Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
7525 tétel
2008. december 29.
A jövő évi költségvetést még októberben elfogadta az előző, a Tariceanu kormány, de ezt a parlament nem hagyta jóvá. Az új kabinet most gyorsan újratárgyalná a 2009-es költségvetési törvényt: erről fog szólni a kormányülés. Kétségessé vált a tanügyben dolgozók fizetésemelése, az Országos Oktatási Szövetség központi tanácsa elhatározta, hogy utcai tiltakozással fogják követelni az érvényes béremelési törvény alkalmazását. A kormánypártok számos választási ígéretüket nem tarthatják be – jelentette ki Traian Basescu államfő. Arra kérte az új kormány tagjait, hogy legyenek szolidárisak egymással a kemény döntésekben, amelyeket terveznek. A kabinet egymilliárd eurót remél megtakarítani azzal is, hogy 2009. végéig megtiltja a közintézményekben jelenleg betöltetlen állások elfoglalását. Országszerte nagy tiltakozást váltott ki az új munkaügyi miniszternek az a kijelentése, hogy újra kellene gondolni a gyereknevelésre nyújtott pénzügyi támogatás rendszerét. /Sztrájkkal fenyegetnek a tanárok, tiltakoznak a kismamák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2008. december 29.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke értékelte az évet: nehéz, de eredményes volt az RMDSZ számára a 2008-as esztendő, két választást is megnyertek, előbb az önkormányzatit, majd pedig a parlamenti választásokat, a kormányzati munka is nagyon jó teljesítményként értékelhető. Majdnem 200 polgármesterük, sok helyi és megyei tanácsosuk van, négy megyét pedig RMDSZ-es elnök vezet. Háromszéken a magyarok részvétele alacsonyabb volt a kelleténél, ha ott többen mentek volna el szavazni, akkor Kolozs megyének most lenne szenátora. Kolozs megyére és Kolozsvárra ezután is odafigyel az egész RMDSZ. Kolozsvár számunkra Erdély fővárosát jelenti, hangsúlyozta Markó. A jövő évet politikailag két választás határozza meg, a júniusban sorra kerülő európai parlamenti választások lesz az újabb kihívás. Az őszi államelnöki választással kapcsolatosan Markó egyelőre nem tudja megmondani, hogy mennyire lesz tét az RMDSZ számára. /Ferencz Zsolt: „Kolozsvár számunkra Erdély fővárosát jelenti” Évértékelő interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2008. december 29.
Az advent hangulatához nem illően, a kincses belváros egyes középületeinek falain festett jelmondat jelent meg, azt hirdetve, hogy „A harc folytatódik!”. A felirat mellett Avram Iancu portréja található. Hogy kikkel és miért, milyen eszközökkel akarják folytatni harcukat, pillanatnyilag csak találgatni lehet. Ugyanebben az időszakban, az adventi szabadtéri vásár idején, amelyet Mátyás király szülőházának közvetlen közelében rendeztek, az egyik kolozsvári magyar könyvkereskedés standjának elárusítóját fiatal járókelők naponta szitokkal árasztották el. Az évek óta osztatlan népszerűségnek örvendő Wass Albert-kötetek szolgáltak célpontul e szitkozódásoknak. Botrányosan viselkedtek, szidalmaztak, fényképezték a „terhelő bizonyítékokat”, majd zajosan távoztak. Nyomukban hamarosan megjelentek a pénzügyőrök, akik kifejezetten a Wass-művek forgalmazási feltételeit ellenőrizték. A hatóság emberei nem találtak semmi kivetni valót. Mindenesetre a gáncsoskodók elérték céljukat, sikerült nyugtalanságot kelteniük. /Ördög I. Béla: A harc folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2008. december 29.
