A temesvári egyházmegye Caritas szervezete elsőnek sietett a megye legnagyobb árvízkárt szenvedett települése, Gátalja lakosságának megsegítésére. A Caritas ugyanakkor a Máltai Segélyszolgálat rendelkezésére bocsátotta szállító eszközeit, hogy ők is eljuttathassák segélyeiket az árvíztől szenvedő embereknek. /(Sz. I.): Segítség Gátaljának. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

A Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) véleményezésére vár a kormány a kisebbségi törvény tervezetének elfogadása előtt – jelentette be Oana Marinescu kormányszóvivő. A Velencei Bizottság és az EBESZ korábban kritikákat fogalmazott meg a szövegnek a parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezeteket diszkrimináló rendelkezéseivel szemben. /Salamon Márton László: Európai véleményezésre vár a kisebbségi törvénytervezet. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Mélyponton vannak a magyar–magyar kapcsolatok, legalábbis ami a magyar kormány és a határon túli magyarok közötti viszonyt illeti – fejtette ki Székelyudvarhelyen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Kijelentette: ,,Nekünk feladatunk megtalálni annak a módját, hogy miként mozdíthassuk ki e kapcsolatokat a holtpontról.” Ez a kérdés nem lesz kezelhető holmi szülőföldalappal – mondta Németh Zsolt, aki szerint utóbbi nem más, mint az MSZP szánalmas pótcselekvése. Németh sürgette a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. A politikus Szász Jenővel, a város polgármesterével és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével folytatott megbeszélést. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága által megfogalmazott ajánlások szerint a szubszidiaritás és az autonómia keretei között kell rendezni a romániai magyarság helyzetét. /(MTI–L.): Mélyponton a magyar-magyar viszony. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

Másodfokon is elveszítette a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazás kiírásának ügyében zajló pert a gyergyóditrói tanács. A tanács jogi képviselője, Kincses Előd szerint a 2001/215. referendumtörvény rendelkezései ellentmondásosak. Az ügyvéd szerint az április 19-i tárgyaláson a táblabíróság semmibe vette a gyergyóditrói tanács védelemhez való jogát azzal, hogy nem napolta el a tárgyalást, miközben Kincses Előd ugyanaznap Bukarestben tárgyalt, és nem lehetett jelen. Kincses a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul az autonómiaigény elutasítása és a védelemhez való jog semmibe vétele miatt. /Szucher Ervin: Kincses Strasbourghoz fordul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

A legfőbb gond, hogy nem tudták visszaszerezni a teljes tulajdonjogot sem az erdők, sem pedig az egykori ingatlanok viszonylatában, állapította meg Rafain Zoltán, a Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. A közbirtokosságoktól ingatlanokat is elvettek. Gond a vadgazdálkodás is a közbirtokosság területén. A mai törvénykezés szerint a közbirtokosságoknak nincs joguk beleszólni a vadászatba, ami ellenkezik a nyugat-európai szabályozásokkal és gyakorlattal. A nyugati szabványok szerint a vadászat joga a tulajdonost illeti meg. /Béres Katalin: Egyperces Rafain Zoltánnal, a Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetségének elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Botrány tört ki a Petőfi-emlékmúzeum kulcsa körül a Máramaros megyei Koltón. Incze Zoltán, a település polgármestere szerint a belépőjegyek árából származó bevétel a községet illeti, ezért a múzeum kulcsának is annak alkalmazottjánál kell lennie. Kicserélte az épület bejáratán a lakatot, kulcsot pedig Kádár Emőkének, a múzeum gondnokának sem adott. „A múzeumvezetés nem hatalmi, hanem szívügy” – vélte Kádár Emőke, akinek nagyapja, Sebők Mihály alapította a múzeumot 1960-ban. /Pesek Attila: Botrányos „kulcskérdés” Koltón. Erőszakkal zárták be a Petőfi-emlékmúzeumot. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

