Február 19-én Kolozsváron bemutatták László Ferenc zenekutató Béla Bartók si muzica populara a romanilor din Banat si Transilvania című, az Eikon Kiadónál megjelent könyvét. A kötet bővített, átdolgozott változata egy korábban megjelentnek. A szerző hosszú évek óta kutatja Bartók Béla zenei munkásságát. Bartók több mint 3500 autentikus román dallamot gyűjtött. László Ferenc könyvét korábban két kiadó visszautasította. A könyv elnyerte a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Egyesülete 2003. évi Zenetudományi díját, amelyet e hónap 27-én nyújtanak át a szerzőnek Bukarestben. /Farkas Imola: Bartók Béla és a román népzene. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Február 19-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták a sepsiszentgyörgyi Albert Kiadó két legújabb kötetét, Szabó Gyula kolozsvári író Kényszerpályák – emlékek egy letűnt írói idő elejéről és végéről, illetve Albert Ernő A halál völgye – a határőrség szervezése 1762–1765-ben című könyvet. Albert Ernő a bemutatón vallomással kezdte: tanárként jött fél évszázada Sepsiszentgyörgyre, de mindig is feladatának érezte, hogy az oktatásnál többet tegyen; és ajánlással végezte: legújabb könyve tisztelet azoknak a székelyeknek, akik halált megvetve küzdöttek szabadságért, függetlenségért, anyanyelvért. /(vop): Régibb s újabb történelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

Lenyomatok 2 (Fiatal kutatók a népi kultúráról) címmel adta ki a Kriza János Néprajzi Társaság múlt esztendőben másodszor az ifjú néprajzosok tanulmányainak gyűjteményét. Szerkesztője a siménfalvi származású Szabó Árpád Töhötöm. A Kriza Könyvek sorozatnak különben ez a 19. darabja. Lenyomatok címmel 2002-ben jelent meg az első kötet, ugyanilyen alcímmel, és annak megjelenését is a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. /P. B. Á.: Néprajzi tanulmányok: újabb Lenyomat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./

Az Európai Unióban a bővítés eufóriája véget ért, s az uniós képviselők többsége kezdi úgy gondolni: a május elsejétől belépő tíz új tagállam túl nagy teher ahhoz, hogy a következő pár évben további felkészületlen tagokat vegyen fel az EU. Az Európai Parlament Románia esetében szinte példa nélküli uniós precedenst teremtett. A magyar nyelvű egyetemi oktatással és a csángó iskolákkal az EU először támaszt kvázi-csatlakozási feltételt kisebbségi kérdésekben. Ez pedig újrarajzolja az erdélyi magyar politika mozgásterét is, állapította meg Bakk Miklós. Az Európa Tanács csángókról szóló, 2001/1521-es ajánlása Románia csatlakozásához ajánlásként jelent meg, Bakk szerint lehetséges, hogy a jövőben az Unió az autonómia kérdését is feltételbe foglalja. Nem az „autonómia megadását” – ez ellenkezik az európai szuverenitás-felfogással –, „csupáncsak” a tárgyalások megkezdését az autonómia képviselőivel. Ehhez szükséges az autonómia politikai képviselete és e törekvés Európa „nyelvén” való megfogalmazása. /Bakk Miklós: A reorientáció üzenete. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Szemléletváltásnak tekintik az erdélyi magyarság képviselői, hogy az Európai Parlament külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentése külön szorgalmazza a kisebbségi közösség aktuális gondjainak megoldását. Niculescu Tóni, az RMDSZ EU-integrációs kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke kiemelte, hogy az EP jelentése külön említést tett a romániai magyarság helyzetéről. Az EP külügyi bizottsága további lépéseket vár Bukaresttől annak érdekében, hogy a romániai magyarság széles körben használhassa anyanyelvét az egyetemi és közoktatásban. Szilágyi Zsolt, a képviselőház külügyi bizottságának tagja az elmúlt 14 év egyik legsúlyosabb kritikájának tekinti a brüsszeli jelentést, amely szerinte a bukaresti kormánypolitika kettősségének tulajdonítható. „A kisebbségekről tett ajánlás is elmarasztalja Romániát, hiszen ezen a téren nálunk olyan elementáris dolgok sem teljesültek, mint amilyeneket a térség más államaiban már megoldottak. De kritika a jelentés az RMDSZ külpolitikája felé is, hiszen ha a szövetség nem lép fel erélyesebben az egyházi ingatlanok ügyében, akkor ezt a jelek szerint az EU-nak kell megtennie” – állapította meg a Krónikának Szilágyi. /Rostás Szabolcs: EP-ajánlás a kisebbségekről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A NATO keretében folytatandó román–magyar katonai együttműködés, az euroatlanti integrációból adódó közös feladatok kérdése, a balkáni régió biztonságpolitikai helyzete egyaránt szerepelt Juhász Ferenc honvédelmi miniszter február 20-án Bukarestben tartott tárgyalásainak napirendjén. A honvédelmi tárca vezetője román kollégája, Ioan Mircea Pascu meghívására érkezett Bukarestbe. Román partnereivel – Ion Iliescu államfővel, Adrian Nastase miniszterelnökkel és Mircea Geoana külügyminiszterrel – áttekintette a kétoldalú katonai kapcsolatok helyzetét, az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit. Juhász beszámolt arról, hogy tárgyalásai baráti és konstruktív légkörben folytak. A két ország kapcsolatában meglévő nyitott kérdésekről is szó esett a megbeszéléseken. A magyar vendég felvetette az aradi Szabadság-emlékmű és a kolozsvári a magyar egyetemi karok ügyét, az évek óta húzódó katonasírok és emlékhelyek témáját. Ezek rendezése csak politikai szándék kérdése – állapította meg Juhász Ferenc. A két világháborúban Románia területén elesett magyar katonák sírjainak kialakítása ügyében Magyarország már biztosította a szükséges pénzügyi forrásokat – mondta a miniszter, hozzáfűzve, hogy e téren még engedélyeztetési problémák gátolják a megoldást. Juhász az észak-erdélyi autópályáról is tanácskozott vendéglátóival. Elmondta: Magyarországnak alapvető érdeke, hogy román területen felépüljön egy ilyen sztráda. Mircea Geoana külügyminiszter elmondta: Magyarország továbbra is Románia kiemelt partnere. Juhász biztosította Geoanát: Magyarországnak alapvető érdeke, hogy Románia mielőbb csatlakozzék az EU-hoz. Juhász Ferenc megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Markó megkérte a magyar minisztert: Magyarország továbbra is támogassa az Európai Unióban az autópálya ügyét. Kifejezte óhaját, hogy ne csökkenjenek a határon túli magyaroknak juttatandó támogatások. /Közös biztonságpolitika kialakítása a térségben. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

A határon túli magyarság informatikai, technológiai felzárkóztatását az Informatikai és Hírközlési Minisztérium idén 200 millió forinttal támogatja, ebből 97 millió forint jut Erdélynek, közölte Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. A miniszter ismertette, hogy a támogatás nem titkolt célja az, hogy az adott területen a magyarság legyen a modernizáció motorja. A nagyváradi, 2003-as Magyarság az információs társadalomban nevű rendezvényen született meg a további együttműködés átfogó koncepciója és stratégiája. Kovács Kálmán elmondta, hogy a Közháló programot a határon túlra is kiterjesztik. A program célja, hogy 2006 végére szélessávú internetkapcsolattal lássanak el minden olyan oktatási intézményt, ahol magyar nyelvű oktatás folyik. Ugyanez a program 2007 végére a kulturális intézményeket kívánja szélessávú internet hozzáféréssel ellátni. A RMDSZ-nek jutó 97 millió forint elosztására a pályázatot már meghirdették. Szó esett arról, közszolgálati célokat is felvállaló kereskedelmi televízió a magyar kormány segítségével indulna el, Kovács Kálmán miniszter azonban nem volt hajlandó nyilatkozni a támogatás összegéről. /Vass Enikő, Budapest: Támogatás a határon túli magyaroknak. Informatikai felzárkózás, erdélyi televízió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Február 20-án Budapesten tanácskozott Kovács Kálmán informatikai miniszter a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen kiértékelték a határon túli magyar szervezetekkel folytatott 2003. évi informatikai együttműködés eredményeit, tárgyaltak a pénzügyi támogatásokról, és felvázolták a további terveket a tavaly a Körös-parti városban elfogadott Nagyváradi célok alapján. A tanácskozáson a magyar kormány képviseletében jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke is. Bálint-Pataki József a Krónikának elmondta: a Nagyváradon megrendezett informatikai konferencián lefektetett alapelvek szellemében az IHM a Határon Túli Magyarok Hivatalával közösen tavaly 200 millió forint értékben biztosított informatikai felszerelést a határon túli magyarok – beleértve a nyugati magyarság lépviselőit – számára. E támogatásból sikerült többek között felszerelni a Vajdaságban a szabadkai Kosztolányi Dezső Gimnázium és a zentai Bolyai-gimnázium informatikai laboratóriumát. A HTMH-elnök leszögezte: a találkozón mind Kovács Kálmán, mind ő reményét fejezte ki, hogy a Magyarországon életbe lépő gazdasági megszorítások nem érintik majd a határon túli magyarok informatikai felzárkóztatásának tervét. /Balogh Levente: Készül az eTranszilvánia projekt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Nem lehet autonómiát létrehozni, amíg Kovászna és Hargita megye a román állam támogatásából él. A két székely megye eltartottá vált, az elmúlt három évben jóval többet kapott a központtól, mint amennyit befizetett – jelentette ki Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki vezetője ezzel szemben az RMDSZ színeiben megválasztott vezetőket teszi felelőssé a régió erőteljes gazdasági romlásáért, és hangsúlyozta, el kell számolniuk eddigi munkájukkal. 