Ismeretlen elkövetők meggyalázták a nagyváradi Petőfi parkban álló József Attila-szobrot, piros festékkel ismeretlen jelet festettek a szobor fejére. Július 15-én a szobornál tartott sajtótájékoztatón Debreczeni Sándor, a Bihar Megyei Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács és a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke, valamint Szabó József önkormányzati képviselő, elmondták, hogy feljelentést tettek. A rendőrök ezt követően helyszíni szemlét tartottak és jegyzőkönyvezték a rongálást. Lelkes fiatalok pár perc leforgása alatt eltüntették a festéknyomokat a szoborról. /Totka László: Fejmosás Váradon József Attilának. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Lokodi Imre, a lap főmunkatársa ironikusan írt arról, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kiállt az ujgurok mellett, tiltakozott amiatt, hogy a kínai hatalom elnyomja az ujgurokat. /Lokodi Imre: Ujgurkodás Csíkszentfalván. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

A szlovákiai államnyelvtörvény ellen emelték fel szavukat az Európai Parlament magyar képviselői július 15-én, az EP Strasbourgban zajló plenáris ülésén. Kósa Ádám (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy Pozsonyban nemrégiben olyan szabályt fogadtak el, amely súlyosan korlátozza a kisebbségi nyelvhasználati jogokat. Közleményében felszólította a soros elnökséget jelenleg ellátó svéd kormányt is, hogy határozottan álljon ki az európai nyelvhasználati jog szabadsága mellett. Tabajdi Csaba (MSZP) bejelentette, levélben fordultak frakciójuk, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagjaihoz, hogy támogatásukat kérjék a törvény elfogadhatatlan részeinek megváltoztatásában. Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hangoztatta: a nyelvtörvény módosító indoklása egy ponton kimondja, hogy az államnyelv védelme bizonyos esetekben felülírhatja a szólásszabadság és a magánélet szabadságát. „Az az Európai Unió, amely befogad egy ilyen törvényt, immár nem a szabadság Európája” – hangsúlyozta. /Felszólalások a szlovák nyelvtörvény ellen az EP-ben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

Szatmárnémetiben látható Hadnagy Gabriella és Kulcsár Erzsébet közös tárlata az Alkotóház Galériában. A két marosvásárhelyi művésznő részt vett a július elején rendezett első Hadadi Nemzetközi Alkotótáborban is. „Bárhova is megy az ember, a gyökerei itt maradnak” – fogalmazott a tárlatmegnyitón a jelenleg Budapesten élő festőnő, Hadnagy Gabriella, aki 1965-ben végzett a marosvásárhelyi főiskola építészmérnöki és városrendezési szakán, majd nyugdíjazásáig az ottani tervezőintézetben dolgozott. Kulcsár Erzsébet 1989-ig informatikusként dolgozott, később ruhatervezéssel foglalkozott. Jelenleg a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem harmadéves hallgatója. Bőrképeit olajjal és akrillal színezi. /Végh Balázs: Gyökerek a vásznon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Július 15-én megszavazták az Európai Parlamentben (EP) a szakbizottságok összetételét. Két erdélyi EP-képviselő is a Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben mandátumot szerzett Corneliu Vadim Tudorral és Gigi Becalival került egy szakbizottságba. Így Tőkés László nem csak az európai törvényhozó testületben lesz kollégája Corneliu Vadim Tudornak, hanem az Oktatási és Kulturális Bizottságban is. Winkler Gyula a Nemzetközi kereskedelem szakbizottságban kapott helyet, ahol többek között Gigi Becali is tevékenykedni fog. Tőkés a Külügyi Bizottság (AFET) albizottságaként működő Emberjogi Bizottságnak (DROI) is rendes tagja, továbbá póttagként került be a Külügyi Bizottságba. A magyarországi néppárti küldöttség Tőkést megválasztotta a testület tiszteletbeli elnökévé is. Ezt a tisztséget eddig a Fideszes Schmitt Pál töltötte be, akit az EP alelnökévé választottak, emiatt lemondott erről a tisztségről. /Tőkésnek Vadim, Winklernek Becali „jutott”. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

Felháborító az „egyetemeknek” nevezett diplomagyárak ügye. Elsősorban a Spiru Haret esete. Az említett „egyetem” több, mint egy évtizede osztogatja bőkezűen a diplomákat bárkinek, aki fizeti a díjat, anélkül, hogy belülről is látták volna a tantermeket. Mindez eddig nem zavarta a román társadalmat. Százezres tömeg szerzett diplomát minimális szellemi erőfeszítés nélkül. Ráadásul a „professzorok” között található a politikai osztály színe-java, hangzatosabbnál hangzatosabb nevek, akik normális egyetemeken biztosan nem kapnának helyet. /Chirmiciu András: Diplomagyárak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

