Tom Lantos rámutatott, hogy az eddigi erőfeszítések az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszerzésére nem sok eredményt hoztak. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványa (HHRF) április 8-i tájékoztató közleményében rámutatott: a mostani nem az első eset, hogy az amerikai törvényhozás figyelmet szentel a kérdésnek. Tom Tancredo képviselő az előző ciklusban is kezdeményezett határozati javaslatot a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Tom Lantos már a NATO bővítését megelőző, 2002. októberi kongresszusi vitában is bírálta Romániát és Szlovákiát a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának lassúsága miatt. 360 fölé emelkedett az elvi döntések és 280-at is meghaladja a végleges határozatok száma az egyházi ingatlanok restitúciójának ügyében, tájékoztatott Markó Attila, a restitúciós bizottság elnöke, a legutóbbi gyűlésen nyolc egyházi ingatlan dossziéját tárgyalták meg. A bizottság emellett húsz végleges határozatot fogadott el, amelyekből tíz a magyar történelmi egyházakra (három a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökségre, hét pedig az Erdélyi Református Püspökségre) vonatkozik. Az egyházak gyakorlatilag csak a végleges döntés után, a telekkönyv elkészítése után jutnak egykori ingatlanjuk birtokába. A végleges határozatok értelmében visszaszolgáltatandó ingatlanok között olyan jelentős épületek vannak, mint például a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába tartozó nagyszebeni Andrei Saguna Kollégium, a szászmedgyesi Városi Múzeum, az EREK tulajdonába pedig visszakerült a nagyenyedi Bethlen Gábor utca 6. és 8. száma alatti két ingatlan, amelyek a tavaly visszaszolgáltatott Bethlen Gábor Kollégium épületegyüttesének részét képezték. Szintén az EREK tulajdonába került vissza a tordai iskola. /Tom Lantos restitucio in integrumot kér. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

A határon kívül élő magyarok anyaországba utazásának, itt tartózkodásának, illetve honosításának méltányosabbá tétele érdekében előterjesztett törvénymódosítási javaslatokat április 6-án tárgyalta első olvasatban a magyar kormány. Dr. Avarkeszi Dezső letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott elmondta, hogy a javaslatokat első olvasatban elfogadta a kormány. Remélhetően ebben a félévben az Országgyűlés elfogadja, és január elsejétől hatályba léphetnek a módosítások. Javasolják többek között a határidők csökkentését, az állampolgársági vizsga alól mentesítettek körének kiszélesítését, illetve a vizsga egyszerűsítését, a díjak csökkentését, továbbá öt évre szóló speciális nemzeti vízumot. A letelepedés szándékával Magyarországra érkező határon túli magyarok számára az ügyintézési folyamat jelenleg mintegy 42 hónapig tart. Az új szabályok szerint ez a folyamat 19-20 hónapra rövidülne, továbbá aki megkapja valaki a letelepedési engedélyt, rögtön benyújthatja a honosítási kérelmet, nem kell egy évet várnia. A jövőben ha valaki egy erdélyi magyar gimnáziumban szerzett érettségit, vagy magyar szakiskolát végzett, de a magyar tannyelvű általános iskolai végzettség is elegendő lesz ahhoz, hogy mentesüljön a vizsga alól. Jelenleg 28 ezer forint vizsgadíjat kell fizetni, ezt 5 ezer forintra csökkentené a jogszabály. Meg kívánják szüntetni a kötelező orvosi vizsgálaton való részvételt. A speciális nemzeti vízum, ami öt évre szól, korlátozásmentes tartózkodást biztosít a határon túli magyarok számára. Ez elsősorban azokat az országokat érinti, amelyek jelenleg nem tagjai az Európai Uniónak, illetve a közeljövőben nem várható a tagságuk. A nemzeti vízum azonban nem irányulhat munkavállalási, jövedelemszerzési célra. A nemzeti vízum kiadása esetében fokozottan kell figyelni arra, hogy csak az juthasson hozzá, aki valóban magyar származású és valamilyen módon kötődik a magyar kultúrához. /Tényszerűen a honosítás és tartózkodás várható könnyítéséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Kétnapos konferenciát rendezett Kolozsváron a budapesti Napi Gazdaság üzleti és pénzügyi hírlap, valamint a kolozsvári Krónika napilap, melynek témaköre a magyar tőkebefektetések közeljövőben várható romániai megerősödése volt. Péter Pálnak, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökének a konferálásával lezajlott eszmecserén több figyelemre méltó előadás hangzott el. Benke Ákos, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgatója bemutatta a Kárpátok Régió Tőkeprogramot, amely az anyaországon kívüli céltársaságokba fektet be, esetenként maximum 100 millió forintig. Tavaly Magyarországról 350 millió USD-nyi befektetés érkezett, főleg Erdélybe, azonban szerintük a valós érték ennek a kétszerese. A Corvinus jelenleg hat erdélyi projektet vizsgál és várhatóan tavasszal elfogadja azokat. 2004-ben a két ország közötti külkereskedelem megkétszereződött, és elérte a 2,143 milliárd eurós rekordot (amiből a magyar fél kivitele 1,413 milliárd eurót tett ki). Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója a Kárpát-medencében működő vállalkozásfejlesztési központok (közülük 16 Erdélyben fejt ki tevékenységet) munkájára hívta fel a figyelmet. Az utóbbi két évben 1600 beérkezett pályázatot bíráltak el, a támogatások révén 1300 új munkahely létesült, és további 15 000 munkahely maradhatott meg. Sajnálatos, hogy a magyar állami költségvetésnek csekély része kerül a határon túli magyar vállalkozók támogatására: 2003-ban 560, 2004-ben 426, 2005-ben 451 millió forint. /Ördög I. Béla: Román–magyar üzleti konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

