Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke bejelentette, hogy az általa vezetett testület a választásokat követően benyújtja a román parlamentnek az egész Erdélyre vonatkozó személyi elvű autonómia tervezetét és a tervezetet szervesen kiegészítő, a különleges jogállású helységek státusát körülíró projektumot. E két tervezet a székelyföldi területi autonómiakoncepcióval alkotna végül egy egységes törvénycsomagot, ami nagyjából rendezné az erdélyi magyarság autonóm jogállását a román államkeretek között. Készül, készülget az Európa Tanács parlamenti közgyűlése szakbizottságaiban valamiféle autonómiacharta, írta Magyari Lajos.    Az autonómia kérdését a román honatyák nem is veszik komolyan, csak ha valamilyen nemzetközi nyomás, ráhatás kötelezi erre őket.    Az RMDSZ vezetése is fölismerte végre, hogy ezt a kérdést már nem lehet szőnyeg alá söpörni, s a szervezet a választások utánra ígéri a maga autonómiakoncepciójának nyilvánosság elé tárását. /Magyari Lajos: Autonómiaformák lázában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Az Udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke, Sófalvi László nyilatkozatban ítélte el az MPSZ „újabb polgármegtévesztő akciói"-t. Szerinte az MPSZ- aktivisták rejtett tagtoborzási szándékkal a kettős állampolgárság kérdését vették elő, s úgymond annak támogatására gyűjtenek aláírásokat. „Úgy íratnak alá íveket az egyszerű, félrevezetett emberekkel, hogy azok csak utólag szereznek tudomást arról, hogy egy új, RMDSZ-ellenes szervezet tagjaivá váltak" – figyelmeztet Sófalvi László. Ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az RMDSZ még a Fidesz-kormány idején a külhoni állampolgárság igénylését támogató több mint százezer aláírást gyűjtött, amelyet Orbán Viktor akkori miniszterelnök nem tartott „időszerűnek". /Tiltakozás politikai léggömberegetés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

   Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat márc. 26-i ülésén Kulcsár Tünde jegyző felolvasta a prefektus márc. 5-én kelt rendeletét, melyben a kormánymegbízott – összeférhetetlenségre hivatkozva – elrendeli Tulit Attila tanácsi mandátumának megszűnését. Tulit Attila, az MPSZ megyei elnöke csak az ülésen értesült felfüggesztéséről, a rendelet keletkezése óta eltelt közel három hét alatt sem a prefektúra, sem a városháza nem értesítette arról, hogy immár nem lenne a tanács tagja. Eddig folyamatosan részt vett az önkormányzat munkálataiban. /(vop): Felfüggesztették tisztségéből Tulit Attila képviselőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Bakacsi Gyula, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem előadótanára lett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektor-helyettese. A magyar professzor mellett Dávid László, az EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara villamosmérnöki tanszékének oktatója is rektor-helyettesi tisztséget tölt be. Az egyetem szenátusa márc. 26-án választotta meg az új vezetőket. Bakacsi Gyula 1959-ben született, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanít. Kutatási területe a szervezeti és nemzeti kultúrák és a vezetés. Több éves kapcsolat fűzi a határon túli felsőoktatási intézményekhez. A csíkszeredai születésű Dávid László okleveles villamosmérnök, a marosvásárhelyi Petru Maior Műegyetemen tanít. A Transindex internetes portál nyilvánosságra hozta az egyetem átvilágítását elvégző jelentés tartalmát. A dokumentum megállapította, hogy az egyetem nem érte el a kezdeti célkitűzést, miszerint több forrásból finanszírozzák működését. A jelentés szerint