"A vajdasági magyar pártok és a kormány szakértői tárgyalóasztalhoz ülnek, és megoldást próbálnak találni a délvidéki magyarság kettős állampolgárságának kérdésére - mondta Kovács László külügyminiszter és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szept. 24-én Budapesten, a tárgyalásukat követő sajtótájékoztatón. Kovács László közölte: amennyiben sikerül megállapodni a vajdasági magyar pártok szakértőivel, akkor utána tárgyalóasztalhoz ülnek a szerb kormány képviselőivel, és azt követően a nemzetközi szervezetek, így az Európai Unió és az Európa Tanács álláspontját is meg kell tudakolni a kettős állampolgárság kialakítandó formájáról. /Megoldás a kettős állampolgárságra? = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./"

"A kettős állampolgárság bevezetéséről, a kedvezménytörvényről és az Európai Unió alkotmánytervezetének kisebbségeket érintő fejezetéről tanácskoznak Budapesten az MDF meghívására a határon túli magyar szervezetek vezetői szeptember 26-án - jelentette be Viniczai Tibor, az MDF elnökségének tagja. A Kárpát-medencei Párbeszédet címmel megtartandó konferenciára a Magyar Állandó Értekezleten képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek vezetőit hívták meg. Viniczai Tibor szerint "úgy tűnik, időről időre néhány magyar politikai irányzat nem kezeli a helyén a határon túli magyarság ügyét, amely 80 éve rendezetlen, és nem lezárt". Ezzel kapcsolatban Almássy Kornél, a pártelnökség külügyekkel foglalkozó tagja azt hangsúlyozta: a demokrata fórum szerint a kormányváltás óta "a kabinet nem tekinti fontosnak a határon túli magyarok ügyét". /Az MDF Kárpát-medencei párbeszédet szorgalmaz. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./"

"Szept. 24-én Bukarestben ülésezett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, ügyvezető elnökhelyettes, Frunda György, az SZKT elnöke, Verestóy Attila, a szövetség szenátusi frakciójának elnöke, Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Demeter János az OÖT elnöke, Puskás Bálint, az SZKT alelnöke, Kovács Péter az ifjúsági szervezetek képviselőjeként, meghívottként Varga Attila képviselő, az alkotmánymódosító bizottság tagja, valamint Borbély László, a kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnök. Az Operatív Tanács határozatban mondta ki: az RMDSZ támogatja a parlament által elfogadott alkotmánymódosító törvényt, mert a módosítások jobbítják az ország alaptörvényét, fontos előrelépést jelentenek az emberi és kisebbségi jogok területén. A testület felhívást bocsátott ki, amelyben felszólította a romániai magyar közösség tagjait, hogy okt. 19-én vegyenek részt mindannyian az alkotmányt módosító jogszabályról szóló népszavazáson, és voksoljanak igennel. Az RMDSZ vezetése országos kampányt indít az alkotmánymódosító törvény támogatására. Az ügyvezető elnök javaslatára az Operatív Tanács Nagy Zsoltot nevezte ki kampányfőnöknek. A módosító törvény eredményeként Romániában nemcsak állami és magániskolák, hanem külön felekezeti oktatási intézmények is működhetnek ezután, amiért több mint egy évtizede küzdenek az erdélyi magyar történelmi egyházak, az RMDSZ-szel együtt. A módosítások nyomán Romániában nem lesz kötelező a katonai szolgálat, az állam pedig szavatolni fogja a magántulajdont, nem lehet visszaállamosítani a földeket, az erdőket, az ingatlanokat. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./"