A gyulafehérvári római katolikus érsekség keretében működő Caritas Fehér megyében a többségiekhez tartozó fiatalok társadalmi beilleszkedését is igyekszik nem kis anyagi áldozatok árán megoldani. Több faluban – így Enyedszentkirályon és Csombordon is – házat vásárolt számukra, azokat felújíttatta, földet, jószágot vásárolt az árvaházakból kikerült, szellemileg kisebb-nagyobb mértékben károsult fiatalok számára, akiket élelemmel is segít, akárcsak a Máltai Szeretetszolgálat. Az állam ezeket a hátrányos helyzetű fiatalok nem segít, pedig zömük képtelen az önálló életre. Az államnak intézményesített formában kell foglakoznia velük. /Ferencz L. Imre: „Követelőző” kivetettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Felemás eredmények születtek a napokban lezajlott próba kisérettségin Szatmárnémetiben. Arányaiban legtöbben magyarból „buktak”, amennyiben a 69 „vizsgázó” közül mindössze 32-en „mentek át”. Kónya Lászlót, a megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint nem kell messzemenő következtetéseket levonni ebből, annál inkább, mert csak próba volt. /Magyarból „buktak” legtöbben!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Bogányi Gergely világhírű, Kossuth-díjas zongoraművész már több alkalommal felajánlotta koncertjeinek bevételét a Böjte Csaba atya által kezdeményezett célok érdekében. Április 20-án Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában Chopin-hangversenyt adott Böjte Csaba tervének megvalósulására, a moldvai csángó iskola felépítésére, amelynek alapkövét pünkösd vasárnapján helyezik el Rekecseny község határában. Felolvasták a ferences szerzetes nagyváradiakhoz írott levelét, melyben többek között azt írta, „milyen szép lenne, ha a nagyvilágba szétszórt magyarság, a csángó testvéreink megmaradásért vívott harcát egy-egy osztályterem megépítésével segítené. Így arca lesz minden osztálynak, hálónak, ebédlőnek. Milyen szép lenne, ha a VI. B osztályban kinn lenne Esztergom címere, a XI. A-ban meg Csíkszeredáé lenne, vagy ha az egyik óvodai csoport termében a Duna Televízió, másikban a Krónika újság logója hirdetné, hogy a szolidaritás, a szeretet december 5. után is él a magyar nemzetben.” /(Lakatos Balla Tünde): A moldvai csángókért koncertezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A nagyváradi akció után közel 1300 könyvet és munkafüzetet adományozott a Krónika napilap a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumnak. Az adományt Herman Éva, az iskola igazgatónője vette át. A Krónika könyvadományozó akciója folytatódik: a kolozsvári Báthory István Gimnázium, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium, továbbá a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium, a Váradi József Általános Iskola és a Kós Károly Iskolaközpont diákjai kapnak könyveket. /Krónika-Könyvadományok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Két újabb tévécsatornát indít a Duna Televízió a közeljövőben, az Autonómia nevű adó a kisebbségek témakörét, a határon túli önszerveződést állítja majd figyelme középpontjába, míg az Unió elnevezésű elsősorban ifjúsági, oktató csatorna kíván lenni. Cselényi László, a Duna Tv elnöke közölte: mintegy három hónapra van szükség ahhoz, hogy beinduljon a két új csatorna. /Két újabb adót indít a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Szolnokon a turisztikai kiállításon jelen volt a két romániai testvérmegye, Hargita és Máramaros is. /Kiállítás Szolnokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Örmény művészet és kultúra Szamosújváron címmel nyílt fotókiállítást abból az alkalomból, hogy kilencven évvel ezelőtt örmény népirtás történt a török birodalomban. Ennek során az akkori hatóságok segédletével Anatóliában és a Van-tó