2001-ben a Birtalan Ákos parlamenti képviselő által összeállított statisztikák még arról szóltak, hogy Erdélyből és a Székelyföldről sokkal több pénz megy Bukarestbe, mint amennyit visszakap a régió. Kovászna megye ugyan már akkor sem járt élen, ám a befizetések néhány százalékkal meghaladták a visszajuttatott összegeket. Az adatok kizárólag a költségvetési pénzekre vonatkoznak (nincsenek benne a különleges alapokból útjavításra és más beruházásokra folyósított összegek). A statisztikai adatok szerint Háromszéken a legkisebbek a fizetések Romániában, így a személyi jövedelemadóból összegyűlő összeg is alacsony, nagyon rosszak az ipari termelés mutatói, az ebből származó profitadóból és a hozzáadottérték-adóból (TVA) ugyancsak kevés gyűl össze, így tulajdonképpen nem lehet csodálkozni azon, hogy a megye nem járul hozzá túl nagy összeggel az országos költségvetéshez. Az elmúlt három évben a megyét elkerülték a külföldi befektetők is: míg 1996–2000 között több mint kétezer munkahelyet teremtettek a befektetők a megyeszékhelyen, 2000–2004 között alig száz új munkahely jött létre Sepsiszentgyörgyön. Háromszéken csak Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely önfenntartó, a községek túlnyomó többsége saját bevételéből csak költségvetése 20– 30 százalékát képes előteremteni. Hargita megyében csupán Csíkszeredának és Székelyudvarhelynek jobb a helyzete, valamint néhány községnek, Farkaslakának, Korondnak, Zetelakának, Csíkszentkirálynak – ezek ugyanis saját jövedelmükből is boldogulni tudnának. Az RMDSZ vezetői egyelőre csak a rossz hírt jelentették be, egyúttal pedig ezzel próbálták meg igazolni az autonómiatörekvések rossz időzítését. Demeter János szerint létre kell hozni a Székelyföldi Fejlesztési Régiót, megerősíteni a térség gazdaságát, és azt követően lesz értelme az autonómia kiharcolásának. „A tervek megvalósításához azonban hatalmon kell maradnia az RMDSZ-nek” – hangsúlyozta a tanácselnök. /D. Balázs Ildikó, Farkas Réka: Bukarest tartja el a Székelyföldet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Egy megfelelően ellenőrzött előválasztáson hajlandó megmérkőzni az RMDSZ nagyváradi polgármester jelöltjével Szilágyi Zsolt, aki nemrég fogadta el az MPSZ jelölését. A honatya szerint választási alternatívát kell kínálni a lakosságnak, hogy az RMDSZ-ből kiábrándultak más pártokra szétszórandó szavazatait összeszedjék. Azonban ha a közösségi érdek azt kívánja, az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek tárgyalnia kellene, és egymást támogatva indítani az előválasztásból kikerülő győztest. Hasonlóan lehetne ez Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben, ahol szintén jó esélyei lennének a magyarságnak, ha a képviselőház a választási törvény egyfordulós változatát fogadja el, ami most az SZDP-nek is érdeke. A képviselő állóurnás előválasztást szeretne kettős ellenőrzéssel, tájékoztatta az újságírókat. Szilágyi abszurdnak tartja, hogy négy hónappal az önkormányzati választások előtt még ne létezzen választási törvény Romániában. Szerinte csak a polgári erők félreállításához, kiiktatásához kell a törvény szigorító cikkelye mivel a politikailag viszonylag szervezetlen romákon kívül más kisebbségekre nem alkalmazható. /(Balla Tünde): Szilágyi Zsolt az RMDSZ támogatását is elfogadná. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Az erdélyi magyar televíziónak az erdélyi magyarságot kell szolgálnia, nem pedig az erdélyi magyarság egyik vagy másik intézményét – jelentette ki február 20-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke, elutasítva, hogy az erdélyi televízió az RMDSZ propagandaeszköze lesz. Arra kényesen ügyelnek, hogy a kuratórium összetétele a lehető legsokszínűbb legyen, tagjai közül mindössze ketten politikusok. Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a kuratórium és az alapítvány csak felügyeli az intézményt, a tényleges vezetésre csak az ezután létrejövő „menedzsment” lesz hivatott. /Markó: nem párttévé. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A választáson a magyar közösség egységét meg kell őrizni, mindazok, akik nem így gondolkodnak, felelőtlenek, személyes ambícióikat helyezik előtérbe, írta Papp Annamária. A magyar közösségen belül a két világháború közötti időszakban is léteztek véleménykülönbségek, míg akkor a "passzivizmus" és "aktivizmus" mezsgyéjén alakultak ki csoportosulások, addig most "mérsékeltekről" és "radikálisokról" beszélünk. Annak idején két magyar párt alakult Erdélyben: az aktivizmus híveit tömörítő Magyar Néppárt, valamint a konzervativizmus híveiből álló Magyar Nemzeti Párt. Az 1922-es márciusi választásokon a két politikai irányvonalat időlegesen egyesítő Magyar Szövetség mindössze három képviselőt küldhetett a parlament alsóházába és hármat a szenátusba. Végül a Magyar Néppárt és Magyar Nemzeti Párt fúziójából 1922-ben létrejött az Országos Magyar Párt. /Papp Annamária: Külön, de mégis közös úton. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Február 20-án az RMDSZ Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztálya szakmai tanácskozást tartott Kolozsváron, meghívást kaptak a szociális kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek. Porcsalmi Bálint, a főosztály vezetője elmondta, 28 civil szervezet képviselője jelent meg. A tanácskozáson három fő témára fektették a hangsúlyt: a finanszírozási kérdésekre, tehát milyen lehetőségek, alternatívák vannak arra, hogy a szervezeteket és az általuk beindított programokat fenn lehessen tartani; az érvényes jogszabályok átfogó ismertetésére, és végül szó esett egy olyan együttműködési keret kialakításáról, amelyben a szervezetek és a döntéshozó parlamenti, illetve önkormányzati képviselők folyamatosan tudnak kommunikálni. A főosztály célja egy átfogó, magyar nyelvű kommentált kiadvány megjelentetni a jogszabályokról, hogy megfelelőképpen tudják majd hasznosítani helyi szinten. Az adófizető állampolgárok ezentúl jövedelemadójuk egy százalékát civil szervezetek működtetésére ajánlhatják föl. Ez a lehetőség már jövő tavasztól érvénybe lép. /Köllő Katalin: Támogatni kell a beindított programokat. Civil szervezetek és döntéshozók tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Sógor Csaba február 20-án tartott sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy elkészítette egy új kultusztörvény tervezetét, illetve a felekezeti oktatásra vonatkozó jogszabály tervezetét. Bejelentette, hogy újabb szenátori mandátumra pályázik a következő választásokon. – Az RMDSZ színeiben nyertem mandátumot, és így is akarom azt befejezni – hangsúlyozta Sógor Csaba. Az elmúlt két évben négy politikai nyilatkozatot tett a szenátusban, tavaly pedig négy esetben interpellált. Február 23-án az 1958-as Szoboszlay-perben halálra ítélt és kivégzett áldozatok holtteste hollétének kiderítése érdekében kíván felszólalni a szenátusban. Sógor Csaba beszélt még a nagycsaládosok egyesületének alakulásáról és a moldvai csángók ügyének képviseletéről. /Sarány István: Sógor Csaba újabb mandátumra pályázik. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezetének elnöke beszámolt a 2004-es évi tervekről. Márciusban ünneplik a marosvásárhelyi Bernády Kamarakórus fennállásának 10. évfordulóját, megtartják a Fiatal tehetségek tavasza rendezvényt. Az EMKE nem ért egyet a 2003-ban hozott 103-as kormányrendelettel, amely a művelődési egyesületek pályázati lehetőségeit nehezíti. Az EMKE Maros megyei szervezetének közel 2500 tagja van, a tagsági hozzájárulást nem fizette mindenki, ezért a szervezet anyagi nehézségekkel küzd, az iroda fenntartása és működése pénzbe kerül, ezt legtöbbször az elnök fizeti saját jövedelméből. /Antal Erika: Pénzhiánnyal küszködik az EMKE. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A Kolozs megyei rendőr-felügyelőség közleményben tiltakozott a Szabadságban múlt héten megjelent cikkek miatt. A lap beszámolt arról, hogy a rendőrök hiányos román nyelvtudás miatt kötöttek bele magyar fiatalokba. A közlemény szerint az említett esetekben jogosan léptek fel a rendbontó fiatalokkal szemben, akik közül az egyik makacskodóan és erőszakosan viselkedett. A rendőröknek nem számít a rendbontó nemzetisége, hiszen a rendőrség a román etnikumú személyek ellen is hasonló módon lép fel, amennyiben ezek törvényellenes cselekedeteket követnek el – áll a közleményben. /Rendőrségi tiltakozás a Szabadság cikkei ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Behívatták a gyerekeket a helyi rendőrőrsre és nyilatkozatot kértek tőlük az iskola által szervezett magyarországi útjukkal kapcsolatosan – tett panaszt a szerkesztőségben egy mezőpaniti szülő. Arra hivatkozott, hogy a vonatkozó előírások értelmében a rendőrségnek nincs joga a szülő jelenléte nélkül nyilatkozatra kényszeríteni a kiskorú gyereket. Mezőpanit általános iskolájának igazgatója elmondta, jelen volt a rendőrőrsön, amikor a gyerekeknek a nevük és a születési adataik mellett arra kellett válaszolniuk, hogy voltak-e az elmúlt évben külföldön, és az ott-tartózkodás alatt elhagyták-e a csoportot vagy sem. Az iskolaigazgató szerint a helyi rendőrőrs vezetője megmagyarázta, hogy ezzel az eljárással egy körlevélben megfogalmazott kérésnek tesz eleget, amely szúrópróbaszerűen azt vizsgálja, hogy nem estek-e áldozatul egyes gyerekek az emberkereskedelemnek, vagy az arra irányuló próbálkozásoknak. A Népújság Ardelean Augustin biztostól érdeklődött, aki a Megyei Rendőr-felügyelőségen a vidéki rendőrőrsök munkájáért felel. A biztos eredetileg nem tudott a körlevélről, a későbbiekben viszont arról tájékoztatott, hogy az Országos Rendőr-felügyelőség szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályától ered, ahol egyes, Magyarországon járt csoportoknak a reklamációja miatt készítenek felmérést, hogy kiszűrjék a gyanús eseteket. Véleménye szerint akkor lenne szó jogsérelemről, ha bűnügyi kihallgatásra került volna sor a szülők beleegyezése