A holtmarosi és szászrégeni Wass Albert-szobrok eltávolítása után újabb Wass-szobor-ügy bontakozott ki, ezúttal Budapesten: az önkormányzati testületben vitákat gerjesztett a szobornak az I. kerületben, a Vérmezőn tervezett felállítása. Az újabb szobor-ügy nem sokkal azután bontakozott ki, hogy a budapesti önkormányzat elutasította a tragikus sorsú miniszterelnöknek, Teleki Pálnak emléket állító szobor emelését. A Budapest Galéria Andrássy Kurta János szobrászművész agyagtervét megvalósításra alkalmasnak tartotta. Az emlékállítást levélben támogatta az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, s egyetértett ezzel az I. kerületi önkormányzat. Schiffer János főpolgármester-helyettes kijelentette, hogy Wass Albertet 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélte a kolozsvári népbíróság. Schiffer szerint a szobor felállítása veszélyezteti a Romániával már kialakulni látszó konszenzust az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban. Az MSZP-SZDSZ koalícióval szemben az ellenzékiek párhuzamot vontak a nemrég lezajlott Teleki-szoborállítási politikai vitával. Hont András (Fidesz) közölte, szerinte nincs kizáró ok, emberiség elleni bűntett az író életében. Engedélyezni kellene a magánszemélyek pénzéből megvalósuló szoborállítást. Az ellenzékiek nem értettek egyet az igazságügy-miniszter és a külügyi tárca politikai államtitkára írásban csatolt véleményével, hogy a szoborállítás komoly politikai megfontolást igényel, mivel messzemenően érintheti a magyar–román kapcsolatokat. /Budapestnek sem kell Wass Albert? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/

Albert Ernő néprajzi gyűjtő, közíró nevéhez fűződik az 1973-ban megjelent Háromszéki népballadák című kötet, amely referenciamunkának számít a szakmában. Néprajzi gyűjtései mellett levéltári kutatásait is közzétette, a történelmi események bemutatásánál arra összpontosítva, hogy miként élték meg azokat a történések szereplői. Ebben a szellemben fogant A halál völgye. A határőrség szervezése 1762–1764-ben /Albert Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című, a madéfalvi eseményeket ismertető kötete is. Munkája saját, egyszemélyes könyvműhelye – az Albert Kiadó – gondozásában jelent meg. Elmondása szerint 1998-ban hozta létre a kiadót, mert csalódott a könyvkiadókban. Eleinte saját munkáit adta ki, hisz rengeteg néprajzi és történelmi anyagot felhalmozott az emberöltőnyi tanári pályafutás alatt, ma már más szerzők is szerepelnek a kiadó kínálatában. A könyvespolcnyi Albert Ernő-kötet közül a szerző számára a legkedvesebbek egyike az Eltiport szabadság. Jöttek az oroszok, 1849 című terjedelmes munkája. A rendszerváltás után sorra jelentek meg Albert Ernő néprajzi munkái, a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadó például a gyimesi hiedelemvilágot bemutató Boszorkányos dógok című könyvével indította népszerű néprajzi tárgyú sorozatát. A gyimesi anyagból összesen hat kötete jelent meg, mondja a szerző, de még mindig nagyon sok feldolgozatlan anyaga van. Több kötete látott napvilágot a háromszéki cigányságról is. Albert Ernőnek még nagy tervei vannak. /Sarány István: Albert Ernő, a tanár úr. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/

