Adventi műsorral látogattak el a csáki Caritas öregotthonába a Csiky Gergely Színház /Temesvár/ művészei. Fall Ilona és Kocsárdi Levente előadását követően a bábosok a Három kismalac című bábjátékkal örvendeztették meg az otthon lakóit. A Heti Új Szó munkatársai – akárcsak az előző esztendőkben – az adventi várakozás napjaiban a 2006 évi Mindenki Kalendáriumával ajándékozták meg a csáki Caritas otthonának lakóit. Kóbor György kanonok beszámolt arról, hogy a száznál több munkatársával több mint 10. 000 rászorulónak nyújtanak megélhetési segélyt, s a helyi öregotthon és gyermekotthon mellett újabban ifjúsági otthon működtetését is vállalják. A Caritas kiterjedt segélyakcióinak egyik fő forrása a gazdálkodás, a földjeiken megtermett búzából kenyér készül a rászorulóknak, a sajátkészítésű napraforgó olajjal látnak el számos szociális intézményt. A csáki Caritas az árvíz első napjától részt vett a károsultak megsegítésében. Hetven napon keresztül látták el kenyérrel a világtól elszigetelt torontálkeresztesieket. Ősszel öt fűthető lakó konténert szállítottak ki a még mindig lakás nélküli családoknak. Több, mint 500 Mikulás-csomagot adtak át az árvízsújtotta falvakban. A Caritas legújabb megvalósítása az ifjúsági otthon, itt árvaházakból kikerült fiataloknak nyújtanak lehetőséget életük, családjuk megalapozásához. Csákon jövőre megkezdi tevékenységét a Szent Ilona Háznak nevezett járóbeteg-gondozó és rehabilitációs központ. A Szent Ilona Házra és a többi tevékenységeikre eddig nem kaptak semmilyen állami támogatást, pedig a betegek és az itt nevelt mind román állampolgárok. Ehelyett elég sok adót és a legkülönfélébb címen kirótt illetéket kell fizetniük. A helyzetért nagyban hibáztatható az ortodox egyház is, mert a törvényhozók nagy része ortodox vallású. Nem törődnek a szociális oldallal. /Jantó-Petneházy István: Állami támogatás nélkül is, tízezrek megsegítésére törekszik a Csáki Caritas. = Heti Új Szó (Temesvár), dec. 16./

Temesváron a Gyárvárosi Szülők Egyesülete a múlt héten, a Kós Károly Közösségi Központban bábos találkozót és kézműves fesztivált szervezett, óvodások, kis- és általános iskolások számára. A házigazda iskola, negyedik osztálya a Pacsirtapört adta elő, az ötödikesek, A tulipánlány című mesét. Felléptek még a felsőbányai vendégek, a Bartók Béla Elméleti Líceum csoportja és egy óvodás csoport. /Bábos találkozó, hagyományteremtő szándékkal. = Heti Új Szó (Temesvár), dec. 16./

Második alkalommal szerveznek nemzetiségi fesztivált Zilahon, melynek keretében magyarok, romák, svábok, szlovákok mutatkoznak be sajátos programmal. A fesztivált december 15-én nyitották meg kollokviummal. A megye nemzetiségeit tanárok, helyi politikusok, képzőművészek képviselték, akik a művelődési tevékenységet, valamint az együttélés hagyományait ismertették. Megnyitották Szabó Vilmos, Szabó Attila és Váncza Edit képzőművészek közös kiállítását. /Fesztivál Zilahon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Elhunyt Huszár Sándor /Kolozsvár, 1929. ápr. 15. – Békéscsaba, 2005. dec. 13./ szerkesztő, író, „főembereink” egyike volt a hetvenes-nyolcvanas években, írta róla Horváth Andor. Utolsó éveiben terjedelmes naplóján dolgozott, amelyből eddig csupán részletek láttak napvilágot. Elvégezte a Bolyai Tudományegyetemen a filozófia szakot. Első főszerkesztője, Gáll Ernő egy táviratot lobogtatva közölte vele: „Jöjjön, nézze! Kinevezték írónak!” Huszár Sándor a kolozsvári Igazság, majd az Utunk szerkesztője volt 1964-ig, akkor a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója lett. Írótársaival készített interjú-kötete Az író asztalánál /1969/ címmel jelent meg. Az 1970-ben Bukarestben induló új hetilap, az A Hét főszerkesztője lett, 1983 októberében leváltották. 1982-ben megjelent könyvének ezt a címet adta: Vallomások egy bűntelen nemzedék elkárhozásáról. 1983-tól 1988-ig az Előre napilap szerkesztője volt, majd áttelepült Magyarországra. Szegeden élt, majd az utolsó időben Békéscsabán. /Horváth Andor: A szerződő ember. Huszár Sándor (1929-2005). = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

