Immáron a hetedik tanévre, felvételi időszakra készül Székelyudvarhely felsőfokú oktatási intézménye, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája. Geréb László, a MÜTF ügyvezető igazgatója büszke arra, hogy elsőként Romániában intézményükben folyt magyar nyelvű nappali tagozatos gazdasági oktatás. Végzőseik csak TELC (angol nyelvvizsga) és ECDL (európai számítógép-kezelői jogosítvány) vizsga letétele után kapják meg a diplomát. Marad az eddigi szakirány, nappali tagozatos közgazdászképzés magyar nyelven, emellett szeretnék bevezetni ennek a távoktatásos formáját is. A főiskolán újdonság az euromenedzseri másoddiplomás képzés, távoktatás formájában. A székelyudvarhelyi képzési központ a magyarországi Akkreditációs Bizottság által akkreditált oktatási intézmény. Ugyanakkor képzési központjuk akkreditált ECDL és TELC oktatási és vizsgaközpont is. /Szakmaiság és bővülő oktatási kínálat. Beszélgetés Geréb Lászlóval, a MÜTF ügyvezető igazgatójával. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 21./

Dáné Károly tanár, az RMDSZ Maros megyei oktatási alelnöke elmondta: szinte fejvesztve nevezik el az iskolákat Marosvásárhelyen a román igazgatók, a többségi román tantestületek, miközben a helyhatósági törvény értelmében a városi tanács hatáskörébe tartozik a közintézmények, utcák, terek nevének a módosítása, a névadás. A marosvásárhelyi 10-es általános iskola a napokban a Dacia nevet vette fel, de erről mit sem tudott például Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. A 13-as általános iskolát hamarosan N. Balcescuról nevezik el, és a magyar tantestület hiába kérte, hogy Balcescu-Petőfi legyen a név. A 17-es általános iskola Liviu Rebreanu nevét fogja felvenni, ott is hiába kérték a magyar tanárok, hogy Prietenie-Bartáság legyen az intézmény neve. Ugyanakkor a tanfelügyelőség megakadályozta, hogy a német tannyelvű osztályokat is működtető iskola a Friedrich Schiller nevét vegye fel. Dáné Károly azt is elmondta: Marosvásárhelyen utoljára 1957-ben neveztek el magyar nemzetiségű közéleti személyiségről iskolát! Dáné Károly diszkriminációnak tartja a beiskolázási lehetőségeket. Maros megyében az idén 5400 nyolcadik osztályos román tanuló végez, és 3108 hely van számukra a kilencedik osztályokban, ami 61,7%-os arány. A magyar végzősök száma 2333, nekik csak 1120 hely jut a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban, ami 48 %-ot jelent. /(Máthé Éva): Florea szellemképei öntötték el a várost. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Nagyszalontán az iskolák számára gondot okoz, hogy a szülők közül sokan taníttatják tovább Magyarországon gyermekeiket. Nyolcvanan is lehetnek azok a különböző korcsoporthoz tartozó gyermekek és fiatalok, akik Magyarországon tanulnak. Az eminens tanulók ösztöndíjjal tanulhatnak Magyarországon. Ösztöndíj mellett is havonta 5-6 millió lejbe kerül a gyermek külföldi taníttatása, többen mégis megpróbálkoznak ezzel a lehetőséggel. Sok család a Magyarországon sikeresen tanuló gyermeke után maga is áttelepül a határ túlodalára. Az is előfordult, hogy szalontai tanulót szalontai tanár tanít egy magyarországi román tannyelvű középiskolában. /(Balla Tünde): Szalontai tinik magyarországi középiskolákban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Beszterce-Naszód megyében Sajószentandráson eltüntették a magyar feliratot. /Sajószentandráson is lefestették. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Máj. 20–23-a között Petrozsényban, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Bányászati–kohászati–földtani Szakosztályának szervezésében zajlik a Bányászati, kohászati, földtani konferencia. Máj. 22-én kerül sor a plenáris ülésre, majd a szekcióelőadásokra. A szekcióelőadások témakörei: bányászat, kohászat, földtan, tudománytörténet. /Bányászati, kohászati, földtani konferencia – 2004. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