A december 5-i népszavazást követően számosan vallják Kós Károllyal: „Mert más az erdélyi ember és más a magyarországi, de különösképpen más és nekünk idegen a pesti magyar”. /A Kalotaszegben írta, 1912-ben./ Bánffy Miklós a Budapesti Hírlap tudósítása szerint (1910. április 26.) az erdélyi közügyek helyzetét így jellemezte: „Kevés kivétellel úgy bántak velünk, mint a mostoha gyermekkel, az utolsók voltunk abban, hogy vágyaink és követeléseink kielégíttessenek.” Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egyik levelében (1619. június 3.) ezt üzente Rhédeinek: „Kegyelmed jóakaróinak adja értésekre, afféle hazug híreknek hitelt ne adjanak, mert én nem akarom senki dolgát igazgatnom... Bizonyos dolog, hogy amikor az vármegyék akaratját ember érthetné, nem ártana szemét felnyitni embernek; ki tudja, mostani állapotban mi jöhetne ki az veszekedésből...” Ugyancsak évszázados pozitív példák bizonyítják, le is lehetett győzni a sértődést, haragot, a veszekedésnek. A népszavazás utáni helyzetet mutatja a Hitel 2005 februári száma. Kántor Lajos egy hónappal a népszavazás előtt a Gyurcsány Ferencet és Hiller Istvánt – még miniszterként – megszólító nyílt levelében (amelyet a magyarországi írott sajtó jószerivel elhallgatott) azt írta, hogy a Rákosi-, majd Kádár-rendszer felfogása a nemzetről nem tűnt el nyomtalanul, és a hamis beidegződöttséget az iskola, a köznevelés nem próbálja ellensúlyozni. /Kántor Lajos: Erdély és a magyarországi közvélemény. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Előzmény: Nemtetszését fejezte ki a Miért és Kántor Lajos is. = Krónika (Kolozsvár), 2004. nov. 9./

