"Csíkszeredán a Segítő Mária Líceumban 306 diák kezdte el tanulmányait. A katolikus líceumban a fiatalokat Farkas Ibolya igazgatónő köszöntötte. Az osztályfőnöki órát a Tamás József püspök által celebrált Veni Sancte szentmise követte. Az egyház visszakapta az 1948-ban államosított csíkszeredai gimnázium épületét. Az 1989-es változásokat követően újraalakuló Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Líceum mostanig az épületben csupán "bérlőként" és az állami Márton Áron Gimnázium vezetőségének jóvoltából használhatott tantermeket. A birtokviszony ezentúl megfordul. /Csúcs Mária: Új kihívások küszöbén. Tanévkezdés a csíkszeredai Segítő Mária Líceumban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./"

"Szatmárnémetiben a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban Reszler Mihály négyévi igazgatói munkássága után most új igazgató került az intézmény élére, Ádámkó István. /Új igazgató a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont élén. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./"

"A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon vendégszeretetét élvezi szeptember közepétől tíz napig tíz marosvásárhelyi szociálpedagógus-hallgató. Önkéntes munkát végeznek különféle Gyergyó-vidéki karitatív szervezeteknél (CIMAS, öregotthon, árvaház, fogyatékos óvoda stb.), ők a Caritas jövőbeli munkatársai. /Önkéntesek Gyergyóban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./"

"Az Újszenteshez tartozó Temesjenőn a felújított, és a külső tatarozási munkálatok folytán rendbe hozott római katolikus templomot áldotta meg szept. 20-án Böcskei László általános helynök. /Felújított templom Temesjenőn. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./"

"A román alkotmány módosítása az erdélyi magyarság életében pozitív változásokat hozó kérdés, ezért a romániai magyar közélet szereplői között konszenzusra, és együttcselekvésre van szükség az erre vonatkozó okt. 19-i népszavazás sikerre viteléhez" jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szept. 27-én, a romániai magyar sajtó vezetőinek marosvásárhelyi tanácskozásán. A román parlament mindkét háza által elfogadott alkotmánymódosítás kimondja a kisebbségek közigazgatásban, dekoncentrált intézményekben, és igazságszolgáltatásban történő szabad anyanyelvhasználatát, garantálja a közösségi és magántulajdont, valamint önálló, államilag finanszírozott oktatási formaként ismeri el a felekezeti iskolarendszert. Az erdélyi magyarságnak nem az alkotmány egészére, hanem ezekre a kivívott jogokra kell igennel szavaznia - mutatott rá Markó Béla. A tanácskozáson a magyar sajtó képviselői kifejtették, támogatják és aktívan részt vesznek a népszavazás népszerűsítését célzó kampányban. Markó Béla kijelentette, az elmúlt időszak a magyar érdekvédelmi politizálás "forró őszeként" értékelhető, amelyet a főként az alkotmánymódosítás, majd a Szabadság-szobor ügyében, a kormánypárttal kialakult súlyos konfliktusok jellemeztek. Az elnök úgy látja, mindezekért a Szociáldemokrata Pártban felszínre törő ultranacionalizmus okolható. - Több RMDSZ-es kollegánk joggal kéri az együttműködés megszakítását, másfelől pedig jogos azoknak az értelmiségieknek aggodalma is, akik az együttműködés felbontásának következményeire figyelmeztetnek. Mindezeket az érveket az RMDSZ-nek körültekintően mérlegelnie kell - mutatott rá az elnök. A Szabadság-szobor kapcsán az elnök leszögezte, felháborítónak és veszélyesnek tartja azt a román nézetet, hogy a magyar szimbolikájú szobrok mellé kötelezően román szimbólumokat hordozó alkotásokat kell elhelyezni, ez megítélése szerint "drámai ostobaságról" tesz tanúbizonyságot. Hasonló véleményen van az elnök a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létesítendő karok kapcsán kialakult kormánypárti álláspontról is. Markó Béla "cinizmusnak, a kisebbségi jogok és az autonómia megcsúfolásának" tartja azt, hogy kormánypárti körök az egyetemi szenátus függetlenségére hivatkozva próbálják elodázni a karok létrehozását. /Markó Béla a magyar lapok vezetőivel tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Az alkotmány módosított változatának elfogadása mellett érvelt Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államelnök a kormánypárti polgármesterek és helyi tanácsosok országos konferenciáján. Ion Iliescu államelnök kijelentette: a módosítás azon kitétele, miszerint a kisebbségek használhatják anyanyelvüket az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban, nem veszélyezteti a román nyelv "hivatalos államnyelvi" minőségét. /S. É.: Nem változik az államnyelv. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./"