az EMTE szerződései közül többet nem zártak le. A leszerződött összegek egyharmadát nem költötték el, az így keletkezett pénzmaradványt sem számolták el. Jelentős mértékben felhalmozódtak a pénzeszközök, mivel az egyetemet működtető alapítvány bankszámláin elköltetlen támogatások maradtak. Az sem tekinthető át, hogy az egyetem gazdasági társaságai és a Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működő karok kinek számolnak el. A vezető beosztással járó fizetések és extrapótlékok aránytalanul nagyok. A lap úgy tudja, hogy az EMTE a karok és a tudományos kutatási tevékenység költségeinek fedezésére rendszerint nem nyújt be pályázatokat. Ez a helyzet némileg pozitívabb a szintén az alapítvány hatáskörébe tartozó Partiumi Keresztény Egyetemen. A stratégiai tervezésben teljes a lemaradás. Az egyetem vezető testületei nem követik, hogy az egyes döntések mikor és milyen mértékben valósulnak meg a gyakorlatban. A Transindex szerint az egyetem oktatói, vezetői körében halmozzák a tisztségeket, sok a rokoni kapcsolat és jellemző az összefonódás. /B. T.: Rektor-helyetteseket választottak az EMTE-n. Nyilvánosságra hozták az átvilágítási jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Tőkés Elek ex-kurátor szerint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem az okozott problémát, hogy a kuratórium minden döntését felülbírálták Budapesten, az ott létrehozott programirodán /Szegény Sapientia, Szabadság, márc. 24., 25./. A Sapientiát átvilágította egy felkért független szakértői csoport, ennek eredményét a Transindex a napokban ismertette, s ennek lényege, hogy az EMTE valahol a működésképtelenség határának közelében található. A dokumentum szerint „a leszerződött összegek egyharmadát nem költötték el, de az így keletkezett pénzmaradványt sem számolták el. Jelentős mértékben felhalmozódtak a pénzeszközök: vagyis az egyetem, illetve az egyetemet működtető alapítvány bankszámláin elköltetlen támogatások maradnak” A jelentés szerint az oktatói, vezetői körökben halmozzák a tisztségeket, sok a rokoni kapcsolat. /Cseke Gábor: Szegény Sapientia... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

A legutóbbi, Tordaszentlászlón tartott találkozó létszámánál kevesebben jöttek el márc. 26-án Kalotaszentkirályra, a Kolozs megyei magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozójára, ahol Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is megjelent. Kerekes Gábor RMDSZ országos ügyvezető alelnök és Lixandru Klaudia az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány képviseletében ismertette a pályázati információszerzés lehetőségeit. A jelen lévő önkormányzati képviselők immár sokadik alkalommal jelezték, hogy a jelek szerint nem azonos mércével bírálták el a pályázatokat Temesváron és Szatmárnémetiben, hiszen azonos pályázatkészítő iroda által összeállított pályázat Szatmárnémetiben nyert, Temesváron viszont elutasították. Kónya-Hamar Sándor elmondta, 1992-höz képest a 2002-es népszámlálási adatok szerint Kolozs megyében közel húsz százalékkal csökkent a magyarság aránya, ezért rendkívül fontos az egyetértés. /Kerekes Edit: Magyar polgármesterek találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Egy szociológiai tanulmány (Horváth István: Migrációs hajlandóság az erdélyi magyarság körében – 2003. október) szerint az erdélyi magyarság körében az elvándorlási hajlam az utóbbi esztendőkben enyhén csökkent. A migrációs szándékot megfogalmazók aránya eléri a 27%-ot. Az elvándorlás célországainak listáját természetesen az anyaország vezeti (41,34%), a további sorrend: Nyugat-Európa (Németország kivételével, 25,52%), Németország (22,42%), tengerentúl (8,64%), más (0,91%), bárhová (1,17%). Sokan csak ideiglenesen, néhány hónapra vagy évre szeretnének külföldön dolgozni, a következő preferenciális sorrendben: Magyarország – 46,62%, Németország – 12,73%, más nyugat-európai állam – 25,43%, tengerentúl – 13,06%, más – 2,16%. Másfelől ott vannak, akik jelenleg elvetik a végleges kitelepedés gondolatát (77%); fontolgatják ugyan, de inkább passzívan viszonyulnak hozzá (18%); aktívan keresik a lehetőségeket (2,7%) vagy éppenséggel nem tudják, mitévők legyenek (1,5%). /Ördög I. Béla: Jövőképünk számok tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Márc. 26-án Szatmárnémetiben dr. Köllő Gábor egy hónapja megválasztott országos elnök és Dr. Csibi Vencel József alelnök részvételével tartott közgyűlésen újraalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Szatmár megyei fiókszervezete. A szatmári fiókszervezet új elnöke Molnár Csaba lett, társelnöknek Boga Ferencet, alelnöknek pedig Czine Szabolcsot választották. Megalakult a nyolc szakmai bizottság is. A villamosmérnököket Lakatos Klára fogja össze, az építészeket Juhász Zsolt, a gépészeket Molnár Csaba, a vegyészeket Fülöp Gizella, a bányász–kohász–földtanban jártas tagokat Bende László, a fizikusokat Boga Katalin, az informatikus– rendszerszervezőket Nagy Zoltán, a földmérőket pedig Suba Sándor. /(princz): Újraalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Szatmár megyei fiókszervezete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 27./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt nyitották meg Kolozsváron, márc. 25-én a Fiatal Műszakiak IX. Tudományos Ülésszakát. A kétnapos rendezvényen ismét sok erdélyi és magyarországi fiatal vett részt. Dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnökének megnyitója után Egyed Ákos EME-elnök hangsúlyozta, hogy a tudomány művelése nem nemzedéki kérdés, a magyar műszaki nyelv mellett pedig az európai tudományosságot is szolgálni kell. A megújuló EME Matematika és Informatika Szakosztálya nemrég ebben a szellemben alakult meg. Délután három szekcióban hatvan előadás hangzott el. /Ördög I. Béla: Fiatal Műszakiak IX. Tudományos Ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar biológus oktatóinak szervezete, az Apáthy István Egyesület és az Öko Stúdium Társaság közös szervezésében kezdődött márc. 25-én az V. Biológus Napok nevű rendezvénysorozat. A kétnapos programon előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. /Dézsi Ildikó: V. Kolozsvári Biológus Napok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Márc. 26-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában ünnepélyesen megnyitották a Marosvásárhelyi Diákszövetség által szervezett XI. Tudományos Diákköri Konferenciát (TDK). Ünnepi beszédet mondott Csegzi Sándor alpolgármester, a Frankfurtból érkezett dr. dr. Sztankay Csaba és Benda István. Márc. 27-én három szekcióban mutatják be dolgozataikat az egyetemisták. /Tudományos Diákköri Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Szabó Dezső író születésének 125. évfordulóját többek között egy diákoknak szóló pályázat kiírásával ünnepelte márc. 25-én a Szabó Dezső Egyesület /Kolozsvár/ és a kolozsvári Református Kollégium. Ennek keretében Szabó Dezső élete és az én életem a kollégiumban címmel a mai kollégisták közül néhányan vállalták, hogy az író Életeim című önéletírása alapján felvázolják az egykori és mai diákélet közötti különbségeket és hasonlóságokat. Makkai Ferenc elnök a Szabó Dezső Egyesület nevében megemlékezett a nemrég elhunyt dr. Zsemlyei János alelnökről, akinek hiányát még most is érzi az egyesület és az RMDSZ Hajnal-negyedi választmánya. /Sándor Boglárka Ágnes: Szabó Dezső diákszemmel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