Nyílt levélben fordult az RMDSZ-es szenátorokhoz és képviselőkhöz, a Maros megyei és a nyárádszeredai önkormányzat vezetőihez a nyárádmenti kisváros lakóinak egy csoportja, a város főterére tervezett harmadik ortodox templom ellen tiltakozva. Az új hajlék alapkövét a napokban tették le, holott a mintegy 4000 lelkes Maros megyei kisvárosban alig több mint száz görögkeleti vallású személy él. Az új ortodox templom a főtéren, Bocskai István szobrának közelében épülne fel. „Bár a polgármesteri hivatal nem adott ki építkezési engedélyt az ortodox egyház számára, a központi parkban valóban elhelyeztek egy fakeresztet, amelyen az áll, hogy ezen a területen épül majd fel a Biserica Adormirii Maicii Domnului nevű ortodox szentély” – erősítette meg a templomépítés hírét Nyárádszereda polgármestere, Dászkel László. Elmondta, hogy először 1997-ben jelentette ki a városka akkori ortodox pópája, hogy a központban, a főtéren ortodox templom fog állni. Korábban Nyárádszereda önkormányzata háromféle indokkal indított pert annak érdekében, hogy megakadályozza az építkezést. Többek között a környezetvédelmi minisztériumnak a 2007-es rendeletére hivatkoztak, amely szerint semmilyen formában nem szabad zöldövezetet beépíteni, és jelen esetben a város központi parkjáról van szó. A polgármesteri hivatal azonban mind a három pert elveszítette. Andrei gyulafehérvári ortodox érsek szorgalmazza a templom felépítését. /Máthé Éva: Száz hívő, három templom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2008. december 29.
A határ menti magyarországi falvak elnéptelenedésének problémáját a romániaiak áttelepülése látszik megoldani: a közelmúltban egyre több Szatmár megyei vásárolt házat a határ másik oldalán. Az áttelepülők továbbra is Romániában dolgoznak, ide fizetik az adót, csupán lakhelyet – és természetesen országot – váltottak. Tapasztalataik szerint jobb az életszínvonal, kedvesebbek a szomszédok, és akár ötven százalékkal is olcsóbbak ott az ingatlanok. A határ menti magyarországi települések lakói viszont legszívesebben nyugatabbra költöznének. A határ közeli Vállaj rendezett utcái, komfortos házai miatt népszerű a szatmáriak körébenA magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ közeli falvaiban már teljes utcák vannak, ahol Romániából átköltözöttek laknak, az ottani elöregedő falvak kiürült házait ugyanis nagyrészt romániai magyarok vásárolják meg. Vannak olyan családok is, akik gyermekeiket a szomszédos magyarországi településre járatják iskolába, ezek a gyerekek rendszerint már kinn is maradnak, mert ott tanulnak tovább, és munkahelyet is ott keresnek. „Sokan vannak a faluban meg a szomszéd településeken is, akik az elmúlt években Romániából költöztek át ide Magyarországra. Csak magyar anyanyelvűek jönnek, nem hallottunk olyanokról, akik ne tudnának magyarul” – mondta egy mérki (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) kisbolt eladója. Az új telepesek megmenthetik a térséget az elnéptelenedéstől. Nemrégiben egy szamoskrassói család eladta kertes házát, és átköltözött Magyarországra. A kapott pénzből egy határ menti kistelepülésen két házat vettek, és még meg is maradt valamennyi. Az átköltözések miatt új közösségek alakulnak ki a határ túlsó oldalán. „A munkahely és a lakásunk közti távolság tíz és fél kilométer. Az út vámigazoltatással együtt maximum 12 perc, így nem jelent nagy gondot az ingázás” – mesélte egyikük. A falubeliek és a szomszédok szívesen látják őket, „nem közösítik ki a jövevényeket’’. „Nem kerül többe az élet itt sem. Különben is mi szinte mindent Nagykárolyból viszünk, Magyarországon viszonylag kevés dolgot vásárolunk” – mondta egyikük. A legtöbb átköltözött romániai megelégszik a magyar lakcímigazoló kártyával, és nem kér állampolgárságot. A legtöbb áttelepültet az anyagiakon kívül érzelmi okok is vezérlik, hiszen a kisebbségi lét után most „igazi” magyarnak érezhetik magukat. /Végh Balázs: Újabb honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2008. december 29.
