Támogatás kulturális kiadványoknak
A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium költségvetés- kiegészítéséről döntött december 2-i ülésén a kormány. A csütörtökön elfogadott kormányhatározat értelmében a kormány tartalékalapjából 2.500.000 lejt különítenek el a kulturális kiadványok publikálására és támogatására.
Jelentős támogatást kapott négy romániai magyar folyóirat is. A Helikon 130.000 lejt, a Látó és a Korunk egyenként 120.000 lejt, míg a Székelyföld 85.000 lejt kapott a kormány tartalékalapjából.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter kijelentette: "számomra különösen fontos ezeknek a kiadványoknak a támogatása, főleg most, a válság időszakában. Nem szabad hagynunk, hogy a gazdasági helyzet befolyásolja az értékteremtők munkáját. Fontos, hogy legyen egy kiszámítható keret, amelyből a kulturális kiadványok tudnak gazdálkodni. Jövőre azt tervezzük, hogy a kulturális folyóiratoknak szánt összeget a kétszeresére növeljük."
A támogatásban részesülő kiadványok listáját a romániai szakmai szervezetek és szövetségek javaslatai alapján állították össze, például a Román Írószövetség, a Képzőművészek Országos Szövetsége, az UNITER vagy a Román Zeneszerzők Szövetsége.
A támogatásban részesült kiadványok már a napokban megkötik a szerződést a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériummal, a kiegészítő összegeket pedig ez év végéig kell elköltsék. Népújság (Marosvásárhely)

A szálfaember dalai
Fél évszázada, egy rózsafakasztó napon éppen kaszált az út mentén és dalolt az énekes madarakkal, amikor egy arra járó személygépkocsi fékezett a közelében. Marosvásárhelyre hívták énekelni. 1956. október 1-jén alakult meg az Állami Székely Népi Együttes. A 140 tagú, fegyelmezett előadói közösség az évek során eljutott a művészi érettségig. Országosan elismert, népszerű alkotókká váltak az együttessel induló karmesterek, koreográfusok és énekszólisták: Szalman Lóránt, Birtalan József és Birtalan Judit, Szarvady Gyula, Székely Dénes és Domokos István, Orbán Irma kosztümtervező Tóth Erzsébet és Széllyes Sándor, Maria Precup, Balogh Dénes, Kerestély László és sokan, nagyon sokan mások.
Balogh Dénes (1933. március 15–2005. december 10.) a közönség egyik kedvence, a népdal és magyar nóta csodálatos hangú, kiváló tolmácsolója. Telt házak jutalmazták vastapssal népdalait, katonadalait, nótáit, csodálták szálfatermetű kiállását, érces zengésű orgánumát. Hangjától megelevenedtek a ringó búzamező, kinyíltak a mezei virágok, illatoztak üdezöld, tarka rétek. Vele zengett a magasság, napfelkeltétől napszentültéig. Dalos társa, jó barátja, Széllyes Sándor így emlékezett: Alsóboldogfalvi gyerek: posztónadrágban, csizmában, szép, nagydarab, derék férfiember; a lányok és az asszonyok haltak meg érte, a hangja is jó volt, benne volt a dal az alkatában, a székely vérében. Amint bejött a színpadra, az már fél siker volt, utána jött a többi, a szilaj dalok. Bombasikere volt, szerették az asszonyok, ő is szerette nőket meg a jó bort, nagyon jó barát volt, teljes életet élt. Le a kalappal!"
Több száz helyszínen több száz dal csendült fel az ajkáról, s ezek mindenikében ott lüktetett szenvedélyes élet- és népszeretete, kiállása székely feleiért. Akik tapsolhattak neki, azok emlékezetében hangjához társul a betyáros kiállás, a fölszegett fej dacos büszkesége is, amellyel a világ kihívásait fogadta. Velünk van Ő: bajtárs a bajban, koma az örömben – vigasztal és fölvidít. Szívbéli erő sugároz.
Bölöni Domokos, Népújság (Marosvásárhely)

Helyi történelmünk ismert és feltáratlan eseményeit egyaránt őrzi a levéltár
Flóra Ágnes szerint a levéltárosnak elsősorban a kutatót és kutatást kell segítenie
Az állami levéltár idén ősszel új székhelyhez jutott Kolozsváron: a volt Herbák János (Clujana) cipőgyár volt igazgatósági épületében. Az avató ünnepségen ismerkedtem meg Flóra Ágnes történésszel, levéltárossal, az intézet magyar munkatársával, aki a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem-filozófia karán szerzett történész–művészettörténész diplomát 2002-ben, majd ezt követően a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) Medievisztika szakán folytatott magiszteri tanulmányokat. Ebben az intézményben készíti jelenleg doktori disszertációját is. Flóra Ágnes 2008-ban került a levéltár kolozsvári fiókjához, ahol az utolsó magyar szakembert, Kiss Andrást 1983-ban nyugdíjazták.
– Milyen képességek, illetve adottságok szükségesek ahhoz, hogy egy történészhallgatóból jó levéltáros váljon?
– Amikor 2008 májusában alkalmaztak a Román Országos Levéltárban, a levéltárosi szakmáról csak annyi ismeretem volt, amennyit kutatóként a kutatóteremben láttam és tapasztaltam. Ez azonban hasznomra szolgált, mert az a levéltáros, aki rendszeresen kutat, jobban tudja értékelni az irat forrásértékét, és ez a tény sokat segít a rendezési folyamatban. Fontos, hogy legyen benne hajlandóság és némi vonzódás ahhoz, hogy régi iratokkal foglalkozzon. Ezenkívül szükséges némi paleográfiai ismeret és nyelvtudás, hiszen a történeti levéltárak rendezéséhez ismerni kell azokat az írásmódokat, nyelveket, amelyeken az iratok íródtak. A magyar levéltári és levéltáros múltnak, azon belül az erdélyinek is, szerencsére nagyon gazdag hagyománya van, amire lehet építkezni. Kelemen Lajos, Jakó Zsigmond vagy Kiss András már kijelölték azokat a támpontokat, melyeket követni kell az erdélyi történeti levéltárak rendezésekor, csak haladni kell tovább a „kifeszített zsinór mentén”. Ugyanakkor szerintem a jó levéltárosnak arra kell törekednie, hogy elsősorban a kutatót és kutatást segítse. És természetesen ez a szakma kevésbé ajánlott a por- és penészallergiásoknak.
– Mi a legfontosabb ebben a szakmában?
– Jelentős különbségek vannak a magyarországi és a romániai levéltáros rendszer között. Bár tisztában voltam a helyi viszonyokkal, amikor felvételt nyertem a kolozsvári levéltárba, abban reménykedtem, hogy az intézmény vezetésében bekövetkezett kedvező változások – a Magyar Országos Levéltárhoz hasonlóan – kissé „tudományosítják” a levéltáros munkáját. Ami – jelen állapotában – valójában csak részben szól irat- és levéltárrendezésről. Megkockáztatnám, hogy a rendezés csak a töredékét képezi a levéltárban végzett munkának. Nagy hangsúlyt kap a hazai levéltári rendszerben a terepmunka, az úgymond időnkénti szervellenőrzés. Ez gyakorlatilag intézmények, nagyobb vállalatok és cégek, vagy akár kisebb iratképzők irattárainak a rendszeres ellenőrzésén alapul. Ez a művelet önmagában fontos a mai, még használatban lévő és gyarapodó levéltáraknak az utókor számára való megőrzésben. A jogi hézagok miatt viszont a levéltáros olykor tehetetlen az irattár-pusztulásokkal szemben. A terepmunkán kívül igen időigényes az állampolgári kérések teljesítése. Ezek elsősorban olyan kérések, amelyekben különböző jogszabályokban rögzített jogok érvényesítéséhez szükséges iratok másolatait vagy kivonatait kérik. De igen sok a családi vonatkozású kérés is. Ezenkívül időnként kutatótermi szolgálatot is teljesítek. Meglátásom szerint az egyszerre több feladatot ellátó levéltáros nem lehet hatékony. Kutatómunkára – bár úgymond kéznél van az anyag – nem jut idő, s a levéltár az ilyen irányú ambíciókat nem is támogatja. Ebben is lényegesen különbözik az itthoni felfogás a magyarországi levéltári hagyományoktól, ahol a levéltárosnak heti kutatónapja vagy napjai vannak.
– Hogyan keltené fel az érdeklődését egy átlagembernek a levéltár iránt?
– Manapság azt hiszem az a leghatásosabb, ha a médiához fordul, legyen az írott vagy elektronikus. Ez jut el leghamarabb az emberekhez, ezeken a csatornákon keresztül lehet „megmozgatni”, megnyerni a közvéleményt. A szaklapok általában a szakmabeliekhez jutnak el, az átlagértelmiség többsége, sajnos, nincs olyan anyagi helyzetben, hogy a szakkiadványokat rendszeresen vásárolja. A média mellett az internetet is meg kell említenem, mert ez már hozzátartozik a mindennapjainkhoz, és a fiatalabb korosztály szinte csak a hírportálokon vagy más internetes oldalakon tájékozódik a napi eseményekről. Az év elején megpróbáltam létrehozni egy ingyenes tárhelyen egy erdélyi magyar levéltáros oldalt. Sajnos, hamar kiderült számomra, hogy az ilyen ingyenes felületek blogolásra vagy személyi honlapnak megfelelőek. Jelen pillanatban Nagy Mihállyal, a Román Országos Levéltár aligazgatójával keressük a megoldást egy nagyobb tárhely biztosítására. Ezen a portálon, terveink szerint a kutatók, de az egyszerű állampolgárok eligazodását szolgáló gyakorlati és közhasznú információk mellett egy népszerűsítő rovatot is indítanánk. A Magyar Országos Levéltárnak (M.O.L) honlapján olvasható „A hét dokumentuma” című sorozat, melynek keretén belül egy iratot és a hozzá kapcsolódó történeti adatokat mutatják be az olvasóknak, internetezőknek. Valami hasonlót gondoltunk mi is, de nem kizárólag a M.O.L. oldalán látott példa miatt, hanem mert ennek volt hagyománya ’89 előtt. Kiss András levéltáros például rendszeresen közölt a napi vagy heti sajtóban egy-egy levéltári irathoz kapcsolódó, vagy abból kiinduló rövid történeti áttekintőt. A népszerűsítést azért tartom igen fontosnak, mert egy levéltárról sokkal kevesebbet tudnak az emberek, mint mondjuk a könyvtárakról. Az érdeklődés is nagyobb a könyvtárak iránt, mert az közelebb áll az emberekhez. Könyv minden házban található, de régi irat igen ritkán bukkan elő a családi iratok közt.
– Mi az, amit a kolozsvári levéltárban feltétlenül meg kell tekinteni az odalátogatónak?
– A levéltár is olyan, mint egy múzeum vagy könyvtár. Az egyéntől függ, hogy mit tart érdekesebbnek, mire szán időt. Amikor egyetemi hallgatók csoportos látogatását vezetem, próbálok szakirányuknak megfelelően válogatni a számos érdekes irat közül. Irodalmároknak igyekszem irodalmunk jeles képviselőinek kézírását megmutatni: Arany János levelét, Kölcsey Ferenc vagy ifj. Heltai Gáspár bejegyzéseit, ami valahogy kézzelfoghatóvá teszi a tankönyvekből, olvasmányokból ismert „nagyokat”. Vagy megmutatom az ótordai anyakönyvben Petőfi Sándor nevét egy házasságkötés tanúi közt, példázva azt, hogy a levéltári kutatás során váratlan helyeken is előbukkanhatnak érdekes adatok. Művészettörténészeknek igyekszem címeresleveleket, díszesebb iratokat, tervrajzokat mutatni. De minden esetben hangsúlyozom: a levéltári kutatás messze nem ilyen látványos. Sokszor több folyóméternyi anyagot kell átfésülni ahhoz, hogy néhány érdekes adatot találjunk.
Sok minden lehet vonzó az átlagember számára is. Például, hogy az anyakönyvekből összeállíthatja a családfáját, vagy régi fotókat nézegethet, a kíváncsiabbak betekinthetnek mások levelezésébe. Az én kedvencem Kolozsvár város levéltárának első leltára, amelyet 1592-ben Diósy Gergely, a város akkori jegyzője állított össze.
– Melyik a legrégebbi, illetve legérdekesebb dokumentuma a kolozsvári levéltárnak?
– A volt Dermata igazgatósági vagy tisztviselő-palota ( manapság Clujana palota) néven ismert levéltári épületben eredetileg a 20. századi illetve a gazdasági fondok kerültek volna. Ez a terv csak részben valósult meg, sok kijelölt levéltári fond csupán töredékét szállították át. Arra nem vállalkoznék, hogy a legérdekesebb ott található iratot megnevezzem, mert ez egyrészt nagyon szubjektív dolog, másrészt pedig nem ismerem teljesen azokat az anyagokat. De meggyőződésem, hogy mindegyik tartalmaz érdekességeket. A Román Kommunista Párt anyagát külön megemlíteném, mert számos új adatot tárhat még fel a korszak kutatói számára. Jelenleg a legrégebbi eredeti irat az ideiglenesen, néhány évre ott elhelyezett Szatmár Vármegye levéltárában található, ha nem csal az emlékezetem, egy 1402-ben keltezett vagyonelosztási levél, vagy ahogy a szaknyelvben hívják, osztálylevél.
– Kikből áll ma össze a leveltár „közönsége”, akik igénybe veszik a levéltári dokumentumokat?
– A kutatóterem napi átlagforgalma 6-7 fő. Többségében történészek, történészhallgatók, kutatók, tanárok, egyetemi oktatók keresik fel. De egyre gyakoribbak a családfakutatók és az újságírók is. Ők azok, akik a kutatótermi szolgáltatásokat veszik igénybe. Ezenkívül van ügyfélszolgálat, ahova az állampolgárok a különböző ügyintézéseikhez szükséges kéréseiket teszik le. Itt a legkülönbözőbb végzettségű emberek fordulnak meg.
– Találkozásunkkor említette, hogy azon öt személy között volt, akiket országos viszonylatban alkalmaztak a levéltárban. Hol van a másik négy magyar alkalmazott? Tartják-e egymással a kapcsolatot?
– Mint említettem: összesen 5 magyar levéltáros dolgozik a Román Országos Levéltár megyei levéltáraiban. Szatmáron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron van magyar levéltáros, illetve az idei év elejétől Nagy Mihály a Román Országos Levéltár aligazgatója. Kapcsolatban vagyunk egymással, ha nem is napi szinten, de követjük egymás tevékenységét. Sőt a 2009-ben Budapesten megjelent Levéltári Kézikönyv románra fordításán is együtt dolgozunk.
– Vannak-e titkosított iratok a kolozsvári levéltárban?
– Gondolom elsősorban arra irányul a kérdés, hogy vannak-e olyan fondok, amelyek nem hozzáférhetőek. Sajnos, sok fond nem kutatható, de nem elsősorban titkosítás miatt, hanem mert nincsenek rendezve, leltározva, így azok nem kerülhetnek be a kutatóterembe. Ezenkívül pedig vannak azok az irattípusok, amelyek később kutathatók, a személyi adatok védelme vagy más jogszabályi megkötések miatt, csak meghatározott idő után kerülhetnek nyilvánosságra. Ebbe a kategóriába tartoznak az anyakönyvek is, amelyek a keletkezéstől számított 100 év után kutathatók, tehát jelenleg 1910-ig. De ugyanez a szabály vonatkozik az orvosi papírokra is, amelyek személyes adatokat és diagnózist tartalmaznak, de szintén 100 év a nemzetbiztonsági iratok titkosítása is. 90 év a közjegyzői, bírósági és bűnügyi iratok kutathatósági korlátja. 50 év vonatkozik egyes külügyminisztériumi iratokra, magántőkével működő vállalatok bizonyos irataira. A magánéleti adatok pedig 40 évvel az egyén halála után kerülhetnek nyilvánosság elé, ha az iratokat letétbe helyező személy másképp nem rendelkezett.
A 2007-ben bekövetkezett főigazgatói váltás ezen a téren is szemléletváltást hozott. Ma, azt hiszem, központi szinten szándékos kutatáskorlátozásról nem beszélhetünk, még akkor sem, ha helyi szinten egyes vezetők olykor másképp értelmeznek dolgokat. A jelenlegi vezetés nagyon korrektül viszonyul a kutatáshoz. Azok az anyagok, amelyek a közelmúltban nem voltak kutathatók, vagy csak külön engedéllyel, ma bárki számára elérhetők. Szerencsére túl vagyunk azon a sötét, 90-es évek elején kezdődött levéltári korszakon, amikor a kutatást többszörösen gáncsolták. A kolozsvári levéltárból 1992-ben például, több száz folyóméternyi anyagot szállítottak előbb a Vâlcea-i levéltárba majd Gyulafehérvárra, melyek részben csak idén kerültek vissza. Az elszállított iratoknak csupán a töredékéről készült mikrofilm, így azok szinte 20 évre kikerültek a kutatásból. Sőt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) vagy részben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) iratanyagának esetében a rendezésnek a lehetőségét is elvették. Sajnos, Kolozsvár város levéltárának 1700-ig terjedő része is csak nemrég került vissza Gyulafehérvárról, és enyhén fogalmazva a költöztetés nem a javát szolgálta. Próbálunk támogatást szerezni a részleges állagmegóvásra, szervezetek segítségével, egyesületeken keresztül, és reménykedem abban, hogy valamilyen formában sikerül majd a kolozsvári magyarságot is beavatni. Hiszen a levéltár őrzi helyi történelmünk ismert vagy még feltáratlan eseményeit egyaránt, amiért felelősséget kell éreznünk. Szabadság (Kolozsvár)