1992-ben Fehér megyében 24 765 magyar élt, tíz évre rá, a 2002-es népszámlálás szerint 20 684-an (mínusz 4081 lélek); Beszterce-Naszódban 21 098 volt 1992-ben, most 18 349-en vannak (mínusz 2749); Szeben megyében a csökkenés 3965 lélek. Más a számok, és más a közösség nyelve, állapította meg Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeki RMDSZ-elnök. Elmagyarázta: X településen hiába jelzik a számok, hogy 50 magyar van, ha egymáshoz öten-hatan szólnak magyarul, akkor is csak abban az esetben, ha más nemzetiségű nincs a közelben. Hiába van 50 magyar a faluban, ha évtizedek óta nem járt magyar újság, a magyar iskola már csak emlék. – Egyszer majd el kellene készíteni Erdély "közösségnyelvi" térképét is, írta Szabó Csaba. /Szabó Csaba: Számok és közösségek nyelve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) május 21-i nyilvános ülésén a Hargita megyei Entelmédia kft-t részesítették előnyben a tévéfrekvencia odaítélésénél. A döntés értelmében Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson, a Hodgyai Géza vezette Entelmédia kft nyerte el földi tévésugárzás jogát, ezzel jelentősen javulni fog az említett térség információ-hozzáférése. Hodgyai Géza elmondta, a tévéadók többségében magyar nyelvű adásokat fognak sugározni. A csíkszeredai és gyergyószentmiklósi stúdiókat szeretné összekötni a már meglevő udvarhelyi csatornával. és ezáltal egyfajta kistérségi / regionális tévéadót hozna létre. /Regionális tévéadó Hargita megyében? = RMDSZ Tájékoztató, máj. 21., 2725 sz./

Máj. 19-én rendkívüli közgyűlésen, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség élére az eddigi alelnököt, Pantilimon Rikhárd Árpádot választották meg elnöknek. A gyűlés előzménye, hogy máj. 4-én a KMDSZ felfüggesztette funkciójából Lokodi Csaba elnököt, aki egyébként e hét elején le is mondott. /Új KMDSZ elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Máj. 20-án tudományos diákköri konferenciát tartottak a Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmári Tanítóképző Főiskoláján, a Szatmári Magyar Diákszövetség pedagógiai szaktestületének szervezésében. A konferencia témája: tanítás és tanulás, különböző nézőpontokból. /(anikó): Tudományos diákköri konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./

Máj. 20-án Szatmárnémetiben, a székesegyházban ünnepi szentmisével vette kezdetét az idei Hám János Napok rendezvénysorozat. A nyolcadik alkalommal megrendezett Hám János Napok a 200 éves szatmári egyházmegye jubileumi ünnepségének részét képezi, jelezte Ádámkó István iskolaigazgató. /Hám János szatmári püspök (1827-1857) volt./ Az ünneplőket Schönberger Jenő megyés püspök köszöntötte, majd előadást tartott dr. Jelenits István piarista atya, atya, végül bemutatták Ozsváth Judit Erdélyi iskola című oktatási antológiáját. /(anikó): Hám János Napok 2004. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./

A napokban ért véget Veresegyházán az Anyám fekete rózsa elnevezésű nemzetközi szavalóverseny. A Magyar Versmondásért Alapítvány nagydíját a Kalotaszeget és Erdélyt képviselő László Lilla nyerte el. /Anyám fekete rózsa – vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Megjelent P. Buzogány Árpád Az igazság árnyékai /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című elbeszéléskötete. Az írásokban P. a szereplő, aki mindent megfigyel és elmond. /(bb): P. és a többiek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 21./

