmárnémeti Mircea Eliade Általános Iskolában már összesen 64 I–IV., valamint V–VIII. osztályos diák olvassa a magyarországi Szitakötő kíváncsi gyermekek folyóiratát, a negyedévente megjelenő lapban a természettudomány mellett helyet kapnak a művészetek, az irodalom és más érdekes téma is.
Gyökös Ferenc, az iskola aligazgatója elmondta, tanintézményükből 4 tanár vett részt a nemrégiben Nagyváradon tartott továbbképzésen, mely témája: a folyóiratban megjelent cikkeket hogyan lehet beépíteni a tanórák anyagaiba. A képzésen Szatmárnémetiből az iskola oktatói mellett részt vettek pedagógusok a 10–es Számú Általános Iskolából, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontból, a Dariu Pop Általános Iskolából, valamint a Ion Creanga Általános Iskolából is — a Szatmármegyei tanárok mellett voltak még Bihar, Kolozs és Aradmegyei tanárok is. Gyökös elmondta, miután a tanórákon felhasználták a folyóirat cikkeit, visszajelezéseket kell küldeniük a szerkesztőknek a diákok reakcióival kapcsolatban. A továbbképzést dr. Horgas Judit, a program vezetője és a folyóirat egyik szerkesztője, valamint Viktor András, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület elnöke tartotta. A folyóirat a gyermekek kreativitását és önálló gondolkodását segíti elő. Forrás: erdon.ro

„Három napig magyar”
„Három napig magyar” – legtömörebben így lehet összefoglalni mindazt, ami az 1990 „Fekete Márciusa” miatt börtönbe zárt marosmenti cigányokkal történt. Ezt az életérzést Puczi Béla egykori elítélt fogalmazta meg egy vele készült interjú-kötetben. Ezt idézte Budapesten Schmidt Mária főigazgató a Terror Háza és a Polgári Kultúráért Alapítvány által közösen alapított Petőfi Emléklap a Helytállásért díjátadóján, 2010. március 11-én.
A megemlékezéssel egybekötött ünnepséget tízperces film vezette be, amelyben megrázó képsorokkal idézték fel a húsz évvel ezelőtt Marosvásárhelyen történteket. A nagyszámú érdeklődő annak is tanúja lehetett, amint Sütő András megverve, fél szemét elveszítve is a szülőföldön való maradás mellett tesz hitet: „ha lehet”.
És hogy ne lehessen, ennek céljából minden lehetőt megtett az egykori Szekuritáté – jelentette ki Schmidt Mária történész, aki egyértelműsítette: a marosvásárhelyi pogrom-kísérlet a volt kommunista nómenklatúra hatalomátmentését és a titkosszolgálatok újjáalakítását voltak hivatottak előkészíteni. Iliescu akkori ideiglenes államfő hathatós támogatását élvezte az akkoriban megalapított Vatra Românească „kulturális egyesület”, amely vehemens magyargyűlöletével tulajdonképpen az egész pogromot levezényelte.
A történészasszony emlékeztetett: 1989. karácsonyán magyarok és románok együtt döntötték meg a diktatúrát – 1990. márciusában viszont épp azért ugrasztották egymásnak a békésen egymás mellett élni kívánó nemzetiségeket, hogy ne tudjanak összefogni a bukott eszme kiszolgálói ellen. A Fekete Március eseménysorozata tulajdonképpen a dezinformálás, a figyelemelterelés eszköze is volt egyben. Az akkor a magyarok mellett kiálló marosszentgyörgyi és Marosvásárhely környéki cigányok közül többeket súlyos börtönévekre ítéltek, míg a románok közül senkit sem találtak bűnösnek. Közös szégyenünk, hogy húsz évig adósok maradtunk a köszönettel és az elismeréssel – jelentette ki a Terror Házának vezetője. Ők nagyon nagy árat fizettek hősiességükért – emlékeztetett Schmidt Mária. A Magyarországra menekült Puczi Béla például tíz évig várt, míg megkapta a menekültstátuszt (közben Franciaországot is megjárta, de onnan is visszatoloncolták); soha se munkát, se állampolgárságot nem kapott – emlékeztetett Schmidt Mária.
Tőkés László volt királyhágómelléki püspök a babiloni fogságból hazatért zsidók építő munkájának példázatával vezette fel köszöntőjét. 1990. január 5-én a Nemzeti Megmentési Front még megkövette a kommunizmus bűnei miatt a kisebbségeket, és állásfoglalásában egyéni és kollektív jogokat ígértek – ehhez képest viszont február végén Ion Iliescu már az erdélyi megyék „szeparatizmusáról”, tulajdonképpen a magyar revizionizmusról beszélt, mesterségesen szítva a magyarellenes hisztériát. Fél évszázad múltán az első szabad magyar nemzeti ünnepünk, 1990. március 15-e kiváló alkalmat kínált erdélyi magyar közösségünk megalázására.
Az utódkommunisták az „oszd meg és uralkodj” elve alapján cselekedtek, mutatott rá az EP-képviselő: szembefordították egymással nem csupán a magyarokat és a románokat, hanem a különböző társadalmi osztályokat is: a bányászokat a bukarestiekkel, az egyszerű munkást az értelmiséggel, a forradalmárokat pedig egyszerűen „lehuligánozták”. 
A marosvásárhelyi szomorú emlékű események következtében „újrakeresztelték” a Szekuritátét, mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, továbbá a pogromkísérlet és a bányászjárások egyenes folyományaként elmaradtak a felelősségre vonások: bár Dan Voinea katonai ügyész legutóbb a prágai nemzetközi kommunizmus-ellenes konferencián is kijelentette, hogy beazonosították mind a forradalom ideje alatt gyilkolókat, mind a későbbi események felelőseit, mai napig nem álltak bíróság elé. Jogőrzés helyett jogorzás törént, idézte az egykori temesvári lelkipásztor.
Tőkés László nagyon fájlalta, hogy az „áldozatból lett bűnös”. Azért csatlakozott Schmidt Mária kezdeményezéséhez, hogy talpára álljon a felfordult világ, hogy megtörténjen az elmaradt igazságtétel. Ugyanakkor – mint mondta – ő „is osztozik a szégyenben”, és elismerte, hogy ez csak szerény kezdete annak, amit megérdemelnek „cigány testvéreink”. Tőkés örömmel fogadta azt a hírt, hogy Bajnai Gordon is fogadta a kitüntetetteket és megígérte, „utánanéz a jóvátétel” lehetőségének. Az EP-képviselő rámutatott, hogy az egykori közös fellépés jó példát mutat a cigánykérdés rendezésére a mának is. „Össze kell fognunk cigány testvéreinkkel” – mondta. Tőkés László abbéli fájdalmát is kifejezte, hogy a kommunizmus áldozatait még mindig alsóbbrendűnek tekintik a holokauszténál. „Rossz íze van a holokauszt tagadását tiltó törvény egyoldalúságának, a kommunizmus áldozataira is hasonlóan oda kell figyelnünk” – fogalmazott.
Végezetül a püspök a megemlékezések további állomásaira hívta fel a figyelmet: március 17-én Brüsszelben, az Európai Parlamentben szerveznek konferenciát a „Fekete Március” tiszteletére, 19-én Marosvásárhelyen az Igazság Fáklyás Menetével emlékeznek, 20-án délelőtt nemzetközi konferencia keretében gondolkodnak magyarok, románok, illetve meghívott EP-képviselők a közös múltról és közös jövőről, míg délután a Vártemplomban Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagygyűlést tartanak.
Temetetlen holtak felett járunk – kezdte beszédét Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Polgári Kultúráért Alapítvány egyik alapítója. A politikus hiánypótlónak tartja a díjat, ugyanakkor elkésettnek is. Meggyalázták az emberi méltóságot akkor és azóta is – hívta fel a figyelmet. Felidézte Puczi Béla egy mondatát, mely szerint három napig volt csak magyar. Ez szívbemarkoló, a mi felelősségünk – fogalmazott. 
Sok adósságunk van a múltból – jelentette ki Balog. Ki győzi ezeket kifizetni, „hol vannak a sok temetetlen holt eltemetői?” – tette fel a kérdést a politikus. Az állam feladata lenne? – vetette fel. Felszólította a mindenkori kormányt, hogy erkölcsi és anyagi jóvátételt adjon ezeknek az embereknek. Megígérte, hogy ezért ő személyesen is dolgozni fog. „De az igazi Magyarország mégiscsak a civil kurázsiból áll” – jelentette ki Balog Zoltán. Szerinte minden változás úgy kezdődik, hogy valakik döntenek, amihez pedig szív kell. 
Végre meg kell értetni, meg kell írni, hogy itt – a Kárpát-medencében és Magyarországon is – igenis van, volt békés egymás mellett élés – mondta. Balog szerint fontos, hogy ez minél világosabb legyen. Bár vannak, akik a gyűlöletből szeretnének erőt meríteni, ez csak erőszakot szülhet – figyelmeztetett a politikus. Mi azt mondjuk: „Ne féljetek, itt vagyunk” – fogalmazott. 
Egymásra vagyunk ítélve – ezt mondja Balognak a cigányok 1990-es csatakiáltása. Racionálisan sem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazánkban élő 700-800 ezer cigányt, mert nélkülük nem fog menni. És nem elég a kormányok elszántsága, kell az emberek, a szív döntése is – fogalmazott Balog. Hangsúlyozta a megbékélés szükségességét, mert „megpróbálni csak ezt érdemes”. 