Határozat az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról
Székelyudvarhelyen, 2010. december 4-én tartotta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Küldöttgyűlését. Tőkés László a küldöttgyűlésnek javasolta, hogy támogassák egy befogadó jellegű gyűjtőpárt megalapítását. Az Erdélyi Magyar Néppárt munka- nevű politikai szereplő az Európai Néppárt nemzeti leágazása lehetne – hangsúlyozta Tőkés, mindenki megtalálhatná a helyét benne, aki közösségéért és az egész Kárpát-medencei magyarságért tenni kíván. Az új párt létrehozásáról szóló tervezetet Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke terjesztette elő
Autonómiát, politikai érdekképviseletet, nemzeti közösséget
Határozat az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról
Mi, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Küldöttgyűlése, – azon meggyőződés által vezérelve, hogy népünk számára az önmegvalósítás és a teljes értékű emberi élet kerete a nemzet, mint megtartó és értékadó közösség
fontosnak tartva azt, hogy közösségünk értékei megmaradjanak, gyermekeink saját nyelvünk, kultúránk, hagyományaink szellemében nevelkedjenek, hogy nemzeti közösségként létezzünk és fejlődjünk, – tudatában annak, hogy ezen célok megvalósításához elengedhetetlen a közösségi – kulturális és területi alapú – autonómia intézményrendszere, amely által magunk dönthetünk a sorsunkat, létünket érintő kérdésekben. – megállapítva ugyanakkor azt, hogy az elmúlt húsz esztendő kevéssé vitt bennünket közelebb ehhez a célhoz, mivel a közösségünk politikai képviseletét ez ideig ellátó szervezetek egyike sem töltötte be kellő módon az erdélyi magyarság önrendelkezésének kivívását célzó, elsőrendű hivatását és feladatát Választmányunk indítványa alapján elhatározzuk: 1. Egyetértünk a Választmány azon álláspontjával, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség politikai érdekképviseleteként szükség van egy új politikai szervezet – az Erdélyi Magyar Néppárt – létrehozására. 2. A létrehozandó Erdélyi Magyar Néppártnak a jelen határozat preambulumában megfogalmazott értékrend fundamentumára kell épülnie. 3. Az Erdélyi Magyar Néppártnak olyan befogadó gyűjtőpártnak kell lennie, amelyben minden, az említett értékeket magáénak valló, közösségi szerepvállalása során nem kompromittálódott, az erdélyi és az egész Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt elkötelezett magyarnak meg kell találnia a helyét, függetlenül attól, hogy korábban melyik magyar szervezet keretében tevékenykedett. 4. Felhatalmazzuk a Választmányt arra, hogy 2011. január végéig döntsön a szervezet bejegyzését kezdeményező testület összetételéről, továbbá adjon mandátumot és támogatást ezen testület tagjainak a bírósági bejegyzéshez szükséges lépések megtételére.
5. Megbízzuk az Elnökséget, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az erdélyi magyar politikai és civil szervezetekkel az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum újraszervezéséről, hogy az valóban a Magyar Összefogás: a párbeszéd, a konszenzuskeresés és az autonómiaformák kivívása érdekében történő közös cselekvés intézménye lehessen.
6. Megbízzuk az Elnökséget azzal is, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt bírósági bejegyzéséig, a magyar történelmi egyházak és a civil társadalom bevonásával kezdeményezzen tárgyalásokat egy olyan jövőbeli választási együttműködés kialakításának lehetőségéről, amely a veszélybe került magyar parlamenti és helyenként az önkormányzati képviselet biztosítását hivatott szolgálni.
Székelyudvarhely, 2010. december 4.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Küldöttgyűlése, Erdély.ma

Markó Béla felelőtlenségnek tartja a pártalapítást
Az RMDSZ elnöke felelőtlennek tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pártalapítási szándékát. A Tőkés László vezette mozga- lom szombaton országos küldöttgyűlésén döntött arról, hogy megalakítja az Erdélyi Magyar Néppártot, ezzel erősítve a magyar autonómia-törekvéseket. Markó Béla szerint a megosztottság veszélybe sodorja a magyarság politikai képviseletét.
„Az RMDSZ az elmúlt években is a lehető legnyitottabban állt minden ideológiához, áramlathoz, és létrehoztuk a Magyar Összefogást. Megvan a keret és megvan a lehetőség arra, hogy együtt dolgozzunk. A következő években erre lesz szükség és nem pedig arra, hogy mindenki, akinek éppen egy adott pillanatban különvéleménye van, pártot hozzon létre” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Baranyi László
Duna TV, Erdély.ma

Átadták a Julianus-díjakat Csíkszeredában
Tizennyolcadik alkalommal kapták meg az elismerést azok, akik munkájukkal a legtöbbet teszik a magyarságért.
A Julianus Alapítvány elnöke szerint három szempont érvényesül az elismerés odaítélésénél: „Az első, hogy olyan kapjon díjat, aki a magyar emlékeket védelmezi. Második, olyan kapjon díjat, aki a magyar ügyet szolgálja. Harmadik, olyan kapjon díjat, aki cselekszik a magyar nyelv védelmében" – sorolta Beder Tibor.
Díjazták Kalmár Zoltán újságírót, a nagyszebeni szórványmagyar közösséget összetartó munkájáért. A szabadkai Maurer Oszkár azért kapott elismerést, mert a szerémségi szórványmagyarságot védi az asszimilációtól. Elismerésben részesült a tordai Pataki József, aki több mint 2500 magyar honvéd sírját azonosította és emlékművet állított nekik
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere a magyar nyelv hivatalos használatáért, a párizsi Bernard Le Calloch pedig a Trianon óta szétdarabolt magyar közösségek kutatásáért kapta meg a Julianus-díjat.
Csúcs Mária
Duna TV, Erdély.ma

Lelkészavatás Nagyváradon
Nagyvárad – Kilenc jelöltet avattak lelkésszé szombaton délután a Nagyvárad-újvárosi református templomban, ahol kiosztották a Pro Partium díjat, valamit a Pro Ecclesia 2010 díjakat is.
Az ünnepi eseményen igét hirdetett Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, aki a Zsidókhóz írt levélből idézte Isten igéjét kiemelve azt az üzenetet, hogy az Isten az egyház szolgáit szolgálatra küldte a világba. Csűry István hangsúlyozta, hogy az egyház tagjai vállalják ezt a szolgálatot, hiszen ez az ő küldetésük. A lelkészavató és díjátadó ünnepségen jelent volt Bölcskei Gusztáv a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke is, aki szintén szólt a megjelentekhez. Bibliai idézettel kezdte beszédét: „mert szereted az igazságot és gyűlölöd a hazugságot, felkent az Úr az öröm olajával.” A püspök azt kívánta, hogy mindazok, akik az elkövetkező hat évre tisztséget vállalnak a királyhágómelléki egyházkerületben, feladatukat örömmel vállalják és végezzék. Kitért a püspökök nehéz helyzetére is, mert mint mondta, egy püspök olyan mint egy mélytengeri búvár: rettenetes nyomás nehezedik rá és egyedül van. Végezetül hangsúlyozta azt, hogy a 2004 december 5-i a kettős állampolgársáról tartott sikertelen népszavazást meg lehet haladni, az egységesülő magyar református egyház példáját állítva etekintetben a jelenlevők elé: „Azt kívánom a református magyar közösségnek, hogy egyre többször jusson eszükbe május 22. és egyre kevesebbszer december 5.” Ezt követően esküt tettek a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben tisztséget kapott személyek, majd a lelkészek felszentelése következett. Kilenc lelkipásztor tett esküt a református egyházra, tizedik társuk, egy ifjú hölgy az eskütétel napján szült gyermeket, ő ezért nem volt jelen a felszentelésen.
Díjak
Az ünnepi momentumok itt még nem értek véget, hiszen hátra volt még a Pro Partium díj és a Pro Ecclesia díjak átadása. A Pro Partium díjat az idén a hollandiai Stichting Emmaus Alapítvány kapta, míg a Pro Ecclesia díjat pedig olyan volt egyházmegyei espereseknek ítélték oda, akik szolgálatuk során kifejtett kiemelkedő teljesítményükkel érdemelték ki az elismerést. A díjazottak voltak néhai Seres Géza aradi, Lukács József szilágysomlyói, Gellért Gyula érmelléki, Sipos István nagybányai volt esperesek és dr. Salánki Tibor a németországi zsinati egyház tagja. Pro Ecclesia díjat kapott továbbá a lecsméri, a szamosradói és a Temesvár-belvárosi református gyülekezet. A laudációkat Vinczéné Pálfi Judit ismertette, míg a díjakat illetve az okleveleket Csűry István püspök és Varga Attila főgondnok adták át.
Pap István, erdon.ro

Református küldöttgyűlés sok vitával
Nagyvárad – A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szombati nagyváradi küldöttgyűlésén elutasították Tőkés László volt püspök, és dr. Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspökének beadványát is.
Dénes István generális direktor tartotta áhitattal vette kezdetét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) tisztújító közgyűlése. Még mielőtt a napirendi pontok megvitatására sor került volna, Varga Attila főgondnok mondott beszédet, melyben kiemelte, hogy saját szolgálatát egy új kezdetnek tekinti, majd kiemelte, hogy célja visszaadni az egyháznak azt a tekintélyt, mely megilleti. Jelenleg túl sok munka terheli a lelkészek vállát, ezek egy részt át kell venni tőlük, hogy a lelkészek betöltsék rendeltetésszerű hivatásukat, azt, hogy a közösségek lelki, vallási irányítói, segítői legyenek – hangsúlyozta beszédében a főgondnok. Csűry István püspöki bejelentése során kiemelte, hogy törekedni kell az egyház, és ezen belül az egyházkerület autonómiájára, hangoztatta, hogy a törvényességet betartatja és betartatja, és elmondta azt is, hogy püspöksége alatt az egyházkerület egyenlő távolságot fog tartani az RMDSZ és az újonnan alakuló romániai magyar párt között. „Eljött az ideje, tessék bizonyítani” – fogalmazott Csűry, hangsúlyozva azt, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület konkrét segítséget vár mind az RMDSZ-től, mind a Tőkés László által kezdeményezett új párttól, ugyanakkor a román és a magyar államtól is. Ezt követően felszólította a nagykárolyi, valamint az érmelléki egyházmegyéket, hogy tegyenek lépéseket az évek óta húzódó, és az egyházkerületet károsan érintő gencsi, illetve érsemjéni református gyülekezeteken belüli konfliktusok megoldása érdekében; kiemelte továbbá, hogy az egyházi jogrendben számos kiskapu van, amelyeket tisztázni kell. Végezetül Csűry István kijelentette: „Nem leszek senkinek sem a meghosszabbított keze, és arra kérek mindenkit, hogy támogassuk egymást a közös munkában.”
Megbízott főjegyző
A napirendi pontok megvitatása során a küldöttgyűlés elfogadta az Egyházkerületi Választó Bizottság (EVB) jelentését, majd többek között dr. Pap Géza erdélyi református püspök ésTőkés László Ep alelnök beadványát vitatták meg. Előbbi azt kifogásolta, hogy Forró László lelkészt egyházi főjegyzővé választották, holott a lelkésznek nincs tizenöt évnyi szolgálata az egyházon belül, ahogy azt a református kánon megköveteli ennek a funkciónak a betöltésére megválasztott személyek esetében, míg Tőkés László többek között azt kifogásolta, hogy dr. Varga Attilát választották világi főgondnokká annak ellenére, hogy Tőkés véleménye szerint Varga 2001-ben önkényesen mondott le a református egyházban akkor betöltött tisztségéről, és emiatt nem választható ilyen magas tisztségbe az egyházkerületben. Csűry István hozzászólásában az egyházkerület autonómiájába való beavatkozásnak mínősítette Pap Géza beadványát és nehezményezte azt, hogy a püspök törvénytelenséggel vádolja az egyházkerületet, holott ilyen ítéleteket csak a presbiteri gyülekezet mondhat ki. Csűry álláspontja szerint be kell számítani a lelkészek szolgálatába azt a munkát is – az ún. exmissziót -, amelyet ők nem az egyház keretében, de az egyház szolgálatában fejtettek ki. „Ha nem fogadjuk el az exmissziós éveket, akkor saját munkánkat köpjük szembe” -, fogalmazott élesen Csűry. Ezt követően bejelentette, hogy Forró László ügyét a zsinat elé viszik elbírálásra, addig Forró László megbízott jegyzőként látja el feladatát. Maga az érintett is felszólalt, kijelentve, hogy amíg nem tisztázódik az ügye, addig nem tesz esküt. Varga Attila is kiemelte, hogy Forró lászló ügyében az EVB döntött, így veszélyes precedenst teremtene az, ha az egyházkerület elfogadna egy az EVB döntése után beérkező beadványt. „Ez nem jelenti azt, hogy elzárkózunk a zsinati döntéstől” – szögezte le Varga.
Katasztrófa
Tőkés László beadványa kapcsán egységesebbnek tűnt a közgyűlés, még a szavazás előtt ugyanis már többen azon véleményüknek adtak hangot, hogy határozottan el kell utasítaniTőkés László kérelmét; Szűcs András Ottó az EVB elnöke egyenesen kijelentette: „Tőkés László hagyjon békét az egyházkerületnek!”. A számos és hosszúra nyúló jogi vitákat megelégelve ez egyik küldött felszólalásában kifakadt: „Húsz éven át hiányzott a törvényességhez való ragaszkodás az egyházkerületből. Nekünk most azzal kell törődnünk, hogy a református egyház katasztrófahelyzetben van!” – majd elmondta, hogy a kis gyülekezetek vannak a legnehezebb helyzetben. A küldöttgyűlés végül elutasította Tőkés László beadványát.
Pap István, erdon.ro