A nagybányai Nicolae Iorga Iskola a megye egyik legjobb hírnévnek örvendő általános iskolája. A magyar nyelvű oktatás egyik fellegváraként is számon tartják. Az iskolát 1959-ben létesítették. A magyar tagozaton tizennyolcan tanítanak, ebből tizenketten magyar nemzetiségűek. Hat tanár mindkét tagozaton tanít, olyan tantárgyakat, mint a testnevelés, technológia, a román nyelven tanított történelem és a földrajz. A román tagozaton hatvanhét tanár tevékenykedik. /Tamási Attila: Ünnepi hangulatban a Nicolae Iorga Iskola. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 16./

Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály és József Attila emlékének szentelte idei, hagyományos év végi tárlatát Kolozsváron az Erdélyi Művészpedagógusok Egyesülete (EMME). Különleges műfaji, stílus- és művészi felfogásbeli változatosság jellemzi a kiállítást. /Kép és líra az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

A Polis Kiadó újdonságai között a bestseller Fazekas István Hetedíziglen című könyve, egy bukovinai székely családi krónikája, második, javított kiadásban. Bánffy Katalin Ének az életből címmel megjelent kötete hasonlóképpen családtörténet, ezúttal egy erdélyi arisztokrata családé. Széles Klára Lelkünkre így ül ez a kor című kötetének alcíme: Szubjektív nemzedéktörténet Lászlóffy Aladárral 1956–2004. A dokumentumokra is épülő történet szól két ember: Lászlóffy Aladár és Széles Klára kapcsolatáról. /F. I.: Szemelgetés a Polis könyvkínálatából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Kolozsváron Veress Károly filozófus, a Bolyai Társaság elnöke mutatta be Borsos Szabolcs A perszonalizmus mint az önismeret filozófiája című kötetét. Borsos Szabolcs egyike filozófia szakos diákjainak, akinek doktori disszertációját megszerkesztett szövegként sikerült most kiadni. Jakabffy Tamás a Schola Gregoriana Monostoriensis énekegyüttes vezetője a nemrég Budapesten kiadott Natalis Invicti című CD-t ismertette. A CD-n nem csak kifejezetten karácsonyi, hanem a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó feldolgozások is megtalálhatók. – Különlegessége, hogy a CD borítón a latin szöveg mellett megjelenik a román és a magyar fordítás is. Emellett még 150 katolikus vagy volt katolikus templom fotóiban is gyönyörködhetnek azok, akik megvásárolják a CD-t. /D. I.: Filozófia és gregorián muzsika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Nagybányán, a Teleki Magyar Házban bemutatták dr. Sasi Nagy Béla „Szélmalomharc” és Popovic Gergely „Vidám Abszurdisztán” című kötetét. Sasi Nagy Béla röntgenorvosként tevékenykedett, kötetbe gyűjtött cikkei valóságos társadalmi röntgenképet vetítenek elénk, hangzott el a bemutatón. Sokan vannak, akik a Bányavidéki Új Szóból Sasi Nagy Béla jegyzeteit szeretik a legjobban. /Tamási Attila: Könyvbemutató a Teleki Magyar Házban. Sasi Nagy Béla: „Szélmalomharc”. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 16./

Harminchat nő vall magáról, pályájáról, élete sorsfordító eseményeiről, helyzeteiről, nőiségéről, emberségéről. Az újságíró, Máthé Éva kérdéseire válaszolnak, vállalják a nyilvánosságot. Szerkesztőségi feladatot teljesített a szerző, amikor elkészítette interjúit, később rájött, hogy a beszélgetések egybegyűjtve, könyvbe menekítve jóval túllépik a napi aktualitás kereteit, ennek köszönhető a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó új kötete. /N.M.K.: Kötetben a Százszorszépek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

