Jó egy éve számítógépes kalózháború folyik a világhálón a román és a magyar nacionalisták között — írta febr. 14-i számában a Ziua című román napilap. A háborút egy kolozsvári román fiatalember indította tavaly februárban, aki tagja az Új Jobboldal elnevezésű szervezetnek, és barátaival együtt nagyon zavarónak tartja, hogy egy "nemnemsoha.hu" elnevezésű honlapot találtak. Ez a honlap annyira felháborította őket, hogy azonnal megpróbálták feltörni, de csúfos kudarcot vallottak. Szlovák hackerek ajánlották fel internacionalista támogatásukat. Az újabb támadás novemberben sikerrel járt. Betörtek a honlapra, és onnét készülőben lévő románellenes akciók szupertitkos dokumentumait töltötték le. Hazafias kötelességtudattól vezérelve a "zsákmányt" eljuttatták a román titkosszolgálatnak, az SRI-nek. A kolozsvári kalóz legnagyobb meglepetésére a román hatóságok az ő otthonában jelentek meg és lefoglalták számítógépeit. Az SRI már korábban többször nyilvánosan bejelentette: szorosan figyelik az Új Jobboldal minden lépését. Ez a főként fiatalokat tömörítő szervezet eddig cigány- és magyarellenes röplapok terjesztésével foglalkozott Erdélyben. A kolozsvári hacker jelezte: most mások folytatják a harcot: egy konstancai csoport a "trianon-tarsasag.hu" honlapot vette célba. /Internet — román és magyar nacionalisták háborúja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Fodor Sándort választotta meg az újonnan alakult EMIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) elnökének. Fodor elmondta, hogy jó kapcsolatban akarnak lenni a Romániai Írók Szövetségével, a Magyar Írók Szövetségével vagy a Romániai Magyar PEN Központtal, de az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvánnyal is, amelynek vezetője és mindenese egy személyben Lőrincz György, a kiváló prózaíró, Fodor jó barátja. /Bodoki Árpád: Beszélgetés Fodor Sándorral, az újonnan alakult EMIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) elnökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./ Márkus Barbarossa János, külföldön élőként fontosnak tartotta Erdélyben az E-MIL megalakítását. Egy érdekvédelmi szervezet nélkülözhetetlen, viszont a táborokra szakadás mindeddig meggátolta ennek létrehozását, magyarázta döntését. Számításai szerint közel ötven tagja lehet az E-MIL-nek. /Nagyálmos Ildikó: Mozgékonyabb és könnyebben kezelhető. Interjú Márkus Barbarossa Jánossal, az Erdélyi Magyar Írók Ligája ötletgazdájával és kivitelezőjével. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 15./

Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségsorozatot rendeznek minden magyarlakta területen. Szatmár megyében a Szent István Kör is bekapcsolódik a megemlékezések szervezésébe, jelezte Thoroczkay Sándor, a kör elnöke. Kossuth életének jelentősebb momentumait felidéző előadásokat szerveznek. Szeptember 19–én Bartha János debreceni egyetemi tanár tart majd előadást. Az emlékév programjai között szerepel egy Kossuth–emlékplakett kiadása is. /Elek György: A Szent István Kör is készül a Kossuth–évre. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 15./

A millecentenárium alkalmából az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet-, Nyelv-, és Történettudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) közösen tudományos konferenciát rendezett Kolozsváron 2000. október 13–14-én, amelyen harminc Kolozsvár-központú szakdolgozatot mutattak be neves történészek, irodalomtörténészek és más kutatók. Az akkor elhangzottak kötet formájában is megjelentek: Kolozsvár 1000 éve. Kiadja az EME és az EMKE, 2001, Kolozsvár. A Kolozsvár 1000 éve szerzői névsora: Egyed Ákos, Csetri Elek, Kiss András, Pozsony Ferenc, Vekov Károly, Kovács András, Kovács Kiss Gyöngy, Balázs Mihály, Papp Ferenc, Jeney-Tóth Annamária, Sipos Gábor, R.Várkonyi Ágnes, Bíró Gyöngyi, Magyari András, Egyed Emese, Benkő Samu, D. Tóth Béla, Kötő József, Pölöskei Ferenc, Sas Péter, Gaal György, Balogh Ferenc, Benkő András, Dávid Gyula, Csucsuja István, Nagy Mihály Zoltán, Vincze