„Meggyőződésem, hogy néhány moldovai csángó faluban, ahol ezt a hívők kérik, még a közeli jövőben tarthatnak magyar nyelvű miséket!” – jelentette ki Ioan Robu bukaresti érsek azon a sajtóértekezleten, amelyet a romániai katolikus püspökök szatmárnémeti konferenciáját követően rendeztek. Nyisztor Tinka, a Pusztinai Szent István Egyesület elnöke korábban Ioan Robu érseket nevezte a magyar nyelvű szentmisék egyik fő akadályának. /Sike Lajos: Magyar mise Csángóföldön? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Ötnyelvű ismertető táblákat helyez ki a műemlék épületekre Szatmárnémeti önkormányzata. Az elmúlt időszakban már 25, többnyire a történelmi városközpontban található ingatlanra került ki a tábla. „A törvény szerint három nyelven: románul, angolul és franciául kell néhány fontos információt kiírni a műemlék épületekre, de mi magyarul és németül is feltüntettük a feliratot” – tájékoztatott Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester. Közben Kolozsváron még mindig nem sikerült összegyűjteni azt a 14 ezer támogató aláírást, ami ahhoz szükséges, hogy az RMDSZ állampolgári kezdeményezésű határozattervezetet terjeszthessen a tanács elé, miszerint a magyar és német nyelvű felirat is szerepeljen a műemlék épületekre kihelyezett táblákon. Sorin Apostu kolozsvári polgármester csupán román, angol és francia nyelvű feliratokat használna a tájékoztató táblákon. /Végh Balázs: Ötnyelvű táblák a szatmári műemlékeken. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

Begyűrűzik a bukaresti nagypolitika helyi közéletbe. Emil Boc meneszteni kívánta a koalíciós partner miniszterelnök-helyettesét, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az MPP által támogatott alpolgármestert akarja felfüggeszteni, és lezártnak tekinti a korábban példaértékűnek nevezett magyar együttműködést. /Farkas Réka: Magyar válás román módra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Kecskemét és Marosvásárhely között tíz évvel ezelőtt kötötték meg a testvértelepülési szerződést. Azóta is bővülnek, mélyülnek a kapcsolatok. Ha nincsenek a kecskemétiek, soha vagy később épül fel Marosvásárhelyen a Deus Providebit Ház. Szinte természetes volt, hogy az épületben ideiglenesen otthont találó Sapientia EMTE diákjai és a kecskemétiek között tartós cserekapcsolat alakuljon ki. Több mint 50 intézmény erősíti, élteti a két város közötti jó kapcsolatot, ennek gyümölcsei a mindkét városban megrendezett képzőművészeti és fotótárlatok, üzletember-találkozók, kulturális rendezvények, könyvbemutatók. Tíz év alatt több mint 200 egymáshoz kapcsolódó esemény volt a két városban. A hét végi marosvásárhelyi látogatók városnéző sétán, majd közös programtervezésen vettek részt a megyei könyvtárban, tapasztalatcserére benéztek a helyi laphoz, újabb diákvetélkedőt beszéltek meg a vendéglátókkal. Október 2-án a kecskeméti Katona József Színházban harmadik alkalommal rendezték meg a város napját. Az ünnepségen a marosvásárhelyi küldöttség is hivatalos vendég volt. A két város közötti kapcsolat kezdeményezéséért, ápolásáért, bővítéséért végzett fáradhatatlan munkájáért a Kecskemét Tiszteletbeli Polgára kitüntető címet dr. Csegzi Sándor, a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Társaság elnöke, Marosvásárhely alpolgármestere vehette át. /Vajda György: Jó „házasság” Kecskeméttel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

A válságból való kilábalásban is segítene a cégeknek a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége – fejtette ki Kurkó János György, az egyesület frissen megválasztott elnöke. A SZVESZ szorosabb kapcsolattartást, gördülékenyebb kommunikációt kíván ösztönözni. Az üzletembereket képviselő fórum a pályázatlebonyolító szerepre és a társadalmi felelősségvállalásra fekteti majd a hangsúlyt. A SZVESZ a régió három, már működő tekintélyes szervezetére épít: tagjai közt található a háromszéki kis- és közepes vállalatokat tömörítő ASIMCOV, a gyergyószéki ARBOR, valamint az udvarhelyi UKKSZ. Jelenleg Hargita–Kovászna megyére összpontosítanak, Maros megye a terjeszkedés következő állomása. /Szakács Zsuzsanna: Összefogás a pofonok után. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