"Marosvásárhelyi sajtóértekezletén Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szóvá tette, hogy a magyarság számarányához viszonyítva túlságosan kevés a magyar nyelvet ismerő ügyész és bíró. Maros megyében, ahol a nagyar lakosság számaránya 40%, az ügyészek 1%-a, míg a bírók 10 százaléka beszél magyarul. Borbély kívánatosnak tartotta, hogy Erdély-szerte, ahol jelentősebb számban élnek magyarok, az ügyészi, illetve a bírói helyekre meghirdetett versenyvizsgákon magyarul is beszélő jogászok számára tartsanak fenn állásokat. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a jövő évtől külön beiskolázási számot határoznak meg a magyar diákok számára. Az RMDSZ-politikus elmondta, hogy két hete ezzel kapcsolatban hatályos kormányrendelet lépett érvénybe, de az idei tanévtől még nem lehet alkalmazni. /Magyar ügyészeket és bírókat kér az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (WMDP) üdvözli a Magyar Demokrata Fórum elnökének, Dávid Ibolyának a bejelentését, miszerint pártja kezdeményezi az állampolgársági törvény módosítását, hogy könnyebbé tegye a kettős állampolgárság megszerzését. A VMDP közleménye szerint ha sor kerülne a törvény módosítására, akkor az igénylő úgy kaphatná meg a magyar állampolgárságot, hogy nem kellene többé bizonyítania, hogy egy éve letelepedett Magyarországon, s rendelkezik a megkövetelt anyagi tartalékokkal. Az Ágoston András vezette VMDP szerint az MDF kezdeményezése kiküszöböli a vízumkényszer által okozott nehézségeket, s alapot ad arra, hogy az a vajdasági magyar, aki ezt óhajtja, személyesen is bekapcsolódhasson a nemzet határmódosítás nélküli integrációjába. A kettős állampolgárság kérdése már túl van tárgyalva, hetek óta ugyanazok az érvek és ellenérvek hangzanak el mindkét oldalon, s ebből kifolyólag minden további "szószaporítás" - a VMDP ez alatt érti a Kovács László külügyminiszter és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke által beharangozott "maratoni" tárgyalássorozatot is - a kettős állampolgárság ügyének már inkább árt, mint használ. /A VMDP üdvözli az MDF tervét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./"