Dáné Károly tölti be április 5-től az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatói tisztségét. Dánét az RMDSZ javaslatára nevezték ki. Egyik legfontosabb terve, hogy a kisebbségek nyelvén írott tankönyvek alapja kiegészüljön. Dáné szerint nincs elegendő számú magyar nyelvű tankönyv, illetve általános műveltségi ismereteket tartalmazó kiadvány. Elismerte, a diákok kis létszáma miatt a kisebbségi tankönyvkiadás veszteséges, de ezt a gondot úgy lehetne áthidalni, hogy a tankönyveket elektronikus formában, CD-lemezen juttatnák el az érintettekhez. Dáné Károly /sz. Marosvásárhely, 1956. febr. 6./ városi tanácsos, emellett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem lektora. 1980-ban szerzett diplomát a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Matematika–Fizika Karán. /Dáné Károly vezeti a tankönyvkiadót. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Mindenhol a nagyvilágban ahol magyar él, ezekben a napokban megemlékeznek József Attila születésének 100. évfordulójáról. Néhány rendezvény: a Csíki Játékszín művészeinek előadásában Tedd a kezed... című emlékműsor; Fiatal életek indulója – a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művészeinek előadásában a Salamon Ernő Gimnáziumban; József Attila-napok a költő nevét viselő csíkszeredai iskolában; Összmagyar szavalóverseny József Attila verseiből a Magyar Rádió és a Veszprémi Petőfi Színház szervezésében magyarországi, erdélyi, felvidéki, vajdasági művészek részvételével; József Attila-versek a marosvásárhelyi rádióban; Nagyváradon felállítják József Attila egész alakos bronzszobrát, nyáron Székelyudvarhelyen is bemutatják a költő életművéből ízelítőt nyújtó vándorkiállítást; április 11-én, a költő születésnapján 25 jeles magyar költő és író – köztük Kányádi Sándor – mondja el legkedveltebb József Attila-versét, stílszerűen a budapesti József Attila Színházban; április 11-én koszorúzás lesz a Kerepesi temetőben; este Költészetnapi Versfesztivál a Nemzeti Színházban... A Hargita Népe művelődési oldalainkon hetek óta közölte József Attila kevésbé ismert verseit. Április 11. József Attila születésének 100. évfordulója. Egy idő óta a Magyar Költészet Napjaként él a köztudatban. /100 éve született József Attila. Megemlékezések, ünnepségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

Kétéves szünet után most zajlik az Erdélyi Humorfesztivált Kolozsváron. A falakon Tóth Szabolcs képregényei, karikatúrái sorakoztak. Héjanász a színpadon címmel kezdődött viccmondó verseny is volt. /Kiss Bence: Humor a házban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Kacsir Mária minden írásából öröm és szeretet sugárzott. Nem bántott senkit, csupán azon háborodott fel, hogy a színházról szóló írások mögött egyre nagyobb durvaság, felkészületlenség és műveletlenség tátong. Kacsir Mária munkássága négy évtized folyamatos magyar nyelvű krónikája A Hétben és két könyv igazi színházi esszékkel erdélyi magyar előadásokról. /Tompa Gábor: Post-Scriptum Kacsir Máriának. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

A nézőhöz nem kerül el a szerzői üzenet, amiért a darab íródott. Nem a szöveg sikkad el. Egyszerűen nem tulajdonítanak annak elegendő hangsúlyt. A hangsúly a látványon van. „Nem tudtam volna elképzelni Somlay Artúrt bukfencet vetni a színpadon, de Darvas Ivánt sem, vagy Bajor Gizit fetrengeni a padlón” – írta Dániel Károly. /Dániel Károly: Látvány és hallvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Marosvásárhelyen a román nyelvű, várbeli színházkultúra hamarosan kiegészül magyar előadásokkal, egy teljesen független, magyar nyelvű alternatív színházzal. Sebestyén Aba színművész vezetésével ugyanis megalakult a Yorick Stúdió. A stúdiót működtető Yorick Kulturális Egyesületnek Sebestyén Aba az elnöke. Elmondta, hogy a múlt év júniusában alakították meg az egyesületet. Tavaly igényeltek támogatást, a Magyar Kulturális Alapprogram ötszázezer forinttal segítette őket. Amikor helyet kerestek, Csegzi Sándor alpolgármester ajánlotta a bástyát, ahol a román 74 Színház is működik, a bástyabeliek örömmel fogadták őket. A Yorick nem a 74 Színház magyar nyelvű társulata. Mostantól két színház működik a bástyában, egy román és egy magyar nyelvű: a 74 Színház és a Yorick Stúdió. Céljuk a hagyományos, vagy a már elavult színházi nyelv megújítása. A kulcsszó: a kísérletezés. A vásárhelyi előadások után a produkciók szekérszínházzá alakulnának, és évenként bejárnának velük egy-egy régiót, szórványt. Az első projekt Dosztojevszkij A félkegyelmű című regénye után Andrzej Wajda által dramatizált Nasztaszja Filipovna című darab, amelynek rendezésére Kövesdy István kolozsvári rendezőt kérték fel. Ezután Kiss Csaba Hazatérés Dániából című Hamlet-feldolgozását viszik színre, harmadéves színművészetis diákok szereplésével. /Nagy Botond: A yoricki csontok mögött. Új színház a várbástyában! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