A pedagógusok nemzetközi napja alkalmából – első alkalommal a rendszerváltás után – a kézdivásárhelyi városháza dísztermében Rácz Károly polgármester köszöntötte az idén nyugdíjba vonult pedagógusokat. /(Iochom): Nyugdíjas pedagógusok köszöntése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Színház, zene, film, tánc, képzőművészet és irodalom: címszavakban ez lenne a Biennále felhozatala. A külhoni magyarok kulturális fesztiválját Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal 2009 októberében második alkalommal rendezi meg. Október 14. és 31. között Erdélyből, Délvidékről, Felvidékről és Vajdaságból érkeznek vendégek a magyar fővárosba. A fesztivál nyitókoncertje érdekes lesz, az 1956-os emigránsokból alakult világhírű zenekar, a Philharmonia Hungarica tíz év szünet után újra összeáll, hogy a nemzetközi hírű hegedűművész, Ágoston András vezetésével és Vásáry Tamás karmester vezényletével Kodály és Haydn egy-egy művét, valamint Beethoven V. szimfóniáját szólaltatja meg. A Kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka Verdi Álarcosbál című műve lesz. Budapesten először mutatkozik be a magyarkanizsai Nagy József Regionális Kreatív Műhely, továbbá fellép a Komáromi Jókai Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Hon és külhon fesztiválja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Molière A mizantróp című darabjával kezdi az idei évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház október 9-én. Az előadás a teátrum és a budapesti Égtájak Iroda közös produkciója, ezért a hivatalos bemutató október 19-én Budapesten, a Thália Színház nagytermében lesz. Első alkalom, hogy a határon túli színházak utaztatásával is foglalkozó művelődési iroda anyagilag is támogatja a színházat, mondta el a darab rendezője, Bocsárdi László igazgató. Az október 9-i előadáson Szabó Béla csíkszeredai főkonzul átadja Bocsárdi Lászlónak a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, amelyet kiemelkedő színházi tevékenységéért érdemelt ki. A színház rendező-igazgatója augusztus 20-a alkalmából kapta meg a kitüntetést, Sólyom László államfőtől. /Bíró Blanka: Kitüntetéssel kezdődik az évad a Tamási Áron Színházban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

Gyergyószentmiklóson 1984-ben már létezett két amatőr színjátszó csoport, de megalakult egy harmadik is, Bocsárdi László pályakezdő mérnök vezetésével, aki jelenleg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. A város eleinte kétkedve fogadta az újabb csoportot, de az idők folyamán a fiatal, többnyire műszaki értelmiségiekből álló csoport igazi, profi színészeket foglalkoztató színtársulattá nőtte ki magát, míg a másik két csoport megmaradt amatőr szinten. Ma már a Figura Stúdió Színház neve Kárpát-medence-szerte ismert. 1990-ben az addig amatőr társulat tagjai Figura Stúdió Színház néven létrehozták Erdély hetedik hivatásos magyar színházát. A társulat azonban továbbra is a városi könyvtár fölötti termekben tevékenykedett, mindössze egy-egy bemutató erejéig léphettek fel a művelődési ház színpadán. 1994-ben fordulat következett be a társulat életében, ugyanis Bocsárdi László, a társulat vezető egyénisége néhány alapemberrel átigazolt a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházhoz. „Válságos helyzetbe került a társulat, emiatt döntöttünk az átigazolás mellett” – magyarázta Bocsárdi. A társulat azonban túlélte a válságot. A 25 éves Figura immár méltán tekinthető felnőtt színháznak – véli Béres László színházigazgató. /Jánossy Alíz: Negyed évszázada létesült a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

A híresztelések ellenére nincs szó arról, hogy elnémulna Romániában a közszolgálati rádió. /F. I. : Szó sincs elnémulásról? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Két történelmi témájú könyvet bocsát ingyen a megye tanárai, diákjai, valamint könyvtárai rendelkezésére a Szatmári Híd Egyesület. Mindkettő szerzője Radics Géza történész, aki az 1956-os forradalmat követően menekült Magyarországról Amerikába. Az egyik kötetben nemzeti jelképeinket mutatja be, ugyanakkor elmagyarázza ezek jelentéseit /A magyar Szent Korona fényében/. A másik az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szól, ismertetve az események előzményeit /Őseink és hőseink emlékére/. Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület elnöke elmondta, a köteteket a szerző bocsátotta az egyesület rendelkezésére. /Könyvek nemzetünk múltjáról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 8./

