Új lapszámmal és egy válogatáskiadvánnyal ünnepelte negyedik születésnapját a Csigalépcső /Sepsiszentgyörgy/ ,,véletlenszerűen adagolt ifjúsági folyóirat”. Szonda Szabolcs főszerkesztő szerint nagy témákat boncolgatnak, de szórakoztató módon próbálnak közelíteni. A négy éve megjelenő folyóirat egyébként támogatásokból éldegél, egy ,,kvázi baráti társaság” munkája. Pénzt ezért nem kapnak, örülnek, hogy megjelenik lapjuk. /(-kas): Szent György-napok: Laza-komoly Csigalépcső-találkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

Április 25-én marosvásárhelyi Bernády Házban Buksa Éva-Mária Üzen a múlt című dramatizált élettörténeteket tartalmazó könyvét Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztő-helyettese mutatja be. /Könyvbemutató a Bernádyban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Beder Tibor Csíkszeredából gyalog zarándokolt el Törökországba, Rodostóba, hogy azután rendszeresen útnak induljon ,,a bujdosók nyomában”, és mára a Rákóczi- és a Mikes-kultusz talán legismertebb képviselője lett. Megjelent Beder Tibor Bujdosók nyomában című könyve, melyet Pomogáts Béla ajánlott az olvasók figyelmébe. Beder Tibor azon fáradozik, hogy amit csak lehet, meg lehessen menteni, és Rodostó a magyar történelmi emlékezet egyik eleven kegyhelye legyen. Beder Tibor Bujdosók nyomában című könyve maga is krónika. A bujdosók törökországi és erdélyi hagyományvilágát tárta fel. Beder összehasonlította egymással az első világháború utáni magyar és török históriát. Kemál pasa vezérletével a török hadsereg az egykori oszmán birodalomból a török etnikum által lakott területeket megőrizte. Beder Tibor fájdalmas nosztalgiával beszél arról, hogy ami a törökök elszánt honvédő harcának sikerült, azt a magyar államvezetésnek és hadseregnek nem sikerült elérnie. Végül a krónikában megjelenik magának a szerzőnek a története is. /Pomogáts Béla: Mikes Kelemen nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

Megnyílt a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A rendezvényen jelen vannak az erdélyi irodalom és könyvszakma képviselői is. Bemutatkozik a csíkszeredai Pallas- Akadémia Könyvkiadó, moderátor: Kozma Mária. Résztvevők: Marosi Ildikó, Sebestyén Mihály, Egyed Ákos, Egyed Péter, Pomogáts Béla és Kiss Klára szerkesztő. Reményik Sándor Összes versei című kötetének bemutatóján Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója és Tarr Kálmán, a Kálvin Kiadó igazgatója lesz jelen. /Teljében a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész, a kolozsvári magyar képzőművészek doyenje, a Barabás Miklós Céh korelnöke, április végén tölti 95 életévét. Bukarestben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. Tanulmányai végeztével még hat évet töltött Bukarestben. Andrásy Zoltán 1939-től már Kolozsvár művészeti életének alakításában játszott szerepet. 1947-ben szabadult a hadifogságból és visszatért Kolozsvárra. 1948-ban megalakult a Magyar Művészeti Intézet. Rektora, Kovács Zoltán festőművész felkérésére, tanárként, Andrásy Zoltán is részt vállalt az oktatásban. Az intézetnek a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolába való beolvasztását követően is a grafikai tanszék élén maradt. A neves kolozsvári grafikai iskola megteremtésében is közrejátszva, a hetvenes években tanszékvezetőként vonult nyugdíjba. Öt évvel ezelőtt még festett. /Németh Júlia: A humánum festője. A 95 éves Andrásy Zoltánt köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Sz. Kovács Géza negyven éve él Segesváron, a kolozsvári képzőművészeti főiskola elvégezése óta, azóta tanítja rajzra az újabb és újabb nemzedékeket, emellett készíti metszeteit, rajzait, pasztellképeit. Hű városához, 67 évesen hűséges szülőfalujához, Székelyszentkirályhoz, nevéhez is annak kezdőbetűjét kölcsönözte. Sz. Kovács Gézának a marosvásárhelyi Bernády Házban nyílt kiállítása. /N.M.K.: Lírai napló a kiállítóteremben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Megjelent egy Atyháról Temesvárra, onnan Bukarestbe szakadt nyugdíjas tanárnő. Bakó Mária Így élünk mi Atyhában (Carocom Kiadó, Bukarest, 2004) című kismonográfiája. Több atyhai él ma Temesváron, mint az útnak indító szülőfaluban. 250-re apadt mára Atyhán a lélekszám, 1910-ben 1609-en éltek a faluban, 1950-ben még 1565-en, 1994-ben már csak 330-an. Erősen megcsappant a gyermeklétszám is. 1945-ben 157-en tanultak az atyhai iskolában, ma 16 óvodás és 9 kisiskolás van. /Borbély László: Vallomás a szülőfaluról. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./