Április 8-án képző- és iparművészeti egyetemi hallgatók kiállításával nyitotta meg a két szervező, a Temesvári Magyar Nőszövetség és az RMDSZ Temes megyei szervezete Temesváron a Bánsági Magyar Napok tizedik rendezvénysorozatát. Szász Enikő a szervezők nevében kiemelte, hogy a negyedik rendezvénytől foglalta bele a programba a Temesváron tanuló magyar főiskolások csoportos bemutatkozását. A 34 kiállító diák munkáiról Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetségének helyi elnöke mondott értékelő beszédet. A grafikák, festmények, tértárgyak, szobrok és textilművészeti alkotások többsége érett alkotás. /(Szekernyés): Kiállítással indult a Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

Fontos a sepsiszentgyörgyi dokumentumfilm-fesztivál, akkor is, ha a nagyközönség egyelőre kevésbé látogatja. A Film.dokra mintegy félszáz alkotással neveztek be magyar és román filmesek. A versenyfilmek között nyitányként a kisajátított temesvári rendszerváltás megrázó képeit mutatták (Maradunk, nem halunk meg). A Képtárban Sára Sándor és Mráz Ferenc fotói láthatók. /Mózes László: Film.dok, másodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./

Április 9-én Temesváron megszólal a Millenniumi templom felújított orgonája, Gianluca Cagnani olasz művész koncertezik. A hangszert Temesvár híres orgonaépítője, Carl Leopold Wegenstein készítette 1901-ben. A felújítást a székelyudvarhelyi Papp Zoltán és Pánsíp nevű laboratóriuma végezte. /(Sz. I.): Megszólal a felújított orgona. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

Multimédiás CD bemutató volt április 8-án Csíkszentmártonban, a Fenyő diszkóban. A Tenni Közösen Próbálunk szentmártoni ifjúsági társulat szervezésében megtartott rendezvényen a Székely határőrök nyomdokain címmel megrendezett negyedik Úz-völgyi nemzetközi ifjúsági táborról készült dokumentumokat tartalmazó CD-t ismerhették meg a jelenlévők. Idén az Úz-völgyében idén ötödször fogják megrendezni a táborozást. /Bemutató Csíkszentmártonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

A Kovásznai Polgármesteri Hivatal nevében Zsuffa Levente polgármester köszöntötte a 70 éves Könczey Jenő nyugalmazott történelemtanárt. Könczey Jenő /szül. Kézdivásárhely, 1935. ápr. 9./ a Bolyai Tudományegyetem elvégzése után a kovásznai középiskola tanára lett, itt telepedett le, itt tanított 43 éven át, nyugdíjazásáig, 2001-ig. Már fiatalon a tanítás mellett levéltári kutatásokat végzett, és 1978-ra megírta a kovásznai oktatás történetét, mely akkor nem jelenhetett meg. Dolgozatát a kovásznai oktatás 425. évfordulójára (2003) kibővítette, és könyv formájában tavaly adták ki. Kovásznán 1960-ban az ő igazgatói mandátuma alatt épült fel az új iskola, 1989 után bekapcsolódott a városi RMDSZ munkájába, és az ő javaslatára állították fel az 1848–49-es emlékművet. /Gazda István: Könczey Jenő hetvenéves. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./

Minority Report néven nyílt kiállítás Kolozsváron a Quo Vadis kávéházban. A tárlat kitűnő alkalmat szolgáltatott a multikulturalitással kapcsolatos gondolatok megvitatására. A meghívott kiállítók a magyar, a német, a zsidó, és az örmény kisebbséget képviselik: Gally Katalin, Carol Nebert, Lövith Egon, Azaduhi Varduca Horenian és Eli Salamon. A csöppnyi kamara-kiállításhoz a művészek egy-két festménnyel, vagy grafikával járultak hozzá. /(németh): Kultúráról munkaruhában. Quo Vadis – az együtt gondolkodók kávéháza. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Forró Antal /1924-1982/ festő- és grafikusművész alkotásaiból rendeztek kiállítást Kolozsváron, a Főtér 23. szám alatti Gy. Szabó Béla Galériában. A tárlatot a házigazda, Ferenczy Miklós lelkész nyitotta meg. Németh Júlia Forró Antal portréfestői érdemeit hangsúlyozta. /Megnyílt a Forró Antal-emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Debreczeni László Kelemen Lajos biztatására kezdett még 1927-ben a középkori műemlékek kutatásával foglalkozni. Erdélyt járó útjain több mint 500 település műemlékeit tanulmányozta, örökítette meg rajzain. Rajzkönyvei is igazi műremekek. Rajzainak dokumentáris értéke van, emellett igazi művészi alkotások. A csíkszeredai Mikó-várban kiállított 38 kép ezekből nyújt ízelítőt. A kiállítást Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője, valamint Szatmári László szakíró nyitotta meg. Ebből az alkalomból bemutatták Szatmári László Debreczeni Lászlóról írott könyvét. (Debreczeni László – Erdély vándorgrafikusa. D. L. itineráriuma, 1928–1944). /Debreczeni László vándorkiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

