Nem indított bűnvádi eljárást az ügyészség a székelykeresztúri rendőr ellen, aki október 11-én szolgálati fegyverével lelőtte a helyi Kerestély Leventét. Erről az ügyészség szóvivője, Dana-Maria Pop tájékoztatta a Krónikát, a tíz nappal ezelőtt írásban feltett kérdésekre válaszolva. A fiatalembert lopás közben érték tetten a rendőrök. Kerestély a rendőrautóban váratlanul késsel támadt az első ülésen ülő rendőrökre, mindkettőjüket megsebesítve. Egyikük önvédelemből használta a fegyverét; a tüdőlövést kapott fiatalember a helyszínen meghalt. Néhány órával az esemény után Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője elmagyarázta, hogy nem volt indokolt megbilincselve ültetni be a rendőrautóba az előállított fiatalembert. Szemtanúk állították azonban, hogy bilincset is láttak a fiatalember út szélén fekvő holttestén. Az is felkeltette az újságírók figyelmét, hogy – noha a hatóság állítása szerint a rendőrautóban dördültek el a lövések – vérnyomok csak a rendőrautón kívül voltak láthatók. Az ügy azóta is élénken foglalkoztatták a székelykeresztúri közvéleményt. Az ügyészségi közlemény szerint a rendőr jogos önvédelemből használta szolgálati fegyverét, hiszen a késsel támadó fiatalember mindkét járőröző életét veszélyeztette. A vizsgálat során kiderült, az áldozat a lövés pillanatában a rendőrautóban tartózkodott, és nem volt megbilincselve. A lövés után húzták ki a kocsiból, és akkor bilincselték meg. /Gazda Árpád: A halál oka: belső vérzés miatti vérszegénység. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Torockón, Várfalván és Négyfaluban járt a Krónika napilap karavánja. Torockón voltak, akik úgy érezték, a sajtó csak ritkán foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek a helybelieket, a közösséget foglalkoztatják. Nem szól például a Fehér megyei magyar szigeten történő telekfelvásárlásokról, az illegális építkezésekről, amelyekben az évek során a község RMDSZ-színekben megválasztott vezetői is cinkosok voltak. Veres Rudolf torockói polgármester próbálta megmagyarázni a helyzetet: elődeitől örökölte az engedély nélkül épített hétvégi házak ügyét. Várfalván a növénytermesztéssel kapcsolatos információk közlését kérték a felszólalók. Négyfaluban a Csángóházként ismert, nemrég átadott evangélikus közösségi házban elmondták, egyesek késve kapják meg postán a lapot. András József plébános úgy fogalmazott: élete végéig hálás lesz a Krónikának, amely a Hunyad megyei Brádon teljesített szolgálatának éveiben segítsége volt a magyar nyelvvel és kultúrával való kapcsolattartásban. /Krónika-karaván: Segítség a nyelvvel való kapcsolattartásban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Sepsiszentgyörgyön felépül a harmadik görögkeleti templom. A központi katedrális és a baromhegyi templom után a csendőrlaktanya szomszédságában, a Gyár utca sarkán bekerített telken fog állni az új templom. Ennek alapkövét tette le Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke. /Szekeres Attila: Új ortodox templom épül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Dr. Garda Dezső képviselő, erdőügyi szakpolitikus és történész elégedetlen. Kemény szavakkal marasztalta el a Hargita megyei állami erdészetet, amiért ,,formálisan” tesz csupán eleget a törvény előírásainak.,,Akinek erdeje volt, annak a csutakos területeket adják vissza, akinek legelője volt, az erdőt kap vissza, ráadásul nem, miként kellene, a régi helyén, hanem másutt. ” A zűrzavar nem csökken, mindez hatalmas népi elégedetlenséget szül. Jórészt a közbirtokosságokon belül is klikkek kezébe kerül a hatalom, azok önző módon bánnak a közössel. A legbotrányosabbnak: a tulajdonosok jó része azért esik el a visszaszolgáltatástól, mert nem egy helye „eltüntették az aktákat. Az 1946-os gyergyói erdészeti regiszter például szőrén-szálán eltűnt. Szabályos bűntényről van szó, ellopták. A lopást kinyomozta a rendőrség, de a tettesek felelősségre vonása elmaradt. ” Másik visszaélés az, hogy ,az épületeket, erdészházakat, székházakat nem akarja visszaszármaztatni az állami erdészet. Garda Dezsőnek tudomása van arról, hogy tavaly három ellenőrzést is folytattak a központi szervek, mindhárom esetben ,,hatalmas visszaélésekre derült fény – állítja. – Azoknak adtak úgymond vissza erdőt, akiknek semmi nem járt volna. Az illetők gyorsan kitermelték a fát, és maradt hektárak tucatjain a csutak. A korrupció felmérhetetlen! Ez visszaüt az RMDSZ-re is!” Senki nem vonja felelősségre a famaffia tagjai, védettséget élveznek a rendőrségen, a bíróságokon, a közigazgatásban. A múltat idézi fel A székely közbirtokosság /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002/ című kétkötetes monográfiája.,,Az 1921-es földreform, bármennyire is demokratikusnak tekinti a román történelemtudomány, a romániai magyarság számára a földbirtokok elvesztését, a mintagazdaságok tönkretételét jelentette. Ugyanakkor az erdélyi földreform kétharmad részben a legelő és erdőterület, hangsúlyosabban az erdőterület reformját jelentette, vagyis abban a művelési ágban tördelte szét a nagyobb egységeket, amelyben a kis birtoktípusok gazdaságilag nem életképesek” írta könyvében. /B. Kovács András: A famaffia védettséget élvez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Az