nélkül. /(bodolai): A szülők megfélemlítésre gyanakodnak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy tenni kell a magyar iskolák lassú megszűnése ellen. Felmérni, összeírni, nyilvántartásba venni, megnyerni a bizalmat, ez a feladat. A Beszterce-Naszód megyei magyar szórványvidék különös gonddal figyel az oktatás fennmaradására és minőségének javítására. Bethlenben például a magyar tagozat létszámcsökkenéssel küzd. Mi a teendő? A válasz első hallásra egyszerű: a Bethlen környéki magyarlakta településekről kell becsalogatni a magyar gyermekeket. Kérdés viszont, hogy mi lesz ennek a következménye. Az, hogy a környező a településeken felszámolják az összevont elemit, mert ott is 1-2 tanulón múlik a megmaradás. Kisrégiókban gondolkoznak a felső tagozatos magyar oktatás ügyében. Jelenleg a bethleni román szak-oktatásban és elméleti líceumokban több mint száz magyar anyanyelvű diák van. Ezért meg kell teremteni a magyar nyelvű szakoktatás alapjait. /Szabó Csaba: Idézetvilág és megmaradás matematika. Magyar jelenléttervezés Bethlenben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Szatmárnémetiben a városi tanács február 19-i ülésén egyöntetűen megszavazta a vasútállomás közelében lévő park régi nevének visszaállítását. Pontosabban most már hivatalosan is két neve van: Gradina Romei – Kossuth kert. Az önkormányzati határozat lényegében szentesítette az évtizedek óta élő gyakorlatot, nevesen azt, hogy a románok Római kertnek, a magyarok pedig következetesen Kossuth kertnek hívták. Azt ígérték, hogy nemsokára kiírják a magyar nevet is. /(Sike Lajos): Visszakapta nevét a szatmári Kossuth kert. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Kell-e nekünk kunyerálni pár helyet a marosvásárhelyi orvosi egyetemen? Nem kell hiszen ez az egyetem megalakulásától 1962-ig kizárólag magyar nyelvű tanintézet volt, csak a későbbi agresszív asszimiláció nyomán vált olyanná, amilyen ma. Újabban a román diákok is úgymond spontán tiltakozásba kezdtek. A román pártok egymást túllicitálva hadakoznak a kormány által határozatban elrendelt magyar helyek ellen. Ki kell mondani végre: adják vissza a magyar egyetemet! Tizenegy orvosi egyetemből egy nekünk is jár! /Mózes Edith: Vissza a magyar egyetemet! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

A rendszerváltozás után tizenhárom évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a brassói Római Katolikus Gimnázium épületét, a mostani Áprily Lajos Gimnáziumot vissza lehessen szerezni. Az Áprily Lajos Gimnázium magyar diákjai az intézményben maradtak, a román gyerekek átköltöztek a Iacob Muresianu nevét viselő új iskolaépületbe. Egyelőre közös maradt az udvar, a tornaterem használata, miután felújítják, egyelőre tisztázatlan, mi lesz a folytatás. Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke emlékeztetett: a megyei RMDSZ 2002 januárjában egyezséget kötött a kormánypárttal az Áprily Lajos Középiskola kérdéseinek megoldása ügyében. Ez belekerült azután a 2003-as protokollumba is. Azt, hogy csak a magyarok költözhettek vissza az Áprily Lajos Középiskola épületébe, az RMDSZ a megyei, valamint az országos román vezetéssel kötött egyezmény révén érte el. Farkas Anna főtanfelügyelő-helyettes, oktatási alelnök szerint úgy néz ki, hogy idén mégiscsak sikerült elérni azt, hogy a főépületbe csak az Áprily diákjai költözhetnek be. Petki Pál, az Áprily Lajos Középiskola igazgatója felidézte, már 1989 decemberében megfogalmazták, hogy vissza kell állítani az önálló brassói magyar líceumot. 1990 szeptemberében félmegoldás született: a magyar iskola visszaköltözött az épületbe, de a román iskola nem költözött el az épület egy részéből. Az ügy aztán megrekedt ezen a szinten. Csak egy- két éve indult be újra a teljes megoldás keresése. A következő lépés az, hogy a szabadon maradt B épületet is benépesítse a magyar iskola, elvégezzék a kisebb javítási munkálatokat. A román iskola még csak egy termet szabadított fel, kettőben még ott van a levéltáruk, s ennek elköltöztetésére az igazgatónő haladékot kért. /Tóásó Áron Zoltán: Szemmel is látható eredmények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium a megyében legjobb eredménnyel büszkélkedő iskolák egyike. Jelenleg 4,427 milliárd lejre lenne szükség az iskola fűtési rendszerének felújításához – közölte Laczkó György igazgató. A fűtőház üzemeltetése nem biztonságos, ez nem is csoda, már több mint ötven éve működik. Az önkormányzati testület jelentős pénzösszeget szavazott meg idénre erre a beruházásra, azonban ez a szükségesnek a felét sem teszi ki. Nagy gondot jelent az igazgatónak, hogy az iskolát kivették a világbanki finanszírozású épületfelújítási programból, így több milliárd lej értékű munkálatok elvégzésétől esett el. Az ok: az iskolát visszaigényelte és az illetékes bizottság döntése alapján visszakapta a római katolikus egyház. – Nem értem, miért nem vállal garanciát e világbanki finanszírozásra a román állam, noha az állam lakta le 1948-tól mostanig ezeket az épületeket – méltatlankodott Laczkó György. Az RMDSZ-nek kellett volna közbenjárnia, tette hozzá az újságíró. /Sarány István: Kinek kell a minőségi oktatás? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

