A képviselőházban elfogadták a rendőrök jogállását szabályozó törvény valamennyi cikkelyét, amely az SZDP–RMDSZ protokollumnak megfelelően biztosítja, hogy azokon a településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, olyan rendőröket is alkalmazzanak, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét. Tiltakozásul az ellenzék elhagyta a termet. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő javaslatára a törvénytervezetbe beiktatták azt az új cikkelyt is, amely megteremti a lehetőséget a magyar nyelvet ismerő rendőrök alkalmazására. Az RMDSZ szerint lehetővé kell tenni, hogy azokban a helységekben, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot a biztonsági szervek azon képviselői közt, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal, legyen olyan is, aki ismeri az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ-javaslatot követően nem késlekedett a nagyromániás Tudor Marcu és Damian Brudasca reakciója sem, akik szerint a javaslat impertinens és túllő a célon. Azzal vádolták a kormánypártot, hogy nagy engedményeket tesz az RMDSZ-nek. Pavel Abraham belügyminisztériumi államtitkár köztes megoldást javasolt: eszerint azokban a helységekben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, kisebbségi nyelvet is ismerő rendőröket is alkalmazni kell. A kormánypárti Pavel Abraham "javított változatát" végül 107 képviselő megszavazta, 73 ellenezte, 10-en tartózkodtak. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt tiltakozásképpen elhagyta a termet, és nem vettek részt a szavazáson, a procedúra megismétlését szorgalmazták. Szünet után kiderült: a szavazás érvényes. A törvénytervezet végső szavazásra a későbbiekben kerül sor. Toró T. Tibor elmondta: az RMDSZ és az SZPD-s Abraham javaslata közt a különbség abban áll, hogy az egyik számon kérhető, a másik pedig lehetőséget ad kibúvóra. Az RMDSZ előterjesztése értelmében kötelező lett volna, hogy bármely szolgálatban, amely a lakossággal kapcsolatban van, a kisebbség nyelvét ismerő személyt alkalmazzanak. A végül elfogadott "finomított" változat viszont csak annyit mond ki, hogy kötelező ilyen személy alkalmazása, ez pedig akár egy, az illető kisebbség nyelvét ismerő rendőrre is korlátozódhat. /P. J. A.–Sz. K.: Döntött a képviselőház: Magyar nyelvet ismerő rendőrök. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Több téma is szerepelt a febr. 19-i RMDSZ–SZDP kiértékelésen. Megegyeztek a 90/100-as kormányrendelet azon passzusának eltörlésében, amely a helyi tanácsok hatáskörébe utalja át az utca- és az intézménynevek meghatározását, és amely ilyen formában ellent mond a helyi közigazgatási törvénynek. Természetesen ismét téma volt a nemzeti szimbólumokra vonatkozó kormányrendelet módosítása oly módon, hogy a nemzeti kisebbségek is használhassák saját nemzeti szimbólumaikat. Szintén egyeztettek a rendőrök jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban, amelyet sikeresen meg is szavazott a képviselőház. Az SZDP tárgyalni fog az egyetem vezetőségével, úgy vélik, ha van politikai akarat, akkor ebben a kérdésben előre lehet lépni. A népszámlálás körüli nézeteltérésekre utalva Borbély László elmondta, a kormánypárt arra hivatkozik, hogy ha 1992-ben is regisztráltak "székely" nemzetiséget, akkor ezt a kategóriát most is el kell különíteni. /Sz. K.: BBTE: Nem feltételes módban fogalmaz az egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A közszolgálati tv és rádió, illetve a hazafiságtól csöpögő újságok egyes munkatársai szerint bolondok azok, akik az egykor elkobzott ingatlanokat visszaszolgáltatják jogos tulajdonosaiknak. Álláspontjuk alátámasztására "ősi" román közmondást is idéznek: Nem az a bolond, aki kér, hanem aki (vissza)ad! Előzőleg Funar és mások a magyaroktól