Három hónapra felfüggesztette a bukaresti katonai törvényszék Mihai Chitac nyugalmazott tábornok börtönbüntetését, mivel az elítéltnek két szívműtéten is át kell esnie, így március 29-ig szabadlábra helyezték. Tábornoktársa, Victor Atanasie Stanculescu ügyében a bíróság újabb orvosi vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredménye nyomán dönt a bíróság arról, hogy szabadlábra helyezi-e az 1989 decemberében leadott temesvári sortüzek miatt börtönbüntetésre ítélt volt tisztet. A két tábornok, akiket jogerősen 15 év börtönbüntetésre és rangvesztésre ítéltek a temesvári forradalom ügyében indított perben, egészségügyi okokra hivatkozva kérte szabadlábra helyezését. /Balogh Levente: Szabadlábon Chitac, ismét kivizsgálják Stanculescut. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2008. december 29.
Romániában azzal van tele a sajtó, hogy a mostani kormány milyen különös házasságból született, a Demokrata-Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt házasságából. Mostanig ez a két párt halálos ellenség volt és most egyből kibékültek. Smaranda Enache nem lát semmi különöst ebben a házasságban, mert mindkét párt politikusai, alapemberei az 1989 utáni Nemzeti Megmentési Front alapemberei voltak. A néhai párt tagjai külön pártokra oszlottak szét, de a gazdasági érdek-összefonódások, a régiek, megmaradtak. Romániában minden párt keményen nacionalista, a magyarok ellenében. Ha magyarokról van szó, nincs liberális párt, mint olyan. A román közgondolkodás szerint, egy cél érdekében, átmenetileg, mert egy román számár minden átmeneti, az ördöggel is szövetségre lehet lépni. Constantin Noica szerint a román ortodoxiában nem játszik központi szerepet a tételes morál, a román számára a harmónia fontos, ezért nem fogja nyugat soha megérteni a románt. Maga Iorga, a románok nagy történésze írja, hogy a román számára nincs végleges szövetség, nincs örök barát és nincs örök ellenség – a cikkíró hozzáteszi, kivéve a magyart. Iorga megírta, hogy a román vajda elindult a csatába a török oldalán és befejezte a csatát a győztes orosz oldalon. A magyaroknál az ösztönök nem működtek, ezért vagyunk ott, ahol vagyunk, nemzethalál víziójával küzdő nép, és ezért lett a románoké Erdély. Az RMDSZ eddigi politikája, állítólag a nemzet érdekében, tiszta hintapolitika volt. Azonban a románoknál az elvtelenségnek volt nemzetvédő szerepe, addig az RMDSZ nem tudta bebizonyítani, hogy a nemzet érdekében elvtelen. Nagy veszély, figyelmeztetett a cikkíró, hogy nyelvünkben magyarok, székelyek maradunk, de gondolkodásunkban románokká leszünk. /Nagy Attila, Puli: Székely autonómia – Különös politikai házasságok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./
2008. december 29.
Kovászna megyében magas a munkanélküliségi ráta – jelenleg 7,2 százalék – ezzel az értékkel változatlanul az országos ranglista végén kullog a megye, erdélyi viszonylatban itt a legmagasabb az állástalanság mértéke. /Mózes László: Itt a legmagasabb az állástalanok aránya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./
2008. december 29.
A székelyudvarhelyi Príma Rádió idén ünnepelte 11. születésnapját. Ez év decemberében sikerült javítani az internetes rádió minőségén, így most már nagyon jó minőségben, sztereóban hallgatható a Príma Rádió a világhálón. A webrádió sikerességét bizonyítja az a sok, a világ minden tájáról érkező hallgatói visszajelzés, mondta Szabó Attila, a rádió főszerkesztője. December 23-tól már nemcsak hallgatható, hanem nézhető is a rádió: beindult a Príma Text nevet viselő képújság, amelynek köszönhetően a helyi UPC-kábelrendszeren keresztül Udvarhelyszéken közel 12 000 háztartásba jutnak el a nap 24 órájában sugárzott közérdekű és naprakész információk, aktuális hírek. /Lázár Emese: Rádiós meglepetés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./
2008. december 29.