elmúlt hét végén Homoródfürdőn Őrizzük meg Homoródfürdő értékeit témakörben szervezett konferenciát a Felső-Homoródmente Kistérség Egyesület. Az egyesület sikeres pályázatainak eredményeiként szervezhették meg ezt a konferenciát, akárcsak a Szentegyháza és környéke idegenforgalmi lehetőségei című kötet megjelentetését. A konferencia célja egy olyan közös stratégia kialakítása volt, amelyet az uniós pénzalapok tennének lehetővé a védett területek, a természeti kincsek megóvása érdekében. Bemutatták Burus Tünde főiskolai hallgató Szentegyháza és környéke idegenforgalmi lehetőségei /Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című nagy lélegzetű, gazdagon illusztrált tanulmányát. /Kistérségi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./

Antall Józsefről, a kommunista rendszer utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnökéről nevezik el az Európai Parlament (EP) új brüsszeli épületeinek egyikét. Az EP elnöksége egyhangú támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy a parlament új brüsszeli épületei közül az egyiket Willy Brandtról, a másikat Antall Józsefről nevezzék el. „A néhai miniszterelnök a mai napig úgy él Európa vezető politikusainak emlékezetében, mint a közép-európai demokratikus átmenet meghatározó személyisége. Antall József döntő szerepet játszott Európa békés újraegyesítésében, kompromisszum nélkül hitt a demokráciában és az európai gondolatban” – olvasható a néppártiak nyilatkozatában. /Antall József európai névadó. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./

Erdély a mélyben járva: színes, zsúfolt, zajos lokál. A fiatalok többsége radikálisan kikapcsolódik: fülükben állandó a dugó. Fölfelé haladva fokozatosan eltűnik az a színesség, ami az alantibb népességre jellemző. Különböző méretekre szabott, sajátos csoportízléssel berendezett szeparék emeletei következnek. A szeparék mindenekelőtt nyelvi szempontból különülnek el. Vannak román, magyar és roma termek. Arabok és egyebek. Reformátusok, ortodoxok, római- és görög katolikusok, evangélikus és unitárius, satöbbi, főképpen újprotestáns, szakrális levegőjű szeparék. Különterem a komoly vállalkozóknak. Különtermek az eszmebrókereknek, akik fiatal agyakra és szívekre vadásznak, legyenek a legkülönbözőbb, hatalomra pályázó pártok engedelmes apparatcsikjai. Azután megjön a várva várt vezér, aki mindent megold. A tizenhét éve elhanyagolt bekötő utakra, közterekre, minden problémára ott Brüsszelben, a vezér fogja megírni a pályázatokat. – Az újságírók, akik az erdélyi magyar „való világról” gyökeresen eltérő elbeszéléseket gyártanak, „naponta szembehazudják egymást, lesütött szemmel mennek el”. /Cs. Gyimesi Éva: Erdély, a mélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

A felvidéki születésű történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Benes-dekrétumok ügyében a jelenlegi szlovákiai ellenzéki és kormánypártok között konszenzus van a tekintetben, hogy ezt a történeti kérdést semmilyen formában sem szabad újra megnyitni, még a szlovákiai magyarok állampolgári egyenjogúságát kétségbevonó esetekben sem. Az elmúlt időszakban példátlanul elmérgesedett a magyar–szlovák államközi viszony, Robert Fico szlovák kormányfő az országból való kitiltással fenyegette meg Sólyom László államelnököt. A pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban megerősítette a II. világháború után született Benes-dekrétumokat. A kelet-közép-európai régióban a rendszerváltás óta többféle kísérlet történt a kétoldalú államközi kapcsolatok rendezésére. Az alapszerződések rendszerének volt konszolidáló hatása. Ennek pozitív hozadékát jelentik a kisebb-nagyobb hatékonysággal működő vegyes bizottságok. Magyarország a közös kormányülések kezdeményezésével, a közös fejlesztési, válságkezelési elképzelésekkel (utóbbiak közé tartozik pl. a Roma Évtized Programja) próbálja a politikailag és gazdaságilag gyorsan integrálódó tér kölcsönös előnyeit láthatóvá tenni. A látványos gazdasági eredményeket felmutató Szlovákia számára a biztos csehországi háttértámogatás lehetővé teszi, hogy a magyarországi kapcsolatokban érzékenyen reagáljon minden negatív jelenségre. A negatív trendben 1989 után csak átmeneti javulásokat lehetett regisztrálni. Az elmúlt fél- egy évben pedig többször is a diplomáciai mélypont felé közelített a két ország viszonya. Ebben a kontextusban a rendezetlen történeti viták, történeti gyökerű kisebbségi sérelmek, lezáratlan államközi problémák (Bős-Nagymaros kérdésére), bármikor elővehetőek, és a lokális etnikai konfliktusokkal párosítva azonnal rendszerbe állíthatóak. A két ország katolikus egyházának 2006. júniusi kölcsönös bocsánatkérése, Sólyom László és Ivan Gasparovic köztársasági elnökök elakadni látszó kezdeményezése, Göncz Kinga és Ján Kubis folyamatos kapcsolattartása jelentheti a továbblépés lehetőségét. Malina Hedvig ügye egyedülállónak tekinthető. Maga a szlovák miniszterelnök szeptember végén kormánya bukását előkészítő akcióként értékelte Malina Hedvig esetét. A saját ügyét mindvégig imponáló bátorsággal kezelő Malina Hedvig valószínűleg akkor jár a legjobban, ha sikerülne teljes egészében depolitizálni, és újrakezdett eljárás keretében végére