A tizenöt éve Budapesten élő Beke György író tanulmányokat, interjúkat, portrékat tartalmazó kötete /Makacs realizmus – Tanulmányok, interjúk, portrék, I–II. kötet, Közdok, Budapest, 2003/ széles sávot fog át az időben, közel hatvan évet ölelnek fel, az Új Székely Népben 1946-ban megjelent írástól napjainkig. A kisebbség ügyeinek szószólójaként munkálkodik – ez Beke György írói munkásságának legsajátosabb, legjellemzőbb vonása. A sorskérdéseinkhez való viszonyulást jelzi, hogy kik kerülnek vizsgálódásai középpontjába: Veres Péter és Móricz Zsigmond, Illyés Gyula és Féja Géza, Tamási Áron és Czine Mihály, továbbá Nyirő József és Kós Károly, Bánffy Miklós és Molter Károly, Horváth Imre és Szabédi László, Páll Árpád és Lakatos Demeter, Veress Dániel és Sütő András, Kántor Lajos és Cseke Péter, az anyaországi Pomogáts Béla, a vajdasági Hornyik Miklós, a felvidéki Duba Gyula, a müncheni Juhász László és Borbándi Gyula, az amszterdami Kibédi Varga Áron, a bécsi Szépfalusi István, a cambridge-i Gömöri György… /Máriás József: Beke György: Makacs realizmus = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási programjának, illetve a választások utáni négy esztendő cselekvési prioritásainak részletes kidolgozása céljából a romániai magyarság érdekképviseleti szervezete konzultációsorozatot kezdeményez, amely az erdélyi magyar történelmi egyházak és civil szervezetek mellett nyitva áll a romániai magyarságon belüli minden demokratikus áramlat és csoportosulás számára – jelentette ki márc. 25-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kolozsváron. Markó Béla ismertette Párbeszéd a jövőért című felhívását, kiemelve, hogy a romániai magyarságnak meg kell őriznie az érdekképviseleti és politikai egységét, mert csak így használhatja ki az európai uniós csatlakozási folyamatban rejlő lehetőségeket. Markó Béla elmondta: a Tőkés László református püspök által kezdeményezett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, valamint Székelyföld autonómiájának megteremtése céljából létrejött Székely Nemzeti Tanácsot civil szervezeteknek tekinti, és részt vehetnek a párbeszédben, ha akarnak. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tervezett két önálló magyar kar létrehozásáért elsősorban a kormány a felelős, és nem az egyetem, szögezte le. /Borbély Tamás: RMDSZ-felhívás az egységre. Markó Béla széles körű társadalmi párbeszédet kezdeményezett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

„A helyhatósági választásokig időt kell adni a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új vezetőségének, hogy egységes álláspontot alakíthasson ki a két magyar kar kérdésével kapcsolatban” – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Takács Csaba ügyvezető elnök szerint megengedhetetlen, hogy egy alkotmányos jogot az intézményi autonómiára hivatkozva korlátozzanak. „A kormánynak vagy az Alkotmánybíróságnak kell közbeavatkoznia olyankor, amikor egy állampolgár vagy egy közösség jogát az alkotmánynál vagy a törvényeknél kisebb hatáskörű szerv próbálja nehezíteni” – mondta Takács, aki szerint az RMDSZ-nek jogában áll megtámadni ezeken a fórumokon akár az egyetem szenátusát is. Az RMDSZ adatai szerint eddig több tízezren vettek részt az előválasztásokon. A magas részvételi arányt Markó azzal magyarázta, hogy pozitív fogadtatásra talált a magyar közösség soraiban az az üzenet, miszerint az RMDSZ-t nyitott, demokratikus szervezetként működtetnék annak vezetői. /Lepedus Péter: Az RMDSZ időt ad a Babes–Bolyainak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Ha az RMDSZ nem hajlandó az urnás előválasztások megszervezésére a marosvásárhelyi polgármesterjelölt személyének kiválasztására, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) marosvásárhelyi szervezete fogja megszervezni április végén – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András elnök. Az MPSZ nem tartja szükségesnek az előválasztást a városi tanácsosok esetében. Tőkés András dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ polgármesterjelöltje nyilatkozataira reagált: "Nem Kelemen Atillának címeztük az előválasztások kezdeményezésére vonatkozó felkérést, hanem az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökségéhez, és választ is innen várunk". Szerinte "érthetetlen, hogy Kelemen Atilla miért beszél a marosvásárhelyi összmagyarság nevében, miért nem csak a megyei RMDSZ-tagok nevében". /(antalfi): Az MPSZ előválasztásra készül. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Öt nap alatt több mint négyezer, az MPSZ választásokon való indulását támogató aláírást sikerült összegyűjtenie a Polgári Szövetségnek Háromszéken. Az MPSZ egyébként úgy döntött, nem a törvény által kért 25 ezer, hanem legalább 35 ezer aláírást gyűjt össze az esetleges utólagos támadások esetére. Tulit Attila, az MPSZ megyei elnöke leszögezte, az aláírás nem a szervezetbe való belépést jelenti, hanem azt, hogy az aláíró egyetért azzal, hogy az MPSZ jelölteket indítson a helyhatósági választásokon. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke szerint az MPSZ elvtelen eszközökhöz folyamodik az aláírásgyűjtés során. Példaként Zágont említette, ahol tudomása szerint arról is kikérik az emberek véleményét, hogy a jelenlegi polgármester ellen vagy mellett szavaznának. Az MPSZ vezetői szerint teljesen alaptalanok a Zágonnal kapcsolatos vádak – mivel a településen 50 százaléknál kisebb a magyarok aránya, nem indítanak polgármesterjelöltet. /Farkas Réka: Albert Álmos szerint elvtelen az akció. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