A társ-díjalapító felszólalása után átadták a Petőfi Emléklapot a Helytállásért Lőrinczi Józsefnek, Sütő Józsefnek, Puczi Béla özvegyének és Szilágyi Józsefnek. Szilveszteri Kis Péter és Tóth Árpád, aki a letartóztatása és vallatása közben történ bántalmazásba halt bele 1991-ben, posztumusz részesültek elismerésben, az ő emléklapjaikat Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános vette át.
Az eseményen felszólalt Kincses Előd, a Maros Megyei Megmentési Front alelnöke és Baricz Lajos atya is. Előbbi felidézte, hogy ő fogta vissza a Securitate emberei által mesterségesen feltüzelt székelyeket, hogy ne induljanak meg Marosvásárhely ellen. 
Budapest, 2010. március 11.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája/ Magyar Nemzet Online. Forrás: tokeslaszlo.eu/cikk

A magyar nyelv hivatalossá tételét szorgalmazzák majd a Székely Önkormányzati Nagygyűlésen
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Legyen hivatalos nyelv a magyar Székelyföldön, jogállása legyen azonos a román állam hivatalos nyelvével, március 15-ét pedig nyilvánítsák munkaszüneti nappá Romániában - egyebek közt ezt szorgalmazza a Sepsiszentgyörgyön összeülni készülő Székely Önkormányzati Nagygyűlés, amelyen azonban nem képviselteti magát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Az erdélyi Krónika csütörtöki számában jelzi: pénteken a székelyföldi városban a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tagjainak részvételével összeülő fórumon ez a két téma is szerepel a határozattervezetben. A tudósítás szerint a napokban egy marosvásárhelyi lakossági fórumon közvitára bocsátották e tervezeteket. Az egyik azt fogalmazza meg, hogy a magyar hivatalos nyelv legyen Székelyföldön, jogállása azonos legyen az állam hivatalos nyelvével.
Az RMDSZ nem képviselteti magát a pénteki fórumon. A szövetség korábban már jelezte, hogy szerinte későbbi időpontban kellene megrendezni a nagygyűlést. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek azonban úgy döntöttek, hogy az RMDSZ nélkül is megtartják a találkozót.
Elvben ez lenne a "második" Székely Önkormányzati Nagygyűlés, csak éppen a romániai magyarság nem fogja egységesen elismerni az illetékességét. Ugyanezzel az elnevezéssel tavaly szeptember 4-én és 5-én is két külön fórumot rendeztek: az egyiket Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a másikat pedig Székelyudvarhelyen az SZNT és az MPP szervezésében. Utóbbiak az RMDSZ-en kívüli szervezetek, sőt, a Szász Jenő vezette MPP kifejezetten az RMDSZ ellenzékét alkotja a romániai magyarságon belül.
A Tőkés László vezette EMNT feladatának vallja, hogy "közvetítsen" az RMDSZ és a többi szervezet között. Ennek tulajdoníthatóan az EMNT csalódott hangú közleményt hozott nyilvánosságra a pénteki eseménnyel kapcsolatban. A Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök kézjegyével ellátott dokumentumban a tanács egyaránt bírálja az RMDSZ-t és az MPP-t. Az EMNT elnöksége szomorúan állapítja meg, hogy a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését célzó kezdeményezései meghiúsulni látszanak.
Ismételten erősebbnek bizonyulnak kétes csoportérdekek és az erdélyi magyar politikát meghatározó pártszempontok a minden vitán felül álló nemzetpolitikai követelménynél, a Székelyföld területi autonómiája érdekében kialakítandó konszenzusos cselekvésnél – áll a közleményében, amely szerint a jelenlegi politikai konjunktúrában sem az RMDSZ-nek, sem pedig az MPP-nek nem áll érdekében a nagygyűlés "székely parlamentként" való sikeres működtetése.
A dokumentum szerint az RMDSZ a központosított és kizárólag bukaresti politikai egyezségekben gondolkodó vezetői saját párton belüli befolyásukat féltik minden hasonló regionális szerveződés intézményesülésétől és döntéshozatali befolyásától, számukra a kormányzati alkuk szempontjából is zavaró tényező lehet egy markáns székelyföldi intézmény - véli az EMNT. Ami pedig az MPP elnökét és követőit illeti, Tőkés szerint ők sem érdekeltek a székelyföldi választott önkormányzati tisztségviselők összességét tömörítő, nagy legitimitású fórum létrehozásában, hiszen ebben - mint fogalmaz - a választási aritmetika arányainak megfelelően csupán a másodhegedűs szerepe jutna nekik. Forrás: MTI

Magyarellenes gyűlésre készülnek a románok Maroshévízen
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCR) március 20-ra Maroshévizre hívta össze a három megye román lakosait, hogy közösen foglaljanak állást a magyar vezetők "irredenta, revizionista és szeparatista" akciói ellen.
A civil fórum - amely nyilatkozataiban általában a székelyföldi románok "elmagyarosítására" panaszkodik - sajtóközleményben szólította fel a tervezett gyűlés résztvevőit, hogy együttesen üzenjék meg az állam vezetőinek: Kovászna, Hargita és Maros megyében több mint 400 ezer román él.
A Nyugati jelen című aradi lap szerint a szervezet vezetői aggodalmukat fejezik ki "bizonyos magyar politikusok és civilek alkotmányellenes törekvései miatt", amelyek - mint fogalmaznak - az úgynevezett Székelyföld gyarmatosítására törekszenek az etnikai alapokon szerveződő területi autonómia révén. A fórum közleményében felkéri a román állami hatóságokat, a parlamentet, az államfői hivatalt, a kormányt, valamint az egész román társadalmat, az egyházat, a sajtót, a civil szférát, hogy foglaljanak állást a magyar vezetők "irredenta, revizionista és szeparatista törekvései" ellen, amelyek - mint olvasható - a román állam és nemzet egysége és szuverenitása elleni merényletnek számítanak.
A dokumentum aláírói szerint a három megye román lakossága aggódik, hogy a román szenátus nemrég hallgatólagosan elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett régióátszervezési törvényt. Az 16 fejlesztési régió létrehozását javasolja, az egyik közülük Maros, Hargita és Kovászna megyéből állna. A román szervezet szerint az új törvény "a bécsi döntés nyomán az országból kiszakított Magyar Autonóm Tartomány szomorú emlékezetű sztálinista formuláját hívja életre", akárcsak a kisebbségi törvény, amely révén "az etnikai alapokon szerveződő területi autonómiát akarják elérni, és hivatalossá nyilvánítanák a magyar nyelvet az úgynevezett Székelyföldön, majd az egész Erdélyben, végső soron pedig folytatnák a Kárpát-kanyaron belüli románság hátrányos megkülönböztetését".
A Kovászna, Hargita és Maros megyei civil fórum vezetői azt szeretnék, ha a régióátszervezés nyomán nem élvezne elsőbbséget az etnikai szempont, amely szerintük "eddig is diszkriminációhoz, zavarhoz, alulfejlettséghez vezetett, és nem járult hozzá Románia régióinak kiegyensúlyozott fejlődéséhez". "Követelni fogjuk, hogy a román nyelv hivatalos jellegét tartsák tiszteletben a helyi közigazgatási szervek" – áll a közleményben. Az idézett forrás szerint a FCR ismét javasolja, hogy törvény útján szabályozzák a decentralizáció folyamatát, megakadályozva ezzel „a románság diszkriminálását és a visszaéléseket, biztosítva a románság képviseletét a döntéshozó struktúrákban" Forrás: MTI

Megalakult az egyházközi átvilágítási Szakmai Egyeztető Fórum
NY I L A T K O Z A T
az egyházközi átvilágítási és közelmúlt-kutatási Szakmai Egyeztető Fórum megalakulása alkalmából
Alulírottak, az általunk képviselt egyházak, illetve egyházkerületek megbízásából a mai nap megalapítottuk az erdélyi magyar egyházak átvilágítási és közelmúlt-kutatási munkacsoportjainak Szakmai Egyeztető Fórumát.
A Szakmai Egyeztető Fórum szervezett lehetőséget biztosít az egyházi átvilágítás és közelmúlt-kutatás terén szerzett szakmai tapasztalatok megosztására, a közérdekű eredmények kölcsönös ismertetésére, valamint az állami szervek egyházi életbe való beavatkozásának összehangolt feltárására.
Tiszteletben tartjuk a testvéregyházak sajátos viszonyulását a közelmúlttal való szembenézés kérdésköréhez; együttműködésünknek nem célja az egyházankénti megoldások egységesítése. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy szakmai együttműködésünk nyomán az egyházankénti átvilágítás és közelmúlt-kutatás eredményesebb lesz, mint az elmúlt húsz évben.
Szakmai összefogásunkra egyházaink küldetése és közelmúltunk közös tapasztalatai ösztönöznek. Egyházaink számára a közelmúlttal való szembenézés elsősorban tiszteletadás a kommunista rendszer áldozatai és ellenálló hősei iránt. Az 1945 és 1989 közötti időszakban az alapvető bűnösséget maga a kommunista diktatúra léte jelentette, a legnagyobb felelősség pedig ennek az államhatalmi rendszernek a létrehozóit és működtetőit terheli. Kötelességünk fényt deríteni a rendszer szolgálatában álló egykori elnyomóink kilétére, valamint a velük meggyőződésből vagy haszonelvűségből együttműködő egyházi emberek ténykedésére. A keresztény/keresztyén eszményeket és az isteni igazságot hirdető egyházaknak kötelessége elősegíteni a megtévedt személyek bűnvallását és hibáik jóvátételét, amennyiben ez még lehetséges.