A Vita Catholica Banatus, a temesvári római katolikus püspökség magyar, román és német nyelven megjelenő folyóirata márciusi számában Isten szolgálatában címmel Pál József Csaba főesperes, a kiadvány igazgatója írt vezércikket. A Szent Gellért ereklye átadásának ünnepségeiről magyar és román nyelvű riport számolt be. /Sipos E.: Vita Catholica Banatus. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

Az MSZP elkötelezett híve Románia 2007-es európai uniós csatlakozásának – mondta Hiller István, a párt elnöke április 11-én, miután megbeszélést folytatott Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. Hiller közölte: a párt európai parlamenti képviselői szavazatukkal támogatni fogják a jövő héten az Európai Parlament elé kerülő román csatlakozási szerződést. Hiller István elmondta: a Szülőföld-programot az MSZP továbbra is támogatja, és azt akarják, hogy a nemzeti vízum bevezetésre kerüljön, és hogy mielőbb lehetőség nyíljon kedvezményes honosításra a határon túli magyarok számára. Szeretné, ha Sepsiszentgyörgyön létrejönne a bukaresti magyar kulturális intézet fiókintézménye. A politikus közölte: létre kell hozni a szórvány magyarság kollégiumát Déván. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, nemcsak Románia számára fontos az uniós csatlakozási szerződés, hanem az erdélyi magyarság számára is. Markó az MDF és az MDNP egyesülési kongresszusára érkezett Magyarországra. Kifejtette: az alapvető véleménykülönbség továbbra is fennáll a kettős állampolgársággal kapcsolatosan. /Budapest támogatja EU-csatlakozásunkat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Április 9-én tartották a tisztújítást az RMDSZ Kolozs megyei szervezetében. A küldöttek 56 százalékának támogatásával László Attila lett az új elnök, aki hat év után váltotta fel Kónya-Hamar Sándor képviselőt. Az új elnök a számon kérhetőség bevezetését és a szakmaiság megteremtését ígérte. Első elnöki teendőjeként Tőkés László református püspököt és Markó Béla RMDSZ-elnököt hívja meg az RMDSZ Kolozs megyei székházába. Kónya-Hamar Sándor beszámolt kétéves mandátumáról. A megyei szervezet tagsága meghaladja a 41 ezret. A Kolozs megyei parlamenti képviselő a későbbiekben egyik legvitatottabb kijelentése az volt, hogy az országos szervezettel rendeződött a viszonyuk. Mátis Jenő szerint a Kolozs megyei szervezet megítélése a szövetség országos vezetősége részéről továbbra is rossz. A testület ellenvetés nélkül fogadta el Kónya-Hamar beszámolóját. Kónya-Hamar Sándor programbeszédében magyar bank létrehozását, a településfejlesztés és útjavítás fontosságát hangsúlyozta. Vekov Károly elsősorban a kolozsváriak támogatására számíthatott. A szavazás eredményeként a megyei szervezetben csupán a tavalyi helyhatósági választások előtt megjelent László Attila vállalkozót bízták meg, hogy a megyei szervezetet a következő két évben vezesse. /Borbély Tamás: Új elnök a Kolozs megyei RMDSZ élén. László Attila számonkérhetőséget és szakmaiságot ígért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Új elnök irányítja a Bihar megyei RMDSZ-t, miután a hétvégi tisztújító közgyűlésen a küldöttek az egyedüli jelöltként induló Kiss Sándort, a szervezet eddigi megyei ügyvezető elnökét, a megyei tanács elnökét választották meg a szervezet élére. Lakatos Péter leköszönő megyei elnök a tavalyi parlamenti választásokon képviselői mandátumot szerzett, és már korábban kijelentette, nem kíván újra indulni a tisztségért. /Bakk-Dávid Tímea: Kiss az új Bihar megyei RMDSZ-elnök. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

