A múlt héten összehívták Temesváron az úgynevezett Ifjúsági Kerekasztalt, amely a temesi ifjak küldöttét volt hivatott kijelölni az RMDSZ kongresszusára. A találkozóról (és a döntésről) a nyilvánosság utólag szerzett tudomást, amikor országszerte az átláthatóságról, a közérdekű döntésekhez való hozzászólásról beszélnek. A határozat szerint a helyet a TEMISZ /Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet/ elnöke töltheti be. Éppen az elnök szólta el magát egyszer, hogy nem is akar tömegszervezet lenni az egyesület. Az RMDSZ ifjúsági alelnöke szerint a diákszervezet (TDM) épp akkor “hány havat” a Hóhányó Olimpián, a Bartók diákönkormányzatának (DÖK) tagjai pedig “még kicsik”. Meg kellett volna még kérdezni a vidéki ifjúsági egyleteket. Kapásból kettő említhető, a végvári Pro Community, amely gazdag tevékenységet folytat, mint a többi együttvéve, vagy a szapáryfalvi Gróf Szapáry Péter Társaskört. /Nem politizálnék, de most már késő. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

Barticel Kiss Krisztián református lelkipásztor és felesége, Emese lassan két éve élnek a Mezőségen, szolgálatuk helye Feketelak, illetve Melegföldvár és a hozzájuk tartozó szórvány falvak /Cege, Kispulyon, Göc, Gyek/. Melegföldváron 239 református él, ebből tíz család nem ott lakik, mégis odatartozónak vallja magát, a magyarok aránya mintegy 40 százalékos. Feketelakon van a központ, itt van templom és a parókia. Az egyház Szórványmissziós Ügyosztálya igyekszik kiépíteni egy szórványközpontot itt, a Tóvidéken. Feketelakon ma mintegy 170 református van, a népszámlálás adatai szerint a magyar lakosság aránya meghaladja a 65 százalékot. Feketelakhoz tartozik Kispulyon 35 reformátussal és körülbelül 70 románnal. Cegének középkori temploma van, 30 református híve. A cegei egyház most igényli vissza a volt református iskolát, amelybe terveik szerint imatermet alakítanának ki. Göc műemlék temploma körül valamikor önálló gyülekezet működött lelkésszel. A templomot ma már nem használják, a négy göci magyar a cegei istentiszteleteket látogatja. Gyekén 30 református személyt tartanak nyilván, s ebből több mint húszan jönnek is templomba minden két hétben. Gyekében is van egy középkori templom. A lelkésznek ortodox tengerben kell a szórványmagyarságot lelkigondozni. A mezőségi református szórványokban érződik az ortodox hatás. Idegenkedés, örökletes félelem tapasztalható a magyar nyelvvel kapcsolatban és mindennel, ami a kisebbségi kultúrához kapcsolódik. Riadva gondolnak március 15-re, a himnuszra, a 48-as magyar sír koszorúzására. A földváriak az elemi iskolát magyarul végzik falujukban, de a tanítót alig érdekli a magyarságtudat megőrzése. Ötödik osztálytól vagy maradnak Katonában román iskolában, vagy mennek Szamosújvárra magyar tagozatra. A Mezőségen sem magyar olvasottság, sem történelemismeret, sem önérzet nincs, ez annak is köszönhető, hogy a magyar iskolák megszűntek. Az emberekben élnek a babonák, eljárnak az ortodox pópához is, átkot mondatni. Kevesen vannak, akik tudnak Wass Albertről. A Wass fiúk támogatják a feketelaki óvodát, ők küldik az óvónő fizetését, csak így létezhet magyar oktatás Feketelakon. /Vetési Júlia: Az Úristen akarta így, hogy ide jöjjünk. Félelem, közömbösség, beolvadás Feketelaktól Melegföldvárig. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Huszonhárom erdélyi középiskola 160 diákja vesz részt február 8-tól a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban az Erdélyi Magyar Matematikaversenyen. A verseny 16 éves hagyománnyal rendelkezik, 1991-ben Székely Mikó Matematikaverseny néven a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium indította útjára, mára a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny erdélyi selejtezőjévé nőtt ki magát. Az EMMV-re való felkészülés a diákoktól nagyon sok munkát követel, mivel ismerniük kell a kárpátaljai, felvidéki, délvidéki és magyarországi tantervben foglalt tananyagot is – mondta el a verseny szervezője, Tamási Csaba matematikatanár. /Takács Éva: Erdélyi Magyar Matematikaverseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Elmaradt a városi könyvtár igazgatói tisztségére meghirdetett versenyvizsga Székelyudvarhelyen. Miután dr. Hermann Gusztáv Mihály egykori könyvtárigazgató sikeresen pályázott a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatói tisztségére, a helyi önkormányzat intézményeként működő könyvtár vezető nélkül maradt. A polgármesteri hivatal december 21-én meghirdette a versenyvizsgát, a január 22-én és 23-án esedékes, kétfordulós versenyvizsgát azonban nem tartották meg. Volt jelentkező a meghirdetett állásra, azonban a versenyvizsgát az előrehozott helyhatósági választások miatt elnapolták. Február 23. az írásbeli anyag benyújtásának új határideje, a meghallgatásra pedig csak március 2-án kerül sor. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Igazgató nélkül a városi könyvtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Beke György íróra emlékezett Gellért Géza, aki huszonhat évig volt a székelyudvarhelyi könyvtár igazgatója. Beke György magyarságtudattal a szívében és a tudás vágyával lelkében, szívós kitartással járta be Erdélyt azért, hogy sorra megjelentesse riportkönyveit, melyek a legnagyobb olvasottságnak örvendtek. Beke Györgynek egymás után jelentek meg riportkötetei, köztük olyanok is, melyeket indexre tettek. Ezekről jegyzéket kaptak a könyvtárban, leemelték a polcról, és a raktárban helyezték el annak ellenére, hogy hetente szólították fel, a jelzett köteteket küldjék Csíkszeredába. Nem küldték, mert tudták, milyen sors vár az indexre tett könyvekre. Jól tették, mert 1989 után hiánytalanul visszahelyezhették a polcokra Beke György és mások munkáit. /Gellért Géza, Székelyudvarhely: Beke Györgyre emlékezem. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