Az elmúlt tizenkilenc év Bálványosi Nyári Szabadegyetemek legemlékezetesebb pillanatait elevenítették fel egykori és jelenlegi szervezői a táborban. A bálványosi folyamat kulcsfigurái (Török Sándor, Gazda Zoltán, Tárnok Mária, Bencze Tibor, Németh Zsolt, Ilyés Szabolcs, Toró T. Tibor, Sándor Krisztina) emlékeztek k az első táborok megszervezésének nehézségeire. A bálványosi táborok mintájára idén tizenhetedik alkalommal szerveznek tábort Kárpátalján. – Ezek a rendezvények hozzájárultak a határon túli politika alakulásához, közben pedig kapcsolatok is kialakultak. Sándor Krisztina megjegyezte: a Magyar Ifjúsági Tanács számára kihívás volt átvenni tavaly a szervezést; ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a következő években is méltók lesznek a tábor folytatására. Molnár Gusztáv budapesti geopolitikus adott hangot annak, hogy kifulladt az európai és euroatlanti integráció. – Minden jel arra mutat, hogy a lengyel–ukrán határnál megfeneklett az integrációs lendület. Úgy érzem, ismét kiéleződnek a kontinens nyugati és keleti része közti határok. Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos úgy vélte: a többpártrendszer, a sajtószabadság és a jogállam, valamint a demokrácia más intézményeinek visszásságai ellenére Romániában megtörtént a rendszerváltás. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke és Németh Zsolt fideszes képviselő leleplezte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megalapításának huszadik évfordulója alkalmából Alsócsernátonban készített életfát. /F. ZS., K. O. : Tusványosról – húsz év távlatából. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ Traian Basescu román államfő is részt vesz Tusványoson az Orbán Viktor Fidesz-elnök jelenlétében tartott megbeszélésen – erősítette meg Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos. Orbánnal való megbeszélést azonban nem tervez. Román államfő egyébként első alkalommal vesz részt Tusványoson, a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén. Július 16-án a táborban a térség válságkezeléséről értekeztek. Becsey Zsolt, a Fidesz volt európai parlamenti képviselője felhívta a figyelmet a hitelesség fontosságára a gazdaságpolitikában. „Magyarország öt-hat év óta gyakorlatilag egyfolytában hazudott, és ez a térség néhány más országára is befolyással volt” – mondta. A magyar gazdaságpolitika elmúlt években elkövetett hibáira hívta fel a figyelmet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ostorozta a rendszerváltás utáni liberális gazdaságpolitikát. Egy demokráciában nem az MSZP határozza meg, hogy ki mikor és mit mond – közölte a Fidesz-frakció Nyakó István nyilatkozatára reagálva. A Magyar Szocialista Párt szóvivője azt mondta: pártja azt várja Orbán Viktortól, hogy Tusnádfürdőn a Jobbikról mondjon véleményt. /Horváth István: Basescu–Orbán Tusnádon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Miután Szász Jenő pártelnök elutasította, hogy részt vegyen a Hogyan tovább MPP? című, a szervezeten belüli nézeteltéréseket is tisztázni hivatott tusványosi beszélgetésen, a szervezők, illetve a meghívott polgári párti politikusok úgy döntöttek, ilyen körülmények között nincs értelme megtartani a panelt. Szász Jenő csupán a tábor kezdete után küldött egy nyílt levelet, amelyben jelezte, nem kíván megjelenni a beszélgetésen. Gergely Balázs MPP-s politikus lemondott a polgári pártban betöltött valamennyi tisztségéről. /Bálint Eszter: Szász Jenő nem kívánt vitázni Tusnádfürdőn. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Vita bontakozott ki a gyergyói EMI-tábor kapcsán. Szomorú, hogy a vitában olyan hangok is hallatszanak, melyek a székely ifjúságot a szélsőségesség vádjával illetik. Ebben Borboly Csaba nem lát mást, mint a magyarországi belpolitikai küzdelmekben használt fogalmak, megbélyegzések erdélyi megjelenését. Borboly sokszor szembesült már a Magyarországról importált vádak erejével, de azután mindig bebizonyosodott, hogy ezek a vádak gyengébbek, mint a józan ész, mint az erdélyi világ tapasztalata. Borboly leszögezte, nem hiszi, hogy a székely ifjúság, azok a fiatalok, akik ellátogatnak az Erdélyi Magyar Ifjak táborába, szélsőséges gondolkozásúak lennének. Többségük barátkozni, ismerkedni és szórakozni megy. „Azoknak a fiataloknak, akik politikai véleményüket most formálják ki, egyáltalán nem baj, ha sokféle embert, politikust megismernek, ha véleményüket nyílt vitában alakítják ki, ha megtanulnak érvelni, mérlegelni. Én azt látom, hogy az ifjúság zöme elutasítja a politikai véleménydiktátumokat, maga akar dönteni, maga akar élni a véleményalkotás szabadságával. ” Tudatos demokraták csak ilyen, felnőtten gondolkodó, felelős fiatalokból válhatnak. Borboly az Erdélyi Magyar Egyeztető megegyezést és megértést teremtő lehetőségnek tartja. „Miért kell székely ifjúságunkat leszélsőségezni azoknak, akik az EMI-vel egy asztalnál ülnek, s erdélyi magyar jövőnk irányairól közösen döntenek? Szerintem ez sem nem őszinte, sem nem bátor magatartás. ” /Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke: Ne tekintsük kiskorúnak a székely ifjúságot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Vincze