Csak magyar iskola áll ki a magyar tagozatokért
Nagyvárad – Pénteken délután a nagyváradi Partenie Cosma gazdasági liceum magyar tagozatos diákjainak szüleit arról próbálták meggyőzni, hogy irassák át gyerekeiket a Szent lászló Gimnáziumba.
A péntek esti megbeszélésre a Szent László Gimnázium új, Nógáll (Orsovei) utcai székhelyén került sor, melyben hosszú évtizedekig a Partenie cosma iskola működött. A megbeszélésen a nagy számban megjelent szülők mellett jelen volt Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere Pásztor Gariella tanügyi államtanácsos, Kéri Hajnal tanfelügyelő és Zalder Éva a Szent László gimnázium igazgatónője. Biró Rozália tudatta a szülőkkel azt, hogy a Szent László Gimnázium 1,2 millió euró támogatástól esett el amiatt, hogy a Partenie Cosma iskola nem költözött ki időben a Nógáll utcai ingatlanból. A központi költségvetésből kellett volna egy ún. iskolai kampuszt építeni Nagyváradon is, amelybe átköltöztették volna a gazdasági iskolát, csakhogy a minisztérium nem ad pénzt erre a beruházásra. Ezért a helyi önkormányzat úgy határozott, hogy maga fogja finanszírozni a mintegy 60 milliárd régi lej értékű beruházást, így az iskola várhatóan legkésőbb 2012 tavaszáig elkészül. A probléma azonban az, hogy az új létesítményben mindössze 24 osztály lesz, míg a Partenie Cosmanak a magyar tagozatokkal együtt 42 osztálya van. Ezáltal két lehetőség áll a magyar tagozatos gyerekek szülei előtt. Vagy átiratják gyermekeiket a Szent Lászlóba, és akor ott is maradhatnak a Nógáll utcai épületben, vagy pedig ragaszkodnak a Partenie Cosmahoz, akkor viszont el kell költözzenek és a helyszűke miatt valószinűleg délutáni órarend szerint oktatják majd a gyerekeket. Biró Rozália kijelentette: szeretném ha a szülők átiratnák gyerekeiket a Szent Lászlóba, mert ez az egyetlen garancia arra, hogy hosszútávon is megmaradjanak a magyar szakosztályok.
Érvek
Pásztor Gabriella államtanácsos azzal próbálta meggyőzni a szülőket, hogy a magyar iskolák létesítése nem szeparatizmus, hanem a kisebbségek joga, amivel élni lehet, és az is elhangzott, hogy amennyiben a diákok átiratkoznak, akkor a Szent László aszaktanáraikat is átveszi. Zalder Éva elmondta, hogy a római-katolikus püspökségnek nem állt szándékában gazdasági szakosztályokat indítani a Szent Lászlóban, mivel azonban előállt ez helyzet, amely a Partenie Cosma iskola magyar tagozatait érinti, ezért úgy döntöttek, hogy átveszik ezeket az osztályokat. Az igazgatónő azonban leszögezte, hogy amennyiben mégis úgy döntenek a szülők, hogy a Partenie Cosmaban maradnak, akkor el kell költözniük a Nogáll utcából, hiszen akkor a katolikus egyház folytatja az ingatlanra vonatkozó eredeti tervének megvalósítását. Zalder Éva azt is elárulta, hogy a Partenie Cosma igazgatója korábban többször is jelezte, hogy neki nem kellenek a magyar osztályok, azokat vegye át a Szent László gimnázium, a múlt héten azonban meggodolta magát. A Cosma igazgatójának magyar osztályok megtartására vonatkozó szándékának azonban ellentmondani létszik az, hogy jövőre turisztika szakot kért a magyar tagozatra, holott ilyen osztály már van a Traian Vuia iskolában, és azt is nagyon nehéz feltölteni magyar diákokkal.
Félelmek
A szülőket azonban az elhangzottak nem győzték meg különösebben: volt aki azt mondta, hogy ha már a Partenie Cosmaban kezdte meg a gyerek a tanulmányait, akkor szeretné ott is befejezni, egy másik szülő a Szent Lészló gimnázium presztizsét hiányolta, egy harmadik szülő pedig azt fájlalta, hogy gyermeke nem abban az iskolában folytatja majd tanulmányait, ahol ő szeretne tanulni, míg más szülők amellett érveltek, hogy vegyes tannyelvű iskolában gyermekük könnyebben megtanulna románul. Ez utóbi kifogásra Pásztor Gabriella azt válaszolta, hogy a román nyelvet a román órán lehet megtanulni, nem pedig az iskola folyosóin. Biró Rozália végezetül elmondta, hogy a magyar kilencedik és tizedik osztályt az önkormányzat mindenképpen átviszi a Szent Lászlóba, míg a tizenkettedikesek a Partenie Cosma égisze alatt fejezik be tanulmányaikat. Így egydül a tizenegyedik osztályos szülők vannak reális döntéshelyzetben a megválasztandó iskola kérdésében.
Pap István, erdon.ro

Történelmi kiadványok bemutatója
Nagyvárad – Teltház előtt mutatták be Nagyváradon Raffay Ernő magyarországi történész Balkáni birodalom című legújabb könyvét, illetve az Erdélyország történelmi folyóirat legfrissebb számát.
Péntek délután, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete könyv-, naptár- és lapbemutatót tartott a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházközpont múzeumtermében. Sokan jöttek el Raffay Ernő legújabb könyvének, illetve a Bihar megyében is egyre népszerűbb Erdélyország című történelmi folyóirat legfrissebb számának bemutatójára. Török Sándor, Bihar megyei EMNT elnök köszöntötte az egybegyűlteket, aki bevezetőként arról szólt, hogy mennyire fontos kimondani a történelmi igazságot, még akkor is, ha ez sokaknak nem tetszik. Hozzátette, hogy az este meghívottjai olyan történészek, akik politikai széljárástól függetlenül ezt az igazságot szolgálják. Szakács Árpád, az Erdélyország lapigazgatója a baloldali és konzervatív történelemszemlélet ellentétes álláspontjairól szólt. Megtudhattuk, hogy januártól az Erdélyország című lap önálló magazinként lesz kapható. Az legújabb szám a Vörös pokol címet viseli és témája a Rákosi-korszak.
Balkáni birodalom
A lapbemutató után Raffay Ernő történész vette át a szót, aki a Balkáni birodalom – Nagy-Románia megteremtése 1866-1920 című kötetét ismertette. A könyv központi témája, az a folyamat melynek eredményeképpen – céltudatos katonai és diplomáciai eszközöket alkalmazva – létrejön Nagy-Románia . Főleg román, cseh és szerb történetírók előszeretettel állítják azt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia a népek börtöne volt. A könyvben a történész igyekezett ezt az állítást cáfolni. Az államszövetség több olyan jogot adott a területén élő nemzetiségeknek, melyek napjainkban is ritkaságszámba mennek (például a magyarországi szerb és román ortodox egyházak autonómiával bírtak, vagy a román tannyelvű iskolákban nem volt kötelező egy magyar nyelvű tantárgy sem). Raffay Ernő megítélése szerint a dualizmus idején éppen Románia volt az az ország, mely a “népek börtöne” jelzővel illethető, tekintettel arra, hogy a hozzá került szintén többnemzetiségű Dobrudzsában minden népi iskolát megszüntetett. A jobboldali történész több hasonló példával szemléltette igazát. Az este utolsó felében Nagy József Barna, az EMNT Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Bihar visszatér 1940 című képes falinaptárat mutatta be, mely igényes kivitelezésben ritka fotókat közöl vitéz nagybányai Horthy Miklós Nagyváradra, illetve a magyar honvédek Bihar megyébe való bevonulásáról. A naptár az Illyés Gyula Református Könyvesboltban és a Libris Anticaban szerezhető be. A felmerülő kérdések sorozata után sokan vásároltak a bemutatott kiadványokból.
Mészáros Tímea, erdon.ro

A szórványosodás folyamatát lassítani kötelességünk
Temesváron a november 26–28. között megtartott Civil Napok átfogó programmal várta mindazokat, akik ezt a hétvégét magyar közösségben kívánták eltölteni. A több helyszínen zajló rendezvény számos ötletes elfoglaltságot kínált kicsiknek és nagyoknak: az adventi játszóház az óvodás és elemi iskolás gyermekek birodalma volt, a fiatalok és felnőttek az ünnepvárás hangulatában „kézügyeskedtek”, a helyi civilszervezetek munkatársai, valamint az itt lévő különböző egyházfelekezetek képviselői előadásokon és kiállításon vehettek részt, szombaton este az Eszterlánc Kulturális Egyesület bált szervezett, vasárnap pedig a bánsági hagyományőrző énekkarok és néptáncegyüttesek léptek színpadra.
A Temesvári Civil Napok keretében november 27-én, szombaton délelőtt a temesvár-belvárosi református templomban Magyar identitás őrzői a végvárakban – egyházak és civilszervezetek témakörben konferenciát tartottak, amelyen részt vett az erdélyi és délvidéki római és görög katolikus, református, evangélikus és unitárius egyház több lelkipásztora, a bánsági civil szervezetek számos képviselője. A tanácskozáson meghívott előadóként jelen volt Szászfalvi László, a Magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára, Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Szász János, a gyulafehérvári főegyházmegye gazdasági igazgatója, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, dr. Bodó Barna egyetemi docens, a Szórvány Alapítvány elnöke, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul.
A konferenciát Fazakas Csaba temesvári református esperes nyitotta meg, majd átadta a szót Szászfalvi László államtitkárnak, aki a magyar kormány által kidolgozott szórványstratégiát és -programokat ismertette. Mint azt az államtitkár többször is hangsúlyozta, a stratégia egyelőre javaslat, végleges formáját a szórványban tevékenykedő szervezetek képviselőivel közös megbeszélések során nyeri majd el. Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy a szétszórtan élő magyar közösségek megmentéséért azonnali cselekvésre, akciótervre van szükség, ugyanakkor olyan programokat kell életbe léptetni, amelyek folyamatosan működnek. Ezek kidolgozásában az első számú partner az egyház, mivel a valláshoz, a felekezethez való kötődés több generáción keresztül megmarad.
A magyarországi előadók értekezését több hozzászólás követte. Csűry István református püspök saját eddigi tapasztalataira építve a test–lélek–szellem egységének tükrében a szociális szervezet–egyház–civilszervezet együttműködést hangsúlyozta. Szász János gyulafehérvári kanonok kiemelte: a szórványosodás folyamatát megállítani nem tudjuk, de lassítani kötelességünk. „A szükség közelről látszik, ezért fontos, hogy együtt gondolkozzunk és tervezzünk a jövő támogatási rendszerekről és prioritásokról” – mondta.
Dr. Bodó Barna egyetemi tanár szerint a Bánságban eddig három nemzetpolitika érvényesült: a személyi, amilyen például a német nemzetpolitika, amely kimentette nemzettársait e vidékről; a román, amely területi elvű; és a magyar, amely közösségi elvű.
Az evangélikus-lutheránus egyház képviseletében Kovács Zsombor temesvári lelkipásztor, az erdélyi unitárius egyház küldötteként Szabó László lelkész, a mintegy tizenötezer hívőt tömörítő magyar görög katolikus közösségek nevében pedig Pallai Béla parókus szólalt fel. Szilágyi Mátyás főkonzul a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének módját taglalta. A konferenciát fórum zárta, amelyen a résztvevők kérdései, véleménye, kiegészítései hangzottak el. Darvas-Kozma József csíki esperes például kiemelte: fontos, hogy a szórványban ne csak a civilszervezetek, hanem a különböző vallásfelekezetek is keressék egymással a kapcsolatot, a közös programok, projektek megvalósításának lehetőségét.
A Civil Napok megnyitóját követően Szászfalvi László államtitkár a temesvári püspökség vendége volt, ahol Roos Márton főpásztorral találkozott. Kérdésünkre az államtitkár elmondta: „Az ötezer lélekszám alatti közösségek esetében a magyar anyanyelvű lelkipásztorok számára a jövő évtől anyagi támogatást szeretnénk biztosítani. A közeljövőben az egyházi szórványprogram keretében tervezzük a közösségek lelki és szellemi támogatását is, például ifjúsági táborok vagy egyéb programok szervezésével.”
A vendéglátó lelkipásztor, Fazakas Csaba református esperes a jövő évre újabb találkozó megtartását kezdeményezte az egyházi és a civilszervezetek képviselői számára.
Sipos Enikő, Vasárnap (Kolozsvár)