December 16-án ünnepelhették volna a temesvári forradalom kezdetének tizenhatodik évfordulóját, ha lett volna erre méltó akarat Bukarestben is, amely a volt Ceausescu-diktatúra második vezető vonalának segítségével nem piszkította volna be e reménykeltő történelmi eseményt egy véres és hazugságokkal teli államcsínnyel, állapította meg Kilin Sándor, a lap munkatársa. Mérleget kellett volna készíteni arról, mi történt az elmúlt tizenhat esztendőben. Ha az 1989-es események szikrája nem magyar lett volna, ezekben a napokban történelmi kerekasztal-megbeszéléseket, koszorúzásokat szerveznének, s talán már az igazságot is kimondanák a korabeli eseményekről. Ehelyett tovább folytatódik a ködösítés. Így történhetett meg a felháborító sajtóértekezlet Temesváron, ahol egy kétes értékű politikai párt az évforduló kapcsán Tőkés Lászlónak, a forradalom szikracsiholójának úgynevezett “Sarló és Kalapács” díjat adományozott, akárcsak Ion Iliescunak, tehát egy kalap alá vette őket. Ugyanolyan diverzió ez a “kitüntetés”, mint amilyen tizenhat évvel ezelőtt a sehol sem elfogott terroristák meséje. /Kilin Sándor: Diverziók. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

Az erdélyi magyar felsőoktatás az európai uniós csatlakozás perspektívájában címen rendeztek konferenciát Kolozsváron. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: A magyar nyelvű oktatás csak akkor válhat a legjobb minőségűvé, ha azok döntenek sorsáról, akik azt a legjobban ismerik. Ezért szükséges az oktatásban is a minél nagyobb fokú önállóság. Markó hozzátette: az önállóság nem románok és magyarok egymásnak való hátat fordítását jelenti. Jó hírként közölte, hogy míg 1999-ben több mint 20 ezer diák tanult magyar középiskolában, addig idén számuk meghaladta már a 31 ezret. A kormányzati jelenléte révén az RMDSZ-nek vannak eszközei a magyar nyelvű oktatási hálózat fejlesztésére. Ilyenek például az elmúlt években létrehozott új közoktatási intézmények, de ugyanilyen fontos a magyarul tanuló egyetemisták után az oktatási intézményeknek járó fejkvóta esetében az 1,5–ös szorzónak 2-re való emelése. Kötő József romániai oktatási államtitkár szerint a karok létrehozására a román kormánynak sürgősségi kormányrendeletet kell kibocsátania. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a minőségi oktatás megteremtésének szükségességére helyezte a hangsúlyt. Az európai felsőfokú oktatási tér egységesítését célul kitűző bolognai folyamat bevezetése után a hallgatói mobilitás fokozódik, emiatt Romániában a magyar nyelvű oktatást kínáló egyetemeken a diáklétszám csökkenhet. Salat is szükségesnek tartja, hogy a BBTE-n a magyar nyelvű képzés leváljon a román oktatás kényszerpályájáról. Nagy László, a BBTE másik rektor-helyettese szerint megoldást jelenthet a román terminológia számon kérése a diákoktól. Veres Valér szociológus, a konferenciát szervező Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet igazgatója bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az erdélyi felsőoktatásnak szánt költségvetési támogatás jórészét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek folyósították, miközben az erdélyi magyar felsőoktatás legjelentősebb intézményéhez, a BBTE-hez, illetve a magyar tagozat háttérintézményeinek csak néhány millió forint jutott. Veres szerint az akkreditált intézményeket kell megerősíteni, és nem szabad a diákokat és az oktatókat arra serkenteni, hogy magánegyetemekre vándoroljanak. Szerinte nagyon veszélyes az, hogy a Sapientia Egyetem az erdélyi magyar oktatási kínálatban szakokat dupláz. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke emlékeztetett a magyar kormánynak a magyarul tanító egyetemi oktatóknak nyújtott bérkiegészítésére, amivel szerinte sikerült jórészt megszüntetni a romániai magyar állami és magánoktatás közötti megkülönböztetést. /Borbély Tamás: Nagyszabású felsőoktatási konferencia Kolozsváron. Önállóság, anyanyelvűség és minőségi képzés. Markó szerint anyanyelven is lehet biztosítani a minőségi oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ – Az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása továbbra is prioritás az RMDSZ számára, a minőségi anyanyelvű oktatás ugyanis csupán az intézményi önállóság révén teremthető meg – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes a konferencián. A magyar óvodában, illetve iskolában tanuló óvodások és kisiskolások 1999-ben mért 6 ezres létszámról mára a 11 ezerre nőtt számuk. Ez a pozitív folyamat a szövetségi elnök szerint az anyanyelven oktató oktatási intézmények számának jelentős növekedésével, és nem utolsósorban az anyanyelvű oktatásba vetett bizalom erősödésével magyarázható. /Az önálló magyar oktatás megteremtése továbbra is prioritás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17/