Loránt, az ÚMSZ főszerkesztője vezércikkében arról írt, hogy „a magyar szélsőjobb import árucikké válhat Erdélyben. ” „Egyszer már történt politikai árubehozatal Magyarországról, amikor a magyar mintájú megosztás két táborra szakított néhány csoportot, a szó szoros értelmében is, hiszen a jobbosnak tartott Tusványos ellentáboraként jött létre a másként gondolkodók MIÉRT EU-tábora, az RMDSZ balosnak és megalkuvónak tartott politikája ellen jött létre az MPP a maga jobbos, kirekesztős alternatívájával. ” „A romániai magyar közszereplőknek, nyilvánosságunknak felelőssége nem elhallgatni vagy minimalizálni a kérdést, hanem nyíltan elutasítani a szélsőjobb erdélyi jelenlétét, mert igenis táptalajra lelhet. A számok beszédesek: az EMI-tábor 2005-ös alapítása óta a résztvevők száma 2007-ig évről évre megduplázódott, tavaly is 20 százalékkal nőtt. Egyre több fiatal kerül közvetlen kapcsolatba ezzel a világnézettel, és nyilván egyre többen viszik haza környezetükbe múltba révedező, önbíráskodó nézeteiket. ” /Vincze Loránt: Elutasítjuk! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

A szlovák nyelvtörvény jelenlegi módosítása Európában ismeretlen módon korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát, több, Szlovákia által ratifikált nemzetközi dokumentumot is sért, s több vonatkozásában is ellentmondásban áll a szlovákiai kisebbségi nyelvek használatát szabályozó 1999-es törvénnyel. A jogszabály szigorításának mögöttes célja: a nyelvi jogok további csorbítása által a szlovák politika azt akarja elérni, hogy a magyar nyelv presztízse tovább zuhanjon Szlovákiában. Magyarországon elsősorban a történész mond véleményt. Miközben nap mint nap vetődnek fel a magyar nyelv feladásának aktuális, gyors gyakorlati megoldásokat sürgető kérdései, mi még mindig Trianont elemezzük, írta Vincze László. A magyar kisebbségpolitika bátortalan. A magyarországi politika következetesen nem kéri számon a szomszédos államokon az alapszerződésekben foglalt kisebbségi jogok teljesülését, a többségi nemzeteken az államuk törvényei által biztosított nyelvi jogok teljesülését. A kisebbségkutatók kerülik a problémás területek felderítését; a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet például gyakorlatilag nem végez olyan felméréseket, melyek a magyar közösség problémáira hívnák fel a figyelmet. S ugyancsak kerüli a magyarokat érintő nyelvi jogi problémák tényszerű feltárását a határon túli magyar sajtó, így például az egyetlen szlovákiai magyar napilap, a nem magyar kézben lévő Új Szó is. Ebben a közegben a szlovák sovinizmus időről időre diadalt arat. /Vincze László: Bátortalan a magyar kisebbségpolitika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Ján Slota a Szlovák Nemzeti Párt szerint Magyarország kiirtotta a területén élő nemzeti kisebbségeket, és a szlovák, valamint néhány más kisebbség maradékának szinte semmiféle jogai sincsenek. „Mélyen kiábrándítottak a szlovákiai magyar intézmények arrogáns és abszurd nyilatkozatai, illetve kezdeményezései, amelyek a magyarországi, valamint a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti képviselőivel egyeztetve szüntelenül támadják a szlovák államnyelvtörvény nemrégiben elfogadott módosítását” – jelentette ki Slota, akit a szlovák sajtó is szélsőségesen nacionalista és magyarellenes politikusnak nevez. A két hete módosított szlovák államnyelvtörvény a magyarok szerint kedvezőtlenül érinti a kisebbségi nyelvhasználatot Szlovákiában. A jogszabály elfogadása feszültséget keltett Pozsony és Budapest között, s ennek következtében egyelőre elmaradt a július elejére tervezett magyar–szlovák hivatalos kormányfői találkozó. Slota úgy látja, hogy a magyar bírálatok egyeztetve vannak, és céljuk Szlovákia lejáratása. /”Kiirtottuk a kisebbségeket” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Botrányos körülmények között utazott Bukarestbe, az Újpest–Steaua focimeccsre a magyar drukkerek több száz fős csapata; a vonatot a kürtösi határátlépőtől egészen az érkezésig nagy létszámú rendfenntartó erőkkel fogadták az állomásokon. A szemmel láthatóan ittas fiatalok üvegeket és petárdákat dobáltak, jelszavakat üvöltöztek, többek között azt is kinyilvánították, hogy Erdély a magyaroké. Bukarestbe délután négykor érkeztek meg, akkor a rendőrség egy nyílt térre terelte őket, ahol a tűző napon több órán keresztül várták, hogy bemehessenek a stadionba. Viselkedésüket az elsők között az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László ítélte el. /Magyar szurkolók randalíroztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./