Heltait a magyar ellenzék ellen is be akarta vetni a Securitate
Magyarországon is be akarta vetni a „Hegel” nevű informátorát a nyolcvanas évek végén Ceausescu hírhedt titkosszolgálata. A Securitate Szőcs Géza baráti társaságára akarta ráállítani a forrását, hogy zavart keltsen a budapesti ellenzéki társaságban. Egy csütörtökön nyilvánosságra került okirat szerint Heltai Péter volt „Hegel”, ám a neves tévés személyiség szerint – aki elismerte, hogy Romániában kapcsolatban állt az állambiztonsággal – ő soha nem teljesítette a rá kirótt feladatokat.
„A ’Hegel’ fedőnevű volt informátorunkat (…) bevetjük budapesti ellenzéki körökbe, mint például Ara-Kovács Attila, Toth Károly, Keszthelyi András és „SABOU” valamennyi kapcsolatához, aki az úgynevezett Erdélyi Magyar Hírügynökséggel működhetnek együtt, hogy kompromittálja őt, és hozzájáruljon a hiteltelenítéséhez és az elszigeteléséhez” – olvasható egy belső használatra készült román állambiztonsági jelentésben, hogy mivel akarta megbízni a Securitate (Secu) korábbi forrását.
Egy csütörtökön nyilvánosságra került – a Ceausescu-diktatúra hírhedt titkosszolgálatának iratait kezelő levéltára (Consiliul National pentru Studierea Archivelor Securitatii - CNSAS) által kiadott – 2010. november 25-i keltezésű hivatalos értesítés szerint Heltai Péter, az MTV korábbi főszerkesztője a Securitate „Hegel” fedőnevű informátora és forrása volt.
A leleplező (szakszóval: dekonspiráló) iratot a kolozsvári származású, Berlinben élő képzőművész, Gáll Tibor bocsátotta a rendelkezésünkre, akinek a CNSAS-től kikért – a nyolcvanas években az állambiztonság által róla vezetett – dossziéja két olyan jelentést is tartalmazott, melyet a Securitate tisztjei készítettek 1985-ben „Hegel” beszámolói alapján.
A Hírszerző szombaton részletesen ismertette a jelentések tartalmát, melyekből kiderül, hogy a Secu informátora az ellenzéki barátaival folytatott beszélgetéseiről legalább két alkalommal is biztosan beszámolt az állambiztonságnak.
A „Sabau-ügy” állása
Az 1987. szeptember 21-én – kizárólag belső használatra készült – „helyzetjelentés” szerint a Securitate azután sem akart lemondani informátoráról, hogy „Hegel” végleg áttelepült Magyarországra. A dokumentumot a kolozsvári filharmónia jelenlegi vezetője, egykori román ellenzéki, Marius Tabacu találta meg a saját, CNSAS-től kapott dossziéjába és bocsátotta a Hírszerző rendelkezésére.
A jelentés lényegében egy összefoglaló, amely vélhetően a Securitate felső vezetésének számol be a „Sabau” ügy állásáról. A különféle utalásokból (helyszínek, események, dátumok, illetve a dokumentumban szintén feltűnő feleség nevéből) arra lehet következtetni, hogy a „Sabau” név Szőcs Gézát, az Orbán-kormány jelenlegi államtitkárát takarja, akit az 1980-as évek eleje óta folyamatosan megfigyelt az állambiztonság.
Kijelölt feladatok
Heltai Péter – aki a román levéltár adatai szerint „Hegel” néven a Secu informátora volt – 1987-ben költözött át Magyarországra, majd MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa lett. Átköltözése után rendszeres kapcsolatban állt a Romániából időközben áttelepült Szőcs Gézával és baráti társaságával, az 1981-1982 között működött nagyváradi szamizdat újság, az Ellenpontok szerkesztőivel, így Ara-Kovács Attilával és Keszthelyi Andrással.
Az 1987-es jelentés szerint „Hegel” már nem volt a Securitate informátora, de további feladatokkal akarták megbízni. Az állambiztonság az eddig nyilvánosságra került jelentések szerint az ügynökeivel, forrásaival folytatott egyeztetések után rendszeresen kijelölt további feladatokat. Így „Hegel”-t már 1985-ben is arra próbálták rávenni, hogy magyarországi utazásai során vegye fel a kapcsolatot a Romániából áttelepült Tamás Gáspár Miklós filozófussal, illetve a szintén átköltözött Ara-Kováccsal, és tudjon meg minél többet a tevékenységükről.
Az 1987-es helyzetjelentés szerint „Hegel”-nek az lett volna a feladata, hogy az állambiztonságtól kapott információk elhintésével diszkreditálja és szigetleje el a Ceausescu-dikatúrát Magyarországon és Nyugat-Európában folyamatosan bíráló Szőcsöt.
„A legérdektelenebb dolgokról hadovált”
Heltai Péter – aki a Hírszerzőnek szombaton elismerte, hogy az 1987-es kiköltözéséig kapcsolatban állt a romám állambiztonsággal –, azt mondta, ezekről a Secu által kijelölt feladatokról most hallott először, soha nem teljesített ilyen kéréseket.
Névjegy
Heltai Péter 1962-ben Kolozsváron született. A Babes-Bolyai Egyetemen filozófia-történelem szakos tanárként végzett, majd egy évre rá, 1987-ben áttelepült Magyarországra. Még ebben az évben az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa lett. Az Országgyűlési Tudósítások alapító szerkesztője volt, majd az Magyar Televízióhoz került, ahol 2000-ig műsorigazgatóként, főszerkesztőként dolgozott. Ebben az évben részt vett az InfoRádió, majd a Budapesti Kommunikációs Főiskola megalapításában.
Jelenleg a Duna Tv reggeli műsorának kreatív menedzsere. Különböző kiadványokban megjelent fordításai, tanulmányai mellett önállóan is jegyez egy könyvet. 2009-es alakulása óta a Class FM-et működtető Advenio Zrt. igazgatósági tagja, idén július óta pedig felügyelőbizottsági tagja az RTL Klubot és számos más tévécsatornát működtető Magyar RTL Zrt.-nek. Heltait az utóbbi cégbe ugyanaz az Infocenter.hu Zrt.”delegálta”, amelynek igazgatója az Advenio többségi részvényese is.
Heltai azt mondta, ő soha nem írt alá beszervezési nyilatkozatot, nem volt ügynök, ám egy székelyföldi táborozás után – ahol a résztvevők elénekelték a székely himnuszt és magyar zászlót lobogtattak – őt is megfigyelték, és rendszeresen beidézték a rendőrségre. A Secu tisztjei ilyenkor elbeszélgettek vele, és ezekről a kikényszerített találkozókról készültek azok a jelentések, amelyek most nyilvánosságra kerültek.
Heltai azt is mondta, előfordult, hogy ő is leírt dolgokat az eléje tett papírra, de ilyenkor „a legérdektelenebb dolgokról hadovált”, és a fizikai fenyegetés hatása alatt tette ezt. Heltai a Hírszerzőnek azt állította, ezeken a találkozókon igyekezett olyasmiket mondani, amit a Secu már egyébként is tudott, hogy ne okozzon kárt a barátainak, ismerőseinek.
„Jó minőségű munka”
Úgy tűnik, ennek némileg ellentmond az 1987-es helyzetjelentés, mely szerint az áttelepült „Hegel”-lel azért kell továbbra is tartania a Secunak a kapcsolatot, mert korábban „jó minőségű tájékoztató munkát végzett”.
„Jó minőségű tájékoztató munkát végzett”
Heltai szerint ez hazugság, az 1985-ös jelentések is arról tanúskodnak, hogy a jegyzetelő tisztek mindenféléket „hozzáköltöttek” az általa mondottakhoz, kiforgatták a szavait, és olyasmiket adtak a szájába, amiket ő soha nem mondott. Szerinte, akik ezt a jelentést írták, esetleg „felvágni” akartak a feletteseik előtt, hogy milyen jó munkát végeznek.
Az Ellenpontok rövid története
Az Ellenpontok egy magyar nyelvű szamizdat folyóirat volt, amely Nagyváradon jelent meg 1982-ben. A lapot Ara-Kovács Attila, Tóth Károly, Szőcs Géza és Keszthelyi András szerkesztette. A sokszorosítást az első hat szám esetében írógéppel végezték, a további számok stencillel készültek. Az egyes lapszámok terjedelme általában 50-70, sűrűn gépelt oldalt tett ki. A lap eleinte szűk, értelmiségi körben terjedt, de megjelenéséről és a közölt cikkekről több alkalommal beszámolt a Szabad Európa Rádió is, így nemzetközi ismertségre tett szert - kiválta a Securitate haragját.
A román titkosrendőrség 1982. november 7-én tartóztatta le az Ellenpontok szerkesztőit. Többhetes, brutális kihallgatás után házi őrizetbe helyezték őket, de a nemzetközi tiltakozás hatására végül valamennyiük számára lehetővé tették az emigrációt. Ara-Kovács Attila és Keszthelyi András Budapesten él, Tóth Károly Antal és Tóth Ilona Svédországban. Szőcs Géza Svájcba távozott, de az 1989-es romániai változások után hazatért Erdélybe, május óta a második Orbán-kormány kulturális államtitkára.
Furcsa ellentmondást véltünk felfedezni abban is, hogy Heltai egy pénteki telefonbeszélgetésben azt mondta a Hírszerzőnek, hogy 1987-es átköltözése előtt nem is ismerte Szőcsöt, ám a kulturális államtitkár lapunknak azt nyilatkozta, az ő megfigyelései dossziéjában is rendszeresen feltűnik a „Hegel” fedőnevű informátor. Szőcs még nem kapta meg az álnevet felfedő okiratot, de „végtelenül szomorú és csalódott" lenne, ha a román állami hivatal a neki megküldött levélben Heltaival azonosítaná a róla jelentéseket készítő „Hegel"-t.
M. László Ferenc, Hírszerző

Magyar-magyar találkozó Kecskeméten: a Vajdaság Ma is bemutatkozott
A kecskeméti Nagytemplomban bemutatott délelőtti szentmisén való részétellel vasárnap véget ért a Virágzó Civil Világért Találkozó, amelyen az anyaországi és határon túli civil szervezetek között három hírportál, az Erdély Ma, a Felvidék Ma és a Vajdaság Ma is képviseltette magát, lévén, hogy a 2011-es családév alkalmából a résztvevők a Média szerepe a családban, a család megjelenítése a médiában címmel megfogalmazott kérdéskörről tanácsoztak.
A sorrendben harmadik ilyen jellegű kecskeméti civil találkozón neves előadók foglalkoztak a témával, előtérbe helyezve azt a alapigazságot, hogy a nemzet egységére törekedve sem szabad elfelejteni a családok, s családon belül a nők, édesanyák és nagyanyák szerepét, akik a modern kor hozta követelményekhez is igazodva átviszik az örökölt kultúrát a felnövő nemzedékekre. Kovács Csabának, az Erdély Ma főszerkesztőjének, Pogány Erzsébetnek, a Felvidék Ma alapító igazgatójának és Friedrich Annának, a Vajdaság Ma szerkesztőjének részvételével külön témaként vitatták meg a hírportáloknak a nemzetrészek kölcsönös megismerésében és hiteles tájékoztatásában betöltött szerepét, s a további együttműködés lehetőségét.
Mint ahogy a résztvevő civil szervezetek közös akaratát megfogalmazó Mák Kornél, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere a találkozó végén kijelentette, a hit és a magyarság megtartó ereje testesedett meg a három nap alatt Kecskeméten, s a közös dialógusok bizonyították, hogy ma már lényegében nem anyaországi és határon túli, hanem programzerűen megvalósuló magyar-magyar kapcsolatokról beszélünk.
Az, hogy a felvidéki, kárpátaljai, horvátországi, erdélyi, vajdasági és anyaországi – főként nőket, anyákat tömörítő - civil szervezetek részt vehettek a találkozón, elsősorban Engert Jakabné Zsuzsának, a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület társelnökének és csapatának munkáját dícséri. A rendezvény védnökei Ékes Ilona országgyűlési képviselő, dr. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere és Mák Kornél alpolgármesterek voltak.
F-ch, vajma.info

Magyar nyelvű rádióműsor Balázsfalván
Fogynak a magyarok az Erdély szívében lévő Balázsfalván is. Idén már nem indult magyar nyelvű első osztály, az összevont általános iskolában pedig alig néhány gyermek tanul anyanyelvén. Félő, hogy a balázsfalvi magyarok, lassan elfelejtenek magyarul.
Történelem leckéjét készíti a balázsfalvi Karácsonyi Noémi. Idén megszűnt a településen a magyar nyelvű iskola, ezért Noémi az 50 kilométerre levő Gyulafehérvárra jár iskolába. Naponta két órát utazik azért, hogy anyanyelvén tanulhasson. A tanítás után az iskolában várja meg édesapját, akivel együtt ingázik. A tízéves kislány nem panaszkodik, bár nyilván egyszerűbb lenne, ha szülővárosában tanulhatna. A vidéki szülők azonban inkább a helyi román iskolát választották, így a balázsfalvi magyar elemi osztályba nem jelentkeztek elegen. A magyar osztályt felszámolták.
„Könnyebb lenne, ha itt lenne. Itt volt harmadik osztályig, de megszűnt. Nagyon kevés a gyerek, sajnos faluról nem lehetett behozni, nem akartak ingázni a gyerekek, így megszűnt. A hátránya az, hogy az a két-három-négy gyermek, aki jönne és segítene az 5-8 osztálynak, az is csak román iskolába megy" – mondta Karácsonyi Hajnal, Noémi édesanyja.
„Mindazokért, akik most nincsenek itt, egy-egy gyertya égjen. Akik már eltávoztak közülünk, nem tudják elmondani, hogy milyen a pillanat, mielőtt utolsót sóhajtunk…" – A Halottak Napjáról beszél Lóri atya a balázsfalvi, román tulajdonban lévő rádió magyar adásában. Kétévi küzdelem után sikerült elindítania a heti húsz percben jelentkező magyar nyelvű műsort. A hatodik adásánál tartó műsor címével is üzen: az „Ébredés” a balázsfalvi magyarok öntudatra ébresztését is célul tűzte.
„Még van egy sokkhatás, még van, aki nem hiszi, hogy ez valóság. Néha én sem. Vannak már visszajelzéseink, vannak nénik, idős nénik, akik szinte szóról szóra idéznek a műsorból. Én olyankor csak libabőrös leszek, és lesütöm a szemem. Belül nagyon-nagyon örvendek" – mesélte Kémenes Lóránt. Bojtor Erzsike néni egyike azoknak, akik számára kedden délben megáll az élet. Az idős asszony nagyon szereti a magyar nyelvű műsort, azt mondja, Balázsfalván soha egyetlen rádiós műsorvezető sem beszélt az ő nyelvén.
„Örvendek, nagyon örvendek. És sírok, könnyekkel várom a magyar adást. Aztán ha szeretjük a nyelvet, akkor szeretjük ezt is. Szeretjük, ahogy imádkozunk a jó Istenhez és megyünk templomba" – meséli Erzsi néni.
A 2002-es népszámlálási adatok szerint Balázsfalván, és a hozzá tartozó Tűrön és Magyarpéterfalván több mint 1500 magyar él. Az idősebbek még magyarnak vallják magukat, a fiatal családok többségében azonban már otthon is románul beszélnek. Anyanyelvüket csupán a templomban használhatják félelem nélkül.
„A templomi alkalmakkor 98 százalékban magyarul zajlik mind a szentmise, mind a liturgia. De az utcán már nem teszik. Miért? Talán félelemből, talán a besimulás könnyebb, ha azonnal átváltanak románra, ha valakivel találkoznak" – jegyezte meg a falu katolikus papja.
Egyébként Balázsfalván található az Apafi-kastély, ahol 1687. október 27-én Teleki Mihály és Lotaringiai Ferenc herceg aláírta azt az egyezséget, amely alapján Erdély Habsburg uralom alá került, ezzel vetettek véget az Erdélyi Fejedelemségnek. A kastély ma a román görög-katolikus egyház székháza. A városban ma semmi nem emlékeztet arra, hogy magyarok is éltek, magyarok is élnek ott. Éppen emiatt fontos, hogy minél több balázsfalvi magyarhoz eljusson az Ébredés, az öntudatra ébredés szele.
Csata Orsolya, Biró Levente
Duna Tv, TÉRkép, Erdély.ma

