Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2005. április 11.
Két vasárnap egymás után tartott vendégszolgálatot közel ötszáz magyarországi református lelkész a határon túli gyülekezetekben, hogy viszonozza a történelmi Magyarország lelkipásztorainak december 5-i igehirdetését az anyaországban, és megerősítse a kettős állampolgárságért kiírt sikertelen népszavazás igenjét. /Magyarországi lelkészek az összetartozást hirdették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./
2005. április 11.
Magyarság kint és bent címmel rendezett konferenciát az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre a hétvégén Nagyváradon. Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény a korporatisztikus berendezkedés kiteljesítését jelenti a romániai magyar társadalmon belül, olyan maximumot, ami egyben végpont is: csak integrálódni lehet, vagy szembefordulni vele – jelentette ki Molnár Gusztáv politológus. Kántor Lajos, a Korunk folyóirat főszerkesztője elmondta: az anyaországi és a határon túli magyarok viszonyát boncolgatta volna, hiszen mindez a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca miatt kirobbant vita nyomán óhatatlanul napirendre került. Molnár Gusztáv elmondta, a rendszerváltáskor választani kellett, hogy a két világháború közötti kisebbségi, illetve az 1945 utáni nemzetiségi sztereotípiák mentén halad tovább a kisebbségi magyarság, vagy létrejön egy új nemzetkoncepció, amelyben az alulról fölfelé építkező, önmagát politikai közösséggé szervező autonóm, civil polgári társadalom játssza a főszerepet. Molnár szerint ezzel szemben az RMDSZ megalakulásával a kisebbségi-nemzetiségi vonalon szerveződött tovább a romániai magyar társadalom, ez az alakulat lett annak szervezeti és intézményi kerete, e koncepció pedig most a kisebbségi törvényben csúcsosodik ki. „Magyarországon azonban változás állt be, miután a Trianont is magába foglaló, 1867-től 1945-ig tartó katasztrófasorozat, az ebben az időszakban kialakult nemzetkoncepció csődje nyomán kialakult közegben a magyar állampolgárok többsége már úgy gondolja, a nemzet és az állam tökéletesen fedi egymást, ezért el sem tudják képzelni, hogy olyan magyaroknak is állampolgárságot adjanak, akik nem élnek az ország határain belül. Ezzel beilleszkednek abba a koncepcióba, amelyet jelenleg az Európai Unió is alapvetőnek tekint” – hangoztatta Molnár. Bodó Barna politológus a témához kapcsolódva kifejtette, a népszavazással a magyar kormány elérte, amit akart, mivel nem kellett pluszterheket magára vállalnia. A temesvári politológus szerint az is nyilvánvalóvá vált, hogy az anyaországi ellenzék nem volt kellőképpen következetes, a referendum kudarcának harmadik olvasata pedig az, hogy a magyar polgárnak „nem fáj Trianon”. Bodó úgy véli, az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete azért elfogadhatatlan, mert egy magánjogi szereplőre – az RMDSZ-re – akar közhatósági struktúrát építeni. Bodó éppen ezért új kisebbségvédelmi koncepció kidolgozását szorgalmazta, amely rögzíti a kisebbségi közösségek státusát, határozottabban lép fel a szomszédsági kapcsolatok terén, és elfogadja azt a többes állampolgári lojalitást, amely természetes a kisebbségi közösségek esetében. /Balogh Levente: „A magyar polgároknak nem fáj Trianon”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 11.
,,Együtt Európában – ez megint olyan jelige lehet, amely megdobogtatja a szíveket, és nem találkozik a románok ellenkezésével” – hangsúlyozta Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke április 9-én a sepsiszentgyörgyi Eurocenter Amőba Oktatási Központ által szervezett magyarságkonferencián. Előadás hangzott el Magyarország soknemzetiségűvé válásáról, Wass Albert életművének szerepéről a jelenkori magyarság identitásának megerősítésében, valamint arról, hogy a magyar politikai elit a nemzet érdekei helyett saját érdekeit követi. Pomogáts leszögezte: ,,nekünk, magyarországi magyaroknak kell megadnunk minden politikai, anyagi és szellemi támogatást erdélyi nemzettársaink számára, hogy az új magyar nemzetstratégia kialakulhasson és valóra válhasson”. A kettős állampolgárság ügyében kiírt referendum kudarcot hozott, de a magyar állampolgárság kiterjesztése továbbra is felelős nemzeti tennivaló marad – hangsúlyozta az előadó, aki szerint ,,a másik stratégiai feladat az erdélyi magyarság önigazgatási intézményrendszerének felépítése, beleértve ebbe, ahol lehet, tehát a Székelyföldön, a területi autonómiát, másutt pedig a kulturális autonómiát”. A történelmi folyamatok megértése lehetetlen a valós magyar történelem ismerete nélkül – szögezte le Töttössy Istvánné dr. történész, a budapesti Lónyai Református Gimnázium tanára, aki szerint a nyílt diktatúra idején mindenki tudta, hogy mi ellen védekezzék, jelenleg ellenben az agymosás rejtetten történik. Takaró Mihály, a budapesti Károlyi Gáspár Református Egyetem előadó tanára Wass Albert életművét példaként hozta fel, mint ami az ilyen időkben a csonka identitás kiegészítését szolgálja. Ha a pénz- és hatalomszerzés útját állja, ha valaki magyar, akkor az illető az egyéni érvényesülés és gazdagodás érdekében lemond identitásáról – jellemezte a jelenkori politikai elit magatartását Beder Tibor, a csíkszeredai Julianus Alapítvány elnöke. /Fekete Réka: Nemzeti öntudatra, hitre és akaratra van szükség (Magyarságkonferencia Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./
2005. április 11.