környékén másfél millió örményt, 300 ezer görögöt és 200 ezer bolgárt gyilkoltak le az etnikai tisztogatók. A kiállításon fényképek hirdetik a szamosújvári örmény kultúra régi és jelenkori megnyilvánulásait. A jelen világban is helyet kap a diszkrimináció, az örmények kilencven évvel ezelőtti holokausztját eddig hivatalosan csupán 14 ország ismerte el. A kiállítás megnyitója után bemutatták az Armenopolis című, százötven felvételt tartalmazó CD-t, amely az örmény őshaza emlékét eleveníti fel. /Ö. I. B.: Emlékezés az örmény holokausztra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Április 19-én az 1915-ös törökországi örmény genocídiumról emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson. A rendezvényre várt budapesti Szalmási Pál profeszor, aki Az ifjútörökök és az örmény genocídium című kötetet Dzon Kirakoszján művei alapján összeállította és fordította, nem tudott eljönni. A megemlékezésen Puskás Attila örmény katolikus vikárius ismertette röviden a történelmi eseményeket: az Anatóliában őshonos másfél milliós örménységet már a XIX. század végén pogromokkal sújtották a törökök, majd a XX. század elejétől az ifjútörökök pártja, az ITTIHAD 1911-es kongresszusán elhatározta a kiirtásukat. A tragikus esemény hazai vonatkozásai közé tartozik, hogy 100 gyermeket telepítettek Erdélybe, akik beolvadtak az itteni örmény-magyarságba. /Gál Éva Emese: 90 éve történt az örmény genocídium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Három művész, Csiki Csaba, Martini Yvette és Szabó Péter Kolozsváron találkoztak, és lettek barátok a kilencvenes évek végén. Később mindhárman Budapestre költöztek, és ma is ott élnek. Kétlakiságukat e projekt is alátámasztja, amelynek Kolozsvár az első állomása. Egy olyan vándorkiállítást képzeltek el, amelyben az utazás valóságos, és a projekt része. Az első megálló Kolozsváron az Atelier 169 Galéria, ahol az ápr. 22-én megnyíló kiállításuk egyben galériaavató is. /Utazás az Atelier 169 Galériába. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Életének 95. évében Bukarestben elhunyt Pintér Lajos újságíró, zenetörténész /Arad, 1910. jan. 18. – Bukarest, 2005. ápr. 20./. 1929-ben Aradon, az Erdélyi Hírlapnál kezdte el újságírói pályafutását. A háború után Bukarestbe költözött, 1949-től a Romániai Magyar Szó, az Előre, majd 1972-től nyugdíjazásáig az Új Élet szerkesztője, zenekritikusa, a román rádió magyar adásának külső munkatársa volt. Fáradhatatlanul végezte művelődéstörténeti kutatásait, különösen a zene területén. Tevékenységét tükrözik a Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán romániai, illetve George Enescu magyarországi és erdélyi kapcsolatait bemutató könyvei, valamint számos aradi vonatkozású sajtótörténeti tanulmánya. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A volt kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt tisztújító kongresszusán nagy meglepetésre Mircea Geoana volt külügyminisztert választották elnöknek. Geoanát előzőleg Iliescu bukottnak, agyalágyultnak nevezte. Az Iliescu-korszaknak immár vége, 15 évig ő vezette, ő határozta meg a pártot. /Székely Kriszta: Szociáldemokrata korszakváltás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Fölényes győzelmet aratott Mircea Geoana, volt külügyminiszter a Szociáldemokrata Párt kongresszusán. A küldöttek közül 964-en adták rá voksukat, míg Ion Iliescu volt államelnök, a párt alapítója mindössze 530 szavazatot kapott. Adrian Nastase volt kormányfőt a párt ügyvezető elnökének választották meg. Az új főtitkár Miron Mitrea lett. Előzőleg Iliescu a pártelnöki tisztség biztos várományosának tűnt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Mircea Geona megválasztása nyomán nő az esélye annak, hogy ez a párt korszerű és európai szociáldemokrata politikai erővé alakuljon. /Mircea Geoana lett a Szociáldemokrata Párt elnöke. Nem kell már a pártalapító Iliescu elvtárs. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Temes megyében folytatódik Torontálkeresztes és Fény lakóinak kimenekítése az árvíz sújtotta térségből. A két településen több száz embert szigetelt el a világtól az áradat. Az utóbbi napokban mintegy száz Temes megyei települést öntött el az árvíz, mintegy kétezer személyt evakuáltak. Az áradat több ezer gazdaságot és több ezer hektárnyi termőföldet öntött el. /Kitelepítések az árvíz miatt. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Az egyházi ingatlanok és a felekezeti oktatás kérdéséről tárgyalt április 22-én Kolozsváron Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel. Emlékeztetett: 2500 elkobzott ingatlant igényeltek vissza a magyar egyházak, ennek csak 10 százalékáról született már kedvező formális döntés a bukaresti restitúciós bizottságnál, de mindössze egy százalék esetében történt meg a tényleges visszaszolgáltatás. Németh Zsolt kitért a felekezeti oktatás kérdésére is. Elmondta: bíznak abban, hogy hamarosan törvényi szinten rendezésre kerül a felekezeti oktatás kérdése. Emlékeztetett, hogy Románia 1993-ban, Európa Tanácsi tagságának megszerzése előtt erre vonatkozóan kötelezettséget vállalt, amit azóta számtalanszor megerősített. /B. T.: Az egyházi ingatlanok visszaadását sürgeti Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

A három román újságíró iraki elrablói négy napot adtak, hogy Románia kivonja csapatait a közel-keleti országból, s ezzel megmentse a túszok életét – közölte április 22-én az al Dzsazíra katari hírtelevízió. A Prima TV magánkézben lévő televízió 32 éves újságírónőjét, Marie-Jeanne Iont és 30 éves operatőrét, Sorin Miscocit, valamint a 37 éves Ovidiu Ohanesiant, a Romania Libera napilap munkatársát március 28-án rabolták el, amikor Traian Basescu elnök látogatást tett Irakban és Afganisztánban. /Túszdráma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Április 22-én ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa. Két elnökjelölt indult: Borbély László eddigi elnök és Benedek Imre. Benedek Imrét, a városi tanács RMDSZ frakciójának vezetőjét választották meg a TKT élére. A két alelnök: Nagy András és Szakács János, a TKT titkára Bán Mózes és Török Gáspár lett. Markó Béla politikai tájékoztatójában bejelentette, az autópálya-ügyben a munka megy tovább, igaz, kevesebb pénzzel. Kelemen Atilla megyei elnök elmondta, hogy lezárultak a tárgyalások a megyei tisztségek elosztásáról. Az RMDSZ a 38%-os jelenlét mellett 48%-ot kapott, egyelőre „döcögnek a kinevezések”. Frunda György szerint nem használják ki a jogi lehetőségeket Florea polgármester törvényszegéseivel szemben. Felrótta, hogy a megyei tanács „nem szinkronizál az elnökkel”, hogy a városi tanácsban „egy-kettő mindig másként szavaz”. /Mózes Edith: Benedek Imre a TKT elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára Bukarestbe utazott, április 22-én találkozott Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Mona Musca kulturális és vallásügyi miniszterrel. A kulturális intézményekre vonatkozó kétoldalú egyezményt szeretné módosítani Románia és Magyarország, lehetőséget biztosítva ezáltal mindkét ország kulturális intézetei számára, hogy fiókintézeteket nyithassanak. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának megnyitása régóta várat magára. /Kulturális egyezmény módosításáról tárgyaltak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Felháborító provokációnak találják egyes szlovák parlamenti képviselők, hogy a Duna Televízió Autonómia elnevezéssel csatornát készül indítani a határon túli magyarságot érintő kérdések bemutatására. Tomás Galbavy, a Mikulás Dzurinda vezette kormánypárt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) képviselője igen szerencsétlennek találja az ötletet. /Szlovák vélemény a Duna Televízió tervezett Autonómia csatornájáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Basescu elnök kijelentette: „Nem váltom le egyelőre a titkosszolgálatok főnökeit. Sikerült hatékony információkat nyújtaniuk az újságírókat fogva tartó csoportról.” Az Irakban elrabolt román újságírókról van szó. Hozzátette: „A SRI tonnányi súlyos vádakat tartalmazó információkat szerzett, és továbbított Hayssam üzelmeiről – 7 éve már. De az ország vezetői semmibe vették. Tisztázni fogjuk, miért mellőzték a bizonyítékokat.”