Április 22-én Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták Fejér Ákos posztumusz kötetét – Megnyitottam előttetek Európa kapuját! -, amelyet özvegye, Fejér Ella és egykori tanítványa, dr. Veres Ferenc fejezett be. Egyszerre korrajz, útikönyv és memoár ez a kötet – fogalmazott dr. Veres Ferenc, a nyíregyházi tanárképző főiskola adjunktusa, akinek mikóújfalusi gyermekkora kötődik Fejér Ákoshoz. Fejér Ákos ,,kerékpáros honfoglalása” nagy hatással volt a fiatalokra. /Ferencz Csaba: Szent György-napok: Utazás térben és időben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./ A Fejér Ákos által szervezett kerékpártúrákon tízezer kilométert pedáloztak le. Rodostó volt a legmaradandóbb célállomás. /Kaput nyitva Európába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Az RMDSZ jó súllyal, aránnyal van jelen a kormányban, kormányfő-helyettese, három további minisztere, kilenc államtitkára van, és több államtitkári rangú vezetője dolgozik különböző országos hivatalok és hatóságok élén. Ezzel az RMDSZ valóra válthatja mindazokat az ígéreteket, amelyeket a választási kampányban tett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes április 23-án a Marosvásárhelyen rendezett sajtótalálkozón. A találkozóra – amelyet moderátorként Stanik István, a szövetség új kommunikációs tanácsosa vezetett – a hazai magyar írott és elektronikus sajtó képviselőit hívták meg. Az RMDSZ elnöki hivatalának sajtóirodája pedig erre az alkalomra elkészítette a Jelenlét című füzetet, amely – a sajtó munkájának megkönnyítése végett – az RMDSZ valamennyi szervezeti, kormányzati és parlamenti tisztségviselőjének címét és telefon-elérhetőségét is tartalmazza. Markó leszögezte: az erdélyi autópálya építése folytatódik. A kisebbségi törvénytervezetnek a kormány által történt halasztását az elnök a kabineten belüli ellenzéssel magyarázta. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-es médiatalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A kisebbségi törvénytervezetből kikerültek azok a rendelkezések, amelyeket a Velencei Bizottság és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa diszkriminatívnak talált, így az RMDSZ nem látja okát annak, hogy az említett szervezetek ne véleményezzék pozitívan a tervezet szövegét – jelentette ki Márton Árpád képviselő a marosvásárhelyi médiatalálkozón. A változtatás után 15 helyett a kisebbség összlétszáma 10 százalékának kell aláírnia a támogatólistát, illetve a 15 megyés területi megoszlásból kikerült a kötelező bukaresti taglista; a 25 ezres taglétszám felső határként érvényben maradt. A sajtóval fenntartott kapcsolatáról Markó Béla elmondta, politikusi pályafutása alatt soha nem perelt be egyetlen újságírót sem, a replika jogával is mindössze két-három esetben élt. „Szélsőséges pártokhoz közel álló lapoknak nem is replikázom” – jelentette ki Verestóy Attila szenátor, aki szerint nagyon sok alaptalan támadás érte személyét. /Salamon Márton László, Szucher Ervin: Nem diszkriminál a kisebbségi törvény? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Noha ismét Marosvásárhelyen tartózkodtak, nem történt meg a tervezgetett Markó Béla–Tőkés László találkozó. Markó Béla az RMDSZ elnöki hivatalába hívta meg Tőkést, aki azonban csak „semleges” pályán hajlandó asztalhoz ülni az RMDSZ elnökével. Tőkés László püspök szerint Markó Béla „cinikusan, hatalmi arroganciával” elutasítja a párbeszédet, hiszen a választási kampánnyal ellentétben az RMDSZ-nek most már nincs szüksége dialógusra Április 23-án tartotta Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács közös tanácskozását. Tőkés László, EMNT elnöke sajnálattal vette tudomásul, hogy a tanácskozásra meghívott számos erdélyi magyar személyiség közül kevesen jelentek meg a fórumon. A tanácskozáson a püspök kifejtette: háttérbe szorították azokat „a szervezeti kérdéseket, amelyek szembe állíthatnák a két nemzeti tanácsot”, és az autonómiára összpontosítottak. A mintegy 150 résztvevő előtt Tőkés élesen bírálta az RMDSZ-t és az általa kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet, amely figyelmen kívül hagyja az autonómia iránti igényt. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke, RMDSZ-es képviselő úgy vélte, hogy noha vannak vállalható részei a tervezetnek, ez a dokumentum nem használja ki a szubszidiaritás és az önkormányzatiság által biztosított mozgásteret. Csapó József, SZNT-elnök rendkívülinek nevezte az Európai Parlament Romániára vonatkozó jelentését, amely a kisebbségek általános védelmének javulása ellenére további intézkedéseket ír elő a romániai magyarság védelmének biztosítására, tiszteletben tartva a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvét. A küldöttek által elfogadott egyik határozat Románia csatlakozását egy évvel elhalasztó uniós védzáradék életbe léptetését kérte, ha a román parlament nem hagyja jóvá a székelyföldi autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozását és az erdélyi magyar nemzeti közösség személyi elvű önkormányzásának statútumát. Egy másik határozatban a résztvevők az EMNT, SZNT, illetve a Magyar Polgári Szövetség szakértőiből álló csoport létrehozásáról döntöttek, amely kapcsolatba lépne az RMDSZ-szel az autonómia kérdésében. /Borbély Tamás: Ismét füstbe ment a Tőkés–Markó találkozó terve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ Szilágyi Zsolt szerint a kisebbségi törvénynek valós önkormányzati jogosítványokat, kellene tartalmaznia. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete folklorisztikus szintre zülleszti az autonómiát. Ez a törvénytervezet nem nyerte el a romániai magyarság demokratikus támogatását. /(Bögözi Attila): A Nemzeti Tanácsok szerint: Folklorisztikus szintre zülleszti az autonómiát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

„A Románia EU-csatlakozásával kapcsolatos védzáradékot csak akkor lehet megnyitni, ha azok a kritériumok nem teljesülnek, amelyek benne vannak a csatlakozási szerződésben. Ezt azok is nagyon jól tudják, akik ezt a dokumentumot megfogalmazták” – szögezte le a Krónikának Markó Béla RMDSZ-elnök az EMNT és az SZNT Marosvásárhelyen megfogalmazott követelésére utalva. „Ez csak egy hangzatos megfogalmazás, de ami nekik jól hangzik, az nekem egyáltalán nem – folytatta Markó –, hiszen Románia EU-integrációja szerintem nagyon is sürgős.” Markó nem ért egyet olyan – a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, Sebestyén Csaba és Gál Kinga magyar EP-képviselő által megfogalmazott – vélekedésekkel sem, miszerint Románia sok szempontból jobban járna, ha később csatlakozna az Unióhoz. /Szucher Ervin: Markó Béla szerint képtelenség az autonómiatanácsok követelése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Ion Iliescuval távozott az ország politikai életéből a legrégebbi vezető. Ion Iliescu az ország elképesztő lemaradásáért, a megtűrt korrupcióért, a régi pártapparátus és Szekuritáté embereinek az új rendszerbe való átmentéséért felelős. Az RMDSZ maradt az egyetlen olyan romániai politikai erő, melynek vezérkara – 1992 óta, mikor Domokos Géza, a szövetség alapító elnöke önként távozott a szövetség éléről – kisebb-nagyobb, de a lényeget nem érintő személycserék mellett ugyanaz maradt. Nem engedte meg a többes jelölést, csak a szövetségi elnököt választja meg a négyévenként sorra kerülő kongresszusain. Az összes többi funkció betöltése a szövetségi elnök hatáskörébe tartozik. Az elnöki döntésekre az egyre erőtlenebb SZKT-nak is rá kell bólintania. A legfontosabb döntéseket vagy a szövetségi elnök, vagy az igen szűk körű Operatív Tanács hozza. Torz, antidemokratikus, autoriter képződménnyé vált az RMDSZ, mely – kontroll nélkül – több mint nyolc éve hatalomban vagy hatalomközelben van, írta Simó Erzsébet, a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Következhet az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Temes megyében