Romániának, de Székelyföldnek is az Európai Unióhoz való viszonyát a tanácstalanság jellemzi. Az emeberek reményei nem teljesültek. Az EU-ban egyenlő tagok vannak, amelyek együttműködnek, és követik érdekeiket. Nem másoktól kell várni a megoldásokat, hngsúlyozta az újságíró. Szükség van minden olyan fórumra, amelyiken ezekről a kérdésekről beszélni lehet. /Isán István Csongor: Ha letáborozik az EU. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

A Tusnádfürdőn megrendezett EU-tábor szekcióülésén a tolerancia kérdéséről tárgyalt a Szabadelvű Kör elnöke, Eckstein-Kovács Péter és Veres Valér, a BBTE Szociológia Karának docense. Eckstein-Kovács Péter bemutatta az RMDSZ liberális platformját, amely az egyén jólétét, a tulajdon szentségét és az emberi jogok sérthetetlenségét tartja alapnak. Szerinte az utóbbi időben megszaporodott a szélsőséges eszmék jelenléte az erdélyi magyar közéletben és Romániában általában. Veres Valér egy 2007-ben készült felmérést ismertetett: a KÁRPÁT Panel által készített közvélemény-kutatásban a határon túli és a Magyarországon élő magyarokat kérdezték arról, hogy mennyire érzékelhetők a társadalmi távolságok az egymás mellett élő különböző (etnikai) csoportok között. Veres Valér hangsúlyozta, az előítéletesség kulturálisan tanult magatartás, és ezért lehet ezen javítani. Eckstein-Kovács Péter szerint az EMI-rendezvények meglehetősen szélsőséges nézeteket vallanak, és sokszor erőszakra is buzdítanak, ami a demokratikus társadalomban nem elfogadható. Ezek a szervezetek anyagi támogatást is szereznek rendezvényeikre. Az EMI tábort például a Hargita Megyei Tanács támogatja, ezt Eckstein nem helyesli. Eckstein-Kovács szerint a szélső-jobboldal folyamatos erősödése és a szélsőséges megnyilvánulások komoly problémát jelenthetnek a demokratikus állam számára, és az RMDSZ nem ülhet bedugott füllel. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke hozzáfűzte: ne madártávlatból ítélkezzünk, hallgassuk meg a másik felet is, és csak azután mondjuk ki az ítéletet. Eckstein-Kovács Péter azonban megerősítette, a szélsőséges viselkedéssel szemben nem lehetünk elnézőek. /Butyka Anna: Tolerancia vagy szélsőség – mi a menő napjainkban? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Akár a jövő héten elkezdődhetnek a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatai – nyilatkozta László Attila kolozsvári alpolgármester. Az Országos Közbeszerzési Hatóság elutasította az egyik vesztes pályázó fellebbezését, így a városháza aláírhatja a szerződést a nyertessel, a nagyszebeni Concefával. Eközben javában zajlanak a Főtér átalakítási munkálatai. Újból régészeti ásatásokat folytatnak a téren, tervek szerint mintegy 2 méteres mélységben ásnak le a munkások, várhatóan újabb római-kori leletek kerülnek felszínre. Felemás volt a vélemény arról, hogy a restaurálást sikerül-e befejeznie a nyertesnek az idei, őszi román–magyar kormányülésig, ahogyan azt korábban szerették volna. László Attila optimistán nyilatkozott, Csoma Botond kételyeit viszont az is alátámasztja, hogy a cég 12 hónapot ajánlott a pályázatban. /Szerdán ténylegesen elkezdődhet a Mátyás-szoborcsoport restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