Az igazságügyben dolgozó bírák mintegy nyolcvan százaléka nyilatkozta azt, hogy politikai nyomás alatt fejtik ki tevékenységüket. A lakosság mindössze 38 százaléka elégedett az igazságügyi szervek munkájával, s 50 százalékuk bízik abban, hogy valóban igazságot szolgáltatnak számára a bíróságokon, törvényszékeken és táblabíróságokon. /Bodolai Gyöngyi: Elvesztett bizalom. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Markó Béla RMDSZ-elnök máj. 21-én Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján sürgette a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Több mint 1700 elkobzott egyházi ingatlan közül eddig 314-et szolgáltattak vissza. „Kérjük, hogy a visszaszolgáltatási határozatot követő bürokratikus mozzanat a lehető leggyorsabban történjen" – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Kifejtette, a 314 visszaszolgáltatott ingatlannak csak egy része került vissza ténylegesen az egyházak tulajdonába, a dokumentumok összeállításának lassú üteme miatt. /Markó ismét az egyházi ingatlanokról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

Az RMDSZ döntése, miszerint a helyhatósági választásokon Ioan Rust, a Szociáldemokrata Párt polgármesterjelöltjét támogatja Kolozsváron, világos, fejtette ki Markó Béla máj. 21-i kolozsvári sajtóértekezletén. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a megyei RMDSZ elnöke korábban nem értett egyet Máté András polgármesterjelölt visszaléptetésével, valamint a kormánypárti jelölt kizárólagos támogatásával. Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ kiemelt céljai között szerepel Kolozsvár jelenlegi polgármesterének leváltása. Markó Béla találkozott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével is. /Köllő Katalin, Borbély Tamás: Az RMDSZ egyértelműen Ioan Rust támogatja. Markó Béla a mai polgármestertől mentes várost kíván minden kolozsvárinak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Máj. 19-én rendezték a Magyar közösségek Európája című nemzetközi konferenciát Esztergomban, amelyen politikusok, közéleti személyiségek vettek részt – A határon túli magyarok, éppen izoláltságuk folytán, az elmúlt évtizedekben meg tudták őrizni a kulturális, nyelvi egységet – mondta Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke előadásában. Hozzátette: most az a feladat, hogy meginduljon az a természetes vérkeringés, amely 85 évvel ezelőtt ezen a területen fennállt. Ehhez szükség van egy új nemzetstratégia kidolgozására is. – Az EU-csatlakozással megjelentek Magyarországon az európai demokráciák olyan eszközei, amelyek eddig nem voltak ismeretesek, de nélkülük a rendszerváltozás után kiépült demokráciánk sem tud egyenrangú részévé válni az Európai Unió közösségeinek – mutatott rá felszólalásában Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Magyarországon a Fidesz által indított nemzeti petíció példátlan összefogást eredményezett, több mint egymillió ember akaratát volt képes egyesíteni. "Márpedig az európai demokráciák lényege, hogy nem lehet a népakarattal szemben haladni" – jelentette ki Orbán Viktor. Az egyre inkább uralkodó fogyasztói mellé egy másik európai értékrendet is fel kell állítani, amely a családot, a közösségeket, a nemzeti és európai összetartozást, a kultúra és a nyelv ápolását éppoly fontosnak tartja, mint a piacok hatékony működését – mondta Orbán Viktor. A nemzetközi tanácskozás befejezéseként a résztvevők közös nyilatkozatot fogalmaztak meg. Ebben leszögezték: a Magyarországgal szomszédos országban élő magyar közösségek alapvető fontosságúnak tartják az együtt csatlakozó és az Európai Unión kívül maradó magyar közösségek egymás iránti szolidaritását, és reményüket fejezik ki, hogy az EU-hoz történő csatlakozása révén minden kárpát-medencei magyar közösség tagja mihamarább európai polgárrá válik. Az aláírók a nyilatkozatban szorgalmazzák a regionális és a határokon átnyúló együttműködések fejlesztését, azoknak a természetes régióknak az újraalakítását és megerősítését, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a magyar kisebbségi közösségek önazonosságának megőrzésére, az őket ért gazdasági hátrányok kiegyenlítésére. Az aláírók szorgalmazzák egy olyan európai közösségi jogszabály megalkotását, amely megkönnyíti az EU-n kívül rekedt magyar közösségek tagjainak az unió külső határain az átlépést. A nyilatkozat aláírói felszólítják a magyar kisebbségi közösségek állampolgárság szerinti államait, hogy a magyarok arányának megfelelően, az EU-ban szokásos gyakorlatot követve, biztosítsák az anyanyelvi oktatást. Felszólítják az érintett államokat, hogy nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően haladéktalanul szolgáltassák vissza az elkobzott közösségi-, egyházi- és magáningatlanokat a jogos tulajdonosoknak. Ugyancsak felszólítják az érintett államokat, hogy a hátrányos megkülönböztetést jelentő, az EU jogával és joggyakorlatával ellentétes, a kollektív bűnösség elvén alapuló jogi aktusok jogkövetkezményeit haladéktalanul orvosolják. /Magyar közösségek Európája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, a képviselőház oktatási bizottsága elfogadta az RMDSZ módosító javaslatait. Ennek értelmében, azokban az iskolákban, melyek nem önálló kisebbségi nyelvű tanintézmények (csak kisebbségi nyelven működő osztály vagy csoportok működnek benne) – azok vezetőtanácsában kötelező jelleggel az illető kisebbségi oktatást képviselő tanároknak is benne kell lenniük. Minden olyan településen, ahol egynél több iskola működik, iskolatanácsot kell létrehozni – melyekben jelen lesznek az illető kisebbséget képviselő közösségek is –, feladatuk az lesz, hogy az illető település oktatáspolitikáját kidolgozzák. /Szász Emese: Változások a tanügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