"Amennyiben a fogyás jelenlegi üteme megmarad, ötven éven belül egymillió alá esik a romániai magyarság lélekszáma - állapította meg Veres Valér szociológus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia szakának adjunktusa szerint az apadás legfőbb oka a kivándorlás. A 2002. évi népszámláláskor Romániában 1 434 377 (6,6 százalék) magyart (1 447 544 magyar anyanyelvűt) jegyeztek, 190 ezerrel kevesebbet, mint tíz évvel korábban, amikor 1 624 ezer (7,1 százalék) magyar nemzetiségűt írtak össze a számlálóbiztosok. 1977-ben az ország lakosságának 7,9 százaléka vallotta magát magyarnak. A kutató szerint a romániai magyarság részaránya 2,5-ször akkora mértékben csökken, mint a többi nemzeté, ráadásul elöregedettebb is a többieknél. Miközben a 2002. évi népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának 6,6 százaléka vallotta magát magyarnak, a kisiskolások 5 százaléka magyar. Maros megyében például a magyarság aránya 41 százalék, a 30 éven aluli fiataloké viszont csak 32 százalék. Kolozs megyében aggodalomra ad okot a magyarság fogyása: míg az 1992. évi népszámláláskor a megyében a magyarság közel 20 százalékot tett ki, 2002-re ez az arány már 17 százalékra csökkent. Ugyancsak 1-2 százalékos apadás tapasztalható Maros, Hargita és Kovászna megyében is. Veres szerint 60-65 ezer romániai magyar él több mint egy éve külföldön.Ha az apadás ma tapasztalható üteme tovább tart, Románia lakossága 2025-ben 20 millió, 2050-ig pedig 18 millió főre csökkenhet. A magyarság aránya ilyen körülmények között 25 év múlva 5,5-6 százalék, szám szerint a mai közel 1,5 millió helyett 1,1-1,2 millió, 50 éven belül pedig 5-5,5 százalék, azaz 900-990 ezer fő között alakul. "Mindez attól függ, hogy milyen mértékű lesz a kivándorlás. A lakosság számának alakulása aszerint is változhat, miként alakul majd a cigányság beolvadása, illetve számbeli gyarapodása" - tette hozzá Veres Valér. /Benkő Levente: Szórványvidéken nagyobb a fogyás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./"

"A Kárpátokon túl is ének magyarok, szétszórtan. Ramnicu Valceán legutóbb közel háromszázan vallották magukat magyarnak. Ramnicu Valcea városban tavaly októberben megalakult az RMDSZ területi szervezete; mára már negyven tagot számlál. Közös bennük, hogy hazavágynak. Minden érdekli őket, ami erdélyi. Könyvek, lapok, újságok és emberek. A bukaresti RMDSZ-szervezettől bútorok is érkeztek. Egy kis könyvespolc: a Ramnicu Valcea-i magyar könyvtár. Stanescu Szabó Anna, a területi RMDSZ-szervezet elnöke mesélt arról, miként kovácsolódtak közösséggé az otthonuktól messzire szakadt magyarok. 1997-ben Ramnicu Valceára érkezett Szabó Attila református lelkész. Ő volt az, aki felkutatta a magyarokat, és istentiszteleteket tartott számukra. Támogatást főként Pataki Júliától, az RMDSZ bukaresti parlamenti képviselőjétől kapnak. Ő "patronálja" a valceai szervezetet, fogadóórákat tart a magyaroknak, újságokat küld nekik. Ramnicu Valceán március 15-ét is megünnepelték. Stanescu Szabó Annakezdeményezte a magyarórákat is. Általában nyolc-tíz gyermek jön össze. /E. Ferencz Judit: Magyar sziget Olténiában. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), szept. 25./"

"Pert indít a nagyváradi Barokk Palotáért a Nagy Románia Párt - jelentette be Paul Magheru képviselő, a Nagyváradi Egyetem rektor-helyettese. A PRM célja megakadályozni a Kőrösvidéki Múzeum székhelyeként szolgáló ingatlan restitúcióját. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtóközleményben reagált a PRM-s honatya bejelentésére. Ebben Tempfli József megyés püspök ismét hangsúlyozza azon közismert tényt: a Barokk Palota még a kommunista diktatúra idején is az egyház tulajdonában volt. A püspökség sosem mondott le az épületről, az állam örökös használati jog címén bitorolta azt évtizedeken át. /Pengő Zoltán: Perbe száll a PRM. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./"

