Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum új igazgatója a korszerű néprajzi alapkiállítás létesítését tartja egyik legfontosabb feladatának, melyet a Mikó-vár nyolc termében rendeznek be. Bemutatják a csíki falvak népviseletét, egy hagyományos parasztszoba részletét, a kismesterségek (famegmunkálás, fazekasság, népi textilipar, kovácsmesterség stb.) eszköztárát. Az utolsó teremben a népi mesterek munkái fognak sorakozni. /Kristó Tibor: Készül az alapkiállítás a csíki múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

A Gátkötők – Csíkszentgyörgy Ifjúsági Egyesülete negyedik alkalommal szervezte meg a Szent György-napokat. Az ápr. 22–25. között zajló rendezvény sikeres volt. A helytörténeti vetélkedőn az 5–8. osztályos tanulók versenyeztek. Volt író-olvasó találkozó Ferencz Imre költővel, képzőművészeti kiállítással összekötve. Az érdeklődők megtekinthették Fejér Tünde alkotásait, Márton Ferenc két festményének reprodukcióját és néhány festményét, valamint a Lépések Színekben és Formákban Alapítvány képzőművészeinek alkotásait. /Szent György-napok Csíkszentgyörgyön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

Emlékezetes volt a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület Édesanyám sok szép szava című anyák napi ünnepélye. Jelen volt az 1999-ben A Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett Kerekes Tóth Erzsébet énekművész is, aki 12 évig vezette a Lorántffy egyesületet. Visszavonulása alkalmával az egyesület Kerekes Tóth Erzsébetet emberi, ill. előadóművészi érdemeiért Lorántffy Zsuzsanna-díjjal jutalmazta. Kerekes Tóth Erzsébet a magyar nyelvterület legfontosabb gyűjtéseiből válogatva ment el énekelni évtizedeken át a legeldugottabb falvakba. /Járay Fekete Katalin: Lorántffy Zsuzsanna-díj Kerekes Tóth Erzsébetnek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) és a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont szervezésében máj. 8-án tartották Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét.  A versenyen közel száz általános és középiskolás diák vett részt Székelyudvarhelyről, Nagyváradról, Székelyhídról, Brassóból, Kolozsvárról, Nagybányáról, Aradról, Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Kovász­náról. Tapodi Zsuzsa, a bukaresti hungarológiai tanszék, illetve a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem előadótanára állította össze a játékos feladatokat, és vezette le mind az általános, mind a középiskolások versenyét. Az általános iskolások vetélkedőjének témája Lengyel Dénes Régi magyar mondák című kötetének, a középiskolásoké pedig Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényének ismerete volt. /Nagy Zsuzsanna: Anyanyelvi vetélkedő Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Tízéves a marosvásárhelyi Philothea Klub, erre máj. 10-tól egyhetes eseménysorozattal emlékeznek. Belényesi Gabriella, a klub ügyvezető menedzsere emlékezett a kezdetre. A kilencvenes évek elején kezdődtek el a hitoktató tanfolyamok, gyerekekkel foglalkoztak korcsoportonként. Megalakult a Kismamaklub, amely a gyerekekkel és anyukákkal is foglalkozik. Havonta szervezik a fiatal házasok találkozóját, az alkoholfüggők és családtagjaik számára is nyitott a szervezet. Felkarolják a kezdő, fiatal művészeket is. Sikeres a filmklub, amelynek keretében most filmmaratont terveznek. Megjelenés előtt áll a klub kezdetben kéthetente jelentkező lapja, a Fili. /(mészely): Tízéves a Philothea Klub. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Tíz éve hunyt el az erdélyi származású léczfalvi Bodor Ferenc /1941. máj. 12. – 1994. ápr. 26./, Budapest mikrovilágának szakavatott ismerője és lelkiismeretes megörökítője. Kereste a főváros egykori patinás szállodáit, kisvendéglőit. Városfi, ködlovag, az utolsó garabonciás, mondták róla. A Tölgyfa Galéria vezetője is volt. Édesapja Bodor György volt, aki 1941-ben kormánybiztosként a Bácskába telepített, majd onnan Baranya és Tolna megyébe költöztetett bukovinai székelyeket. Az őt érdeklő dolgokról, témákról háromszáz hosszabb-rövidebb írása árulkodik. Legjobban Gelencén érezhette magát, a vén Jancsó Péter ódon portáján. Bodor Ferenc haló porában is Gelencére kívánkozott. /Sas Péter: In memoriam léczfalvi Bodor Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Seprődi János /Kibéd, 1874. aug. 15. – Kolozsvár, 1923. márc. 6./ nyolcgyermekes szegény székely családból származik. A kolozsvári egyetemen szerzett tanári oklevelet. Munkássága a zenetörténet és népzenekutatás terén bontakozott ki. Fontos szerepe volt a református énekeskönyv megújításában. Zenetörténészként legjelentősebb a Kájoni kódexről írt tanulmánya. Munkásságának fő érdeme a népzenekutatás. Kutatóként és gyűjtőként Bartók Béla, Kodály Zoltán elődjének tekinthető. 1879 és 1911 között összesen 297 szöveges, 44 hangszeres dallamot gyűjtött, ebből 267 magyar, 54 ruszin, egy román és egy szlovák. Népzenegyűjtésének nagyobb és legértékesebb része Kibédről származik. 1914-ben jelent meg Eredeti székely dalok című könyve. Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben – volt, míg a temetőgondnokság ki nem dobatta földi maradványaikat a sírból. Kibéden kopjafát állítanak a temetőben Seprődinek, és a faluünnepen, aug. 28-án felavatják Seprődi János mellszobrát a művelődési otthon előtti parkban. A kopjafát Péterfi György tanár faragja, a szobor a szintén kibédi származású nagyváradi Deák Árpád alkotása. /b. d.: Szobrot állítanak Seprődi Jánosnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Máj. 10-én, temetése napján vitéz Sebő Ödönre emlékeztek Gyimesbükkön a római katolikus templomban. Sebő Ödön 1920-ban született és a Ludovika Akadémia hallgatójaként 1942-ben avatták hadnaggyá. 1944. szept. 23-án a szovjet hadsereg, az átállt román haderővel két helyen is átlépte a magyar határt. Ugyanakkor a Csíki-havasokban, a Gyimesi-szorosban és környékén még tartotta magát és védte az ősi határt a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport, Sebő Ödön főhadnagy parancsnoksága alatt. Az ezeréves határnak ezt a szakaszát Sebő Ödön mihályszállási és gyimesbükki őrse próbálta megvédeni. A gyimesi harcok három hétig tartottak. A Keleti-Kárpátok átjáróiban már mindenhol betörtek a szovjet csapatok, de Gyimes még mindig tartotta magát. A Gyimesi-szorosból való kitörés után Sebő Ödön a 22. gyalog tábori pótezred zászlóaljának parancsnokaként a rábízott katonákat továbbvezette a Székelyföldön, állandó harcban, „halálra ítélt zászlóaljként". Erről emlékezett könyvében: A halálraítélt zászlóalj (Gyimesi-szoros, 1944). /Deáky András, Gyimesbükk: Elhunyt vitéz Sebő Ödön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