féltették az erdélyi városok központjait, neves épületeit. És úton- útfélen hangoztatott vélekedésük nem maradt visszhang nélkül. Valójában az egykori birtokok és ingatlanok visszaszolgáltatása egész Közép-Kelet- Európában megtörtént, ideje Romániában is európai szinten rendezni ezt a kérdéskört. Történelmi, nemzeti, össznépi "érdekekre" hivatkozva az ingatlantörvény alkalmazása évekig, évtizedekig elhúzódhat. A román közvéleménynek tudomásul kell vennie: Erdélyben a magyarok tulajdonában volt sok-sok ingatlan (köztük történelmi értékű műemlék épület is), melyeket most vissza kell szolgáltatni a jogos tulajdonosoknak, akik majd eldöntik, mi lesz azokkal. Birtokba veszik, vagy a közösség használatába adják. Ne a média, a fogadatlan prókátorok és provokatőrök döntsék el, mit kell s mit nem kell visszaadni. /Ferencz L. Imre: Ki a bolond? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A parlament febr. 19-i ülésén Borbély László képviselő interpellált a marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyében. Marosvásárhely polgármestere, a helyi tanács idevonatkozó határozata ellenére nem hajlandó átvenni a színházat. E feszült helyzet következtében, a színház két művésze, Nicolae Cristache és Szélyes Ferenc művészek febr. 15.-én éhségsztrájkba léptek. Borbély kérte a 2001. évből származó kifizetetlen számlák rendezését, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház jogi helyzetének rendezését, továbbá a fizetéseket az év végéig fedező illetve a szükséges, sürgős javítások elvégzését fedező összeg kiutalását. /(Szász Attila): A képviselőházban történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ülésén kimondták: megvonják támogatásukat az RMDSZ-től. Szilágy megyét konkrétan is nevesítették, Tőkés László püspök szerint az itteni RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, minek folytán késleltetik a Kálvineum visszadását. Erről kérdezte a lap Deák Lászlót, a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnökét. A titkos paktumról kijelentette: amíg az RMDSZ-vezetők a kormánypárttal egyezkednek Zilahon a Kálvineum visszaszerzéséért, addig a tárgyaláson résztvevő RMDSZ-vezetőket szószékből próbálják lejáratni. A zilahi esperes egyszemélyben az "iskolaügy föltalálója". /Fejér László: Téves információkkal vezetik félre a magyar közösséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Markó Béla RMDSZ- elnök febr. 16-án meghívottként vett részt Budapesten a FIDESZ- Kongresszuson. Beszédében megállapította, hogy az elmúlt tíz-tizenkét esztendőben sokáig problémákat tudtak felmutatni, és kevésbé megoldásokat is. Azonban "az utóbbi időben beérni látszik egy olyan nemzetpolitika, amelyben Magyarországnak és az Önök kormányának, de a kárpát-medencei magyar szervezeteknek is fontos érdemük van." "Beérni látszik egy politikai eszközrendszer a térség tagadhatatlanul legnagyobb és legmegoldatlanabb kérdésének, az etnikai-nemzeti kérdésnek a megoldására." Az etnikumközi viszonyok rendezésére lehet konfrontációs stratégiát kovácsolni, de lehet kooperatív stratégiát is építeni. A magyar kormány az utóbbi utat választotta. Ezúttal az erdélyi magyarság képviselete helyet kapott az asztal mellett. "A kedvezménytörvény Magyarország támogató szándékának törvénybe foglalása és a nemzeti együttlét új lehetősége is egyúttal, egyúttal kísérlet az új nemzetfogalom megalkotására. Megszületett az RMDSZ és a román kormánypárt közti megállapodás. "Egy erős, egészséges RMDSZ, amely ezt a megállapodást érvényesíteni tudja, ma a politikai stabilitás egyik fontos tényezője az országon belül és az országon kívül is." Az "erdélyi magyarság helyzete továbbra sem megnyugtató, egyszerre kell szembenéznünk az asszimiláció és a kitelepülés veszélyével. Olyan jogokat kell kiküzdenünk