A Zsil völgyi születésű, nagy vadászati szakíró, katonatiszt Maderspach Viktor /1875 – 1941/ erdélyi vonatkozású könyveit mutatják be a napokban Hunyad megyében. A szerző Budapesten élő leszármazottai, Erdélyi Katalin, a Masszi könyvkiadó igazgatónője és Domonkos László, Duna TV-s szerkesztő társaságában érkeznek a megyébe. Maderspach Viktor könyvei mellett Domonkos László is bemutatja két, szintén erdélyi ihletésű kötetét. A könyvbemutatók október 8-án kezdődnek Déván, a Téglás Gábor Iskolában. /Gáspár-Barra Réka: Maderspach Viktor könyvei Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

Székely bumeráng címen jelentkezett az elsőkönyves szerző, Wagner Róbert Tamás. Ő a székely bumeráng, akit eldobott magától a 80-as évek végének Romániája, de többéves odüsszeuszi kalandozás után visszatér Erdélybe, hogy felkeresse nagy-, déd-, ükszüleinek szülőfaluit-városait, ahol éltek és dolgoztak. Dokumentum- és forrásértékű könyvének Őseim, gyermekkori emlékeim alcímet adta. Az 1971-ben született Wagner Róbert 1989. december utolsó napján hagyta el Romániát. Összejárta a kerek világot dolgozva, tanulva, leérettségizve, főiskolát-egyetemet végezve. Kellő világismeret és tapasztalat birtokában megnősült, családi házat épített Sopron mellett. /Ferenczy L. Tibor: Székely bumeráng. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

A demokrata-liberális /PD-L/ honatyák nem vettek részt október 8-án a parlament együttes ülésén, amelyen a kormány elleni bizalmatlansági indítványt olvasták fel. A Tizenegyen Románia ellen című dokumentum a liberális párt és az RMDSZ közös kezdeményezése, amelyet a szociáldemokraták is támogatnak. /Alkotmányellenes-e a bizalmatlansági indítvány? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Egyhangúlag szavazta meg a PD-L vezető testülete, hogy az alakulat Traian Basescu államfőt támogassa az elnökválasztásokon. Emil Boc kormányfő, pártelnök szerint több érv is a jelenlegi államfő mandátumának megújítása mellett szól: Románia uniós csatlakozása, az egyéni szavazókerületes választási rendszer bevezetése, a kommunizmus elítélése, a szekus dossziék feltárása, az egységes adókulcs és a minimális nyugdíj bevezetése. /Lufik nélküli jelölt Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

A holokauszt romániai áldozatainak tiszteletére emelt emlékművet avatott fel október 8-án Bukarestben Traian Basescu államfő. Kijelentette, hogy 1940 és 1944 között a romániai zsidó és roma közösség elleni gyilkosságok és visszaélések elkövetéséért a román állam akkori vezetőségét terheli a felelősség, akárcsak mindazokat, akik hallgattak, és nem tiltakoztak e szörnyű cselekedetek ellen. Az államfő elítélte Ion Antonescu tábornokot, Románia akkori miniszterelnökét is. Basescu szerint az áldozatok emléke arra kötelezi Romániát, hogy megismerje, vállalja múltját, és adja tovább a történelmi igazságot. Hozzátette: az emlékmű felavatásával a román állam és társadalom kinyilvánítja „saját múltja vállalása és történelmi emlékezetének visszaszerzése melletti elkötelezettségét”. Az államfő lerótta kegyeletét a Besszarábiából és Bukovinából a Dnyeszteren túli területekre deportált zsidók és romák emléke előtt, de hozzátette, hogy meg kell emlékezni az 1944-ben a magyar hatóságok által Észak-Erdélyből deportált zsidókra is. Románia hosszú hallgatás után ismerte el részvételét a zsidóság irtásában, s 2003-ban vizsgálóbizottságot állított fel a körülmények tisztázására. A Nobel-békedíjas Elie Wiesel vezette bizottság megállapította, hogy az 1940 és 1944 között román irányítás alatt álló területen mintegy 270 ezer román és ukrán zsidót gyilkoltak meg. /Bukarestben is emlékművet állítottak a holokauszt áldozatainak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