Isten is megtekinti a költőket /Accordia Kiadó, Budapest, 2003/ címen jelent meg egy versgyűjtemény, amely hét kortárs költő munkáit tartalmazza. Közülük ketten erdélyiek: Halmosi Sándor /Szatmárnémetiben született és Kolozsváron tanult/, valamint Rozsnyai László, a kincses város szülötte. Mindannyian a legmodernebb nyelvezetet használják. /Sándor Boglárka Ágnes: Isten is megtekinti a költőket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Adrian Nastase miniszterelnök máj. 12-én és 13-án Brüsszelben tárgyal Románia EU-csatlakozásának kérdéseiről. A miniszterelnök találkozik Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, valamint Günther Verheugen bővítési biztossal. /Nastase a csatlakozásról tárgyal Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

Amerikai képviselők a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgetik a washingtoni képviselőházban – tájékoztatott a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány). A restitúciót szorgalmazó javaslatot Tom Tancredo coloradói republikánus képviselő terjesztette be, a társkezdeményezők Christopher Smith New Jersey-i republikánus, valamint Marcy Kaptur és Timothy Ryan ohiói demokrata képviselők. A határozati javaslat felszólítja Romániát azoknak az ingatlanoknak a méltányos és gyors ütemű visszaszolgáltatására, amelyeket a kommunizmus idején koboztak el a történelmi magyar egyházaktól, a görög katolikus egyháztól, a zsidó közösségtől és más vallási közösségektől. A volt kommunista országok közül Románia sereghajtó a jogtalanul elvett tulajdonok visszaadásának végrehajtásában, eddig az érintett egyházak jogos tulajdonuk mintegy öt százalékát vehették csak birtokukba. A „román kormány a jelek szerint vonakodó” a kérdés megnyugtató rendezésében, olvasható a határozatban. A dokumentum felszólította Romániát az aláírt nemzetközi szerződések, valamint az egyházak alkotmányos jogainak tiszteletben tartására. /Washingtonban sürgetik a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

A romániai fuvarozók elégedetlenkednek és tiltakoznak a Magyarországon bevezetett új útdíjak ellen, amelyek – képviselőik vélekedése szerint – hátrányos helyzetbe hozzák őket az európai szállítási piacon. A fuvarozók bukaresti székhelyű két érdekképviseleti szervezete, a nemzetközi közúti szállítás romániai egyesülete (ARTRI), illetve a romániai közúti szállítók országos szövetsége (UNTRR) tiltakozó nyilatkozatokban foglaltak állást a Magyarország által május elsejétől a román és más, nem európai uniós tagállamokhoz tartozó kamionosok számára jelentősen megemelt új tranzitdíjak ellen. /Diszkriminatív intézkedés román fuvarozók ellen? = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Kormányhatározat alapján megnyílik a Nagykároly–Ágerdőmajor és Tiborszállás közötti vasúti személyi és teherforgalmi nemzetközi határátkelőhely. A határátkelőn vámhivatal is működik. /(bódi): Megnyílik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 13./

A Fidesz felszólította a kormányt, hogy tegyen érdemi diplomáciai lépéseket a romániai verespataki bányaberuházás megakadályozása érdekében. A Fidesz attól tart, hogy a tervezett aranybánya-beruházás a tiszai ciánszennyezéshez hasonlítható következményekkel járhat. /A Fidesz tiltakozik a verespataki bányaberuházás ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 13./