Tőkés: El tudom képzelni, hogy együttműködjünk a nemzeti célokért
Azért döntött új párt alapításáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy a mozgalom ne legyen félszárnyú madár – nyilatkozta Toró T. Tibor, a nemzeti tanács ügyvezető elnöke a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este annak kapcsán, hogy az EMNT küldöttgyűlése döntött az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetéséről. A következő fél év a párt szervezéséről is szól majd – derült ki a Heti Hírmondó összeállításából.
A már létező erdélyi magyar pártok vezetői – Markó Béla és Szász Jenő – részben ellenzik, részben értelmetlennek látják az új erő létrehozását. A kezdeményezők viszont azt mondják: a néppárt színre lépésével kezdődik majd igazi egyeztetés az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban. Az új párt fő célkitűzése lesz a erdélyi magyar autonómia képviselete és megvalósítása. Tőkés László biztosan nem szeretne az új párt elnöke lenni, ahogy az EMNT sem alakul párttá – derült ki az összeállításból.
Nem tagadtuk meg eredeti hivatásunkat. Csupán bábáskodni kívánunk egy olyan politikai erő létrejöttében, amely a mozgalmunk üzenetét, értékeit, tartalmát politikai síkon képviseli, hordozójává válik ezeknek – így reagált Tőkés László EP-alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Duna Televízió kérdésére, miszerint a hét éve autonómiamozgalomként indult Tanács milyen megfontolásból döntött most párt alapításáról. Tőkés László a közösségi nemzeti önrendelkezést, illetve a határok feletti nemzetegyesítés ügyét jelölte meg az általa vezetett EMNT főbb értékeiként és céljaiként. „Ehhez, ezek képviseletéhez volt szükség politikai eszközre, egy új pártra” – szögezte le a politikus.
Toró T. Tibor fontosnak tartotta kihangsúlyozni: nem alakul párttá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. „A mozgalom marad, szükség van rá. Az új pártra viszont azért van szükség, hogy a mozgalom ne legyen félszárnyú madár” – szögezte le a politikus.
Markó ellenzi, Szász értelmetlennek tartja
A Heti Hírmondó összeállításában megszólaltatott Markó Béla, az RMDSZ elnöke felelőtlennek tartotta az új párt alapítását, mondván: a megosztottság sebezhetővé teszi az erdélyi magyarságot, amely emiatt akár képviselet nélkül is maradhat. „Abban bíztam, hogy azok, akik ilyesmit terveznek, odafigyelnek arra, hogy mi történik például Szlovákiában, vagy hogy Kárpátalján is mennyire megosztott a magyarság amiatt, hogy két párt feszül egymásnak” – szögezte le Markó Béla, hozzátéve: a pártalapítók felelőtlenül próbálják megosztani az erdélyi magyarságot, ő személy szerint abban bízik, hogy „ez nem fog nekik sikerülni”.
A Szász Jenő vezette Erdélyi Magyar Polgári Pártnak nincs elvi kifogása a politikai verseny ellen. Mivel azonban az erdélyi magyar nemzeti oldalnak már van már pártja, felesleges újabbat létrehozni – hangzott a Heti Hírmondóban. „Egy pártbejegyzéshez nem elég a pénz, emberek is kellenek. Úgy látom, ezen a téren vannak hiányosságai Tőkés László csapatának. Ha objektíven közelítem meg, nincs is kikért és kikkel közösen létrehozni egy harmadik pártot” – nyilatkozta a Heti Hírmondónak Szász Jenő.
Az új párt a régiekből is vinne embereket
Toró T. Tibor kérdésre válaszolva megerősítette: az, hogy gyűjtőpártként határozták meg a létrehozandó politikai erőt a kezdeményezők, azt jelenti, hogy az RMDSZ-től és a Magyar Polgári Párttól is várnak tagokat. „Mindazokat várjuk, akik hisznek az ügyben, az értékrendet magukénak vallják; ilyen emberek vannak az RMDSZ-ben is és a Magyar Polgári Pártban is” – tette hozzá.
Tőkés nem lesz elnök
Az új párt megalakulását ugyan az Ön nevéhez kötötték, de arról megoszlottak a vélemények, hogy vállalná-e annak vezetését. Meghozta-e személyes döntését az ügyben? – kérdezte Tőkés Lászlót a Heti Hírmondó.
“Nem is tevődött fel, hogy én pártalapító pártelnökké váljak” reagált Tőkés, hozzátéve: ez nem pillanatnyi elhatározás kérdése részéről, hiszen az RMDSZ-ben is következetesen kitért az elől, hogy elnöknek jelöltesse magát. Nem a versenypártszerű politikai érdekképviseletet, hanem az egyetemes értékek képviseletét tartja ugyanis fontosnak – fűzte hozzá.
“Akkor tudnánk visszahozni a pártok mellé az apolitikus, kiábrándult embereket, hogyha értékeket állítanánk az embereket elé. Azért tudnának lelkesedni; de a zsákmányszerző, netalán a hatalomba beolvadó, a különböző koncokért versenyfutó pártokból elegük van az embereknek. Íme hova juttatták ezt a drága országot és Magyarország, az új magyar kormány hogyan igyekszik eltakarítani a romokat, amelyeket ilyen pártok hagytak rájuk” – nyilatkozta Tőkés László.
Cél az autonómia
Az új párt következetesen képviseli majd a közösségi autonómia céljait – mondta Toró T. Tibor. Úgy látja: az erdélyi magyarság háromféle élethelyzetben él: tömbben a Székelyföldön, interetnikus környezetben Erdély-szerte és szórványban, főleg Dél-Erdélyben. Az új néppártnak olyan integrált autonómia-koncepciót kell majd képviselnie, amely egyszerre kielégíti mindhárom csoportot érdekeit – hangzott a beszélgetésben.
Egyenlő felek összefogását akarják
Az RMDSZ és a Polgári Párt, a létező magyar pártok, nyilván politikai hadüzenetként értékelik majd az új párt bejegyzését. Lehetséges-e, hogy ne csak megmérkőzés, hanem összefogás is legyen ezekkel a pártokkal? Aligha lehetséges ugyanis, hogy akár két párt képviselői bejussanak a román parlamentbe – vetette fel a Heti Hírmondó.
Toró T. Tibor megjegyezte: azt szeretnék, ha egyenlő rangú felekként komolyan vennék egymást a magyar pártok, „nem úgy, ahogy ez eddig történt”. A politikus úgy látja, radikálisan megváltozik az eddigi helyzet, ha az „Erdélyi Magyar Néppárt teljes fegyverzetében színre lép”; továbbá arra is számít, hogy ekkortól lesz majd igazi tétje az egyeztető fórumon belüli tárgyalásoknak.
Tőkés László úgy reagált: maga javasolta, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum kerüljön új alapokra, alakítsák át „egy valóságos összefogás keretévé”. „El tudom képzelni, hogy nemes versenyben együtt tudunk működni a közös nemzeti célokért. Helyhatósági szinten egymással szemben is megméretkezhetnek a pártok, viszont országos szinten a már most veszélyben álló romániai magyar parlamenti képviselet megmentésére vállalkozunk, ha össze tudunk fogni az Erdélyi Magyar Egyeztető fórumban” – mondta Tőkés László. űvissza
Duna Televízió, Erdély.ma

Az utolsó szalmaszál
Nem vállaltak könnyű feladatot az új párt bejegyzésének kezdeményezői, hisz a létező politikai alakulatok által elhiteltelenített eszméket kívánják felvállalni, arról igyekeznek meggyőzni majd az erdélyi magyarságot, hogy nem követik el ugyanazokat a hibákat, bűnöket, mint egykori harcostársaik, jól sáfárkodnak a megszerzett bizalommal, nem okoznak újabb csalódást egyre reménytelenebbé váló közösségünknek.
Az RMDSZ-nek húsz esztendő alatt sok jót és nagyon sok rosszat sikerült cselekednie. Vannak eredményei, de az általuk oly sokat magasztalt apró lépések politikája a legfontosabb célokhoz nem vitt közelebb, s bár az ellenkezőjét állítják, nem tettek semmit azért, hogy a magyarság megmaradásához szükséges autonómiák elérése többé váljék üres kampányszövegnél. A bukaresti hatalmi politizálásba belesimuló csúcsvezetés nemcsak önmagát járatta le, de ártott a magyarság megítélésének is, és bizony indokolt Tőkés László felvetése: a kormány foglyává váltak, már nem a magyarságot képviselik Bukarestben, hanem Bukarestet a magyarság körében. Az MPP-nek nem volt szüksége 10—15 évre, szűk két esztendő alatt járatta le magát rossz politikai döntések sorozatával, no meg azzal, hogy szép szavaknál, zengzetes nagygyűléseken való részvételnél többet ők sem próbáltak, tudtak tenni. Semmivé foszlott minden ígéretük, s nagy vétkük, hogy nemcsak a sokak számára reményt jelentő alternatíva eszméjét árulták el, de elkövették azt, amit korábban vetélytársuktól, az RMDSZ-től kértek számon: valóban kampányeszközzé silányították az autonómiát. Ilyen körülmények között érkezik az új alakulat, neve Erdélyi Magyar Néppárt, melynek a szinte lehetetlent kell megpróbálnia: elhitetnie a romániai magyarsággal, hogy létezhet olyan szervezet, amely nemcsak szavazataikért ácsingózik, de hajlandó és képes teljesíteni ígéreteit, nem a hatalomért akar hatalmat, hanem eszközként van szüksége erre, és ha hitelt és voksokat nyer, képes békejobbot nyújtani politikai ellenfeleinek, vetélytársainak, megteremteni azt az összefogást, amely nélkül az erdélyi magyarság egyetlen jelentős célja sem elérhető. Tőkés László és csapata a reményvesztettséget, a hitetlenséget akarja leküzdeni. Rendkívüli kihívás, hisz igen rövid idő áll rendelkezésükre — a két év múlva esedékes választásokon már megmérettetésre készen kellene állniuk —, kockázatos próbálkozás, hisz még egy kudarc, újabb illúzió elvesztése végzetes csapást jelenthet a magyarság számára. De talán az egyetlen esélyt jelenthetik, s éppen ezért lehet, hogy érdemes túllépni kishitűségünkön.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Döntöttek a pártalapításról (EMNT-küldöttgyűlés)
Erdélyi Magyar Néppárt néven új pártot hívnak életre — erről döntött Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos küldöttgyűlése.
,,Ez az új párt hiteles hordozója kíván lenni a rendszerváltozásnak és az autonómiapolitikának" — mondotta Tőkés László, az EMNT régi-új elnöke, aki azonban arra is figyelmeztette az egybegyűlteket, lehetséges szövetségesként kell közeledniük a többi romániai magyar párthoz, politikai alakulathoz: ,,Ha nem vagyunk képesek az erdélyi magyarság integrációjára, a nemzetegyesítés is kudarcot vall, és európai egyesítésünk is megmarad az üres jelszavak szintjén." A küldöttek igen nagyszámú jelenléte is mutatta, a székelyudvarhelyi ülésnek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak, a 230 delegátusból 221-en a rossz idő ellenére is megérkeztek a ,,székely anyavárosba". A több mint hatórás ülés az egyetértés jegyében zajlott, az elmúlt egyéves tevékenységről szóló beszámolók, az elkövetkezendő tervek nem váltottak ki vitát, és a pártalapítási szándék kapcsán is csak árnyalatnyi véleménykülönbségek merültek fel.
Egységtől az összefogásig
A magyar kormány nevében Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője köszöntötte a küldöttgyűlést, a nemzetépítő munkához keresnek szövetségeseket — mondotta, és felhívta a figyelmet: hittel és önbizalommal nagy dolgok valósíthatóak meg. Az autonómia egy közösség szabadsága, és a magyar államnak kötelessége támogatni ezeket a törekvéseket — hangsúlyozta, de kiemelte azt is, ,,legfontosabb céljainkat csak a legszélesebb összefogással érhetjük el". Tőkés László beszédében az új párt szerepét világította meg, a rendszerváltás eszközévé kell válnia — mondotta, s kiemelte: az RMDSZ hiteltelenné vált, elveszítette azt az erkölcsi tőkét, amit a 90-es évek elején sikerült felhalmoznia, és ideje volna eldönteniük: ,,Bukarestet képviselik a magyarság előtt vagy a magyarságot Bukarestben". Nagyfokú kiábrándultság tapasztalható az erdélyi magyarság körében, és ,,a demagógia jegyében sulykolt egység elvét a plurális összefogás, a nemzeti összefogás elvére kell változtatni" — hangsúlyozta. Korszakzáró időket élünk, s a Kempinski-korszak, a december 5-i népszavazás korszakának lezárta után megtisztulva, erkölcsileg megújulva és megerősödve indulhatunk tovább — fejtette ki. Majd kiemelte: ,,politikai irányváltozásra van szükség, talpra állásra, kiáltó szóra, s ennek nyomán tettekre, egészséges jövőképre". A rendszerváltás kiteljesítése, az autonómia megteremtése érdekében dolgoznak, szövetségeseket keresnek, és nyitottak az együttműködésre — fejtette ki Tőkés László, aki azt is leszögezte, meggyőződése, az általuk folytatott ,,szilárd, bölcs, józan, egészségesen radikális nemzetpolitika meghozza gyümölcsét".
Magyarnak lenni jó
Az elnök beszámolója után a vendégek, meghívottak köszöntötték az EMNT küldöttgyűlését, majd a regionális elnökök, Toró T. Tibor ügyvezető elnök és a szakbizottságok elnökei tartottak beszámolót az elmúlt egyéves tevékenységükről. A jövő tervei közül két programot emeltek ki. A Demokrácia Központok hálózatát ismertették: tizenkilenc városban hoznak létre ilyen központot (Háromszéken Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen), és tizenegy településen fiókirodát működtetnek majd (Baróton és Kovásznán). A működésüket januárban megkezdő irodáknak feladata lesz az információáramlás, az adatgyűjtés, tanácsadással, kapcsolatépítéssel kívánják segíteni a helyi közösségeket, és konkrét támogatást nyújtanak a magyar állampolgárság megszerzéséhez. A Magyarnak lenni jó! program célja a nemzeti hovatartozás erősítése. A teljes közösségi egyenjogúság eléréséhez és a többszintű autonómia megteremtéséhez elengedhetetlenül fontos ,,önmegszámlálásunk", az önazonosság vállalása pedig szükségeltetik, hogy ne találtassunk híjával. Az EMNT az egyházak, a civil szervezetek, a politikai érdekképviseletek és a média segítségét kéri, hogy ,,minden eszközzel segítsék a magyarság önmagára találását", alkossanak stratégiákat a tömbmagyar és szórvány területeken egyaránt, és minél teljesebb mozgósítással ,,az utolsó magyart is kutassák fel". Ennek kapcsán hívta fel a figyelmet a temesvári Kabai Zoltán a www.magyarvagyok.com közösségi portálra, amelynek célja szintén a magyarságtudat és az összetartozás erősítése.
Gyűjtőpártot alapítanak
Az EMNT-küldöttgyűlés egyhangúan meghosszabbította az egy éve megválasztott elnökség mandátumát, majd utolsó pontként ismertették a pártalapítási szándékot hitelesítő határozatot. Ennek értelmében a testület egyetért a választmány javaslatával, és Erdélyi Magyar Néppárt néven új ,,befogadó gyűjtőpártot" kívánnak bejegyeztetni, amelynek a Tőkés László által két évtizede következetesen képviselt elveket kell felvállalnia. A választmánynak január végéig kell kijelölnie a pártbejegyzést lebonyolító testületet, de az EMNT elnöksége arra is megbízást kapott, hogy a párt bejegyzéséig is kezdeményezzen tárgyalásokat egy ,,jövőbeli választási együttműködés kialakításáról", a jelenlegi politikai alakulatok elhiteltelenedése miatt ugyanis veszélybe kerülhet a parlamenti és helyenként az önkormányzati képviselet biztosítása is.
RMDSZ-es jelenlét
Egyedüli RMDSZ-esként, meghívottként volt jelen az EMNT ülésén Édler András háromszéki képviselő. ,,Én hiszek az egészséges verseny jótékony hatásában. Ugyanakkor bízom benne, hogy a kezdeményezők tisztában vannak azzal a veszéllyel, amely a romániai magyarság megosztásából származhat. Éppen ezért remélem, hogy a kulcsfontosságú pillanatokban a magyarság érdeke felül tud majd írni minden pártérdeket, és egy ,,Magyar Összefogás" típusú együttműködés a jövőre nézve is kivitelezhető lesz" — összegezte az új párt alapításával kapcsolatos véleményét Édler.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