"Szept. 27-28-án kétnapos szemináriumra került sor Marosvásárhelyen, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében a nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és központi közigazgatásban témakörben. A rendezvényen mintegy tíz nemzeti kisebbség képviselője vett részt, parlamenti képviselők, szenátorok, megyei tanácselnökök, alprefektusok, tanácsosok mellett. Virág György, a megyei tanács elnöke megnyitójában elmondta, hogy a Maros megyei tanácsban 8 politikai alakulat van képviselve. A magyar lakosság részaránya a megyében kb. 40%, ami a tanács összetételében is érzékelhető: a 41 tanácsos közül 17 magyar, illetve magyar a tanács elnöke is. Más kisebbség nincs reprezentálva a megyei tanácsban. Az anyanyelvhasználatról szólva közölte, hogy 2001 májusa után az intézmény irodáinak ajtaján is megjelentek a kétnyelvű feliratok, s hogy a 125 alkalmazottnak 28%-a magyar, de a románok többsége beszéli a magyar nyelvet. Viszont a megyei tanács hatáskörébe tartozó, állami költségvetésből fenntartott 11 kulturális intézmény vezetői közül csak egy magyar. Elmondta, hogy idén februárban vásároltak egy tolmácsgépet, emiatt kemény támadások érték. A megyei tanács, jelentette ki Virág György, nem tett mást, csak a törvényt alkalmazta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mérlegre tette a 90-es évek elejétől megtett utat. A márciusi eseményektől indultunk, s oda jutottunk, hogy ma, a megyei tanács ülésein tolmácsgéppel anyanyelvükön szólalhatnak meg a kisebbségek, mondta. Az oktatási törvény mára biztosítja az anyanyelvű oktatást minden szinten, és sikerült szélesíteni ennek törvényes kereteit olyannyira, hogy mára önálló magyar iskolák vannak Nagybányán is például, vagy Máramarosszigeten. A magyarság képviselői sok központi állami intézményben jelen vannak (Audiovizuális Tanács, Román Nemzeti Bank, Számvevőszék, a Rádió- és Televíziótársaság, Versenyhivatal stb.). Viszont a kisebbségek nincsenek jelen a rendőrségben, a diplomáciában vagy a titkosszolgálatokban, akár az igazságszolgáltatás csúcsvezetésében. Az elnök határozottan kiállt a decentralizáció mellett. Ez jelentené az autonómiát, amelytől annyira félnek egyesek. Varga Attila képviselő kiemelte: ahogy anakronisztikus a nemzetállam fogalmához való ragaszkodás, épp olyan káros a nem megfelelően átgondolt autonómia-koncepciók szajkózása is. A tanácskozás végén Borbély László hasznosnak minősítette a találkozót. A parlamenti kisebbségi csoport elképzeléséről, miszerint egy országos kisebbségvédelmi hatóságot hozzanak létre, Borbély László kijelentette: erről már a héten tárgyalni fognak. /Mózes Edith: Véget ért a kisebbségi szeminárium. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./"

"Tiltakozó levelet juttatott el a művelődési minisztériumba Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, amelyben a Batthyaneumban található gyűjtemény informatizálása ellen emel szót, mondván, a művelettel rongálódnának a kéziratok. Világbanki támogatást kapott a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár, amelynek segítségével az egyedülálló gyűjteményt korszerű körülmények között tennék kutathatóvá. Az érsek szerint szkennelés során megsérülhetnek a Batthyaneum kéziratai. /Lukács János: A gyűjteményt félti az érsek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./"

"A hét végén Marosvásárhelyen rendezte meg éves közgazdász-vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Humán erőforrás mint modernizációs tényező a XXI. század elején címmel. A kétnapos rendezvényen több előadást hallhatott a jelen lévő mintegy 150 közgazdász, majd szekcióüléseken vitatták meg a problémákat. Bodó Barna politológus a politika szemszögéből közelítette meg a humánerőforrás-menedzsment és demokrácia kérdését. A sepsiszentgyörgyi SKR Consulting Co. igazgatója, Péter Gábor az alkalmazottak teljesítményének változóit fejtegette. A szekcióüléseken a középiskolai magyar nyelvű gazdasági szakoktatás problémáit, a bérezésnek a versenyképességhez viszonyított arányosságát és az új munkatörvénykönyv által előírt jogi lehetőségeket tárgyalták meg. /Incze Ferenc: Erősödő közgazdászközösség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./"