Az utóbbi időben mellőzve érzik magukat az RMDSZ-en belüli liberális politikusok, az Eckstein-Kovács Péter által vezetett szabadelvű kör tagjai – derült ki a szenátor december 16-i sajtótájékoztatóján. Ennek oka az, hogy az RMDSZ az integrációs folyamat során az Európai Néppárt felé közeledve egyre inkább a hagyományokra építő kereszténydemokrata doktrínára támaszkodik, így a többi ideológia képviselői némiképp háttérbe szorulnak. Az RMDSZ európai parlamenti megfigyelői is kötelező módon a néppárti frakcióval kell hogy együttműködjenek. Eckstein szerint veszélybe került a szövetség által célként kitűzött politika-mentesség. A szenátor mindent megtesz azért, hogy a liberális doktrína továbbra is jelen lehessen az RMDSZ-ben. Többek között erről is szó esett Kuncze Gábor, a Szabad Demokrata Szövetség (SZDSZ) elnökével lezajlott találkozóján. A megbeszélések fő témája a liberális mozgalom helyzete Romániában és Magyarországon. Eckstein elmondta: az RMDSZ és a Szabadelvű Kör egyfajta közvetítőként működik az SZDSZ és a román Nemzeti Liberális Párt (NLP) között. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Bekeményít a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Dr. Atzél Endre, a mindnyájunk által szeretett és tisztelt Atzél Bandi, Bandi bácsi december 7-én, 68 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt, írta Gergely Istvánné. Neves történelmi családok sarjaként kora gyermekéveitől a menekülés, üldöztetés, kitelepítés, hátrányos megkülönböztetés jutott osztályrészéül, mégis egész életében az emberi és erkölcsi helytállás volt számára a legfőbb parancs. Tizenkilenc évesen, az 1956-os forradalomban való részvételéért, 14 év börtönbüntetést kapott, amelyből több mint 6 évet a legszigorúbb fegyintézetekben ténylegesen letöltött. A volt elítéltek mint megtörhetetlen, bátor, önfeláldozó társra emlékeznek rá. A diktatúra időszakában végzett lélek- és embermentő tevékenysége sokak csodálatát vívta ki: a menekülő, üldözött határon túli magyarok, románok, kelet-németek bújtatása, elszállásolása, esetenként külföldre csempészése, elesett öregek megsegítése, ápolása, és még sorolhatnánk. Tette mindezt sok évig egy Trabant nyergéből, biztos állás nélkül, elismerést, viszonzást nem várva. A Frater Juliánus Alapítvány Kuratóriumának elnök emeritusa, a Máltai Lovagrend tagja, szoros együttműködésben dolgozott a Johannita Lovagrend, a Transcar, a Pro Professione Alapítvány, a Segítő Jobb Alapítvány, több egyházi és számos külföldi jótékony szervezet tisztségviselőivel, egységeivel. Mindig a legelesettebbek, a legrászorulóbbak, a legelhagyottabbak voltak azok, akiket felkarolt: betegek, öregek, mozgássérültek, árvízkárosultak. Szállított sok ezer tonna élelmet, gyógyszert, ruhát, orvosi műszert, könyvet, főleg Moldovába, Erdélybe és Kárpátaljára. Éjt nappallá téve rótta az utakat, vitte-hozta a Kárpát-medencei mozgássérülteket, szervezte magyarországi és külföldi nyaraltatásukat, Lourdes-i zarándokútjaikat. Szerepe volt az erdélyi szórványkollégiumok létrehozásában, iskolai könyvtárak, bentlakások felszerelésében. Nemzetünk legelhagyottabb, legkiszolgáltatottabb töredékének, a csángóságnak megsegítése volt szíve számára a legfontosabb. 1992-ben döntő módon ő szervezte meg az ezer moldovai csángó magyarországi zarándokútját, hogy a pápalátogatáskor felmutathassák sajátos gondjaikat. Alapítványán keresztül megszámlálhatatlanul sok út, szállítmány, nyaraltatás, jótékony célú hangverseny, gyermekek taníttatása, ösztöndíjak, technikai felszerelések külföldi forrásból való előteremtése szolgálta az ügyet. Lakása, ideje és ereje korlátlanul kedves csángóinak rendelkezésére állt. A sok tízezer kilométer út, mint erős kötél, próbálta egybefogni a szétszakított nemzet részeit. Legendák övezték már életében. /Gergely Istvánné: Dr. Atzél Endre halálára (1936–2005). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Bő két héttel ezelőtt még 182 ház várt teljes újjáépítésre vagy befejezésre az árvíz sújtotta Temes megyei településeken, december 16-ára viszont minden lakóépület készen fogadta Borbély László középítkezési minisztert, aki a legnagyobb kárt szenvedett három helységben, Óteleken, Jánosföldén és Fényen szemrevételezte az építkezéseket. Borbély közölte, a vályogból épített házak falai a kiszáradás után megrepedhetnek, életveszélyessé válhatnak. Ezért tavasszal újabb kárfelmérést rendelnek el, és ahol szükséges, segítenek az újjáépítésben. /Pataky Lehel Zsolt: További segítséget ígért Borbély László az árvízkárosultaknak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