„Az RMDSZ-szel vagy nélküle, de az MPSZ-nek eltökélt szándéka április végén megszervezni a marosvásárhelyi előválasztásokat – nyilatkozta Tőkés András, a polgári szövetség helyi elnöke. Dávid Csaba, szerint tárgyalóasztalhoz kellene ülniük az MPSZ-szel. Szovátán minden esély megvan arra, hogy közös előválasztást szervezzünk az RMDSZ-szel – jelentette be Tőkés András. /Szucher Ervin: Megmérettetés helyett tárgyalás? = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Márc. 24-én megalakult a nagybányai Magyar Polgári Szövetség. Az elnöki teendőket Cziple Aurél János tanár látja el. A nagybányai MPSZ programjában az alábbiak szerepelnek: az anyanyelvű oktatás támogatása, a helyi magyar gazdasági érdekek érvényesítése és a vállalkozók tájékoztatása az aktuális városi és megyei gazdasági tenderekről, restitutio in integrum, a helyi média és a civil társadalom anyagi támogatásának átláthatósága. /(ta): Cziple az elnök. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 26./

A Református Megújulási Közösség (ReMeK) törvénytelennek tartja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) 2003/54-es közgyűlési határozatát. A közgyűlés november közepén Tőkés László püspök előterjesztésében felszólította e két megye lelkészeit, hogy ne vállaljanak fellépést semmilyen közös rendezvényen az illető megyei RMDSZ-szervezetekkel, és hivatali minőségükben határolódjanak el mindenfajta együttműködéstől. Csernák Béla református lelkész, a ReMeK vezetőségi tagja az MTI-nek elmondta, a döntés elsősorban személyiségi jogaiban igyekszik korlátozni a lelkészeket. Másodsorban olyan érvekre hivatkozva vezet be korlátozást, amelyek nem is szerepelnek az egyház törvénykönyvében. Tőkés László az MTI érdeklődésére úgy válaszolt e fenti megnyilatkozásra: "Nem kívánok reflektálni e véleményekre, ugyanis az egyházi testületi döntések megfellebezhetőek az egyházon belül. Ilyen fellebbezés hivatalos formában nem történt". Tőkés furcsállja, hogy éppen az ő egyházkerületét éri lépten-nyomon támadás, hiszen a többi egyházhoz képest az övének a legliberálisabb a szabályozása. Emlékeztet, hogy például a gyulafehérvári érsekség és a másik három katolikus egyházmegye egyenesen eltiltja papjait a politikai szerepvállalástól. /Református lelkészek Tőkés László egyházkerületének határozata ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Márc. 25-26-án csángó konferenciát rendeztek Budapesten. – Az Európa Tanács (ET) hangsúlyosabban kíván foglalkozni a csángókérdéssel a kisebbségvédelmi keretegyezmény ellenőrzésének februárban kezdődött, második ötéves szakaszában – jelentette ki a konferencia megnyitóján az Európa Tanács képviseletében megjelent Artemiza-Tatiana Chisca. A Walter Schwimmer ET-főtitkár védnöksége alatt tartott rendezvény megnyitóján Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője csodának nevezte, hogy a fokozott asszimilációs nyomás ellenére a moldvai csángók egy része máig megőrizte nyelvét, kultúráját. Megmagyarázhatatlannak tartotta ugyanakkor azt is, hogy a csángókérdés ma is megoldatlan, kényes kérdésnek számít. A konferencián magyar, román és német kutatók tartottak előadásokat a veszélyeztetett kisebbségekről és sajátosan a moldvai csángókról. A müncheni Meinolf Arens előadásában arra figyelmeztetett, a Vatikán évszázadokon keresztül erős nemzeti egyházak kialakítására törekedett. Ez pedig Moldvában a románosodást segítette elő. A budapesti