Céljaink megvalósítása érdekében nyitottak vagyunk az együttműködésre egyházi, társadalmi és szakmai szervezetekkel az igazságosság és méltányosság társadalmi szintű érvényesüléséért.
Az Erdélyi Református Egyházkerület képviseletében: Dobri András, Kiss Tibor
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviseletében: Antal János, Wagner Erik
Az Erdélyi Unitárius Egyház képviseletében: Csete Árpád, Szabó László
A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház képviseletében: Csendes László
Kolozsvár, 2010. március 12. Forrás: Erdély.ma

Székelyföldön legyen hivatalos nyelv a magyar!
Ma délután kezdődik a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés a sepsiszentgyörgyi kultúrházban, a Székely Nemzeti Tanács szervezésében. A rendezvényen nem vesz részt sem az RMDSZ, sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint azért kezdeményezték a nagygyűlést, mert tudatosítani akarják az önkormányzatokban, hogy közösen kell fellépniük a Székelyföldet érintő kérdésekben, illetve a közvélemény számára is nyilvánvalóvá szeretnék tenni, miért fontos Székelyföldnek elérnie a dél-tirolihoz vagy a katalóniaihoz hasonló autonómiát. Hiszen amellett, hogy lenne saját regionális parlamentje és kormánya, a nyelvhasználat kérdése is megoldódna. Úgy, ahogy Katalóniában hivatalos nyelv a katalán is a spanyol mellett, vagy hasonlóan a Vajdaság autonóm tartományhoz, ahol egy 30 ezres román közösség él, a szerb mellett hivatalos nyelv a román is, és ami jó 30 ezer románnak, jó lehet 700 ezer székely- magyarnak is.
Az önkormányzati nagygyűlés egyik határozattervezete a magyar nyelv hivatalossá tétele, mert óriási különbség van a nyelvi engedmények és a hivatalos nyelv között. „Ha megengedik nekünk, hogy az anyanyelvünket használjuk, annak vagy biztosítják a feltételeit, vagy nem. Gyakorlatilag nincs tevőleges kötelezettsége az államnak, tehát sérül az egyenlőség." Izsák szerint ez egy folyamat kezdete, ha az önkormányzatok ebbe az irányba tesznek egy lépést, felmutatják a román közvéleménynek, a törvényhozásnak is, hogy komoly közösségi igény van erre. Ennek a folyamatnak a lezárása majd az a törvény lesz, például Székelyföld autonómiastatútuma, amelynek egyik cikkelye, hogy Székelyföldön a magyar nyelv azonos jogállású az állam hivatalos nyelvével.
Egy másik határozattervezet arról szól, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez kellene fordulniuk, s kérniük, vizsgálja meg, Románia hogyan teljesíti az 1201-es Ajánlásba foglalt kötelezettségét, hiszen a 11. cikkely ezeknek az önkormányzatoknak biztosítana többlethatásköröket, lényegében biztosítaná az autonómiát. „Tehát maguk az érdekeltek kell megszólaljanak, hogy Románia csatlakozása óta nem történtek ebbe az irányba lépések, ugyanakkor az önkormányzatokban is tudatosítani kell, hogy van ilyen lehetőség, Romániának van ilyen kötelezettségvállalása, és nekik kell szorgalmazniuk elsősorban, hogy ebbe az irányba lépés történjen".
– Tavaly ősszel a csíkszeredai nagygyűlés állapodott meg a március 12-i időpontban, amelyet a másnapi székelyudvarhelyi nagygyűlés is megfelelőnek talált. Most az RMDSZ azt mondja, nem tartja időszerűnek a nagygyűlés összehívását, akkor kerítenek erre sort, ha lesz tartalma és tétje.
– Lényegében mind a két helyszínen elhatározták a március 12-i időpontot. Az utolsó pillanatig reménykedtem abban, hogy együtt leszünk, mert végül is nem pártok kell együtt legyenek, hanem polgármesterek és tanácsosok. A magyar nyelv hivatalossá tétele, az önkormányzatok hatáskörének a kiterjesztése és az autonómia elérése nem pártfüggő. Az RMDSZ-nek a rendszerváltástól kezdve vannak olyan célkitűzései, amelyek a mi célkitűzéseink is. Amíg azok meg nem valósulnak, a nap minden órájában időszerű ezekről beszélni. Azt kellene belátniuk, hogy önmagában csak a parlamenti képviselet egy ilyen nagy horderejű cél megvalósításához nem elég. Rendkívül szoros együttműködésre van szükség a civil társadalom, az önkormányzatok, a külképviseletek, az anyaország között, és állandó munkát igényel. Nem lehet azt mondani, hogy most nem időszerű, most nem dolgozunk rajta. Minden nap minden órájában ezen dolgozni kell.
Mózes Edith, Népújság. Forrás: Erdély.ma

Sok az egyetem, kevés a pénz
Rangsorolná a hazai egyetemeket a Babeş-Bolyai Tudományegyetem. Ezt tegnap jelentette be az egyetem rektora, Andrei Marga. Magyari Tivadar a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese úgy gondolja, azért is kellene ezt a ranglistát elkészíteni, mert a rendszerváltás után egyre több egyetemet hoztak létre, és ezek ugyanolyan finanszírozásban részesülnek, mint a régi, jobb nevű állami egyetemek.
„Nagyon sok egyetem, ezen belül is nagyon sok állami egyetem, összesen 49 állami egyetem működik Romániában, és nagyon változatosak. Vannak a régi hagyományos egyetemek, amelyek jó tradícióval, kialakult infrastruktúrával rendelkeznek, és vannak a teljesen újak. És igazságtalanságnak tartjuk azt, hogy az összes erőforrásért való pályázásban egyformák vagyunk, egy lapon emlegetnek bennünket."-mondta el az Erdély FM-nek Magyari Tivadar.
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese még elmondta, hogy nem az egyetemek tényleges rangsorolását szeretnék elérni ennek a listának az elkészítésével.
„Azt szeretnénk, hogy a rangsorolás azzal is járjon, hogy kiemelik a jó egyetemeket, amelyek fontosak a közösség számára, és azokat kiemelten gondozzák, kiemelten finanszírozzák, és nem forgácsolják szét az erőforrásokat. Aztán a többi is kaphat, de mindenki a jelentősége, a súlya szerint."
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem különben amerikai, vagy angol szakértőket kérne fel arra, hogy elkészítsék ezt a rangsorolást, ugyanis a rektorhelyettes szerint az elkészítendő felmérés fontos lehet a nemzetközi összehasonlítás szempontjából is.
Impulzus. Forrás: Erdély.ma

Dinoszauruszok tavasza
Adrian Păunescu ismét a Szociáldemokrata Párt (PSD) kultúra, egyházak és kisebbségek témakörért felelős ideológiai osztályát vezeti.
Nicolae Ceauşescu egykori udvari költője húsz évvel a rendszerváltás után sem vonult vissza, kisebbségellenes magatartásával mai napig is feszültségkeltő tényező az etnikumok közötti viszonyban. Megkérdőjelezhetetlen karizmájával és költői tehetségével még most is a fiatalabb nemzedékek lelkét fertőzi magyarellenességével. Egyértelműen rossz jel az RMDSZ számára, hogy a PSD ideológiai boszorkánykonyhájában a kisebbségellenes állásfoglalásairól hírhedtté vált bárd lett újból a „főszakács”, hiszen a szociáldemokraták eddig sem viszonyultak különösebb megértéssel a kisebbségi törvénytervezet iránt. Ráadásul a PSD-ben a Păunescuéhoz hasonló fontossággal bíró funkcióra tett szert az a Lia Olguţa Vasilescu is, aki nemrég a Nagy-Románia Párt színeiben koptatta a parlamenti bársonyszéket. Az oktatási kérdésekre szakosodott hölgy főbenjáró „érdemet” vívott ki magának a kisebbségi törvénytervezet elsüllyesztésével.
A politikai életnek ezek a legfrissebb fejleményei összhangban vannak az Adrian Păunescut publicistaként befogadó napilapnak, a Jurnalul Naţionalnak a minapi „felfedezésével”. Az újság azt veti Markó Béla miniszterelnök-helyettes szemére, hogy magyar nyelvű meghívót is küldött miniszterelnök-helyettesi irodájából a magyar nemzetiségű iskolaigazgatóknak és tagozatvezetőknek egy oktatási szakmai tanácskozásra, amit nemrég Marosvásárhelyen tartottak.
Számos román politikus önelégültséggel hajtogatja, hogy Románia teljesítette a tőle elvárható maximális kisebbségvédelmi jogrendszert, és hazánk ezen a téren mintaértékűvé vált Európában. Csakhogy a magyar nyelv természetes használata rendszerint heves tiltakozást vált ki Erdélyben vagy a bukaresti hivatalokban. Jó példa erre a kolozsvári helyzet is, ahol húsz nyelven, még kínaiul is ki van írva a város neve, de még véletlenül sem találja a 60 ezer magyarnak is otthont adó városba látogató a feliratok között a Kolozsvár nevet. Ilyen körülmények között nevetséges elhallgatni a többségi társadalom tudatalattijába mélyen beágyazódott magyarfóbiát, vagy akár a magyarok elég jelentős részénél is tapasztalható románfóbiát. Ezeket a viszolygásokat és ösztönös félelmeket el lehet kendőzni, de hosszú távon ismét a marosvásárhelyi „fekete márciushoz” vezethetnek, ha nem kezeljük őket. A gyógyír pedig csak a párbeszéd, valamint a másik kultúrájának, nyelvének és történelmének a megismerése lehet.