– A magyar kisebbségpolitikában és az azt közvetítő közszolgálati médiában olyan panaszkultúra alakult ki, amely alkalmat ad valós társadalmi jelenségek elfedésére, a felelősség elhárítására és ellenségkép gyártására – mondta Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány kuratóriumának elnöke december 16-án, a témában megrendezett budapesti konferencián. Hozzátette: „szinte egyedülálló panaszkultúrának és a politikai romantika szárba szökkenésének vagyunk szenvedő alanyai határon innen és határon túl, az esetek jelentős részében megfosztva a korrekt, tárgyszerű, széles körű tájékozódás és egy reális jövőkép kialakításának lehetőségétől.” /Panaszkultúra a kisebbségpolitikában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Sok fiatal jött el Aranyosgyéresen az RMDSZ tisztújító közgyűlésére. Bitay Levente megyei ügyvezető RMDSZ-elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi helyhatósági választáson az 1840 szavazatra jogosult aranyosgyéresi magyar közül csak 558 szavazott az RMDSZ-re, ami valamivel több mint 30%, utolsó előtti helyen végeztek a megye magyarlakta helységeinek sorában. Ezzel az eddigi két helyi tanácsos helyett négy évig csak egy képviseli őket, pedig ha legalább ezren elmennek szavazni, most hárman is lennének a helyi tanácsban. Aranyosgyéresen évente megtartják a népfőiskolát, továbbá a kórusfesztivált, a március 15-i, augusztus 20-i, október 6-i megemlékezés mind az RMDSZ nevéhez fűződnek. Az RMDSZ valamikori 900-as tagsága mostanra alig 400-ra csökkent. Mindezen változtatni akar az új, „megfiatalított” választmány, az elnök Szász Endre lett. /Schmidt Jenő: Aranyosgyéres. Fiatal jogász az RMDSZ új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Kitették a szűrét a mákófalvi színkörnek. Pontosabban egyesek megelégelték, hogy a Kós Károly Népház egyik kis szobáját díszletekkel, színházi kellékekkel, ruhákkal teli raktárnak használja a színkör, mikor arra szükség van lakodalom és keresztelő alkalmával. Ezért a színkör összes kellékét kirakták a kultúrház mögötti udvarra, hadd verje az eső. A terem fala tele volt az előadásokról készült fotókkal, köztük volt a Kós Károly kép is. Valakik eltüntették, szétszakították ezeket. A mákófalvi Népházat 1939-ben építették Kós Károly tervei alapján. Az 1960-as évek elején 4100 kötetes könyvtár működött itt 432 olvasóval, a nagyobbik termet olvasóteremnek használták. Mostanában Kalotaszegen tapasztalható, hogy a művelődési programok csak lakodalmakra és keresztelőkre szűkülnek. /Kovács Pali Ferenc: Utolsó jajkiáltás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Marosdécsén az óvoda épületét kívülről lemeszelték, az ablakokat kijavították, de az udvara gazos maradt. A sarokban omladozó, se ajtaja se ablaka illemhely van. Ide hozzák naponta a falu 34 óvodás gyermekét. A csoportok román nyelvűek, pedig a kiscsoportban csak 3 óvodás román anyanyelvű. Az új magyar óvónő kérni fogja az óvoda magyar tagozatának beindítását. A falu iskolájában működik magyar tagozat. Az iskolában nincs folyóvíz. /Takács Ildikó: A marosdécsei ugaron. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