Április 9-én Gyulán aláírták a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és az Arad megye közötti együttműködési megállapodást, amelytől a felek a kulturális kapcsolatok további erősödését várják. Cresta Traian, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke az esemény alkalmával abban kérte az anyaország és a megyei közgyűlés politikusainak segítségét, hogy támogassák az országos önkormányzat elképzeléseit, amelyek között szerepel a battonyai román iskola felújítása. A magyarországi román kisebbségi önkormányzatnak eddig is jó kapcsolata volt a két aradi egyetemmel és ennek folytatásaként a felsőfokú oktatási intézmények bevonásával fejleszteni kívánják a magyarországi román szakképzést. /Együttműködési megállapodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2005. április 11.
Hat marosszentgyörgyi lakost /Tóth Árpád, Szilveszter-Kiss Péter, Puczi Béla, Szilágyi József, Sütő József és Lőrinczi József/ az 1990. március 19-20-i, marosvásárhelyi magyarellenes pogrom után tartóztattak le. Ketten utólag belehaltak sérüléseikbe, egyikük külföldön keresett menedéket. Az áldozatokra a marosszentgyörgyi római katolikus templomban emlékeztek április 10-én. – 1991-ben temették el Tóth Árpádot, 13 éve pedig Magyarországon, Velencén Szilveszter-Kiss Pétert. Úgy érezték, szükség van rájuk – emelte ki emlékbeszédében Baricz Lajos plébános. 1990. március 19-én a megrészegített görgény-völgyieket teherautókkal, kiskocsikkal és buszokkal hozták Marosvásárhelyre. Kétszáz, zömében roma lakos élő kordont alkotva zárta el akkor a megyeközpont felé vezető utat. „A hodákiak, görgényiek botokkal jöttek, köveket, Molotov-koktélt hajítottak a tömegbe, gyerekeket találtak el. Aztán március 27-én jöttek minket letartóztatni. A kazánházba bújtunk, de valaki elárulta búvóhelyünket, s lefogtak. 12 vádpont szerepelt a letartóztatási parancson. Három hónapig Vásárhelyen, a rendőrségi fogdában tartottak, majd Nagybányára vittek. Hét hónap után szabadultunk. Végig kínoztak, faggattak, azt akarták, valljuk be, mi romboltunk, zúztunk, gyújtogattunk. Naponta hideg vízzel öntöttek le. Egy adott pillanatban 62 botütést számoltak meg a hátamon. 27 napig éhségsztrájkoltam, 37 kilóra fogytam le” – eleveníti fel az átélt borzalmakat Lőrinczi József. /Nagy Annamária: Emlékezzünk, ne felejtsünk! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./
2005. április 11.
A roma származású Tóth Árpádnak, a „fekete március” egyik hősének a sírkövén ez áll Marosszentgyörgyön: „Itt nyugszik Tóth Árpád, a márciusi hős. / Neve ismeretlen, tette ismerős. /Szembeszállt a hordahaddal, / Halálba ment diadallal”. Az emléket a 37 évesen elhunyt férfi családja és a plébánia állította. Minden év tavaszán Baricz Lajos plébános és hívei elzarándokolnak a sírhoz, és virágokkal lepik el. A híveket és az emlékezni érkezett marosvásárhelyi vendégeket április 10-én Zolcsák Sándor marosvásárhelyi festőművész Emlékezzünk, ne feledjünk című, Tóth Árpád temetéséről készített fénykép-összeállítása fogadta. Tóth Árpád egyike volt azoknak a magyar cigányoknak, akik ellen Marosvásárhely véres márciusa után a román államhatalom kirakatpert indított. Állítólagos bűne az volt, hogy 1990-ben a szentgyörgyi tetőn sokadmagával együtt megpróbálta megállítani a Görgény és a Maros völgyéből kamionokon Vásárhely felé szállított fegyveres hordákat. A félrevezetett és leitatott román parasztok egy részét sikerült is megfékezni a város határában. Tóth Árpád nem sokkal szabadlábra helyezése után, 1991. április 6-án, máig tisztázatlan körülmények között, elhunyt. „A kórlapon szívinfarktust ír, de az orvosok azt mondták anyámnak, hogy minden belső szerve szét volt zúzva. Nekünk, gyerekeknek soha nem beszélt a börtönben töltött több mint fél évről, de anyámnak sokat panaszkodott. Román rabtársai csúfolták és verték. Aztán miután ’90 karácsonya előtt kijött, elment dolgozni, de nem bírta sokáig” – idézte fel a másfél évtizeddel ezelőttieket Tóth Árpád lánya, Erzsike, aki úgy tudja, hogy apja lényegében nem is vett részt a szentgyörgyi verekedésben. A letartóztatásról és a börtönkálváriáról egy másik marosszentgyörgyi, az időközben elhunyt Puczi Béla így számolt be emlékirataiban: „Nálam 