Végleges bírósági döntés született arról, hogy a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ két vezetőjét, Kolcsár Béla művészeti igazgatót és Barti Tihamér gazdasági igazgatót eltávolítják tisztségéből. A döntés felháborította a hétvégére tervezett Gyilkostói Népművészeti Sokadalom Magyarországról érkezett fellépőit is: több mint százötvenen vonultak a Polgármesteri Hivatal elé, hogy kifejezzék sérelmüket a városvezetés előtt. A gyergyószentmiklósi Művelődési Központ körül irányítását Barti Tihamér és Kolcsár Béla látja el már négy és fél éve, az incidensek az új városvezetés beiktatása után kezdődtek Az ellentét politikai indíttatású, Mezei János polgármester a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, Barti Tihamér pedig a helyi RMDSZ elnöke. Barti beperelte a városvezetést, majd megnyerte a pert, és újra elfoglalhatta az igazgatói széket. A polgármester újra beperelte a prefektúrát. Mezei János polgármester közölte, hogy megszületett a döntés az intézményvezetők leváltására, így hamarosan versenyvizsgát hirdetnek egy igazgatói munkakör betöltésére. A Népművészeti Sokadalom szereplői testületileg vonultak a Polgármesteri Hivatal elé, hogy tiltakozzanak az igazgatók leváltása ellen. /Hideg Bernadette: A kultúra húzza a rövidebbet. Politikai csatározás áldozata a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Megfenyegették a kuruc. info szésőjobboldali portálon Czika Tihamért, az RMDSZ jogi és kommunikációs tanácsosát. A szerző a Czika Tihamérnak a manna.ro internetes portálon megjelent írásait kritizálják, melyek szerintük „az autonómia, a kereszténység és a család elleni kirohanások”. A portál magyarellenesnek titulálta Eckstein-Kovács Pétert, az elnöki hivatal kisebbségügyi tanácsosát, valamint Salamon Márton Lászlót, az ÚMSZ felelős szerkesztőjét, utóbbit a június 16-án megjelent „Közpénz a szélsőjobbnak“ című cikk miatt. /Feljelentés a kuruc. info ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Miután Magyarország 2006-ban egy helyi, magyarul jól beszélő román üzletembert nevezett ki Jászvásárra tiszteletbeli konzulnak, most Temesváron tette meg ugyanezt a lépést. Pánczél Zoltánnak, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzuljának az illetékessége Temes megyére terjed ki. A konzult Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet iktatta be július 17-én hivatalába. Pánczél Zoltán, a Fornetti Románia elnöke két évtizede fontos szereplője az üzleti, a társadalmi és a kulturális életnek, sok projekt, civil kezdeményezés ötletgazdája és végrehajtója. /Temesváron is van magyar konzul. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Romániában az ország 49 állami egyeteme mellett 51 magánegyetem gyártja futószalagon a diplomás főket. Az élen járó helyet a Spiru Haretről elnevezett tanintézet vívta ki, amely korlátlan mennyiségben termeli az egyetemet végzettek és mesteri fokozatot szerzett személyek hadseregét. 30 karon 50 szakiránnyal, 68 egyetemi és egyetem utáni képzési programmal immár 53 központban működik, s polipként hálózta be az országot Bukaresttől Balázsfalváig. Az egyetem kiterjesztette csápjait a világ nagyvárosaiba Tel Avivtól Spanyolországon át New Yorkba és Kanadába is. Így sikerült elérni, hogy 311. 928 hallgatójával a világ harmadik legnépesebb egyetemévé nője ki magát. A karok mellett egyetemi oktatókat továbbképző központot működtet, saját televízió- és rádióadója, könyvkiadója, nyomdája van, 37 ingatlannal rendelkezik. Idén 56. 000 végzős számára igényeltek diplomát, ami egyenlő az összes romániai tandíjmentes egyetemen végzettek számával, erre az oktatásügyi tárca vezetője is felfigyelt. Érdekes, hogy az 1991-ben alapított és az első akkreditációkat 2002-ben megszerző egyetemről csak most derül ki, hogy nem minden nappali karának van működési engedélye, a látogatás nélküli oktatási formának pedig egyáltalán nincs. Hogy miért nem derült ki mindez korábban a Nagy-Románia Alapítvány által létesített egyetemről? A Spiru Haret Egyetemen végzett tanárok diplomáját érvénytelennek nyilvánítva kizárták őket az állásokra meghirdetett versenyvizsgáról. A „felvételi” ezen a furcsa egyetemen most is tart. A sok hallgató sok pénzt jelent, azzal pedig mindent meg lehet vásárolni. /Bodolai Gyöngyi: Diploma-túltermelés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Tusnádfürdőn július 17-én Hogyan tovább? című előadással folytatódott a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Felszólalt többek között Martonyi János volt magyar külügyminiszter, Gál Kinga Fideszes és Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, valamint Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. Míg Martonyi János derűlátásának adott hangot az európai építkezést illetően, addig Smaranda Enache mély szkepticizmusát fejezte ki az EU bizonyos vonatkozásaival kapcsolatban. – Az európai parlamenti választások során látványos vereséget szenvedett az európai baloldal. Történt mindez annak ellenére, hogy a gazdasági válság hatásainak valamelyest fel kellett volna erősítenie a baloldal iránti politikai szimpátiát – fogalmazott Martonyi. Smaranda Enache hangsúlyozta a hagyományoknak az európai integrációba történő beépítése fontosságát, de megjegyezte nem akármilyen hagyományokról van szó. Nemtetszését fejezte ki azért, hogy a romániai európai parlamenti választásokat a „poszt-kommunista PD-L” nyerte meg. – Úgy érzem, mélyponton vagyunk – mondta. Sógor Csaba EP-képviselő szerint 2050-ben muzulmán értékek szerint berendezkedő európai országokról beszélhetünk majd. A család fontosságára hívta fel a figyelmet Gál Kinga Fideszes EP-képviselő. /Kiss Olivér: Muzulmán jövő az Európai Unióban? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke Az autonómiák fölöttébb szükséges voltáról – Nemzetpolitika 2009–2029 című beszélgetésen fejtette ki gondolatait. Az RMDSZ az elmúlt húsz évben célul tűzte ki a központosított pártállam lebontását, ezt azonban csak részben sikerült megvalósítani. Az elkövetkező időszak legfontosabb célkitűzése a központosított állam lebontása. Sort kell keríteni a sajátos formájú autonómiák kialakítására is. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke megjegyezte: „Nekünk, politikusoknak csak akkor van erőnk megvalósítani mindazt, amit szeretnénk, ha az állampolgárok is mellénk állnak. ” Az autonómia Vajdaságban betöltött szerepével kapcsolatban Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszélt. Elmondta: az autonómia az elmúlt húsz évben a vajdasági magyar politizálás fókuszában volt, többnyire az „egymásnak feszülés alapját” szolgáltatta. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke szerint Kárpátaljának is számítania kell mind a magyarországi, mind pedig a Kárpát-medencei közösségek támogatására. Úgy vélte, a közeljövőben nincs sok esély a jelenlegi rossz tendenciák megváltoztatására. /Ferencz Zsolt: Autonómiáról, a különböző kisebbségek szemével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Július 18-án közösen tart előadást a bálványosi szabadegyetemen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Traian Basescu államfő. A közönség előtti szereplést zárt tárgyalások előzik meg. Orbán Viktor kifejtette, jó viszonyt ápol Basescuval. Politikailag egy európai családhoz tartoznak, ezen nem változtat az a tény sem, hogy létezik számos konfliktusos ügy a román–magyar kapcsolatokban. A dolgok tárgyalások, megbeszélésének útján rendeződhetnek. Ráadásul van olyan ügy, amely Magyarország és Románia területén kívül van, és mindkettőnek fontos, mindkettőnek nemzeti érdeke: az Ukrajnában élő közösségek dolga. „Az, ami ma Ukrajnában történik a románokkal és a magyarokkal, de minden kisebbséggel, elfogadhatatlan” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Fennáll az a veszély, hogy megszűnnek az anyanyelvi iskolák, elfogynak a diákok, eltűnnek a közösségek. Ebbe nem lehet belenyugodni. A Fidesz elnöke, Magyarország egykori és várhatóan leendő miniszterelnöke július 16-án délután érkezett meg Tusnádra. Programja igen sűrű, román és magyar politikusok egész sorával tárgyalt. /Farkas Réka: Beszélni kell a kényes ügyekről (Orbán Viktor Tusnádon) – XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem Médiaműhelyében Az erdélyi és a magyarországi média a határon túli magyar–magyar ,,ütközetekben” témát járták körbe – Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Balogh Levente (Krónika), Bíró Zsolt (Marosvásárhelyi Rádió) és Sylvester Lajos részvételével, Farkas Attila (Budapest) moderátor ,,vezényletével”. Ezután következett a Nemzeti újságírás. Van-e tabu? címen tartott beszélgetés. Résztvevők: Borbély Zsolt Attila, Bayer Zsolt /Budapest/, György Attila, Farkas Réka /Háromszék/, Dénes László /Reggeli Újság főszerkesztője/, Makay József /Erdélyi Napló főszerkesztője/. A Háromszék ebben a felállásban, különállónak képzelhette magát, mert amíg Füzes Oszkár nagykövet külpolitikai újságíróként arról értekezett, hogy véleménye szerint a hagyományos sajtószabadság megszűnt, az újságíró azt írhatja meg, amit a tulajdonos vagy a főnöke engedélyez, és ezt a témát feszegette a rádiós Bíró Zsolt is, addig a Háromszék szerkesztősége, nélkülözve a különféle politikai és gazdasági érdekcsoportok támogatását, szabadon írhat. Sylvester Lajos természetesnek és általánosíthatónak tartja, hogy a kisebbségi sajtó jelentős hányadának a kisebbségi létből következően markánsan népi-nemzeti kötődésűnek kellene lennie. Ezt a Háromszék vállalja. Ebből kifolyólag magyar–magyar csaták nincsenek, inkább jelentéktelenebb ütközetek, amikor „egyik-másik pesti módi szerint öltözködő brancsbéli tollászkodó le nem nacionalistáz bennünket”, írta. Javítani kellene az Erdély-imázst, mert Magyarországon keveset tudnak Erdélyről. Szó esett egy erdélyi sajtóügynökség létrehozásának szükségességéről is. A taburól szóló vitában nagy nyomatékot kapott a náci és a kommunista bűnök egylényegűségének kimondása, az évtizedek óta folyó tabuteremtés-sorozat elutasítása. /Sylvester Lajos: Erdély-imázs (XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Erősödő