mielőbb, amelyek megerősítenek minket és ott tartanak a szülőföldünkön. Ehhez kell az önálló oktatási és kulturális intézményrendszer, de kell a visszaszerzett tulajdon, kell a gazdasági fellendülés, kell az otthoni munkalehetőség is." /RMDSZ-értékelő a FIDESZ- kongresszuson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Székelyudvarhelyien a febr. 19-i önkormányzati ülésen a városatyák Mircea Dusa prefektus felügyelete mellett kiigazították a januárban megszavazott városi költségvetést. Szász Jenő polgármester kifejtette: a prefektus törvénytelennek tartotta és elutasítja az udvarhelyi tanács azon döntését, hogy a helyi adókat és illetékeket 2002-re csak öt százalékkal emelte, valamint kérte a kormányrendeletben megállapított 31,2 százalékos adóemelést. Végül a tanácsosok kénytelenek voltak megszavazni a prefektus által követelt adóemelést. Szász Jenő a tanácsülést követő sajtótájékoztatón arról számolhatott be, hogy némileg rendeződött a korábban veszélyeztetett szociális és kulturális intézmények sorsa. Pótköltségvetésig a Művelődési Ház 2,6 milliárd, a SZINFO és a TourInfo egyenként 300 millió, a múzeum 1,6 milliárd, a könyvtár 1,7 milliárd, a polgármesteri hivatal pedig 10,4 milliárd lejből gazdálkodhat. /Zilahi Imre: Kiigazított büdzsé. Takaréklángon működő intézmények. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Kolozs megyei RMDSZ ifjúsági szakbizottsága Ifjúsági perspektívák 2002. címmel találkozót szervezett Kolozsváron, a Pro Iuventute székházban, ahol jelen volt a kolozsvári ifjúság színe-java. Kónya- Hamar Sándor, Kolozs megyei RMDSZ elnök-képviselő leszögezte: Az ifjúsági szervezeteket hagyjuk dolgozni, ha azoknak javaslatai, elképzelései az itt élő fiatalok elvárásait kielégítik. A Kolozs megyei RMDSZ-szervezet nem szól bele senki elképzeléseibe, ha azok az identitástudatot erősítik, az itthoni érvényesülést támogatják. Széplaki Attila, a megyei RMDSZ ifjúsági alelnöke megígérte: ahhoz, hogy a közeledést elősegítse, heti rendszerességgel tart majd fogadóórát. Az Agora ifjúsági információs irodát Piskolti Éva irodavezető mutatta be. Kolozsvárt található a Kárpát-medencében az egyik központi Agora iroda, mely hatalmas adatbázisra támaszkodik. Célja az anyaországi kapcsolatok kiépítésének elősegítése. Egri István, az Alapítvány a Civil Szervezetekért igazgatója a civil szervezetek erejéről beszélt. A román Ifjúsági és Sport minisztérium támogatási rendszeréről Nicolaie Rus, a Kolozs Megyei Ifjúsági és Sporthivatal 28 éves aligazgatója szólt. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke arra biztatta a fiatalokat, kezdjenek el politizálni! Nagy szükség van a fiatal képzett, több nyelvet is beszélő politikusra. Hiányzik a generációs váltás. Az ifjak érdekvédelméről Jakab István, a MIT elnöke beszélt. /(Csomafáy Ferenc: Mi tudjuk. MIT akarunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Simon Gábor 1990 óta a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója beszámolt arról, hogy a minisztériumi leiratban első alkalommal hagyták el az opera nevéből az állami szót. A kolozsvári operajátszásnak több mint 200 éves hagyománya van. Itt indult pályája Erkel Ferencnek és itt mutatták be az első magyar zeneszerző, Ruzicska György: Béla futása, című operáját is. Egy idő óta vádaskodások, majd gyalázkodások, szóban és írásban történő feljelengetések történtek az opera és a Tompa Gábor vezette színház társulata között. Simon Gábor leszögezte: örökölték a közös épülethasználatot. Csulak Sándor gazdasági igazgató villámhárítóként is működött a két intézmény között. Csulak Sándor távozása után kezdtek élesedni az ellentétek. Mai napig sincs a két intézetnek gazdasági igazgatója. Tompa igazgató változtatni akart: másképp legyen az iroda beosztása, a fizetési beosztások. Tompa Gábor igazgató sajnos, feszültséget teremt a két szekció közt állandó, ismétlődő feljelentgetéseivel, melyeket a minisztériumig küldözgetett. Simon bármikor hajlandó civilizált körülmények között tárgyalni. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvári Magyar Opera és a cirkusz, ami körülötte kialakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei, Szélyes Ferenc és Nicolae Cristache öt nap után sem mondtak le az éhségsztrájkról. Tiltakozó akciójukhoz két román színművész is csatlakozott. Kincses Elemér, a Tompa Miklós Társulat rendezője azt javasolta, ha a politikusok képtelenek Bukarestben megoldást találni a vásárhelyi színház gondjaira, az éhségsztrájkolókat ültessék mentőkocsiba, és szállítsák őket Strasbourgba. Febr. 19-én Borbély László képviselő interpellált színházügyben, febr. 20-án pedig a heti kormányülés keretében tárgyalnak a teátrumról. Ígéretet kaptak, hogy a visszautalják a színházat a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe. /Szucher Ervin: Újabb éhségsztrájkolók Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

A legtöbb iskolában a vallásóra az órarendben szerepel, mint bármelyik más tantárgy. Kötelezni azonban senkit sem köteleznek, hogy részt vegyen rajta. Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium igazgatója arról tájékoztatott, hogy diákjainak 95 százaléka katolikus, járnak vallásórára. A református és unitárius felekezethez tartozó diákok számára évfolyamonként összevont órákat tartanak az illető felekezetek lelkészei. Hegyi István református lelkész: az 1–6. osztályosoknak az iskolában tartják a hitoktatást, igaz, órarenden kívül, mert kevés gyermekről van szó. A beiskolázott gyerekek mind járnak az órákra. /Takács Éva: Vallásóra az iskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

Már csak pár nap van hátra addig, amíg a különböző nemzetiségek szervezetei megnevezhetik azon képviselőiket, akik a népszámlálási folyamat megfigyelői lehetnek. Az ismert szatmári statisztikus, Benedek Gyula, a megyei népszámlálási bizottság tagja elmondta: az RMDSZ mindeddig nem élt a felkínált, a Szatmár megyei magyarság szempontjából is oly fontos lehetőséggel. Jóllehet ő ennek fontosságáról többször is szólt, hivatalosan nem nevesítette megfigyelőit, s félő, hogy erre már nem is lesz lehetősége. Ugyanakkor példaként említette az ukránokat és a zsidókat, akik jóelőre gondoskodtak erről, bár megyei viszonylatban is igen kicsi, mindössze párszáz lakost kitevő kisebbségnek számítanak. (Sike Lajos): Az RMDSZ még nem nevezte meg népszámlálási megfigyelőit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A dési Amicitia Baráti Társaság és Tokaj város szoros baráti kapcsolatát a fiatalok művelődési-tudományos vetélkedői is erősítik. Minden év februárjában — az idén immár hatodik alkalommal — Désen az Amicitia szervezésében az 1. és 5. Számú Általános Iskolák magyar tagozatos nyolcadikosai történelmi versenyt tartanak. A II. Rákóczi Ferenc és kora történelmi vetélkedőfebr. 16-án öt fordulóból állt. A színvonalas rendezvény eredményeként hat diák utazik márciusban Tokajba a II. Nemzetközi Rákóczi Ferenc Történelmi Vetélkedőre. /Lukács Éva: Történelmi vetélkedő Désen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A Külügyminisztérium jóváhagyta a magyarországi Tokajjal és Balassagyarmattal aláírandó testvérvárosi szerződés szövegét, közölte Balogh Réka, a dési polgármesteri hivatal külügyi kapcsolatok irodájának képviselője. /Lukács Éva: Testvérvárosok: Tokaj és Balassagyarmat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Több erdélyi város után a múlt hét végén Sepsiszentgyörgyön is megnyitotta regionális irodáját a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság. A megnyitón