1990. március 28-án hajnalban csengettek a rendőrök. Hatunk közül engem vittek be utoljára. A legtöbb magyar rendőr ki volt vezényelve az udvarra, a román rendőrök hallgattak ki minket. Mindenfélét összevissza ígértek, csak valljuk be, hogy a magyarok a hibásak, ők tették tönkre az autókat, buszokat. Meg hogy mondjuk meg, ki verte meg Mihai Cofariut. A nevét sem hallottuk soha. Az is igaz, hogyha ismerjük, akkor se mondtuk volna meg. Mindent bevetettek. Volt olyan éjszaka, hogy nem engedtek aludni, egész éjjel ordítoztak nekünk, hogy gyilkosok. Hét napig nem volt más, csak verés meg vallatás. Nyolc hónapot voltunk a vásárhelyi börtönben. (...) Két hét után megjelent egy delegáció Svájcból, Franciaországból és Németországból, interjút készítettek velünk. Tóth Árpád kipakolt, elmondott nekik mindent, hogy mi történt, hogy ártatlanok vagyunk. Nem tudtuk, hogy a mosdókagylóba mikrofon van szerelve, és a másik szobában mindent lehallgattak. Amikor a külföldiek elmentek, visszajátszották neki, miket beszélt. És minden nap annyit verték Tóth Árpádot, hogy kiszabadulásunk után egy hónappal belehalt.” Tóth és a többi szentgyörgyi magyar és roma megaláztatását Jung Ildikó, a férfi védőügyvédje is jól ismeri. „Letartóztatásuk után a rendőrök kivitték őket a mezőre, egy traktor alá fektették, majd beindították a motort. Közben fegyverrel álltak mellettük, és azt mondták, ha nem vallanak, elindítják a gépet” – emlékszik vissza Jung Ildikó, aki a 90-es évek elején számos, bűnbaknak kikiáltott cigány és magyar – köztük Cseresznyés Pál – jogi védelmét látta el. A hatalom nemcsak az igazságtalanul elítéltek életét keserítette meg, hanem neki is mindegyre betartottak, meséli. „Éjszakánként ismeretlen telefonálók fenyegettek, sokszor fegyveres rendőrök követtek az utcán. Miután sikerült a pert áthelyeztetnünk Nagybányára, a kedélyek lecsillapodtak, ott sokkal korrektebb eljárásban volt részünk” – mondta az ügyvédnő. „Ha Marosszentgyörgy, Nagyernye és Sáromberke magyarsága és magyar cigánysága 1990. március 20-án nem állítja meg a leitatott és felfegyverkezett román parasztok egy részét, akkor sokkal több román támadott volna a főtéri tüntetőkre. Ilyen esetben nem biztos, hogy a magyarság vissza tudta volna verni a túlerőt, elképzelni is szörnyű, mi történhetett volna, jegyezte meg Kincses Előd, akit egy nappal korábban ugyanazon hordák nyomására váltottak le a megyét irányító Nemzeti Megmentési Front alelnöki tisztségéből. – Be kell ismernünk: a vidékiek meg a környékbeli magyar cigányok mentették meg ’90 márciusában a vásárhelyi magyarokat. Az egyik roma vezér az ütközet másnapján azt mondta: Kincses úr, mi ne jönnénk segíteni a magyaroknak? Hiszen mi magyar cigányok vagyunk, nekünk fáj, ha ütik a magyart! S aztán, ma maguk, holnap mi...” A véres események után a rendőrség több mint félszáz személyt tartóztatott le – kizárólag magyarokat és magyar cigányokat. Szabadulásuk után sokan a száműzetést választották, többen tisztázatlan körülmények között hunytak el, egyesek öngyilkosságba menekültek. „Tudjuk, hogy nem támadás, hanem védekezés volt a bűnük. Azt viszont nem tudjuk, hogy kik és mikor indítják a marosvásárhelyi és környező községekre zúdult támadók megbízóinak kivizsgálását. Mi szeretnénk megbékélni, de az igazság feltárása nélkül ez nem lehetséges” – szögezte le Zolcsák Sándor, az RMDSZ akkori vásárhelyi elnöke. /Szucher Ervin: Életével fizetett a magyarokért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 11.
Egész napos rendezvénnyel adóztak József Attila emlékének Kolozsváron a Tranzit Házban. A Születésnapomra Fesztiválon egymást követték a Cs. Gyimesi Éva által moderált színvonalas események. Néhány alkotás kimondottan erre az alkalomra született meg. Ilyen volt például a Bán Attila–Szarvas Huba által készített, A semmi ágán című film-video-alkotás, a Légy ostoba! zenei-akusztikai installáció vagy a Terényi Ede–Carmen Vasile, Grigore Pop–Nicolae Coman által szerzett kompozíció, az Instalazioni musicali. A költő versei magyarul, románul, angolul, németül és franciául is elhangzottak. /(köllő): József Attila-ünnepség a Tranzit Házban. A semmi ágán ül szívem. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 11.