Nagyenyed egyetlen magyar nyelvű könyveket árusító üzletében ruhákat is árusítanak. Ezek társaságában szomorkodnak a szép magyar könyvek. Molnár Ida, az üzlet tulajdonosa beszámolt arról, hogy csak a könyvekből nem tudja fenntartani az üzletet. Könyveket viszont csak minőségit árul, beszerzi a házi olvasmányokat és a szótárakat is. /Takács Ildikó: Mi is a kínaiakat honosítjuk? = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

Kétmillió forinttal támogatja a nagyszalontai Csonka-torony felújítását és az Arany-szobor restaurálását a magyar művelődési minisztérium. /Papp Gy. Attila: Magyarországi támogatás az Arany-szobor restaurálására. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 17./

A Hit Gyülekezetét népszerűsíti az általuk megvásárolt Magyar ATV műsora. Az SZDSZ alakuló ülésén a megjelent nyolcszáz tagból 450 a Hit Gyülekezetének tagja volt. Nagy vihar kavart Bartus László Fesz van /alcíme: A Hit Gyülekezete másik arca. Budapest, 1999/ című könyve. A szerző nyolc évig volt a gyülekezet tagja, benne volt a vezetőségben is. Leírta, hogy minden pénzügyi tranzakció feketén, zsebből zsebbe történik, elképesztő trehánysággal, ez pedig sikkasztásokat, áfa-családok von maga után. Németh Sándor vezető lelkész minden pénzt magához von, a hívők tizedjeiből havi tíz-tizenöt milliós havi tiszta jövedelemből él, miközben az alkalmazottak nagy részének csupán éhbért fizetett. A befolyt pénzekből kacsalábon forgó várat építtetett magának a Balatonnál. Szociológiai tanulmány jelent meg Kozma Judit tollából /Látlelet a megváltásról. – Szekta-létről és vallási élményről egy karizmatikus gyülekezet kapcsán/, aki munkája elkészítése érdekében egy évig volt tagja az egyik csoportjuknak. /Nagy József Barna, Nagyvárad: A Hit és ami mögötte van. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 17./

December 14-én Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai előbb dr. Brauch Magda Vörösmartyról szóló előadását hallgatták meg a költő halálának 150. évfordulója kapcsán. Azután a Szűcs család mutatkozott be irodalommal, zenével, képzőművészettel. Éva verseiből karácsonyi hangulat, istenkeresés, a szeretet utáni vágy csendült ki, leánya, a másodéves egyetemi hallgató Noémi Schubert, Händel dalait énekelte mély átéléssel, Szűcs Sándor grafikáival és egy-egy emléklappal kedveskedett a körtagoknak. Czernák Ferenc átnyújtotta a lippai Degré Alajos Olvasókör ajándékait a Tóth Árpád kör tagjainak. /Regéczy Szabina Perle: Karácsonyi hangulat a Tóth Árpád körben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

Háromszéken először a múlt héten tartottak Bereckben betlehemes találkozót a gyimesbükki, csíkcsobotfalvi, kézdiszentléleki, valamint a helyi betlehemesek részvételével. A csobotfalvi betlehemezők saját gyűjtésüket, a Csíkcsobotfalván 1998-ban id. Orbán Árpádtól lejegyzett szöveget adták elő. Kézdiszentléleket kivételes hely illeti meg a Kárpát-medencében a betlehemes játékokat illetően. Itt jegyeztek fel legkorábban a betlehemes játékot. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található Czerei János énekeskönyve és feljegyzései. Czerei 1650 táján végezhette a játék lejegyzését. Berecken Fejér János megőrizte édesapja betlehemes játékának leírását 1929-ből, annak betanítását is vállalta. A berecki csoport már tavaly karácsony előtt jelen volt a Magyar Művelődési Intézet által szervezett XIV. Betlehemes Találkozón Budapesten. /Kakas Zoltán: Betlehemes találkozó Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

Megnyílt Miklóssy Gyula fotótárlata Kolozsváron a Bánffy-palotában. „A Miklóssy név fogalom Kolozsváron és Erdély-szerte a műfogyasztók körében” – mondta Kántor Lajos a megnyitóján. /Kiss Bence: Miklóssy-fotótárlat a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