A kisebb lélekszámú nemzeti kisebbségek a plusz teher elkerüléséért a többségi oktatást választják az anyanyelvi tanulás helyett, mások kivándorolnak a hazai kisebbségi tanárok képzésének hiányosságai miatt – áll a Kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának jelentésében, amely azt vizsgálja, hogyan alkalmazzák a romániai közoktatásban a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának előírásait. /Veszélyeztetett romániai nemzetiségi kultúrák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Az Európa Tanács titkárságának felkérésére a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja három jelentést készített, amelyben azt vizsgálja: Romániában mennyire alkalmazzák a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának előírásait. A harmadik jelentés tíz romániai nemzeti kisebbség oktatási helyzetére vonatkozik. A jelentés eredményeit október 8-án ismertették, javaslatokat is megfogalmaztak arra vonatkozólag, hogy a vizsgált nemzeti kisebbségek hogyan őrizhetik meg a romániai oktatási rendszerben kultúrájukat, hagyományaikat. A romániai oktatás szereplői alig ismerik az 1992-ben Strasbourgban elfogadott Chartát, amelyet Románia 1995-ben írt alá és a 2007/282-es törvénnyel ratifikált. A kisebb lélekszámú nemzeti kisebbségek önfeladó módon a többségi oktatási rendszert választják az anyanyelvi tanulás helyett. A szakemberek a helyzet orvoslása érdekében azt javasolják, hogy a tanfelügyelőségek és az iskolák népszerűsítsék az anyanyelven való tanulást. A tanintézetek vezetőségében minden nemzeti kisebbségnek képviseltetnie kellene magát. Támogatni kell a kisebb létszámú nemzeti kisebbségek esetében az anyanyelvű tankönyvek megjelentetését, illetve a pedagógusok továbbképzését akár az anyaországban, akár Romániában. A roma oktatás helyzete az elmúlt négy-öt év alatt fokozatosan javult. /Nagy-Hintós Diana: Alig ismerik a Chartát a romániai oktatás szereplői. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

A lisszaboni szerződés elfogadását követően az Európai Unió három legfontosabb célkitűzése az új tagországok integrációjának elmélyítése, a kétsebességű Európát eredményező korlátok lebontása és a balkáni bővítési folyamat folytatása lesz – fejtette Winkler Gyula európai parlamenti képviselő október 8-án Brüsszelben. /Winkler egy sebességet akar. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt elnökét választotta alpolgármesterré Székelyudvarhely október 8-án megalakult képviselőtestülete. Két RMDSZ-es tanácsos – Bíró Enikő és Novák Károly – még a mandátumok érvényesítése előtt lemondott tisztségéről. Előbbi az RMDSZ székelyudvarhelyi elnöke, és az RMDSZ listavezetőjeként jutott mandátumhoz. Bíró Enikő kifejtette, azért mondott le a megszerzett mandátumról, mivel úgy gondolja, személye nélkül eredményesebb lesz majd a két, egyaránt 9-9 tagú frakció együttműködése. Novák Károly azt állította, pedagógusi pályája miatt nem fogadja el a megszerzett mandátumot, ő a Benedek Elek Tanítóképző Főiskola aligazgatója. A Zöld Párt egyetlen mandátumot nyert tanácsosa, Jakab Attila támogatása révén Szász Jenő nyerte el az alpolgármesteri tisztséget, és vezeti majd a hivatalt az RMDSZ-es elöljáró, Bunta Levente oldalán. „Mostantól kezdve az együttműködés a célkitűzés, mind a polgármesteri hivatalban, mind a tanács munkájában” – közölte Szász Jenő. Szász kifejtette: alpolgármesterként az első lépése az lesz, hogy kitűzi a városháza homlokzatára a székely zászlót, ez megtörtént. Bunta Levente polgármester arra a kérdésre, hogy lehetségesnek látja-e a majdani együttműködést, kifejtette: „A tizenkét év történéseit (amikor Szász Jenő volt a polgármester) nem lehet csak úgy elfelejteni, hiszen mély nyomokat hagyott. ”. /Csáki Emese: Szász Jenő lett Bunta „jobbkeze” = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./ Bunta Levente a választás után kijelentette, jelenleg az alpolgármester szociális kérdésekkel és a polgárvédelemmel foglalkozik. /Lázár Emese: Szász Jenő Székelyudvarhely alpolgármestere. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./ Szász Jenő sokkal okosabb, mint azt ellenfelei gondolják. És erősebb is. Szász Jenőt az utóbbi időben mindenki leírta, pedig már összeszedte magát. Bunta Levente polgármesternek nehéz dolga lesz. /Szüszer-Nagy Róbert: A műsor folytatódik. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