Erdély fontosabb városaiban az RMDSZ a polgármesteri tisztség elnyeréséért a következő személyeket indítja: Marosvásárhely – dr. Kelemen Atilla, Brassó – Kovács Attila, Nagyvárad – Biró Rozália, Szatmárnémeti – Ilyés Gyula, Zilah – Veres Ernő, Nagykároly – Bekő Tamás, Tasnád – Bendel József, Nagyszalonta – Török László, Székelyudvarhely – Ladányi László, Csíkszerda – Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgy – Albert Álmos, Gyergyószentmiklós – Pap József, Székelykeresztúr – Benyovszki Lajos, Szentegyháza – Burus Ella. /Együtt szabadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Egy év múlva megkapta a számítástechnikai felszerelést Nagyvárad öt felekezeti iskolája, melyek a római katolikus, a református, a görög katolikus, a baptista és a pünkösdista egyház égisze alatt működnek. Tavaly a Phare által finanszírozott országos program keretében a felekezeti iskolák kivételével mindegyik váradi gimnázium részesült ebben. Most a minisztérium orvosolta ezt a hátrányos megkülönböztetést. /Pengő Zoltán: Számítógépek egyháziaknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Száz romániai író-költő, ezen belül tíz magyar alkotó sorában a Ceausescu-rendszert kiszolgáló Hajdu Győző is állami elismerésben részesült. Szabó Gyula szerint az elismerést nem azok kapják, akiknek munkássága feddhetetlen. Az érdemdíj havi 8,4 millió lejes juttatást jelent, amelyet az állami költségvetésből fizetnek. A jogosultságot az Országos Bizottság dönti el. A testület tagjai többek közt a szenátus és az alsóház művelődési, egyházügyi és tömegtájékoztatási bizottságának elnökei, köztük Adrian Paunescu szenátor. A testületnek egyetlen magyar tagja sincs. Az írók mezőnyében 100 érdemdíjas között 10 magyar szerepel. Balogh József bukaresti szerkesztő mellett Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdu Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Sütő András, Szász János és Szilágyi István a kitüntetett. A képzőművészek sorában Baranyai Ferenc és Gergely István kapott érdemdíjat, a 135 színművész között pedig Boér Ferenc, Csíky András, Lohinszky Loránd, Senkálszky Endre és Tarr László, a 126 zeneszerző-zenész között Bács Lajos, Hary Béla, Ruha István és Valkay Ferenc a magyar kitüntetett. A sportolók 45 fős mezőnyében érdemdíjban részesült Szász Éva Sára, Szemányi Margit, Balló Ferenc, Stefanescuné Ugron Jozefina, Stanisel Stark Anna, Bíró Anna Ilona, az edzők sorában Barcany Pál, Paneth Farkas és Fűrész Géza. Érdemdíjas a Román Akadémia tagjává választott Lászlóffy Aladár és Jakó Zsigmond is. A Kolozsváron élő Szabó Gyula úgy tudja, a román írószövetség őt is javasolta érdemdíjra, de a jogosultságot elbíráló országos bizottságban Adrian Paunescu Hajdu Győzőt támogatta, így maradt ő ki a lajstromból. Hajdu Győző feltétlen kiszolgálója volt a bukott kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak és rendszerének. Szabó Gyula szerint az ő mellőzése annak köszönhető, hogy Képek a kutyaszorítóból című, az utóbbi években megjelent négykötetes memoárjában sokak számára meglehetősen kényelmetlen tényeket tárt fel. Hajdu Győző úgy véli: megérdemelte az elismerést, mert az ő főszerkesztésében megjelenő Együtt-Impreuna magyar–román nyelvű kulturális lap „rendkívül fontos küldetést betöltve a magyar kultúrát népszerűsíti Bukarestben”. /Benkő Levente: Ellenvéleményeket szült az érdemdíj. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Magyarországi szakorvosok csaknem másfél évtizede ingyenes orvosi ellátást biztosítanak évente kétszer Hargita megye hátrányos helyzetű gyermekei számára – közölte kedden a csíkszeredai megyei kórház vezetője. Bokor Márton igazgató. A magyarországi nemzetközi gyermekvédelmi szolgálat 15 szakorvosa ezen a héten székelyföldi városokban és falvakban /Csíkszeredában, Csíkszentmártonban, Csíkszentdomokoson és Csíksomlyón/ szakellátásban részesíti az állami gondozásban levő vagy családokhoz kihelyezett árva gyermekeket. Az olyan hátrányos helyzetű gyermekeknek, akik Romániában nem gyógyítható betegségekben szenvednek, ingyenes kórházi kezelést is nyújtanak Magyarországon. A magyar orvosok 1991 óta Hargita megyében több mint ötszáz gyermek számára szavatolták a szükséges egészségügyi ellátást. /Ingyenes anyaországi orvosi ellátás székely gyermekek számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) elfogadta a magyar nyelvű Média 3 nevű sepsiszentgyörgyi kereskedelmi rádióadó ajánlatát, amely előreláthatóan fél év múlva kezd el sugározni. A magyar nyelvű Média 3 az első olyan médiaforrás, amelynek tulajdonosai sepsiszentgyörgyiek. Nagyváradon is két újabb rádióadó létesül a közeljövőben: a Radio Varadinum nevű napi 24 órát sugárzó magyar nyelvű kereskedelmi adó, valamint a szintén magyar nyelvű katolikus Mária Rádió. /B. B. E.: Újabb három magyar adó az éterben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Székelyudvarhely egyetlen napilapja, az Udvarhelyi Híradó rendszeresen kritizálja Szász Jenő polgármestert. Mostani számából megtudható, hogy Szász Jenő a „politikai hűtlenség virtuóza semmitől sem riad vissza, felvállal bármilyen eszmét, pártot, szerveződést, nincsenek erkölcsi, ideológiai, etnikai aggályai,” továbbá „hogy lehet jó szásznak Szász, amikor még magyarnak is gyenge?” „Az RMDSZ majd akkor tárgyal a Magyar Polgári Szövetséggel, amikor szervezetük eredményeink közelében teljesít, és nem csak a folyamatos rombolásban és gyalázkodásban jeleskedik.” /Ványolós A. István, városi tanácsos: Mester és Tanítvány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./

Dr. Jakubinyi György érsek felhívására a templomokban gyűjtést rendeztek a dévai Szent Ferenc Alapítvány szovátai otthona javára. A Szent József Gyermekvédelmi Központ ugyanis leégett. /Plesa Vass Magda: Az újrakezdés művészete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