"Harmadszor tartják meg szept. 23. és 28. között Székesfehérváron a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és a Szent István Művelődési Ház szervezte Határon Túli Magyar Irodalom Hete nevű rendezvénysorozatot. Az irodalmi konferencián számos erdélyi, felvidéki, délvidéki, illetve anyaországi író, költő és irodalomkritikus vesz részt. A rendezvényt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyitotta meg. "Szeretném, ha Székesfehérvár azzá válna a határon túli irodalom számára, ami Kisvárda a határon túli színházaknak" - mondta Bálint-Pataki József. Párbeszédet kell folytatni a szomszédos országok íróival, a szellemi élet személyiségeivel is - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész. Az Illyés Közalapítvány elnöke felvázolta azokat a 19. és 20. századi törekvéseket, amelyek a megbékélést szolgálták. Szó esett többek között a Trianon utáni transzszilvanista törekvésekről, a 90-es évek próbálkozásairól. Dr. Arató Antal, a rendezvény főszervezője, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatója elmondta, a konferencia célja az ismerkedés, a kapcsolatok létesítése mellett a határon túli magyar irodalom megismertetése az anyaországi olvasókkal. Átadták a Fel Fehérvárra! című irodalmi pályázat díjait a nyerteseknek: Gál Éva Emese Gyergyószentmiklósról, Gál Sándor Kassáról, az anyaországban élő Vári Fábián László és Stumf Benedek András Székesfehérvárhoz kapcsolódó élményeiket írták meg versben, illetve prózában. Kántor Lajos és Sebestyén Mihály is tartott előadást. /Antal Erika, Székesfehérvár: Fehérvár - az irodalom Kisvárdája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./"

"Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar hallgatók az idén is jól szerepeltek, felvételi arányuk a gyógyszerészeti fakultáson 50 százalék körül, az általános orvosi és fogorvosi karon 40-45 százalék között van. Dr. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettese jelezte, a kormányhatározat megjelenését várják, amelynek értelmében az utóbbi öt év átlaga alapján határozzák meg a magyar diákok beiskolázási arányszámát, ami 40-50 százalék között alakult. Az egyetem szenátusa megszavazta a kétszériás oktatást, ami az órák számának megkettőződését jelenti, s az órarendet is ennek alapján szerkesztették meg. Vonatkozik ez az első-, másod-, harmad- és hatodéves diákokra, negyed- és ötödéven kevesebb a magyar hallgató. A meghatározott beiskolázási arányszám azért fontos, mivel ennek alapján ki lehet építeni a hiányzó katedrákat. Lehetőség lesz arra, hogy elő tudják léptetni a fiatal oktatókat, és újakat tudnak alkalmazni attól függően, hogy hol vannak üres helyek. Jelenleg a tantestületnek csupán az egyharmadát alkotják a magyar oktatók. Vannak olyan tantárgyak, ahol nem találnak az intézmény követelményeinek megfelelő tanárt. Óraadóként foglalkoztatunk elismert orvosokat, akiket azonban vagy a koruk miatt, vagy a tudományos munkásság hiányában nem tudunk alkalmazni. A Stúdium Alapítvány által létrehozott lakások és a könyvtár remélhetően ösztönző lesz. A főiskolai szintű bábaképzés idén nem indították, mert későn akkreditálták a főiskolát. - Egyelőre folytatódik a kivándorlás. A 2003-ban végzetteknek több mint a fele veszi a batyuját. A Stúdium Alapítvány támogatásával sok katedra kapott az oktatást elősegítő készülékeket, számítógépet, videoprojektort, a két sebészet speciális endoszkópot, az ortopédia pedig egy csontsűrűségmérő készüléket. /Bodolai Gyöngyi: Tanévkezdés előtt az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./"

"Ioan Rus, a közigazgatási és belügyi tárca vezetője szept. 23-án saját nevében kijelentette, hogy nem létezik törvényes alap, amely lehetővé tenné, hogy a kormány magyar karokat hozzon létre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a felsőoktatási intézmény szenátusának beleegyezése nélkül, tájékoztat a Ziarul Clujeanului című napilap. A belügyminiszter álláspontja hasonló Grigore Zanc kormánypárti szenátor véleményéhez. Zanc, aki a BBTE oktatója, az egyetem szenátusának álláspontját támogatja, és kifejtette: nem érti, miért kellene módosítani a BBTE szerkezetét, ha megmaradnak ugyanazok a szakok. Az SZDP hivatalosan nem foglalt állást a magyar tannyelvű karok létrehozásáról. Markó Béla RMDSZ-elnök a napilap kérdésére elmondta: fenntartja álláspontját, miszerint a kormánynak az egyetem szenátusának döntése ellenére is lehetősége van létrehozni a két magyar kart. Markó kijelentette, a BBTE-n nem tartják tiszteletben a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való alkotmányos jogát, noha a kolozsvári egyetem 19 kara közül kettőn (a protestáns, illetve a római katolikus teológián) kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás, 15 karon pedig magyarul is oktatnak. Az RMDSZ elnöke szerint a hatályos törvények alapján a kormány hozzájárulhat ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tanulhassanak. /Politikusok a magyar karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

"Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében témakörben szerveztek vita- és publikációs fórumot Székelyudvarhelyen szept. 23-án, az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport, a Hargita Megyei Művelődési Főfelügyelőség és a Városi Könyvtár közös szervezésében. Székelyudvarhelyt két előadó képviselte: Hermann Gusztáv könyvtárigazgató a székely önkormányzat történetéről, Szabó M. Attila történész a szász autonómiáról tartott előadást. Hermann Gusztáv szervező elmondta: a rendezvény célja, hogy a kényesnek tartott kérdéskört a szakemberek kimondottan szakmai oldalról közelítsék meg. /Szász Emese: Autonómiák kutatói találkoztak Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./"

"A Maros Megyei Tanfelügyelőség tizenkét iskolabuszt igényelt a Közoktatási, Kutatásügyi és Ifjúsági Minisztériumtól. A tanév megkezdődött azonban az iskolabuszokból csupán kettő érkezett a megyébe. A tanfelügyelőség gazdasági igazgatója közölte, belátható időn belül nem fog megérkezni a fennmaradó tíz jármű. Iskolabusz nélkül maradt Alsóbölkény, ahová a soropházi és szentmihályi gyerekeket, Gernyeszeg, ahová a teleki és a magyarpéterlaki gyerekeket, továbbá Marossárpatak, ahová a pókai, mezőmajosi és pusztaalmási gyerekeket kellett volna beszállítani iskolába. Nem indulhatott iskolabusz Balavásár és Szentdemeter, Zágor és Küküllősolymos, Nagysármás és Kissármás, Küküllőszéplak valamint Nagylászló és Örményes, továbbá Nyárádmagyarós és Nyárádselye között sem. Két párhuzamos programról van szó: a kisiskolák megszüntetéséről, vagy ezeknek az iskolaközpontokkal való összevonásáról és az iskolabusz-szolgálat beindításáról. Ott ahol nem tudtak iskolabuszt biztosítani, a kis létszámú iskolák megmaradtak, a tanerőket kihelyezték, nincs fennakadás az oktatásban. /Mezey Sarolta: Tizenkettőből két iskolabusz érkezett. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./"

"A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány legújabb kezdeményezése elsősorban magyar iskolák, tagozatok, alapítványok, egyesületek, nonprofit szervezetek, művelődési társaságok figyelmére számíthat. Az alapítvány a budapesti Pro Hungaris Alapítvány közvetítésével nagyobb könyvadományhoz jutott hozzá. Egy amerikai kiadó magyar nyelvű köteteiről van szó, szépirodalmi kiadványokról, tankönyvekről, gyermekkönyvekről, folyóiratokról, amelyeket a Bernády Alapítvány szétoszt az azokat igénylő közösségek között. /Ajándékkönyv igényelhető. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./"

"Lakatos Mihály, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium új igazgatója így foglalta össze elképzeléseinek lényegét: a gimnáziumnak Erdély egyik legjobb iskolájává kell válnia. Lényegesen megfiatalodott a tanári közösség, a gimnáziumba 1207 tanuló jár. A fűtésgondokat még mindig nem oldották meg. Az épület főjavítását vállalók nem végeztek kifogástalan munkát, állapította meg Patek Mária szintén frissen kinevezett aligazgató. Az új könyvtáros, Pantilimon Árpádné számítógépes leltárt akar készíteni. Több épületben működik az iskola. Az iskola bentlakását is felújítják. /Bajna György: Erdély egyik legjobb iskolájává kell válnia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./"

