A Demokrata Párt felsőházi frakciója megszűnt, és ezzel együtt a csoport összes tisztségei is. Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ február 19-i bukaresti sajtóértekezletén Puskás Bálintot a szenátus alelnökeként mutathatta be. A kormánypárt azt kérte, hogy a mostani ülésszakon az RMDSZ nyerje el ezt a funkciót. A szavazásnál az RMDSZ elnyerte az alelnöki tisztséget, Frunda György pedig az emberjogi, kisebbségvédelmi bizottság elnöke lett. /Béres Katalin: Puskás Bálint – szenátusi alelnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Március 15-e nagyváradi megünneplésének kapcsán hívott össze sajtótájékoztatót Tőkés László püspök. Elmondása szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte ünnepségsorozat program-tájékoztatása kimaradt a helyi napilapból, a Bihari Naplóból, ellenben az RMDSZ csúcsrendezvényéről bőséges híranyag látott napvilágot. Az egyházkerületi programot egy nappal később, rejtett helyen közölte a Bihari Napló, az RMDSZ tehát megpróbálja kisajátítani és manipulálni a teljes magyar sajtót. Ez érvényesül az erdélyi magyar televízió felállításában is, mivel az RMDSZ kampányfőnöke egyben a tévé kuratóriumát is vezeti. /Balla Tünde: Sajtómanipuláció áldozata? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Fenntartja a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal szembeni követelését az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriuma – döntött hétvégi ülésén a testület. A kuratórium megkapta Szász Jenő udvarhelyi polgármester, a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnökének levelét, amelyben arra kérte a testületet: tekintsen el a 163 ezer euró visszafizetésétől. Laborcz Géza, az Illyés Közalapítvány titkára beszámolt arról, hogy a kuratórium az ülésen jelenlevő Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát kérte fel a további intézkedésre. /Lukács János: Fenntartja álláspontját az IKA. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Szatmárnémetiben Viorel Solschi polgármester megvonta Ilyés Gyula alpolgármester aláírási jogát. Ezzel a döntéssel gyakorlatilag Ilyés Gyulát megfosztotta szinte valamennyi eddigi feladatától. /T. L.: A politika nem ismeri a hálát. Viorel Solschi megvonta Ilyés Gyula aláírási jogát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./

Február 20-án az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének választmánya titkos szavazással elfogadta a testület előtt megjelenő valamennyi, RMDSZ–es megyei tanácsos beszámolóját. A választmányi ülésen csupán Kovács Jenő nem jelent meg, aki bár még az RMDSZ–frakció tagja, a helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként indul Nagykároly polgármesteri tisztségéért. A választmányi ülésen Ilyés Gyula megyei elnök kifejtette: tiszteletben tartja Kovács Jenő döntését, hogy egy más szervezetben kíván politizálni, azonban úgy véli, hogy az RMDSZ tanácsosaként elvárható, hogy adjon számot tevékenységéről a szervezetnek. Kereskényi Sándor szenátor kifogásolta, hogy a Megyei Könyvtár élén mindeddig olyan személyek álltak, akik nem érezték magukénak az intézmény működését. /T. L.: Elfogadták az RMDSZ–es megyei tanácsosok beszámolóit. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./

Február 20-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban András Imre és dr. Csapó József beszéltek a Magyarok Világszövetsége idén júniusban megrendezésre kerülő VI. kongresszusának előkészületeiről, a magyar eredetkutatás legfrissebb tudományos eredményeiről és időszerű nemzetstratégiai kérdésekről. Dr. Csapó József előadásában elsősorban a közösségi autonómia székely és szász hagyományaival, valamint a az európai uniós joggyakorlattal foglalkozott. András Imre előadásában hangsúlyozta, mennyire időszerű és fontos a magyarság keleti gyökereinek kutatása napjainkban A vitában Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök és Sipos Miklós református esperes is véleményt nyilvánított. /B. É.: MVSZ–küldöttek Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./