A hazai egyetemek sem hosszú, sem rövid távon nem számolnak a demográfiai tényezőkkel. Az egyetemeken belüli fakultások nem állnak párbeszédben egymással, és egyetemközi egyeztetés sincs – vélik az oktatók a jövő héten kezdődő egyetemi beiratkozásokról és felvételikről. Az előrejelzések szerint az idén 40 százalékkal kevesebb diák jelentkezik az erdélyi magyar egyetemekre, mint a legutóbbi években. A demográfiai hullámvölgyet sajátosan ellensúlyozza az, hogy miközben a gyermeklétszám látványosan csökken, egymással rivalizálva fejlődnek és terjeszkednek a romániai magyar egyetemek és főiskolák. Az idén még lesz elég hallgató ahhoz, hogy az egyetemi helyek többségét elfoglalják. Öt évvel ezelőtt alig hatezer friss magyar érettségizővel számolhattak az egyetemek, és az akkori egyetemi kapacitás ennek a nagyságrendnek felelt meg. Idén valamivel több, nyolc és félezer magyar diák jelentkezett érettségire. Azért nem csökken az érettségizők száma, magyarázta Péntek János egyetemi tanár, mert közben megváltozott a tanügyi rendszer. A kötelező nyolcosztályos képzést tízosztályosra emelték, a fennmaradó két évet pedig, az érettségiig, többen vállalják. Ezzel esélyt kapott az erdélyi magyar felsőoktatás is. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi színművészeti egyetem rektora szerint nincs esélye a kis egyetemeknek, terjeszkedni kell. Makó Zoltán dékán, a Sapientia csíkszeredai karának vezetője elmondta, Csíkszeredába általában csak háromszéki és Hargita megyei diákok jelentkeznek, időnként érkezik néhány hallgató Maros megyéből. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kancellárja szerint általános tendencia, hogy a PKE-t egyre inkább a partiumi megyékből származó hallgatók választják. Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese elmondta, a BBTE idén is 1100 államilag támogatott helyet biztosít a magyar hallgatók részére. A kolozsvári egyetem igyekszik elébemenni annak a regionális vákuumnak, amit a nem tradicionális erdélyi egyetemközpontok jelentenek: idén felvételiközpontot hoztak létre Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön is. Marosvásárhelyen, Hollanda Dénes dékán szerint a kommunikáció és közkapcsolatok szak örvend a legnagyobb népszerűségnek, noha az egyetem a műszaki képzés legváltozatosabb kínálatát biztosítja a hallgatóknak. Idei újdonság Marosvásárhelyen a fordítói szak. Kolozsváron lesz várostudományi szak a szociológia karon, a Partiumi Keresztény Egyetem magiszteri képzése multikulturális és interkulturális, valamint európai szociálpolitikai képzést is kínál azoknak, akik Nagyváradon kívánják tovább képezni magukat. /Parászka Boróka, Sipos M. Zoltán, Totka László: Ádáz harc a diákokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Július 13-án kezdődnek a beiratkozások a Babes–Bolyai Tudományegyetem huszonegy karán. Az érdeklődők nem csak Kolozsváron, hanem további öt városban – Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Besztercén és Zilahon – is jelentkezhetnek, befizethetik a felvételi illetéket. Nappali tagozaton összesen 16 202 helyet hirdettek meg, ebből 4913 ingyenes, 11 289 pedig fizetéses. A távoktatáson összesen 4700 hely van, s ehhez még hozzáadódik 50 hely a látogatásnélküli tagozaton. 10 karon 14 új szak indul, ebből nyolc magyar nyelven is. Ezek a következők: kulturális tanulmányok, kulturális menedzsment, muzeológus, városi tanulmányok és társadalom-marketing, keresztyén diakónia és vallástörténeti tanulmányok. /Kezdődik a beiratkozás a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkára székelyföldi körútja során elmondta: a Sapientia akkreditációja és állami támogatása az ősszel esedékes román–magyar együttes kormányülés kiemelt témáját képezi majd. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta: az önkormányzat elsődleges célja a munkahelyteremtés, ehhez azonban szükség van az anyaországi vállalkozók beruházásaira is. Borboly Csaba a Sapientia Egyetem fontosságát is kiemelte a regionális fejlesztési folyamatok elősegítésében. /Gyergyai Csaba: Nem csökken a Sapientia támogatása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

A csíkszeredai Magyar Főkonzulátus jelentőségének növelését kérték a helyi politikusok az idelátogató Szabó Vilmos magyar külügyminiszteri államtitkártól. Hajdu Gábor, a csíkszeredai RMDSZ elnöke kifejtette: azt szeretnék, ha a főkonzulátus nemcsak az irataikat elvesztő magyar állampolgárok menhelye lenne, hanem jelentős szerepet vállalna a térség Magyarországgal való kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak építésében. Szükség lenne egy kereskedelmi, illetve egy kulturális attaséra is. /Isán István Csongor: A főkonzulátus erősítését kérték. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

A marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsosok nem kívánják megszavazni a főtéri föld alatti parkolók létesítését célzó határozattervezetet, amelyet Dorin Florea polgármester készített elő. Benedek István városi tanácsos, az RMDSZ helyi elnöke szerinte mély-, illetve emeletes garázsokat másként is lehet létesíteni a város központi övezetében. Példaként a Kultúrpalota mögötti telket hozta fel, továbbá a Színház tér mögötti telket, valamint a volt Szentgyörgy téri parkot említette. Az mese, amit az előtanulmányban egy kolozsvári cég állít, hogy egy-két éven belül meg lehetne építeni a főtér alatti parkolót. Gondoljunk csak bele, amennyiben az ásatások archeológiai leletekre bukkannak, mennyi ideig tart azok feltárása. Arról nem is beszélve, hogy mekkora költségbe vernénk a várost” – érvelt Benedek István. Az elmúlt hetekben több magyar politikus és közéleti személyiség is szót emelt a főtér feltúrása ellen, úgy vélték, hogy annak burkolt célja a városközpont arculatának a megváltoztatása lenne. Dorin Florea polgármester kijelentette: amennyiben valaki a város fejlődését célzó terv ellen szavaz, annak személyesen is felelnie kell a lakosság előtt. /Szucher Ervin: Az RMDSZ ellenzi Marosvásárhely főterének feltúrását. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

A segesvári várat jelző táblák régiek, ezért a segesvári turisztikai egyesület javasolta, hogy a négy táblát cseréljenek ki. Legalább négy nyelven feliratozzák: románul, angolul, franciául és németül. A helyi tanács RMDSZ-frakciója javasolta, hogy a magyar nyelvű felirat is szerepeljen a táblákon. Ez a városvezetés jóindulatától függ, mivel a magyar lakosság aránya nem éri el a 20 százalékot a városban. /Magyar nyelvű táblákat Segesváron! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

A Napsugár gyermeklap megjutalmazta leghűségesebb olvasóit. Egyhetes ingyenes tábort nyertek Illyefalván. Az ország különböző helységeiből érkezett csapatok jól érezték magukat. Maradt idő a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum meglátogatására. Az utolsó napon a templomban adtak hálát a sok szépért és jóért. /Khell Jolán kísérő tanító: Napsugár-tábor Illyefalván. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

Tamási Áron Énekes madár című székely népi játékával kezdődik el az a sorozat Budapesten, a Városmajori Szabadtéri Színpadon, amelyben magyarországi és külföldi társulatok vonultatják fel az elmúlt kőszínházi évadban bemutatott sikeres előadásaikat. A Turay Ida Színház Énekes madara az emberi tisztaság és az igaz szerelem diadala az irigység és a pusztításra törekvő erők fölött, többek mellett Hűvösvölgyi Ildikó és Benkő Péter szereplésével, Mikó István rendezésében. A beregszászi Illyés Gyula Színház július 11-én Csehov három egyfelvonásos komédiájával lép színre. /Klasszikus színházi július. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

A gyulafehérvári érseki palota felújított szárnyában a millenniumi év keretében kiállítás nyílt meg a napokban, a tárlaton az egyház ezeréves múltjának különböző bizonyítékai láthatók: az 1000–1100 körüli templom monumentális kövei, Nagyszebenből, Székelyföldről, Csíkszereda környékéről származó szobrok, XIV– XVII. századi püspöki öltözet, Majláth Gusztáv, illetve Márton Áron püspökök által használt kellékek, különböző liturgikus tárgyak, dokumentumok stb. /Tamás András: Szent művészet Fehérváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Határvita alakult ki romániai Hargita és Neamt megye között. Az ezeréves határ, amely Erdélyt Moldvától elválasztotta, Magyarbékás határában volt, de ezt az elmúlt évtizedekben többször átrajzolták. A vitatott szakaszról eltűntek a településjelző és megyehatár-táblák. Az árusok néhány éve már nem a Hargita megyei Gyergyószentmiklósi önkormányzatnak fizetik az adót. A gyergyószentmiklósi önkormányzat jogorvoslatot keres. – Nemzetközi fórumokhoz is kell fordulni, peres úton megpróbálni érvényt szerezni. Úgy néz ki, hogy tárgyalásos úton nem sikerül megegyezni – mondta Czink Attila, gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő. A megyehatár odébbtolásának kezdeményezői, a Neamt megyei önkormányzat vezetői annak ellenére, hogy előzetesen időpontot egyeztettek velük, nem álltak a Duna Tv kamerái elé. Duna Tv. /Csata Orsolya: Határvita Erdély és Moldva között – nemzetközi fórumokhoz fordulnak. = Erdély. Ma, júl. 10./