Hatodik alkalommal tartották meg az Erdővidéki Tudományos Konferenciát Baróton. Az egyik társszervező, Fehér János művészettörténész elmondta: örömmel töltötte el, hogy az elmúlt évekhez képest nagyobb számban vettek részt a fiatalok. Az előadások között volt: Egyed Emőke Erdővidék szeméttárolási gondjainak megoldása, Várhegyi László Az Európai Unió. A gazdasági válság, Bíró Rózsa Egy festett fatábla állapotfelmérése és részleges restaurálása, Pál János Adalékok a Romániai Unitárius Egyház (Dél-erdélyi) történetéhez, Fehér János A nagybaconi református templom építéstörténete. /Hecser László: Tudományos konferencia Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./
2008. december 29.
Bodurian Aram, az idén áprilisban létrejött székelyudvarhelyi Székelyföldi Filharmónia művészeti igazgatója ismertette az intézmény eddigi eredményeit. Háromhetente van koncertjük, tehát tizenhárom-tizenöt szimfonikus, vokálszimfonikus és opera-előadás szerepel idei tervükben, kiemelten a kolozsvári Magyar Opera kórusával és a marosvásárhelyi filharmóniával dolgoznak együtt ebben az évadban. Emellett kéthetente, a koncertek között kamarazenei esteket tartanak. Folyamatosan telt ház előtt játsznanak, például a legutóbbi, decemberi előadásunkat, a kolozsvári Magyar Operával közösen színre vitt Mascagni Parasztbecsületét ötszáz néző tízperces vastapssal, állva köszönte meg. Tizennégy év alatt lépésről lépésre építettük fel a közönségüket. A Székelyföldi Filharmónia áprilisi bejegyzése ugyanis folyamat része, hiszen kezdetben a Palló Imre Kamarazenekar, majd 1998-tól a nyaranta megszervezett zenekari táborok képezték az alapját a Székelyföldi Szimfonikus Zenekarnak, a 2002-től szervezett éves koncertsorozatokon az együttes már ezen a néven szerepelt. Az évek során olyan művészi szintre jutott a zenekar, hogy tovább tudtak lépni, és ebből született a Székelyföldi Filharmónia. Kezdetektől arra törekedtek, hogy a székelyföldi zeneiskolák tanárainak vagy volt diákjainak olyan feltételeket teremtsenek az itthon maradáshoz, amelyek a szakmai-művészi igényeiket is kielégítik. Haza szeretnék hozni az előadókat is, akik itt tanultak a Székelyföldön, és más lehetőség híján a nagyvilág a munkahelyük. A tizenkilenc, állandó alkalmazásban lévő hangszeres zenészen kívül még legalább kéttucat előadót hívnak meg minden koncertre. A Székelyföldi Filharmónia most a székelyudvarhelyi Művelődési Ház keretében működik önálló költségvetéssel, de az igazi megoldást az jelentené, ha a székely városok és a két megyei tanács biztosítaná a költségvetésüket. /Kovács Csaba: Ötszáz néző tízperces vastapsa a köszönet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2008. december 29.
Félszeg ballada produkciójával lép december 29-én a közönség elé a nagyváradi alternatív színtársulat, az Oberon csőszínház, amely Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában szereplő tündérkirályról kapta a nevét. Kányádi Sándor költeményeiből építkezik mostani előadásuk. A közönség visszajelzései alapján még további hét-nyolc előadást megérhet a nem versösszeállításnak minősülő drámai játék – mondta Csatlós Lóránt társulatvezető, a nagyváradi Szigligeti Társulat művésze. A csőszínház fantázianévvel arra utalnak, hogy mindeddig nem rendelkeznek saját ingatlannal, próbateremmel. Különböző, elsősorban magyar intézmények biztosítanak teret számukra. Leggyakrabban az Ady Endre Középiskola dísztermében lépnek fel. Az 1998-ban alakult színitanoda négy év leforgása alatt forrta ki magát önálló társulattá, belőle alakult immár Csatlós irányítása alatt a Partiumi Színpad, amely az elmúlt évben esett át az újabb névváltáson. Az anyagiak előteremtése elsődleges gondjuk volt az eltelt években, tavalytól jogi státuszuk rendeződött, így pályázati támogatásokra is számíthatnak. A város vezetése is nyitottnak látszik egy állandó terem biztosítására. Eddig számtalan alkalommal és több helyszínen léptek közönség elé. Sikerült megmutatkozniuk többek között Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Kolozsvárott, valamint Temesváron. A társulatnak tíz állandó tagja van, de a létszám ennek a duplája az időszakosan beugrókkal, akik más városokhoz is kötöttek elfoglaltságuk, tanulmányaik révén. A legfiatalabb színész még nem érte el a tizenöt évet, a legidősebb pedig harminchat esztendős. Nagy súlyt fektetnek az értékhordozásra, igyekeznek távol tartani magukat a kommersz jellegű produkcióktól. Legsikeresebb előadásukat 2002-ben vitték színre, A kis herceget mintegy háromezren nézték meg. Az idén Moliertől A hitetlent álmodták közönség elé. A csapat életképességét bizonyítja, hogy közülük többen is sikeresen felvételiztek a színművészeti főiskolára. /D. Mészáros Elek: Csőben lakó tündérkirály. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
2008. december 29.