Borszéknek köszönhetően Románia nyerte a világ legjobb palackozott ásványvize díjat a 14. alkalommal megrendezett Berkeley Springs International Water Teste nemzetközi vízseregszemlén, ahol hat ország indult több kategóriában. A szénsavval dúsított ásványvíz kategóriában a lista élén a borszéki borvíz végzett. /Világelső a borszéki borvíz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

Meglepetést hozott a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatói posztjáért napokban lezajlott versenyvizsga. Míg fél éve két női jelölt /Gál Éva Emese költő-képzőművész, újságíró és Zöld-Kémenes Kinga muzeológus/ között zajlik a harc a városi múzeum vezetői székének megszerzéséért, a vizsgán elért eredménye alapján várhatóan Csergő Tibor András tanár kapja majd meg a tisztséget. Az 1993-ban Gyergyószentmiklóson érettségiző Csergő Tibor tavaly már pályázott a Figura Stúdió Színház vezetésére, ősztől pedig a Salamon Ernő Gimnázium tanára. Kinevezéséről a helyi tanács fog dönteni. /Gergely Edit: Történelemtanár a Tarisznyásban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Február 22-án Vámosgálfalva általános iskolája felvette Fogarasi Sámuel református lelkész, történetíró nevét. Az istentisztelet után az egybegyűltek megkoszorúzták Fogarasi Sámuel sírkövét. Keszegh András lelkész bemutatta néhai elődje, Fogarasi Sámuel életét, példaként állítva személyét a vámosgálfalviak elé. Jelenleg az iskolában 356 diák tanul, közülük 37-en a román tagozaton. A román tanárok tiltakozó levelet juttattak el a helyi tanácshoz, ellenezve a választott nevet. A polgármester felkérésére, hogy nevezzenek meg olyan személyiséget, aki méltóbb arra, hogy a községközponti iskola a nevét viselje, nem válaszoltak. /Simon Virág: "Megvívtuk a harcot" Névadó ünnepség Vámosgálfalván. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Február 21-én Marosvásárhelyen, a Juhász András Gyülekezeti Központban rendezték meg a Nagyapó mesefája című mesemondó verseny Maros megyei szakaszát. A megye 17 településéről, illetve Marosvásárhely hét iskolájából érkező csaknem 35 kisiskolás versenyzett. /Járay F. Katalin: Aranyszájú mesemondók. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Szilágy megye tanácsa májusra megjelenteti a megye összes helységét térinformatikai alapú információ- és adatkezelési módszerrel bemutató atlaszát. Fekete Szabó András, a megyei tanács alelnöke számolt be erről. A kiadvány a megye 289 települését mutatja be térképeken és tevékenységi ágazatonként. A 15 ezer példányban tervezett atlasz a megyetérképen kívül a városok, községek, falvak térképeit is tartalmazza. A megye atlasza a gazdasági cégek hasznos kézikönyve lehet. Az elmúlt évben jelent meg a Kolozsvárt és a hozzá tartozó megye 430 települését, azok reprezentatív gazdasági egységeit bemutató atlasz, román, magyar, angol nyelven. 2003-ban látott napvilágot a Nagyszalontát szintén három nyelven ismertető kiadvány, valamint a Tordát, Aranyosgyérest és a Tordai hasadékot bemutató atlasz. /Fejér László: Szilágy megye atlasza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