A gyergyószentmiklósi Gépgyártó Iskolaközpont nyolc főből álló diákcsapata nyerte meg Hargita megyében azt a pályázatot, amelynek eredményeképpen részt vehetnek az Európai Unió által meghirdetett Leonardo da Vinci nevű szakképzési programban, amelynek egyik fő célja a nemzetközi tanulócsoportok létrehozása és működtetése. Februárban a budapesti Csepel-sziget Szakközépiskolában folytatják tanulmányaikat, áprilisban pedig a magyarországi diákok Gyergyószentmiklóson bővítik majd informatikai szakismereteiket. /Jánossy Alíz: Nyolc diák az EU-programban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

A temesvári római katolikus egyházmegyei Caritas évente érdemoklevéllel tünteti ki azokat a személyeket, akik az egyházmegye területén lakó rászorulókon segítenek. Legutóbb Marossy Zoltán Temes megyei alprefektust is hasonló elismerésben részesítették. Marossy a 2005-ös bánsági árvíz idején a mentés és kárelhárítás irányításában, később a romba dőlt falvak újjáépítésében tanúsított, hatósági kötelességén túlmenő odafigyelésével, segítségnyújtásával érdemelte ki a Caritas kitüntetését. /P. L. Zs. : Caritas-érdemoklevél az alprefektusnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