Marosvásárhelyen április 9-én a Látó Irodalmi Színpad József Attila emléke előtt tisztelgett. Balázs Imre József, Demény Péter, Haller Béla, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Nagy Attila, Selyem Zsuzsa, Ungvári Zrínyi Imre, Vida Gábor és Visky András József Attila egy-egy költeményét elemezte. /József Attila-centenárium. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./
2005. április 11.
Ízes csángó tájszólásban csendültek fel a szentes népdalok, történetek, mesék Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában április 9-én. A Bákó megyei Külsőrekecsin nevű településen építendő középiskola anyagi támogatásából vállaltak fel egy részt azok, akik a Feljött a nap szép fényesen című, csángó gyerekek énekeit, csángókról szóló írásokat és fényképeket tartalmazó CD-t jelképes összegért megvásárolták. Az idei tanévtől huszonegy csoport tanulhat anyanyelvén írni, olvasni mintegy tizenhárom csángó faluból. Jelenleg kilencszáz gyerek tanul, Hegyeli Attila tanár, a csángó oktatási program felelőse szerint Csángóföldön viszont negyven faluban beszélik, értik még a magyar nyelvet, ez közel kilencezer gyermeket tesz ki. Az általános iskola befejezte után már nem tudják biztosítani az anyanyelvi oktatást, ezért a gyerekek többsége nem is tanul tovább. Csak néhányuknak adatik meg a lehetőség arra, hogy szülőföldjétől, családjától és otthonától távol, alapítványok, különféle intézmények támogatásával elsajátítsanak egy szakmát. Az iskolaépítés mellett kapcsolatokat is kell építeni, ezt a célt hivatott szolgálni a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! nevet viselő program. Az esten elkelt téglajegyekből huszonöt millió lej és tíz euró gyűlt össze, a marosvásárhelyi Rákóczi Alapítvány pedig könyveket és három számítógépet ajánlott fel. /Mészely Réka: A moldvai csángók magyar oktatásáért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./
2005. április 11.
Április 10-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában ünnepi ülést tartott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Az ülésen 44 új, határon túli magyar művész vehette át a tagságot bizonyító oklevelet. Ezen a napon kapta meg az idei akadémiai aranyérmet Gergely István csíksomlyói plébános. Az MMA új, erdélyi tagjai: dr. Almási István népzenekutató; Bocskai Vince szobrász; Bogdán László író; Farkas Árpád író, költő; Ferenczes István költő; Haáz Sándor zenenetanár; Hunyadi László szobrász; Jakobovits Márta keramikus; Jecza Péter szobrász; Kallós Zoltán néprajztudós; Király László író; Kusztos Endre festő, grafikus; Kuti Dénes festőművész; Lászlóffy Csaba költő, író, műfordító; Marosi Barna író, újságíró; Murádin Jenő művészettörténész; dr. Nagy Attila mérnök, Shakespeare-kutató; Páll Lajos költő, festőművész; Sigmond István író; Sipos László festőművész; Szenik Ilona népzenekutató; Szőcs István író, műfordító; Újvárossy László grafikus és Zakariás Attila építész. /Ünnepi ülés a Magyar Művészeti Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 11.
Gazda Árpádot, a Krónika vezető szerkesztőjét is meghallgatta az a parlamenti bizottság, amely a közszolgálati rádió és televízió működését vizsgálja. Gazda amiatt tett panaszt a bizottságnál, hogy a köztelevízió magyar adásának főszerkesztője, Kacsó Sándor formai okokra hivatkozva letiltotta egy általa moderált – a székelyföldi területi autonómiáról szóló – beszélgetés sugárzását. A bizottság rendelkezésére bocsátotta azt a határozatot, amelyben a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének becsületbírósága emiatt jogerősen megrovásban részesítette Kacsó Sándort. Mint a bizottságnak elmondta, a történteket cenzúrának tekinti, és mert e meggyőződését nyilvánosan is kifejtette, egy éve nem vezethet adást a közszolgálati televízióban. /Meghallgatták Gazda Árpádot. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 11.
Erdélyi túlélők – köztük Kallós Miklós, a kolozsvári zsidó hitközség tiszteletbeli elnöke – is részt vettek április 10-én a buchenwaldi koncentrációs tábor felszabadításának 60. évfordulóján Weimarban rendezett emlékünnepségen. Weimar közelében, Ettersbergen működött a nácik buchenwaldi koncentrációs tábora, amelyet 1945. április 11-én szabadítottak fel az amerikaiak. A tábor megalapítása, 1937 után mintegy negyedmillió embert hurcoltak ide. Az emlékünnepségre hivatalos volt Kertész Imre, Nobel-díjas író, Buchenwald egykori foglya is, aki azonban egészségi állapota miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak. /Buchenwaldi megemlékezés erdélyiekkel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 11.