"Az idei 11. Báthory Napok (BN) már nem teljesen önálló ünnepként, hanem Szilágysomlyó Városnapjai keretében csalogatták az érdeklődőket. Szept. 26-a a Magyar Egészségügyi Társaság ünnepi elnökségi gyűlésének jubileumi napja volt, ahol azt ünnepelték, hogy immár tizedik éve folynak a Báthory Napok keretében - Dr. Széman Péter főszervezésében - nemzetközi jellegű orvosi továbbképzők. A városnapok hivatalos megnyitója szept. 27-én volt, ettől kezdve az önkormányzati és a kifejezetten magyar rendezvények fej fej mellett futottak. Elkezdődtek az orvostovábbképző előadásai, külföldi orvosok is tartottak előadásokat, így például az Amerikai Magyar Orvosok Szövetségének elnöke: Forbát Péter. Ezzel párhuzamosan zajlott a Kuckó Játékház valamint az ismeretterjesztő filmek vetítése. Megnyílt Vida János és Bálint Michael fotókiállítása; bemutatták a Hepehupa-sorozat első könyvét, kiosztották a Szilágysági Magyarok díjakat. Megjelentek a nyírbátori, albertirsai és szarvasi testvérvárosi küldöttségek is. /Szabó Csaba: Jubilált a Magyar Egészségügyi Társaság. Szilágysomlyón együtt ünnepelt a város. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"A hét végén véget ért a határon túl élő magyar írók és irodalmárok számára szervezett találkozó Székesfehérváron. Az idei rendezvény két tárgykört érintett: az internet szerepe a határon túli magyar irodalom egységes magyar irodalommá válásában, illetve a megbékélés és ellentét témáinak megjelenése a határon túli magyar irodalmi művekben, kisebbség és többségi nemzet között. A megjelentek a megbékélés helyett az elsüllyedt hajóról beszéltek. A közös irodalmi esten, felolvasáson közel kétszázan vettek részt. Visszatérő vendég a tanácskozáson Ferenczes István, a Székelyföld, Hizsnyai Zoltán, a pozsonyi Kalligram és Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a Látótól pedig Gálfalvi György főszerkesztő-helyettes, aki az idén betegség miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. /Antal Erika, Székesfehérvár: Elsüllyedt hajók, romba dőlt hidak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./"

"Egésznapos ünnepi rendezvénysorozattal emlékeztek meg Torockón a Tóbiás-ház tízéves fennállásáról: a Brassais Véndiák Alapítvány ifjúsági szabadidő központjában egy évtized alatt többezren megfordultak. Egy héttel korábban megnyílt a Székelykő árnyékában című festészeti kiállítás, Kováts Ildikó rajztanár-festőművész képei Torockó mesebeli világát idézték. Ugyanott Felházi Ágnes képzőművészetis diák kiállítása nyílt meg. Többszáz facsemetét ültetett el a Brassai Sámuel Elméleti Líceum tanári karából álló ünneplők csapata. Szabó Zsolt, a Brassais Véndiák Alapítvány elnöke a ház történetét ismertette. Tíz évvel ezelőtti segítségkérő felhívásukra jelentkezett többek között Tóbiás Károly is, akinek nagyapja Torockóról származott el, ő adta a pénzt a telekre és a házra, nekiláthattak az építkezésnek. Tíz esztendeje ünnepelték a házavatót. Rengeteg programot szerveztek gyerekeknek, felnőtteknek. Szép eredményeket mutathat fel az itteni rajztábor, a néptánctábor, közgazdász hallgatók is évente kijönnek, mintegy 11 ezren látogatnak el ide egy évben. Brassai Sámuel Torockószentgyörgyön született, az utolsó magyar polihisztorként szokás számon tartani, az ő szellemében tevékenykednek. Felolvasták Tóbiás Károly özvegye, Vörös Katalin levelét, majd a Brassai-líceum vezetősége, Kósa Mária igazgató és Sebestyén Éva aligazgató is megosztotta ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel. Délután a brassais diákok és véndiákok előadása következett. /Sándor Boglárka Ágnes: Tízéves a torockói Tóbiás-ház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"A múlt nem lehet a feledésé: tanulságait a jövő érdekében a jelenben kell hasznosítani" - írta Tőkés Elek iskolaigazgató a Báthory István Elméleti Líceum fennállásának 425. évfordulója alkalmával megjelentetett emlékkönyv előszavában. "Az örök iskola. Lapok a kolozsvári Báthory István Gimnázium történetéből" címet viselő könyvben volt tanárok és diákok számolnak be azokról az élményeikről, amelyeket a tanintézmény nyújtott számukra. Az emlékkönyv szept. 27-i bemutatóján Tőkés Elek elmondta: a könyv történelmi forrásanyag azok számára, akiket érdekel a romániai magyarság sorsa, az erdélyi magyar kultúrtörténet. Tőkés Elek iskolaigazgató közölte, az iskola fizikai állapotában teljesen megújult, a külső javításokat a helyi önkormányzat finanszírozta, a belső megújulás saját erőből és a szülők hozzájárulásával történt meg. Az elmúlt két-három évben a tanári kar is teljesen kicserélődött, a generációváltásra most került sor. Az iskola tanári kara jelenleg 101 tagot számlál; 84 tanárnak teljes katedrája van, a többiek betanítanak. Az elmúlt években a számítógépparkot is sikerült kialakítani. /Pap Melinda: "Az örök iskola" Emlékkönyv a 425 éves iskola tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Szept. 27-én tartották Nagyváradon, az Állami Színházban a Rövid Dráma Hetének nyitóünnepségét. A 2001-2003-as időszaknak a rövid dráma műfajába besorolható legjobb előadásait hozták el Váradra. Az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színházban folytatódott a program, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a budapesti Thália Színház közös produkciójával, a Játékkal. Szept. 29-én az Árkádia Színház magyar társulata lép színpadra a Cirkuszkabaré című előadással. Okt. 1-jén a Temesvári Csiky Gergely Színház játssza Ionesco Leckéjét, másnap pedig a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat tart bemutatót, Kincses Elemér Kanális című színművével. /Pengő Zoltán: Mindenki nyertes. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./"