A kolozsvári ünnepek között hagyományossá vált Mátyás-napok idei rendezvénysorozata az első napján, február 21-én a Mátyás-házban megtartott megnyitón az alig maroknyi közönség színvonalas előadást hallgathatott meg. A főszervező, László Bakk Anikó kiemelte: a tizenkettedik Mátyás-napok alkalmával számban ugyan kevesen, ám lélekben annál többen töltik meg igaz szellemiséggel a házat. Dr. Gaal György tartott előadást a nagy király szülőháza sorsának alakulásáról. Kolozsvár legrégebbi lakóháza gótikus stílusú épület. 1889-ben felavatták a ma is látható emléktáblát, amelyet Pákey Lajos építész tervének alapján Zala György szobrász készített. Az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeuma volt a ház, 1934-ben azonban a múzeum anyagát egyszerűen kiszórták az utcára. Néhány évvel később az emléktáblát is eltávolították, ez a lépés azonban olyan hatalmas tiltakozást váltott ki, hogy a város akkori polgármestere kénytelen volt bukaresti parancsra visszahelyeztetni azt az eredeti helyére. A szülőház mai formája Kós Károlynak köszönhető: a bécsi döntés után őt kérték fel tervezőnek, Kós pedig szinte korhű módon állította helyre az épületet. Jelenleg a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia épülete. 1996. január 15-én még egy tábla került a ház falára, ezúttal két nyelven, és a valóságnak megfelelő tartalommal. /Sándor Boglárka Ágnes: Tizenkettedik Mátyás-napok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Február 21-én ötödik alkalommal rendezte meg a Kolozsvár – Donát negyedi Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület a Reményik Sándor versmondó versenyt, melynek a Református Kollégium adott otthont. Az egyesület nevében Farkas Zoltán elnök elmondta: a verseny következő, nemzetközi szakaszát március 20-án tartják Marosvásárhelyen, oda küldik tovább a kolozsvári megmérettetés legjobbjait. /S. B. Á.: Reményik-versek az egykori Alma Materben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Aradon szűknek bizonyult a Central Szálloda vendéglője a hagyományos magyar farsangi mulatság számára, mely sorrendben a harminckettedik megyei magyar bálnak és a tizennegyedik EMKE-rendezvénynek számít. A százhatvan bálozó jó mulatását kiváló szervezőmunka előzte meg. A zenét a kisiratosi Poly Dy együttes biztosította. Volt természetesen éjfélkor tombola is. Matekovits Mária szerint idén mintegy száz jelentkezőnek voltak kénytelenek nemet mondani, mert Aradon még nincs olyan mulatóhely, amely lehetővé tenné, hogy több százan vegyenek részt a hagyományos magyar megyei bálokon. /K. S.: A 32. aradi magyar megyei bál. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Gy. Szabó Béla pasztelljeiből nyílt kiállítás február 22-én Kolozsváron, az Újalsóvárosi Református Egyházközség Pata utcai Fehér Galériájában. A tárlat anyagát elsősorban az 1930-as években készült munkák képezik, amelyeket a világ több országa (Brazília, Mexikó, Kína, Német-ország, Olaszország stb.) ihletett. Gy. Szabó Béla a múlt századelején született Gyulafehérváron, innen nevében a Gy betű. /Farkas Imola: Barangolások. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Február 16-án a bukaresti Magyar Kulturális Központban megnyílt az erdélyi születésű, de Budapesten élő Józsa Judit kerámiaszobrainak kiállítása. Józsa Judit 1974-ben született Korondon, a több nemzedéken át fazekassággal foglalkozó Józsa családban. Tizennyolc éves korában saját módszert kezdett alkalmazni: az úgynevezett hajtogatós technikát. Bemutatkozott már Hollandiában, az Egyesült Államokban és Kanadában is. Elsősorban népművésznek vallja magát, de az 1996-ban Ópusztaszeren kiállított Honfoglalás című történelmi sorozatával, úgy véli, meghaladta ezt a besorolást. A harminc darab 30-40 cm-es figurából álló szoboregyüttes érdekessége, hogy hiteles leletek alapján készült, korhűen ábrázolja a ruhákat, szerszámokat, a hét vezér alakját és a csodaszarvas legendáját. Említésre méltó még az Árpád-házi szenteket ábrázoló sorozata. /Gáspár Hajnal: Józsa Judit keramikus kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Marosi Ildikó kitűnő irodalomtörténész Kis/Helikon/könyv sorozatának legújabb kötete: Versailles-i repkény /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. Ebben a marosvécsi Helikon-találkozók személyes, emberi vonatkozásairól írt. /A Pallas–Akadémia új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