A fejkvóta-rendszer bevezetése minden valószínűség szerint alapjaiban rengeti meg a romániai közoktatás építményét. Iskolák szűnnek majd meg, osztályokat vonnak össze. A szórvány- és tömbmagyarság számára egyaránt kihívás lesz az új finanszírozási rendszer, hiszen közösségi összefogás nélkül sem szórvány-iskolaközpontokat, sem kisbusz hálózatot nem lehet majd létrehozni, de főleg működtetni, jelezte dr. Murvai Lászlót, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője. 1995-ben az akkori oktatási miniszter már megpróbálkozott a vidéki iskolahálózat központosításával, de ez a kísérlet igen kevés eredménnyel járt. Közben Romániában a gyermeklétszám a közoktatásban 1990 és 1995 között 5,3 millióról (1990) 4,3 millióra (1995) csökkent. A fogyás a magyar oktatást is érintette: 237 ezerről (1990) az óvodások és iskolások száma 202 ezerre eset. Erdélyben mintegy 600 ezer magyar nemzetiségű lakos él falun, azaz a romániai magyarságnak több mint 43%-a: tehát az ő gyerekeiknek az iskoláztatása a tét. A 2002–2003-as tanévben 634 V–VIII. osztályos magyar iskola működött, ami az 1212 magyar – vagy magyar tagozatos – iskola 52,3%-a, tehát a magyar oktatásnak kb. a fele. A 2002–2003-as tanévben a magyar nyelvű oktatás valamivel több mint 55 700 gyermeket iskolázott be V–VIII-ba. Közülük hozzávetőlegesen 20 000 tanul falusi iskolában. /Szabó Csaba: Fejkvóta-rendszer – Damoklész-kard? Beszélgetés dr. Murvai László tanügyminisztériumi főosztályvezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24., folyt.: márc. 27./

A lugosi római katolikus egyházközség kántoraként Arató Andor (1887–1964) 1926-ban átvette a Lugosi Magyar Dal- és Zeneegylet irányítását, létrehozta a Jubilate katolikus egyházi énekkart, 1927-ben ő az egyik alapítója a Lugosi Filharmónia Egyesületnek és felelős szerkesztője a Krassó-Szörényi Lapoknak. Halálának 40. évfordulója alkalmából, márc. 31-én, az Arató Andor Egyesület, a helyi római katolikus egyházközség és az RMDSZ lugosi szervezete emléknapot tart. Ennek keretében a templomban emléktábla-avatás lesz, majd dr. Udvardy László ismerteti Arató Andor életét és munkásságát, utána felolvasnak az ünnepelt írásaiból és elhangzik néhány zeneműve. /Arató Andor-emlékünnepség Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

A Transindex márc. 26-án, a színház világnapján mutatta be www.hamlet.ro cím alatt elérhető színházi portálját. Szerkesztője, Hegyi Réka elmondta: az oldal az erdélyi magyar színházak műsorát tartalmazza, az egyre bővülő adatbázisban megtalálható az előadás rövid összefoglalója, szereposztása is. Ezenkívül a színházakhoz, előadásokhoz kapcsolódó cikkek, kritikák is fellelhetők a portálon. Az Illyés Közalapítvány támogatásával létrejött oldalt Kelemen Zoltán programozta. /S. B. Á.: Beindult a színházi portál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Újra megjelent Mester Zsolt (1929–2002) első kiadásával feltűnést keltett Koppantó című regénye a Neptun Kiadó jóvoltából. Mindössze ennyi Mester Zsolt hagyatéka. Fodor Sándor a XX. századi magyar próza két nagy "egykönyvese" mellett emlegeti Mester Zsoltot. Erdélyi elődje, Kuncz Aladár Fekete kolostor című regénye, a másik író Ottlik Géza, akinek Iskola a határon című regénye 1959-ben jelent meg. Dr. Mester Zsolt kiváló ideggyógyász Koppantó című regénye 1979-ben látott napvilágot. Mester