"Szept. 28-án Kálvin János nevét vette fel Kézdivásárhelyen a református egyházpalota, melyben üzlet, a helyi rádió, valamint a református kollégium bentlakása található. Pap Géza erdélyi református püspök tartott ünnepi istentiszteletet a városban levő, Erdély egyik legnagyobb, nemrég felújított református templomában. /Bartos Lóránt: Kálvin nevét viseli az egyházpalota. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./"

"Szept. 26-án, Kolozsváron a Római Katolikus Szent Gábor Ifjúsági Fórum meghívására dr. Szegedy-Maszák Mihály akadémikus, a budapesti ELTE Összehasonlító Irodalom Tanszékének vezető tanára tartott előadást A magyar nyelv az egységesülő világban címmel. Az irodalomtörténet-írásnak ma már egészen más a feladata, mint egykor volt - mondta a professzor, ma már egyazon eseményt többféle szempontból kell bemutatni. Példaként megemlítette: a magyar történelemnek van Habsburg-párti, illetve törökpárti értelmezése, a múlt is mindig értelmezés eredménye. A magyar irodalmárok többet foglalkoznak bizonyos személyekkel, míg másokat méltatlanul elhanyagolnak. Szó esett a posztmodern irodalomról, a megrögződésekről, arról, hogy egyes műveket időről időre fel kell fedezni, Bánffy Miklós Erdély-trilógiája például komoly sikereket ért el angol nyelvterületen, bizonyos műveket azonban képtelenség más nyelvről vagy más nyelvre átültetni. /S. B. Á.: Az irodalomtörténet-írás távlatairól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Szept. 26-án a marosvásárhelyi Cserealji Római Katolikus Szent Kozma és Damján Katolikus Egyházközség megalakulásának tizedik évfordulóján tartott búcsút. A négyezer lelket számláló egyház búcsúján a hívek mellett húsz lelkész vett részt, Csató Béla főesperes misézett. 1992-ben Csató Béla érseki helynök javasolta, hogy a marosvásárhelyi egyházközséget osszák fel több plébániára, mert a nagy plébániákon nem lehet lelki közösséget alakítani. Ennek eredményeként Marosvásárhelyen hat plébánia jött létre. A cserealji egyházközségben 1994-ben fatemplomot építettek, 1996 májusában az érsek megszentelte az új templom helyét, 2001 szeptemberében dr. Jakubinyi György érsek felszentelte az új katolikus templomot. /Mezey Sarolta: Tízéves a Szent Kozma és Damján Egyházközség. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./"

"1867-ben alakult Marosvásárhelyen az első énekkar, a református Marosvásárhelyi Dalkör. Ma a megyeszékhelyen és környékén csak református énekkar tucatnyinál több működik. A Gecse Utcai Református Egyházközség Evangélium kórusa 1963-ban alakult. Negyven év: három nemzedék és három karnagy munkája. A kórus jubileumára szép füzetet adott ki az egyházközség, 40 év a református karéneklés szolgálatában címmel. Szept. 27-én emlékeztek a múltra a Gecse utcaiak. A Seprődi János Kórusszövetség részéről Nagy Ferenc elnök köszöntötte a dalárdát. /B. D.: Jubilált a Gecse utcai kórus. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./"