. Eltelt 14 nap Hayssam letartóztatása óta, az elnöki hivatal ismételgeti: „Hayssamnak kapcsolata van az újságírórablással”. Az ügyészség viszont jelezte, hogy csak gazdasági jellegű bűncselekménnyel vádolják. Bányai Péter úgy látja, hogy Basescu kénytelen ellenfeleit „elkülöníteni”, egyesekkel összefogni a többi ellen folytatott küzdelemben: Basescu fő ellenségének a volt kormánypártot, az SZDP-t tartja, a Szekuritate utódait viszont kíméli e harc sikerének érdekében. A „Szeku utódai” nemcsak a titkosrendőrségek /SRI, a SIE, a katonai hírszerzés stb./, hanem a rendőrség, ügyészség, bíróság kulcsszereplői is. Az SZDP ragaszkodott Ristea Priboihoz és társaihoz. A mostani kormány most léptette elő saját Priboiát: Silvian Ionescut, a Környezetvédelmi Gárda komisszárja lett, ahol a másik szekust, Silinescu tábornokot váltotta fel. Ezek szerint volt Szekuritáté tábornokoknak van beleszólásuk a környezetvédelmi kérdésekbe. Elég a verespataki aranybánya tétjére gondolni. A pártvezéreket a szekusokkal az anyagi érdekek kötik össze. Bányai kifejtette, hogy nem az SZDP jelenti a főveszélyt, hanem a szeku. Ha szétkergetnék őket, összeomlana a maffia állam. Radu Timofte maradt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ főnöke, Gheorghe Fulga pedig a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatója. – Az RMDSZ nagyon nehezen szállt ki az SZDP hajójából. Az RMDSZ legjobb „SZDP-s barátja” (és üzlettársa) az arab maffiózók legjobb barátja (és üzlettársa) is: Hrebenciuc. Amerika támogatta a SZDP-t, még erősebben Radu Timoftét. Két és fél éve úgy tűnt, hogy a SZDP Nastase-szárnya leváltja Timofte SRI igazgatót, de az amerikai kormány közbelépett. Magas rangú kitüntetéssel jelezte: Timofte marad. Molnár Gusztáv hívta fel a figyelmet arra, hogy Amerika hosszú időn át a posztkommunista pártokra támaszkodott, az antikommunista pártokat nacionalizmusuk miatt megbízhatatlanoknak vélte. Ez változóban van. Az elmúlt években az amerikai külpolitikának köszönhetően erősödött a feszültség Amerika és Európa (EU) között. Amerika érdeke a volt kommunista országok távoltartása a közös Európától. Ezért Amerika számára hasznosabbá váltak az antikommunista, nacionalista pártok. Az amerikaiak számára a „megbízható régi összekötők” jó része volt szekus. Bányai Péter bemutatta a romániai arab maffia erős jelenlétét, titkosszolgálati kapcsolattal is rendelkeznek. A sajtóban elképesztő mennyiségű információ van róluk. 1997-ben jelent meg egy könyv: Szervezett bűnözés – a harmadik világháború. Ebben hosszú fejezet szól az arab maffiáról. A könyv szerint: „Az összes arab maffiózó, Zaher Iskandarani, Omar Hayssam szoros kapcsolatban állt az SZDP vezetőivel, elsősorban Viorel Hrebenciuckal tartották a kapcsolatot, illetve Hrebenciuc tanácsosával, Kemal Kaderrel.” (Hrebenciuc ekkor kormányfőtitkár volt.) Kadera a ’90-es évek közepén elhagyta Romániát, Arafat szoros munkatársa lett. A könyv szerzője Pitulescu rendőr-tábornok, aki 1995–1997 között a román rendőrség főnöke volt. Évekkel ezelőtt házkutatást rendeltek el Hayssamnál. Kiderült: külföldön van, Iliescut kíséri egy fontos körúton. Újabb házkutatás, de román rendőrség akkori főnöke, Dumitru Sorescu leállította az ügyet. A rendőrfőnök fia Oyssam üzleti partnere… Sorescu rendőrfőnök 1989 decemberében verte a tüntetőket, majd a Temesváron meggyilkoltak holttesteinek elégetését szervezte. Nastase embere, a hírhedt szekus Priboi. A brassói munkáslázadás megbosszulása volt a feladata, majd a Szabad Európa Rádió román adása néhány munkatársának megverését, meggyilkolását szervezte. Priboi Hayssam üzleti partnere. /Bányai Péter, politikai elemző: Újabb esély a „Szeku utódainak”? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22., folyt.: 23./