A kistérségi iskolaközpontok kialakítása címmel munkaértekezletet szervezett február 20-án az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya. A rendezvényen részt vettek a megyei (fő)tanfelügyelők és oktatással megbízott RMDSZ-tisztségviselők mellett a civil szféra vonatkozó érdekeltségű szervezeteinek küldöttei is. Az értekezletet követő sajtóértekezleten Kötő József országos oktatási alelnök elmondta: a kistérségi iskolaközpontok kialakítása Erdély-szerte azért szükséges, mert a küszöbön álló törvénymódosítások (fejkvóta bevezetése, stb.) során olyannyira hátrányos helyzetbe kerülhet a romániai magyar oktatás, hogy fennáll a veszélye a nagyarányú és visszafordíthatatlan leépülésnek. A fejkvóta-rendszer bevezetésével a kétszáznál kevesebb diákkal rendelkező iskolák elvesztik jogi személyiségüket, a magyar tagozatos iskolák egy része vagy arra kényszerül, hogy bezárja kapuit, vagy arra, hogy az újonnan bevezetett oktatásmenedzselési rendszer hátrányait elszenvedje. Ennek elkerülésére a romániai magyar társadalomnak ki kell építenie kistérségi iskolaközpont-hálózatát. Ennek érdekében az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya kezdeményezésére, a Szórvány Alapítvány szakmai előkészítésében nagyszabású felmérési kampány indul meg a napokban: felmérőív páros jut el ily módon Erdély 1020 magyarlakta településére és mintegy 1200 magyar tagozatos iskolájába annak érdekében, hogy felmérjék a helyi magyar oktatás direkt és indirekt meghatározó elemeit: lélek- és születési arányszám, oktatási helyzetkép, kisrégiós viszonyok, tantermek, iskolaudvarok, pedagógusok, stb. /Szabó Csaba: Rajzolják az erdélyi magyar iskolatérképet. Ezernyi felmérőív indul útnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnök hangsúlyozta, nem fogadható el az, hogy 180 ezer diák tanul magyar oktatási intézményben, ennél sokkal többen lehetnének. Adatok bizonyítják, 40 ezer magyar anyanyelvű diák román nyelvű intézményekben folytatja tanulmányait. Ezeken az arányokon tanároknak, diákoknak, szülőknek, politikusoknak kell közös erőfeszítéssel megpróbálniuk javítani. /Csomafáy Ferenc: Erdélyi magyar iskolatérkép készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Nem sok újdonság van ebben az elnöki nyilatkozatban, legfeljebb most Markó Béla plasztikusabban fogalmazott, hogy egy akolba próbálja beterelni mindazokat, akik nem értenek egyet az elhibázott RMDSZ-politikával – jelentette ki Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Szabadság kérdésére. A püspök Markó Béla szövetségi elnök ajánlatára reagált, miszerint készek leülni tárgyalni, egyeztetni, konzultálni, de csakis az egységes RMDSZ-en belül. Tőkés László nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. /P. A. M.: Tőkés László: Nincs újdonság Markó nyilatkozatában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Márton Árpád RMDSZ-képviselő törvényhozási kezdeményezést nyújtott be az alsóházban, amely 2004. és 2006. között fokozatosan megszüntetné a kötelező katonai szolgálatot a csendőrségnél. A tervezet értelmében a csendőrség csak hivatásos katonákat alkalmazhat szerződéses úton, az intézmény személyzete pedig a katonák mellett civil alkalmazottakból állna. A sorkatonák létszámát évente egyharmaddal csökkentenék a 2004-2006 időszakban, így 2007 január elsején a csendőrség kötelékében kizárólag hivatásos katonák szolgálnának. /RMDSZ-es javaslat a csendőrségi katonai szolgálat megszüntetésére. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Az egyházi ingatlanok bérleti díjáról döntött a kormány. Alacsonynak érzik az egyházi vezetők azt a kényszerbérleti díjat, amelyet a természetben visszaadott, de közintézménynek otthont adó épületeik után fizet az állam. A havi díj általában ötezer lej lesz négyzetméterenként. A jogszabály ugyanakkor 10 ezer lejes bérleti díjat szab meg a kutatási intézményeknek otthont adó épületekre, és 15 ezer lejes bérleti díjat a pártszékházként használt ingatlanokra. Külön tárgyalja a jogszabály a jogcím nélkül elkobzott ingatlanok bérletét. Az ide sorolt oktatási és egészségügyi létesítmények bérleti díja 6000 lej, a szociális létesítményeké (öregotthonoké, árvaházaké) pedig 2000 lej. A kormányhatározat kibocsátása szerepelt a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ együttműködési megállapodásában. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy a határozat tervezetét korábban elküldték az egyházfőknek, és egyikük sem jelezte, hogy elégedetlen lenne az összeggel. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a Krónikától értesült a kormányhatározatról. Az összeg alacsonynak tűnik. Sem ő, sem az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, Kató Béla, sem a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke, Potyó Ferenc nem tudott arról, hogy a kormány előzőleg konzultált volna erről az egyházakkal. /Gazda Árpád: Kényszerbérlet aprópénzért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) követeli a Medgyessy-kormánytól, hogy vizsgálja felül a magyar–román határátlépési megállapodást, mert az korlátozza a két ország állampolgárainak szabad mozgását – jelentette ki az MVSZ elnöke, Patrubány Miklós Budapesten. Az összességében 90 napot meghaladó tartózkodás – azaz a túltartózkodás – a másik ország területén megfelelő tartós vízum hiányában kiutasítást, pénzbüntetést és két évre szóló kitiltást vonhat maga után – olvasta fel a Patrubány a kolozsvári magyar főkonzulátus február elején kiadott közleményét. Ez a megállapodás megnehezíti az erdélyi családok életét. Sok szülő, nagyszülő van, aki az iskolai év alatt a Magyarországon letelepedett gyermekeinek segít a gyerekfelügyeletben, de sok mindenki mást kényszerít arra a korlátozó egyezmény, hogy folyton a napokat számolgassa, mialatt az anyaországban tartózkodik. /Felül kellene vizsgálni a magyar–román határátlépési megállapodást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./

Feljelentették a Maros Megyei Ügyészségen a Wass Albert felolvasási rekordkísérlet szervezőit és résztvevőit. A megyei művelődési bizottság feljelentése szerint a szervezők megsértették a háborús bűnös személyek kultuszának tiltását előíró rendeletet, mert a kolozsvári népbíróságnak közvetlenül a világháború után Wass Albert ellen hozott ítélete változatlanul érvényben van. Feltűnik a kettős mérce: szinte ugyanazok szorgalmazták nem is olyan régen Ion Antonescu marsall szobrának felállítását azon a sétányon, amelyen érvényes városi tanácsi határozat ellenére még ma is ott van az Antonescu nevét tartalmazó utcanévtábla. Jellemző, hogy a polgármesteri hivatal közleményeiben következetesen a Ion Antonescu sétány megnevezés szerepel. Természetesen nem igaz, hogy Wass Albert háborús bűnös. A román igazságszolgáltatás politikai elkötelezettsége miatt nem sikerült mindeddig kieszközölni az író rehabilitálását. A román igazságszolgáltatást elmarasztalta az EU-raportőri jelentés. /Bálint Zsombor: Tanulságos ol-wass-mány. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