"Szept. 26-án hivatalosan is megalakult Csíksomlyón a romániai Kalot. A szervezet a nagy előd, a két világháború között eredményesen működő katolikus szervezet szellemiségét felvállalva kíván a katolikus - de nem csak - ifjúság bevonásával, annak érdekében cselekedni. A hét végén a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban szerveték meg a Kalot tanulmányi napokat. A Kalot jelentése: Katolikus Legényegyletek Országos Titkársága. A mozgalom 1935-ben indult Szegeden, fennállásának tíz éve alatt félmilliós tagsággal rendelkezett és húsz népfőiskolát alapított. Dr. András Imre jezsuita szerzetes, egyház-szociológus vázolta a Kalot eddigi erdélyi kezdeményezéseit. 1941-ben indult el a visszacsatolt Erdélyben a Kalot-mozgalom kiépítése, a csíksomlyói népfőiskola alapkövét 1941-ben rakták le, következő évben pedig már megindultak az első tanfolyamok. A második világháború után Magyarországon és Romániában egyaránt felszámolták a Kalot-mozgalmat. Erdei István csíkszeredai alpolgármester, Sógor Csaba szenátor és Elekes András római katolikus lelkész, a Jakab Antal Tanulmányi Ház rektora fejtették ki véleményüket. /Sarány István: Megalakult a romániai Kalot. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./"

"A gyergyóditrói Szent Gellért-tetőn (közismertebb nevén Cengellér-tetőn) utoljára 1967-ben mutattak be szentmisét. Akkor még 13 család élt a havasok tövében, akik később sorra beköltöztek a közeli településekre. Szept. 24-én, Szent Gellért napján Balázs Károly ditrói plébános mintegy 100 fős zarándokcsapat jelenlétében mutatott be szentmiseáldozatot a hegyen. A megjelentek elhatározták, hogy a jövő évi Szent Gellért-napra, főleg a vállalkozók hozzájárulásával, valamint a hívek segítségével, fakápolnát emelnek a tetőn. /Bajna György: Kápolna épül Cengelléren. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./"

"Margittán a városi tanács határozata alapján az Eroilor utcából Petőfi Sándor, a Republicii-ből Arany János, a Primaverii-ből Horváth János lett. További magyar neveket is kaptak a településen egyes utcák: Jókai Mór Ady Endre, Dankó Pista, Bartók Béla, Bethlen Gábor, Kölcsey Ferenc és Kazinczy Ferenc utca is van már. A 18 tagú tanács egyöntetűen szavazott az utacanév-változtatások mellett. Margittán a nyár folyamán fokozatosan kitett új táblákat elkezdték negrongálni. Levakart betűk, s néhol az utcanevek hűlt helye jelzi, hogy a lakosság egy részének mégsem tetszik a dolog. Szeptemberre szinte mindegyik új táblácskának baja esett. A műemlék református templom parkjában kis magyar sziget. Szinte isten házához dőlve, Petőfi Sándor és Ady Endre mellszobra, Horváth János emléktáblája, átellenben Horváth Imre költő szülőházán felirat hirdeti a bölcső helyét. A templomkert kapuja kulcsra zárva, odabent béke. /Balla Tünde: Margittán nem mindenki ismeri... Ki volt az a Bartók Béla? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"Lészpeden az iskolában is elkezdődhetett a magyar nyelvtanítás. Kilenc bátor szülő itt is vállalta, hogy kérést nyújtson be a Bákó megyei tanfelügyelőségre: gyerekeik magyar nyelvet tanulhassanak az iskolában. Lészpeden a nagyszülőktől még hall magyar szót a gyerek, de a szülők többsége románul beszél vele a családban. Úgy gondolják, jobban érvényesülhet a gyerek, ha otthon megtanulja az iskola nyelvét. Az idősebb emberek még emlékeznek: egyszer volt magyar tanító a faluban, az ötvenes években magyarul tanítottak az iskolában. Márton Attila tanító egy éve tanítja a magyart. Hargita megyéből való, szentegyházi születésű. /Daczó Dénes: A nagyszülők nyelve lett a magyar. Magyar óra a lészpedi iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"Szept. 27-én első ízben szerveztek falunapokat Alsósófalván. Kacsó András táncmesterről is megemlékeztek a falu lakói, a nevét viselő kultúrház előtt, emléktáblát lepleztek le tiszteletére. A szórakoztató és kulturális programok sem hiányoztak: fellépett a kibédi tánccsoport, a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes, a székelyudvarhelyi Kékiringó gyermeknéptáncegyüttes, valamint az alsósófalvi táncegyüttes. Sükösd Ferenc festőművész, Bálint Zsigmond fotóművész és a helyi népművészek alkotásaiból kiállítást is nyitottak a szervezők. /Szász Emese: Falunapok Alsósófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./"