Gábor, Pillich László, Wanek Ferenc. /Szabó Csaba: Emlékhatáresetek. Kolozsvár 1000 éve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Farkas Árpád erdélyi magyar költő és Ernesto Rodrigues portugál költő-műfordító kapta az idén a Balassi Bálint-emlékkardot, az irodalmi díjat febr. 14-én adták át budapesten, a Gellért Szállóban. A Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpádnak Ladocsi Gáspár katolikus püspök, Ernesto Rodriquesnek pedig Makovecz Imre építész nyújtotta át az 1997 óta - hagyományosan Bálint napján - adományozott kitüntetést. A reneszánsz művész nevét viselő társaság bírálóbizottsága - melynek Makovecz Imre az elnöke - annak a költőnek adományozza a középkori szablya korhű másolatát, Fazekas József bonyhádi kovácsmester munkáját, akinek líráját méltónak tartja Balassi életművéhez. /Balassi Bálint-emlékkard Farkas Árpádnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./

A Tanügyminisztérium 1955-ben minden indoklás nélkül megszüntette a székelykeresztúri tanítóképzőt, és helyébe gyermekotthont létesített. Az otthon első nemzedéke a kézdivásárhelyi és csíksomlyói gyermekotthonokból hozott 120 növendék volt. Az intézet növendékeinek száma évről évre nőtt, a csúcsot az 1984–85-ös tanév jelentette, amikor a gyermekotthonnak 647 növendéke volt. Abban az évtizedben vált ez az intézet Románia legnagyobb magyar gyermekotthonává. Az intézet legutóbbi történetében fontos dátum volt 1994. május 20., ugyanis ekkor vette fel az 1848–49-es szabadságharc hősének, Zeyk Domokosnak a nevét, ugyanakkor leleplezték az intézet előtt lévő Zeyk Domokos-szobrot is. Egy másik fontos dátum 1998 júniusa. Ekkor az 1997/26-os számú sürgősségi kormányrendelet és több kormányhatározat alapján Romániában a gyermekotthonok a Tanügyminisztérium hatásköréből a megyei tanácsok rendelkezésébe kerültek, ez történt a keresztúri gyermekotthonnal is. Hargita Megye Tanácsának határozata értelmében 2002. végéig fel kell számolni a székelykeresztúri Zeyk Domokos Gyermekelhelyező Központot. Eddig négy pályázatot nyújtottak be a Pharehoz azzal a céllal, hogy a nagy árvaházat kisebb, családias központokra cserélhessék. Bodó József, a központ igazgatója elmondta, hogy a jelenlegi 196 növendékből 155-160 családi házakba fog kerülni. A múlt évben megnyert Phare-program alapján 20 házat vásárolnak Székelykeresztúr, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós környékén, és ezeket családi otthonokká alakítják át. Általában 8–10 gyermek, 3 nevelő és egy kisegítő alkalmazott kerül egy-egy otthonba. A városi iskolaigazgatók ebben az épületben látják a székelykeresztúri szakmai oktatás bázisának kialakítási lehetőségét. /László Miklós: Megszűnik a gyermekotthon. Családokhoz kerülnek a keresztúri árvák. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 15./

Angyaloson febr. 9-én búcsúztatták a farsangot: a Forró Elek Általános Iskola tanulói és az óvodások hanulatos karnevállal szórakoztatták a szülőket, gyerekszíndarabot is bemutattak. A kicsik karneválját a felnőttek hagyományos kosarasbálja követte. Nagy probléma, hogy régóta nincs ivóvize az iskolának és óvodának. Az egykori tulajdonos örököse visszaigényelte az iskola épületét, ahova 30 óvodás és 33 iskolás jár. Angyaloson sokan igénylik a magyar igazolványt. Az egyház keretén belül működő IKE-csoport fiataljai egy színművet tanulnak, melyet be szeretnének mutatni a faluban és a környéken. /(kisgyörgy): Mi újság Angyaloson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