Tóth István György előadásából kiderült, a Csángóföldön a 17. században egyaránt szolgáltak bosnyák, görög, olasz és más misszionáriusok. A 18–19. században azonban – amint azt a bukaresti Marius Diaconescu kifejtette – eltűnt e sokszínűség, és az olasz ferencesek jelenléte vált meghatározóvá. Diaconescu úgy vélte, az olasz misszionáriusok magyarellenes érzelmei erőteljesen befolyásolták a csángó identitás kialakulását. A kolozsvári Tánczos Vilmos az 1945 utáni csángókutatásokat próbálta rendszerezni. Megállapította, míg a románok a moldvai katolikusság egészét tekintik vizsgálataik tárgyának, a magyar kutatások a magyarul beszélő csángókra szorítkoznak. Tánczos károsnak tartotta a kérdés átpolitizálását. Megjegyezte, a magyar kutatók munkáját sok esetben a csángómentés szándéka torzítja, a román kutatók közül pedig sokan kötelességüknek érzik, hogy a csángók román eredetét igazolják. /Gazda Árpád: Nagyobb odafigyelés. Csángó konferencia Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

A szomszédos országok magyar könyvtárait ma már nem elsősorban folyóiratokkal és könyvekkel kell segíteni, hanem technikai ismeretekkel, amelyek révén korszerűsíthetik szolgáltatásaikat – jelentette ki Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója. Békéscsabán márc. 25-én rendezték meg a Határok nélküli kapcsolatok, a könyvtárak az Európai Unió bővítése után című konferenciát, amelyen a magyar könyvtárosok tájékoztatták az erdélyi, a vajdasági, a kárpátaljai kollégáikat, hogy miként sikerült a magyar könyvtárakat az uniós normáknak megfelelően korszerűsíteni. Ambrus Zoltán közölte: a határokon túli magyar könyvtárak komoly forráshoz juthatnak, ha a magyarországi könyvtárakkal közösen pályáznak az uniós alapokra. /Szakmai segítség a határokon túli magyar könyvtáraknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Csermőn nincs magyar iskola, a magyar gyerekek fakultatív oktatáson vesznek részt minden második héten a református parókián. Amíg Kondor Endre pankotai református lelkipásztor az istentiszteletet tartja, addig felesége, Erzsébet tanítja a 13 magyar gyermelet. A csermői Bokor Etelka néni a templom gondnoka lassan tíz éve tanítja a csermői gyerekeket, fiatalokat dalolni, szavalni. Templomba kevesen járnak. /(nagyálmos): Templomba is kevesen járnak…= Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

Megnyílt Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a Tersánszky Könyvtár. Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház vezetője ismertette a könyvtár megszületésének körülményeit. Pillich László, a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány vezetője a polgári kezdeményezések jelentőségét hangsúlyozta, majd az Alapítvány nevében közel 20 millió lej értékű könyvadományt nyújtott át a Házat működtető Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület képviselőjének. Pillich László szerint az, hogy egy a nagybányaihoz hasonló kis közösségben három könyvtár is működik, nem hátrány, hanem előny, hiszen mindhárom a nagybányai magyarságot gazdagítja. Távlatilag viszont érdemes lenne egyetlen közös számítógépes nyilvántartásba kapcsolni össze ezeket a gyűjteményeket. A megnyitón a Fülemile Diákszínjátszó Kör nagy sikert aratott Tersánszky-emlékműsorával. /Vásárhelyi D. Miklós: Egy új könyvtár nem szegényíti, hanem gazdagítja a közösséget. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 26./