Ünnepélyes díjkiosztó gálával ért véget április 9-én Sepsiszentgyörgyön a második Film.dok magyar–román dokumentumfilm-fesztivál. Az idei fődíjat (150 ezer forint értékben) Dumitru Budrala A sündisznó átka című filmje kapta. A zsűri különdíjában részesült Zsigmond Dezső Csigavára (50 ezer forint), Kármán Irén Diogenidésze (50 ezer forint), illetve Fógel Katalin és Barányi Laura Mint a méhecskék (50 ezer forint) című alkotása. A fesztiváligazgatóság által odaítélt Fesztiváldíjat Tóth Zsolt Marcell kapta a Fagyos oázis című filmjéért. A legjobb rendezőnek járó díjat A nagy kommunista rablás című filmjéért Alexandru Solomon érdemelte ki (50 ezer forint), a legjobb operatőrnek pedig Xantus Gábor (Népesség Istentől, népesség embertől) bizonyult (50 ezer forint). Szekeres Csaba Anya és lánya című filmje lett a legjobb televíziós dokumentumfilm. /Véget ért a II. Film. Dok. Fesztivál. Román rendező nyerte el a fődíjat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 11.
Április 7-8-án a Művelődési Központ és a Fiatal Zenészekért Egyesület Tavaszi Zenei Napokat szervezett Gyergyószentmiklóson, amelyen felléptek a maroshévízi Művészeti Népiskola, a csíkszeredai Művészeti Népiskola, illetve a Salamon Ernő Gimnázium művészeti osztályainak diákjai. Szalay Zoltán egyetemi tanár tartott előadást. /Tavaszi Zenei Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2005. április 11.
Április 8–9-én Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében ötödik alkalommal tartották meg az Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedőt, amelyre Erdély minden tájáról érkeztek középiskolás részvevők. Az idei téma kizárólag József Attila művészi hagyatéka volt. Az ünnepélyes megnyitón Szabó Árpád unitárius püspök rámutatott, Atlantisz hangjai nemcsak egy elsüllyedt civilizációé vagy figyelmeztető vészjóslásé, hanem a mindenkori jelenkor lelkiismeretének hangjai is. Márk Attila daltuljadonos bemutatta új albumát, amely 14 megzenésített József Attila-verset tartalmaz. Az eseményen megjelent a magyar főkonzulátus képviselete, Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter, az Unicornis Kiadó igazgatója (Ádám János) és Török Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes. /Ördög I. Béla: József Attila-i Atlantisz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 11.
Az idén hatodik alkalommal rendezték meg a Reményik Sándor versmondó versenyt a Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület (RSJME), a Stars Alapítvány és a Református Kollégium szervezésében Kolozsváron, a Református Kollégium dísztermében. A hagyományos szavalóverseny mellett az idén zsoltáréneklési versenyt is meghirdettek. /Dézsi Ildikó: Reményik Sándor szavalóverseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 11.
Teltházas rendezvényekkel kezdődtek Temesváron a X. Bánsági Magyar Napok. Április 8-án a temesvári Egyetem Képző- és Iparművészeti kara hallgatóinak tárlatán harmincnégy ifjú alkotó mintegy száz szobrát, grafikáját, festményét és textíliáját Szekerényés János méltatta. Április 9-én tartották az Irodalmi Jelen Könyvkiadó verses-zenés estjét. A zsúfolt terem előtt, Sinka Károly temesvári származású szegedi színművész Böszörményi Zoltán: Aranyvillamos c. kötetének verseiből mutatott be egy válogatást, a szintén Szegedről érkezett Forgó Nóra operaénekesnő és Koczka Ferenc zongoraművész megzenésített verseket adtak elő. /(Pataki Zoltán): Teltházas rendezvények a X. Bánsági Magyar Napokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2005. április 11.
Az eddigi legjobbnak nevezte a harmadszorra megrendezett Szatmári Magyar Ifjúsági Napokat Kovács Jácint, a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) elnöke. A fiataloknak volt választanivalójuk április 8-tól 10-ig, vasárnapig kulturális és sportrendezvényekből egyaránt. A fiataloknak megnézték az Antal Nimród rendezte Kontroll című magyar filmet. A Partiumi Teremlabdarúgó-kupáért pedig hat csapat küzdött meg. /Pesek Attila: Szatmárnémeti rapőrület. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 11.
A háromszéki Baróton számba vették az elmúlt öt évben, a környéken végzett régészeti ásatásokat. A kétnapos erdővidéki tanácskozás résztvevői régészek, geológusok, valamint a civil kezdeményezésből elindított, szakszerű feltárást támogató Dobó-Valál Egyesület vezetői voltak. A régészeti ásatások eredményeképpen a faluturizmus is fellendülhet – állapították meg a szakemberek, akik a Rika-hegységben részben feltárt középkori két őrtornyot, valamint a Kormos patak mentén 2003-ban kiásott 12. századi templom romjait is megtekintették. Ellátogattak a Dobó nevű egykori településre. A helyszínen az ásatásokat vezető Bordi Zsigmond Loránd régész doktorandusz mutatta be a feltárt létesítményeket. /Benkő Levente: Az erdővidéki régészeti leletek a turizmust is fellendíthetik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 11.