A Maros megyei rendőrfelügyelőség vizsgálatot indított a Wass Albert rehabilitációjának támogatására szervezett maratoni felolvasás kapcsán. Azt vizsgálják, hogy a rendezvény szervezői megszegték-e a béke- és emberiségellenes bűnöket elkövető személyek kultuszát tiltó 31/2003-as rendelet előírásait. ,,Jelenleg azt ellenőrizzük, hogy a február 20–21-én elszavalt versek a Wass-életmű részei vagy sem. Ha ez bebizonyosodik, és kiderül, hogy bűncselekmény történt, az ügyészséghez fordulunk. Ha csak kihágásról van szó, az ügyet átveszi a Maros megyei művelődési és kultuszügyi igazgatóság” – közölte a megyei rendőrparancsnok. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezete azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy merényletet követ el az államrend ellen azáltal, hogy támogatja a Wass Albert rehabilitációját támogató felolvasást. /Rendőrség versek ellen. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

A hatályos törvények értelmében csak rendkívüli fellebbezés révén lehetne rehabilitálni a háborús bűnökkel vádolt, 1946-ban halálra ítélt Wass Albertet – jelentette ki Frunda György RMDSZ-szenátor. Korábban a Wass-család az ügyvéd-szenátort kérte fel, hogy indítsa el a rehabilitációs folyamatot, amely azonban elakadt. Frunda felidézte: Wass Albertet 1946-ban halálra ítélte a kolozsvári népbíróság. Azzal vádolták, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatoknak parancsba adta egy ortodox pap családjának és néhány románnak a kivégzését. A vádlott nem volt jelen az ellene lefolytatott bírósági eljáráson, időközben ugyanis Németországba, onnan pedig az Egyesült Államokba menekült. Ott tisztázta magát, majd az amerikai hadsereg tisztjeként is szolgált. Amerikában halt meg kilencvenéves korában. Frunda emlékeztetett rá, hogy a kommunista kormány a hetvenes években kérte a kiadatását, hogy végrehajthassa a büntetést. Az amerikai kormány azonban az addigra lefolytatott vizsgálat eredményeként megállapította: az egykori ítélet alapjául szolgáló vádak nem felelnek meg a valóságnak, ezért nem is adta ki az írót. Amikor a román kormány másodszor is kérte a kiadatást, újból elutasításra talált. Néhány évvel ezelőtt a kormány rendeletet adott ki, amely tiltja, hogy háborús bűnösöknek szobrot emeljenek. Ennek alapján rendelték el a Maros megyei Holtmaroson és Szászrégenben Wass Albert szobrainak eltávolítását. Erről az egyik helyen a református, a másikon pedig a katolikus plébánosnak kellett gondoskodnia, mindkettőjüket beidézték az ügyészségre. Frunda bizonyítékot talált arra, hogy a bűncselekmény napjaiban Wass Albert nem volt abban a faluban, ahol a kivégzések történtek, így nem lehetett képes arra buzdítani a honvédséget, hogy kivégezzék az embereket. /Wass Albert jogi és politikai kálváriája. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Szilágyi Szilárd József olvasói levelében írta: a jelenlegi magyar kormánynak nem érdeke az erdélyi magyarság sorsának a rendezése. Szomorúbb, „hogy a mi neptunos RMDSZ-ünknek sem érdeke, sem szándéka a sorsunk rendezése. Sőt mindent megtesz azért, hogy az ezt felvállalók lejárattassanak, kirekesztessenek és valahogyan elhallgattassanak.” Markó a pozícióját félti és a tévében kijelentette: "Nekünk a románokkal van elszámolnivalónk és nem egymással". „Velünk, erdélyi magyarokkal kell elszámolnod, kedves Markó Béla, de igyekezz, nehogy valóban ne legyen kinek elszámolnod.” /Szilágyi Szilárd József, Mezőpetri: Kinek kell kivel elszámolnia? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./