,,Az utóbbi időben egyre-másra jelennek meg olyan dokumentumok, információk, leleplezések, melyek jókora késéssel és töredékesen ugyan, de lépésről lépésre felfedik a múltat, a volt titkosszolgálati ügynökök kilétét és tevékenységét” – áll Tőkés László EP-képviselő az egyházon belüli átvilágítási folyamatról szóló közleményében. Az is egyre világosabbá válik, hogy a volt kollaboránsok ,,maradék becsületének megmentése” csak a valóság feltárása, bűnbánat és bűnbocsánat útján lehetséges. Egyházunk becsülete is csak ilyenképpen állítható helyre – vallja Tőkés László. Változatlanul erős ellenállás nyilvánul meg a múlt megismerésével és bevallásával szemben, és ez alól az egyházi szféra sem képez kivételt. /Átvilágítani az egyházat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./ Ellenállásba ütközött a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületben a lelkészek besúgói múltjának átvilágítása. Tőkés László püspököt és Csendes Lászlót, a Securitate Adattárát Vizsgáló Bizottság elnökét a hivatalukból elbocsátott lelkészek jelentették fel az átvilágítást végző hatóságnál. A Bihari Egyházmegye 40 hivatalban lévő lelkésze azt kérte: ne hozzák nyilvánosságra a besúgók nevét. Tőkés László szerint az átvilágítást folytatni kell, mert a leleplezéstől csak a zsarolható emberek félhetnek. – Feltételezhető, hogy továbbra is együttműködnek, illetve mentességet nyernek a hatóságoktól azért, hogy együttműködjenek. Duna Tv. /Tőkés: a leleplezéstől csak a zsarolható emberek félhetnek. = Erdély. Ma, júl. 10./