súlyosbodott az árvízhelyzet, főleg a megye déli, a Vajdasággal határos vidékein újabb településeket öntött el a Temes. Fény és Torontálkeresztes még mindig víz alatt áll, Keresztesen háromméteres a vízszint, április 21-e óta, segélyszállítmányokat is nehéz eljuttatni. Közel ötszáz személyt kellett kilakoltatni. A töltés átszakadt, a Temes szétterült a román és a szerb Bánságon, tönkretéve a házakat, gazdaságokat. A víztömeg elérte az Újvár községhez tartozó Jánosföldét és Óteleket is. Ótelek nyolcvan százaléka víz alatt állt, ki kellett üríteni a települést. A megközelíthetetlenné vált Jánosföldéről helikopterrel vitték el a még ottmaradt hatvan embert. Az összedőlt vályogházakért semmiféle kártérítést nem kaphatnak a károsultak, a kormány csak a téglaházak újjáépítését szubvencionálja. A megyei RMDSZ és az egyházak gyűjtést kezdtek, hogy segítséget nyújtsanak. /Pataky Lehel Zsolt: Az előrejelzések szerint újabb árhullámok következnek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Április 23-án tartotta tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Arad megyei szervezete. Király András leköszönő elnök megtartotta az elmúlt két éves tevékenység beszámolóját. A tavalyi választáson a megye magyarságának 48,2%-a szavazott az RMDSZ-re. A DA-szövetséggel kötött együttműködésről elmondta, hogy a szövetségnek járó 4 igazgatói, illetve 4 aligazgatói tisztségből eddig csupán 2 igazgatóit sikerült elfoglalni. Az elnöki tisztséget csak a leköszönő elnök pályázta meg. A titkos szavazás során a 191 érvényes szavazat közül 169 Király Andrást támogatta. Megválasztották a szervezet felügyeleti szerveit. /Balta János: Megyei tisztújító közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Tisztújító közgyűlést szervezett Arad és Brassó megyében az RMDSZ a hétvégén. Arad megyében az ellenjelölt nélküli Király Andrást újraválasztották tisztségébe. Brassó megyében szintén újraválasztották a tisztséget immár négy éve betöltő Kovács Attilát. /Maradtak az RMDSZ-elnökök Arad és Brassó megyében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Megbeszélésre hívta a lupényi pedagógusokat Dézsi Attila, Hunyad megyei prefektúrai főtitkár, az RMDSZ lupényi szervezetének volt elnöke. Felvázolta, hogy Lupényban önálló, színvonalas magyar tanintézmény kialakítása a cél. Elsősorban a tagozatként, két épületben működő magyar tannyelvű osztályokat kell összeköltöztetni az 1-es számú Iskolához tartozó felújított B épületbe. Az iskolai felszerelést pályázatok, illetve egyházi támogatás útján próbálják beszerezni. Az állami iskolaként működő intézménynek egy leendő civil szervezet biztosít majd hátteret. /Farkas Éva: Jövőteremtés Lupényban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Április 23-án kezdődött Nagyváradon a Festum Varadinum, hagyományosan az ünnepi szentmisével és Szent László körmenettel. Tempfli József megyéspüspök a városalapító szent királyra emlékezett, majd felsorolta Biharország számos kiválóságát Janus Pannoniustól Pázmány Péteren, Kazinczyn át Adyig. Azért imádkozik, mondta a püspök, hogy „az anyaországgal ismét a megbékélés és együttgondolkodás munkálkodjon.” A székesfehérvári dr. Spányi Antal a magyar szentek tiszteletének hagyományára építette föl szentbeszédét. /(Lakatos Balla Tünde): Szent László példáját követve. Megmaradhatunk magyarnak, kereszténynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Április 22. és 25. között zajlottak Sepsiszentgyörgy a Szent György-napok. Sikerük volt a gyimesi és moldvai csángó táncosoknak, de tömegek vették körül a három táncos színpadot olyankor is, amikor helyi együttesek mutatták be műsorukat. /(fekete): Szent György-napok: Háromnapos néptánckavalkád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Sepsiszentgyörgyön hagyománnyá vált a Szent György-napok alkalmával tartott ünnepi tanácsülés, melyen díszpolgári címet, a város elismerését és a Pro Urbe-díjat adományoznak. A város elismerését kapták Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla, a színes fotókat tartalmazó Sepsiszentgyörgy-kötet szerzői, valamint a Magyar Művészeti Akadémia tagságát a közelmúltban