TestvérHáló épül a szórványban élő magyar közösségek kapcsolattartására
Támogatja a magyar kormány a külhoni szórványmagyarok egymás között kiépülő kapcsolatait erősítő, TestvérHáló elnevezésű kezdeményezést - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság MTI-vel annak kapcsán, hogy a program első rendezvényeként pénteken a romániai Vajdahunyadon egy erdélyi és egy vajdasági református szórványgyülekezet létesített egymással testvérkapcsolatot.
Az államtitkárság pénteki közleménye szerint a kezdeményezésről Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára Vajdahunyadon, a Hunyadi Református Egyházmegye újraalakulásának huszadik évfordulója alkalmából szervezett ünnepi megemlékezésen beszélt.
A tájékoztatás szerint a helyettes államtitkár kiemelte: az alulról jövő kezdeményezés célja, hogy a külhoni magyarság szórványban élő közösségeit arra ösztönözze, ismerjék meg egymást, vegyék fel a kapcsolatot egymással, ezzel is erősítve magyar identitásukat. Ennek példája a vajdahunyadi találkozó, ahol egy erdélyi és egy vajdasági református szórványgyülekezet épített ki testvérkapcsolatokat - hívta fel a figyelmet.
A helyettes államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem tesz különbséget magyar és magyar ember között, hiszen mindenki egyformán fontos Magyarország számára.
Elmondta továbbá, hogy "valamennyiünk kötelessége és öröme is egyben", hogy felvállaljuk minden egyes magyar ember, magyar közösség együvé tartozását és boldogulását.
Répás Zsuzsanna külön örömét fejezte ki, hogy a régióban elindult egy kezdeményezés, amely céljául tűzte ki, hogy szórványban élő közösségek kapcsolatra lépjenek egymással, fogjanak össze és hozzanak létre élő és gyümölcsöző kapcsolatot. A kezdeményezést a dél-erdélyi Lupény és a délvidéki dél-bánsági Torontálvásárhely közösségei indították el. Hogy a közösségek további kapcsolattartását a magyar kormány is segítse, Répás Zsuzsanna informatikai eszközöket - webkamerákat és headseteket - ajándékozott a gyülekezeteknek.
A rendezvényen a tájékoztatás szerint a a bánsági szórványgyülekezetek képviselője, Gyenge Károly lelkipásztor is jelen volt, aki szintén köszöntötte a Hunyad megyei közösséget, hangsúlyozva, hogy fontosnak tartják, hogy részt vegyenek a hasonló körülmények között, szórványban élő testvérközösség életében.
A továbbiakban Ősz Sándor Előd lelkipásztor-levéltáros tartott előadást Húszéves az újraalakult Hunyadi Református Egyházmegye címmel, valamint Magyari Hunor és Szántó Tünde mutatta be A Hunyadi Református Egyházmegye templomai című albumot, amely a régió templomi örökségét kitűnő fényképekkel és történeti áttekintéssel dokumentálja, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Autonomista politikai erő a palettán: Erdélyi Magyar Néppárt
Az alakulat létrehozásáról az EMNT küldöttgyűlése döntött
Jelenleg egy érdekvédelmi szövetsége, egy politikai pártja, két nemzeti tanácsa és egy bejegyzés előtt álló, úgynevezett autonomista politikai alakulata van az erdélyi magyarságnak: az RMDSZ, az MPP, az EMNT, az SZNT és az EMN képviseli kisebbségünket. Utóbbi létrehozásáról döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombaton Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlése. Az autonomista elveket valló új politikai szervezet, az Erdélyi Magyar Néppárt megalapításáról szóló előterjesztést 221 küldött támogatta, ellenszavazat nem volt, nyolcan tartózkodtak. A küldöttek szinte egyhangúlag, csupán néhány tartózkodás mellett egy évvel meghosszabbították az EMNT 15 tagú elnökségének mandátumát, az elnöki tisztséget a továbbiakban is Tőkés László, az ügyvezető elnöki posztot pedig Toró T. Tibor tölti be. Korábban az a hír járta, hogy maga az EMNT alakulna át párttá, amely tulajdonképpen amolyan „Tőkés-párt” lenne.
Szombaton, Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlésén az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). A romániai magyarságnak befogadó jellegű gyűjtőpártra van szüksége, amely az Európai Néppárt „nemzeti leágazása” lehetne – hangsúlyozta az értekezleten Tőkés László európai parlamenti alelnök, a szervezet elnöke. Az EMNT erről szóló vasárnapi közleményében beszámolt arról, hogy az előző napon rendezett gyűlésen felolvasták Schmitt Pál levelét. A magyar köztársasági elnök megállapította: „Magyarországon és Erdélyben is eljött az ideje, hogy immár ne visszafelé nézzünk, hogy ne lehetetlenekben gondolkodjunk, hanem tanuljunk meg remélni.”
„Trianon hatalmas trauma volt”
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője beszédében rámutatott: Trianon hatalmas trauma volt, de olyan trauma, amely „megmutatta, hogy néhány év, évtized alatt fel lehet építeni a romokból egy országot, kiváló oktatási rendszerrel, innovatív elképzelésekkel. Ha a magyar nemzet összefog, nagy dolgokra képes – mondta.
Kijelentette: a magyar kormány legfőbb nemzetpolitikai célkitűzése, hogy minden magyar ember teljes életet élhessen szülőföldjén, és erre a legjobb garancia az autonómia. Úgy vélte: Tőkés László szerepvállalásával jó esélye van annak, hogy minden eddiginél nagyobb súllyal lehessen képviselni az erdélyi magyarság autonómiájának ügyét az Európai Parlamentben. A politikus felhívta a figyelmet a legszélesebb összefogás fontosságára, és – mint fogalmazott – a magyar kormány ehhez a nemzetépítő munkához keres szövetségeseket. Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács stabil és megbízható partner volt és marad a továbbiakban is – tette hozzá.
Tőkés: gyurcsányi szinten az RMDSZ gazdaságpolitikája
Tőkés László kifejtette: a magyarországi választások eredményeképpen elérkezett az a „kegyelmi idő”, amikor végre folytatni lehet az 1989-ben elkezdődött, majd félresiklatott rendszerváltozást. Az erdélyi magyar politikában is irányváltásra van szükség. Úgy fogalmazott: az érdekképviseletet kisajátítani akaró, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) gazdaságpolitikája a „gyurcsányi szinten” rekedt, a válságra hivatkozva cselekvően asszisztál a bukaresti kormány népnyúzó intézkedéseihez. Tőkés szerint az RMDSZ pillanatnyi érdekeket követő konjunktúrapolitikát folytat, a Magyar Polgári Párttal (MPP) pedig strukturális gondok vannak, vezetőivel nem lehet szót érteni. Az EMNT elnöke ezért tartja szükségesnek egy új, befogadó jellegű gyűjtőpárt létrehozását.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke terjesztette elő az új párt létrehozásáról szóló tervezetet, amely szerint a romániai magyar közösség politikai képviseletét ez ideig ellátó szervezetek egyike sem töltötte be kellő módon az erdélyi magyarság önrendelkezésének kivívását célzó, elsőrendű feladatát”. Az erdélyi magyar nemzeti közösségnek szüksége van egy új politikai szervezet – az Erdélyi Magyar Néppárt – létrehozására, abban minden, az erdélyi és az egész Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt elkötelezett magyarnak meg kell találnia a helyét – áll a tervezetben.
Markó: felelőtlenség az EMNT pártalapítási szándéka
Markó Béla viszont felelőtlennek tartja az EMNT pártalapítási szándékát. Az RMDSZ elnöke egy vasárnapi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy megosztottság veszélybe sodorja a magyarság politikai képviseletét. „Az RMDSZ az elmúlt években is a lehető legnyitottabban állt minden ideológiához, áramlathoz, és létrehoztuk a Magyar Összefogást. Megvan a keret és megvan a lehetőség arra, hogy együtt dolgozzunk. A következő években erre lesz szükség és nem pedig arra, hogy mindenki, akinek éppen egy adott pillanatban különvéleménye van, pártot hozzon létre” – fogalmazott Markó Béla.
Rabszolga-kereskedő RMDSZ, kalózkapitány Szász Jenő
A Szabadság azon kérdésére válaszolva, hogy már nem eléggé széles a politikai és érdekképviseleti paletta, Gergely Balázs, az EMNT Közép-Erdélyi Régió elnöke elmondta: nem gondolják, hogy túl sok a lehetőség, ellenkező esetben nem vágtak volna bele pártalapításba.
AZ EMNT és az SZNT nem politikai párt, nem rendelkezik azzal az eszköztárral, mint az MPP és az RMDSZ, azaz nincsenek képviselőik a különböző döntéshozó testületekben, így a városi, megyei tanácsokban, parlamentben nem indulnak a választásokon. Az Erdélyi Magyar Néppártnak ugyanaz a szellemisége, célkitűzése, mint az EMNT-nek, előbbinek viszont lesz politikai eszköze, azaz indul a választásokon, utóbbi civil politikai mozgalom marad.
Az RMDSZ-ről és MPP-ről az a véleménye, hogy jól indult mindkettő, de most az RMDSZ egy rabszolga-kereskedő hajóhoz hasonlítható, arra fele sodródik, amerre fúj a szél, mindenkinek árul mindannyiunkat. Szerinte az MPP-vezető Szász Jenő pedig kalózkapitányként viselkedik a politikai életben, azon ügyködik, hogy minél több és nagyobb hajót kiraboljon, csak ez látszik a tevékenységéből. – A jobb sorsra érdemes legénység tulajdonképpen a Szász Jenő túsza – mondta Gergely Balázs.
Hozzátette: a harmadik párt számára Tőkés az iránytű, ugyanis az Európai Parlament alelnöke 20 éven keresztül jó kapitánynak bizonyult, megbízható erőt képvisel, a cél, azaz különböző autonómia formák elérésének az irányába vezeti a hajót. – A másik két hajóból is átszállnak hozzánk – fejezte ki reményét a politikus.
Úgy gondolja, az autonómia az RMDSZ és az MPP számára olyan, mint Demszky Gábor volt budapesti főpolgármesternek a 4-es metró: kampányban használják a témát, szavazatokat gyűjtenek vele, de nem építik. Szabadság (Kolozsvár)

Új politikai erő alakul Erdélyi Magyar Néppárt néven
Egy új politikai erő, az autonomista törekvésű Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséről döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Országos Küldöttgyűlése szombaton, Székelyudvarhelyen. A gyűlésen elhangzott: szükség van az új pártra, ugyanis a másik két romániai magyar politikai alakulat, az RMDSZ és az MPP – különböző okoknál fogva – keveset tett azért, hogy a széleskörű autonómia megvalósuljon, miközben a magyar közösségnek ez biztosítaná a megmaradást és az itthon boldogulás lehetőségét.
Székelyudvarhelyen megtartott eseményen összesen 225 küldött vett részt: 205 területi (a 210-ből), négy szakbizottsági küldött, valamint a 15 tagú elnökség, és végül mindössze 8 tartózkodással döntöttek az új politikai alakulat létrehozásáról, továbbá az alapelvekről, amelyek mentén működnie kell majd az Erdélyi Magyar Néppártnak.
A határozat megtekinthető itt.
Bár néhányan a halasztást szorgalmazták, a többség mégis egyetértett abban, hogy most van a megfelelő pillanat, amikor meg kell alakulnia egy új politikai erőnek, amely az autonómia elérését tartja a legfőbb céljának. „Erdélyben politikai irányváltásra van szükség” – mondta Tőkés László, az EMNT elnöke, aki úgy véli: a magyarországi változások megérlelték a nemzetpolitikai rendszerváltozás idejét, amelynek a határok feletti nemzetegyesítést és a határon túli magyar közösségek önrendelkezését kell szem előtt tartania.
Az EMNT elnöke rámutatott: hatalmas a kiábrándultság az erdélyi magyarság körében, a sorozatos szavazatvesztések mutatják, hogy egyesek egyenesen apolitikussá váltak. „Le kell mosni a gyalázatot”, amit az elmúlt években „rákentek” a „felelősség nélküli” politikusok, hogy újból legyen jó magyarnak lenni – emelte ki Tőkés László. A megtisztuláshoz viszont szükséges az elszámoltatás (határon átnyúló módon), illetve az átvilágítás is, hogy végérvényesen megszabadulhassunk a kommunista múlt zárványaitól.
Az Erdélyi Magyar Néppárt munkanevű politikai szereplő az Európai Néppárt nemzeti leágazása lehetne – hangsúlyozta Tőkés, mindenki megtalálhatná a helyét benne, aki közösségéért és az egész Kárpát-medencei magyarságért tenni kíván.
Tőkés kifejtette: az új párt, egy korszerű, európai értékrendre épülő, „sokhangú” erő kíván lenni, beszélt ugyanakkor az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum kudarcáról, majd hozzátette, az RMDSZ-nek muszáj lesz figyelnie az új politikai alakulatra, az MPP-nek pedig rendeznie kell a vezetése körüli legitimitási problémákat. Az EMNT elnöke a továbbiakban egy pluralitásra épülő választási együttműködésben látja a parlamenti képviselet, illetve az autonómiáért folytatott eredményes küzdelem zálogát. Tőkés nem tart a magyar közösség megosztásának veszélyétől, mondván: szakítani kell ez egységesség elvével.
Az EMNT-elnök azt mondta: az érdekképviseletet kisajátítani akaró Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) gazdaságpolitikája a „gyurcsányi szinten” rekedt, a válságra hivatkozva cselekvően asszisztál a bukaresti kormány népnyúzó intézkedéseihez – oda kerültünk, mutatott rá az erdélyi képviselő, hogy Románia lakosságának többsége nem jön ki a fizetéséből, a létminimum szintjén tengődik. „Kiket választottunk? – tette fel a retorikai kérdést Tőkés. Az RMDSZ-nek el kellene döntenie végre, hogy Bukarestet képviseli az erdélyi magyarság előtt, vagy a választói, az erdélyi magyarság érdekeit érvényesíti a román fővárosban”.
„Itt az ideje, hogy megértsük: ha a magyar nemzet összefog, nagy dolgokra képes” – mondta a küldöttgyűlésen Répás Zsuzsanna, a budapesti kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Kifejtette: a nemzeti célok elérésében egyaránt fontos a politikai pluralizmus és az összefogás, az anyaországnak pedig kötelessége a magyarok összefogását segíteni határon innen és túl.
Az új párt létrehozásáról szóló döntést követően a szervezet választmányának január végéig kell határoznia a párt bejegyzését kezdeményező testület összetételéről, amelynek meg kell majd tennie a bejegyzéshez szükséges lépéseket. Romániában ugyanis egy párt bejegyzéséhez huszonötezer támogató aláírást kell összegyűjteni az ország tizennyolc megyéjéből és a fővárosból, megyénként minimum hétszázat. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke abban bízik, hogy a jövő nyári Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elmondhatják, hogy új magyar párt született Erdélyben.
Az Országos Küldöttgyűlésen ugyanakkor döntöttek a Magyarnak lenni jó című program elindításáról is, amelynek lényege a gyorsított honosítási eljárás igénybevételére buzdítani a romániai magyar közösséget, valamint felkészülni a jövőben esedékes európai népszámlálásra.
Ismertették a demokráciaközpontok működését és szerepét, majd egyhangú szavazással meghosszabbították a jelenlegi elnökség mandátumát. Az EMNT 15 tagú elnökségében személyi csere nem történt, a küldöttek újabb egy éves mandátumra bizalmat szavaztak nekik, így az EMNT elnöki tisztségét továbbra is Tőkés László, az ügyvezetői pozíciót pedig Toró T. Tibor tölti be. (EMNT: ne december 1. legyen Románia nemzeti ünnepe. Az EMNT Országos Küldöttgyűlése elfogadott egy határozatot, amelyben kérik az ország hivatalos vezetését, hogy módosítsa Románia nemzeti ünnepének dátumát. A módosítást szorgalmazó javaslatot Jakab István, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke tette, aki szerint az ország nemzeti ünnepét egy olyan napon kell tartani, amellyel a magyarok is azonosulni tudnak. „Tekintettel arra, hogy a másfél milliós romániai magyarságnak soha nem lesz oka az ünneplésre december 1-jén, felszólítjuk az ország hivatalos vezetését, hogy jelöljön ki egy olyan napot a nemzeti ünnepre, amellyel románok és magyarok is azonosulni tudnak” – mondta Jakab István)
Dénes Emese, Krónika (Kolozsvár)