Székelyföld címmel kiadványt jelentetett meg Hargita Megye Tanácsa a Tusványoson rendezett Székelyföldi önkormányzatok szövetségben (?) című, július 16-i beszélgetés háttéranyagául. A fórumon részt vett Borboly Csaba elnök, aki a kiadványt jegyzi, és az abban leírtak alapján vázolta a székely megyék önkormányzatainak közös terveit. „Szükség van (…) törvényi változásokra, amelyeket csak komoly politikai harcok hozhatnak meg országos és európai szinten, de legalább ekkora szükség van a székely öntudat megerősítésére és a román közvélemény Székelyföld-képének megváltozására, amelyek nem törvényi változásokat, hanem »csak« céltudatos és szorgos hétköznapi munkát igényelnek” – írja a bevezetőben Borboly. /Erősödő Székelyföld. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Németh Zsolt fideszes képviselő, Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik alapítója leszögezte: „Értékeket, projekteket, politikai programokat teremtett Tusványos” Elég a Magyar Állandó Értekezletre, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsra, a határokon átívelő magyar nemzetegyesítés folyamatára gondolni. Az elmúlt húsz esztendőben a két ország és a Kárpát-medencei magyarság (Kárpátalja és a Vajdaság kivételével) részévé vált az Európai Uniónak és a NATO-nak, és ezáltal elkezdett beépülni a nyugati világba. Az itt rejlő lehetőségek kiaknázása az egyik legfontosabb kihívás jelenleg. A bálványosi szabadegyetem alapvetően nemzetpolitikai intézmény, nem vonatkoztatható el a szomszédság- vagy térségpolitikától. Idén elhatározták, hogy még inkább kiterjesztik a szabadegyetemet. Egy olyan archívumot is létre szeretnének hozni, amely a hosszú évek során elhangzott gondolatokat és relikviákat összegyűjtené, ezáltal pedig a tusványosi gondolat egyfajta műhelyévé válna. Az erdélyi magyarság nagyon fontos lépést tett az európai parlamenti választásokon azzal, hogy létrejött az egység. Az önkritikára való képességet tükrözi, hogy az RMDSZ a Magyar Összefogás listájának első helyére Tőkés Lászlót javasolta. Németh Zsolt fontosnak tartja, hogy jelenleg épül az észak-erdélyi autópálya, hogy infrastrukturális együttműködések zajlanak Magyarország és Románia között. A magyarságnak fönn kell tartania a területi autonómia igényét, de helytelen lenne, ha közben lemondana a stratégiai célról. A jövendőbeli magyar kormánynak egyértelmű feladata, hogy támogassa az itteni magyar közösséget, olyan fontos célkitűzésekben is, mint az államilag finanszírozott egyetem létrehozása, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, vagy a militarizált erdélyi objektumok önkormányzati kézbe való juttatása. /Ferencz Zsolt: Németh Zsolt a bálványosi folyamatról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint, ha az államfő a magyarok partnere kíván lenni, Tusnádfürdőn azt kell mondania, hogy a kormány hibázott a magyar intézményvezetők leváltásával. Az RMDSZ-es városvezető üdvözölte Traian Basescu elnök jelenlétét a Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Szabadegyetemen, csak az kérdéses számára, hogy az államfő azért lesz-e ott, hogy elismételje Orbán Viktor Fidesz-elnöknek, amit korábban Sólyom László köztársasági elnöknek mondott Budapesten a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, vagy pedig szándékában áll „kijavítani ezt a hibát”. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint Basescu elnöknek, ha a magyar közösség igazi partnere kíván lenni, Tusnádfürdőn meg kell ígérnie, hogy Székelyföldön a katonai laktanyák átkerülnek a helyi önkormányzatok hatáskörébe. El kell ismernie, hogy a román kormány tévedett, amikor leváltotta a magyar intézményvezetőket, és ígérje meg, hogy a továbbiakban biztosítva lesz az etnikai arányosság a megyei intézményekben. Azt is vállalnia kell, hogy idén ősztől a magyar gyerekek külön tankönyvekből, sajátos módszer alapján tanulják majd a román nyelvet. /Antal elvárásai Basescuval szemben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

Július 17-én zárult a szovátai Teleki Oktatási Központban a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség által 17. alkalommal szervezett Bolyai Nyári Akadémia. Az előző években szervezett rendezvénytől eltérően az idén több műhelygyakorlatot is beiktattak. /Vajda György: Véget ért a Bolyai Nyári Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Az új román tanterv még mindig csupán tervezet. Már két éve kész, de még mindig nem kapott kellő támogatást. Pásztor Gabriella, amikor még tanügyi államtitkár volt, foglalkozott vele, Tariceanu miniszterelnök kabinetjét is megjárta. A tervezet dr. Balázs Lajos, a Sapientia docense vezetésével, Tódor Erika adjunktus és Lajos Katalin tanársegéd, az angol–román tanszék munkatársainak közreműködésével készült el. /B. Kovács András: Két éve a minisztériumban vesztegel (Az új román tanterv). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Romániában élő, különféle nemzeti közösségekhez tartozó gyermekek táboroztak a héten Besenyőn. A kisebbségi rendezvényt másodszor szervezte meg az Alteris Egyesület. A kisebbségi táborban félszáznál több, tizenegy-tizenhat év közötti fiatal vett rész, egymással, az etnikumok sajátosságaival, de Háromszékkel is ismerkedtek. Nyolc romániai kisebbség képviselői jöttek el Besenyőre: Konstanca megyéből macedónok, orosz-lipovánok és török-tatárok (utóbbi két csoport etnikumai történelmileg különbözőek ugyan, de mivel nagyon kevesen vannak, a táborban a szervezők egy csoportba sorolták őket), Temes megyéből svábok, bolgárok és szerbek érkeztek, Maros megyéből cigányok, míg Kovászna megyéből magyarok és Bodzafordulóról románok. A többi meghívott kisebbségi csoport tagjai nem tudtak eljönni. Brassai László pszichológus, a tábor vezetője kifejtette, nagyon fontos, hogy tudjunk saját magunkról, kik vagyunk. Az Alteris Egyesület az együttélés pozitív vonatkozásaira szeretné felhívni a figyelmet. Csak az jöhetett kisebbségi táborba, aki beszéli anyanyelvét, ismeri saját történelmét. /Mózes László: Kisebbségi tábor Besenyőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Július 9-12-e között Kecskemét látta vendégül a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) vándorgyűlését. A KITÁSZ közel két évtizede működik, és a teljes Duna-tájat lefedi, számos tagszervezete van a Kárpát-medence különböző pontjain. A magyar nemzet békés újraegyesítése meglehetősen lassan és keservesen halad előre, ha ugyan halad, nyilatkozta Medvigy Endre irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke. „A magunk szerény eszközeivel megpróbálunk valamit tenni a magyarság szellemi egységének erősítéséért. ” Az idei vándorgyűlés címe: Határtalan hazában. Eljöttek a Berzsenyi Társaság, a Székelyföldön működő kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, a Muravidék Baráti Kör tagjai, és érkeztek Kassáról, Zentáról és a Kárpátaljáról is vendégek. A kecskeméti vándorgyűlést Székelyné Kőrösi Ilona történész, főmuzeológus, a Katona József Emlékház vezetője és Medvigy Endre elnök nyitotta meg. Számos érdekfeszítő előadás hangzott el, többek között: Szabó Dezsőről (Szőcs Zoltán közíró, a Szabó Dezső Emléktársaság elnöke), Kőrösi Csoma Sándor és a mai magyar nemzettudat (Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Egyesület elnöke), Petelei István és az erdélyi novellaköltészet a századfordulón (Boros Erika irodalomtörténész, egyetemi docens), Sütő Andrásról (Nagy Pál, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke), Lászlóffy Aladárról (Bertha Zoltán irodalomtörténész), A délvidéki magyar irodalom és a magyarkanizsai alkotótábor antológiája (Tari István költő), Czine Mihályról (N. Pál József irodalomtörténész), Esterházy János élete és halála (Molnár Imre történész), Az írás szerepe a moldvai csángómagyarság sorsában (Halász Péter néprajztudós, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkára). Nagy Pál irodalomtörténészt a Sütő András Baráti Egyesület elnöke számára nagy élmény volt a vándorgyűlés. Sokan kérdeztek Sütővel kapcsolatos dolgokat, hiszen a találkozó résztvevői, a kárpátaljai, muraközi egyesületek, irodalmi társaságok vezetői és a kecskeméti irodalmárok ismerik és nagyra becsülik Sütő András életművét. A KITÁSZ semmiféle anyagi támogatást nem kap a jelenlegi magyar hatóságoktól. /Bölöni Domokos: Katona József és Kodály Zoltán szellemiségének őrzői. Határtalan hazában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Az SZDSZ-nél kavarodó káoszban meghökkentő, hogy Retkes Attila, az új pártelnök bocsánatot kért a választóktól a magyarság kérdései iránti elkötelezettség hiánya, a vidék magára hagyása és a korrupciós ügyek miatt, ezek az evidenciák a párt nagy öregjeiből nem az egyetértés gondolatát váltják ki, hanem az ellenkezőjét, ,,soha el nem követett bűnöknek” minősítik ezt a kérdéscsoportot, és aláírásos listákkal tiltakoznak a bocsánatkérés ellen. Ezek szerint az SZDSZ-t eddig a magyarság kérdései iránti elkötelezettség jellemezte. A határon túli magyarsággal kapcsolatos viszonyt jelezte a liberális főemberek cinikus lepaktálása a nacionalista román és szlovák csoportosulásokkal, a határon túli magyarság megalázásának programszerű gyakorlata, az elszakított magyar nemzetrészek és a honiak folyamatos lenacionalistázása, az antiszemitázások és fasisztázások, a turulmadarazások, az árpádsávozások, a cigánybűnözés tagadása a háború utáni koncepciós népbírósági ítéletek elfogadása – például Wass Albert esete –, Teleki Pál szobrának Budapestről való kitiltása. Mindennek következménye az, hogy az utóbbi időkben Románia irányában csak Nagyváradig próbáltak elmerészkedni, ahol ,,érdemeik elismeréseként” udvariatlan füttykoncert, bekiabálások és nem éppen hízelgő szövegű feliratos vásznak, jelszavak fogadták