Zsolt a rendszerváltás után elvállalta Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Püspökség által indított Sulyok István Főiskola rektori teendőit. Egészségi állapota gyengült, majd áttelepült Magyarországra, immár betegen. /Fodor Sándor: Harmadik egykönyvesünk. Mester Zsolt (1929–2002). = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Marosvásárhelyen bemutatták dr. Béres Andrásnak, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektorának Művészet és színházművészet című új könyvét. A könyv az egyetem kiadójának első magyar nyelvű kiadványa, a bevétel pedig az intézetet fogja gazdagítani. A szerző elmondta, a techné fogalmának születését járta körül a tanulmánykötet. /Nagy Botond: A művészetről, jó hangulatban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

1994 áprilisában Resicabányán megjelent a temesvári egyházmegye római katolikus folyóirata, a magyar, román és német nyelvű rovatokat magába foglaló Vita Catholica Banatus első száma. A tíz éves évfordulóra március 21-én, vasárnap gyűltek össze Resicabányán, a Havas Boldogasszony templomban. A főszerkesztő, Pál József Csaba főesperes, a Havas Boldogasszony templom plébánosa közölte, a folyóirat 1200 példányban jelenik meg, az országban 898, a határokon túl 45 állandó előfizetője van. /Sipos Enikő: Jubileum Resicabányán. Tízéves a Vita Catholica Banatus egyházmegyei folyóirat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

A Magyar Írószövetség pártokon és politikán kívül álló szakmai szervezet – szögezte le a szervezet elnöksége az MTI-hez eljuttatott közleményében. Az írószövetség vezető testülete annak okán fogadott el nyilatkozatot, hogy az utóbbi hetekben számos író, költő lépett ki a szövetségből, tiltakozva Döbrentei Kornél költőnek a Tilos Rádió előtt január 11-én mondott beszéde miatt. Parti Nagy Lajos költő elsőként kilépett az írószövetségből, azóta 135 tag kilépését regisztrálták. Az írószövetség "elnöke és vezető testületei nagy veszteségnek tartják" a kilépéseket – olvasható a közleményben. A Döbrentei-beszédtől az Írószövetség két vezető testülete, elnöksége és választmánya nem határolódott el. Az elnökség szerint a tagság és a vezetés mértékadó többsége elutasít minden antiszemita megnyilatkozást. Az elnökre és a vezető testületek tagjaira demokratikus társadalmi viszonyok között szokatlan és méltatlan nyomásgyakorlás nehezedett: rendszeresen érkeztek az írószövetséghez a politika köreiből erélyes felszólítások, hogy ettől vagy attól az írótól, költőtől határolódjanak el, hívják fel lemondásra, zárják ki – tartalmazza a nyilatkozat. A Magyar Írószövetség elnöke és elnökségi tagjai elvárják: műveikből, irodalmi pályafutásuk valós tényeiből ítélje meg a nyilvánosság, antiszemiták-e, vallanak-e szélsőséges nézeteket vagy sem. /Újabb írószövetségi fejlemény. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Több írás jelent meg a Sapientiáról, az Erdélyi Magyar Tudományegyetemről, a hangnem elsöprő többségben elítélő, az intézmény létjogosultságának megkérdőjelezéséig terjed a skála, állapította meg Kötő József. Az egyik napilap glossza-írója kijelentette: "... nem szolgálnak érvként az önálló romániai magyar egyetem megvalósíthatósága mellett." Mindennek van más olvasata is, figyelmeztetett Kötő József: Teremtődött egy erdélyi magyar tudományegyetem. A lelket (a szellemet) ezután kell belelehelni. A megőrzés módján kell vitatkozni. /Kötő József: Hangosan gondolkodom…= Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ A jelzett glosza-író: Cseke Gábor: Szegény Sapientia, Romániai Magyar Szó, márc. 27.