Vége a békének
Új magyar párt alakulásáról döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) legfőbb döntéshozó testülete a hétvégén. A szombati székelyudvarhelyi tanácskozáson az történt, amire mindenki számított, hiszen senki nem gondolta komolyan, hogy az EMNT irányító grémiuma felülbírálhatná a Tőkés László és szűk csapata által korábban meghozott döntést, miszerint autonomista pártot alapítanak.
Nehéz megjósolni, mekkora sikere lehet egy ilyen politikai erőnek, egyáltalán sikerül-e majd teljesíteni a bejegyeztetéshez szükséges formai követelményeket, hiszen Romániában a szigorú törvényes előírások miatt nem olyan egyszerű hivatalosítani egy kisebbségi pártot. Várhatóan számos akadályoztatással kell majd szembenézniük a pártalapítóknak, akik minden bizonnyal az EMNT szűk vezetőrétegéből kerülnek ki.
A pártalapítás és -építkezés meg fogja változtatni az erdélyi magyar belpolitikában uralkodó viszonylagos békét, amelyet az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) szavatolt. Mostantól kezdve ez a testület háttérbe fog szorulni, nem mintha eddig olyan nagyon fontos szerepet töltött volna be az erdélyi magyar politikában. Az EMEF egy választás erejéig, a 2009-es európai parlamenti választásokon remek ernyőként szolgált, de kitalálói csak alkalmi eszköznek tekintették, hiszen az EMEF alapvető problémája az volt, hogy nem egyenrangú felek alkották.
Az RMDSZ nem tekintette igazán partnernek az EMNT-t, amit választási eredmények garmadával tudott is igazolni. Tőkés Lászlóéknak ezen a téren sokkal szegényebb a bizonyítványuk, egyedül a volt református püspök 2007-es önálló választási szereplését tudták felmutatni, amelynek emléke megfakult, így az RMDSZ-re már egyre kevésbé lehetett vele hatást gyakorolni.
Az RMDSZ és az EMNT, másrészt a Magyar Polgári Párt közötti harc vegytiszta hatalmi küzdelem, hiszen minden politikai pártnak az a célja, hogy hatalmi pozícióba kerüljön, különben programját, elképzeléseit nem tudja megvalósítani. A Tőkés-féle pártnak egyértelműen az a célja, hogy részt vegyen a 2012-es helyhatósági választásokon, sikerrel vegye a megmérettetést, és minél előnyösebb pozíciót alakítson ki magának az erdélyi magyar politikában. A Tőkés-párt fő szándéka, hogy megkerülhetetlen tényezővé tegye magát az RMDSZ számára, és a két év múlva sorra kerülő parlamenti választáson erős alkupozícióból, minél több helyet követeljen magának egy esetleges közös listán. Az úgynevezett erdélyi magyar jobboldal szétforgácsolódása után az EMNT megpróbálja tehát helyzetbe hozni magát, miután sem az MPP-ben, sem a Székely Nemzeti Tanácsban nem talált igazán partnerre.
Kockázatos próbálkozás ez, hiszen egyrészt végleg kifulladhat a Tőkés László márkanevének húzóereje. Egy esetleges kudarc végképp bebizonyítaná, hogy az RMDSZ ellenzéke nem tud reális alternatívát felmutatni az érdekvédelmi szervezet által képviselt politizálással szemben. Másrészt azért is veszélyes az egymásnak feszülés, mert a remélt serkentő hatás ellenére az emberek még inkább elfordulhatnak a politikától, és akkor a nagy versengésnek nem építő, hanem romboló hatása lesz. Ennek könnyen lehet a következménye az, hogy politikai képviselet nélkül marad a romániai magyarság. Óriási bölcsességnek és felelősségtudatnak kell uralnia ezentúl a feleket, hogy az ilyen romboló hatású, és általában gyorsan burjánzó energiákat idejekorán megzabolázzák.
A versengés fő kedvező hatása lehet a politikától nagymértékben elfordult tömegek aktivizálása, és a romániai magyar közösségnek a mostani vegetálásból és letargiából való kimozdítása. Nehéz lesz ilyen irányba befolyásolni az eseményeket, hiszen már a 2009-es európai parlamenti választásokkor látszott, hogy az összefogás ellenére sem sikerült lényegesen több szavazatot begyűjteni, mint akkor, amikor a felek közül csak az egyik, az RMDSZ szállt versenybe.
Tőkés Lászlóék és az RMDSZ nagyjából ugyanazon szavazóréteg kegyeiért versengenek. Ezeknek a szavazóknak a száma egyre rohamosabban apad. Van egy jelentős urbánus vállalkozó, aktív korosztályú tömeg, amely az erdélyi nagyvárosok régi és újkeletű lakótelepein él. Megszólításuk egyelőre reménytelennek tűnik, mert olyan szakadék keletkezett az erdélyi magyar politikai elit teljes egésze és a szavazóbázis között, amit nehéz gyorsan betömni.
A lemorzsolódás, persze, részben természetes folyamat része, de akkor is jó lenne megállítani, még mielőtt kiteljesedne az erdélyi magyar politika önfelszámolódása. Ehhez nagyon sok bölcsességre van szükség, amit az új pártalapítás nyomán kialakult helyzet kitermelhet, de akár el is veheti az eddig létező tisztánlátást.
Borbély Tamás, Szabadság (Kolozsvár)

Lăzăroiu: nem Tőkés az ellenség
Sebastian Lăzăroiu elnöki tanácsos megvédte Tőkés Lászlót, az Európai Parlament alelnökét, akit a román sajtó azt követően „szedett megint ízekre”, hogy december 1-jén azt nyilatkozta: az ország nemzeti ünnepe gyásznap a romániai magyarok számára.
Lăzăroiu ihletnélkülinek és ügyetlennek nevezte Tőkés eme állításait, majd hozzátette: Románia számára sokkal veszélyesebbek Victor Ponta és Victor Boştinaru kijelentései. Az Antena3 hírtelevízió szombat esti adásában Lăzăroiu azt nyilatkozta: Tőkés a radikális véleménnyel rendelkező magyarok közé tartozik, és a december 1-jén tett nyilatkozatának nem volt semmilyen politikai vagy jogi következménye. „Tőkés nyilatkozatát én nem nevezném románellenesnek. Szerintem sokkal nagyobb veszélyt rejt Victor Pontának, a Szociáldemokrata Párt elnökének és Victor Boştinaru EP-képviselőnek ama kijelentése, miszerint Romániában veszélyben van a vélemény-nyilvánítás, és közeledik a diktatúra”, hangsúlyozta az elnöki tanácsos. Szabadság (Kolozsvár)

Szent István — az összetartó erő (Emlékműavatás Bölönben)
Hála Istennek — vagy éppen sajnos —, történelmünknek több olyan fordulópontja is volt, amely nemzedékekre menőleg meghatározta jövőnket, életterünket, sorsunkat, fejlődésünket.
A magyar összetartozás emlékművét felállítani kívánó bölöni unitárius egyházközség ezekből választott ki hármat: a népet kereszténnyé tevő Szent István királyunk megkoronázásának 1010., az országot szétszakító Trianoni diktátum aláírásának 90. és az ország egységét 1940-ben néhány évig helyreállító honvédcsapatok bevonulásának hetvenedik évfordulóját. A hideg és az esős havazás ellenére nagy számban képviseltették közösségüket a történelmi magyar egyházak, a közéleti szereplők és az erdővidékiek. Ifj. Kozma Albert helybeli unitárius lelkész a kereszténnyé váló Magyarország által létrehozott értékeket hangsúlyozta. Mint mondotta, kilencven esztendeje a nagyhatalmak bár feldarabolták az országot, a közös értékeknek köszönhetően a nemzet egységes maradt, hiszen a szellemi örökségünk összekapcsolt. Sikó Imre, Bölön polgármestere azt kívánta, hogy az emlékmű erősítse meg a közösség és az odalátogatók nemzeti öntudatát, s tartsa meg szülőföldjén az erdélyi magyarságot. Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke elmondta: Bölön megmutatta már az elmúlt hónapokban, hogy a bajban sikerült összefognia, s nem szabad hagyni, hogy ez az érték elvesszen. ,,Nem szabad hagyni, hogy azon erők győzzenek, amelyek azt akarják, az emberhez illőt az embertelentől, az igazat a hazugtól, a búzát a konkolytól ne tudjuk megkülönböztetni" — mondotta. Keresztes Zoltán miklósvári plébános a hitet, nemzetet és templomokat építő, püspökségeket létrehozó Szent István történelmünkben játszott szerepét emelte ki. Simon László apácai evangélikus lelkész azt mondta, büszke arra, hogy az erdélyiek először magyarnak vallják magukat, s csak azt követően evangélikusnak, reformátusnak, unitáriusnak, katolikusnak, s a vallási meggyőződés sosem jelentett közösségünk tagjai közt leküzdhetetlen akadályt, nemzetként egyek vagyunk, bármi is történjen. Krizbai Imre baróti református lelkipásztor az elmúlt évek magyarországi történelmét idézte. Hangsúlyozta, milyen hatással volt ránk, amikor a szocialista kormány december 5-én ,,kiszavazott" a nemzetből, majd az idén hatalomra kerülő Fidesz ,,beszavazásának", az állampolgárságunkat visszaadó törvény. Márton Árpád képviselő azt mondotta, el kell kerülnünk, hogy a nehéz esztendőkben széthúzzunk, hiszen abból nem mi, hanem ellenségeink jönnek ki győztesen. Demeter János megyeitanács-alelnök is az egység és az önzetlenség fontosságáról szólt. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a családhoz, szülőföldhöz való kötelességünkről szólt: ha minket a Jóisten ide teremtett, akkor ezt a közösséget kell szolgálnunk, s értékeiben gyarapítanunk. Az emlékművet az egyházak képviselői közösen leplezték le és áldották meg. Közreműködött a köpeci Hangafa gyermek fúvósegyüttes.
Hecser László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Pajzsok mögötti múlt
Igen szép ünnepség keretében nyitották meg Novák József képzőművész legutóbbi kiállítását.
Ünnepség volt, nem "egyszerű" tárlatnyitó, a kiállító és a tárlat szervezői megadták a módját. Amelyhez alapot a kiállított munkák mögötti, legtöbb esetben több évszázados történelem szolgáltatott: a művész címerpajzsainak kiállításáról van szó, amelyet a legmegfelelőbb helyen – a Vártemplomban – mutattak be a vasárnapi istentiszteletet követően. Erdélyi magyar nemesi családok, fejedelmek, lovagrendek száznál is több címerét láthatjuk a templom oldalsó padjainak fejrészére erősítve, múltunk – jelenünk és jövőnk – jelképeinek tárlatát Ötvös József esperes nyitotta üdvözlőbeszédével, ő a hely és az alkotások történelmi jelentőségét hangsúlyozta.
Nagy Miklós Kund méltatta a kiállítást. Mint mondta, ezúttal nem a munkák művészi értéke a legfontosabb, hanem a hagyományőrzés, örökségápolás és a precíz technika, amely komoly szabályokhoz kötött. – Egyik nemzedék a másiknak adja át tudását és az ezzel járó felelősséget. Novák József többek közt Pál-Antal Sándortól és Spielmann Mihálytól kapott segítséget, ily módon is gyarapíthatta ezt a hatalmas címerállományt. Fejedelmek, hadvezérek, mesteremberek címereit láthatjuk, a művész visszahozta azokat a jelképeket, amelyekre ma is szükségünk van és száz év múlva is szükségünk lehet. Az alkotó formatervező, akit már gyerekkorában is lenyűgözött a lovagvilág, sok kiállításon bizonyította nyughatatlanságát, tárlatai közül pedig ez az egyik legfontosabb: mert az a szimbólumvilág, amit a címerek felvonultatnak, a valós életből származik. Továbbfejlesztett kollázstechnikával megvalósított munkái értékké váltak és hosszabb ideig lesznek láthatók a Vártemplomban, sok-sok ember gyönyörűségére – hallottuk a méltatótól, majd Kozsik József színművész, az ünnepség ceremóniamestere felhívására Györffy András színművész lépett a mikrofonhoz és szavalta el Tompa László versét. Györffy András szavalatát Koszorús Kálmán hegedű-, Bőr Hunyadi Gyula brácsa- és Gyárfás Róbert nagybőgőművész triója követte igen szép népdalcsokorral, majd Schuller József zeneszerző, előadóművész szavalt Wass Albert-költeményt, szavalata után a Cantuale énekegyüttes rövid műsorát hallhattuk.
Novák József lovagi címet visel, tárlatnyitóján jelen volt a Szent György Lovagrend Észak-erdélyi Nagypriorátusának köldöttsége, nevükben Makkai Gergely észak- erdélyi nagyprior mondott ünnepi beszédet: – A művészet egyik jellegzetessége a változatosság, ilyen változatos személyiség Novák József lovagtársam is. Olyan hatalmas lelkierőket tud felszabadítani, amelyekre szükségünk van. Tevékenységének egyik fontos része a hagyományőrzés, az általa kiállított anyag a bőség zavarával "fenyeget": nehéz megérteni a címerek mögött rejtőző történelmet. A felszólalók sorát a Történelmi Vitézi Rend Marosszéki Törzsének törzskapitánya, Bíró István zárta, majd Kozsik József szavalatával, a székely és a magyar himnusz eléneklésével ért véget az igen szép számú közönség által megtisztelt, mégis bensőséges tárlatnyitó, az esősbe forduló kora téli időjárás elől duruzsoló kályháival kedves menedéket nyújtó Vártemplomban.
Nagy Botond, Népújság (Marosvásárhely)

Van magyar jövő Hunyad megyében
77 rendezvény, több mint 5000 résztvevő, 40 együttműködő intézmény és szervezet jelenti számokban az egyéves Székelyföld–Szórvány Partnerséget, amelyet a háromszéki és Hunyad megyei magyarok kötöttek 2009 decemberében. Az Összetartozunk együttműködési program kiértékelőjét szombaton tartották Vajdahunyadon a Magyar Házban, ahol emléklapot is átadtak azoknak, akik aktívan részt vettek a program működtetésében.
A kiértékelő konferencián részt vett Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Talabér Márta, Várpalota polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő, valamint Szandhofer János, Dabas alpolgármestere. A rendezvény házigazdája Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke volt.
"Több mint ötezren vettek részt közvetlenül a programban egy év alatt. Lehet, hogy Székelyföldön ez nem nagy szám, viszont a 25 ezres Hunyad megyei magyar közösséghez viszonyítva igenis jelentős eredmény, és jelentős mértékben hozzájárul a nemzeti identitás megerősítésében. Mi hiszünk abban, hogy van magyar jövő Dél-Erdélyben" – jelentette ki Winkler Gyula. Ugyancsak a nemzeti identitás megerősítésének fontosságát hangsúlyozta Tamás Sándor, aki a közelgő népszámlálásra hívta fel a figyelmet. Illyés Gyula gondolatát parafrazálva elmondta, magyar az, aki annak ellenére is vállalja magyarságát, hogy naponta hátrányok érik magyarsága miatt, és ez a Hunyad megyei magyarokra hatványozottan érvényes. "Az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent a Hunyad megyei magyar közösség lélekszáma, és ez részben a beolvadásnak is köszönhető. Ennek a programnak az is a feladata, hogy a magyar identitástudat megerősödjön, és a most következő népszámláláskor minél többen vállalják magyarságukat" – mondta Tamás Sándor. Ha egyetlen hunyadi magyar ennek a programnak az eredményeképpen vállalja, megőrzi magyarságát, akkor már megérte – egészítette ki Antal Árpád András.
A vajdahunyadi rendezvénnyel párhuzamosan kezdődött a Hátszegi-medencében található Őraljaboldog- falván a református templom kerítésének megépítése. A faanyagot Sepsiszentgyörgy önkormányzata biztosította, a Hunyad megyeiek pedig a munkálatok kivitelezését. A román stílusú, de késő gótikus elemeket is őrző, XIII. századi műemlék templom felújítása kiemelt célkitűzése a Székelyföld–Szórvány Partnerségnek. A szombati konferencián a további tervek között az is megfogalmazódott, hogy a Hunyad megyei magyar épített örökség megőrzésében, felújításában is szerepet kell vállalnia a programnak. Népújság (Marosvásárhely)

Székely támogatás Őraljaboldogfalván
A Szórvány-Székelyföld kapcsolat éves vajdahunyadi értékelője után a Hunyad megyei magyar politikusok és a kovásznai vendégek a Hátszegi-medencében lévő Őraljaboldogfalvára látogattak.
A XIII. századi román stílusú, de későbbi gótikus elemeket is őrző, műemléktemplom felújítása kiemelt célkitűzése a Székelyföld-Szórvány Partnerségnek. Első lépésben a református templom kerítésének újjáépítésére kerül sor, melyre a faanyagot Sepsiszentgyörgy önkormányzata biztosította, a Hunyad megyeiek, pedig a munkálatok kivitelezése hárul. A szombati évértékelő konferencián ugyanis a további tervek között az is megfogalmazódott, hogy a Hunyad megyei magyar épített örökség megőrzésében, felújításában is szerepet kell vállalnia a programnak.
Demeter László, Kovászna megyei tanácsos a Kún Kocsárd Egyesület megalapításáról számolt be, amelynek célja új források bevonása a program finanszírozására. A Háromszéken és Hunyad megyében egyaránt működni tervezett egyesület első konkrét feladata az őraljaboldogfalvi templom és parókia felújítása. Az egyesület elnevezése nem véletlen: a XIX. században gróf Kún Kocsárd volt a Hunyad megyei magyarság apostola, egész életét, tevékenységét és vagyonát a magyarság felemelésére fordította – különösen iskola révén. Ősei azonban a háromszéki Ozsdoláról származtak, s gróf Kún Kocsárd nem feledkezett meg erről: míg az általa vezetett szászvárosi református kollégium a helyi magyar gyerekek beiskolázását szolgálta, addig az Algyógyon szintén általa épített mezőgazdasági szakiskola főleg székely és moldvai csángó gyerekeknek szólt.
Chirmiciu András, Nyugati Jelen (Arad)