A budapesti Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár nagyszabású, tudományos összeállítást készít az első világháború idején orosz hadifogságba került személyekről és azokról, akik a két világháború között bármilyen módon kikerültek a Szovjetunióba. Az adatbázis elkészítéséhez várják mindazok jelentkezését, akiknek valamely családtagjuk az első világháború idején orosz hadifogságba került (hazatért vagy Oroszországban elhunyt), illetve a két világháború között bizonyos ideig a Szovjetunióban élt és erről bármilyen írásos emléket, dokumentumot őriznek. Az összegyűlt anyagból kötetet terveznek kiadni. Petrák Katalin, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója, a Magyarok a Szovjetunióban kutatás vezetője elmondta, hogy 2000-ben jelent meg a Magyarok a Szovjetunióban című könyve. A megjelenést követően nagyon sokan megkeresték, és beszámoltak saját vagy családtagjaik emlékeiről. Emiatt munkatársaival folytatja a kutatómunkát. Számításai szerint körülbelül 70 ezer emberről lehet szó. Európában itt élt a legnagyobb lélekszámú magyar emigráció, amely jelentős szerepet játszott a szovjet politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életben. Az oroszországi levéltárakban több évtizede kutatnak a kint élt magyarok után. Az orosz levéltárakban az utóbbi években javult a helyzet. Olyan anyagokhoz is hozzájutottak, amelyeket korábban zártan kezeltek. Ugyanakkor Oroszországban is nagyszabású feltáró munka folyik. Számtalan emlékkönyv, lexikon jelent meg a szovjet rendszer áldozatainak adataival. Úgynevezett memoriál intézeteket állítottak fel az ország különböző városaiban, ahol csak ezzel foglalkoznak. /Eltűnt 70 ezer magyar. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Az idei közös magyar–román kormányülés napirendjének előkészítésében a két országban élő nemzeti kisebbségek képviselőinek is részt kell venniük – mondta Bukarestben Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár, hangsúlyozva: az RMDSZ megkerülhetetlen tényező a két ország kapcsolatában. A kormányülés helyszínével kapcsolatban felmerült az a lehetőség, hogy az együttes ülésre Kolozsváron kerüljön sor. Szabó Vilmos bukaresti hivatalos tárgyalásai előtt az RMDSZ székházában tanácskozott Markó Bélával, a szövetség elnökével, aki megkérte az államtitkárt: vesse föl a romániai magyarságot érintő problémákat a román külügyminisztériumban folytatandó tárgyalásain, elsősorban azt, hogy az utóbbi időben tömegesen távolítják el a magyar szakembereket a különböző intézmények éléről. /Kolozsváron lesz a közös kormányülés? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Az EU-táborban július 10-én a román gazdaság helyzetével, a munkavállalási lehetőségekkel és a gazdasági válság problémájával foglalkoztak a Tusnádfürdőn összegyűlt szakemberek és fiatalok. A diák-munkavállalást támogató törvény jelenleg is hatályban van, azonban sem az államnak, sem a munkaadó vállalatoknak nincs megfelelő anyagi keretük ennek működtetésére, így sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy feketén fogják alkalmazni a fiatalokat – hangzott el. /Butyka Anna: EU-tábor – Munkavállalás az EU-ban – lehetőségek válságos helyzetben (is). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) július 10-én tartott ülésén a megyei szervezet elnökségének a kiegészítéséről tárgyaltak, mivel a június 26-i gyűlésen nem sikerült dönteni az ügyben. Ez alkalommal is élénk vitát váltott ki a kommunikációs alelnöki tisztségre egyedül pályázó Czika Tihamér jelöltsége. A pénzügyi és vidékfejlesztési alelnökségre pályázó személyeket – Horváth Anna és Szenczi Bianka – megszavazták. Czika Tihamér pályázatát az MKT döntő többsége elutasította. Czika Tihamér azt nyilatkozta: „Ameddig az MKT többsége a múltat nézi, s nem a jövőt, addig nincs helyem ebben a tisztségben!” /Nagy-Hintós Diana: Egyelőre csonka marad az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége /Egyelőre csonka marad az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Az RMDSZ irányítására készíti fel Markó Béla Kelemen Hunort – állította Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, aki szerint ezzel magyarázható a képviselő államfőjelöltként való indulása. Úgy véli, Markó Béla új elnököt akar helyezni a szövetség élére, és most készíti fel Kelemen Hunort. Az MPP elnöke hangoztatta, az RMDSZ nem rendelkezik egy olyan politikai programmal, amely a magyar kisebbség közösségi jogait védelmezné, hanem egyedüli ambícióját a kormányra való kerülés képezi. /Beszólt Szász Jenő: RMDSZ-irányításra készítik fel Kelemen Hunort. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

Dr. Fekete Károly, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, kézdivásárhelyi elnök sajtótájékoztatón ismertette az MPP álláspontját több aktuális kérdés kapcsán. A sajtóban az utóbbi időben gyakran felmerült, hogy az MPP-t egy személy, Szász Jenő vezeti. Ezzel Fekete nem ért egyet, hiszen az MPP-nek már megalakulásakor az volt a célkitűzése, hogy az önkormányzati választásokon önállóan lépjen fel, politikai ellenfélként méretkezzék meg, de a parlamenti, EP- és elnökválasztásokon közösen, együttműködve az RMDSZ-szel és más politikai szervezetekkel. Sokan azt állítják, hogy az elnök egyeduralma miatt nem valósulhatott meg a tényleges magyar összefogás. Ez nem igaz – mondotta –, az MPP-nek van egy országos elnöksége, amely a döntéseket meghozza a többség szavazata alapján, ennek aláveti magát minden helyi és megyei szervezet. A párt működési szabályzatát javítandó Gyergyószentmiklóson az a határozat született, hogy bővítik az országos vezetőséget, a politikai elnökség mellett létrehozzák a megyei szervezetek egyeztető fórumát, valamint az országos önkormányzati testületet. Az MPP egyik hangsúlyos javaslata az asszimetrikus regionalizmus, mely a Székelyföld területi autonómiája kifejezést foglalja magában oly módon, ahogy azt az MPP programjában megfogalmazták. /Iochom István: Megalakul az MPP megyei szervezeteinek egyeztető fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