A Romániai Magyar Szó csak szerkesztőségi kommentárral hozta le Dénes László közleményét. Az Erdélyi Napló főszerkesztője szerint a megjelenendő új nagyváradi napilapról közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak. Ahelyett, hogy a Romániai Magyar Szó felvilágosítaná az új lapról az olvasókat, rágalmazással vádol és fenyegetőzik. /Cáfolat van, válasz nincs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ Balla Tünde tudósítása /Magyar lapot ad ki a Micula médiabirodalom, Romániai Magyar Szó, febr. 19./ valótlan állítások és alattomos sejtetések kompilációja, írta Dénes László. Bihar megyében nem kerül a standokra Reggel címen semmiféle új napilap. „Micula-médiabirodalom" néven ugyanis nem létezik olyan kiadó, amely ezen a címen magyar nyelvű lapot szándékozna indítani. (Az Euro Media Kiadói és Sajtóház valóban tervezi egy megyei napilap indítását, de más címmel.) Ő az Erdélyi Napló hetilapnak nem a korábbi főszerkesztője, hanem a jelenlegi, helyesbített. Balla Tünde megkereshette volna, hogy nyilatkozzon a tervezett napilap politikai beállítottságáról. /Dénes László: Még nincs, de már földbe döngölik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ Balla Tünde válaszolt Dénes László írására. Futótűzként terjednek Nagyváradon az információk. Miért kellene egy újságalapításnak titokban maradnia? – kérdezte. /Balla Tünde: Egy válaszadás margójára… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

A Krónika profi újság, amely Erdély régiójellegét tekintve ritkaságszámba megy – hangsúlyozta a lap tordaszentlászlói író-olvasó találkozóján Boldizsár Zeyk Zoltán. Boldizsár Zeyk Imre az autonómia, a román tannyelvű iskolákba járó magyar diákok anyanyelvi oktatása, a közigazgatási reform és az erdélyi magyarság holokausztjának feldolgozására tett javaslatot. A romániai magyar politikusokkal szembeni bátrabb fellépésre ösztönözte a Krónika újságíróit Esztegár János szamosújvári RMDSZ-tanácsos a városban tartott olvasótalálkozón. Eckstein-Kovács Péter szenátor egyetértett a Krónika azon igyekezetével, hogy a Communitas Alapítvány ügyeit számon kéri az RMDSZ vezetőségén, ugyanakkor kérte az újságírókat: egyenlő mércét alkalmazzanak mindkét politikai tábor zűrös pénzügyei kapcsán. A szenátor „csillagos tízest” adott a lapnak – a Krónika érdeme, hogy „kinevelt egy újságíró-nemzedéket”. /Csillagos tízes a Krónikának. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Mostanában két maraton volt, írta gúnyosan Oláh István újságíró. Olvasást hirdettek Budapesten, Debrecenben, Magyarkanizsán, Kolozsváron és Marosvásárhelyen éjt nappá téve mondták Wass Albert műveit, „az író emléke előtt tisztelegve". Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület szándékuk szerint Guinness-rekordot döntögető műveletre készültek. „A másik maraton is hasonlóan nagy célokkal és szándékokkal indult: a gyergyószentmiklósi asszonyság távgyaloglásával a párizsi békeszerződés igazságtalanságaira, illetve az erdélyi magyarság elnyomására autonómia-éhségére hívja fel a figyelmet.” Öt napig volt úton, majd visszafordult. Eredeti úticélja Hága lett volna, de belázasodott. /Oláh István: Kabarémaratonok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Február 20-án Marosvásárhelyen a Kárpátok Népe Egyesület és a Magyar Ifjak Egyesülete szervezésében 24 órás Wass Albert felolvasó-maraton kezdődött el magyarországi és erdélyi városokban. Az eseményt a Guinness-rekord bizottsága is figyeli. Az egyik helyszín a marosvásárhelyi Református Diakóniai Központ. Az előző napon Lazar Ladariu, a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap főszerkesztője, a szélsőséges nézeteiről közismert költő, volt egységpárti parlamenti képviselő heves támadást intézett a kezdeményezés, a szervezők, és természetesen a szerző ellen. Ladariu irredenta, revizionista, neofasiszta szervezeteknek nevezte a szervező ifjúsági egyesületeket. Felháborítónak tartja, hogy „a háborús bűnöst", „többszörös gyilkost" ilyen módon akarják rehabilitálni. Ladariu megírta, hogy a szervező fiatalok engedélyt nyújtottak be a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalhoz, melyben kérték, hogy a felolvasó rendezvényt népszerűsítő plakátokat ragasszanak ki a városban, de Dorin Florea polgármester nem adott engedélyt erre, mivel kizárólag magyar nyelvű a plakát. A főszerkesztő szerint 25-től 250 millió lejig terjedő büntetés jár a szervezőknek – egy 2002-es kormányrendelet alapján. /(Máthé Éva): Heves támadás Wass Albert-rendezvény ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Február 20-án megnyílt Kolozsváron, a Korunk Galériában Tettamanti Béla budapesti grafikus tárlata. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője emlékeztetett, a kiállítónak 1996-ban már volt tárlata Kolozsváron. Tettamanti Bélának a Korunkban eddig kétszáz rajza jelent meg. A művész elsőként vehette át a most alapított Korunk Kulcsa díjat. /Ö. I. B.: Korunk Kulcsa Tettamanti Bélának. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Gabriel Andreescu emberjogi aktivista szerint a román ortodox egyházon belül kimutatható a fundamentalista tendencia, s az egyház veszélyezteti az állam világi jellegét: „Úgy vélem, a román ortodox egyház rossz hatással van az ország fejlődésére, fékezi a modernizációt, a szabad társadalom megteremtését, a toleranciára és a sokféleségre épülő modell követését.” Felidézte, hogy amikor 1996-ban visszaadták Kolozsváron a görög katolikusok katedrálisát, a kolozsvári ortodox érsek mintegy 2000 embert (papokat és fiatalokat) gyűjtött össze, és fenyegetőzött. Ezután az ortodoxok rögtön pénzt kaptak az államtól, hogy a görög katolikus katedrális közvetlen közelében (műemlék-épület lebontása árán) új templomot építsenek. A pátriárka többször megkérdőjelezte az állam azon jogát, hogy törvényben rendelkezzék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, s hogy hozzáférhetővé tegyék azt a listát, amelyből kiderül: a papok közül ki működött együtt az egykori titkosszolgálattal – ezt sikerült is megakadályoznia. Az ortodox egyház hatalmas anyagi segítséget kap az államtól, pénzt, földbirtokokat, ingatlanokat, sok megyében a papok ott vannak a helyi önkormányzatban. Andreescu az állam és az ortodox egyház összefogásaként értékelte a székelyföldi templomépítést is, gyakorlati és szimbolikus térfoglalásként, hogy minél ellenőrizhetőbbé váljon a magyar többségű térség. Vele ellentétben Dan Cakir ortodox filozófus és közíró hangoztatta: „Eleve hibás az a megközelítés, amely az 1200 éves egyházat a jelenlegi erkölcsi, politikai és szociális szempontok alapján veszi össztűz alá. Az ortodoxiát, amely közösségi egyház, nem lehet a mai világ protestáns, individualista eszközrendszerével megközelíteni. Az ortodox egyház egész történelme során azon volt, hogy ne fecsérelje erejét a politikára, alapvető célja az ember megváltása a túlvilági életben és a lelki egyensúly csendjének biztosítása az evilági életben.” /Aki román, az ortodox keresztény? = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 22./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) február 21-én Marosvásárhelyen tartotta együttes ülését. – Választások évében vagyunk, eddig sem szavaztunk, hanem választottunk, és idén is választanunk kell – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzésében. Nyitott, befogadó és demokratikus RMDSZ viheti tovább a romániai magyarság politikai egységét. „Be kell bizonyítani, hogy az RMDSZ-ben mindenki megméretkezhet, és aki mégis ellenlistát, ellenszervezetet tervez, csak rombolni akar”, mutatott rá Markó, egyben felhívást intézve a romániai magyarság jogaiért dolgozni akaró minden magyarhoz, hogy vegyenek részt az előválasztásokon. „Leülünk, tárgyalunk, egyeztetünk, konzultálunk természetesen, de csak az egységes RMDSZ-en belül. Az ajtókat minél tágabbra nyitva, de a közös épületet megtartva! Ez a mi ajánlatunk!” Nem lehet az RMDSZ biztosította erkölcsi-politikai-pénzügyi-logisztikai hátérrel egy másik politikai szervezet talpra állításán buzgólkodni. Kifejtette: valószínűleg együtt kell működni ezekben a hónapokban is a Szociáldemokrata Párttal (SZDP). Magyarországtól elvárják, hogy egy közös nemzetpolitika kialakítására törekedve próbálja meg egyformán szeretni határon túli nemzettársait, és a támogatási összegeket ne csökkentse. Frunda György szenátor szerint a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári körök az RMDSZ ellen akarnak fellépni, amelyet minden szempontból elfogadhatatlannak tart, ezért azt javasolta: mindenkit, aki gyengíti az RMDSZ-t, ki kell zárni a szövetségből. Az idei évre kötendő kormánypárti megállapodásról Frunda kijelentette, ha az SZDP nem teljesíti két vállalt kötelezettségét, a két magyar kar létrehozását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) és az aradi Szabadság-szobor ügyének a rendezését, akkor nem lehet szó újabb megállapodás létrejöttéről. Az RMDSZ-küldöttek nyilatkozatot fogadtak el az EP külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentéséről. Eszerint az RMDSZ elengedhetetlennek tartja Románia mielőbbi csatlakozását az EU-hoz. /Papp Annamária: Nyitott ajtókat közös épületben! Az SZKT elfogadta az RMDSZ helyhatósági választási programját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ A vita során előbb a frakciók nevében szóltak