A Hargita Megyei Törvényszék máj. 12-én elfogadta a Német Demokrata Fórum (NDF) által a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tagjainak nevét tartalmazó jelöltlisták ellen benyújtott óvást. Óvást nyújtottak be Papp Előd csíkszeredai független polgármesterjelölt ellen arra hivatkozva, hogy a csíki MPSZ alelnöke az NDF önkormányzati listáin is indul a helyhatósági választásokon, ez pedig törvényellenes. Az óvást Hajdú Áron Péter, a csíkszeredai RMDSZ elnöke nyújtotta be. A bíróság elfogadta az óvást, és érvénytelenítette Papp polgármester-jelöltségét és helyi tanácsosi jelöltségét is. Papp, aki Csíkszereda jelenlegi alpolgármestere, kijelentette: megfellebbezi a bírósági döntést. /Elfogadták a "német" MPSZ-esek elleni óvást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

A Sapientia Egyetem csíkszeredai karán a román–angol szakot azért hozták létre, hogy a Székelyföldre jellemző tanárhiány pótlására, elsősorban román szakos tanárokat képezzenek. Dr. Murvai Olga professzor asszony, a Sapientia Egyetem óraadó tanára a vele készített interjúban hangsúlyozta, tisztázni kell, hogy a magyar tanulóknak anyanyelvként vagy idegen nyelvként kell tanulniuk a románt? A tanügyi törvény 1997-es módosítása óta a nemzetiségi iskolák I–IV. osztályában sajátos tantervek és tankönyvek alapján tanítják a románt, úgy ahogy akármilyen idegen nyelvet tanítanak. V–VIII-ban a tanterv és az erre épülő követelményrendszer országosan egységes, de a tankönyvek sajátosak lehetnek. A középiskolában, a IX. osztálytól megint más a helyzet: országosan egységes tantervek és tankönyvek érvényesek, tehát a románt mint iskolai tárgyat anyanyelvként –román anyanyelvként – kell tanítani. Murvai Olga kontrasztív grammatikát tanít. A kontrasztív grammatikának az a célja, hogy tudatosítsa a nyelvhasználatot. /Borbély László: Nem politikai, szakmai kérdés a román nyelv tanítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

A közelmúltban Marosvásárhelyre látogatott a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Karának küldöttsége. A marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskola igazgatója, Barabás László vendégtanárként tartott ebben a félévben néprajzi előadásokat, filmbemutatókat a nagykőrösi testvér főiskolán s egyben a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán is. A nagykőrösi főiskola Karácsony Sándor Színpada két előadással vendégszerepelt. Az egyik előadás Egy huszadik századi krónikás ének címmel az ’56-os mártírnak, Gulyás Lajos református lelkésznek a sorsát idézte Kövy Zsolt Gulyás Lajos emlékezete című kötetének felhasználásával. /Járay F. Katalin: Nagykőrösi főiskolások a Diakóniai Központban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