járni az őt ért fizikai bántalmazásnak. Arra a kérdésre, mi a magyarázata annak, hogy Szlovákia parlamentje törvényerőre emelte a Benes-dekrétumokat, amely alapján Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették és kényszermunkára hurcolták őket a kollektív bűnösség elve alapján, Szarka László hangsúlyozta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács láthatóan szeretné néhány szimbolikus döntéssel, törvénnyel korrigálni a két Dzurinda-kormány nyolc éve alatt kialakult toleránsabb nemzetiségpolitikai kontextust. Ennek politikai céljai között az MKP marginalizálása is szerepel. A jelenlegi kormány miniszterelnök-helyettese, a Szlovák Tudományos Akadémia egykori alelnöke, Dusan Caplovic az 1990-es évek végén már könyvet jelentetett meg arról, miként kellene „gátat emelni” az MKP szlovákiai politikai szerepvállalásának. A Selye János Egyetem, vagy a felvidéki magyar közoktatás elleni politikai támadások mögött elsősorban a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt áll. Egy, Magyarországra, valamint a dél-szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági magyar közösségre kiterjedő reprezentatív szociológiai felmérés gyorsjelentése készül el a napokban, amelyet november 15-én mutatnak be. Ebből az látszik, hogy a dél-szlovákiai magyarok egyre nagyobb része tanul meg élni az Európai Unió által kínált munkaerő-piaci, tanulási, kapcsolattartási lehetőségekkel, ugyanakkor egyre tisztábban látja, hogy az Európai Unió önmagában semmit sem old meg. Szarka László Caplovic miniszterelnök-helyettes kérésére elvállalta cseh, lengyel és ukrán kollégákkal együtt a szakértői felkérést a szlovák kormány nemzetiségi tanácsában. A tanács lehetőséget teremt arra, hogy a szakértők különböző kezdeményezéseket tegyenek, amelyek a kisebbségek helyzetének különböző területeiről, a hiányzó jogi szabályozás lehetőségeiről adhatnak konkrét képet. A februárra tervezett első, tényleges munkaülésre szakmai javaslatot fog kidolgozni, amelyek elsősorban a kisebbségi törvény hiányából adódó tisztázatlanságokra, a kisebbségek politikai országos, megyei és lokális képviseletére, valamint a kisebbségi oktatásügy, kultúra helyzetére irányul. /Rostás Szabolcs: Eltüntetni a történelmi csontvázat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Második otthonát avatta november 13-án a vajdahunyadi magyar közösség: hét év alatt immár a második épületét sikerült felavatni a vajdahunyadi Magyar Háznak. Úgy nézem, itt van mindenki azok közül, akik 1989 decemberében RMDSZ-t alapítottak Vajdahunyadon és mindazok, akik később úgy érezték, ez már nem elég: művelődési, ifjúsági szervezetek kellenek – emlékezett avatóbeszédében Winkler Gyula, akit elsősorban a ház megálmodója és megvalósításának fő támogatójaként üdvözölték a vajdahunyadiak. A Magyar Ház első épületét a testvérváros Szombathely önkormányzatának támogatásával sikerült elindítani. A továbbépítésbe besegített az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány is. Az első Magyar Házban folytatott tevékenység hét év alatt túlnőtt a falakon. Az új, tágas “testvérépületben” egy 60-80 személyt befogadó konferenciateremre nyílik az ajtó. Az Új Magyar Szó napilap fotókiállítását nyitották meg az avatóünnepség alkalmával. Az új épület emeleti részén klubhelyiséget, vendégszobákat alakítottak ki. /Gáspár-Barra Réka: Bővülő Magyar Ház Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ November 13-án a frissen felavatott vajdahunyadi Magyar Házban zajlott az RMDSZ kampánya, Winkler Gyula, Bíró Rozália, Kelemen Hunor és Borbély Károly az érdeklődők kérdéseire válaszolt. /Hármas esemény Hunyadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

A Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera közös rendezvény keretében emlékezik meg Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójáról. A háromnaposra tervezett ünnepség változatos programokat ölel fel. November 16-án, Kodály kórushangverseny lesz a Farkas utcai református templom. November 17-én zenetudományi konferenciát tartanak. Megnyitják a Kodály Zoltán emlékkiállítást. A Kolozsvári Magyar Opera előadja Kodály Zoltán: Székely fonóját. November 18-án, a zárónapon Kodály emlékhangverseny lesz. /Turánitz J. Lajos: Kodály Zoltán Emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Székhelyén, a székelykeresztúri művelődési házban lép fel november 14-én a Pipacsok Néptáncegyüttes, a csapat november 9-étől Erdély több városában adta elő a Paraszt Dekameron című táncjátékot. A Dimény Levente és László Csaba rendezésében létrejött produkciót több városban adták elő a napokban, egy hónapja pedig magyarországi turnén is jártak. A félhivatásos státusban működő Pipacsok húsz éve alakult, és táncosai hozzájárultak két hivatásos együttes – a Háromszék és az Udvarhely Néptáncműhely – létrejöttéhez. /Turnét zár a húszéves Pipacsok együttes. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Hódmezővásárhelyen az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából rendezett városi megemlékezés kiemelkedő sikerére tekintettel közgyűlési határozat szintjére emelték a Nemzeti Emlékezés Hetének gondolatát. A közgyűlési határozat értelmében ezután minden év október 23. napját követő hét városi programját ennek a gondolatnak a jegyében alakítják, s az ebben az időszakban szervezett rendezvényekbe bevonják a diákokat. Az élő ‘56-osok, a Gulagot, a II. világháborút megjártak és a Fehér Gárda mozgalomban részt vett túlélők – az utóbbinak halálbüntetéssel sújtott áldozatai is voltak – személyes emlékeikről tartanak beszámolókat. Dr. Grezsa István Németh László szavait idézte: ,,Az ifjúságnak joga, hogy az élet igényeit és eszméit újrafogalmazza. A halál ott kezdődik, ahol erről a jogáról tudatlanságból vagy a könnyebbet keresve lemond. ” A hódmezővásárhelyiek kezdeményezik, hogy minden Kárpát-medencei magyar település szervezze meg a magyar nemzeti emlékezet hetét október 23. nemzeti ünnepéhez kötődően. „Át kell építenünk társadalmunk hatalmi struktúráját – idézik ismételten Németh Lászlót –, hogy a gerinc megint a test középpontjába kerüljön, s olyan vezérlőréteget kell uralomra juttatnunk, amelynek tudomása van a testről és helyzetéről. ”Hódmezővásárhelyen a közgyűlésen az anyaország határain kívül élő magyarok hagyományőrző és kulturális programjainak támogatására 28 ügyben döntöttek. Erre a célra 18 millió forintot különítettek el. /Sylvester Lajos: A Nemzeti Emlékezés Hete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Aradon a Szentháromság-szobor újrafelállítása kapcsán sikerült korrigálni egy korábbi helytörténeti tévedést. Nem 1902-ben, nem is 1905-ben helyezték el a színház előtti téren, ahogy az eddigi monográfiákban szerepelt, hanem 1901. június 2-án. 1901. szeptemberében felavatták Erzsébet királyné mellszobrát /Zala György alkotását/ Aradon a megyeháza kertjében, majd Darányi János büsztjét a Baross (ma Eminescu) parkban. Darányi doktor a város s híres tiszti főorvosa, első magánkórházának megalapítója volt a 19. században. Az aradi Erzsébet királyné szobrot 1919-ben bontották le. A szobor átkerült Makóra és a mai napig a városi múzeum udvarát díszíti. /Puskel Péter: Hol vannak, mi lett a sorsuk? Aradi köztéri szobrok a múlt századelőn. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

Másodszor lépett közönség elő virágfestményeivel Radulescu-Racsov Teodóra, a Temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubja szervezésében állította ki alkotásait a Kós Károly Közösségi Központban. A Virágok című tárlatot 26 olajfestmény alkotja. Radulescu-Racsov Teodóra gépészmérnökként dolgozott, a festészetre csak nyugdíjba vonulása után “adta a fejét”. /P. L. Zs. : Csokornyi virágfestmény. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

Vidám színű tájképek és csendéletek fogadták az Adorjáni Mária nagyenyedi festőművész kiállítása iránt érdeklődőket Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. A 27 festmény nagyrészt torockói házakat és utcákat, illetve Enyed környéki falurészleteket megörökítő tájkép, mellettük krizantémokat, rózsákat ábrázoló csendéletek láthatóak. /Sz. B. : Adorjáni Mária kiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

November derekán kerül ki a nyomdából Jancsó Árpád temesvári út- és hídépítő mérnök, több helytörténeti kötet szerzőjének legújabb könyve: A Bega, a Bánság elkényeztetett folyója /Szórvány Alapítvány, Mirton Kiadó, Temesvár, Helyzet-Kép sorozat/ A korabeli fényképekkel, reprodukciókkal, térképekkel, Bega-ábrázolásokkal illusztrált könyv a folyó történetét, forrását, nevének eredetét, szabályozását járja körül. “Ha az emberek nem avatkoztak volna közbe, a Bega a Temesbe torkolló patak maradt volna” – állította Jancsó Árpád. Nyolc-kilenc évi kutatómunka eredménye a terjedelmes dokumentumkötet, mely a Begának Nagybecskerek fejlődésében játszott szerepére is kitér. A Bega meghatározó volt Temesvár történetében: mocsarai védték a várat, a vize hajtotta a malmokat, szállítani lehetett rajta. Keveset írtak erről: a magyar állam 1902 és 1917 között építtette meg a modern hajózható csatornát. A két utódállamban úgy beszélnek róla, hogy egyszer csak megvalósult a csatorna. /Pataky Lehel Zsolt: A Bega kényeztetése. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

Kolozsvárt bemutató, gyerekeknek ajánlott könyv /Kincses képeskönyv – Kolozsvár/ jelent meg a Koinónia Kiadó gondozásában. Ez a képeskönyv a hét végi Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Szép Könyv versenyének fődíját nyerte el. Visky András, a Koinónia Kiadó igazgatója mindazoknak ajánlotta a könyvet, akiknek bármiféle közük van a városhoz. Kincses képeskönyv címmel a Koinónia sorozatot tervez, előkészületben van a Budát, Brassót, Marosvásárhelyt, Nagyszebent, Nagyváradot, Pécset, Pestet, Segesvárt és Visegrádot bemutató kötet. /Rostás-Péter Emese: Színes képek egy város életéből. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