hozzá a szövetségi képviselők. Lakatos Péter (Partium Frakció) azt kifogásolta, hogy egyes RMDSZ-es parlamenti képviselők az MPSZ polgármester-jelöltjei. Kónya Hamar Sándor (Polgári Centrum Frakció) szerint az autonómiáról sokkal többet kell beszélni. Puskás Bálint (Kereszténydemokrata Frakció): valakikkel együtt kell működni, mint ahogy a parlamenti sikerek érdekében ezt meg is tette a szövetség. De meg kell követelni a partnertől az együttműködési feltételek betartását. Szabó Ödön (Új Erő Frakció) azt a nagyváradi újságírót támadta, aki kezdetben az erdélyi magyarságot szolgálta, ezután pedig egy román vállalkozói kör által indítandó lapot fog vezetni. Winkler Gyula (Szórvány Frakció) szintén ez eredményeket sorolta, mondván, hogy a román önkormányzati képviselőkkel való együttműködés vezetett azokhoz. Eckstein Kovács Péter (Szabadelvű Kör) sérelmezte, hogy kevés szó esett az elnöki tájékoztatásban az idén kérdésessé vált protokollumról. Borbély László (Novum Forum Frakció) igen sértőnek minősítette azt, hogy a belső ellenzék szerint a csúcsvezetőség „árulja a hazai magyarság jogait". Visszautasította Tőkés Lászlónak (aki nem volt jelen az SZKT-n) azt a felvetését, miszerint az RMDSZ manipulálta az Európai Néppártot a FIDESZ ellen. Frunda György az idei protokollumot attól tette függővé, hogy meglesz-e Kolozsváron a két magyar egyetemi kar, viszont szerinte az aradi szoborügyet „nem kell elsietni". Takács Csaba ügyvezető elnök nem értett egyet ezúttal Frunda Györggyel a kizárásokat illetően. Varga Attila úgy vélte: az ellenzék autonómia statútumai „dilettáns munkák, steril szellemi környezetben születtek. Nem ér semmit egy program, ha nem lehet politikai cselekvéssé változtatni". Vekov Károly szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy létrejött az RMDSZ alternatívája, evidencia az a másik szervezet, amely szintén az erdélyi magyarság érdekeit jeleníti meg. Benedek Imre doktor az egészségügy siralmas helyzetét ecsetelte. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a mezőgazdaság súlyos gondjaira figyelmeztetett, Bakk László az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform közleményét ismertette, melyben követelik a három szintű autonómia megvalósulását, valamint azt, hogy a romániai magyarság nemzeti közösségként határozza meg magát; kérik: rehabilitálják az 1989-es események elítéltjeit; az EU-csatlakozás előtt valósuljon meg a reprivatizáció; tiltakoznak ugyanakkor a Székelyföld elrománosítása és gazdasági diszkriminálása ellen. /Máthé Éva: A helyhatósági választás volt a tét az SZKT-n. „Két jelölt kevesebb, mint egy jelölt!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Választási összefogást Erdélyben címmel a Szabad Demokraták Szövetségének ifjúsági szervezete /Új Generáció/, valamint az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös nyilatkozatot fogadott el. A romániai küldöttség magyarországi látogatása alkalmából írták alá a nyilatkozatot, amely szerint az erdélyi magyarság politikai ellehetetlenüléséhez vezet, ha a júniusi romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ riválisai megosztják a magyarok szavazatait. Az SZDSZ-Új Generáció, valamint a MIÉRT közös fellépésekkel tervezik erősíteni egymás esélyeit. Közös közleményüket az SZDSZ részéről Csőzik László, a MIÉRT részéről Kovács Péter elnök írta alá. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, illetve Magyar Bálint oktatási miniszter is fogadta az erdélyi vendégeket. /B. T.: Összefogásra és egységre van szükség. Magyarországi liberális nemzedéktársaikkal találkoztak a MIÉRT-esek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Többen kritizálták Székelyföld területi önkormányzata (autonómiája) szervezeti szabályzatának (statútumának) tervezetét. Nem vették észre, hogy tervezetről van szó. Románia önmagától sem állami magyar egyetemet, sem autonómiát nem fog adni. Ez is indokolja a Magyar Nemzeti Tanács életre hívását, és elsőnek a székelyföldi önkormányzati szervezeti szabályzat-tervezet elfogadását. Guest, az USA romániai nagykövete nemrég tette szóvá, hogy Romániában vannak jó törvények, de nem hajtják végre azokat. A Legfelsőbb Védelmi Tanács elutasította a területi autonómiát és azt „demokrácia és Európa-ellenesnek” minősítette. Csapó József a román parlament szenátoraként 1995-ben elkészítette első autonómiatervezetét. Romániában valószínűleg ő a legjobb ismerője az európai autonómiáknak és autonómiatörekvéseknek. Pontosan ezeket mutatja be közel négyszáz oldalon önálló kötetében, amely végül is 2003-ban jelent meg. – Markó Béla nemrég bejelentette, hogy az autonómia alapjai a Székelyföldön le vannak rakva. Mint a szocializmusé, jegyezte meg cikkében Gajdos Balogh Attila. /Gajdos Balogh Attila: Kiút a feketelyukakból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21., folyt.: febr. 23./