"Az elmúlt hét végén ötödik alkalommal rendezték meg a Sarmasági Napokat. A templomban a magyarországi testvértelepülés - Soltvadkert - lelkipásztora, Sipos Ajtony Levente elmondta: a szeretet megszabadít tépelődéseinktől, senkit nem rekeszt ki, nem osztja meg az emberiséget vagy a nemzetet, és mindenkit képes integrálni. Keresztes Zoltán polgármester bemutatta a község lapjának első, azaz nulladik számát. Megköszönte Seres Dénes szenátor hozzájárulását ahhoz, hogy a kultuszügyi államtitkárság jelentős pénzalapokat fog kiutalni a sarmasági parókia és gyülekezeti ház építésének befejezéséhez. Átadták a község díszpolgári okleveleit. Soltvadkert eddig 1500 kötetet gyűjtött össze a községi könyvtár számára, többször is pénzadománnyal járult hozzá a rendezvényekhez és a parókia építéséhez. Mindez viszonzása sarmaságiak segítségének, akik nélkül nehezen lehetett volna megművelni a kisváros határában lévő mintegy 3000 hektárnyi szőlőt - ezt idényenként 6-700 sarmasági vendégmunkás segítségével oldják meg. Sikeres volt a szabadtéri szórakoztató műsor. /Józsa László: Öt kisdedet kereszteltek a falunapon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

"Nagybányán a helyi Németh László Gimnázium Fülemile diákszínjátszó köre harmadszor jelentkezett. Ezúttal a város nagy szülötte, Tersánszky Józsi Jenő születésének 115. évfordulója alkalmával léptek színre. /"Virgonc szavak virgonc királya". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Tersánszky Józsi Jenőre emlékeztek szülővárosában, Nagybányán ,a Városi Színház stúdiótermében. A Fülemile Diákszínjátszó Kör tagjai, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör és a Teleki Magyar Ház támogatásával újabb eredeti produkcióval léptek közönség elé. A műsort Balogh Csaba magyar nyelv és irodalom szakos tanár állította össze. /(vásárhelyi): "Virgonc szavak virgonc királya". = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 26./"

"Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt miniszterelnök közlése szerint "nem szívderítő", amit a Medgyessy-Nastase megállapodásról tudni lehet. Sajnálatát fejezte ki, hogy módosították az általa és a román kormányfő által 2001. decemberében aláírt megállapodást a kedvezménytörvény végrehajtásáról úgy, hogy a módosítás "nem szolgálja a határon túli magyarok érdekét". Orbán Viktor hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még nem kaptak hivatalos tájékoztatást a kedden aláírt megállapodásról, s az alaposabb értékelést tesz szükségessé. Az ellenzéki politikus felhívta a figyelmet: a korábbi megállapodásban jó pozíciókat sikerült kiharcolni az aradi szoborcsoport felállítása ügyében is. Orbán Viktor szerint "lehangoló diplomáciai eredmények születnek, hol Bukarestben, hol pedig Pozsonyban". "Az embernek néha az az érzése, hogy a bolondját járatják velünk" - tette hozzá a Fidesz elnöke. /Orbán: "nem szívderítő", amit a Medgyessy-Nastase megállapodásról tudni lehet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"

"Ion Iliescu elnök szept. 24-én Németországba látogatott, megbeszélést folytatott vendéglátójával, Johannes Rau német államfővel. Rau Németország támogatásáról biztosította Románia EU-törekvéseit. /Iliescu Berlinben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"

"Szept. 25-től érvénybe lépett az a kormányközi megegyezést ratifikáló kormányhatározat, amely szerint az érvényes útlevéllel Magyarországra utazó román állampolgárok, valamint Romániába utazó magyar állampolgárok 6 hónapon belül 90 napos vízum nélküli tartózkodásra jogosultak, az első belépéstől számított hat hónap időtartama alatt. A jogszabály értelmében mindazoknak a személyeknek, akik munkavállalás céljából 90 napot meghaladó időtartamot szándékoznak az illető országban tartózkodni, vízummal kell rendelkezniük. A kormányközi megállapodás legfőbb előnye az, hogy a Magyarországon vízum nélkül tartózkodó román állampolgároknak ezentúl nem kell majd havonta a naptárt böngészniük. /CS. P. T.: Nem kell vízum harminc nap után. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./"