Nemrég bemutatták a Magyar Tudományos Akadémián az Interetnikus Tudásmenedzsment (IKM) adattárat, Kelet-Közép-Európa legnagyobb település-szintű adatbázisát. Máris használható a határon túli oktatási kataszter, a kulturális adattár és a pályázati adatbázis. Az IKM népszámlálási, etnikai, választási, intézményi adatokon, szöveges adatbázisokon – névtár, etnográfiai bibliográfia kisebbségi jogtár –, országos és regionális etnikai kutatások adatbázisain, és sajtóadatbázisokon alapul. Megtalálható a www.mtaki.hu és a http:/gis.geox.hu/mtaki/default.asp oldalakon. /Interetnikus tudásmenedzsment. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Április 22-én ünnepélyesen leleplezték Madéfalva vasútállomásán az új névtáblát. Az elmúlt évtizedekben, bár Madéfalva község területén álltak meg a vonatok, a vasútállomás tábláján Csicsó, illetve Ciceu volt olvasható. Miután Csicsó levált Madéfalva községtől, az állomás visszakapja régi nevét. /(Daczó Dénes): Új vasúti névtábla Madéfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

A népszavazást szentesítő központi „rábólintás” után az eddig Halmihoz tartozó Kökényesd (lakossága csaknem teljesen görög katolikus vallású magyar) önálló község lett. A hozzá csatlakozó Csedreggel közel 3000 lakost számláló új közigazgatási egység vezetője Simon Levente, aki foglalkozását tekintve újságíró, ideiglenes kinevezést kapott, mert hat hónapon belül ki kell írni a választásokat. /Önállósult Kökényesd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

A Romániai Magyar Cserkészszövetség az erdélyi cserkészet újraalakulásának 15. évfordulójára emlékezik április 23-án Sepsiszentgyörgyön. A meghívottak között szerepelnek a szövetség cserkészvezetői mellett mindazok az öregcserkészek, egyházi képviselők, magánszemélyek, akik munkájukkal segítették, támogatták a cserkészmozgalmat. Ebből az alkalomból az elmúlt 15 év eseményeit felelevenítő emlékkönyvet és a hozzá kapcsolódó CD-t is bemutatják. /Cserkészjubileum Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Április 23-24-én tartják Aradon, a minorita plébánián a Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata (Háló) találkozóját. A Háló célja a különböző csoportok közötti kapcsolat, a tájékozódás elősegítése. Magyarországon kívül Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság összesen 800 magyar közössége talált és talál egymásra a Háló által felkínált szálakon. Dr. Kartal Ernő OFM atya (Miskolc) a Kisközösségek és lelkiségi mozgalmak lehetőségei Európa újraevangelizálásában címmel tart előadást. /(b): HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

A Genfben április 6–10-e között lezajlott Genfi Nemzetközi Találmányi Szalon „A” (mechanika, műszerek, eszközök) osztályában aranyérmet szerzett találmány /rugalmassági paraméterek megállapítására szolgáló mérőegység/ három szerzőjéből ketten kolozsvári kutatók: Bokor Sándor (főkonstruktőr, 55) és Hantz Péter (feltaláló, 30) a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Elméleti és Számítógépes Fizika Tanszékének adjunktusa. Hantz Péter 1998-ban szerzett kitüntetéses fizikus diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ugyanitt doktorandusz 1998–2001 között. 1998-ban az Oxfordi Egyetem Elméleti Fizika Tanszékén ösztöndíjas. Hat tudományos közlemény szerzője. /Rugalmassági paraméterek megállapítására szolgáló mérőegység. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./