Dr. Csiha Kálmán 2000. januárjában nyugalomba vonult református püspök több önéletrajzi és egyházi tárgyú kötet szerzője. Nyugalomba vonulása óta rója a Kárpát-medence útjait, és a nagyvilág más térségeiben is evangelizációs körutakat tesz. Tavaly például Kijevben járt, ahol szintén él egy magyar református közösség. Idén többek között a Krim-félszigetet is felkereste, ott is él 200 magyar. Kijevben nincs templom, de létezik az úgynevezett Magyar Ház, amit egy 24 emeletes toronyépület 24. emeletén rendeztek be. Általában a Kárpátaljáról kerültek magyarok Kijevbe. Kijevben létezik egy Magyar-hegy... Azért nevezik Magyar-hegynek, mert 800-ban a honfoglaló magyarok nyolc hónapig ott táboroztak. És ez 1200 éven át ez megmaradt a tudatukban. Utazásai mellett Csiha Kálmán írja a könyveit, most jelent meg a tizennyolcadik. Visszaemlékezéseket is közölt. Először a Fény a rácsokon című börtönnaplóját adták ki. Most jelent meg a Börtöntől a püspökségig című kötete. Most írja a harmadik visszaemlékezés-kötetet, gyerekkoráról. – Magyarországon egymillió azoknak a száma, akik reformátusnak vallották magukat, de nem szerepelnek az egyházi nyilvántartásokban. Erdélyben a magyarországihoz képest sokkal jobb a helyzet. Erdélyben vezetik az úgynevezett családkönyvet, ahová a család minden tagja be van írva. Követni tudják, hogy a családtagokat mikor keresztelték, konfirmálták-ésatöbbi. Magyarországon nem működik ilyen rendszer. Erdélyben kötelező szolgálati naplót vezetni, s számon kell tartani, hogy hányan járnak templomba. – Evangelizációs újain az a célja, hogy rádöbbentse a magyarországi lakosságot saját helyzetére. Magyarországon ötször több az abortusz, mint Nyugaton. Lelkileg is halálos helyzetben van a nemzet. Ha a nemzet elveszti lelkületét, lakossággá válik, és széthull. Magyarországon a nemzetben gondolkodók kisebbségben vannak. – Csiha Kálmán nemrég több társával együtt egy egyesületet is létrehozott. Neve Templom és Iskola. A gyülekezeteket és a református iskolákat szeretnék segíteni. /Máthé Éva: „A nemzet, mely elveszti a lelkét, lakossággá válik”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2005. április 11.
Elhunyt Kolozsvári Papp László /Kolozsvár, 1940. márc. 18. – Budapest, 2005. ápr. 8./ kétszeres József Attila-díjas író, műfordító. A temesvári Állami Magyar Színház dramaturgjaként, majd színészeként dolgozott 1962 és 1967 között, ez utóbbi évben Magyarországra, Budapestre települt. Az írót hosszan tartó, súlyos betegség után, 65 éves korában érte a halál. Kolozsvári Papp László a magyar tv2 művészeti igazgatójaként működött 1992–1993-ban, az MTV körzeti és kisebbségi műsorigazgatóságának igazgatóhelyettese volt 1993-tól 1994-ig, 1994 után a regionális műsorok főszerkesztőségének helyettes vezetőjeként dolgozott. A Magyar Írószövetségben 2001-ben az elnökségbe választották. /Elhunyt Kolozsvári Papp László. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 11.
Április 10-én Kézdivásárhelyen megnyílt a városban született, Kolozsvárott élő Török Erna festőművész egyéni tárlata. A kiállítás négy évtizedes alkotói munkát ölel fel. A hetvenöt éves alkotó 1976-ban és 1980-ban mutatkozott be egyéni tárlattal szülővárosában. /Iochom István: Török Erna harmadszor szülővárosában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./
2005. április 12.