BORBÉLY TAMÁS. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Ami jó 30 ezer románnak, jó lehet 700 ezer székely-magyarnak is
Ma tartják a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést
Ma délután kezdődik a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés a sepsiszentgyörgyi kultúrházban, a Székely Nemzeti Tanács szervezésében. A rendezvényen nem vesz részt sem az RMDSZ, sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint azért kezdeményezték a nagygyűlést, mert tudatosítani akarják az önkormányzatokban, hogy közösen kell fellépniük a Székelyföldet érintő kérdésekben, illetve a közvélemény számára is nyilvánvalóvá szeretnék tenni, miért fontos Székelyföldnek elérnie a dél-tirolihoz vagy a katalóniaihoz hasonló autonómiát. Hiszen amellett, hogy lenne saját regionális parlamentje és kormánya, a nyelvhasználat kérdése is megoldódna. Úgy, ahogy Katalóniában hivatalos nyelv a katalán is a spanyol mellett, vagy hasonlóan a Vajdaság autonóm tartományhoz, ahol egy 30 ezres román közösség él, a szerb mellett hivatalos nyelv a román is, és ami jó 30 ezer románnak, jó lehet 700 ezer székely- magyarnak is.
Székelyföldön a magyar nyelv legyen azonos jogállású az állam hivatalos nyelvével!
Az önkormányzati nagygyűlés egyik határozattervezete a magyar nyelv hivatalossá tétele, mert óriási különbség van a nyelvi engedmények és a hivatalos nyelv között. "Ha megengedik nekünk, hogy az anyanyelvünket használjuk, annak vagy biztosítják a feltételeit, vagy nem. Gyakorlatilag nincs tevőleges kötelezettsége az államnak, tehát sérül az egyenlőség." Izsák szerint ez egy folyamat kezdete, ha az önkormányzatok ebbe az irányba tesznek egy lépést, felmutatják a román közvéleménynek, a törvényhozásnak is, hogy komoly közösségi igény van erre. Ennek a folyamatnak a lezárása majd az a törvény lesz, például Székelyföld autonómiastatútuma, amelynek egyik cikkelye, hogy Székelyföldön a magyar nyelv azonos jogállású az állam hivatalos nyelvével.
Egy másik határozattervezet arról szól, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez kellene fordulniuk, s kérniük, vizsgálja meg, Románia hogyan teljesíti az 1201-es Ajánlásba foglalt kötelezettségét, hiszen a 11. cikkely ezeknek az önkormányzatoknak biztosítana többlethatásköröket, lényegében biztosítaná az autonómiát. "Tehát maguk az érdekeltek kell megszólaljanak, hogy Románia csatlakozása óta nem történtek ebbe az irányba lépések, ugyanakkor az önkormányzatokban is tudatosítani kell, hogy van ilyen lehetőség, Romániának van ilyen kötelezettségvállalása, és nekik kell szorgalmazniuk elsősorban, hogy ebbe az irányba lépés történjen".
– Tavaly ősszel a csíkszeredai nagygyűlés állapodott meg a március 12- i időpontban, amelyet a másnapi székelyudvarhelyi nagygyűlés is megfelelőnek talált. Most az RMDSZ azt mondja, nem tartja időszerűnek a nagygyűlés összehívását, akkor kerítenek erre sort, ha lesz tartalma és tétje.
– Lényegében mind a két helyszínen elhatározták a március 12-i időpontot. Az utolsó pillanatig reménykedtem abban, hogy együtt leszünk, mert végül is nem pártok kell együtt legyenek, hanem polgármesterek és tanácsosok. A magyar nyelv hivatalossá tétele, az önkormányzatok hatáskörének a kiterjesztése és az autonómia elérése nem pártfüggő. Az RMDSZ-nek a rendszerváltástól kezdve vannak olyan célkitűzései, amelyek a mi célkitűzéseink is. Amíg azok meg nem valósulnak, a nap minden órájában időszerű ezekről beszélni. Azt kellene belátniuk, hogy önmagában csak a parlamenti képviselet egy ilyen nagy horderejű cél megvalósításához nem elég. Rendkívül szoros együttműködésre van szükség a civil társadalom, az önkormányzatok, a külképviseletek, az anyaország között, és állandó munkát igényel. Nem lehet azt mondani, hogy most nem időszerű, most nem dolgozunk rajta. Minden nap minden órájában ezen dolgozni kell.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Nincs átvilágítási ökuménia
A Királyhágómelléki, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház képviselőinek részvételével alakul meg pénteken Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak átvilágítási és közelmúlt-kutatási Szakmai Egyeztető Fóruma (SZEF). Ebben azonban sem a gyulafehérvári, sem a nagyváradi, sem a szatmárnémeti, sem pedig a temesvári római katolikus egyházmegye képviselői nem vesznek részt, s visszautasították a felkínált együttműködési lehetőséget a romániai magyar baptista egyház vezetői is.
Hátat fordítottak. Nem a protestánsok mintájára néznem szembe a múlttal a római katolikusok. Szabó László unitárius lelkész, az egyháznak a SZEF-be delegált képviselője a Krónikának elmondta, a fórum létrehozásának ötlete még tavaly fogalmazódott meg a protestáns egyházak képviselőinek tanácskozásán. Célként tűzték ki egy olyan fórum létrehozását, amelynek keretében tapasztalatot cserélhetnek az egyházi átvilágítással kapcsolatos közös szakmai kérdésekről. „Szakmai együttműködésünkkel többre megyünk, mint ha külön utakon járnánk” - szögezte le Szabó László. Kérdésünkre, hogy a római katolikus egyházmegyék vezetői mivel indokolták távolmaradásukat, a lelkész elmondta, visszajelzésükben az állt, hogy megfontolták az együttműködésről szóló ajánlatot, s közösen úgy döntöttek, hogy nem kívánnak részt venni a SZEF-ben.
Gyulafehérvár: nem bíznak a CNSAS-ban
Hasonlóképpen fogalmazott a Krónikának Potyó Ferenc gyulafehérvári általános helynök. Mint mondta, még januárban megkeresték Jakubinyi György érseket a SZEF-ben való részvétel kapcsán. „A magunk részéről megfontoltuk e kezdeményezés lehetőségeit - mind pozitív, mind negatív szempontból -, és arra a következtetésre jutottunk, hogy nem veszünk részt a tervezett SZEF-ben” - idézte a kezdeményezők levelére adott választ Potyó. Arra is kitért, tudják, hogy a távolmaradási szándékukról a sajtón keresztül híveik is értesültek, s annak is tudatában vannak, hogy „a jóhiszemű olvasó könnyen gondolhatja, hogy a katolikusok azért maradtak ki, mert rejtegetnivalójuk van”.
„Nem veszünk részt, mert nem látjuk értelmét. Nem veszünk részt, mert nem egyeztethető össze küldetésünkkel” - szögezte le lapunk kérdéseire küldött válaszlevelében az általános helynök, aki részletesen kifejtette az egyház és saját álláspontját a távolmaradásuk okáról. „Mindannyiunk előtt közismert, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) ügyintézése most is olyan kezekben van, akik szabadon manipulálhatják az ott lévő iratokat. Az átvilágításkor csak olyan iratokat adnak ki, amit jónak látnak. Állításomat személyes tapasztalatom igazolja” - kezdi Potyó Ferenc az érvek felsorakoztatását.
Többfrontos támadás
A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sem örvend osztatlan sikernek a Tőkés László által kezdeményezett „leleplezési hadjárat”. Sokan azzal bírálják a leköszönt püspököt, hogy önös érdekei mentén hozza nyilvánosságra a Szekuritátéval együttműködők listáját, s olyan esetekről is beszélnek közéleti és egyházi berkekben egyaránt, miszerint alaptalan vádaskodások is elhangzottak.
Mint fogalmaz, ő maga már közvetlenül a CNSAS létrehozását követően jelezte, hogy megtekintené a róla készült jelentéseket. Ugyan kapott választ, amelyben azt közölték, hogy vannak őt érintő dokumentumok, azonban közel másfél évet kellett várnia, hogy értesítsék, megtekintheti az iratcsomót. Ezt követően kérte a jelentéseket író személyek nevének felfedését, ám Gheorghe Onişoru akkori CNSAS-elnök azt közölte, ez nem áll módjukban. Azóta eltelt néhány év - írja -, és minden kérés nélkül, a tavaly és néhány nappal ezelőtt kapott hivatalos levelek egy-egy róla jelentő személyt azonosítottak. „Nem csodálkoztam ezen, mert mindkettő már halott - teszi hozzá. Tudjuk, hogy állambiztonsági szempontból védett személyek neveit nem hozzák nyilvánosságra. Másképp fogalmazva, akik ma is szolgálatot tesznek jelentéseikkel, azokat titok fedi. Akiknek adatait kiszolgáltatják, azok régebb is megfélemlített, a diktatúrának nem tetsző személyek voltak. Ezektől kényszer vagy megfélemlítés hatása alatt csikartak ki nyilatkozatot. Az egyházak mostani megkeresésére kiadják ezen személyek adatait, hogy újra üssenek rajtuk, kiszolgáltatva a nyilvános megszégyenítésnek. Az igazi bűnösök továbbra is titokban maradnak, és a korábbi diktatúrát működtető személyek most más beosztásban dolgoznak, nagy fizetéssel vagy busás nyugdíjjal élik mindennapjaikat” - véli Potyó Ferenc.