November 14-én tartották Nagyszebenben a harmadik magyar-román közös kormányülést. Gyorsforgalmi út épül jövőre Nyíregyháza és Nagybánya között, Budapestet Bukaresten át Konstancával összekötő gyorsvasutat és a Nabucco-projekt keretében földgáz-vezetéket terveznek, 240 millió eurós uniós forrásból kötik össze újra közúttal-vasúttal a múlt században egymástól elvágott romániai és magyarországi szomszédtelepüléseket, hidak épülnek a Körösön és a Maroson, sokasodnak a közös beruházások, bővül a turizmus, az innovációs és az egyetemi együttműködés, folytatódik egyes tanintézmények közös finanszírozása, műemlékeket restaurálnak, emlékműveket állítanak és emlékhelyeket létesítenek vagy bővítnek közös erővel és kölcsönösen támogatják a kisebbségkutatást – lényegében ezekről állapodott meg a magyar és a román kormány. A harmadik közös kormányülés hangsúlyosan foglalkozott a romániai magyar és a magyarországi román közösség elvárásaival is. Calin Popescu Tariceanu és a román kormány tagjai katonai tiszteletadással fogadták Nagyszeben főterén a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormányküldöttséget. A magyar miniszterelnök a kora reggeli órákban találkozott a RMDSZ vezető politikusaival, akik a kormányüléssel kapcsolatos kérdések mellett az Európai Parlamenti választásokat megelőző kampányról is tájékoztatták őt. /Gyurcsány Ferenc: Előre kell menni, és építkezni kell. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a román Bel- és közigazgatási Reformügyi Minisztérium közös nyilatkozatot írt alá Romániának a schengeni térséghez való csatlakozása folyamatát támogató együttműködésről. E két tárca egy másik közös nyilatkozatot fogadott el a nagysebességű, az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasútvonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Bukarest–Konstanca vonalon. A romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a magyar Miniszterelnöki Hivatal között jegyzőkönyv született a kisebbségvédelmi kutatások területére vonatkozó együttműködésről. Együttműködési megállapodás szól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a román Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium között a két tagállam együttműködéséről a közös érdekeket szolgáló, európai forrásokból társfinanszírozandó projektek támogatására. Együttműködési memorandum jött létre a magyar Pénzügyminisztérium, valamint a román Gazdasági és Pénzügyminisztérium között az állami támogatási szabályok végrehajtása területén való munka összehangolásáról. További tíz témában is megegyeztek a felek, az erről szóló dokumentumok egy részét már aláírták vagy véglegesítették. Így a két ország együttműködik a jövőben a légtérrendészeti feladatok terén. Az oktatási együttműködésről is külön dokumentum szól. Többek közt eldöntötték, hogy közösen támogatják a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontot, a bukaresti Ady Líceumot. Feladatok együttes teljesítésében egyezett meg a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium a román Munkaügyi-, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériummal. Közigazgatási megállapodást is tető alá hozott a két kormány. A további dokumentumok között szerepel az együttműködési jegyzőkönyv a magyar és a román igazságügyi minisztérium között. Szándéknyilatkozat rendelkezik az APEH és a román pénzügyigazgatási nemzeti ügynökség között az adóigazgatási együttműködésről, akárcsak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a román Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium között a közös érdekű tevékenységekről. Munkaterv szabályozza a két ország egészségügyi tárcája közötti, jövő évre vonatkozó, határon átívelő együttműködést. A magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Közlekedési Minisztérium közös nyilatkozatot adott ki a magyar-román határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak infrastruktúrájának összehangolt kialakításáról, fejlesztéséről és korszerűsítéséről. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Hírközlési és Informatikai Minisztérium közötti protokoll a magyar-román hírközlési és informatikai stratégiai együttműködési program kialakítását irányozza elő. /Túllépve a retorikán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Tizenöt megállapodást írtak alá a román–magyar kormányülésen. Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai munkaerő előtt. Tariceanu kormányfő elvi alapon üdvözölte a magyar lépést, nyilatkozatából kiderült: nem ujjong különösebben a román munkaerő-exportért, hiszen Románia is munkaerőhiánnyal küszködik. A közös kormányülést másfél óra alatt befejezték. Gyurcsány Ferenc kormányfő Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozott, és károsnak nevezte az erdélyi magyar közösség megbontására irányuló törekvéseket. Hosszasabban ebédeltek, így végül elmaradt Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő Nagyszeben felújított óvárosába tervezett sétája. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány kissé „beszólt” a Demokrata Pártnak, amely szerinte „az elnök pártja”, és amely akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását. Felidézte: amikor megalakult a román többpárti koalíció, amely Traian Basescu államfő demokrata pártját is magában foglalta, még egység volt az akkori kormánypártok között a tervezetet illetően. A vendéglátó fél kínosan ügyelt arra, hogy szigorúan csak azt adják vissza a magyar félnek, amit egy évvel ezelőtt kaptak Budapesten. Így például a kormányülés elején tartott miniszterelnöki köszöntőket csupán a román közszolgálati tévé közvetíthette, tőlük vették át más csatornák is az anyagot. Előre lehetett tudni azt is, miben állapodnak meg a két ország kormányai. Göncz Kinga magyar külügyminiszter azt nyilatkozta, a budapesti küldöttség előre kész dokumentumokkal érkezett Nagyszebenbe, így a megállapodásoknak már csak az aláírása maradt hátra. /Mihály László: Szebenben nyit Budapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A tervezett három óra helyett egyórásra rövidítették a találkozó időtartamát. Gyurcsány Ferenc elmondta, a két nép történelme során nagyon sok feszültség halmozódott fel, úgy lehet előrelépni, ha nem követjük el apáink hibáit, bűneit. „Ma már természetes, hogy Magyarországra különleges felelősség hárul a Kárpát-medence legnagyobb magyar kisebbsége, a romániai iránt, és fontos, hogy Bukarest ebben a törekvésben ne lásson többet, mint ami benne van” – hangoztatta. Calin Popescu-Tariceanu szerint a két ország viszonyában az összekötő kapocs szerepét töltik be a nemzeti kisebbségek. Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter a vele készült interjúban arra a kérdésre, hogy elmúltak a kormány és a Magyar Szocialista Párt félelmei a 23 millió román munkavállalóval kapcsolatban, kijelentette, nem voltak félelmeik. Felmerült-e az erdélyi autonómiatörekvések kérdése a közös kormányülésen? – hangzott a kérdés. Napirendszerűen nem volt téma, válaszolta Kiss Péter. A magyar kormány álláspontja: az autonómia a többségi és kisebbségi nemzet közösen kialakított szándékának lehet eredménye. /Rostás Szabolcs: Nagyszebeni „egységcsomag”. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Kormányban és ellenzékben is következetes álláspontot képviselt a Demokrata Párt (PD) a kisebbségi törvénytervezetről – jelentette ki Emil Boc, a politikai alakulat elnöke. Boc Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök nyilatkozatára reagált, miszerint Budapestről úgy látszik: a kormánykoalícióban maradt liberális párt és az RMDSZ továbbra is nyitott e témában, de a demokraták álláspontja változott. Boc hangsúlyozta: a jogszabály „ellentmond” Románia alkotmányának. A demokrata pártelnök azzal magyarázza Gyurcsány nyilatkozatát, hogy „a magyar miniszterelnök is sokszor úgy beszél, mint Adrian Cioroianu román külügyminiszter”. A Realitatea TV úgy tudósított: Gyurcsány támadást intézett a PD ellen azzal, hogy Traian Basescu államfő pártjának minősítette a demokratákat. /”Szóváltás”Gyurcsány és Boc között. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Az erdélyi magyarság egységének szükségességét hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök azon a megbeszélésen, amelyet a nagyszebeni román–magyar kormányülést megelőzően folytatott le Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Noha a hivatalos programban nem szerepelt, mind a magyar kormányfő, mind Markó Béla nyilatkozott a sajtónak. „A választások során először nézhetünk szembe azzal a fenyegetettséggel, hogy megszüntetve az erdélyi magyarság egységes képviseletének az esélyét, a legrosszabb következik be” – mondta Gyurcsány, majd kijelentette, nem hiszi, hogy lenne alternatívája az egységes képviseletnek. A kormányfő hangsúlyozta: károsnak tekintik és kifejezetten rossz szemmel nézik azt a folyamatot, amelyben „az a legfontosabb, hogyan lehet megosztani az erdélyi magyarságot”. Markó Béla szövetségi elnök szerint az együttes kormányülések azért fontosak, mert kényszerítik a két kormányt, a tárcákat arra, hogy számot vessenek a megoldásra váró kérdésekkel, a szükséges döntésekkel. A Fidesz magyar szempontból sikertelennek tartja a nagyszebeni magyar–román kormányülést, amelynek időzítése az ellenzéki párt szerint azt jelzi, hogy Gyurcsány Ferenc az RMDSZ mellett beszállt a román EP-választási kampányba – mondta Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes tagja. A politikus szerint Gyurcsány Ferenc állami eszközöket felhasználva szállt be az RMDSZ mellett a választások csatározásaiba. /Simon Judit: Gyurcsány az egységért aggódik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Veszített szenzációjából a román és a magyar kormány együttes ülése. Aláírnak néhány egyezményt, megállapodást, félszóval felemlegetik az egymás területén élő kisebbségek nehéz sorsát, majd mindenki hazamegy. Nem lehet mondani, hogy egyáltalán nem lett volna hozadéka a két kabinet eddigi találkozóinak. Megnyitották a csíkszeredai konzulátust, létrehozták a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézetet, s megtörtént a határ menti térségeket összekötő néhány hídverés. Az erdélyi magyarság számára igazán fontos ügyek azonban minden alkalommal lemaradtak a napirendről. A különböző autonómiaformákról, a magyar egyetemről ezúttal sem tárgyaltak, ezért nem csak a román fél okolható. Gyurcsány Ferrenc elmondta, hogy a két népet továbbra is sok minden összeköti, a múlt keserűségeit magunk mögött kell hagynunk, közös jövőt kell építenünk. Gyurcsány bejelentette, minden szakképesítéssel rendelkező román állampolgár előtt megnyitják a magyar munkaerőpiacot. Gyurcsányék néhány éve még huszonkétmillió román bevándorlóval riogatta a választókat. Megkésett gesztusok, a fontos dolgok elhallgatása, így alakulnak a magyar―magyar, illetve a magyar―román kapcsolatok. /Farkas Réka: Elmaradt és megkésett gesztusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