"Zenés ébresztővel kezdődött a program Kiskunhalas testvértelepülésről is jöttek vendégek. Bemutatták az Andrási Benedek nyugdíjas tanár által összeállított falumonográfiát. /Fülöp D. Dénes: Alsósófalvi falunapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 29./"

"Heti Tükör címmel szeptemberben megjelent Zilahon Szilágy megye harmadik magyar nyelvű lapja. A 16 oldalas kiadvány a Dialog XXI. Társulat "független hetilapja"-ként tünteti fel magát. Felelős kiadója Dénes Endre, munkatársai: Nagy István, Petkes Lóránd, Breban Mircea, Soica Erika, Marius Avram. A nulladik számban a szilágysomlyói fórumról lehet olvasni, és sorozat indul a Rákóczi-felkelésről. /Heti tükör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"Sarmasági Hírmondó címmel nyolc oldalas községi, közéleti, közművelődési havilapot jelentetett meg a helyi Pro Sarmaság Alapítvány. Mindeddig a Kraszna című lap tájékoztatta a közösséget. /Sarmasági Hírmondó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Strasbourgban zajló őszi ülésszakán szept. 28-án kiemelt téma volt a szélsőségek elleni küzdelem, valamint a rasszista, idegengyűlölő politikai magatartás Európában. Egy államnak az Európa Tanácshoz való tartozása azt is feltételezi, hogy a pluralizmus elve mellett megakadályozzák a rasszizmust, az idegengyűlöletet, az intoleranciát, amelyeket nem lehet a véleménynyilvánítás szabadságával indokolni, hangzott el. A dokumentum szerint a rasszizmus és az intolerancia ellen küzdő európai bizottság külön is kiemelte az ausztriai, belgiumi, dániai, magyarországi, norvégiai, romániai, oroszországi, szlovákiai és nagy-britanniai aggasztó eseményeket. Határozott fellépés szükséges az adminisztratív és igazságügyi hatóságok részéről akkor, ha egy párt hivatalos programjában vagy politikájában rasszista retorikát használ és ilyen propagandát fejt ki. Ha pedig egy rasszista, idegengyűlölő párt bekerül a hatalomba, és folytatja ezt a politikáját, illetve ha egy kormány szabad folyást enged a párt tevékenységének, megkérdőjeleződhet az adott államnak a szervezethez való tartozása is. /Jelentés a rasszista, idegengyűlölő politikai megnyilvánulásokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

"Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Visegrádon, a Médiahajó fórumán bejelentette, a napokban regisztrálták a 700 ezredik magyarigazolvány-kérést, ami értékelésében azt jelenti, hogy nem csökkent a határon túli magyarok magyarigazolvány iránti igénye. A HTMH elnökének értelmezése szerint ez egyben azt is mutatja, hogy a 700 ezer igénylő biztosan nem kérné, hogy élhessen az esetlegesen kiterjesztésre kerülő magyar állampolgársággal, minthogy a törvény szerint csak azok kérvényezhetnek magyarigazolványt, akik nem szándékoznak magyar állampolgárságért folyamodni. /Magyarigazolvány vagy kettős állampolgárság? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 30./"