részt vettek a városi és megyei önkormányzat képviselői mellett a Kis és Középvállalkozók háromszéki szövetsége, az ASIMCOV, a kereskedelmi és iparkamara megyei elnöke és természetesen a befektetési társaság magyar képviselői. A sepsiszentgyörgyi iroda vezetője Ferencz Csaba lett. /ITDH-iroda Sepsiszentgyörgyön is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Az Erdélyi ’56-osok Bajtársi Társaságát a magyarországi kedvezménytörvény ürügyén elszabadult nemzetellenes indulatok, torzítások, hazugságok nem hagyhatják közömbösen. Most, amikor az anyaország és az egész nemzettest érdekében akarja összegyűjteni az idegen sorsra ítélt nemzettársakat, a jelenlegi magyarországi ellenzék az anyaország kevésbé tájékozott polgárait alattomos módon e törekvés ellen hangolja. De hiába teszi! Azok, akiket az évszázadok sújtó balsorsa egy táborba tömörített, együtt maradnak most is, és kéz a kézben talán elkerüljük, hogy egy nép a Kárpát-medencéből eltűnjön a történelem temetőjében. A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége nevében Török József, Puskás Attila, Bara Lajos, Páll László, Salamon László, Nagy Benedek. Az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság nevében Józsa Árpád Csaba elnök /Állásfoglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

Febr. 19-én Kolozsváron a Protestáns Teológia dísztermében a polgári fórum vendége volt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár volt. Mózes Árpád, evangélikus püspök köszönetet mondott a magyar kormánynak azért, hogy végre nemcsak a templom képezi anyanyelvünk mentsvárát, hanem az egyetem és a média is csatlakozott e nemes feladat teljesítéséhez. Kónya-Hamar Sándor megköszönte Németh Zsoltnak azt, amit a státustörvény kidolgozásakor fogalmazott meg, miszerint a határon túli magyarok is váljanak nemzetpolgárrá. A megyei RMDSZ-elnök kifejtette: ő a kétmilliomodik igazolványt szeretné átvenni, ami azt bizonyítaná, hogy a szövetség jó munkát végzett, és egyben mindenki meggyőződne a magyarság valós létszámáról. Németh Zsolt elmondta: az EU eredetisége abban rejlik, hogy képes volt felszámolni a nemzetállami kereteket. Az EU-tagság kibővítése nem a határok véglegesítését jelenti, hanem annál inkább azok megszüntetését, ezért a románok aggodalmai alaptalanok. Németh Zsolt nem látja indokoltnak a magyar igazolvány kiváltása körüli pszichés félelemről szóló jelentéseket, úgy véli a rendszerváltás óta fokozatosan csökkentek a kisebbségi nemzetiségvállalással kapcsolatos félelmek. Az államtitkár felkereste a Video-Pontes készülő új stúdióját, amely képes lesz a magyarországi közszolgálati televíziókat — a Magyar Televízió 1-es és 2-es műsorát, illetve a Duna Tv-t — rendszeres tudósításokkal, háromkamerás felvételekkel és élő közvetítésekkel hamarosan ellátni. /B. Á.–B. T.: Németh: Indokolatlanok a magyar igazolvány kiváltotta pszichés félelmek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Németh Zsolt politikai államtitkár febr. 20-án Szatmárnémetibe látogatott. Határ menti helyzete miatt Szatmár megye kiemelt fontossággal bír Magyarország számára – hangsúlyozta az államtitkár. Németh Zsolt tárgyalássorozatát Gheorghe Ciocan kormánybiztosnál kezdte, ezt követően a megyei önkormányzat elnökével, Szabó Istvánnal találkozott. Az államtitkár ellátogatott az RMDSZ-székházba is, ahol a szövetség megyei és városi vezetőségével folytatott megbeszélést. A sajtóértekezleten Németh Zsolt beszámolt a tárgyalásokon terítékre került kérdésekről, a határ menti együttműködés lehetőségeiről. A megye elöljáróival folytatott tanácskozáson szó esett a határátkelőhelyek helyzetéről is, közöttük a Csanálos–Vállaj közöttiről, amelynek megnyitásához a PHARE–CBC programon keresztül lehetne támogatást nyerni. A határátkelőhelyek mellett másik kiemelt kérdés – folytatta Németh Zsolt – a kis- és középvállalkozások támogatása. Szatmár megye azért is fontos a számunkra – folytatta az államtitkár –, mert itt nagy számban él magyar kisebbség. Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége az, hogy gondoskodjék a határain túl élő magyarokról. Kedvezőtlen tendencia, hogy a Szatmár megyei magyarság nagy arányban vándorolt ki az utóbbi években Magyarországra, illetve nyugati államokba. Lehetőség szerint szeretnénk megfékezni, illetve lelassítani ezt a folyamatot. Ez elsősorban gazdasági téren lehetséges" – fejtette ki az államtitkár. Németh Zsolt elmondta, hogy lecsillapodtak a kedvezménytörvény miatti felhevült érzelmek, másrészt dinamikusabbá vált a magyar–román kapcsolatrendszer, amire jó példa az az előrehaladás, amelyet a magyar–román vegyes bizottság budapesti ülésén sikerült elérni. /Ágopcsa Marianna: A határátkelőkről is tárgyalt. Szatmárnémetibe látogatott Németh Zsolt államtitkár. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./ Tőkés László tiszteletbeli elnök és Pécsi Ferenc Szatmár megyei parlamenti képviselő részvétele nélkül Németh Zsolt nem hajlandó részt venni a lakossági fórumon - tájékoztatták néhány nappal ezelőtt a nyilvános találkozót szervező Szatmár megyei RMDSZ–t. Ilyés Gyula megyei elnök elmondta: az RMDSZ számára viszont akkor lett volna elképzelhetetlen a lakossági fórum megtartása, ha azon — az államtitkár kérésének eleget téve —, a parlamenti frakcióban frissen megalakult Polgári Szárny tagjaként Pécsi Ferenc lett volna az egyik fő meghívott. A Szatmár megyei RMDSZ örömmel fogadta Németh Zsolt látogatásának hírét és a tiszteletbeli elnök részvétele ellen sem emelt kifogást, ám a reformpárti nézetek szerepeltetése esetén az már elfogadhatatlannak tűnt a számára, hogy magára vállalja a fórum szervezését is, javasolva, hogy tegyék meg azt mások — tette hozzá Ilyés. "A lakosság részvételével tartott beszélgetés remek alkalom lett volna az emberek kíváncsiságának kielégítésére, ám hogy az RMDSZ fordítson arra időt és energiát, hogy helyt adjon saját belső ellenzékének megnyilvánulásaira, az teljességgel elképzelhetetlen" — fűzte hozzá a megyei elnök. /(princz): Miért maradt el a lakossági fórum? Ha nincs Tőkés és Pécsi, nincs lakossági fórum sem. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 21./

Románia a jövő hónapban hivatalosan is visszafogja idei GDP növekedési várakozását, de továbbra is azzal számol, hogy gazdaságnövekedési üteme nem lesz kisebb 4,5 százaléknál. Nem végleges adatok szerint tavaly a román GDP 4,9 százalékkal nőtt. A Reuters által megkérdezett elemzők 4,1 százalékos román gazdasági növekedésre számítanak az idén. /Visszafogják az idei GDP növekedést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Heves tiltakozással fogadta a parlamenti ellenzék azt a képviselőházban megszavazott törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy azokon a településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, a rendőrség az illető kisebbség nyelvét ismerő rendőröket is alkalmazzon. A javaslat az RMDSZ részéről származott, amelyet a kormánypárt is támogatott. A Nagy-Románia Párt nemzetárulásnak tartja a törvénytervezetet, amelyet minden valószínűséggel elfogad majd a szenátus is. - Jelenleg is vannak magyar rendőrök, tehát a törvény nem hozna újdonságot a rendőrség életében – jelentette ki Teodor Pop Puscas, Kolozsvár rendőrparancsnoka. Adrian Marian, a rendőrség szóvivője körülbelül 10 magyar rendőrről tud, de ilyen irányú pontos kimutatásaik nincsenek. A Kolozs megyei rendőrök összlétszáma 1600, ez a szám tehát nem tükrözi a magyarság számarányát. - Funar, Kolozsvár polgármestere A város méltatlan embere címmel illetné Ioan Rus belügyminisztert, a SZDP kolozsvári elnökét, amiért elfogadta az RMDSZ-szel szembeni alárendeltségi viszonyt, és támogatja mintegy 5000 román rendőr magyarosítását. Funar azt javasolta a belügyminiszternek, hogy költözzön magyarlakta vidékre, Sepsiszentgyörgyre vagy Csíkszeredába, de mivel ezek mégiscsak román területek, jobb lenne, ha egyenesen Budapestet választaná - áll Funar közleményében. /Balázs Bence: Magyar rendőrök kerestetnek. Kolozs megyében 1600-ból tíz a magyar. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Tizenhét román és 40 magyar üzletember részvételével tartottak febr. 18-án magyar–román üzleti fórumot Budapesten. Erre a román külügyminiszter látogatása nyújtotta az alkalmat. A fórumra a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) székházában került sor. Spányik Péter, az ITD Hungary vezérigazgató-helyettese felhívta az üzletemberek figyelmét arra, hogy a szervezet Magyarországon 12 regionális irodát, a környező országokban 10 képviseleti irodát, a világ különböző részén pedig 35 kereskedelmi irodát működtet a kereskedelemfejlesztés, illetve befektetés-ösztönzés érdekében. 2001. I–XI. hónapjában a Romániába irányuló magyar kivitel 701,4 millió dollárt tett ki, ami 33,6 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A Romániából származó magyar behozatal a múlt év január és november között 332,9 millió dollár volt, ami 12,2 százalékos emelkedés 2000 első tizenegy hónapjához képest. /Magyar–román üzleti fórum. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Eltűnik a Sapientia-EMTE csíkszeredai szakáról a vidékfejlesztési szak, mert a szakminisztérium 2002-től érvényes lajstromában nem szerepel ez a szakosítás. A kar vezetősége hosszas vita után úgy döntött, hogy helyette alkalmazott szociológiára iratkozhatnak be a diákok. Tonk Sándor rektor szerint a kényszerű intézkedés nem változtatja meg lényegesen a tantervet. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai kar dékánja megerősítette a Krónika értesüléseit, miszerint a kari tanács ülésén szoros eredmény született: öten szavaztak az új szak beindítása mellett, négyen ellene. A kari tanács döntéséről megoszlanak a vélemények. Papp Előd, Csíkszereda alpolgármestere kifejtette: semmi értelme, hogy Csíkszereda is kitermeljen évi ötven szociológust, hiszen azok is alig találnak állást, akik jelenleg Kolozsváron végeznek. Kolumbán Gábor dékánhelyettes szerint az új környezetmérnöki szak indításával nem tűnne el közgazdász vidékfejlesztők képesítése. Tonk Sándor, a Sapientia-EMTE rektora kifejtette: nem tartja méltányosnak az engedélyezett szakok listájának állandó megváltoztatását, és a szaktárca döntése ellen több felsőoktatási intézmény is tiltakozott. További változás, hogy jövőre az egyetemen az agrárgazdaságtan szakból környezetgazdaságtan szak lesz. /Rédai Attila, Salamon Márton László: Vidékfejlesztés helyett szociológia. Vitát szült az EMTE csíki karának döntése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A vizsgára jelentkezett diákok fele kapott átmenő jegyet – tájékoztatott dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karainak dékánja. A dékán a sikertelenség okát részben azzal magyarázza, hogy pl. a közgazdasági szakon két nehéz vizsgával kellett megbirkózzanak a hallgatók – a mikroökonómiával és a matematikával –, a bölcsészhallgatók számára pedig a román nyelv és irodalom, illetve az angol nyelv bizonyult nehéz vizsgának. Lányi doktor nem fél attól, hogy a magas követelményszint elriasztja a diákokat. /Sarány István: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A vizsgaidőszak tanulságai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Derűlátó az Európa Tanács csángójelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa. Romániának nincs más