Épeszű ember nem nézheti jó szemmel azt, ha két nagystílű hazárdjátékos dönt a sorsát illető kérdésekről. Főleg akkor nem, ha egyiküket már elkapták, amint blöffölt. Ezért nem rajong a lap munkatársa a november 14-én nagy csinnadrattával levezényelt román–magyar együttes kormányülésért. Az esemény deklarált céljai között számos nagy horderejűnek ható gazdasági egyezmény szerepelt. A magyarországi munkapiac megnyitása román állampolgárok előtt kétélű fegyver. Egyrészt, szélesebb választási lehetőséget nyújt az egyénnek, másrészt fokozza a kivándorlást. Bukarestben bizonyára ezért gondolták úgy, hogy a növekvő hazai munkaerőhiány nem túl nagy ár. Más sarkalatos pontja a tárgyalásnak a két ország közötti úthálózat bővítésével kapcsolatos. Balkáni szinten is kevés az olyan térség, ahol annyira csapnivaló lenne a közlekedés, mint Erdélyben. Moldvában négysávos országutak vannak a nyomorgó falvak mellett. Másfél évtizeden keresztül politikai színezettől függetlenül valamennyi román kormány ezt erősítette. Ezért elsősorban az erdélyi úthálózatot kellene fejleszteni. Vannak olyan dolgok, amelyek miatt egy tisztességes magyar kormány nem ült volna egy asztalhoz a bukaresti miniszterekkel. Ilyen a tanügyi törvény magyar közösséget érintő része. A román miniszterelnök magyar kollégájához méltót hazudott a magyar sajtónak: azt állította, hogy Romániában a kisebbségekhez tartozó gyerekeknek évek óta (sic!) idegen nyelvként tanítják a román nyelvet. Valójában nagy nehezen eljutott oda a román törvénykezés, hogy legalább az elemi osztályokban tesz némi különbséget a román anyanyelvűek és a többi tanuló között, de ez még nagyon kevés. Az állami finanszírozású magyar egyetem ügyéről szintén nem tárgyaltak. A mostani tárgyaláson cinkosok ültek össze, utakat és egyebeket egyeztetni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Utak és cinkosok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Románia választás előtt áll. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezért tett olyan megállapításokat, amelyek a romániai EP-választásokhoz kapcsolódnak. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a romániai magyarság brüsszeli képviselet nélkül maradhat. Gyurcsány hazai riválisa, Orbán Viktor részt is vesz az egyik jelölt kampányában. Gyurcsány nyomatékosan leszögezte: a román államelnök által „felügyelt” Demokrata Pártot tartja felelősnek amiatt, hogy a kormánykoalíció kialakításakor ígéretesen indult, és a 2005-ös bukaresti közös kormányülésen még hangsúlyos kérdésként napirenden levő romániai kisebbségi törvény zátonyra futott. Azt már csak hozzágondolhatta a magyar miniszterelnök, hogy ugyanazt a Traian Basescut terheli a felelősség, „amiért Tőkésék eléggé kikupálódhattak ahhoz, hogy zsarolási pozícióba kerüljenek az RMDSZ-szel szemben”, állította a lap főszerkesztője. Salamon Márton László örvendetesnek tartja, hogy a kétoldalú kapcsolatokban a hangsúlyok a szimbolikus térből egyre inkább a gazdaság területeire költöznek. /Salamon Márton László: Kikupálás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

A Konzervatív Párt nagyszabású akciót tart november 15-én Marosvásárhelyen a Székelyföldön kisebbségben élő, s szerintük magyar elnyomás alatt nyögő románok érdekében. A rendezvényen a székelyföldi románok státusáról fognak tárgyalni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette, a Konzervatív Pártnak már a léte is bizonyítja, hogy milyen súlyos problémák vannak a román politikai életben, hiszen ennek a pártnak sem programja, sem céljai, sem ideológiája nem tisztázott. A magyarellenességbe kapaszkodva próbálnak szavazatokat gyűjteni. Észre sem veszik, hogy milyen ostobák, mert ha valaki szerint az erdélyi románok helyzetét külön kell szabályozni a többi románokétól eltérően, az azt jelenti, hogy Erdélynek külön státusa van. Ebből logikusan következik tulajdonképpen az, hogy a románok státusát is szabályozni kell és más közösségekét is. Ez végső soron feltételezi Erdély külön státusát Románián belül, illetve Erdély autonómiáját. A történelem kereke visszafordítható. /Mózes Edith: Markó Béla: A Konzervatív Párt valójában Erdély autonómiáját szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Romániában még mindig kirakatdemokrácia uralkodik. A kilencvenes évek elején megjelent román nacionalizmus nem tűnt el. Problematikus pont a magyar kisebbség meghatározása, megértése. A korábbi, többségi elit felől jövő demokratikusan kisebbségbarát próbálkozásoknak a többség viselkedésében és mentalitásában hatástalanok maradtak. A szabad választások nem a kormányzati teljesítmények értékelését jelentik, hanem az identitás, a nemzeti hovatartozás hangos és agresszív kinyilvánítását egy kisebbség ellenében. /Lokodi Imre: A pincében. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1989-ben a hallgatás falát döntötte le, azóta pedig a halogatás falait döntögeti Tőkés László – ezzel köszöntötték Backamadarason a független európai parlamenti képviselőjelöltet, aki Maros megyei falvakba látogatott el barátai és támogatói társaságában. Tisztában vagyunk azzal, hogy mit tud és mit nem tud Tőkés: nem tud hazudni, megalkudni és neptunos ,,magyar” politikát folytatni, és azzal is tisztában vagyunk, hogy kicsoda: az az ember, aki után az erdélyi magyarság elindulhat az EU-ba – hangzott el. Soltész Miklós KDNP-s képviselő szerint nemcsak Erdélynek van szüksége a püspökre, hanem Kis-Magyarországnak is, amint ez 2004. december 5-én nyilvánvaló lett. Magyar embereknek csak hiteles jelöltet szabad állítani, nem olyanokat, akik december 1-jén Erdély elcsatolására koccintottak a románokkal és Medgyessyvel – jelentette ki Gyulakután az egyik hozzászóló, Makfalván pedig a 90-ben elszalasztott, de most érvényesíthető lehetőségről beszélt Borbély Zsolt Attila politológus. Tőkés László Szovátán kifejtette: hamarosan eldől az EU-ban, hogy merre tart a magyar nemzet. A múlt század a magyar pusztulásé volt, legyen a mostani a magyar feltámadásé, ne utasítsuk el az újabb kegyelmi idő megragadását. A felszólalók között volt Deák Károly városi tanácstag is, aki számon kérte tőle ,,a magyarság megosztását”. Szavait hangos morajlás kísérte, végül Tőkés közbenjárásával befejezhette mondandóját. /A halogatás falait kívánja ledönteni Tőkés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

A november 25-i európai parlamenti választások lezajlásáig a kulisszák mögött folynak a harcok a Szatmári Megyei Tanács elnöki székéért. Három héttel ezelőtt Szabó István RMDSZ-es tanácselnök egészségi állapotára hivatkozva lemondott elnöki és képviselő-testületi mandátumáról egyaránt. Csehi Árpád, a megyei RMDSZ-szervezet vezetője elmondta, ragaszkodnak a 2004-ben a Szociáldemokrata Párttal megkötött protokollumhoz. A megállapodás szerint az elnöki tisztség az RMDSZ-t illeti meg, míg a két alelnöki szék a Szociáldemokrata Párté (PSD) lenne. /Babos Krisztina: Az RMDSZ ragaszkodik a székhez. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint biztosra vehető, hogy Bányai József kolozsvári jogászt nemsokára kinevezik a két hete üresen álló alprefektusi tisztségbe. Calin Platon alprefektus prefektussá való avanzsálása után az RMDSZ-nek három jelöltje is volt az üresen maradt tisztségre, de a választás végül Bányai Józsefre esett. Markó Béla a napokban Kolozsváron tett látogatása alkalmával megerősítette a szövetség Bányai személyére vonatkozó döntését. A Nemzeti Liberális Párt Kolozs megyei szervezete azért ellenzi az RMDSZ jelölte alprefektus kinevezését, mivel a megyei tanácsnak mindkét alelnöke magyar. /Lázár Lehel: Liberális akadékoskodás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

A Krónika-karaván magyarfenesi állomásán egyes olvasók leszögezték, az emberek megundorodtak politikától. Örömmel vennék, ha többet írnának a népszokásokról, a magyar kultúráról. Tordaszentlászlón a Krónika kiegyensúlyozottságát méltányolta Boldizsár Zeyk Zoltán. Szinte valamennyi jelenlévő amellett érvelt, hogy az egyháznak a közéleti kérdésekben is állást kell foglalnia. „Nem én szóltam közbe szeptember 6-án, tehát nem rajtam múlt, hogy a Tőkés Lászlót támogató polgári oldal és az RMDSZ közötti megállapodás elmaradt” – jelentette ki a Krónika baróti találkozóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Hozzátette: a megállapodás azon bukott el, hogy az RMDSZ képtelen volt elfogadni a Tőkés László által támasztott feltételeket. Szerinte azért sem jöhetett létre a megállapodás, mert míg Tőkés László egyértelműen rendszerváltást sürget az RMDSZ-ben, a szövetség megelégszik a pillanatnyi megoldáskereséssel. A kiábrándultság alátámasztásaként egy olvasó elmondta, hogy a baróti RMDSZ több mint kétezres tagságából hatan fizetnek tagsági díjat, a szervezet legutóbbi tisztújító közgyűlésén pedig mindössze huszonhárman vettek részt. /Krónika-karaván: Az újság tájékoztasson és szórakoztasson. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

A Sapientia, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ egyelőre csak ideiglenes működési engedélyt birtokol. Az első hat szak engedélyezésének előkészítése már javában zajlik, december közepén nyújtják be az Oktatási Minisztériumnak a szóban forgó szakok akkreditációs kérvényét. Az EMTE-n összesen 19 szak működik. Az egyetemen öt évvel ezelőtt a felsőoktatási intézmény hét szak ideiglenes működését hagyták jóvá kormányhatározatban. Ezek száma folyamatosan nőtt, akárcsak a diákoké, akik létszáma a kezdeti 371-ről 2205-re duzzadt, a 2006-os adatok szerint. Hasonló látványos növekedés tapasztalható az oktatói állások számát illetően, kezdetben 73 posztot töltöttek be, 2006-ban azonban az oktatók száma elérte már a 339-et. Az oktatás minőségével kapcsolatban a kétely főként az oktatási nyelv miatt riválisnak számító Babes–Bolyai Tudományegyetemen oktató tanárokban él, és ez a jelenlegi magyar kormányra is kiterjed. A budapesti kabinet nagyobb beleszólást kért az egyetem dolgaiba, s ennek szellemében Papp Z. Attila korábban közölte: a felek ezentúl közösen döntenek majd arról, hogy milyen szakokat indítanak vagy szüntetnek meg. Tény viszont az, hogy az eddig végzett diákok eredményei nem támasztják alá a nagyfokú bizalmatlanságot, az államvizsgázó diákok jelentős része sikerrel szerzi meg a diplomát más romániai egyetemek által felállított vizsgabizottságok előtt. /Borbély Tamás: Végleges akkreditáció előtt áll az EMTE – mikor lesz román állami támogatás? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./