A népszámlálást követően 2002-ben a Magyar Kisebbség című folyóiratban Varga E. Árpád közölt vitairatot arról, hogy egyes demográfiai folyamatok miként járultak hozzá a magyarság fogyásához. A hozzászólók többsége egyetértett abban, hogy a fő okot a nagyarányú elvándorlásban kell keresni. Ez a feltevés az utóbbi évek vizsgálatainak fényében nem tartható. Az adatok 1992–2002 között a magyar népesség 107 ezer fős természetes népmozgalmi veszteségét regisztrálták. Ez a szám a legmagasabb becsléseket is felülmúlta. 1989 után a születésszámok visszaesése a posztszocialista blokkban általános volt. Románia specifikuma, hogy a csökkenés 1989-et követően igen gyorsan és drasztikusan következett be. 1989–1992 között a születések száma mintegy 30 százalékkal esett vissza. A csökkenés folytatódott (1992–2002 között 15,3%). A magyar népesség esetében a születésszámok visszaesése 15%-os volt. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy míg 1992-ben 14 784 magyar nemzetiségű gyermek született, addig 2001-ben már csak 12 552. Ez a szám 1989-ben meghaladta a 22 ezret. 45 000-vel kevesebb termékeny korú nő volt 2002-ben, mint 1992-ben, ennek a fogyatkozásnak elsőrendű oka a migráció: a két népszámlálás között 39 000 termékeny korú magyar nő hagyta el az országot. Emellett évi mintegy 20–24 000 a halálesetek száma. A magyar népesség jóval elöregedettebb az országosnál. Magyarországon az első év, amikor a lakosság ténylegesen fogyott, 1983, Romániában pedig 1992 volt. /Kiss Tamás szociológus: Az erdélyi magyarságot érintő természetes népmozgalmi folyamatok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Előző rész: Kiss Tamás szociológus: A népességfogyás általános tendenciái az erdélyi magyarság körében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