"Magánkézbe kerül három veszteséges gépjárműgyártó vállalat, és ezzel a kormány letudja az Európai Bizottság előtt a működő piacgazdaság minősítés reményében vállalt kötelezettségek jelentős hányadát. A Privatizációs Hatóság (APAPS) szept. 26-án aláírja a cimpulungi ARO, valamint a brassói Tractorul és Roman privatizációs szerződését - közölte Victor Dumitriu, az APAPS alelnöke. A hatóság az Egyesült Államokbeli Crosslanderrel tárgyal a campulungi terepjárógyár megvételéről, a brassói - évek óta takaréklángon működő - kamiongyár megvásárlására a malajziai Pesaka Astana SDN BHD jelentkezett. Az olasz Landini cég képviselőivel előrehaladott fázisban vannak a tárgyalások a traktorgyár megvételéről. A hatóság alelnöke szerint hamarosan magánkézbe kerülhet a romani, illetve a vajdahunyadi fémfeldolgozó kombinát is. Utóbbiak iránt az LNM Holdings érdeklődik. Ez a vállalatcsoport vásárolta meg korábban a galaci, valamint a iasi-i acélkombinátot, és augusztus közepe óta tárgyal a két említett fémfeldolgozó üzem megvásárlása érdekében. A három veszteséges gépjárműgyártó vállalat magánosítása szerepelt azon a nyolcpontos célkitűzéslistán, amelynek gyakorlatba ültetését október végéig vállalta a kormány. /Szőcs Levente: Teljesedő kötelezettségek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./"

"Feloldhatónak tekintik az alkotmánymódosításra mondott parlamenti igen és népszavazási nem közötti ellentétet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének parlamenti képviselő vezetői. Szilágyi Zsolt, az EMNT KT ügyvivő testületének múlt héten megválasztott elnöke elmondta, a parlamentben is nemmel szavazott azokra a cikkelyekre, amelyek csonkítják a jogokat, vagy feltételessé teszik ezek gyakorlását. A képviselő hangsúlyozta, a végső, név szerinti szavazáson a frakciószabályzat szorításában volt kénytelen igennel szavazni. E szabályzat június óta immár az egyszerű többséggel hozott frakciódöntéseket is kötelezővé teszi a frakció tagjai számára. "Azok vádolnak most kétszínűséggel, akik a frakciófegyelem mindenáron való betartása mellett kardoskodtak. Ha akkor is ellene szavazunk, a frakciófegyelem megsértése miatt állítottak volna pellengérre." A képviselő nehezményezte, hogy az RMDSZ nem vitatta meg: mely javaslatok elutasítása teszi elfogadhatatlanná az alkotmánymódosító törvényt. Elmondta, számára sokkoló volt, amikor azt látta, hogy egyes frakciótársai is leszavazták az autonómia biztosítására vonatkozó, a Polgári Szárny által beterjesztett javaslatot. Toró T. Tibor magáénak érzi a népszavazási nemről hozott döntést, noha nem vehetett részt az ezt meghozó testületi ülésen. "A parlamenti folyamat alatt elsősorban a jogi megközelítés dominált, a népszavazás esetében viszont a politikai, erkölcsi, józan megfontolás lehet a meghatározó - jelentette ki Toró.- A nyilatkozatokból azonban már most látszik: a népszavazást egyesek arra akarják felhasználni, hogy az eredményeket lebegtetve igazolják: a magyar közösség megbékélt az alkotmány első cikkelyével, Románia nemzetállami önmeghatározásával." /Gazda Árpád: Ellentétes szavazások. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./"

"Szept. 25-én kezdődött Vajdahunyadon az Interdiszciplináris Regionális-kutatás Szimpózium, amelyen több mint 400 magyarországi, romániai és szerbiai szakember vesz részt. Az eszmecsere több tudományágban zajlik. Nevezetesen: regionális gazdasági integráció, egészségügyi fejlemények, környezetvédelem, természeti erőforrások felhasználása, illetve műszaki fejlemények. Magyarországról a szegedi egyetem munkatársai 25 tudományos munkát mutatnak be, Szerbiából az újvidéki egyetem szakemberei 35 anyagot készítettek, Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad kutatói pedig 75 munkát mutatnak be. A kétnapos konferencia a Duna-Maros-Kőrös-Tisza Eurorégió szervezésében zajlik. /Ch. A.: Tudomány határok nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./"