választása, tiszteletben kell tartania a nemzetközi egyezményeket – jelentette ki a Krónikának adott interjúban. Asunmaa következetesen az anyanyelv szót vagy a csángó nyelv kifejezést használja, mert úgy véli, a csángók mindennapi nyelve tulajdonképpen egy nyelvjárás, és ez a nyelvjárás eltér az irodalmi magyar nyelvtől. Asunmaa tudja, hogy Romániában megoszlanak a vélemények a csángók eredete, története, nyelve tekintetében. A közös vélemény kialakításához elég dokumentum létezik. /Gazda Árpád, Moldován Árpád Zsolt: Romániának nincs választása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A kovásznai tanács RMDSZ-frakciója és a román pártok képviselői egyezséget kötöttek az anyanyelv használatáról a tanácsüléseken: a tanácsüléseken ezután magyarul beszélnek azzal a feltétellel, hogy a polgármesteri hivatal biztosítja az elhangzottak lefordítását román nyelvre. /(bodor): Kovászna. Megegyezés az anyanyelvhasználatról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház négy művésze / Szélyes Ferenc és három román kollégája/ ferbr. 20-án abbahagyta az éhségsztrájkot. Tiltakozásuk megszakítását azután döntötték el, hogy a kormány ígéretet tett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház helyzetének tisztázására: az intézményt a megyei önkormányzat hatáskörébe utalják. A miniszter vállalta, hamarosan törleszti a múlt évi adósságokat is. A szinte egy hétig éhségsztrájkkal tiltakozó színészek a Krónikának elmondták, noha a mentő szállította el őket, most már jól érzik magukat, kitartásuk nem volt hiábavaló. /Szucher Ervin: Abbahagyták az éhségsztrájkot. Bukarestben rendeződik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház sorsa. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Febr. 13-e és 18-a között Kaposváron immár a hetedik alkalommal szervezték meg a hagyományos évi Nemzetközi Turisztikai Kiállítást és Konferenciát. A Somogy Megyei Közgyűlés ez alkalommal biztosította egy Hargita megyét bemutató stand költségeit a kiállításon, míg a Csíkszereda- Kaposvár testvérvárosi kapcsolat révén a kaposvári városi önkormányzat a maga során a vendéglátás költségeivel járult hozzá a részvételhez. A Kapos-Expón jelen volt a csíkszeredai és a székelyudvarhelyi Turinfo iroda, a Hargita Turisztikai Egyesület, ugyanakkor elvitték a gyergyói és a kovásznai turinfo irodák, valamint több Maros megyei turisztikai cég bemutatkozó anyagait. /(Daczó Dénes): Hargita is bemutatkozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

A Volt Munkaszolgálatos Katonák Érdekvédelmi Szövetsége már két éve törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe, amelyben bizonyos juttatásokat kértek. Ezt a törvénytervezetet a szenátus 2000. okt. 10- én megszavazta, majd átadta a képviselőháznak, ahol azóta is megvitatásra vár. A Szövetség vezetőtanácsa úgy látta, hogy Erdélyben nem elég erősek, ezért felhívást intéztek az ország többi megyéjéhez is. Így alakult meg idén febr. 6-án Bukarestben is a Kényszermunka-szolgálatos Katonák Érdekvédelmi Szövetségének fiókszervezete. Kérésüket eljuttatták Markó Béla szövetségi elnökhöz is, és kértük ügyük támogatását. /Buzogány Dénes és Zsigmond Károly: Lesz-e kárpótlás vagy sem? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

A középkor és a reneszánsz-kor latin és magyar nyelvű liturgikus zenéjéből kínál válogatást a Schola Gregoriana Monostorinensis /Kolozsvár/ énekegyüttes febr. 22-én Kolozsváron, a Ferences-templomban. /Hangverseny. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Kolozsváron az Unitárius Kollégium Bolyai János Napot rendezett. A versenyben a diákok elméleti, logikai és játékos matematikai feladatokkal birkóztak meg. /Szabó Csaba: Bolyai Nap az Unitárius Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./