A Fidesz, az MSZP és a Jobbik részvételével hárompárti parlament alakulna, ha most vasárnap lennének a választások. Az MDF, az SZDSZ és a Lehet Más a Politika (LMP) viszont nem érné el az ötszázalékos küszöböt. A közvélemény-kutatás szerint a teljes lakosság körében az MSZP támogatottsága továbbra is 10%, a Fidesz ugyanebben a körben 40%-on áll, szemben a március végén mért 30-cal. A Jobbik szintén erősödött a teljes lakosság körében: jelenleg 5%-on áll a márciusi egyhez képest. Az MDF támogatottsága 2, az SZDSZ-é és az LMP-é a teljes lakosság körében 1-1 százalék. A felmérés szerint az MSZP elsősorban a 60 év felettiek körében népszerű. A Fidesz esetében éppen fordított a helyzet. /Hárompárti lenne a budapesti parlament ha most lenne a választás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

A Csapó József által kidolgozott Székelyföld autonómiastatútuma a Székelyföldi termék védjegyet útnak indító első termék. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Tulit Attila, a T3 Kiadó igazgatója Sepsiszentgyörgyön mutatta be a háromnyelvű kiadványt, melynek célja, hogy a szélesebb közönség is megismerje, miként képzelik el a székelyföldi autonómiát, a székelyföldi jövőt, hiszen a statútumot eddig jórészt csak a szervezet internetes oldalán tanulmányozhatták az érdeklődők. A könyv egyébként az első ,,hivatalos” székelyföldi termék, bejegyezték ugyanis a Székelyföldi Termék Egyesületet, és hivatalosan is levédték a márkanevet. /Farcádi Botond: Az autonómiastatútum az első székelyföldi termék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

Folyamatos támadások érik a www.pontsic.org szerverét, ahol a.sic önálló internetes tartománynév létrehozásáról szóló petíciót lehet aláírni, több napig akadályozták a közönség hozzáférését, a támadásokat azonban sikerült kivédeni, így a személyes adatokat nem sikerült leszedniük az ismeretlen tetteseknek – közölte Tulit Attila. Az akció folytatódik, a kezdeményezést támogatóknak pedig nem kell attól tartaniuk, hogy személyes adataik illetéktelen kezekbe kerülnek. A világhálón Székelyföld önálló entitásként történő megjelenítését célzó kezdeményezést a www.pontsic.org internetes címen lehet támogatni, eddig több mint 27 000-en írták alá a petíciót. /Aláírásgyűjtés: biztonságban az adatok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi helyszínén két új szakot indít: a Humán Tudományok Kara a már meglévő hét szak mellett az újonnan induló Távközlés valamint a Számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás szakokra is felvételit hirdet. Mindkét új szak négyéves nappali alapképzésén 15 tandíjmentes és 35 tandíjas helyet hirdet az egyetem. A 400 eurós éves tandíj ellenében a Sapientia EMTE országos viszonylatban továbbra is a legalacsonyabb összegért kínálja képzéseit. /Új szakok a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