A marosvásárhelyi Hahota Színtársulat december 29-én bemutatja a Kabaré Expressz 2 című, tavalyi produkciójuk folytatásának tekinthető, zenés szilveszteri kabaréműsorát a Maros Művészegyüttes előadótermében. A néhány tehetséges amatőr színészből verbuválódott Hahota két évtizeddel ezelőtt kezdte játszani vidám műsorait. Amikor már hatszáz főre nőtt a kéthetente ismétlődő előadások nézőközönsége, 1988 májusában a Szekuritáté betiltotta működésüket. 1991-től indultak újra, mára már a harmincat is meghaladta a bemutatóik száma, és egy időben háromfelvonásos előadásokat is színre vittek. Az újraindulás óta 947, egész estét betöltő előadásra került sor, a Játszd újra, Sam! című Woody Allen-darabbal például 102 előadást értek meg. Sok erdélyi községben, városban megfordultak: például Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön gyakran egymásután hétszer is előadták év végi kabaréjukat. „Sikerünk titka az, hogy alázattal, önfeledten dolgozunk. Nagyon szeret minket a közönség, és ráadásul Jakab Zsombor személyében kiváló menedzsert találtunk” – mondta Puskás Győző, a Hahota társulat vezetője, a Marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház munkatársa. A társulat az előadások bevételéből tartja fenn magát, és hivatásos színészektől, Székely M. Évától, Nagy Istvántól, a Csergőffy házaspártól, illetve a napokban elhunyt Nagy Józseftől kapott hasznos szakmai segítséget, jelenleg pedig B. Fülöp Erzsébet színésznő a szakmai tanácsadójuk. /Máthé Éva: Indul a Kabaré Expressz 2. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2008. december 29.
A nemrég megtartott versenyvizsga eredményeként Kondics Zoltán lett az idén nyáron átadott Mikolai Kulturális és Turisztikai Központ igazgatója. Kondics Zoltán /sz. 1966. okt. 12./ gépész-almérnöki képesítést szerzett, a Gellért Sándor Iskolában technológiát tanított. A kulturális és turisztikai központba megérkeztek az emeleti részen található vendégszobák berendezései, a szobákat bebútorozták. /(fi): Kondics Zoltán az igazgató. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./
2008. december 29.
Sokadik alkalommal nyitotta meg kapuit a marosvásárhelyi Téli Szalon, ahol az ismert képzőművészek munkái között fiatal alkotók művei is helyet kaptak. A galéria jövő évi tervei között egy, a művész életművét átfogó, Plugor Sándor emlékkiállítás szerepel, valamint Nemes László gyűjteményes tárlata, illetve további közös és egyéni kiállítások. /Antal Erika: Öregek között pályakezdők. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
2008. december 29.