Arra a kérdésre, hogy az egyház küldetésével miért összeegyeztethetetlen a kommunista rezsim bűneivel való szembenézés, az általános helynök úgy fogalmaz: amióta ember él a földön, azóta jelen van a bűn is, az emberiség története pedig a bűnbeesés után a szabadulás állandó kereséséről szól. „A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, amelyet mindig megad az őszinte bűnbánónak. A besúgás bűnére alig hiszem, hogy valaki önként vállalkozott volna. Mint hiányosságra és bűnre elsősorban Istentől kell bocsánatot nyernie, és egyben jóvátegye azok felé is, akiket ezzel megkárosított” - hangsúlyozza Potyó, kiemelve, egyetlen egyház gyakorlatában sem szerepel a nyilvános megszégyenítés. „Meggyőződésem, hogy a besúgásra kényszerített emberek rossz lelkiismerete már magában hordozza a bűnhődés szenvedését is. Ezeken a testvéreinken próbáljunk inkább segíteni, hogy a tettük okozta sebeket ne mélyítsük, hanem gyógyítsuk” - szögezi le. Majd ismét saját példáját hozza fel. Sok esetben annak ellenére, hogy besúgóinak kilétét nem fedték fel, egyértelműen tudja, hogy ki lehetett, s vannak köztük közeli ismerősei, barátai is, azonban egyikükkel sem éreztette, hogy tudja, mit tettek. „Mindannyian naponta imádkozzuk az Úrtól tanult legszentebb imádságot, a Miatyánkot, amelyben ez áll: s bocsásd meg a vétkeinket, amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” - vallja, arra emlékeztetve, hogy hasonlóképpen járt el a kommunista rezsim alatt folyamatos meghurcoltatásnak kitett, bebörtönzött Márton Áron püspök is. „Márton Áron a maga idejében a megtévedt és „békepap mozgalomba” sodródott papokat nem megbélyegezte, hanem bűnbánattartás után visszafogadta a nyáj közösségébe. Így tudta megőrizni egyházunk egységét, amely osztatlanul állt a diktatúra ideje alatt is” - idézi fel az érseki helynök.
Potyó Ferenc azonban leszögezi: „nem feladatunk a testvéregyházak módszerét vagy eljárását bírálni. Az egyre több sajtóvisszhang egyértelműen igazolja, hogy mennyire jó e kezdeményezés”.
Nagyvárad: Böcskei óvatosságra int
„Egyetértek a Romániai Püspökkari Konferencia álláspontjával, és nem óhajtok eljárást indítani a volt kommunista rendszer esetleges besúgói ellen” - nyilatkozta a Krónikának Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök is. Úgy véli, amíg a probléma gyökereit a társadalom nem orvosolta, nagyon nehéz objektíven megítélni a bűnösöket, hiszen sok egykori beszervező a mai napig vezető pozíciókat tölt be, vagy élvezi a nyugdíját. A püspök úgy véli, emiatt még az is lehetséges, hogy a múltról tanúskodó dokumentumok is manipuláltak, emiatt nem lehet pártatlan képet alkotni a rendszerről. A leleplezés emellett Böcskei szerint akár eszközzé is válhat az emberek kezében, amelynek használata széthúzást, lejáratást eredményez, főleg akkor, ha az információ maga sem hiteles. A püspök úgy látja: ha meg is esett korábban a nagyváradi püspökség berkeiben, hogy lelepleződött egy-egy régi bűnös, ezt igen óvatosan kezelték. „Hiszünk benne, hogy a megtérés lehetősége mindig járható út, ez pedig Isten irgalmára hagyatkozik” - fogalmazott a püspök, aki szerint, ha a múlt eseményei miatt ilyesféle negatív tapasztalatokkal kellett is gazdagodnia az egyháznak, nagyon óvatosan kell eljárni, és mindvégig vigyázni kell arra, hogy a rendszerváltás előtti idők ne folytatódhassanak.
Szatmár: senki felett nem ítélkeznének
A Szatmár megyei római katolikus püspökség sajtóirodája lapunk kérdésére leszögezte, intézményükben sohasem működött átvilágító bizottság, és nem is terveznek bevezetni ilyen jellegű vizsgálódásokat. „Tőkés László kezdeményezése kapcsán minket is megkerestek. Akkor ezzel kapcsolatban azt válaszoltuk, nem csatlakozunk az általuk létrehozott bizottság munkájához, és ezt ma is így gondoljuk” - áll abban a levélben, amit a püspökség sajtóirodája küldött válaszként lapunk kérdéseire. Mint rámutatnak, amennyiben a múltban voltak is olyan egyházi szereplők, akiket különböző fórumokon megkörnyékezett a titkosszolgálat, ők ilyen esetekben minden alkalommal egyeztettek az épp tisztségben lévő ordináriussal, akivel közösen dolgozták ki a hatalom emberének adandó választ. „Ha voltak olyan egyháziak, akik a megpróbáltatások valamilyen formájába kényszerültek, ők a mi szemléletünkben áldozatok, mi pedig senki fölött sem akarunk ítélkezni, mert ez nem a mi tisztünk” - fogalmaz Józsa János, a szatmári egyházmegye sajtószóvivője.
A temesvári püspökséggel is felvettük a kapcsolatot, azonban Roos Márton püspök a napokban Németországban tartózkodik, ezért választ csak egy későbbi időpontra tudtak ígérni.
Végh Balázs, Nagy Orsolya, Bálint Eszter. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

„Az irattár nem szentírás” – protestáns összefogás az egyházi átvilágításban
„Meggyőződésünk, hogy szakmai együttműködésünk nyomán az egyházankénti átvilágítás és közelmúltkutatás eredményesebb lesz mint az elmúlt húsz évben” – áll az egyházközi átvilágítási és közelmúlt-kutatási szakmai egyeztető fórumot létrehozó protestáns egyházi illetékesek nyilatkozatában. Tőkés László a Kollektív Emlékezet Virtuális Gyűjteményének létrehozását javasolja .
Azért a Szekuritáté archívuma nem a szentírás” – jelentette ki Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) volt elnöke Kolozsváron az egyházközi átvilágítási és közelmúlt-kutatási szakmai egyeztető fórum megalakulása alkalmával tartott sajtótájékoztatón. Az evangélikus-lutheránus egyházat képviselő szakember a Krónikának arra a kérdésére válaszolt ekképpen, hogy mennyiben tekinthető hiteles forrásnak az egykori politikai rendőrség irattára. Csendes elmondta, az egyházi átvilágítás során csak kiindulópontnak tekintik az ott fellelhető dokumentumokat. Minden esetben megpróbálják ellenőrizni az iratok hitelességét, az érintetteket megpróbálják szembesíteni a dokumentumokkal.
Tulajdonképpen az egyházi átvilágítás során felhalmozódott szakmai tapasztalat megosztása, az erők egyesítése céljával alapították meg az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az erdélyi unitárius egyház és a romániai evangélikus-lutheránus egyház képviselői az átvilágítási és közelmúlt-kutatási szakmai egyeztető fórumot. Amint korábban hírt adtunk róla, a római katolikus egyházmegyék képviselői távol maradtak az egyeztetésről. Álláspontjuk szerint a múlttal való szembenézést a papok lelkiismeretére, az elszámoltatást pedig Istenre kell bízni, hiszen a ma tanulmányozható dokumentumok úgyis csak morzsáit tartalmazzák a teljes valóságnak.
A protestáns egyházak illetékesei nyilatkozatukban leszögezték, tiszteletben tartják a testvéregyházak sajátos viszonyulását a közelmúlttal való szembenézés kérdésköréhez. „Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy szakmai együttműködésünk nyomán az egyházankénti átvilágítás és közelmúltkutatás eredményesebb lesz mint az elmúlt húsz évben.” – áll a dokumentumban. A protestáns egyházak képviselői azt is leszögezték, egyházaiknak kötelessége elősegíteni a megtévedt személyek bűnvallását, hibáik jóvátételét. Szabó László, az unitárius egyház képviselője elmondta, a protestáns egyházak azáltal, hogy szabályozták a belső átvilágítást, méltányosan járnak el az egykori beszervezett papokkal szemben. Az ugyanis elkerülhetetlen, hogy az egykori besúgók jelentései előbb-utóbb előkerüljenek az áldozatok dossziéiból. Az ilyen úton történő lelepleződés pedig sokkal fájdalmasabb lesz az érintett lelkészek számára. (Gazda Árpád)
Tőkés: jöjjön létre a Kollektív Emlékezet Virtuális Gyűjteménye
Tőkés László európai parlamenti képviselő pénteken kiadott közleményében kezdeményezte a Kollektív Emlékezet Virtuális Gyűjteményének létrehozását. Ez egy internetes felület lenne, amelyen egy munkacsoport összegyűjtené „mindazt, amit a Szekuritáté rólunk tudott – érthető összefoglalókkal, emlékezésekkel kiegészítve –; és mindazt, amit mi megtudunk róluk, a rendszerről: a múltunkról”. Tőkés szerint a gyűjteménybe bárki feltölthetné saját dossziéját, és bárki tanulmányozhatná az összes iratot. „Jogunk van tudni, ki kit súgott be, mint ahogyan azt is jogunk van tudni, kik és hogyan szolgálták a Diktátort – látnunk kell tehát a rendszert is. És mindez nem csupán jogunk: felelősségünk is” – áll Tőkés László közleményében.