"Kultusz, kultúra, identitás témakörben szervez tudományos konferenciát a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Kara Humán tudományok tanszéke. A ma kezdődő rendezvény társszervezői a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete (MTA ITI) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). - Az egyetem szerepe nem csak az oktatás, hanem a tudományos munka végzése és tudományos fórumok szervezése - mondja dr. Balázs Lajos tanszékvezető. A konferencia szept. 26-án kezdődik. /Sarány István: Sapientia - EMTE. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"

"Az 1944. szept. 26-i mészárlás áldozataira emlékeznek Szárazajtán. Az erdővidéki faluban 44 őszén a magyarellenes rémtetteiről elhíresült Maniu-gárda tagjai fejszével lefejezték a 21 éves Nagy Sándort és testvérbátyját, a 25 esztendős Nagy Andrást. Ugyanaznap hajnalban az áldozatok házába betörő gárdisták otthonában lőtték agyon a 34 éves Gecse Bélát és a 35 éves Málnási Józsefet. Az iskolaudvaron hat gyermek édesanyját, az 50 éves Szép Albertné Málnási Réginát, valamint férjét, a 49 éves Szép Albertet, a 38 éves Elekes Lajost, a 42 éves Szép Bélát, a 62 éves Németh Gyulát, a 62 éves Szabó Béniámot és az 51 éves Németh Izsákot lőtték agyon. A 38 éves Tamás Lászlót a kivégzést végignézni kénytelen emberek közé lőtt sortűz ölte meg. A 49 éves Nagy D. Józsefet a tömegből szólították ki, de csodával határos módon a férfinak "csak" a fogsorát zúzta szét a lövedék, később sérüléseiből felépült, és 1955-ben hunyt el. Az akkori román közigazgatás bejegyzései szerint az áldozatok "háborús balesetet szenvedtek". A Maniu-önkéntesek 1944. őszi magyarellenes hadjáratának első állomása volt Szárazajta.1944. szept. 4-én egy visszavonuló német utóvéd a falu határában tűzharcba keveredett a túlerővel előrenyomuló román sereggel. Az összetűzésnek néhány - emlékezők szerint 13 - román katona esett áldozatául, ezt torolták meg a szárazajtai magyarokon olyan tanúk vádja alapján, akik a katonai csetepaté során pincékbe bújva várták a harc végét. A későbbi persorozaton maguk a román tisztek sem állították egyértelműen, hogy csapataik veszteséget szenvedtek, ha igen, milyen mértékűek voltak azok, illetve terheli-e felelősség emiatt a magyarokat. Egy szemtanú szerint viszont a feketelista már a szeptember 4-i katonai ütközet előtt készen állt. Újabb levéltári források tanúsítják, hogy a kivégzés előtt Szárazajtára már visszatért román csendőrség is aktív szerepet vállalt a kivégzendők összegyűjtésében, az otthonában agyonlőtt két áldozat esetében pedig a gyilkosság helyszínén is jelen voltak a belügyiek. Az akkor nagyon fiatal Németh Ákost édesapjával összekötözve vezették a puskacsövek elé. Úgy szabadult meg, hogy az egyik falubeli román fiatalember tanúsította: ártatlan. Édesapját, Németh Gyulát agyonlőtték. Ifjabb Nagy Gyulát maga Gavrila Olteanu, a Maniu-gárdák parancsnoka akarta főbe lőni. A mellette álló szárazajtai román fiatalember, Berszán Domokos (Barsan Dominic) közbeszólása mentette meg. Ifjabb Nagy Gyulát és édesapját elengedték. A szintén "halálra ítélt" Máthé Albertet egy gárdista vallomása szabadította meg. A szemtanúk, illetve a hozzátartozók szerint az áldozatoknak korábbi, vélt vagy valós sérelmekért kellett fizetniük.A vérengzés másnapján gyászszertartás nélkül kellett eltemetni a legyilkoltakat. Az első megemlékezés 1990. szeptember 26-án volt, amikor a jelképes temetésen Bartalis Szélyes Pál szárazajtai lelkész mondott imát az elhunytakért. /Benkő Levente: Szárazajtán nem felejtenek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./"