Nagyváradon hét tagú testület jött létre Biró Rozália alpolgármester vezetésével, amely a nyugdíjasok sokrétű problémáin szeretne változtatni. A testület tagja Wéber Csilla pszichológus, a PKE pszichológia tanszékének vezetője, Pásztai Ottó, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke, Szombati-Gille Ottó rendező, Budaházy István, a vasutaskórház korábbi főgyógyszerésze, Fazekas Mihály és Kiss László Attila a nyugdíjasok szövetségétől. Nyugdíjas klubokat akarnak. Az első találkozási lehetőség február 27-én lesz. A rendezvény mottója: Add, a kezed!" Első lépésben kérdőívek segítségével próbálnak reális képet alkotni a nyugdíjasok problémáiról. /(Balla Tünde): Add a kezed! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Székely Ervin parlamenti képviselő több mint egy esztendeje indította útjára „Nagyvárad szenátora" című sorozatát, amellyel célja, hogy a magyarságért legtöbbet munkálkodó váradiakat egy-egy beszélgetős esten megismertesse a város lakosságával. Nagyvárad új szenátorai, Jakobovits Márta és Jakobovits Miklós képzőművész házaspár arról az értékmentő és értékteremtő lelki többletről osztották meg gondolataikat, ami tartalmilag átformálja az életet és emberként, magyarként, erdélyi magyarként tanít meg harmóniában lenni önmagunkkal és az örökké formálódó univerzummal. Jakobovits Márta kerámikus, Jakobovits Miklós pedig festőművész. /(Balla Tünde): Az elbóvlisodott világban hűnek maradni értékeinkhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Az aranyosgerendi Bánffy István Kulturális Egyesület szervezésében február 20-án – az elmúlt egy hónap alatt immár másodszor – NGO-képzésen találkozott a környék magyar kisközösségeinek 21 képviselője. A rendezvény keretében Pillich László, a Heltai Alapítvány vezetője beszélt a helyi közösségek autonóm önszerveződésének fontosságáról, és szakmai felkészítőt tartott az anyagi forrásképzés, pályázatírás technikáiról az önszerveződni kívánó detrehemtelepi, harasztosi, aranyosgyéresi, kocsárdi, aranyosegerbegyi, hadrévi résztvevőknek. Közösen elemezték a Communitas Alapítvány által meghirdetett támogatási programból ezen kisközösségek számára hasznosítható pályázati lehetőségeket. Február 21-én Kolozsváron, a Heltai Alapítvány székhelyén került sor NGO-menedzsment tanfolyamra. Mindkét rendezvényt az NKÖM pályázati támogatásával szervezték meg. /Aranyosgerend/Kolozsvár. Mutatkoznak már a civil szervezeti képzés eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Tízosztályosra nőtt a kötelező oktatás, ezentúl tíz év alatt tanítják meg azt a tananyagot, amit eddig nyolc év alatt tettek, és több idő jut az ismétlésre, begyakorlásra. Ezt vetíti előre az I–II. osztályok jóváhagyott új tanterve, és minden bizonnyal ilyen irányú lesz a változás a IX. osztályos tantervekben is, melyek még nem készültek el. A szovátai tanácskozás résztvevői megállapíthatták, a kezdő osztályoknak új tankönyveket lehet írni, csakhogy amíg ez az I–II. osztályok számára már most elkezdhető, tanterv hiányában a IX. osztályok számára csak 2005-re készülhetnek el. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztálya, az Erdélyi Tankönyv Tanács (ETT) képviselői, valamint Kovászna és Hargita megye főtanfelügyelői a múlt héten áthidaló javaslatokat fogalmaztak meg a szovátai Teleki Oktatási Központban tartott megbeszélésükön. Felkérés született az elemi osztályok tankönyveinek megírására, a IX. osztályokban pedig ősztől a meglévő magyar tankönyveket használják, de követik a tantervi módosításokat. Szó volt az érettségi és a pedagógusok versenyvizsgája versenytételeinek magyar nyelvre fordításáról is. A tavalyi tapasztalat azt igazolja, a tételek Bukarestben történő fordítása szakmailag nem kielégítő, a helyben fordítás ellenben bevált a pótérettségin, ezért idénre is ezt a változatot javasolják. Kovászna és Hargita megye főtanfelügyelői felajánlották, hogy mindkét országos vizsgára e két tanfelügyelőség szervezésében fordítják le a tételeket, és megfelelő biztonsági feltételek mellett továbbítják azokba a megyékbe, ahol magyar nyelven vizsgáztatnak. /(fekete): Most lépjenek a magyar tankönyvírók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./