Néhány héttel ezelőtt Kolozsvárra látogatott Jean-Luc Moreau francia költő, műfordító, Bánffy Miklós Megszámláltattál…, És híjával találtattál..., Darabokra szaggattatol című regényeinek francia fordítója. A neves költő epikus művek mellett lírai alkotásokat is fordított. Elmondta, hogy Bánffy által alkalma nyílt belemerülni Erdély világába. Azelőtt erdélyi történelmi ismeretei hiányosak voltak. Bánffynak saját stílusa van, kicsit régimódi, de általában szép lírai stílus jellemzi. A fordító a magyar költők közül inkább a klasszikusokat – Ady Endrét, József Attilát, Weöres Sándort – ismerte. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája idén Méhes György Nagydíjjal tüntette ki Jean-Luc Moreau-t, fordítói munkásságáért és Bánffy Miklós Erdély trilógiájának francia fordításáért. /Ferencz Zsolt: Bánffy által alkalmam nyílt belemerülni Erdély világába… Interjú Jean-Luc Moreau francia műfordítóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2008. december 29.
1892-ben Erdély címen, az Erdélyi Kárpát-Egyesület kiadásában, Radnóti Dezső szerkesztésében jelent meg az Erdély természetjáró és természeti szépségeit bemutató első folyóirat. A Szabadság napilap megindította Erdély című mellékletét: ezentúl minden hónap utolsó péntekén szolgál turisztikai tárgyú tudósításokkal, honismereti jellegű, továbbá kirándulóhelyeinket bemutató írásokkal. /Erdély – turisztikai melléklet a Szabadságban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2008. december 29.
Ignácz Rózsa Ünnepi férfiú című művéből – Szent László király regényéből vett részletettel tisztelgett a szász évvel ezelőtt született írónő emléke előtt a lap. /Lászlóffy Csaba szerk. : Tetőn – 100 éve született: Ignácz Rózsa (1909–1979). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2008. december 30.
Niculescu Tóni külügyi államtitkár – akinek mandátuma néhány nap múlva jár le – versenyvizsgán nyerte el, hogy magyar nemzetiségű hivatásos diplomata legyen. Már csak néhány formaságnak kell eleget tennie, hogy a román diplomáciai külképviseletek valamelyikén dolgozhasson. Jelenleg Tokay György az egyetlen romániai magyar, aki a nagyköveti tisztségig vitte, Litvániában teljesít szolgálatot, s „politikai alapon” kapta meg kinevezését 2005 nyarán. Niculescu Tóni szerint igen kevés magyar dolgozik jelenleg a közel négyezer tagú román diplomatatestületben. „Pontos adataim erről nincsenek. Néhány magyar nevű magyar diplomatáról tudok, Tokay Györgyön kívül személy szerint csak egyet ismerek, András Andreát, aki most a bécsi nagykövetségünkön dolgozik” – tájékoztatott az államtitkár. /Magyarként román diplomata. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2008. december 30.
Egészségi okokra hivatkozva három hónapra szabadlábra helyezte Mihai Chitac tábornokot a bukaresti katonai törvényszék. A magas rangú katonai vezető börtönbüntetését tölti, miután tavaly Victor Athanasie Stanculescu tábornokkal együtt tizenöt évre ítélték az 1989. decemberi temesvári felkelés vérbe fojtásáért. A három hónap alatt Chitacnak nem szabad elhagynia Románia területét. Mindkét tábornok elmúlt nyolcvanéves. Felelősek azért, hogy az 1989-es romániai forradalmat kirobbantó temesvári felkelés során hetvenkét személy életét vesztette, 253-an pedig megsebesültek, miután parancsukra a hadsereg a tömegbe lőtt. /Szabadlábra került Chitac tábornok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2008. december 30.
Szociáldemokrata párti prefektusa lehet Kovászna, demokrata-liberális párti Maros megyének, miután a két kormánypárt elkezdte nevesíteni a kormánymegbízott-jelölteket. Az RMDSZ ugyanakkor ragaszkodik álláspontjához, miszerint Kovászna és Hargita megye élére magyar prefektus kell, amit a lakosság számaránya indokol. 2006 januárjától a prefektusok magas rangú köztisztviselőknek számítanak, akik nem lehetnek párttagok, ennek ellenére a kormányváltással mégis politikai alapon cserélik ki őket. /Pap Melinda: Prefektusváltás Kovászna és Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./
2008. december 30.