elnyert sepsiszentgyörgyi személyiségek, Bogdán László, Nagy Attila, Farkas Árpád és Zakariás Attila. Díszpolgári címet kapott Wim Jan van’t Wout holland állampolgár Szotyor a falunak 1993 óta megszakítás nélkül nyújtott önzetlen támogatásáért. Idén négy Pro Urbe-díjat adományozott a város önkormányzata. A díjazottak: László Károly színművész, Dali Sándor, Fekete Gábor sportpedagógus és Alexandru Zaharia nyugalmazott ezredes. /(s): Sepsiszentgyörgy kitüntetettjei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Másodszorra került sor április 23-án Kolozsváron a Református Kollégium által szervezett Regionális Környezetvédelmi Diákkonferenciára Diákok olvasták fel pályamunkáikat. A Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Szatmárnémetiből és Zilahról érkező csapatok mellett kolozsvári diákok is megméretkeztek a környezetvédelem terén szerzett ismeretekből. /(köllő): Környezetvédelmi diákkonferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Április 23-án megnyílt az ország első borvíz múzeuma az alcsíki településen, Nagytusnádon, a Baglyos borvízkútnál. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány volt a múzeum létrehozásának anyagi támogatója. A jurtára hasonlító, kör alakú épületben gazdag képet kap az érdeklődő a természetes italról. Gyarmathi Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója reméli: sikerül a borvízmúzeumot a Csíki Székely Múzeum tudományos ernyője alá bevonni. /(Daczó Dénes): Az országban elsőként. Múzeum az „angyalok italának”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Dr. Cs. Gyimesi Éva, a BBTE Bölcsészkarának konzulens egyetemi tanára, a 2005/2006-os tanévvel, szeptemberben kezdődő levelező doktorképzés keretében a következő témakörökből hirdet felvételit: 1. Romániai magyar irodalom (különös tekintettel Dsida Jenő, Molter Károly, Áprily Lajos, Kovács András Ferenc munkásságára). A tavaly meghirdetett téma: Kultusz és kanonizáció. Wass Albert munkássága még mindig aktuális. 2. Spirituális jelrendszerek az irodalmi művekben, életművekben. Jelentés és értékszerkezetek. Kognitív struktúrák a művekben (vö.: kognitív nyelvészet alkalmazása). 3. Irodalom és film, irodalom és képzőművészet. Interdiszciplináris esztétikai kutatások. Intermedialitás. /Felvételi doktorképzésre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

A csanádi egyházmegye feldarabolódott, három része jelenleg a szeged-csanádi, a nagybecskereki és az idén 75 éves fennállását ünneplő temesvári egyházmegyét alkotja. A Szent György székesegyház búcsúja napján, április 23-án, Roos Márton megyés püspök meghívására Temesvárra látogatott dr. Beer Miklós váci és Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök. A szentmisén részt vett továbbá a szegedi székesegyházi plébániáról érkezett zarándokok népes csoportja. Így Temesváron együtt ünnepelhettek a három testvéregyházmegye képviselői. 1030-ban Gellértet püspökké szentelték. Ezt a 975 évvel ezelőtti eseményt, az egyházmegye megalapítását ünnepeljük, fogalmazott Roos Márton püspök. /Sipos Enikő: Szent Gellért nyomdokán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Zászlófelvonással és közös énekléssel kezdődött április 23-án a Romániai Magyar Cserkészszövetség tizenöt esztendőre visszatekintő emlékülése a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában. Gaál Sándor országos elnök tartott beszédet. Az 1990-ben újraindult erdélyi cserkészetnek háromezer elkötelezettje van, tizenkét megye ötvenegy helységében százhuszonnégy csapatba szerveződnek. Jelszavuk: Isten, haza, nemzet és ember szolgálatában. /(fekete): A cserkészet nem csodaszer, de jobbá tesz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Április 23-án avatták fel a Misericordia – Irgalmasság Háza Egyesület által működtetett öregotthon második épületét Bágyonban. A hozzátartozók nélkül maradt idősekért történt holland–magyar kezdeményezés példaértékű. Sógor Gyula esperes holland szeretetszolgálatokkal együtt dolgozott az otthon építésén. Sógor Gyula halála után fiai, ifjabb Sógor Gyula, az otthon gondnoka és Sógor Géza, a Misericordia Egyesület elnöke folytatták a