A történelem Trianon után nyolcvan év s a II. világháború után közel fél évszázad múltán most lehetőséget kínált, hogy a szétdaraboltság lelki sérüléseit valamennyire enyhítse, ez a magyar igazolvány. "Miközben ,,odaát" a hatalomra éhes ordasfalka ordít, acsarkodik ellene, olyan modorban is, amit még Rákosi Mátyás sem engedett meg magának. Ezek kavarják újfent a gyűlölködés feneketlen örvényeit. Kényelmetlenek vagyunk számukra, s van rá eset, hogy lelki fogva tartóink érzékenyebbek a dolgainkra, mint a nemzet egésze ellen támadó hol rafináltan okos, hol megtévesztett ostoba sereg. És még kényeskednek is egyesek, ha fél szájról elröppen egy kiprovokált hazaárulás szó, ami — bárhonnan nézvést, mondtuk már — tulajdonképpen nemzetárulás." – állapította meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A feneketlen gyűlölet örvényei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Sikerrel mutatta be a nagyváradi Kiss Stúdió Kocsis István Bolyai János című drámájátfebr. 9-én a váradrogériuszi református templomban. A Bolyait alakító Varga Vilmos színművész és dramaturgiai segítője, Kiss Törék Ildikó a nagyváradi színikritikusok elismerését elnyerte. /Bolyai Jánost ünnepelték Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Febr. 8-án megnyílt Gyergyószentmiklóson Márton Árpád gyergyóalfalvi születésű, Csíkszeredában élő festőművész gyűjteményes kiállítása. A művésznek Gyergyószentmiklóson ez a harmadik egyéni tárlata. A megnyitón Gaál András, a festőművész jóbarát emlékezett életútjukra és a párizsi Magyar Házban tavaly rendezett közös kiállításukra. Fellépett a Domokos Pál Péter női kórus fellépése, majd a szülőfalu, Gyergyóalfalu szintén Domokos Pál Péter nevét viselő egyesületének citerazenekara és néptáncegyüttese. /Márton Árpád a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Két éve alakult meg a Fűszál együttes. Első kazettájuk, a Tízezer mérföld sikeres lett. Kialakult a végső, 6+1-es felállás. 2000. decemberében volt az első koncertjük. Az együttes tagjai erdélyi unitárius fiatalok, tervezik unitárius költők verseinek megzenésítését is. /Demény Péter: Beépítetlen erkélyen nőtt ki a Fűszál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Febr. 15-én újabb nagygyűlést tartott Marosvásárhelyen a színház szakszervezete, mert az átutalt központi költségvetési pénzalap a színház ügyét távolról sem rendezi. Béres András, a magyar tagozat művészeti igazgatója beismerte, a helyzet valóban tarthatatlan Nicolae Cristache úgy döntött, hogy éhségsztrájkba kezd. A szabad szakszervezet alelnöke, Szélyes Ferenc színművész is a kollégájához csatlakozott, ketten tiltakozó éhségsztrájkba kezdtek. /(lokodi): Tiltakoznak a színházi szakszervezeti vezetők. Éhségsztrájkba kezdett Nicolae Cristache és Szélyes Ferenc színművész. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

Budapesten febr. 14-én kezdődött a kétnapos nemzetközi kerekasztal-konferencia Politikai szélsőség és etnikai kapcsolatok az új évezredben címmel, melyet az amerikai központú Project on Ethnic Relations és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közösen szervezett. A rendezvényen magas rangú romániai, szerbiai szlovákiai és magyar kormánytisztviselők, valamint neves amerikai és nyugat-európai politikusok és szakértők vesznek részt. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár megnyitójában hangsúlyozta: reméli, hogy a szlovákiai választási kampányban nem kap jelentős szerepet az aggasztó magyarellenes hang, amely a kedvezménytörvénnyel összefüggő pozsonyi parlamenti vitában előfordult. Németh Zsolt felszólalásában kiemelte: a politikai szélsőségek akkor nyerhetnek igazán teret, ha azt a média engedi. - Igazi programra, hosszú távú stratégiára és önfegyelemre van szükség a politikai szélsőségekkel szemben. A politikai erők feladata a szélsőséges jelenségek elszigetelése és kioltása - mondta Németh Zsolt. Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke, volt román külügyminiszter arról beszélt, hogy nemcsak a szélsőséges jelenségek, hanem annak gyökerei ellen is fel kell lépni. Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok budapesti nagykövete azt emelte ki hozzászólásában, hogy a régióban élő különböző népeknek meg kell találniuk az utakat a békés együttéléshez, amit az elmúlt tíz esztendő történései is igazoltak. A kétnapos tanácskozáson részt vesz többek között Zarko Korac szerbiai miniszterelnök-helyettes, Ján Carnogursky szlovák igazságügy- miniszter, Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora. /Konferencia a szélsőségekről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete kérésére dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke szervezésében került sor febr. 15-én az RMGE országos és megyei vezetőinek, valamint Natea Ovidiu, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkárának és miniszterhelyettesének találkozójára. Az RMGE részéről a találkozón részt vett Sebestyén Csaba országos elnök, Bodó Géza országos vezetőségi tag, Csomos Attila megyei elnök, valamint Máthé László megyei alelnök. A megbeszélésen áttekintették a mezőgazdasági szubvenciók problémakörét, valamint az RMGE által évek óta beindított oktatás legitimitásának problémáit. A szakemberek áttekinthetőbb mechanizmusokat kerestek a mezőgazdasági gondok megoldására. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott febr. 15-i távértekezleten kérte, hogy a helyi választottak esetében foganatosított korlátozásokról szóló sürgősségi kormányrendelet értelmében a prefektúrák terjesszék ki az ellenőrzést a megyei és helyi tanácsok első- és másodfokú hozzátartozóira is. Kolozs megye prefektusa elmondta, hogy a kolozsvári Polgármesteri Hivatal tanácsosai nem vetették alá magukat a rendeletben előírt ellenőrzésnek és kérte az illetékes szervek közbelépését. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter szerint a szabályokat "nem kommentálni, hanem alkalmazni kell". Kifejtette, hogy a kolozsvári helyzet rendezésére közbe kell lépnie a Számvevőszéknek és a megyei Pénzügyőrségnek. /Cozmanca: Kolozsváron is érvényes az összeférhetetlenség. Havi összesítés a korrupciós ügyekről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Több mint 160 ezer jogellenesen államosított ingatlanra nyújtottak be visszaigénylési kérvényt Romániában: közel 91 ezer természetbeni visszaigénylés és valamivel több mint 62 ezer kárpótlási kérelem érkezett. A 91 ezer természetbeni visszaszolgáltatásra vonatkozó kérelmek közül összesen 1379 esetben született megoldás. Kolozsváron közel 2800 igénylést iktattak, ebből alig 50 esetében döntöttek a visszaszolgáltatás vagy kártérítés mellett. A pénzbeni kárpótlásról egy miniszterközi bizottság dönt majd, ezek nagyságát, illetve a visszaszolgáltatás módszertanát egy újabb törvény tartalmazza majd, amelyet a kormány legkésőbb 2003 februárjáig kell hogy elfogadtasson és életbe léptessen. Mint ismeretes, a kormány ígéretet tett arra is, hogy az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását külön törvényben rendezi. Az RMDSZ-szel történt egyeztetéseket követően eldőlt: e törvénytervezet megegyezik majd azzal, amelyet az RMDSZ a magyar történelmi egyházakkal közösen dolgozott ki, s amelyet a Szövetség benyújtott már mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban. /Lassan halad az ingatlan-visszaszolgáltatás. 91 ezer természetbeni, 62 ezer kárpótlási kérelem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A Nagy-Románia Párt már tavaly decemberben benyújtotta Bukarest 2. kerületi törvényszéken az RMDSZ betiltását kérő "vádiratát". Ebből idézett a napilap. Az RMDSZ a románok lelkét mérgezi, aláásta a román állam alapjait egyetlen bevallott céllal, hogy gazdaságilag gyarmatosítsa Erdélyt s elszakítsa azt Romániától. Az RMDSZ VI. kongresszusán /1999-ben/ romániai magyar nemzeti közösségről volt szó etnikai kisebbség helyett. "Az RMDSZ 1989 decemberében alakult meg az erdélyi magyar etnikumúak által a román származású polgárok ellen elkövetett gyilkosságok és agressziók jegye alatt, melyeket "forradalmi akcióknak" álcáztak." "Az RMDSZ által a Hargita és Kovászna megyében folytatott fasiszta típusú etnikai tisztogatás legbeszédesebb példája az a több, mint 20 000 román etnikumú, akiket különböző formában elűztek ezekből a megyékből: fizikai terrorral, írásbeli vagy szóbeli fenyegetésekkel, munkanélkülivé tétellel, a román tanítók és gyermekek teljes elszigetelésével stb." Az NRP hosszan sorolta az RMDSZ bűneit, ezek között szerepel, hogy Kovásznában magyar neveket adnak az utcáknak, köztük a szélsőséges románellenes megnyilvánulású Tamási Áronét is. Az RMDSZ nemzetellenes akciói között van: 1991 júniusában az RMDSZ vezetése Kolozsváron határozatot fogad el, mely megfellebbezi a Trianoni szerződést, és egy Felhívást az EBESZ-hez, melyben megkérdőjelezi a Román Kormány jogát, hogy az erdélyi magyarokat képviselje. 