Megjelent dr. Fodor Ferenc: A szemgyógyászat évszázadai Erdélyben /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című történeti jellegű összefoglalása. A szerzője az Erdélyre általánosan vonatkozó, korszakolt szemgyógyítási emlékek, adatok bemutatása után a 13 megyére jellemző sajátosságokat is ismertette. /Dr. Marian Felix: A szemgyógyászat évszázadai Erdélyben. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 26./

Román–magyar kortárs művészeti kiállítás nyílt márc. 25-én Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban. A harminchét képzőművész alkotását bemutató tárlatot Calin Stegerean grafikus, a múzeum munkatársa rendezte. Kolozsvári és a kaposvári művészek munkái sorakoztak a kiállításon. A KaposArt Egyesület tagjait többéves szakmai és baráti kapcsolat fűzi kolozsvári kollégáikhoz. /N. J.: Kortárs művészeti kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Léphaft Pál karikaturista, újságíró 1952-ben született Nagybecskereken, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán végzett. Dolgozott az Újvidéki Televízió magyar hírszerkesztőjeként, a Magyar Szó című napilap újságírójaként, majd szatirikus mellékletének, a Grimasznak a szerkesztőjeként, több mint egy évtizede a Magyar Nemzet tiszteletdíjas karikaturistája. 1989-ben egyik alapítója a Telepi Rádió nevű politikai kabarénak, amely a délvidéki magyarság életében hiánypótló szerepet vállalt. 1998-tól a verbális humor színpadi elemekkel gazdagított változatának, a LUK TV-nek az állandó tagja, ahol elsősorban a kabaré vizuális megformálása a feladata, de szövegíró is, és előadóművészként is sikerrel szerepelt. Kiállítása ápr. 1-jén nyílik Aradon, a Jelen Házban. /A ,,Háborúk után, csaták előtt...” sorozat részeként: Léphaft Pál karikatúrái a Jelen Házban! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

Gyorokon az Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ termében már évek óta jó néhány kötetet lep a por. Az adományokból származó könyveket senki nem kölcsönözte ki, senki nem foglalkozott velük. Nemrég a község mintegy kétezer új kötetet kapott, melyekből 300 magyar. Az RMDSZ helybeli elnöke, Lőrincz István legalább hetente egyszer-kétszer nyitva tartó magyar könyvtárat szeretne indítani. Kérdés, hogy találnak-e valakit, aki vállalja a könyvtárosi munkát. /(Németh): Kétezer kötettel gyarapodott a gyoroki könyvtár. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