A gyergyószentmiklósi Figura a ‘90-es években fellépett Szlovákiában, azóta nem került sor nagyobb utazásra. Most újra felkerekednek a Figura Stúdió Színház tagjai, Horvátországba mennek, hogy részt vegyenek a Nemzetközi Nevettető Fesztiválon. Az egy hónapig tartó, kilenc országból több mint 600 résztvevőt összefogó, száz programot ajánló összművészeti fesztiválon Romániát a figurások képviselik. A csapat Molière: Scapin furfangjai című darabját adják elő. /Balázs Katalin: Nevettetni indul a Figura. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Napról napra gyarapszik a csernátoni tájmúzeum. A Haszmann fivérek fáradhatatlanul járják a falvakat, hogy a még fellelhető mezőgazdasági gépeket és eszközöket Székelyföld legteljesebb néprajzi és mezőgazdasági gépmúzeumába összegyűjtsék. /Sylvester Lajos: Gyarapodó tájmúzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Tordán a Petőfi Társaság kiállítást szervezett a tordai Gyermekklub tagjainak munkáiból. Suba László képzőművész volt a kiállítás főszervezője. A tárlaton a kerámia-, szövés-, fotó- és rajzkörök képviseltették magukat szebbnél szebb alkotásokkal. /Gyermekklubosok kiállítása Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Vannak olyan emberek, akik nem tanulhattak képzőművészeti akadémián, akiknek a megélhetés biztosítása energiájuk nagy részét felemésztette, ennek ellenére megtalálták a festéshez, a rajzoláshoz szükséges időt. Ilyen Hegyi Margit is. A nyolcvanas években Kolozsváron rendezett kiállításait népes közönség látogatta. Hegyi Margit általában tájképet és csendéletet festett, munkáiból nyílt kiállítás Kolozsváron. /Tibori Szabó Zoltán: Pipacsok alulnézetből. Hegyi Margit kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Megközelítőleg nyolc éve a következő sorokkal kezdte Asztalos Lajos ismertetőjét: „Egy lelkes, vállalkozói szellemmel is megáldott sepsiszentgyörgyi történész, Kádár Gyula, néhány évvel ezelőtt, a könyvkiadásnak e csöppet sem kedvező időben, nem kis kockázatot vállalva, létrehozta a Scribae Kádár Könyv- és Lapkiadó Kft-t. És ez a kis műhely azóta töretlen lendülettel egymás után adja ki az évtizedekig tiltott, általunk hiányolt, múltunkat ismertető köteteket. ”Ezzel egyidejűleg három évvel ezelőtt ugyanő kiadta a Történelmünk című folyóiratot, melyben a múlt eseményei mellett napjaink időszerű kérdései is helyet kaptak. Ennek utóda a Történelmi Magazin. Fenti sorok ma is érvényesek. Az 1996-tól megjelenő, tizedik évét betöltött lap azóta megizmosodott, a kezdeti 12 helyett előbb 20, majd 40 oldalas lett. Tartalmilag gazdagodott. Címéhez illően fő rovata a Történelem. Ezenkívül politikai, művészettörténeti, egyháztörténeti, nyelvészeti, művelődéstörténeti írások találhatók a lapban. Végül Diákmagazin címmel tíz–tizenkét oldal az ifjúság ismereteit gyarapító történeti írásokat közöl. Az utolsó oldalon lévő kolofon szövege nem túloz: a független erdélyi Történelmi Magazin célja a helyes magyarságtudat erősítése. /Asztalos Lajos: 10 éves a Történelmi Magazin. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Február végén új gyereklapot indít Nagyváradról határon innen és túlra a lap munkatársa, Both Abigél. A havonta jelentkező, határokon átívelő Mákvirág című gyermekújság megjelentetésének utolsó előkészületei zajlanak. A lap kisgyerekeknek készül hatéves kortól tizenkét évesig. Maga a Mákvirág a Bihar megyei gyermekek körében nem ismeretlen. Még 1998-ban a Bihari Napló Kulcsár Andrea és Both Abigél szerkesztésében indított gyermekoldalt ezzel a címmel. A rengeteg levél már akkor bizonyította, szükség van rá. A 2001-es koncepcióváltással eltűnt az újságból a gyermekoldal. 2004 márciusában éledt újjá, amikor a piacon feltűnt a Reggeli Újság, igaz, akkor már csak Both Abigél szerkesztésében. Mindkét Bihar megyei magyar napilap, a Bihari Napló és a Reggeli Újság támogatta abban, hogy a megkedvelt gyermekoldalt lappá fejleszthesse. A 16 oldalas, színes újság márciustól már kapható lesz. /Mákvirágos tavasz. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

,,Házi szerzőkként” köszöntötte február 6-án Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban a Háromszék két munkatársát Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója, kiknek könyvei szinte egy időben jelentek meg. Bogdán László A démon női alakot ölt című verseskötetéről, illetve B. Kovács András Szétszabdalt Székelyföld, helytörténeti írásokat tartalmazó kiadványáról Káli azt mondta, műfajilag különböznek egymástól, abban mégis hasonlítanak, hogy mindkettő ,,vala­miféle krónika”, részei az erdélyi lét kultúrtörténeti vonalának. B. Kovács András Sepsiszentgyörgy ,,várostörténeti vázlataként”, kisebbségi élettapasztalatot továbbadó könyvként beszélt kötetéről. /Mózes László: Krónikák a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