Tizenkét műhellyel várja a nemzetközi szintűvé nőtt júl. 18–25. között XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor az érdeklődőket. A fő téma: Közép-Kelet-Európa az EU bővítése után – jelentették be máj. 12-én tartott sajtótájékoztatóján a rendezvény szervezői. Európa egész területéről várnak résztvevőket és előadókat a Tusnádfürdőre. Bejelentették: Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, valamint Andreas Pöttering, az Európai Néppárt elnöke is részt vesz majd a rendezvényen. /Lőrincz Edina: Nemzetközivé bővül Tusványos. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottsága az idén első alkalommal odaítélt Arany János Díjjal a Tudományos Kutatásért tüntette ki Faragó József kolozsvári tudóst, az MTA tiszteleti tagját. Az erdélyi tudományosság kiemelkedő képviselője a magyar néprajz területén több mint fél évszázadon át, széleskörű nemzetközi elismeréssel végzett, szinte egyedülállóan eredményes kutatómunkájáért kapta meg a rangos életmű díjat. /MTA-díj kolozsvári tudósoknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Máj. 11-én egy magánszemély egy táblát szerelt fel a koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskola bejárata melletti falra. A fehér márványtáblán, egy kereszt alatt a következő szöveg olvasható: "Ezen román felekezeti iskola alapítóinak emlékére, amely iskolát 1919-ben Matei Partenie pap, Cristea Ioan tanító és dr. Dandea Emil építette". A szöveg felháborodást váltott ki Koronkán. A szóban forgó pap történelmi múltja, valamint az iskola építésének módja, amikor is csendőrök hajtották erőszakkal közmunkára a falu lakóit, nem indokolja a tábla ottlétét. Az emberek a közvélemény semmibevételének érzik azt, ami most a prefektúra és a Megyei Tanfelügyelőség aktív támogatásával megtörténhetett. A falu egyházi és művelődési életét mindvégig támogató erdélyi diplomatáról, Tholdalagi Mihályról nevezték el a tanintézetet. Kétéves huzavona után 2001. máj. 22-i a Megyei Tanfelügyelőség is jóváhagyta a Tholdalagi név felvételét, majd öt hónap múlva került sor az avatási ünnepségre. Ezután a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilapban kezdődtek el a tiltakozások, majd a koronkai iskolában megjelent Matei Cornel, aki azt állította, hogy a nagyapja építette az egykori román iskolát, és emiatt Tholdalagi helyett a nagyapjáról kellene elnevezni az iskolát. Nagy Márton, Jedd pogármestere igazoló iratokat kért arra vonatkozóan, hogy az iskolát valóban Matei Cornel nagyapja építette, ezeket a dokumentumokat azonban sohasem tudta bemutatni. Ily módon, a polgármester szerint törvénytelen volt feltenni a táblát. Az utóbbi években az iskolában végzett ellenőrzések burkolt célja is a táblaügy volt, amelynek szorgalmazója, Iacob Letitia tanfelügyelő többször is megfordult Koronkán, és az iskolaigazgatót próbálták rávenni, hogy törvénytelen módon értsen egyet a tábla feltételével. Wellmann Richárd igazgatót a napokban a tanfelügyelőség vezetőtanácsa elé rendelték. Megfenyegették. Ezt követően Matei Cornel munkásai felszerelték a táblát. Az idősek emlékeznek az iskolaépítésre: a csendőrök megverték azt, aki nem volt hajlandó részt venni a közmunkában. A 84 éves Balázs Károly szemtanúja volt az eseményeknek. Az állami román iskolát a nép építette, éjjel-nappal verték-hajtották a csendőrök a falu lakóit. /Bodolai Gyöngyi: Önkényes névadó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

Több száz régi, Temesvárt bemutató képeslapból nyílt kiállítás a városban, a Pro Armia Galériában. A képanyagot Octavian Lescu négy évtizeden át gyűjtötte a város múltjára vonatkozó egyéb adatokkal együtt. Az anyagot várostörténeti kronológia vezeti be, amely kiemeli a Temes és a Bega közé épített vár majd város közigazgatási és hadtörténeti szerepét. Károly Róbert uralkodása idejében, Temesvár 1316–1325 között Magyarország fővárosa volt, majd a Hunyadiak korában töltött be fontos szerepet a török ellen indított hadjáratokban. A kiállításon megvásárolható Octavian Lescu történeti utcanévtára. A kutató 1900-tól 2000-ig követi nyomon Temesvár fontosabb sugárútjainak, utcáinak, tereinek és parkjainak elnevezését, azok változásait, évszámok feltüntetésével. /Szekernyés Irén: Múlt a jelenben. Temesvár régi képeslapokon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Az ASSITEJ (Gyermek és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetsége) Magyar Központja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával, a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház, valamint a kaposvári Csíky Gergely Színház közreműködésével meghívásos pályázatot hirdetett gyermek és ifjúsági korosztálynak szóló eredeti drámák megírására. A zsűri Hatházi Andrást is díjazta: Álomfestő című gyerekdrámája megosztott harmadik díjat kapott, Kozsár Zsuzsanna és Vörös István mellett. A második díjat szintén megosztva kapta Litvai Nelli és Pozsgai Zsolt. Első díjat a zsűri nem osztott ki. /(köllő): Díjazták Hatházi Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

A Filmtett folyóirat negyedik születésnapjára rendezett, máj. 16-ig tartó rendezvénysorozat keretében 13 kisjáték-, 14 dokumentum- és 8 nagyjátékfilmet mutatnak be Kolozsváron. /A FilmtettFeszt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./