"Sepsiszentgyörgyön a Gábor Áron téren álló Mihály vajda-szoborcsoport néhány elemét - egy tartóoszlopot és egy negyven kilogrammos fémláncot - emelték el ismeretlen tettesek - közölte Bartók Botond, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője. Bartók Botond ugyanakkor kifejtette, az utóbbi években már több hasonló esetet jeleztek a városban. A műemlékek, szobrok megrongálása sokak számára "kereseti lehetőséget" jelent - az eltávolított részeket ugyanis legtöbb esetben eladják. A szakmérnök elmondta, a sepsiszentgyörgyi zsidó, illetve a német katonai temetőt szinte teljesen kifosztották. /R. P. E.: Darabonként adják el a műemlékeket. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./"

"Az aradi Csiky Gergely magyar tannyelvű iskolacsoport és a békési Németh László Középiskolai Kollégium diáksága szept. 26-án Békésen elfogadja a Magyar-Román Diákunió Alkotmányát - hangzott el a békési kollégiumban, az eseményt megelőző sajtótájékoztatón. Az elkészült alapdokumentumot időközben angol és román nyelvre is lefordították, és a két diákönkormányzat képviselői fogják azt elfogadni. /Aradi és békési diákunió. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"

"Nemrégiben meg alakult Salamon Ernő Véndiák Szövetség. Dániel Botond egyetemi hallgató a célkitűzéseit sorolta: ösztöndíj alapítása a tanulásban és közösségszervezésben kitűnteknek; pályázatfigyelés, amellyel az iskola diákjait segítenék, miközben megtanítanák pályázni is őket; nyelvkönyveket vásárolnak; a társadalomtudományok iránt érdeklődőknek és az informatikusoknak könyvtárprogram keretében segítenének; könyvtár- és bentlakás-felújítási programot hirdettek meg; támogatókat keresnek az iskolai világháló-szolgáltatás biztosítása érdekében. /Bajna György: Új idők szele. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"

"A Határon Túli Magyar Irodalom Hete keretében rendhagyó irodalomórát tartott tegnap Székesfehérváron több anyaországi és határon túli író, irodalomtörténész. Gál Sándor kassai József Attila-díjas költő, publicista Elsüllyedt híd - a humánum kudarca címmel tartott előadást, Toldi Éva újvidéki irodalomtörténész A nemzetek együttműködéséről alkotott kép a vajdasági irodalomban, Kontra Ferenc újvidéki költő és műfordító A magyar irodalom mint identitás, Péntek Imre zalaegerszegi József Attila-díjas költő Pokolraszállások és megtisztulások a kortárs nyugati irodalomban című előadásával mutatkozott be a hallgatóságnak. Demény Péter /Kolozsvár/ Ha ütnek, ordíts legalább? Címmel a kisebbség és többség viszonyáról értekezett. Sebestyén Mihály szintén a kisebbség és a többség viszonyát taglalta. Hozzájárulhat-e a világháló a határon túli magyar irodalom (re)integrációjához? Internetes irodalom - kisebbségben is? -a kérdésekre reflektál Balla D. Károly, Hizsnyai Zoltán, Moldován István, Horváth Csaba, Beszédes István, S. Benedek András, Andrassew Iván, Szabó Géza, Gergely Edit és Onagy Zoltán. /Antal Erika, Székesfehérvár: Ha ütnek, ordíts legalább? Rendhagyó irodalomórák Székesfehérváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./"

"A Rákóczi vezette kuruc szabadságharc kezdetének 300. évfordulója alkalmából megjelent Magyari András neves kolozsvári történész Rákóczi és az erdélyi kurucmozgalom /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/ című tanulmánykötete. /"Rákóczi minden tekintetben nagy fejedelem volt" = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"

"Trianon előzményei és következményei címmel tart előadást és könyvbemutatót okt. 2-án Ádám Sándor Budapestről Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. A szerző "Trianon bűne", "Erdély sorsa", "Trianon jogszerűsége" és a többi könyvei a helyszínen megvásárolhatók. /Trianon előzményei és következményei. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 26./"

"Temesváron a Kós Károly Központban bemutatták Delesega Gyula Temesvári kalauz című helytörténeti könyvét. A szerző könyvében összefoglalta Temesvár történetét és a városhoz kötődő fontosabb személyiségek életrajzi adatait is. /Jantó-Petneházi István: Temesvár magyar szellemiségének felidézése. = Heti Új Szó (Temesvár), szept. 26./"