Ellentétes az alaptörvénnyel a telefonbeszélgetések és az internetforgalom keretadatainak rögzítését előíró 2008/298-as törvény – állapította meg az alkotmánybíróság. A jogszabály – amelynek alkalmazását elhalasztotta a kormány – alapján a szolgáltatóknak hat hónapig tárolniuk kellett volna minden egyes telefonbeszélgetés vagy internetes adatforgalom több adatát. A törvény elfogadása hatalmas vitát kavart a civil társadalomban, több szervezet arra kérte az ombudsmani hivatalt, hogy forduljon az alkotmánybírósághoz az ügyben. /Alkotmányellenes az adatrögzítési törvény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Kisebbségi kérdésekről, azon belül a módosított szlovák államnyelvtörvényről is vitáztak egymással az európai parlamenti képviselők október 8-án az EP brüsszeli plenáris ülésén. Schöpflin György fideszes képviselő szóvá tette: Szlovákiában az állami szerveknél dolgozók megkapták az utasítást, hogy kizárólag szlovákul szólalhatnak meg. Monika Benova szlovák szocialista képviselő ezzel szemben azt állította, hogy a módosított törvény semmilyen módon nem veszélyezteti a kisebbségi nyelvhasználatot. Sógor Csaba néppárti képviselő azt szorgalmazta, hogy kisebbségi gondok ügyében az Európai Parlament „ne csak a tűzoltást vállalja, hanem a tűz megelőzését is”. Szerinte olyan kisebbségi kerettörvényt kell elfogadnia az EP-nek, amely garantálja a kisebbségek jogait. Tőkés László romániai magyar néppárti képviselő szóvá tette, hogy immár öt esztendeje raboskodik a szerbiai Temerinben öt magyar fiatal, kocsmai verekedés következtében. Tíz-tizenöt évi büntetéssel sújtották őket, miközben mintegy háromszáz magyart vertek meg Szerbiában jogkövetkezmény nélkül – mondta. Kérte, hogy az Európai Parlament segítsen kiszabadítani a temerini bebörtönzötteket. Azt is javasolta, hogy tegyék az EU-csatlakozás feltételévé a diszkriminációmentes igazságszolgáltatás érvényesítését. /Kisebbségi kérdésekről az Európai Parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

Félixfürdőn találkoznak a hét végén romániai és magyarországi ügyészek. A kétoldalú találkozóra Románia és Magyarország főügyészét is várják. Tavaly is sor került egy ilyen találkozóra, melyet Magyarországon szerveztek. /Magyar-román ügyészek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

Kovászna megye évi költségvetésével egyenlő nagyságrendű, 15,5 millió eurós nyertes pályázat finanszírozásáról szóló szerződést írt alá Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Razvan Murgeanu, a fejlesztési minisztérium államtitkára. A pénzt a Kovászna és Kézdivásárhely közötti út teljes felújítására kapja a megye az Európai Uniótól, a munkálatok megkezdését tavaszra tervezik, és 2011 decemberéig kell befejezni. A megyei tanács eddigi legnagyobb összegű sikeres pályázata ahhoz mérhető, mint amennyit a megye tizenöt év alatt költ a megyei utak javítására – tájékoztatott Klárik László megyemenedzser. /Fekete Réka: Felújítják a Kovászna–Kézdivásárhely közötti utat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

A tervek szerint a Kölcsey Ferenc Főgimnázium 2010 őszén beköltözhet a zárdaépület mindkét szárnyába, de ahhoz, hogy a római katolikus egyháztól bérelt ingatlant újra oktatási célra használhassák, fel kell újítani, és a két épületrész közötti átjárást is meg kell oldani – derül ki a szatmárnémeti önkormányzat közleményéből. A református és a katolikus egyház is beleegyezését adta az ingatlanok felújításába és az épületcserékbe. A református egyház visszakapta a Béke téri saroképületét, amelyben jelenleg a Kölcsey Gimnázium működik. A különböző városi és megyei intézmények közös egyeztetése nyomán a 2010–2011-es tanévet az iskola már a jelenlegi ingatlanjával szomszédos, egykori zárda épületében kezdheti meg. /Végh Balázs: Jövőre oldódnak meg a Kölcsey gondjai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Áttörésként értékelte a határon túli magyarság számára a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvényt Markó Béla, az RMDSZ és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Budapesten, október 12-én tartott műhelybeszélgetésén. A Kárpát-medence