Ladányi László, az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje nyitotta meg azt a konferenciát, amely a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásnak köszönhetően jött létre. A máj. 21-én, az Expowood 2004 – Faipari kiállítás és szakvásár keretében megrendezett, "Az EU házhoz jön" elnevezésű konferenciasorozat témájául, a faipart választották. A konferencián neves előadók tartottak szakmai felkészítőket az érdeklődőknek. /Az EU házhoz jött Székelyudvarhelyen is. = RMDSZ Tájékoztató, máj. 22., 2726 sz./

Házsongárdon egy sírt egy magyar házaspár a nevére akart íratni, mert egy néni azt rájuk hagyta. Közölték velük, hogy az iratok érvénytelenek, mert a föld (a sírkert) az államé, és mivel nem ők vérbeli leszármazottak, nem igényelhetik a sírt. Akkor megveszik, mondták. A főnök román ember volt, megmondta érthetően, mivel magyarok, semmi esélyünk sincs a sírra, mert a rendelkezések szerint minden felszabadult magyar sírt románnak kell adni. /Balogh Zoltán: Megfosztanak a sírhelyektől. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Máj. 19-én volt a Brassó megyei RMDSZ gazdasági osztálya portáljának a www.gazdasag.ro honlapjának avatása. Az avatót Kovács Attila megyei elnök, Brassó város polgármester-jelöltje nyitotta meg. Sánta Nándor, a Brassó megyei RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke ismertette a portál szerkezetét, célkitűzéseit. A gazdasag.ro célja egy bizonyos vállalkozói közösség érdekeinek a támogatása, a brassói magyar cégek felkutatása és bemutatása, a cégek közötti kapcsolatok elősegítése, továbbképzések szervezése és pályázatok ismertetése. /Tóásó Áron Zoltán: Honlapavató Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem új összetételű vezetősége: Béres András rektor, Mihai Sin, a román és Kovács Levente, a magyar tanszék vezetője, valamint Cristian Stamatoiu egyetemi kancellár találkozott a sajtóval. Bővül az egyetem kínálata. Ősztől zenepedagógiai szakot indítanak. Nagy a valószínűsége annak, hogy az audiovizuális kommunikáció szakterületén elkezdődhetnek a magiszteri tanulmányok. Az első esztendőben a román nyelvű mesterkurzusok jönnének létre, magyarul pedig a zenepedagógiai oktatás zajlik majd. 2005-től magyarul is bevezetik a magiszteri képzést, románul pedig a zeneit. Idén a teatrológia szakon is tartanak felvételi vizsgát. /N. M. K.: Bővülő kínálat a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Dr. Dombay István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kara kihelyezett főiskolájának igazgatója 83 végzőst búcsúztatott máj. 21-én Gyergyószentmiklóson. Jelen volt Pál Árpád polgármester is, aki a főiskola végleges akkreditálását és újabb szak létrehozását tartotta a legfontosabb jövőbeni lépésnek. A 83 végzős közül 33 diák az idegenforgalom földrajza, 25 a földmérő, térképész szakon magyar nyelven tanulhatott. (A román tagozatokon végzettek mintegy 80%-a szintén magyar anyanyelvű diák volt.) A főiskola idén is fenntartotta kapcsolatait a székesfehérvári Kodolányi János Egyetemi Jogú Főiskolával, az I. félévben két, a második félévben egy diák tanulhatott a magyarországi főiskolán. Onnan 14 diák vett részt a diákcsere keretében itteni oktatáson. Székesfehérvárról három tanár tanított Gyergyószentmiklóson, innen egy tanár tartott előadásokat a székesfehérvári főiskolán. /Kicsengetés a gyergyószentmiklósi főiskolán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