Szolgálati hűségre esküdtek fel
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület őszi rendes közgyűlését szombaton délelőtt tartották meg a nagyváradi református püspöki palotában. Tekintettel arra, hogy az idei nyári-őszi tisztújítások menetrendje szintén a fenti dátumot jelölte meg a választások után megalakuló közgyűlés időpontjául, a közgyűlés délután a nagyvárad-újvárosi templomban folytatódott, ahol beiktatták és feleskették a megválasztott tisztségviselőket. Erre csak azért került sor most, mert meg kellett várni az óvások lejártának határidejét, hogy jogerőssé váljon az egyházközségi és egyházmegyei választások betetőzéseként megtartott egyházkerületi tisztújításkor megszületett eredmény. Mint köztudott, korábbi egyéves mandátumának letöltése után újraválasztotta az új közgyűlés Csűry Istvánt püspöknek, az első őrálló mandátuma immár hat évre szól, akárcsak a többi egyházi és világi tisztségviselőé.
„Lelkünkben az új kezdettel együtt az új reménység él, tudván azt, hogy sem nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené minden dicsőség” – ezzel a hívó szóval ült össze szombaton tehát az új közgyűlés, amelynek tanácskozását Dénes István generális direktor, élesdi lelkipásztor igehirdetése nyitotta meg Péter apostolnak közönséges első levelét idézve az újszövetségből: „A vége pedig mindennek közel van. Annak okáért legyetek mértékletesek és józanok, hogy imádkozhassatok. Mindenek előtt pedig legyetek hajlandók az egymás iránti szeretetre; mert a szeretet sok vétket elfedez. Legyetek egymáshoz vendégszeretők, zúgolódás nélkül. Ki-ki amint kegyelmi ajándékot kapott, úgy sáfárkodjatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai; Ha valaki szól, mintegy Isten igéit szólja: ha valaki szolgál, mintegy azzal az erővel szolgáljon, a melyet Isten ád: hogy mindenben dicsőíttessék a Jézus Krisztus által, a kinek dicsőség és hatalom örökkön-örökké. Ámen. Szeretteim, ne rémüljetek meg attól a tűztől, amely próbáltatás végett támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek; Sőt, a mennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vigadozva örvendezhessetek. Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Lelke, a mit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek azt.” (7-14) A prédikációt követően Varga Attila főgondnok megnyitotta a közgyűlés, amelynek ékes rendjén a püspök bejelentései, az igazgatótanács megválasztása, egyházkerületi (missziói, katekétikai, ifjúsági, tanügyi, kiadói, egyházzenei, műemlékügyi, jogi, gazdasági, külügyi, közigazgatási és gazdasági ellenőrző, nyugdíjpénztári) és zsinati (kánonjogi, missziói, nevelésügyi, liturgiai, teológiai, zenei, fegyelmi) szakbizottságok megválasztása, az Egyházkerületi Választási Bizottság jelentése, a tisztújítások lezárása, egy új EVB megválasztása a 2010-2016 közötti ciklusra és az új választási szabályzat elkészíttetése, a bizottság kinevezése, majd egy nyilatkozat elfogadása a magyar állampolgárság és a református kórház ügyében, végül pedig a KREK 2011. évi költségvetésének előterjesztése és elfogadása következett. Mivel a megválasztott főjegyzőnek egyesek szerint nem volt meg az ezen tisztség betöltéséhez előírt szolgálati ideje, mások szerint ez értelmezés kérdése, Forró László hegyközkovácsi lelkész egyelőre mint megbízott tölti be a püspökhelyettesi tisztséget, amíg nem tisztázódik kánonjogi alapon a helyzete.
A kéttornyú templomban kevéssel négy óra után kezdődött a közgyűlés ünnepi része.
Előbb Csűry István püspök hirdetett igét, mégpedig a Zsidókhoz írt levél I. fejezetének 13-14. verseit: „Melyik angyalnak mondotta pedig valaha: Ülj az én jobbkezem felől, míglen ellenségeidet lábaidnak zsámolyává teszem? Avagy nem szolgáló lelkek-é mindazok, elküldve szolgálatra azokért, a kik örökölni fogják az idvességet?” Ezekből bontotta ki lényegre törően, ám mégis átfogóan a lelkészi hivatás és a világi szolgálat közötti különbségeket és hasonlóságokat, az együvé tartozás és a keresztyéni elhivatottság mentén. A magyar reformátusoknak naponta szembesülniük kell az alázat, a szolgálat, az alkalmasság, a felelősség, a kötelességtudat, az önértékelés és más hasonló kritériumokkal és elvárásokkal, s ezeknek úgy kell megfelelniük, hogy mindig Isten- és Krisztus-követőkként bizonyítsanak.
Az igehirdetés után illusztris vendégek kaptak szót a köszöntések és üdvözletek rendjén, úgymint Bölcskei Gusztáv debreceni püspök, a Generális Konvent elnöke és Ábrám Tibor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka. Előbbi kiemelte azt is, hogy a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról tartott rossz emlékű népszavazást meg kell haladni a nemzet szintjén is, hiszen a magyar református egyház jó példával jár elől, amikor tavaly május 22-én Debrecenben az Alkotmányozó Zsinat kimondta a magyar református egyház határok fölötti egységét: „Azt kívánom a református magyar közösségnek, hogy egyre többször jusson eszükbe május 22., és egyre kevesebbszer december 5.” – zárta nagy tetszést aratott beszédét Bölcskei püspök. A megválasztott és beiktatott egyházkerületi tisztségviselők eskütétele következett, majd pedig a gyakornoki idejüket letöltött kilenc ifjú lelkipásztor felszentelése. Tizedik társuk, az egyetlen hölgy nem lehetett jelen, hiszen épp anyai örömökben részesített ezen a napon az Úr. A tisztségviselők esküjét Csűry püspök, az ifjú lelkészekét Fazakas Csaba temesvári esperes, az Esperesek Kollégiumának elnöke vette be. A felszentelést és a kibocsátó áldásosztást a püspök és az esperesek végezték az ilyenkor óhatatlan meghatódottsággal.
Az ünnepi alkalom a Pro Partium és a Pro Ecclesia díjak átadásával ért véget, a hosszas laudációk kissé próbára tették egyesek türelmét. Pro Partium-díjat a frízföldi Kollumban (Hollandia) székelő Emmaus Alapítvány kapott az állhatatos és kitartó szociális munkáért és a részükről jött anyagi támogatásért. Pro Ecclesia-díjat pedig olyan leköszönt espereseknek ítélték oda, akik kiemelkedő szolgálatot végeztek: az alig pár hete hirtelen elhunyt Seres Géza aradi esperes post mortem kaphatta már csak meg, míg Lukács József szilágysomlyói, Gellért Gyula érmelléki, Sipos István nagybányai volt esperesek a püspöktől és a főgondnoktól vették át az okleveleket és a díszes plaketteket. Salánki Tibor, a németországi zsinati egyház tagja is kapott Pro Ecclesia-díjat a zilahi egyházmegye szakadatlan támogatásáért, továbbá a lecsméri, a szamosardói és a temesvár-belvárosi református gyülekezet. A laudációkat Vinczéné Pálfi Judit missziói előadó olvasta fel. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Kettéosztott erdélyi magyar közművelődés? – Kevesebb könyv, kevesebb olvasó
Alig húsz érdeklődő jelent meg szombaton délelőtt a nagyváradi filharmóniában, ahol a II. Nagyváradi Ünnepi Könyvvásár alkalmából a kolozsvári a Kriterion Könyvkiadó, a Művelődés és a Polis Kiadó munkatársai voltak a meghívottak. Szabó H. Gyula, a Kriterion igazgatója köszöntötte a maroknyi közönséget, majd átadta a szót Dávid Gyulának, aki a Polis kiadó mostanában megjelent könyveiről beszélt. A legfontosabb kiadvány, mely vélhetőleg a leginkább érdekli az olvasókat, a Romániai magyar irodalmi lexikon két sorozatzáró (5/1-es és 5/2-es) kötete volt. Benkő Levente lapszerkesztő a Művelődés kiadványairól beszélt. Abban mind a három meghívott egyhangúlag egyetértett, hogy egyre csökken a kereslet a könyvek és általában az olvasás iránt, s rámutattak arra a furcsa jelenségre, amely az erdélyi magyar irodalmi műhelyeket kélt részre osztja, ugyanis mint mondták, a Király-hágó mintegy falként választja el a partiumi és az erdélyi kultúrát egymástól, az alkotóművészetet és a közművelődést egyaránt. A helyszínen meg is lehetett vásárolni a kiadók által forgalmazott könyveket.
Sz. M. Reggeli Újság (Nagyvárad)

A harmadik?
A romániai magyarság és a székelység valóságérzékét kis csoportok nyilatkozataival csak ideig-óráig lehet elfödni.
Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom – Mişcarea Naţională Maghiară din România szövetség. Néhány hónappal ezelőtt egészen pontosan ezen a néven alakított jogi személyiséget tíz olyan romániai magyar állampolgár, akiknek a neve az addig jogi személyiség nélkül működő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz kapcsolódott.
Az alapszabályzat szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom vezető testülete az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Consiliul Naţional Maghiar din Transilvania elnevezésű közgyűlés, amely a Szövetség valamennyi szavazati joggal rendelkező tagjából áll. Szombaton Székelyudvarhelyen az EMNM vezető testülete, az EMNT-nek nevezett közgyűlés tanácskozott nem valamennyi szavazati joggal rendelkező tag, hanem olyan szavazati joggal rendelkező küldöttek részvételével, akik ellenszavazat nélkül döntöttek úgy, hogy megalakítják az Erdélyi Néppártot. (Egyes hírforrások szerint az Erdélyi Magyar Néppártot).
Demokratikus és pluralista társadalmakban mi sem természetesebb annál, hogy a hasonló vagy azonos nézeteket valló honpolgárok szövetségekbe, mozgalmakba, pártokba tömörülnek, és ők maguk próbálják rendszerezni céljaikat, kialakítani eljövendő intézményeik működési kereteit. Voltaképpen ezt nevezik alulról építkezésnek. A történelemben és a különböző társadalmakban azonban bőven akad példa arra is, hogy egy kisebb csoport összefog, és ő maga próbál nézeteinek ácsolni tömegtalapzatot. Vajon: a székelyudvarhelyi döntés a kettő közül melyik változatra vonatkozik?
Úgy gondolom, hogy a másodikra. A kisebb csoport alapvető nézetei pedig a különböző megfogalmazások alapján a következők: a romániai magyarság két évtizede (RMDSZ) vagy néhány éve (MPP) működő politikai képviseletei közül egyik sem használt megfelelő és hatékony pártpolitikai eszközöket ahhoz, hogy közelebb lehessen kerülni az erdélyi magyarság autonómiájához. Nem a romániai nemzetiségi önazonosság-megőrzés lépésről-lépésre megteremthető jogi és intézményi kereteire van szükség, hanem egy olyan, általános magyar nemzetpolitikába való beilleszkedésre, amelyben az újjáalakuló nagy nemzet gondoskodik arról, hogy akár más országokban létező alkotóelemei is tökéletesen működjenek.
A „ hogyan”-ról most ne beszéljünk, de ésszerű, hogy ehhez az elképzeléshez egy új pártra van szükség. Miért éppen most? A kis csoport úgy érzékeli: a gazdasági-társadalmi megszorító intézkedések miatt a továbbra is kormányzati részvételt vállaló RMDSZ iránti rokonszenv a mélypontra zuhant, ugyanakkor nő a szólamokon kívül tehetetlen, cselekvőképtelen MPP-ből kiábrándultak tábora is. Mindehhez még hozzájárul az RMDSZ várható meggyengülése az esetleges februári elnökváltás következtében.
A Fidesz–KDNP vezérelte pénzmegvonás az RMDSZ háttérintézményeitől szintén roppanthat a szervezeten, az EMNT erdélyi demokrácia-hálózatára átutalt összegek viszont megteremthetik az új párt kialakításának logisztikai hátterét. A névleg a kettős állampolgárság, vagy egyszerű honosítási eljárás támogatására létrehozott irodák megfelelő színhelyei lehetnek az új párt bejegyzéséhez szükséges aláírások összegyűjtésének is.
Az RMDSZ mellékvágányra helyezésének, az Erdélyi Néppárt megteremtésének a több helyszínen, feltételezhetően akár két fővárosban is megírt forgatókönyve mindeddig elméleti modellként működött, gyakorlati próbatétele most következik. Ehhez nyilvánvalóan újabb eszközökre lesz szükség és ebben jelentős szerepet vállal majd az egyre inkább központosított magyarországi média is. Az elkövetkező nagy politikai játszmában azonban létezik egy nem elhanyagolható tényező, amelyet Magyarország vezető politikai köreiből éreznek a legkevésbé.
Ez nem más, mint a romániai magyarság és a székelység valóságérzéke, amelyet kis csoportok nyilatkozataival és közleményeivel csak ideig-óráig lehet elfödni. A hétköznapi létezésnek ezernyi olyan összetevője létezik, amelyeket a mindennapok ésszerűsége, gyakorlatiassága alakított ki. Voltaképpen az az igazi otthont-megőrző mozgalom, amelyet már régóta bejegyzett a történelem és amely saját területükön tartotta meg az itt élő magyarokat.
Székedi Ferenc, Új Magyar Szó (Bukarest)

Határon innen, határon túl
MTI
Az Európai Parlament (EP) határon túli magyar képviselőivel egyeztetett pénteki ülésén a budapesti országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. Mészáros Alajos (MKP) arra emlékeztetett: az MKP a legutóbbi szlovákiai választásokon nem jutott be a parlamentbe, és bár a párt korábban hatékonyan működött, a szakadás a szlovákiai magyar képviseletben egy idő után szinte törvényszerű volt a felgyűlt belső feszültségek miatt
Az Európai Parlament (EP) határon túli magyar képviselőivel egyeztetett pénteki ülésén a budapesti országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. Mészáros Alajos (MKP) arra emlékeztetett: az MKP a legutóbbi szlovákiai választásokon nem jutott be a parlamentbe, és bár a párt korábban hatékonyan működött, a szakadás a szlovákiai magyar képviseletben egy idő után szinte törvényszerű volt a felgyűlt belső feszültségek miatt.
Winkler Gyula, az RMDSZ képviselője üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet újbóli összehívását, egyúttal kijelentette: a magyar– román együttes kormányülések is rendkívül fontosak, mivel igen eredményesek lehetnek. Sógor Csaba (RMDSZ) szerint azt kell elérniük, hogy az EU-ban a magyar kisebbséget ne egy folyton panaszkodó közösségnek lássák, hanem olyannak, amelyért „érdemes tenni”.
Kovács László (MSZP), a bizottság alelnöke arra emlékeztetett, hogy Románia uniós csatlakozása előtt komoly vita folyt arról, hogy sürgessék-e a mielőbbi integrációt, ám bebizonyosodott, hogy a mielőbbi csatlakozás volt a jó megoldás, hiszen így a romániai magyaroknak is lett képviseletük az EP-ben, ami által egy „újabb ajtó” nyílt ki előttük – nyugtázta a politikus.
Balla Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke felhívta a figyelmet a népszámlálások jelentőségére a kisebbségek szempontjából, és hangsúlyozta: minél többet kell beszélni a kisebbségek helyzetéről az unióban. Ágoston András, a szerbiai VMDP elnöke azt mondta, a magyar uniós elnökség óriási lehetőség arra, hogy Magyarország előálljon egy jó elképzeléssel az autonómiával kapcsolatban – fűzte hozzá. Új Magyar Szó (Bukarest)