A napokban jelent meg Domokos Ernő és Krajnik Izabella Marketingkutatás /Alutus Kiadó, Csíkszereda/ cím új gazdasági szakkönyve. A Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanárai ezúttal a marketingkutatás módszertanába nyújtanak betekintést. /Ferencz Csaba: Marketingkutatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Berendelték a szenátus külügyi bizottságához Terényi János bukaresti magyar nagykövetet. A felsőházi szaktestület „a magyar vámosok visszaéléseit“ kérné számon a diplomatán. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke felszólításának tesz eleget, a diplomata behívatásával pedig a külügyi bizottság is egyetért. A konzervatív pártvezér szerint a román–magyar határátkelőhelyeken egyes magyar vámosok zaklatják a román turistákat. „Nem szokás, hogy a nagykövetet csak úgy berángassák a parlamentbe. Ha a román államnak kifogásai vannak a határátkelőknél történtekkel kapcsolatban, akkor a diplomáciai úzus szerint előbb a budapesti román nagykövetnek kell érdeklődnie az illetékes magyar hatóságoknál” – fogalmazott a magyar nagykövetség egyik magas rangú tisztségviselője, aki közölte: a diplomáciai képviselethez „meghívó” sem érkezett a szenátusból. A Romania Libera már január 8-i számában arról írt, hogy Nagylaknál a magyar vámosok kiürítik a román állampolgárok gépkocsijainak csomagtartóit. A magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) mindezt cáfolta. /Cseke Péter Tamás: Berendelték a magyar nagykövetet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Egyeztető értekezleten tisztázta a félreértéseket a magyar vámhatóság a román nagykövetség és a román fuvarozók érdekképviseletének illetékeseivel azzal kapcsolatban, hogy a magyar-román határon a vám- és a jövedéki vizsgálat elkülönül egymástól. Elmondta: az egyeztetésre azért volt szükség, mert sajtóhírek szerint a Romániából Magyarországra érkezők túl szigorúnak találták az ellenőrzéseket. /Egyeztetés a román–magyar határállomások ellenőrzéseiről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./

Kovászna megyében 18 000 aláírás összegyűjtését vállalják Tőkés László támogatására, hogy az Európai Parlamenti választásokon független jelöltként induljon – erről döntöttek a Magyar Polgári Szövetség széki szervezetei egyeztető ülésükön. Az MPSZ döntött arról is, hogy támogatja és gyakorlatilag is segíti az SZNT által kezdeményezett autonómia-népszavazást Sepsiszéken. /Farkas Réka: Tervek Tőkés támogatására. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./

Az EP-képviselői mandátumszerzésre akkor lehetünk esélyesek, ha az RMDSZ-vezetés a függetlenül induló Tőkés Lászlót a maga jelöltjének tekintené. Az RMDSZ-nek a két befutó helyre kellene figyelmét és kampányát összpontosítania és hatállyal szakítani kellene mindkét oldalon az egymást lejárató, sokszor igaztalan kampánnyal. Véget kellene vetni a Tőkés László karizmatikus személyiségét kétségbe vonó, a ,,Tőkés a múlté”, a ,,’90-ben kellett volna”, s az ehhez hasonlóknak. Tőkés László szóval és cselekedettel következetesen képviselte az erdélyi magyarság érdekeit, s ha néha keményebben rótt is meg, vagy akár igaztalanul sértett meg egyeseket, ezen, a tét nagyságára való tekintettel, túl kell tennie mindenkinek magát, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Az egység illata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./

A rendőrségen kell számot adnia Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna-gimnázium sportpályájával kapcsolatos elképzeléseiről. Tőkés Lászlót február 12-ére beidézték a nagyváradi rendőrségre. A református egyház nemrég vesztette el a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájáért indított pert, azóta a Rácsok mögött elnevezésű akciósorozathoz a többi történelmi magyar egyház is csatlakozott: Tempfli József római katolikus megyés püspök arról beszélt, bár a sportpálya területe soha nem volt az egyház tulajdona, kiállnak annak visszaszerzése mellett, hiszen iskola nem működhet sportolási lehetőség nélkül. „Azért vagyok püspök, hogy népemet és népem érdekeit védjem – mondta Tempfli József. – Nekünk nem ellenségeink a román ortodoxok, és bízunk az ügy békés rendezésében. ” Az ökumenikus összefogás jegyében a hét minden napján más-más felekezet papjai hirdetnek igét az esti áhítatokon a várad-olaszi református templomban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében Lászlófy Pál elnök állásfoglalást hozott nyilvánosságra, melyben közli, hogy kiállnak a Lorántffy-gimnáziumnak a sportpályáért folytatott küzdelme mellett. /Gergely Gizella: Rendőrségi idézést kapott Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Sólyom László köztársasági elnöknek írt levelet Csatlós Mihály, a felső-háromszéki tanügyi szakszervezet elnöke, arra hívta fel az államelnök figyelmét, hogy az érettségi tételek magyar nyelvű fordítása csak az elkövetkező hónapokban készül el. Csatlós a diszkriminatív helyzet miatt még januárban tiltakozó levelet küldött az RMDSZ-nek, az Oktatási Minisztériumnak és a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségnek, de egyiküktől sem érkezett válasz. Ezek után úgy döntött, a levelet Sólyom Lászlónak is elküldi. /Lukács János: Levél Sólyomnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