A szórványnak meg kell találnia  a tömb felé vezető utat – állítja Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványelőadója. A napokban zajlott dévai szórványkonferencia alkalmával Vetési László fogalmazta meg, hogy a szórványban a kultúrélet sorvadóban van. Vetési tapasztalta az egyik helyen, hogy a presbiterek románul beszélnek egymás között. Az egyik presbiter megokolta: évtizedek óta alkoholista papjak voltak és ötven éve nincs iskolájuk. Vetési elmondta, filmekkel, írásokkal népszerűsítik a szórványt, ennek ellenére a szórványmentés érdekében legalább annyit kellett járnia a tömbben, mint a szórványban. Nem tudja felrázni az embereket. Nem tudta elérni, hogy testvériskolai kapcsolatok alakuljanak ki. – Székelyudvarhelyen tartott előadást a szórványról. Azután kiderült, a hallgatóság mind egy szálig Magyarországról érkezett, egyetlen székelyudvarhelyi ember volt közöttük. Mert Székelyudvarhelyen ez a téma senkit sem érdekel. /Gáspár-Barra Réka: Szórványsors. – Interjú Vetési Lászlóval, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványelőadójával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

Szatmárnémetiben a 11–es számú napközi volt az első tanoda, mely tíz évvel ezelőtt kísérleti szinten bevezette és a kisgyerekek oktatásában alkalmazta a step by step típusú alternatív oktatási módszert. Az évforduló kapcsán máj. 21-én a nyíregyházi Kincskereső Óvoda óvónőinek részvételével, illetve a módszer alkalmazására áttért szatmári óvodák pedagógusaival szakmai tapasztalatcserét tartottak. A kezdeti egy óvoda mellett ma már kilenc napközi működik step by step–es program szerint. /(anikó): Tíz év az alternatív oktatás területén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 22./

Néhány nap múlva egyéves lesz a Zöld Erdély Egyesület. Az egyesület tagjai – iroda hiányában – Kovács Zoltán Csongor elnök lakásán gyűléseznek. Pályázatokat nyújtanak be több programra. Tavaly decembertől jogi személyiségként léteznek. Támogatni fogunk minden olyan kezdeményezést, amely a környezetvédelmi mozgalom hasznára válik. A csoport tavaly ősszel a szilágysági Kraszna nagyközség falunapi rendezvényén lépett színre először a Zöld Sátor Karaván elnevezésű vándorprogrammal. Egy éve a PontLap és PontWeb pályázatfigyelő Zöldrovatának szerkesztését is végzik. Idén a Civil Fórum környezetvédelmi szekciójának szervezését is elvállalták, s nemrégiben útjára indították a Környezetvédelmi Tudományos Maraton elnevezésű előadássorozatot is. További működésükhöz segítséget kérnek. /Oláh Levente: Zöldarany. Egyévesen fedél nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Gyergyó vendége volt Balázs Géza budapesti nyelvész, akit néhai Panek Zoltán illetett a nyelvőrgróf címmel. Balázs Géza meggyőződése, hogy előbb-utóbb szükség lesz az Európai Unióban egy összekötő nyelvre. Az Európai Uniót például nem látja egyértelműen globalizációs törekvésnek. Nyugat-Európában a helyi kultúrák és a helyi nyelvek, a helyi nyelvjárások reneszánsza figyelhető meg. /Bajna György: Gyergyóban járt a nyelvőrgróf. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