Az aprócska háromszéki faluban, Kisborosnyón és a Kárpát-medencében is folyton-folyvást mozgó Damó Gyula nyugalmazott tanító ezen a nyáron bejárván az elcsatolt nemzetrészek egyes vidékeit, megállapíthatta meg, hogy Kárpátalja szorul a legnagyobb segítségre. Damó Gyula felhívással fordul elsősorban a nyugdíjas pedagógusokhoz: a nélkülözhető szépirodalmi könyveket, versesköteteket helyezzék el egy dobozba, és telefonáljanak neki, ő személyesen keresi fel az adományozókat, Kisborosnyóra szállítja a csomagokat, ahonnan majd eljuttatják Kárpátaljára. /(sylvester): Magyar könyvet Kárpátaljára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

1949-ben a Romániai Magyar Népi Szövetség bukaresti elnöki hivatalának munkatársai lázasan készülődtek a tizenhárom vértanú tábornok százéves évfordulója alkalmával megrendezendő ünnepségekre, emlékezett Czédly József. Révy Ilona kultúr- és propaganda tevékenységért felelős alelnök azt akarta, hogy az ünnepség fénypontja Zala György csodálatos Szabadság-szobrának eredeti helyére való visszaállítása legyen. Ebből azonban nem lett semmi, annak ellenére, hogy az akkori aradi alpolgármester, Kővágó József biztosított róla: technikailag meg lehet oldani a szobor visszaállítását (akkor még nem létezett azon a helyen a román katonahősök emlékére utólag felállított emlékmű). A legfelsőbb engedélyt a Kommunista Párt Politikai Bizottságának kellett volna megadnia, személy szerint a nemzeti kisebbségek problémáival (is) foglalkozó Miron Constantinescu titkárnak. A javaslatot akkor azzal az érvvel utasították vissza, hogy ne sértsék meg az aradi várban is állomásozó Vörös Hadsereget túlságosan nagyszabású emlékünnepély megtartásával, alkalmat adva ezáltal, hogy párhuzamot vonjanak a világosi fegyverletételt kikényszerítő cári orosz csapatok és a „felszabadító” szovjet hadsereg szerepe között. Az elutasításában valójában nem ez volt a döntő érv, hanem az, hogy hanem az hogy Constantinescu nem kedvelte a magyarokat. 1949. október 6-án, az ünnepség keretében az aradi színházban, a marosvásárhelyi Székely Színház díszelőadásban, a legjobb színészi gárda felvonultatásával (Kovács György, Lohinszky Loránd) Illyés Gyula Fáklyalángját mutatta be. Páratlan élmény volt. /Czédly József: Hatvan éve, Aradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Modern technológiák a gépgyártásban címmel kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött október 8-án a Diákművelődési Házban. A Kolozsvári Műszaki Egyetem Gépgyártó Kara által kilencedik alkalommal megrendezett eseményre nyolc országból kilencven szakdolgozat érkezett. Az anyaországot tizenkét professzor és két rektor képviseli Budapestről, Miskolcról és Kecskemétről. Az 1991-ben indított tanácskozássorozatot kétévenként rendezik meg, 1995 óta Kolozsváron. A megnyitón Gyenge Csaba professzor üdvözölte a megjelenteket. /Gépgyártók nemzetközi tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Nemrég látott napvilágot egy kiadvány, mely bemutatja Románia szellemi-kulturális elitjét. A könyvben 150 személy szerepel, akik között művészek, irodalmárok, tudósok, illetve olyan emberek kaptak helyet, akik a szerzők szerint az ország legjelesebb alkotói közé tartoznak A listát elsősorban három elismert intézmény, a Bukaresti Egyetem, a Román Kulturális Intézet, valamint a Román Akadémiai Társaság jelölései alapján állították össze. A kitüntetettek között szerepel egy Szatmár megyei személyiség is: dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a Szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia igazgatója. A kiadvány megjelenésének alkalmából Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök, valamint Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester a sajtó nyilvánossága előtt köszöntötte Fátyol Rudolfot. /Babos Krisztina: Elismerés dr. Fátyol Rudolfnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 9./