Arad képzőművészeti életéről már jelennek meg munkák. Tavaly ősszel napvilágot látott az Alaszu Pál-katalógus. Teljes életművet bemutató kritikai monográfia a 2001-ben elhunyt neves aradi szobrászművészről, Vitroel Emilről /Csermő, 1929. júl. 8. – Arad, 2001/ született. Az igényes kivitelezésű, román, angol és magyar nyelvű könyvet Horia Medeleanu aradi művészettörténész írta. Vitroel több mint negyedszázadon át volt az aradi képzőművészek elnöke, külföldön többször, Aradon 45 év alatt egyszer sem rendezett egyéni kiállítást. Pedig alkotásainak java itthon, ligeti műtermében készült, és Aradon és környékén maradt. Emlékének ápolására özvegye létrehozta a Vitroel Emil Alapítványt és -díjat. Ez utóbbival évente egy-egy tehetséges fiatal szobrászt jutalmaznak. A 72 éves korában, közvetlenül az orosházi kiállítása után elhunyt művész szobrai egy hónapig Aradon, a Művészeti Múzeum termében tekinthetők meg. /Puskel Péter: Vitroel Emil-díj a fiatal szobrászoknak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője írta, az új napilap még meg sem született, a Romániai Magyar Szó máris a földbe tapossa. Sike Lajos, a Romániai Magyar Szó munkatársa szerint a Reggeli Újság nyugodt, kiegyensúlyozott, sokkal inkább a hagyományt, mint a pesti bulvárlapok stílusát követi. Általában jónevű újságírók írnak benne, így Indig Ottó és Wagner Csilla. Dénes László nem hozta magával ”előző lapja, az Erdélyi Napló avitt, érzelmi kifakadásokkal, nemzeti mellveregetéssel és cifrákodással, s ugyanakkor magyar búskomorsággal teli stílusát.” „Jó lesz megismerkedni azzal az egyre inkább terebélyesedő erdélyi magyar sajtóval (médiával), amely román vállalkozók, üzletemberek pénzén jelenik meg. Érdekvédelmünk szétverése, politikai megosztottságunk fölötte kedvez e folyamatnak.” – írta Sike Lajos. /(Sike Lajos): Jó reggelt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Ráduly János folklorista régóta foglalkozik rovásírással, az utóbbi években meglátásait rendszeresen közölte is. Ezekből állt össze Titkok a rovásírásban című kötete. A kötet alcíme: Adalékok rovásírásunk ismeretéhez. A Romániai Magyar Szóban, a marosvásárhelyi Népújságban, a Művelődésben és a korondi Hazanézőben közölt cikkek több olyan felirattal foglalkoznak, amelyek az utóbbi években kerültek a kutatók figyelmébe. A szerző kiemelte, hogy 1990 előtt 14 rovásfeliratról tudtak Erdélyben, 14 év alatt számuk több mint negyvenre emelkedett. Több felirat (alsószentmihályi, vargyasi, székelydályai, berekeresztúri) olvasatát is megadja, illetve másokat ismertet: 1998-ban Székelykeresztúron egy kályhacsempén felfedezett vegyes (latin és rovásjeles) feliratot, a berekeresztúri torony jeleit, a vadasdi lőporszarun és egy istállóajtón felfedezettet, a szolokmai faedényre, a makfalvi fakulacsra, a kibédi rovásjeles lőporszarura és körzőre stb. vésetteket. /(pbá): Rovásírásos emlékeinkről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 26./

Életének 84. évében elhunyt dr. Kékedy László /Máramarossziget, 1920. nov. 28. – Kolozsvár, márc. 24./a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Kémikus, kutató, tanszékvezető, több szakkönyv, egyetemi jegyzet és tanulmány szerzője. /Gyászhír. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Gyimesfelsőlok színjátszói Antal Mária tanítónő vezetésével bemutatták Géczy István A gyimesi vadvirág című népszínművét. A gyimesiek jól választottak, mert Géczy István (1860–1936) a népszínmű időtálló művelői közé tartozik. Főműve, A gyimesi vadvirág elnyerte a millenniumi díjat. A gyimesi vadvirág gyimesközéploki közönségének önfeledt tapsában benne rejlett a nemzete és anyanyelve iránt érzett ragaszkodás és szeretet is. /Barabás István: Vadvirágos üzenet. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27/