Immár tíz éve, hogy Csíkban karitatív tevékenységet fejt ki a holland Werkgroep Oost Europa (Kelet-Európa Munkacsoport) Alapítvány. A szervezet titkára, Jeanette Terlouw és kísérete több, korábban támogatott helyszínt keresett fel – a csíkcsicsói és madéfalvi óvodát –, ugyanakkor újabb adományokat adott át a székelyudvarhelyi mentőállomásnak és a csíkszépvízi öregotthonnak, a csatószegi elemi iskolának és a csíkszentsimoni Endes József Általános Iskolának. Az alapítvány a környéken négy fiatalt részesít tanulmányi ösztöndíjban. Folytatják a falusi iskolák felújításának programját. /Sarány István: Holland segítség. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

A Filmtett /Kolozsvár/ folyóirat négyéves születésnapját ünnepelhette. Ez alatt öt román filmes folyóirat indult el, és mindenik megszűnt. A nemzetközi filmszemle idén harmadszor gyűjti össze a filmes világot Kolozsvárra. A Filmtett folyóirat ezer példányban jelenik meg. Budapesten és Debrecenben is kapható. Tervezik, hogy a Filmtett Magyarországon majdnem minden egyetemi központba eljusson. A múlt év októbere óta elkezdték magyar játékfilmek forgalmazását a romániai piacon. Minden nyáron működtetnek alkotó tábort. /Csomafáy Ferenc: Filmtett-feszt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

A kolozsvári magyar festők doyenje, a Barabás Miklós Céh korelnöke, Andrásy Zoltán festőművész a napokban töltötte 94. életévét. Bukarestben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, majd reklámgrafikus volt hat évig a román fővárosban. Családjával Kolozsvárra költözött, 1939-től már az erdélyi főváros művészeti életének alakításában játszott szerepet. A Barabás Miklós Céh fiataljainak csoportjával együtt állított ki Kolozsváron, majd Budapesten is. A háború az ő életébe is beleszólt. Németh Júlia munkájában vázolta fel Kolozsvár szerepét /Kolozsvár – műhely és vonzásközpont, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. Andrásy Zoltán a hadifogságból 1947-ben szabadult, és került vissza Kolozsvárra. Könyvgrafikával foglalkozott, és kedvenc műfajának, az akvarellnek hódolt, de olajjal, majd temperával is dolgozott. 1948-tól, a Magyar Művészeti Intézet megalakulásától kezdve a művészképzésben is tevékeny részt vállalt. Az intézetnek a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolába való 1950-es beolvasztását követően is a grafikai tanszék élén állt. A kolozsvári grafikai iskola megalapozásában is közrejátszva, tanszékvezetőként vonult nyugdíjba a hetvenes években. Még négy évvel ezelőtt, kilencvenévesen is festett, megjegyezte, hogy most azért már lassabban halad. /N. J.: Továbbra is a művészet szolgálatában. A 94 éves Andrásy Zoltánt köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Elhunyt Szörtsey Gábor festőművész (1951-2004), Ágoston Vilmos búcsúztatta máj. 13-án, Budapesten a Fiumei úti temetőben. Szörtsey Gábor a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán végzett. Magyarországra települt és bekapcsolódott a szentendrei Vajda Lajos stúdió, a Fiatal Művészek Klubja alkotói, kiállítói légkörébe. Tiltakozott minden társadalmi, nemzeti, vallási eufória ellen. /Ágoston Vilmos: Búcsú Szörtsey Gábor festőművésztől. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./