A Scientia Kiadó tanulmányköteteinek nemrég megjelent 35. és 37. számát mutatták be december 15-én Kolozsváron, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A történetmondás rétegei a kora újkorban című tanulmánykötetet Gábor Csilla szerkesztette. A szerzők az elbeszélés nyomait vizsgálják a reneszánsz és barokk irodalomban. A Berszán István szerkesztésében megjelent Alternatív mozgásterek: működés és/vagy gyakorlás a kognitív folyamatokban című kötet más és más témaköröket boncolgat, nem egy összefüggő tanulmánysorozatról van szó. /D. I.: Hit, irodalom és alternatív mozgásterek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Napvilágot látott Kovács András Ferenc tizenhetedik verseskönyve: Überallesbadeni dalnokversenyek (Burleszkek és szatírák) /Koinónia, Kolozsvár, 2005/. Überallesbaden a maga versekben megragadható, csábos mivoltában imaginárius helyszín, írta a kötetről Bogdán László, de sandán több eredeti helyre is és céloz. A költő hagyományaihoz híven magyarázó jegyzeteket is fűz verseihez. KAF ,,politikai versei” meglehetősen szarkasztikusak lettek. Az Egy demagógra című szatírikus versezetben így ír: ,,Isten, óvd a bősz középszert! / Mennyi bamba hírharang! / Boldogítsd a hars butákat, / Mert övék a birka-rang!…” /Bogdán László: Hol van Überallesbaden? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

Az elmúlt bő tíz év alatt négy színházi lexikon látott napvilágot. 1994-ben az Akadémia kiadásában a vaskos, sok képpel illusztrált Magyar Színházművészeti Lexikon, amely a határon belüli és kívüli – élők és holtak – gyűjteménye köteteként kezelhető. A kimaradottak összegyűjtésére vállalkozott Enyedi Sándor színháztörténész – maga is erdélyi származású, 30 évvel ezelőtt települt át Magyarországra. Sepsiszentgyörgytől Izraelig, Kolozsvártól Amerikáig végigjárta és végigkutatta a hajdani és mai aktorok nyomait. 1999-ben meg is jelentette a Rivalda nélkül című lexikonját. Ugyanazon évben még egy kiadvány jelent meg, az Új Kortárs Magyar Színész Lexikon, de ez csak az anyaország területén élő színészeket vette számba. Most, 2005-ben ismét Enyedi Sándor lépett elő: Színészek, Színházak, Városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona /Balassi Kiadó, Budapest, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005/, de ez a kiadványa ezúttal mintha nem érné el a Rivalda nélkül színvonalát. Egyrészt, mert ez is hiányos, még az előző kötetbe felvett nevekből sokat kihagyott. A lexikon anyagának zömét operaénekesek teszik ki. Részletes tudósítást közöl a nyugat-európai és latin-amerikai magyar színjátszásról, de mintha a történelmi Magyarország elcsatolt területeire ezúttal nem figyelt volna kellőképpen. Az utóbbi 5–10 évben számos sikeres színész tűnt fel, de nevük és adataik nem szerepelnek a lexikonban. Pozitívum viszont az a több mint húsz város Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából, melyeknek magyar színészetét meglehetős részletességgel adja közre a szerző. A legtöbb helyet Brassó múltbeli (1800–1940) magyar színészete kapta. /Kudelász Ildikó: Hézagpótló színházi lexikon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye nyerte el a Magyarország kedvenc regénye 2005-ben címet. A második Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye lett, a harmadik legtöbb szavazatot Szabó Magda Abigél című műve kapta. Véget ért az Erdélyben is népszerűsített a Nagy Könyv televíziós játék. Ennek hatására a szervezők szerint az előző évhez képest majdnem egyötödével nőttek a kölcsönzések, és hosszú évek óta először növekedett érzékelhetően a beiratkozások száma könyvtárakban. Erdély tizenkét megyéjében is szavaztak, mintegy 223 itteni oktatási intézmény népszerűsítette a játékot. /A Nagy Könyv: az Egri csillagok vitte el a pálmát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Fennállásának negyedik születésnapját ünnepelte a Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség, ebből az alkalomból háromnapos rendezvénysorozatot szerveztek. A gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium együttese ünnepi műsorral állt színpadra. A hatvan, népviseletbe öltözött diák felejthetetlen élményt nyújtott. /Péter Szabolcs: CSEL-es ünneplés. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 18./