A 136 szekustiszt, illetve a tartótisztek, valamint kollaboránsaik és közös megfigyeltjeik együttes, 40 nevet tartalmazó jegyzékének az elmúlt hetekben történt felfedése kapcsán Tőkés meglepetésének adott hangot az egyházi és közéleti körök egy részének felháborodása láttán. Az EP-képviselő sajtóirodája szerint Tőkést „eddig azért bírálták, mert – úgymond – »csak« az informátorokat leplezte le. Most viszont a tartótisztek névsorának nyilvánosságra hozataláért is hasonló támadások érik”. Tőkés egyúttal javasolja és szorgalmazza, hogy az igazságtétel és a belső egyházi megtisztulás érdekében a volt kollaborátorok kérjék ki és tegyék közzé szekus-dossziéikat, ők maguk leplezzék le egykori tartótisztjeiket, továbbá hozzák nyilvánosságra azok nevét, akikről jelentettek. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Kifogásolják Markó magyar leveleit
Markó Béla kormányfőhelyettes lemondását követeli a Konzervatív Párt amiatt, hogy a politikus a miniszterelnöki hivatal fejlécével ellátott, magyar nyelvű meghívót küldött erdélyi magyar iskolaigazgatóknak és helyetteseiknek az egy héttel ezelőtti marosvásárhelyi találkozóra.
Az ellenzéki szociáldemokratákkal pártszövetséget alkotó PC - amely szerint a gesztus „aláássa az alkotmányos rendet” - onnan értesült a történtekről, hogy Florin Oproiescu, a marosvásárhelyi Aurel Perşu Iskolacsoport igazgatója, a szélsőségesen nacionalista Vatra Românească Egyesület elnöke bepanaszolta Markót Emil Boc kormányfőnél, a levél ugyanis ebbe a tanintézetbe is eljutott. Eközben Horea Uioreanu liberális honatya azért támadta az RMDSZ-t, mert kezdeményezésére a magyar nemzeti ünnep alkalmából a képviselők és szenátorok parlamenti szabadnapot kaptak március 15-ére, és választókerületükben tevékenykedhetnek.
Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Balog Zoltán: a magyar kormánynak kárpótlást kell adnia a marosvásárhelyi áldozatoknak
Balog Zoltán fideszes képviselő szerint a mindenkori magyar kormánynak anyagi és erkölcsi kárpótlást kell nyújtania az 1990-ben Marosvásárhelyen elkövetett magyarellenes pogrom áldozatainak, bebörtönözötteinek vagy hozzátartozóiknak, akik között a magyarokért kiálló cigányok is voltak.
Balog erről Budapesten egy megemlékező rendezvényen beszélt, ahol felszólalt Schmidt Mária, Kincses Előd, Tőkés László, és felolvasták Bajnai Gordon levelét is. Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke a Terror Háza Múzeum és a Polgári Kultúráért Alapítvány közös rendezvényén kitért arra: 1990-ben nem először fordult elő, hogy a magyarok segítségére sietett egy másik kisebbség, amelynek tagjait meghurcolták, mert segítettek a magyaroknak az ellenük indított pogrommal szemben. Mint mondta, a magyar állam a pogrom áldozataival szemben az őket megillető kárpótlással még mindig adós, pedig az a leghelyesebb, "ha a mi sorsunkat mi magunk intézzük".
A politikus hangsúlyozta: meg kell írni, közzé kell tenni és meg kell értetni mindenkivel, hogy évszázadokon keresztül volt, és ma is van békés egymás mellett élés Erdélyben, ahol "mindig volt szeretet és tolerancia a nemzetiségek között."
Balog Zoltán arról is szólt hogy Magyarország előrelépése, boldogulása "nem fog menni a cigányság nélkül", akik mintegy 700-800 ezren élnek az országban. "Egymásra vagyunk ítélve" - fogalmazott -, majd hozzátette: "a békés egymás mellett élés mellett kell állást foglalni, bármi történt is Olaszliszkán, Tatárszentgyörgyön vagy Kislétán".
A rendezvényen felolvasták Bajnai Gordon miniszterelnök levelét is, melyben a kormányfő nemzeti és személyes tragédiának nevezte a Marosvásárhelyen 1990. március 19-20-án történt magyarellenes pogromot. Mint írta, sokan életükkel vagy szabadságukkal fizettek a nemzeti önrendelkezés és a kisebbségi magyar nyelven való oktatás melletti kiállásukért. Marosvásárhelyen alapvető emberi jogokat ért brutális támadás, de minden csepp vér a szabadságot erősítette Erdélyben - mutatott rá Bajnai Gordon.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében arról beszélt: magyar szeparatizmussal és polgárháborús veszéllyel fenyegetett 1990 elején a hivatalos román állami vezetés, ami figyelemelterelő hadművelet volt arról, hogy a pártállam és a titkosszolgálat átmenthesse hatalmát.
A magyarok ellen feltüzelt és felbérelt 1500 román paraszttal elhitette a hatalom, hogy Erdély ki akar szakadni Romániából, és megostromoltatták velük az RMDSZ székházát, ahol mindössze 79 magyar tartózkodott a padláson. A románok szétzúztak mindent, amit ott találtak, majd tárgyalások után szabad elvonulást ígértek a magyaroknak. Ezt nem tartották be, Sütő András írót ekkor verték meg úgy, hogy elvesztette fél szeme világát – folytatta.
A főigazgató arról is beszélt, hogy az erdélyi cigányok segítettek ekkor a magyaroknak, ekkor skandálták azt az azóta már szállóigévé vált mondatot, hogy "Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok!". A pogrom során három embert szándékosan halálra gázoltak, a gyilkosok megbízói ismertek, de azóta sem kérték őket számon - hangsúlyozta.
A magyaroknak segítő romákat perbe fogták emberölési kísérlet és a román állam vagyona megrongálásának vádjával, melynek során tetemes pénzbírságot és néhány hónapostól másfél évig terjedő börtönbüntetést róttak ki rájuk.
Tőkés László európai uniós képviselő kitért arra: a magyarok március 15-i ünnepsége adott alkalmat arra a román titkosszolgálatnak, hogy a magyarok ellen pogromot szervezzenek. Egymásnak ugrasztották nem csak a román és a magyar nemzetiséget, hanem a különböző társadalmi rétegeket is.
Felhívta arra a figyelmet, hogy ez a taktika most is érvényes, ennek alátámasztására felhozta azt az egyébként kudarcba fulladt kísérletet, melynek során bukaresti romákat akartak volna elhozni Csíkszeredára, hogy tüntessenek az ottani székely magyarok ellen.
1990-ben a román kormány "Magyarországra kente" a marosvásárhelyi vérengzés kirobbantását, a vádaskodás leple alatt pedig "újjáalakították a régi kommunista titkosszolgálatot, ugyanabban a szellemben, a posztkommunizmus egyik alapintézményeként".
A politikus azt mondta: Bajnai Gordon ígéretet tett arra, hogy "utánanéz a jóvátétel lehetőségeinek" a marosvásárhelyi vérengzés kapcsán, ennek végrehajtása azonban a volt püspök véleménye szerint a román kormányon múlik.
Beszédében egyoldalúnak nevezte a holokauszttagadásról szóló, kedden Sólyom László államfő által aláírt törvényt, mert szerinte - noha "a zsidóság fájdalmára is oda kell figyelni" - más típusú üldöztetés tagadását is büntetni kellene.
Kincses Előd, az 1990-ban működött Maros Megyei Nemzeti Megmentési Front akkori alelnöke a román média 1990-es tevékenységéből kiemelte: az azzal fenyegetőzött, hogy a magyarok el akartak szakadni Romániától. Meglátása szerint azért nem sikerült a nemzetek közötti összefogás, mert a rendszerváltás során hatalomra kerülők "nem voltak érdekeltek Románia demokratikus útra terelésében".
Az ünnepi alkalmon a magyarok mellett kiálló cigányok közül a Petőfi emléklap a helytállásért nevű elismeréseket Balog Zoltán adta át. Lőrinczi József kőműves, Sütő József vállalati alkalmazott, Szilágyi József asztalos személyesen vette át a díjat, míg Puczi Bélának, Szilveszteri Kis Péternek és Tóth Árpádnak posztumusz ítélték oda a díjakat. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Markó feloldaná a Fekete márciusi iratainak titkosítását
Az 1990-es márciusi, marosvásárhelyi események dossziéi titkosításának feloldását kéri Markó Béla. Az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján kifejtette: a közvéleménynek joga van tudni mi történ a húsz évvel ezelőtti véres eseményeken.
Az RMDSZ elnöke szerint a márciusi magyarellenes események nem spontánul szerveződtek, hanem olyan személyek rendezték meg, akiknek a román és magyar közösség közötti konfliktus kirobbantása volt a célja.
„Most, amikor húsz év elteltével emlékezünk ezen eseményekre, ki kell hangsúlyozzuk az ezek nyomán levonható következtetéseket is” - mondta Markó. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Akkreditációs remények
A román büdzsére is számít az akkreditációért a napokban folyamodó egyetem
Benyújtotta a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottsághoz (ARACIS) az intézményi akkreditáció megszerzéséhez szükséges dokumentációt. Az elsősorban magyarországi költségvetési forrásokból finanszírozott felsőoktatási intézmény nagy reményeket fűz az akkreditáció elnyeréséhez.
Az elsősorban magyarországi költségvetési forrásokból finanszírozott felsőoktatási intézmény nagy reményeket fűz az akkreditáció elnyeréséhez, mert ez számtalan előnyt jelente a felsőoktatási intézménynek és közel kétezer hallgatójának – tudtuk meg tegnap Dávid László rektortól.