Április 9-én Csíkszépvízen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A rendezvényen a kolozsvári Sajtóház helyzetéről hallgattak meg beszámolót, megvitatták az Erdélyi Magyar Hírügynökség (EMH) fejlesztési lehetőségeit, a rendezvényt záró ünnepségen pedig bemutatták a MÚRE riporttáborainak alkotásaiból készült negyedik kötetet /Variációk gyimesi témákra/. A MÚRE által működtetett Spectator Alapítvány tulajdonában lévő kolozsvári (Rákóczi úti) Sajtóház kihasználásának nehézségeit, a további hasznosítás lehetőségeit ismertette beszámolójában Makkay József, a MÚRE Kolozs megyei területi elnöke. A 11 évvel ezelőtt, az Illyés Alapítvány támogatásával megvásárolt ingatlan eredetileg a kolozsvári szerkesztőségek egy részének közös otthona lehetett volna, ha sikerül finanszírozást találni a több emeletes, korszerű épület elkészítéséhez. Az ingatlan később a kolozsvári magyar újságíróképzést szolgálta. Mai elképzelések szerint újságíró-továbbképző központ kialakítását tervezik benne. A Gáspár Sándor által előterjesztett EMH-működtetés anyagi feltételeiről szóló kérést a közgyűlés az igazgatótanács hatáskörébe utalta. /K. Zs.: Felnőttképző központot tervez Kolozsvárra a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ – Olyan szervezetet építettünk ki, amelynek mindeddig sikerült egybe tartania a romániai magyar újságíró-társadalmat – mondta Ambrus Attila, a MÚRE elnöke. Az elmúlt időszakban a MÚRE vezetősége tárgyalásokat folytatott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökével, s megegyeztek abban, hogy bármely romániai magyar újságíró tagja lehet a magyarországi szervezetnek is. Ezenkívül felvették a kapcsolatot a Román Sajtóklubbal, a protestáns újságírók szervezetével, s a MÚRE képviselete részt vett a Román Sajtóklub országos konvencióján. A tanácskozáson bemutatták a Sarány István, a Hargita Népe munkatársa szerkesztésében, a Gyimesekben a MURE által szervezett hagyományos riporttáborban készült riportokból összeállított kötetet. /(vajda): 15 éves a MÚRE. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./ A Variációk gyimesi témákra című riportkötet az Erdély felfedezése című sorozat negyedik kötete, anyagát a tavaly nyári riporttáborban gyűjtötték a résztvevők. A MÚRE közgyűlésén a testvérszervezet, a Vajdasági Magyar Újságírószövetség küldöttségével előkészítették a Határon Túli Magyar Újságírók Szövetségének létrehozását. /Szekeres Attila: Variációk gyimesi témákra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
2005. április 12.
Markó Béla szövetségi elnök képviselte az RMDSZ-t a Magyar Demokrata Fórum április 9-i XX. Országos Gyűlésén, amelynek legjelentősebb eseménye a Magyar Demokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum újraegyesülése volt. Markó Béla beszédében hangsúlyozta: Románia mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz azért fontos nekünk erdélyi magyaroknak, mert a határok megszűnése révén együtt lehet magyar a magyarral. Kifejtette: „Mi Erdélyben a tavaly leckét kaptunk megosztásból is, szolidaritásból is. A megosztásból szűklátókörű politikus kollégáink adták a leckét határon innen és túlról, az összefogásra pedig magától az erdélyi magyarságtól kaptuk a példát. Ha egyik-másik politikai vezetőtől függött volna, ma nemhogy a román kormányban nem lennénk ott, hanem a parlamentben sem. Ha tőlük függött volna, akkor ma tényleg nem épülne tovább az észak-erdélyi autópálya, mert nem lenne, aki felszólaljon érte, és nem kellene arról vitáznunk, hogy nagy lépés vagy kis lépés lesz-e a kisebbségi törvény, mert nem lenne semmilyen esély az elfogadására, sőt, az sem lenne, aki benyújtsa a parlamentbe.” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Markó Béla április 9-én találkozott Hiller Istvánnal, az MSZP elnökével. A két pártelnök egyaránt hangsúlyozta, Románia EU-s csatlakozási szerződésének április 13-i megszavazásának és április 25-i aláírásának sorsdöntő jelentőségét. Az RMDSZ és az MSZP kapcsolataira vonatkozóan a szövetségi elnök elmondta, hogy kedvező fordulatot jelent a kedvezményes honosítás bevezetése és annak mielőbbi alkalmazása. A kettős állampolgárság problémájának megítélésében azonban továbbra is megmaradtak a nézetkülönbségek. Az MSZP elnöke tájékoztatta Markó Bélát arról, magyar részről semmi akadálya sincs annak, hogy a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja elkezdje működését, és biztosította arról is, hogy a magyar kormány támogatja a dévai Szórványkollégium befejezését. /Markó Béla az MDF Országos Gyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2005. április 12.
Pete István szenátor megállapította, a gazdák felkészítése az EU-s csatlakozásra súlyos kívánnivalókat hagy maga után. Semmiféle tájékoztatási anyag nem jut el hozzájuk. A szenátor interpellációt fog előterjeszteni, sürgetve, hogy a kormány programszerűen fogjon hozzá a tudnivaló népszerűsítéséhez. /Béres Katalin: A falu ködben tapogatózik az EU felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2005. április 12.
A magyar Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárával, Benedek Fülöppel, valamint az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának az elnökével, Magda Sándorral találkozott április 8-án Budapesten dr. Kelemen Atilla, a román képviselőház mezőgazdasági bizottságának a vezetője. A felek egyetértettek abban: elengedhetetlenül szükséges a két ország együttműködése Románia uniós csatlakozásának elősegítése céljából. Amellett specifikusan az erdélyi magyar gazdák gondjainak megoldását is célul tűzték ki a tárgyaló felek: a magyar mezőgazdaság megosztaná uniós tapasztalatait az itteniekkel a támogatások megszerzésében, a kínálkozó pályázati lehetőségek ismertetésében, ígérték a vendéglátók. Dr. Kelemen Atilla találkozott Budapesten a hamarosan 150 ezer példányban megjelenő mezőgazdasági szaklap szerkesztőbizottságának tagjaival is. A kiadványt a tervek szerint a napilapok mellékleteként terjesztenék, tartalmát tekintve pedig az uniós csatlakozás mezőgazdasági kihívásait jelenítené meg, közölte dr. Kelemen Atilla. /Magyarország megosztja uniós tapasztalatait az erdélyi magyar gazdákkal. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./
2005. április 12.