A reformpedagógia elemeinek felhasználása a pedagógusi munkában címmel szervezett továbbképzést július 6–10-e között a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), együttműködésben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karával. Az Erdély különböző pontjairól érkező óvodapedagógusok, tanítók, középiskolai és egyetemi tanárok előadásokat hallgathattak, kerekasztal-beszélgetéseken, egyéni- és csoportmunkákban vehettek részt. Azokban a megyékben, ahol a magyarság számaránya számottevően magas, a tanfelügyelőségek magyarul is szerveztek továbbképzéseket már az elmúlt tíz évben is, a szórványmegyékben azonban az első ilyen jellegű rendezvényre 2007-ben, a KMEI szervezésében került sor. A képzés kapcsán a legnagyobb probléma jelenleg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara által Budapesten kiadott diplomának Bukarestben való honosítása. Ehhez hatalmas dokumentáció szükséges. Romániában eddig nem volt olyan magyar nyelvű szakképzés, amely akkreditált lett volna. /Ferencz Zsolt: Elmélet és gyakorlat a reformpedagógiáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Nyáron a fiatalok egy része a kikapcsolódás színhelyéül a népszerű táborokat és fesztiválokat választja – a Félsziget Fesztivált, a szejkefürdői Rockmaratont vagy az éppen aktuális EU-tábort –, akiknek viszont a néptánc, népzene, kézműves elfoglaltságok jelentik az igazi szórakozást, azok is megtalálhatják a kedvükre való lehetőségeket. Július 12-19-e között lesz a XI. Marosszéki Népzene és Néptánctábor Jobbágytelkén. Július 19-26-a között két tábor is zajlik, a XII. Magyarlapádi Néptánctábor és a Kézműves Alkotótábor. Az előbbi helyszíne a Fehér megyei Magyarlapád, a másiknak a Kolozs megyei Válaszút. Szintén Válaszúton kerül sor a XVIII. Mezőségi Népzene és Néptánctáborra /augusztus 9-16./ között. A XIX. Nemzetközi Kalotaszegi Népzene és Néptánctábor augusztus 2. és 9. között zajlik Kalotaszentkirályon. Augusztus 9-17-e között lesz a VI. Nemzetközi Szászcsávási Népzene és Néptánctábor. A IV. Buzai Táncháztáborra augusztus 11-16-a között kerül sor a Kolozs megyei Buza településen. /Kőrössy Andrea: Nyári táborok a népzene és néptánc kedvelőinek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Jelentős évfordulót ünnepel az erdélyi magyar képzőművészeti élet. Július 13-án lenne 75 éves Cseh Gusztáv, a kiváló kolozsvári grafikusművész, aki már az 1960-as években megújította az erdélyi művészeti életben a grafika, a rézkarc szellemiségét. Jakobovits Miklós festőművész javasolta, hogy Alsócsernátonban vagy máshol egy emlékmúzeumot kellene berendezni Cseh Gusztáv emlékére. /Jakobovits Miklós, festőművész: Cseh Gusztávra emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Csíkszépvízen Szent László szobra már beilleszkedett a tájba. A lovag király ott áll őrzőn a kőtalapzatán. Az alkotónak, Bocskay Vince szovátai szobrászművésznek ez jó éve: néhány hónappal ezelőtt avatták a kolozsvári Szent Mihály-templom főbejáratánál másik monumentális művét, Márton Áron püspök egész alakos bronzmását. Erdélyben a rendszerváltás óta magyar közösség még nem állíttatott ilyen nagy méretű szobrot, annak ellenére, hogy Csíkszépvíznek alig másfélezer fős a lakossága. /N. M. K. : Szent László Csíkszépvízen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

Július 6-10-e között tartották Gyulafehérváron az egyházi gyűjtemények éves vándorgyűlését. Néhány elődadás címe. Bernád Rita: A Gyulafehérvári Főegyházmegye gyűjtőlevéltárainak helyzete, Emődi András: A nagyváradi és szatmári római katolikus püspökségek régi könyvállományának összegyűjtése, rendezése, feldolgozása, Sipos Gábor: Református levéltárügy Erdélyben, kitekintés a könyvtáros és levéltáros képzésre, Molnár B. Lehel: Levéltári gyűjtőmunka az Erdélyi Unitárius Egyházban. /Meghívó alapján/

Az ősszel Romániában tartandó újabb magyar–román közös kormányülés előkészítését tekintette át Szabó Vilmos magyar külügyminisztériumi államtitkár hétvégi bukaresti tárgyalásain. A lehetséges témakörei között szerepelnek az európai uniós projektek, az energiaügyi együttműködés, az utak és határátkelők korszerűsítése, a Duna-stratégia, a régiós fejlesztések. A magyar fél emellett megerősítette az Emil Boc miniszterelnök budapesti látogatására szóló meghívást. Ezt augusztus 12-re időzítenének – arra a napra, amikor a Puskás Ferenc Stadionban a két ország nemzeti labdarúgócsapata barátságos mérkőzést játszik a Veszprémben meggyilkolt román kézilabdázó, Marian Cozma emlékére. A kisebbségi vegyes bizottság újabb ülésének a lehetőségéről is beszéltek, ezen Szabó Vilmos szerint mihamarabb át kellene tekinteni az előző két találkozó dokumentumait, amelyekből eddig nem született még jegyzőkönyv. Megvitatták a romániai magyar intézményvezetők tömeges leváltásának az ügyét is. A román fél szerint nincs szó a magyar kisebbséget hátrányosan érintő megkülönböztetésről. A magyar fél viszont úgy tartja: nem függhet választási eredményektől az, hogy a 30 és 80 százalék közötti arányban magyar lakossággal rendelkező területeken a helyi intézményekben ennek a kisebbségnek saját képviselői legyenek. Szabó Vilmos a hivatalos tárgyalások előtt az RMDSZ bukaresti székházában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnökkel is. /Szávuj Attila: Leváltásoktól futballmeccsig. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./