Az előnyöket sorolva az egyetem vezetője elsők között a finanszírozási lehetőségek bővülését említette. „Az akkreditált egyetemeknek a pályázás is könnyebb, kedvezőbb elbírálást kapnak” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek a rektor, megemlítve, hogy a Sapientia eddig csak alapítványként tudott pályázni.
Az akkreditálás a diákok számára is számos előnnyel járna: beindulnának a diákcsere-programok (mint például a Socrates), amelyeken eddig a hallgatók csak úgy tudtak részt venni, ha „hozzácsapódtak” valamelyik másik intézményhez. Ezenkívül az egyetem maga szervezhetné meg saját államvizsgáit, s a diákok nem más egyetem oklevelét vinnék haza, hanem a Sapientiáét – sorolta Dávid László.
A rektor arra is számít, hogy az állam a diákoknak is számos juttatást biztosít majd. „Az ösztöndíjak mellett szerintem a tömegközlekedési eszközök, vonatjegyek finanszírozása a legfontosabb” – hangsúlyozta. Dávid László nem rejtette véka alá: jogosnak érezné, ha az egyetem működéséhez nemcsak a magyar állam, hanem a román kormány is nyújtana anyagi támogatást.
„A nálunk tanuló diákok családjai mind adófizető polgárok, tehát megilleti őket a román állam támogatása” – magyarázta. A rektor úgy tudja, a román költségvetési források csupán az akkreditáció birtokában nyílhatnak meg a Sapientia számára. „Ez azonban nem-csak szakmai, hanem politikai kérdés is” – jelentette ki.
Dávid László arra számít, hogy az egyetem már májusban választ kap a felsőoktatás minőségét ellenőrző bukaresti bizottságtól az akkreditációs kérésre. Rostás Zoltán, az ARACIS Konzultatív és Audit Bizottságának tagja szerint azonban a rektor túlzottan optimista. „Az akkreditáció rendkívül komplex folyamat” – magyarázta lapunknak a professzor, aki maga is a Sapientia oktatója.
Első mozzanataként az ARACIS több kötetnyi dokumentációt kért az egyetemtől; ez elsősorban az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekre ad adatszerű választ. A következő mozzanat a helyszínelés lesz.
Az ARACIS úgynevezett nagybizottsága a Sapientia „főhadiszállására”, Kolozsvárra látogat el, várhatóan áprilisban, s ezzel párhuzamosan három csíkszeredai és két marosvásárhelyi szakon szakmai bizottságok vizsgálódnak majd néhány napig. „A bizottság tagjai a tanszékvezetőkön, gazdasági igazgatókon, könyvtárosokon kívül szóba állnak a diákokkal, sőt felkeresik azokat a munkáltatókat is, akik Sapientián végzett hallgatókat alkalmaztak” – tájékoztatta lapunkat Rostás Zoltán.
A helyszínelő bizottságok ezután jelentést írnak a tapasztaltakról, ez kerül a havonta egyszer ülésező ARACIS-tanács asztalára. „Így inkább úgy fogalmaznék: a Sapientia még az idén választ kap a kérésére” – mondta az ÚMSZ-nek a professzor. Pozitív válasz esetén az egyetem akkreditálását előbb egy kormányrendelet, majd a parlament szavazata szentesítené.
Válasz a bírálóknak
Mint ismert, korábban több szakember bírálta a Sapientián zajló oktatás színvonalát, illetve azt, ahogyan az intézmény gazdálkodik a magyar államtól kapott pénzzel. „Az a tény, hogy már tíz akkreditált szakunk van, önmagában is bizonyítja, hogy az oktatás az intézményünkben jó minőségű, s ha májusban ezt az öt szakot is elismerik, az csak felteszi a pontot az i-re” – válaszolta a bírálatokra a rektor, aki szerint a Sapientiának, mint akkreditált, tudományos intézettel rendelkező egyetemnek, „nincsen párja az országban”.
„A felsőoktatási piacon ádáz harc folyik, hisz egyértelmű, hogy mindenki szeretné megszerezni a jó hallgatókat. Nekünk az a tapasztalatunk, hogy amint a diákok megismerkednek a Sapientiával, felfedezik benne a lehetőséget és kitartanak mellette” – mondta lapunknak az intézmény vezetője.
Király: magánegyetemeknek nem jár támogatás
„Magánegyetemek eddig nem kaphattak állami támogatást Romániában, az akkreditáció nem teremt automatikusan jogalapot az ilyen jellegű kiegészítő finanszírozáshoz” – nyilatkozta lapunknak Király András.
Az oktatási államtitkár szerint azonban ha az új tanügyi törvényt elfogadja parlament, akkor esély lehet arra, hogy az állam a magánkézben lévő felsőoktatási intézmények működtetéséből is ki vegye a részét. „Ez azonban annak a függvénye – tette hozzá Király –, milyen szövegváltozatot fogad el a parlament, és milyen jellegű kiegészítésekkel élnek a törvényalkotók.”
Cseke Péter Tamás, Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Benyújtotta a Sapientia egyetem az akkreditálásához szükséges dokumentációt
- Benyújtotta az illetékes román hatósághoz az akkreditálásához szükséges dokumentációt a döntően magyar állami költségvetésből finanszírozott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vezetősége.
Az Új Magyar Szó (ÚMSZ) pénteki tudósítása szerint nagy reményeket fűz az egyetem vezetősége ahhoz, hogy a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) elismeri az intézményben zajló oktatás minőségét. Az akkreditáció elnyerése ugyanis számtalan előnyt jelent a felsőoktatási intézménynek és a közel kétezer hallgatójának.
Dávid László rektor a lapnak elmondta, hogy az akkreditált egyetemeknek a pályázás könnyebb, hiszen kedvezőbb elbírálást kapnak. Az akkreditálás a diákok számára is számos előnnyel jár, hiszen beindulhatnak a diákcsere-programok, amelyeken eddig a hallgatók csak úgy tudtak részt venni, ha "hozzácsapódtak" valamelyik másik intézményhez. Ezen kívül az egyetem maga szervezhetné meg saját államvizsgáit, a diákok nem más egyetem oklevelét, hanem a Sapientiáét vinnék haza - magyarázta Dávid László. A rektor szerint a román költségvetési források csak az akkreditáció birtokában nyílhatnak meg a Sapientia számára.
A rektor arra számít, hogy az egyetem már májusban választ kap a felsőoktatás minőségét ellenőrző bukaresti bizottságtól az akkreditációs kérésre.
Rostás Zoltán, az ARACIS konzultatív és audit bizottságának a tagja szerint azonban a rektor túlzottan optimista. Hiszen az akkreditáció komplex folyamat - magyarázta a professzor, aki maga is a Sapientia oktatója. Rostás szerint a Sapientia azonban már az idén választ kaphat az ARACIS-tól. Kedvező válasz esetén az egyetem akkreditálását előbb egy kormányrendeletnek, majd a román parlamentnek is szentesítenie kell.
Király András romániai oktatási államtitkár szerint az akkreditáció nem teremt automatikusan jogalapot arra, hogy az állam a magánegyetemet finanszírozza. Az államtitkár azonban lát esélyt arra, hogy a román állam a magánegyetemek működtetéséből is kivegye a részét. Ehhez azonban a román parlamentnek el kell fogadnia az új tanügyi törvényt, ami erre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Forrás: MTI

Csutak István: mélyül a megyék közötti szakadék
A jelenlegi román régiós felosztás nem szolgálja az elmaradottabb térségek felzárkóztatását – véli Csutak István, a romániai régióátrendezési terv megalkotója. Az általa javasolt új felosztás révén a szegényebb megyék is több eséllyel pályázhatnának.
– Az RMDSZ törvénytervezetet nyújtott be a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről, javaslata szerint Romániának az eddigi nyolc helyett tizenhat fejlesztési régióra van szüksége ahhoz, hogy az uniós forrásokból származó pénzek eredeti céljukat elérhessék, vagyis az elszigetelt közösségek is felzárkózhassanak. A jelenlegi fejlesztési régiókra vonatkozó felosztás miért nem volt hatékony?
– A sikertelenség elsődleges oka a régiók heterogenitásában rejlik: gazdaságilag nagyon erős megyék gyenge mutatókkal rendelkező megyékkel kerültek egy régióba. Ugyanakkor országos szinten a rendszer egy nagyon vitatható módszertan alkalmazásával gondosan vigyázott arra, hogy a rászorulónak minősített régiók több forrást kapjanak, régiókon belül viszont az erős megyék rendszerint elvitték a gyengék elől a forrásokat. A jelenlegi régióelképzelésben tehát ez a fajta mechanizmus nem tud hatékonyan működni. A megyék közt ádáz harc dúl – ezt nevezzük forrásbevonási versenynek –, és az erősebbik kutya győz. Így az intraregionális „olló” még jobban szétnyílt: a fejlett és fejletlen megyék közötti szakadék mélyül, részben a regionális politika eredményeképpen.
– Tehát az alapelv, amely szerint az átszervezési terv elkészült, az, hogy a hasonló képességű, gazdasági mutatókkal rendelkező megyék egy régióba kerüljenek az esélyek kiegyensúlyozódása érdekében?