Máté András Levente RMDSZ-es képviselő egyike annak a tizenhét romániai képviselőnek, aki április 12-13-án tárgyal több EP-képviselővel, és részt vesz a plénum vitáján. A Daniela Popa humanista párti (PUR) helyettes képviselőházi elnök vezette lobbicsoportban az RMDSZ részéről Kelemen Atilla, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője is részt vesz. A szakbizottságban átment Gál Kinga (Fidesz) azon módosító indítványa is, amely a romániai magyar kisebbség jogainak fokozottabb tiszteletben tartására szólítja fel Romániát. Bár a benyújtott eredeti szövegből kikerült az autonómia szó, szerepel helyette az eredeti szakbizottsági anyagban a „self-governance” (önkormányzat, önigazgatás) kifejezés. /Bálint B. Eszter: Strasbourgba utazott a lobbicsapat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./
2005. április 12.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ aggódva figyeli a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum helyzetét, az ortodox egyház tulajdonába került épület rendeltetése a jövőben esetleg megváltozhat. Az intézmény szimbolikus jelleggel bír a Kárpát-medencei magyarság körében, rendezvényei az elmúlt évtizedekben mindig a híd szerepét töltötték be a román és a magyar nemzet között. A múzeum az Ady-kultusz legismertebb centrumává vált a Kárpát-medencében. Az EMKE felkéri mindazokat, akik s befolyással bírnak az Ady Múzeum körül kialakult áldatlan állapotok megoldására, segítsenek, hogy ez a nemzetközi hírű magyar kulturális központ a jövőben is betölthesse küldetését. /EMKE Országos Elnöksége: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2005. április 12.
A Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács által közösen szervezett Marosvásárhelyen fórumon az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvénytervezetről. Dr. Veress László budapesti jogász kifejtette: a magyar közösség képviselőinek annyit kell kérniük, ami ma Európában fennáll például Spanyolországban vagy a skandináv országokban. A magyarországi szakértő szerint a jelenlegi kisebbségi törvénytervezet semmilyen haszonnal nem szolgál a közösség számára. A rendezvényen Toró T. Tibor szintén élesen bírálta a jogszabálytervezetet. A tervezetben érezhető a nemzeti kisebbségek parlamentben levő szervezeteinek szándéka a monopolhelyzet megőrzésére, állapította meg. Toró részletesen ismertette a benyújtott módosító javaslatokat, amelyek azonban figyelembe sem vettek. Szerinte az RMDSZ kisebbségellenes törvénytervezetet nyújtott be a kormánynak. Április 9-én Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács vezetősége. Az ülésen határozatot fogadtak el arról, hogy a szervezet folytatja a harcot Székelyföld autonómiájáért, és a Székelyföld önrendelkezését szabályozó törvénytervezetet a parlament elé terjeszti, miután az Európai Parlament megvitatja a jelentést Románia uniós csatlakozásáról. Csapó József, az SZNT elnöke közölte, az Európai Parlament külügyi bizottsága két olyan kiegészítést fogadott el a jelentéshez, amely a nemzeti kisebbségek, különösen a romániai magyarság védelmére vonatkozik. /Orosz Antal: A kisebbségi törvény a hatalom céljait szolgálja. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./
2005. április 12.
Az RMDSZ hatalma beágyazódik a román állam korrupciót generáló politikai-igazgatási rendszerébe, ezt mutatja egy adatsor: a Communitas Alapítvány pályázati rendszerének sarokszámai. Az erdélyi magyarság kultúrájának fejlesztésére szánt több mint ötvenmilliárdos keretnek – amely az erdélyi magyarok adópénzét is tartalmazza – csupán egyharmad része jut nyilvános pályázatokon keresztül el azokhoz, akiknek a költségvetés szánta. Az összeg egynegyedét a Communitas önmagára, vagyis az elosztás patrónusára, az RMDSZ-re költötte, további negyven százalékot pedig oly módon osztottak szét az alapítvány kuratóriumában ülő RMDSZ-vezetők, hogy arra csak egyetlen kifejezés illik: klientúraépítés, írta Bakk Miklós. Így érthetővé válik, miért ilyen az RMDSZ most beterjesztett kisebbségi törvénye, miért kívánja az RMDSZ az autonómiatestületeket – amelyeknek át kellene venniük a Communitas támogatási rendszerét – saját felügyelete alatt tartani. A Communitas kis „államháztartása” a támogatás-tűrés-tiltás továbbéltetése az erdélyi magyarság körében. /Bakk Miklós: A Communitas kistükre. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./