A vallásszabadság, az egyház és állam viszonya, az egyházi szimbólumok használata Romániában címmel tartottak Kolozsváron háromnapos konferenciát. Péter István, a kolozsvári Protestáns Teológia tanára elmondta: Romániában az alkotmány szavatolja a vallásszabadságot, de még nem sikerült megalkotni azt a jogi keretet, amely gyakorlatban is biztosítaná ezt. „A román állam részrehajló politikát folytat az ortodox egyházzal szemben, amely könnyűszerrel kap területeket kolostorok építésére. Ilyen értelemben beszédes példa a nagyszalontai eset, ahol a román kormány egy volt laktanya területét az ortodox egyháznak adta” – mondta. A konferencián szóba került a papok politikai szerepvállalása is. A lelkészeknek nem szabad politizálniuk – ezt a gondolatot erősítette meg Gabriel Andreescu román emberjogi aktivista. A konferencián vitát váltott ki a vallásos nevelés az iskolákban és az egyházi szimbólumok használata nyilvános helyeken. /Konferencia a romániai vallásszabadságról. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 28./

Az egyiptomi kultúráról hallgatott meg előadásokat az EMEI (Erdélyi Magyar Egyházirodalmi Iskola) néprajz szakosztálya Gyulafehérváron, márc. 21-én. Rövid előadást tartott saját életéről és munkásságáról márc. 20-án Kozma László magyar oktatási minisztériumi főtanácsos, akinek több verseskötete és CD-je jelent meg. Kozma László Gál Alajos gyulafehérvári főesperes meghívására érkezett a városba. A Hittudományi Főiskolán a kispapok több versét is elszavalták. /Kicsi István: Gyulafehérváron történt... = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 28./

Nehézséget okoz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek a Draskovics Tibor pénzügyminiszter nevével fémjelzett takarékossági intézkedések bevezetése. A Népújság munkatársa, Bálint Zsombor a kiapadhatatlannak tekintett csap elzárásáról beszélt. A hallgatók a helyzetért a sajtót és a magyar kormányt próbálták meg felelőssé tenni. Az újságíró elutasította a sajtó bírálatát. A diákok úgy gondolják, az adományt elfogadó félnek joga volna megszabni az adományozónak, hogy mennyit juttat. /Bálint Zsombor: A gyertyás virrasztásról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./ Kali István, a Sapientia hallgatói önkormányzatának külügyi kifejtette: „Nem tartom szerencsésnek, hogy nyilvánosan tüntessünk a magyar kormány ellen, nem ez a célunk, a rendezvény célja inkább a figyelemfelkeltés, hogy 1500 diák sorsáról felelőtlenül ne döntsön senki”. /Antal Erika, Lepedus Péter: Pesti rektor-helyettes a Sapientián. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Exkluzív interjút adott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Romániai Magyar Szónak. A kormánypárttal megkötött megállapodás szerinte áttörés volt. A szoborállítás valósággá vált, a megosztani akaróknak, akik tagadják azt, hogy a magyarság helyzetét politikai eszközökkel rendezni lehet, nem volt igazuk. Markó bízik abban, hogy április 18-án leplezik a Szabadság-szobrot. „Március 15-én az ellenkampány, a tiltások ellenére nagy tömegek vettek részt az RMDSZ által szervezett rendezvényeken, mintegy demonstrálva azt is, hogy egyetértenek annak építő politikájával.” Az előválasztásokon a magyarság, a vártnál nagyobb számban jelent meg. Van egy bizonyos szigorítás a kisebbségek esetében, de azt nem az RMDSZ terjesztette be. Egyes szervezetek a kettős állampolgárság megszerzésével kötik össze a tagtoborzást, lényegében becsapva az embereket. Markó kiemelte: a „tájainkon is előforduló erőszakkal való példálózást” erkölcstelennek tartja. Ezért elítéli azokat a magyarországi szónokokat, akik Erdélyben ilyesfajta ötletekkel állnak elő. /Gyarmath János: Felelős ember ma nem példálózhat erőszakkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Ioan Rus belügyminiszter azt válaszolta az interpelláló RMDSZ-honatyáknak (Szilágyi Zsoltnak és Toró T. Tibornak) a határról visszafordított Bayer Zsolt ügyében, hogy levelet írt