Medgyessy Péter miniszterelnök márc. 25-én Brüsszelben arra kérte román kollegáját, vizsgálja meg a Romániába irányuló magyar sertéshús-exportra kivetett pótvámok ügyét. Adrian Nastase megígérte, hogy hamarosan javaslatot tesz a probléma rendezésére. A két miniszterelnök néhány órával az EU-tagállamok és a csatlakozó országok csúcsértekezletének kezdete előtt találkozott. Megbeszélésükön a kétoldalú kapcsolatok valamennyi fontosabb kérdését érintették, és foglalkoztak Románia EU-csatlakozásának folyamatával is. Medgyessy Péter köszönetet mondott Nastasénak azért a támogatásért, amelyet a román kormány az aradi Szabadság-emlékmű helyreállításához adott. "Számunkra ez nagyon fontos gesztus volt" – mondta, hozzáfűzve, hogy mindketten szeretnének személyesen részt venni az avatáson. Nastase közölte, hogy a tervek szerint júniusban kezdődik az észak-erdélyi autópálya építése, amelyet az első időkben a román állam fog finanszírozni, az amerikai Exim Bank által nyújtandó hitelekből. /Medgyessy-Nastase megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Márc. 26-án ünnepelte 14 éves fennállását a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). Ebből az alkalomból, Alexandru-Radu Timofte, az SRI igazgatója üzenetet fogalmazott meg, amelyben megköszönte a sajtó hozzájárulását a SRI sikereihez. 1989 után itthon és a szomszédos országokban szélsőséges erők akadályozták a demokratikus kibontakozást. Az új politikai intézmények nem voltak képesek ezeket kordában tartani, ezért vált létszükségletté a SRI megalakulása, olvasható az SRI közleményében. Románia és a SRI ezentúl is részt vesz a terrorizmus elleni nemzetközi akciókban. A Románia biztonságát is fenyegető akciók nem értek véget, fogalmazott Radu Timofte. /(m. e.): A SRI hozzájárult Románia euroatlanti integrációjához. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

A Bayer Zsolt Romániába lépésének megtiltásával kapcsolatos információk titkosak, és csak a képviselőház szabályzatában szereplő procedúrák alkalmazása után bocsáthatók a felvilágosítást kérő két RMDSZ-képviselő rendelkezésére, jelentette ki Ioan Rus belügyminiszter. Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-képviselők két héttel korábban interpellációt nyújtottak be a parlamentben, amelyben kérték Ioan Rus és Ioan Talpes miniszterektől, hogy elemezzék a Bayer Zsolt esetében februárban született döntés törvényességét. A két képviselő írásos és szóbeli választ kért a magyarországi újságíró Románia területére lépésének megtiltásával kapcsolatos határozat indoklásáról. Egy Szilágyi Zsoltnak címzett márc. 23-i keltezésű levelében Ioan Rus belügyminiszter kijelentette, az igényelt információk államtitoknak minősülnek. /Titkosak az információk Bayerről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) márc. 26-án kibocsátott nyilatkozatában pozitívan válaszol Markó Bélának, a szövetség elnökének párbeszédre való felhívására. A Magyar Ifjúsági Értekezlet képviselői megméretnek az RMDSZ előválasztásain, és a közelgő önkormányzati választásokon a szövetség listáin vesznek részt, hiszen az egység megőrzése biztosíthatja közösségünk boldogulását – szól a nyilatkozat. /Párbeszéd a fiatalok jövőjéért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Az RMDSZ Szatmár megyei választmány márc. 26-i ülésén döntöttek titkos szavazással, hogy Szabó Istvánt, a Szatmár Megyei Tanács jelenlegi elnökét ismét jelöli erre a tisztségére. A választmány arról is döntött, hogy a tanácselnökjelölt vezesse az RMDSZ megyei tanácsosi jelöltlistáját. A választmány titkos szavazással rangsorolta a jelölteket, akik március 12–ig adták le jelölésüket a megyei szervezethez. /Túrós Lóránd: Az RMDSZ jelöltje a Szatmár megyei tanács elnöki tisztségére ismét Szabó István. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 27./

Az RMDSZ meghirdette a belső pluralizmus elvét, lehetőséget adva a politikai másságok megjelenítésére, írta Markó Attila. Egyesek célja a romániai magyarság egységének szétverése. Markó Attila nem érti, hogy mi a baj az RMDSZ belső pluralizmusával, belső demokráciájával. /Markó Attila: Az olimpiai láng üzenete Mikes Kelemennek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Adrian Vlad Casunean, a kormánypárt Kovászna megyei elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormánypárt az RMDSZ-t támogatja azokon a településeken, ahol a szövetség a Magyar Polgári Szövetséggel szembesül a helyhatósági választásokon. ,,A két rossz közül a kevésbé rosszat kell választanunk” – fogalmazott a megyei pártelnök. /Két rossz között. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./