– Adottak bizonyos paraméterek: önrész-kötelezettség, humánerőforrás-kapacitás, és sorolhatnám. Egy olyan megye, amely nagy egyetemi központtal rendelkezik – Temes vagy Kolozs megye például – sokkal jobb eséllyel pályázik forrásokra, mint mondjuk Szilágy, Beszterce-Naszód, Teleorman vagy Giurgiu megye. Ezenkívül maga az intézményrendszer is állam az államban, amely úgy van berendezkedve ma, hogy a legnagyobb púp ennek a rendszernek a hátán épp a pályázó – ez is folyománya a kialakult régióstruktúrának. Abból kell kiindulni, hogy az Európai Unió fejlesztéspolitikai támogatásrendszerének célkitűzése az életminőség javítása, a felzárkóztatás, az elmaradt térségek életszínvonalának az EU-átlaghoz való közelítése. Romániának a csatlakozáskor vállalnia kellett, hogy betartja és alkalmazza az uniós jogrendet. A fejlesztési régiók létrehozását külön rendelet szabályozza – ez azokat az országokat érinti, amelyekben nem létezik fejlesztési régió nagyságú közigazgatási egység. Ezt a rendeletet illene tiszteletben tartani és alkalmazni. Különben a Román Európai Intézet egyik tanulmánya már 2004-ben jelezte: a román régiós felosztás nem működik, nem szolgálja az elmaradottabb térségek felzárkóztatását.
– Az uniós rendelet milyen kritériumokat fogalmazott meg a régiók felosztásáról?
– A rendelet azt mondja például, hogy egy fejlesztési régió lakosságát illetően 800 ezrestől a 3 milliós küszöbértékek közt jöhet létre. Romániának két olyan régiója is van, amelyik meghaladja ezt a küszöböt – ezeket kötelező módon át kell alakítani, így legalább négy régió összetétele automatikusan megváltozna. Az Eurostat – az Európai Unió Statisztikai Hivatala – 2006-ban hivatalosan is felszólította Romániát, hogy két túl népes moldovai és dél-romániai régióját igazítsa a vonatkozó uniós rendelet elvárásaihoz. Ez, mint tudjuk, nem történt meg. Ugyanaz a rendelet azt mondja: földrajzilag, történelmileg, társadalmilag, gazdaságilag egységes vagy hasonló térségeknek kell a régiókba kerülniük. Az európai tapasztalat is azt igazolja, hogy ott mutatható ki a regionális fejlesztési politika sikere, ahol a fejlesztési régiók tervezési alapelemei homogének, ott nincs széthúzás. Ott az alkotóelemek – esetünkben a megyék – nem egymás ellen játszanak, hanem együtt terveznek, egyszerre lépnek. De nézzük a jelenlegi régiókat: Buzău és Vrancea kevés közös vonást mutat Konstanca és Tulcea megyével, de ugyanígy felmerül a kérdés, hogy mi a hasonlóság Bihar megye és Máramaros, vagy Fehér megye és Hargita vagy Kovászna megye között – szerintünk semmi. Ha homogén egy régió, könnyebben megfogalmazhatók azok a közös célkitűzések, melyek megvalósítása mögé felsorakoznak a megyék.
– Korábban azt nyilatkozta a sajtónak, hogy az elmúlt 90 esztendő alatt, az ország közigazgatási határait következetesen a magyar közösség kárára rajzolták át. Az RMDSZ régióátszervezési javaslata szerint Kovászna, Hargita és Maros megye közösen alkotnának régiót. Mennyire reális, hogy megvalósulhasson egy életképes székelyföldi régió?
– Látható, hogy a román politikumot érzékenyen érinti a téma, a javaslatban mindenki valamiféle rejtett szándékot akar felfedezni. Én állandóan meglepődöm, amikor azt látom, hogy ettől mindenki idegessé válik a Dâmboviţa mentén. Mi javasoltunk egy megoldást 2008-ban, a felhördülés pedig abból is származik, hogy Bukarestben furcsa, ha valaki következetesen kitart az elképzelései mellett. Mindenki arra számított, hogy ez a régiós történet egy imidzsjavító történet, amit felhasználunk, majd eldugjuk egy fiókba. A kérdésre visszatérve: szakmailag is alátámasztható evidencia, hogy ez valójában a természetes állapot visszaállítása lenne: a Maros–Hargita–Kovászna fejlesztési régió lényegesen homogénebb a jelenlegi, Fehér–Maros–Hargita–Kovászna–Brassó–Szeben összeállítású régiónál. Mindenki tudja, hogy Hargita és Kovászna megye a hátrányos helyzetű közigazgatási egységek élbolyába tartozik – az átlagjövedelem alacsony, a munkanélküliség magas, infrastruktúra nincs vagy nagyon gyatra. A régiók „teljesítményét” statisztikai átlagokban mérik, s mivel Brassó és Szeben megye infrastrukturális ellátottsága, a lakosság jövedelme átlag fölötti romániai viszonylatban, ez a Hargita és Kovászna megyével közös kimutatásokba foglalva azt eredményezné, hogy a számok tükrében a Hargita és Kovászna megyei utak állapota például az országos átlag fölött van. Másik példa: Hargita megyében az átlagjövedelem jelenleg az egyik legalacsonyabb az országban, de a régióban az átlagos jövedelem így is az országos átlag fölött van a statisztikák szerint, mert a fejlett megyék jó helyzete statisztikailag felfelé módosítja a mutatókat.
– Ha a régiók átalakulnak, akkor a szegényebb megyéknek több lehetőségük lenne forrásbevonásra és ennek révén a felzárkózásra?
– Az RMDSZ által benyújtott tervezet szerint az erős megyék olyan régiókba kerülnek, ahol pályázásban méltó vetélytársakat kapnak, szorosabb lesz a versengés, a szerényebb gazdasági mutatókkal rendelkező megyék pedig így nagyobb eséllyel tudnak pénzt lehívni. Így országos szinten újra kell gondolni a forrásallokációs eljárásokat, illetve ha a mostani eljárásokat alkalmazzák, akkor is ezek a térségek lényegesen több forráshoz juthatnak, mint jelenleg. Fejlesztési politikáról van szó, a fejlesztéshez pedig pénz kell. Nyilván nem normatív forrásokról beszélünk, a pénzek nem kötelező módon, hanem pályázati úton érkeznek a térségbe.
– A területi újrarendezés RMDSZ-es modellje kapcsán történt előrelépés: a szenátus hallgatólagosan megszavazta. Lát esélyt arra, hogy a tervezetet elfogadja az alsóház is?
– A régióátalakítási törvénytervezet már a képviselőház asztalára került, ott dől el, hogy mi lesz a sorsa a javaslatnak. Az újrafelosztást 2012-ben lehet kezdeményezni, az átfutás idő pedig még legalább egy évet vesz igénybe, és a fejlesztési stratégiák pénzügyi terveinek elkészítéséhez is kell legalább egy év. Így ha a tervezetünket elfogadják, a 2014–2020 közötti tervezési időszakba az új régiós felosztással léphetünk be. Most a politikai alkuk, a parlamenti pártok közötti egyeztetések időszaka kezdődött el, s mint tudjuk, a politikában bármi megtörténhet.
Gyergyai Csaba. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Varga Gábor ismét az Állami Találmányi és Védjegyhivatal élén
Varga Gábort az Állami Találmányi és Védjegyhivatal vezérigazgatói tisztségébe nevezte ki Emil Boc miniszterelnök. A határozat pénteken, mácius 12-én jelent meg a 0159-e számú Hivatalos Közlönyben.
Varga Gábor 1998-tól 2009 márciusáig vezette az intézményt, azután ugyanott tanácsosként tevékenykedett.
CURRICULUM VITAE
Neve: VARGA GÁBOR
Állampolgársága: román
Nemzetisége: magyar
Születése helyszíne és dátuma: Nagyvárad, 1948. augusztus 5.
Családi állapota: nős, egy fiú (Máté, 1978) apja
Tanulmányai: Temesvári Műszaki Főiskola – Vegyészmérnöki Kar (1971)
Szakmai karrier:
– 2009 május 18 – 2010 január, Állami Találmányi- és Védjegyhivatal, tanácsos
– 1998 március 13 – 2009 március 23, Állami Találmányi- és Védjegyhivatal,
 államtitkár rangú vezérigazgató
– 1975 május – 1998 március, a bukaresti Antikorroziós, Lakk- és Festékipari
Kutatóközpont nagyváradi szervetlen pigment kirendeltségénél vegyészmérnök, tudományos kutató, tudományos főkutató,
– 1971 szeptember – 1975 május, Nagyváradi Timföldüzem, gyakorló mérnök,
diszpécser, túravezető-vegyészmérnök
Politikai tevékenysége:
Az RMDSZ Bihar-megyei Szervezetének alapító tagja, politikai alelnöke (1990-1991), elnöke (1991-1999)
Idegen nyelvismeret: angol – haladofokon, német – középfokon .
Megjelent kötetei:
– „A hatodik ostrom”, történelmi drámák, 1980
– „Az ittmaradt nyár”, elbeszélések, 1984
– „Históriás beszéd avagy Kronosz elkomorodása”, történelmi elbeszélések, 1996
– „Az Úr kutyája”, történelmi kisregény, 2002
– „A műszaki alkotás védelmének fontossága”, iparjogvédelmi írások, 2006
– „Toronyiránt”, irodalmi publicisztika, 2006
– „Europa ante portas”, iparjogvédelmi cikkek, hozzászólások, 2008
– „Városaim”, rendhagyó útleírások, 2009
Kitüntetései:
– Román Kulturális Érdemrend Lovagi Fokozata, 2000
– Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje, 2008. Forrás: erdon.ro