A magyar parlamenti delegáció Romániába látogat. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kifejtette, látogatásuk legfontosabb üzenete, hogy Magyarország az elmúlt években teljesítette Románia irányában a rendszerváltáskor megfogalmazott legfőbb feladatát, miszerint támogatja keleti szomszédja euroatlanti integrációját. Románia viszont még csak töredékesen teljesítette a rendszerváltáskor megfogalmazott ígéretét, nevezetesen, hogy biztosítja a magyarság számára a legszélesebb értelemben vett jogi és esélyegyenlőséget. Nem jött létre az önkormányzatiság és az autonómia intézménye, elvárják a román féltől a megfelelő intézkedések meghozatalát. Aggasztó, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a magyarellenes incidensek Romániában. Komoly feladat a romániai magyarságot is érintő egyházi ingatlanok visszajuttatása, amelyről immár az Egyesült Államok képviselőházában is vita folyik. Értetlen az észak-erdélyi autópálya körül kialakult vita. Tőkés László református, Adorjáni Dezső evangélikus és Schönberger Jenő katolikus püspök egyértelműen támogatta a Fidesz észrevételeit, sőt javasolták: térjen ki a felekezeti diszkrimináció ügyére is. Az RMDSZ-től írásbeli választ nem kapott, azonban Németh Zsolt Niculescu Tóni külügyi államtitkárral a napokban tartott megbeszélést. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke volt az egyedüli, aki azt mondta: Magyarországnak továbbra is feltételeket kell szabnia, és meg kell akadályoznia Románia csatlakozását, ha Bukarest nem biztosítja az autonómiát a Székelyföldnek. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy Romániával lezárultak a csatlakozási szerződések, amelyeket mind a 25 tagállam jóváhagyott, ilyen értelemben eldöntöttnek tekinthető, hogy április 25-én Brüsszelben aláírják a román csatlakozási dokumentumot. Ennek ellenére fontosnak tartották kifejezni észrevételeiket a korrupció elleni romániai intézkedésekről, Verespatakról, és a román választójogi törvényről. /Rostás Szabolcs: Fidesz-támogatás fenntartásokkal. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Szatmárnémetiben Varga Attila beszélt a sajtóértekezleten a nemzetiségi törvénytervezetről, melynek ő az egyik alkotója. Elmondta, hogy a legkülönbözőbb társadalmi és civil szervezetekkel, minisztériumokkal és a többi történelmi kisebbségekkel egyeztettek, de neves nemzetközi jogászok és kisebbségi szakértők véleményét is kikérték. Hangsúlyozta: jó lett volna, ha többet tudtak volna egyeztetni, de az idő sürget, mert a kormányprogram részeként április 15-ig a kormány asztalára kell tenni, hogy még április 25, tehát Románia EU-s csatlakozásának aláírása előtt a parlament elé kerüljön. /(Sike Lajos): Április 25 -re már a parlament előtt a kisebbségi törvénytervezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Április 8-án került sor a Project on Ethnic Relations (PER) romániai szervezete által immár második alkalommal megrendezett tárgyalás-sorozatra, melynek témáját az új romániai kisebbségi törvény, a Közép-Európában elfogadott kisebbségi jogok törvényes kerete képezte. A PER rendezvényének moderátori szerepét Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság (APADOR-CH) elnöke töltötte be. A megbeszélésen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője is. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a kulturális autonómia jogi kereteinek megteremtése óriási előrelépés a román társadalom számára. Ennek támogatására kérte fel a jelenlévőket Markó Béla. /Óriási előrelépés a kulturális autonómia jogi kereteinek megteremtése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet nem éri el a kisebbségek által kívánatosnak tartott standardok szintjét – jelentette ki április 8-án Marosvásárhelyen, egy politikai fórumon Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, és dr. Veress László budapesti jogász. Veress, akit az MPSZ és az SZNT szakértőként hívott meg a fórumra, kifejtette: a mércét olyan szintre kell helyezni, amelyen biztos, hogy a törvény több hasznot hoz a kisebbségi közösségnek, mint veszteséget. Toró T. Tibor elmondta: a vita során több módosító javaslatot tett, de ezeket nem vették figyelembe. “Nem mutattak hajlandóságot a módosításra. Az RMDSZ-ben egy ideje nincs egyenlőség. Egyetlen szervezet sem működik, ha a túlkapásokat nem fékezik meg. Ebben a formájában a tervezet kisebbségellenes” – tette hozzá a temesvári politikus. /Toró elégedetlen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

A Székely Nemzeti Tanács vezetősége április 9-én Sepsiszentgyörgyön úgy határozott, hogy folytatja a harcot Székelyföld autonómiájáért és az autonómia-statútum parlament elé terjesztéséért, miután az Európai Parlament megvitatja Románia uniós csatlakozási jelentését. Csapó József, az SZNT elnöke elmondta: az Európai Parlament külügyi bizottsága két olyan kiegészítést fogadott el a jelentés kapcsán, amely a nemzeti kisebbségek, különösen a romániai magyarság védelmére vonatkozik. /Székelyföldi autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kéri a nemzetközi szervezeteket, hogy monitorizálják a választási törvény módosítási folyamatát, mivel a nemzeti közösségek szervezeteire vonatkozó előírások ellentétesek az uniós csatlakozás politikai feltételeivel – áll az MPSZ közleményében. A dokumentum szerint, amelyet Szilágyi Zsolt, az MPSZ Országos Tanácsának elnöke írt alá, a szövetség kéri, hogy a választási törvényből töröljék a kisebbségekre vonatkozó diszkriminatív és antidemokratikus részeket. Az MPSZ sérelmezi, hogy a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott számos bírálat ellenére a romániai intézmények nem kezdték el a választási törvény módosítását. /Monitorizálást kér az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

A magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Máramaros megye elöljárói találkoztak a hétvégén Szatmárnémetiben Szatmár megye vezetőivel. „A három megye szoros kapcsolatot tart fenn egymással, és ezt szeretnénk tartalommal megtölteni” – mondta Gazda László, a magyarországi megye testületének elnöke. A tárgyalás gerincét a Nyíregyháza–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi út nyomvonalának megrajzolása adta. Szabó István Szatmár megyei tanácselnök elmondta: 2007-ig valamennyi versenytárgyalást megszerveznék, hogy 2013-ig elkészülhessen az út. /Pesek Attila: Gyorsforgalmi út három megye összefogásával. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./