A népszavazás, a közmeghallgatás és a közvélemény-kutatás keverékének tartja a székelyföldi belső referendumot a Pro Europa Liga. Az emberjogvédelmi iroda vezetője, Haller István szerint a Székely Nemzeti Tanács autonómiaügyben indított kezdeményezésének nincs semmiféle jogi értéke. A liga elnöke, Smaranda Enache hozzátette, hogy az urnával házalók akaratukon kívül is befolyásolják az autonómia jogosságáról kérdezett személyeket. Enache viszont elismerte, hogy politikai nyomás következtében az SZNT-nek nem volt más választása, ami megfogalmazása szerint így is egy teljesen demokratikus kezdeményezésnek tekinthető. A liga elnöke példaként Dél-Tirol függetlenítési folyamatát említette, melyre a közös Európában került sor. A többségében németek lakta terület az autonómia kiharcolása után Olaszország egyik legszegényebb régiójából virágzó térséggé vált. /Szucher Ervin: PEL: jogilag értéktelen autonómiareferendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Tonk Gabriellát, a kolozsvári Artemis-központ volt ügyvezető igazgatóját, a BBTE Szociológia és Szociális Gondozási kar doktoranduszát a közelmúltban nevezték ki az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság helyettes államtitkárává. A statisztikai adatok szerint évente körülbelül 4000 csecsemőt hagynak a szülészeteken. /Nagy-Hintós Diana: Elhagyott és fogyatékos gyermekek védelmében. Beszélgetés Tonk Gabriella helyettes szakállamtitkárral. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

A Szegedi Orvosi Egyetem és a temesvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közös PHARE-támogatású projektjét indították útnak Temesváron. Az együttműködés a mikrosebészet területén dolgozó rezidens és szakorvosok továbbképzésére, valamint a tudományos kutatásra terjed ki. A másfél éves lefutású projektbe bevonják Arad, Bihar és Szatmár megyét is. /P. L. Zs. : Határ menti együttműködés a mikrosebészetben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

Hatalmas az érdeklődés a román állampolgárok körében az Európai Unió intézményei által meghirdetett munkakörök iránt. A meghirdetett 440 adminisztrátori és titkári állásra Romániából 9213-an jelentkeztek, közülük körülbelül félezren magyarok. A munkavégzés helye az uniós intézmény székhelyétől függően Brüsszel, Strasbourg vagy Luxembourg. /Farcádi Botond: Állásvadászat az Unióban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Ne bízzon abban, hogy a román értelmiség egy része is transzszilván kulturális öntudattal él, mondják Cs. Gyimesi Évának, azonban addig, amíg az ellenkezője bebizonyosodik, ő ezen az állásponton van. A kulturális polifóniát erősíti, hogy Európa Kulturális Fővárosává lett Nagyszeben. A szászok néphimnusza szerint „Erdélyország, türelemnek, / vallásoknak hona vagy. / Légy bástyája szabadságnak, / hűségnek és kitartásnak / mind az idők végéig. ” Cs. Gyimesi Évának ez pozitív üzenet, derűs ellenpélda a „porló szikla” képzavarának mélabús hangulatára. Fölemelőbbnek és himnuszhoz méltóbbnak tartja a régebbi éneket, a „Hej, én édes jó Istenem, / Oltalmazóm, segedelmem” kezdetűt, amelyik nem fullad önsajnálatba, hanem ugyancsak áldással végződik („Jézus, áldd meg Erdély földjét... ”), akárcsak a szászoké. Kié Erdély? címmel a Koinónia Kiadó megjelentetett egy érdekes kis (képes)könyvet, amelyben Kovács András Ferenc, Selyem Zsuzsa, Láng Zsolt, Salat Levente és Visky András egy-egy humoros írása német fordításban is megjelent, a közös szülőföldön való osztozkodáson a román olvasók is tudnának nevetni. Kié Erdély? Visky András írásában a válasz, a Bibliából vett idézettel „Az Úré a föld és annak teljessége”. /Cs. Gyimesi Éva: Áldott Erdély. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Hargita Megye Tanácsa napirendre tűzte a csíki és a gyergyói kulturális központok működési szabályzatát. Idéntől ugyanis három egyenlő rangú és egymással partnerségi viszonyban álló intézmény látja el a kultúrszervezői feladatokat. A csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK), a székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont és a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ együttműködési megállapodást írt alá. /Régiók és kulturális központok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./