Bayernek, amiben a 2002/194-es sürgősségi kormányrendeletre hivatkozott, melynek értelmében nemzetközi szervezetek figyelmeztetésére, illetve a terrorizmusellenes és a nemzetbiztonságot szavatoló román állami intézmények értesítése alapján megtilthatják külföldi állampolgárok beutazását, de a kitiltás okai titkos információknak minősülnek. Szilágyi Zsolt nem tartotta kielégítőnek ezt az indoklást. A belügyi válasszal szinte egyidőben Bayer levelet kapott Calin Fabian budapesti román nagykövettől, aki közölte: „A Románia parlamentje által a 357/2003. számú törvényben jóváhagyott 194/2002-számú sürgősségi kormányrendelet előírásai alapján illetékesnek minősített román hatóságok által szolgáltatott adatok alapján az alábbiakról tájékoztatom önt: az Ön Romániából való 90 napra történő kitiltásáról szóló határozat annak következménye, hogy Ön polgári engedetlenségre uszító tevékenységet folytatott a Románia területén rendezett nyilvános rendezvényeken való részvétele alkalmából. Mindez, valamint az ön nyilvános állásfoglalásai, melyek a fent említett jogszabály alkalmazására vezettek, szükségszerűen szerepelnek a fent említett hatóságoktól kapott válaszban". Most már kérdés, hogy a külügy fecsegett avagy valótlanságot állított? /A belügy titkosít, a külügy fecseg? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Az RMDSZ a sajtót sokszínűnek és szabadnak tartja, az SZNT, az EMNT, illetve a polgári szövetség több vezetője viszont úgy látja, hogy a romániai magyar sajtó jelentős része (elsősorban anyagi meggondolásból) az RMDSZ irányába elkötelezett, mivel a sajtótámogatások felett rendelkező kuratóriumok RMDSZ befolyás alatt állnak. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elmondta: a MÚRE kezdettől fogva arra törekedett, hogy az újságíró szervezet saját tagjait is delegálhassa a sajtószaktestületekbe. Ezt az Illyés Alapítvány erdélyi szaktestületében sikerült megoldani, viszont a Comunitas alapítvány sajtószaktestületébe kevesebb MÚRE-tag került be. Csép nem tartja megalapozottnak azt a vádat, hogy a romániai magyar sajtó RMDSZ monopólium lenne. Szerinte a szerkesztőségeken belül vannak egyik vagy a másik irányba jobban elkötelezett munkatársak, de ő egyik lapra sem mondaná, hogy egyértelműen ellenzéki, avagy RMDSZ-párti. Ő teljesen egy irányba elfogult hazai magyar sajtóorgánumokat nem ismer. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek a hazai sajtószabadságról közzétett nyilatkozata viszont úgy fogalmaz: "tisztelettel felhívjuk a MÚRE vezetőinek figyelmét mindazon reális veszélyre, sajtóetikai vétségekre és az utóbbi időben igencsak elharapódzott manipulációs cselekményekre, amelyek közvetlenül megterhelik a romániai magyar nyilvánosságot, annak írott és elektronikus hordozóit, és súlyosan csorbítják a hazai magyar sajtóban dolgozó újságírók és szerkesztők szakmai, illetve erkölcsi hitelét. (…) Erélyesen tiltakozunk a hivatalos RMDSZ-vezetőség hatalommal és pénzzel kikényszerített sajtómonopóliuma ellen", áll a közleményben, amelyet a püspökség mellett a Bihar megyei Magyar Polgári Szövetség is aláírt. A Szabadság ezzel kapcsolatban Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét is megkérdezte, aki ennyit mondott: Én úgy tudom, hogy ez a tiltakozás megjelent a sajtóban. Ha létezne sajtómonopólium, ilyen rágalmak megjelenhetnének? Én csak ezt tudom visszakérdezni. /(m.j.): Vitatott romániai magyar sajtószabadság. A sajtótámogatások egy irányba kötelezik el lapjainkat? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Merjünk kicsik lenni, biztatta magát Kovács László, az MSZP elnöke. Ez pártja vezérfonal-féléje lett, az MSZP ennek alapján cselekszik. Azzal kezdődött, hogy miután kormányfő lett, Medgyessy Péter kijelentette, az előző kormány túlszerette a határon túliakat. Tavaly a túlszeretés ellensúlyozásaképpen a kedvezménytörvény kedvezményezettjei nem kapták meg a számukra törvényben biztosított kedvezményt. Böjte Csaba, dévai ferences atya, hogy a mundér, vagyis a magyar kormány becsületét valamelyest mentse, jótét lelkektől 300 gyermek számára az ígért 20000 Ft felének megfelelő támogatást kalapozott össze. Azután a kedvezménytörvény alkalmazását újratárgyalták, a törvényből kikerült a magyar nemzetre vonatkozó rész, az igazolványról pedig levakarják a koronát. Magyarország EU-s csatlakozása miatt ismét fölvetődött a kettős állampolgárság. Kovács Lászlóék ezt elhárították, mondván, az illetők hol fizetnek majd adót, hol teljesítenek katonai szolgálatot, hol szavaznak? Kovács László 1996-ban, a magyar–román alapszerződés előkészítésekor még csupán két, most egyből – három, sőt három és fél millió határon túli magyarról beszélt, akik elözönlik Magyarországot. Mi lesz a magyar társadalombiztosítással? Az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) létrejötte előtt Kovács László arról szólt, hogy mennyire támogatja az önkormányzatot, majd most óvott mindenkit az EMNT-s önkormányzati elképzelésektől, amelyek, úgymond, veszélyesek lehetnek. Kövér Lászlónak Kolozsvárt, az EMNT alakuló ülésén elhangzott beszéde után Kovácsék azt mondták, hogy Kövér László nyilván az északírekre, a baszkokra, a korzikaiakra utalt, akik terrorista módszerekkel akarják elérni céljaikat, és ezzel nyilván hasonló cselekedetekre bujtogatja az erdélyi magyarságot. /Asztalos Lajos: Merjünk kicsik lenni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

A kormány jelentős összegeket különített el a nemzeti kisebbségek számára szervezett programokra, jelentette be Cristian Jura államtitkár. A kormány főtitkárságához tartozó etnikumközi kapcsolatok osztályának vezetője szerint három költségvetési vonalon osztják ki a pénzeket: 260 milliárd lejt adnak az országban élő 20 nemzeti kisebbség szervezeteinek, 15 milliárd lejt az általa vezetett osztály kap saját, valamint a kisebbségi és civil szervezetekkel közös programok szervezésére, és 64 milliárd lejt különítenek el a romák helyzetének javítását célzó stratégia életbe léptetésére. A romák számára elkülönített összeg mellé az EU is társul 4,8 millió euróval, a 2002–es PHARE–programból. /A kisebbségieknek az idén több pénz jut. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Szinte egyhangúlag szavazta meg a marosvásárhelyi RMDSZ 2-es számú körzetének közgyűlése azt a felhívást, amelynek alapján arra szólítja fel a szövetség helyi vezetőségét, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az MPSZ-szel. Benedek István, a városi önkormányzati testület frakcióvezetője elmondta: „Én már fél évvel ezelőtt kijelentettem, hogy le kell ülni tárgyalni, ezért egyesektől meg is kaptam a magamét.” /Szucher Ervin: Benedek István: tárgyalni kell az MPSZ-szel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

A költségvetés megváltoztatása érdekében nemzeti aláírásgyűjtő akcióra szólította fel híveit Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke a szervezet első szövetségi gyűlésén, márc. 27-én, a Budapest Sportarénában. Orbán Viktor közölte, hogy lezárult a Fidesz szövetséggé alakulásának folyamata, és megszületett az első magyarországi európai néppárt, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, „az európai néppárt”. A meghívottként jelen lévő Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke kijelentette: „Magyarország szabadabbá válik, ha ismét Orbán Viktor lesz a miniszterelnöke”. A gyűlés elején köszöntötték a határon túli magyar szervezetek meghívott képviselőit, köztük Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, valamint a társszervezetek vezetőit. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke szót emelt a kettős állampolgárság lehetőségéért a határon túli magyarok számára. A politikus elítélően szólt Románia „demokráciadeficitjéről” is, amiért az erdélyi magyarság „mindig megfizette az árat”. /Szövetségi gyűlésen jelentették be a Fidesz néppárttá alakulásának befejezését. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./