Még nem ismeri a bukaresti ítélőtábla döntésének indoklását Kötő József RMDSZ-es képviselő, akinek mandátumáról az említett intézmény hozott érvénytelenítő döntést, Benedek Imre marosvásárhelyi képviselőjelölt óvása nyománAz RMDSZ megfellebbezte a döntést. Kötő mandátuma még érvényes, de a képviselő elmondta, nem fog búsulni, ha netán a végleges ítélet is ugyanez lesz. Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanács december 21-én megvonta a politikai támogatást Benedektől, és kizárta az RMDSZ-ből. /B. S. : Törvénytelen Benedek óvása? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2008. december 30.
Az angyalka hozta a székelység eme jelképét Sepsiszentgyörgyre, és ez „teljesen törvényes”, jelentette ki Antal Árpád elöljáró a polgármesteri hivatal épületére felvont kék-arany színű lobogóra, a székely zászló utalva. Az elöljáró szerint nagyon fontos használni a székely jelképeket a Székelyföldön. Ilyen szimbólum a székely lobogó is, tehát ki kell azt tenni a régió polgármesteri hivatalainak épületeire. Kifejtette, a székely lobogót már négy hónappal korábban kitették a szentgyörgyi városi tanács termében, és az senkit nem zavart. /Székely zászló Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./
2008. december 30.
Gyerkó Lászlót, az RMDSZ képviselőt kérésére felmentették az országos privatizációs szakhatóság (AVAS) alelnöki tisztségéből. A határozatot Emil Boc miniszterelnök írta alá. Gyerkó László 2006 márciusától kezdődően volt az AVAS vezetőségi tagja. Gyerkó 1997 és 2000 között az Országos letéti- és takarékpénztár Hargita megyei fiókjánál volt hitelfelügyelő, ezt az időszakot követően pedig a Perla Harghitei borvíz-vállalatnál töltött be vezető funkciót. /Felmentették Gyerkót. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./
2008. december 30.
Évzáró sajtótájékoztatóján fél sikernek értékelte a helyhatósági választások eredményét és kudarcnak a parlamenti választási eredményt az általa vezetett szervezet szempontjából Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke. A magyar érdekképviseletnek sikerült megőriznie 4 polgármesterét, 4 alpolgármesterét, a tanácsosok száma 50-re emelkedett, sőt, az óteleki rendkívüli választások után már 5 lett a magyar polgármesterek száma Temes megyében. A magyarok visszakerültek a temesvári önkormányzatba és az RMDSZ 22 településen szerzett helyi képviseletet. A rendszerváltás óta először nincs parlamenti képviselője a bánsági magyaroknak és ezért a választási kudarcért elsősorban azoknak a vidéki szervezeteknek kell felelniük, ahol november 30-án lényegesen kevesebb szavazatot kapott az RMDSZ, mint a helyhatósági választásokon – mondta Halász Ferenc. /Pataki Zoltán: Temes. A helyi RMDSZ-vezetők felelnek a kudarcért Gyerkót. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./
2008. december 30.
Azok, akik másfél-két hónappal ezelőtt az akkor regnáló kormány ellen kampányoltak, megvádolva azt, hogy szándékosan nem teljesíti a parlamentnek a pedagógusok fizetésének 50 százalékos emelésére hozott egyhangú határozatát, beiktatásuk után alig néhány perccel már kijelentették: semmiféle fizetésemelésről szó sem lehet. Sőt nyugdíjemelésről sem. /Ujj János: Év végi számadás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./
2008. december 30.
A Magyar Polgári Párt nagyváradi szervezetének nemrégiben öt személyesre bővült elnöksége évértékelő sajtótájékoztatóra hívta a magyar nyelvű sajtó képviselőit. Zatykó Gyula elnök elmondta, hogy december 21-én kilenc hónapos lett a polgári párt. A helyhatósági választásokon körülbelül 2 ezer nagyváradit tudtak megszólítani. Csomortányi István alelnök elmondta, hogy jövőre is folytatják munkájukat az anyanyelvhasználat hivatalokban való zökkenőmentes használatáért, a magyar utcanév-táblákért, az emberibb közlekedésért, a köztisztaságért, ősi temetőink emlékezetben való megmaradásáért. Megközelítőleg kétezer összegyűjtött aláírást eljuttatták – a Hír Tv-t kérve – az RCS-RDS kábeltévé-szolgáltatóhoz, de válasz azóta sem érkezett. /Létai Tibor: Kilenc hónapos a polgári párt. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 30./
2008. december 30.
Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt kolozsvári elnöke kifejtette, a november 30-án lezajlottak a parlamenti választás eredménye mutatja, hogy szükség van magyar képviseletre a romániai törvényhozásban. A magyar választási szövetség meghiúsulása után az MPP nem vállalta fel a külön indulás ódiumát, amely a magyar képviselet gyengülését vonta volna maga után. Ezzel a lépéssel nagyon sok választónak csalódást okozott, az emberek távolmaradásukkal fejezték ki elégedetlenségüket a döntéssel kapcsolatban. Országos viszonylatban az RMDSZ kétszázezer szavazattal kevesebbet szerzett, mint négy évvel korábban, azaz, egy parlamenti ciklus alatt elvesztette a magyar szavazatok egyharmadát. A választásokon való részvétel szempontjából mindig élen járó székelyföldi megyék ezúttal sereghajtókká váltak, jelezve a magyar választók elégedetlenségét az RMDSZ politikájával szemben. A két magyar politikai szervezet választási szövetségét elutasító politikai elit felelőtlenségének eredménye magáért beszél. – Szükség van a magyar szervezetek közötti együttműködésre. /Papp Annamária: ”Két-három erős pillérre stabilabban lehet építeni, mint egy felemás ácsolatra”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
2008. december 30.
Az önkormányzati és a parlamenti választás után lehetne mondani: amit megnyertünk a réven, azt elveszítettük a vámon. A önkormányzati választásokat követően megszerzett kolozsvári alpolgármesteri széket hamarosan „kihúzhatják” alóluk, a parlamenti választások „eredményeképpen”. A 216 éves múlttal rendelkező Kolozsvári Állami Magyar Színház 2008 áprilisában az Európai Színházi Unió tagszínháza lett, így házigazdája lehetett, a bukaresti Bulandra Színházzal közösen megszervezett Európai Színházi Unió 17. Fesztiváljának. Az újságíró szerint mindazok, akik kritikával illették a kolozsvári színházat, most elmehettek volna az előadásokra, de ezt nem tették meg. A lap munkatársa csodálja azokat az embereket, akik minden önérdek nélkül végzik a saját maguk által felvállalt közérdekű munkát. Ilyen Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet. Ha lenne Év Embere díj, akkor azt ő, a Házsongárd Alapítvány igazgatója kaphatná, aki évek óta folytatja áldozatos munkáját, ha valakire, akkor rá igazán illik a „nemzet napszámosa” kifejezés. /Köllő Katalin: Év végi leltár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
2008. december 30.
Az ünnepek után adják át a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által a Somostetőn gyakorlatilag engedély nélkül megépített játszóteret. A helyi tanácsosoknak ugyanis nem volt tudomásuk a munkálatokról, többrendbéli törvénysértés történt, amelyért a helyi tanács RMDSZ-frakciója beperelte a hivatalt. A sürgősségi eljárással indítványozott pert azonban elvesztették, sőt 4800 lejes perköltség megtérítésére is kötelezték a tanácsosokat. A nyáron több civil szervezet és a sajtó jelzésére figyelt fel arra a tanács, hogy játszótér megépítésébe kezdtek a somostetői volt vendéglő mögötti zöldövezeten. A tanácsosok utólag kiderítették, hogy a költségvetésben nem szerepel ez a beruházás, sem a költségvetési, sem pedig a városrendezési szakbizottság nem tudott arról, mi is történik a Somostetőn. Csegzi Sándor alpolgármester – Dorin Florea polgármester távollétében – elrendelte a munkálatok leállítását, néhány nap után azonban tovább dolgoztak. /(vajda): Átadás előtt a somostetői játszótér. Pert vesztett az RMDSZ-frakció. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./