Lázas munka zajlik a fogyatékkal élő személyeket foglalkoztató csíkszeredai Handicap Kft. varrodájában: az ott dolgozók a csíkszeredai megyei kórháznak varrják az új ágyneműket. – Számunkra is nagyon fontos ez a megbízatás, hiszen 2-3 hónapra munkát biztosít közel húsz fogyatékkal élő személynek – mondta Fikó Csaba, a Handicap Kft. vezetője. /Forró-Erős Gyöngyi: Új ágynemű belépődíjból. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./

A marosvásárhelyi Gruppen Hecc társulat hetek óta pótszékes előadásokon mutatja be szilveszteri kabaré-előadását. A szövegíró és rendező Nagy István színművész elmondta, hogy tizenhat esztendeje létezik politikai kabaréjuk. Először Gáspárik Attilával léptek fel 1991-ben a bukaresti televízió magyar adásában. Akkor született meg a kabaréjuk két őstípusa: a Pityu és a botcsinálta politikus, akik kisebb-nagyobb kihagyásokkal vissza-visszatértek különböző előadásaikban. Ezt követte 1991-ben az első szilveszteri rádiókabaré-felvétel, akkor állt össze a csapat magja, az alapemberekkel /Szélyes Ferenc, Biluska Annamária, Hunyadi László, Gáspárik Attila és Nagy István, később Kilyén László/. Azután jöttek a többiek a csapatba: Fodor Piroska, Fülöp Bea, Somody Hajnal és legutóbb Henn János. Sok helyen felléptek, többször Bécsben. Egy színész barátjuk, Székely Szabó Zoltán, oda telepedett ki a nyolcvanas években, ő hívta meg a Gruppen Heccet. Voltak már Svájcban, Németországban, Svédországban, Norvégiában, illetve a régi Csehszlovákiában is. A társulat négy tagja eljutott Kanadába is. Azonban a törzshelyük Erdély. Egyik legsikeresebb jelenetük a Gyurcsány naplója volt. A Gruppen Heccet évente 30-40 alkalommal szerepel, ideje lenne már helyet találni egy állandó kabarétársulatnak Marosvásárhelyen. /Karácsonyi Zsigmond: Vidám kesergő a polkáért. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./

A 38. Magyar Filmszemlén Kincses Réka édesapjáról, Kincses Elődről készített, filmje nyerte el a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat. Előzőleg a nagyszebeni ASTRA Film Fest nemzetközi zsűrije is nagydíjat ítélt oda Kincses Réka Balkán bajnok című filmjének. A Balkán bajnokban a rendező az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket a családja életében történt változásokon keresztül mutatja be. A Németországban élő Kincses Réka munkája a berlini filmfőiskolán diplomafilmként készült. A Legjobb látványért kapott díjat a Hargitafürdőn forgatott, számos erdélyi színész közreműködésével született Dolina alkotóközössége, a szintén erdélyi kötődésű Zsigmond Dezső dokumentumfilm kategóriában esélyegyenlőségi díjban részesült. A budai Millenáris Teátrumban tartott díjkiosztón a nemzetközi zsűri Bollók Csaba második játékfilmjét, a Déli-Kárpátok bányaövezetében forgatott szociografikus Iszka utazását választotta a fődíjra. A legjobb női alakítás díját, a Kolozsváron diplomát szerzett Kovács Kata nyerte el a Mészáros Péter Kythera című filmjében nyújtott alakításáért. /”Magyarverő” Balkán bajnok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./