őket. Retkes Attila jól érzékeli mindezt, esélyt akar teremteni az árnyaltabb nemzeti elkötelezettség felé vezető út fellelésére. A sok aláírásos petíció viszont annak a jele, hogy az SZDSZ képtelen a megújulásra. /Sylvester Lajos: Szadesz: nincs szükség bocsánatkérésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Július 8-án nyílt meg a gyulafehérvári érsekség ezeréves évfordulójának rendezvénysorozatába illeszkedő Millenniumi kiállítás, amely a főegyházmegye egyháztörténeti és egyházművészeti értékeit tárja a látogató elé. Szász János főegyházmegyei gazdasági igazgató házigazdaként kiemelte az esemény jelentőségét. Jakubinyi György érsek köszöntő szavait Tamás József segédpüspök tolmácsolta. A tárlaton a liturgiához kapcsolódó, különböző korokból származó tárgyak, oltár, szobrok és festmények, valamint misekönyvek, énekes- és prédikációskönyvek láthatók. Egy részük a gyulafehérvári kincstárból származik, a többi különböző plébániákról, kölcsönzés révén például a Csíki Székely Múzeumtól, különböző levéltáraktól. Kiemelt darabja a gyűjteménynek az öt fából készült szobor – amelyek közül három 14–16. századi Madonna-szobor –, valamint a csíkszentimrei plébániatemplomból származó két, a 16. század elején készült táblakép is. /Farmati Anna: Millenniumi kiállítás. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 19./

Tűző napon, rekkenő hőségben került sor július 18-án Tusnádfürdőn a 20. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Traian Basescu államfő, Tőkés László EP-képviselő és Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök előadással egybekötött vitájára, amelyet Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli bizottságának elnöke moderált. Orbán Rendszerváltók Európában címmel tartott előadást a baloldal csődjéről, a jobboldal sikeréről. Füttykoncert és hurrogás volt a reakció Traian Basescu államfő azon kijelentésére, hogy egyenlő szintű autonómiára van szükség Székelyudvarhelyen, Tulceán és Caracalban. A hallgatóság füttykoncerttel fejezte ki egyet nem értését akkor is, amikor az államfő emlékeztetett: az alkotmány első paragrafusa szerint Románia egységes nemzetállam. Basescu azzal válaszolt, hogy háromszor megismételte: Románia alkotmánya szerint az ország egységes nemzetállam. Tőkés László EP-képviselő előadása során kisebb párbeszéd alakult ki közte és az államfő között. Amikor a magyar politikus az alkotmány módosításának szükségességét említette, Traian Basescu közbevágott: – Próbáltuk módosítani az alkotmányt, de az RMDSZ nem támogatta – fogalmazott. Tőkés László pedig így replikázott: – Sajnálatos, hogy olykor a magyar politika is téved. Tőkés elítélte a szlovákiai nyelvtörvényt, és felhívta a figyelmet arra, hogy Csángóföldön még mindig korlátozzák a magyar oktatást, és tilos a magyar nyelvű mise a templomokban. Emlékeztetett a Székelyföldön leváltott magyar intézményvezetők miatt és a Bolyai Egyetem visszaállításáért sorra került tüntetésekre, majd Traian Basescu néhány érdemét méltatta: a decentralizáció támogatása, a Tismaneanu-jelentés. – Az államfő az általános autonómiát is vállalja. Még akkor is, ha azt mondja, hogy Tulceában, Caracalban és Székelyudvarhelyen egyenlő szintű autonómiára van szükség. Ez is valami – fogalmazott Tőkés. Az EP-képviselő szerint „nemzetpolitikai rendszerváltozásra” van szükség „a magyar nemzet ügyében a Kárpát-medencében”. – A politikában nincs olyan, hogy sohasem – mondta, utalva az államfőnek az autonómiára vonatkozó kijelentésére. – A nézetek revideálására van szükség, nem szabad leragadni a régi kommunista és nacionál-kommunista eszméknél – figyelmeztetett, majd hozzátette: nincs szükség az ortodox egyház és a román fegyveres erők expanziójára Székelyföldön. – Magyar kisebbségi törvényre van szükség. A többi kisebbséggel szolidaritást vállalunk, de nekünk sajátos gondjaink vannak, amelyekkel a többi kisebbség nem szembesül – szögezte le a politikus. A román államfő leszögezte: természetesnek tartja a kettős állampolgárságot, amelyet az új európai konstrukció körülményei között Románia nem ellenez. A rendezvény végén Basescu a színpadra invitálta az egyik autonómia-transzparenst kezében tartó hölgyet, leültette a saját helyére, és felkérte: magyarázza el, mit ért autonómia alatt. Az asszony végül annyit elmondott, hogy önrendelkezést szeretne a székelyföldiek és gazdasági függetlenséget Székelyföld számára. Basescu fölényesen válaszolt: Székelyföld ötven százalékkal többet kap a bukaresti költségvetésből, mint amennyit oda befizet, gazdasági ereje a függetlenséghez, intézményeinek eltartásához tehát nincs. A rendezvényt követően Traian Basescu és Orbán Viktor négyszemközti tárgyalásra vonult vissza, ennek tartalmáról azonban részleteket egyikük sem közölt. /Ferencz Zsolt, Kiss Olivér: Kifütyülték és lehurrogták Traian Basescut Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./