megkezdett munkát. Az első otthon 16 férőhelyes. A most avatott újabb épület „kulcsrakészen” várja lakóit: 25–30 férőhelyesre tervezték. /Farkas Imola: „Kis Európa” Bágyonban. Felavatták a Bágyoni Öregotthon második épületét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Április 23-24-én Aradon, az arad-belvárosi minorita plébánia adott otthont a Kárpát-medence több mint 800 magyar katolikus közösségét összekötő Háló-találkozónak, amelyen ezúttal közel százan vettek részt. Nagy részük Aradról és környékéről érkezett, de volt köztük nagyszalontai, temesvári és miskolci is. Puchardt Zoltán, a Háló társelnöke sikeresnek mondta a találkozót. Egy hét múlva indul a partiumi portya, melynek során a hálósok faluról falura járva keresik fel a magyar közösségeket. Május végén Szentjobbon, a nyáron 400 fővel Marosfőn Háló-tábor, Esztergomban Kárpát-medencei 400 fős találkozó lesz. /(balta): Találkozás szentsége Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Április 24 megszületett a TOP 100-as lista a Nagy Könyv játékban. Az első fordulóban, amely a legnépszerűbb száz – 50-50 magyar és külföldi – regény kiválasztását tűzte célul, kevés híján 400 ezer szavazat érkezett az anyaországból és a határon túlról. A listába bekerültek a legjobbak közé a legértékesebb művek is. A játék folytatódik. /-r –a: A százas lista. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./ Először a legnépszerűbb 75 magyar regényre szavaztak 350 ezren, ebbe bekerült Wass Albert négy regénye.

József Attila születésének századik évfordulójára megszületett Kovács András Ferenc: Szabadvendég (Vendégkoszorú egy vendégszonettre) /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2005/ című szonettkoszorúja, amelynek mesterszonettje egy József Attila-vers, a Légy ostoba című. A könyvet József Attiláról készült fotók illusztrálják. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 25./

Április 25-én Luxembourgban ünnepélyes keretek között írta alá Románia és Bulgária az uniós csatlakozási szerződést. Ezek értelmében a két ország 2007. január 1-jével nyer teljes jogú tagságot az Európai Unióban. – A második világháború óta ez az első olyan jelentős dokumentum, amelyet Románia aláír, és amelynek célja a románok életének a javítása – jelentette ki Traian Basescu államfő. Romániából népes küldöttség /politikusok és feleségeik, összesen 57 fő utazott Luxembourgba, Bulgáriából mindössze heten érkeztek a jelentős eseményre. „Az elmúlt tizenöt esztendő legfontosabb pillanata Románia számára az EU-csatlakozási szerződés aláírása, 1989 után most vált teljessé és visszafordíthatatlanná a rendszerváltás ebben az országban” – mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, aki szintén jelen volt Luxembourgban. – Magyarország a kétmilliós magyar kisebbség sorsának jobbítását reméli Románia uniós csatlakozásától – mondta László Boglár kormányszóvivő Románia csatlakozási szerződésének az aláírásáról. Emlékeztetett, hogy Románia esetében magyar kezdeményezésre született olyan védzáradék, amely szigorú követelményeket fogalmaz meg a csatlakozással összefüggésben. /Románia és Bulgária aláírta a csatlakozási szerződést. Tízéves várakozás előzte meg a történelmi pillanatot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Egymás után kell kitelepíteni az árvíz sújtotta falvak lakóit Temes megyében. Temes megye legmagyarabb településén, a hétszáz lakosú Óteleken csónakokkal hozták ki az utolsó lakosokat a víz alá került faluból. A legtöbben második napja a szabad ég alatt őrzik jószágaikat a szemerkélő esőben. A Temes folytatta a pusztítást, átszakítva a gátakat, olyan településeket döntött romba, melyek a folyó medrétől 15–20 kilométerre fekszenek. Jánosföldén csak a temető emelkedik ki a vízből, az emberek idemenekültek, őket csak helikopterrel lehet kimenekíteni. Jánosföldén a 230 ház több mint 40 százaléka összedőlt. Az emberek úgy látják, a hatóságok nem segítenek, nem nyilvánították katasztrófa sújtott övezetnek a térséget. Magyarszentmártonból is menekülnek az emberek. /Medrétől húsz kilométerre pusztít a Temes. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./