1993. augusztus 5-én az RMDSZ memorandummal fordul az Európa Tanácshoz, melyben ellenzi Románia felvételét ama fórumba, mert "Alkotmánya intoleráns". 1993. dec. 11-én az RMDSZ SZKT-ja Kolozsváron Felhívás az európai közvéleményhez címmel felpanaszolja a magyar kisebbség jogainak beszűkítését, ami hamis állítás. 1995. jan. 31-én, Strasbourgban Frunda György szenátor az Európa Tanács előtt úgymond a "magyar lakosság megalázatásait" idézi. Csapó József (az eredetiben: Joszep) RMDSZ-szenátor kidolgozta a Székelyföld statútumát, ahol léteznie kell egy saját elnöknek, parlamentnek, hadseregnek, rendőrségnek stb. 1992-ben az RMDSZ ellenzi román prefektusok kinevezését Hargita és Kovászna megyékben. Ugyancsak az RMDSZ, 1994-1995-ben polgári engedetlenségi akciókat kezdeményez, melyek az elfogadott tanügyi törvényre reagálva túllépnek bármilyen határt. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként románellenes és irredenta nyilatkozatokat tett, akárcsak Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki odáig jutott, hogy kijelentette: "A dákoromanizmus rasszista ideológia". Az RMDSZ keretében katonai jellegű és hírszerző struktúrák alakultak, a román nemzetbiztonságot védő szolgálatok egyes alkalmazottjait 1500-1800 dollár havi fizetés ellenében beszervezik. A legfrissebb eset a kolozsvári, ahol "bizottság alakult a státustörvény alkalmazásának felügyeletére", egy olyan szervezet, mely idegen a román állam struktúráitól és a nem kormányszintű szervezetek rendszerétől. A román állam autoritásának elvesztése Hargita és Kovászna megyében, mely hatóságelvesztés gyakorlatilag az állami szuverenitás elvesztését jelenti, mint arra Ioan Rus belügyminiszter, Radu Timofte, az RHSZ igazgatója és Ion Stan, az RHSZ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is rámutatott.» /Nagy-romániás "vádirat" Az RMDSZ feloszlatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Frunda György szenátor, az Európa Tanács ellenőrző bizottságának első alelnöke leszögezte: Romániának is, mint bármelyik európai uniós tagjelölt országnak, a lehető legrövidebb idő alatt teljesítenie kell az úgynevezett kommunitárius aquist, azaz csatlakozási feltételrendszert, amely nem kevesebb mint 36 fejezetet jelent. Románia eddig 9-et zárt le, a többi véglegesítése még hátravan. Románián és Bulgárián kívül a többi tíz tagjelölt ország már rég túl van a lezárt fejezeteknek több mint a felén. A további feltételek között van az infláció egy számjegyűre történő csökkentése. Romániában ez harminc százalék fölött van. A másik alapfeltétel a privatizációs folyamat felgyorsítása. Romániában ezen a téren is még sok a tennivaló. Ugyanakkor nem sikerült megoldani a szociális, pénz- és munkaügyi, továbbá a vámrendszerrel kapcsolatos kérdéseket sem, amelyek alapkritériumai a csatlakozásnak. Ha Románia jó ütemben teljesíti az integrációs feltételeket, akkor talán 2008 körül kérheti felvételét az Európai Unióba. Románia kisebbségi kérdésben elindított egy pozitív folyamatot, amit a nemzetközi közvélemény értékel. Hogy a közigazgatásban biztosították az anyanyelvhasználatot, a tanügyben előrelépések történtek, mind ezt bizonyítják. Jóvá kell hagyni az állami magyar egyetemet, meg kell oldani az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, az anyanyelvhasználati lehetőségeket ki kell bővíteni mind az igazságszolgáltatásban, mind pedig a közélet többi területén is. Az Európai Unió fontosabbnak tartja a roma kérdés rendezését,. A statisztikai adatok szerint nagyon magas a romániai roma betörők és bűnözők száma Németországban, Franciaországban és a többi európai uniós tagországban. – "Ha a kormánypárt nem tartja be a protokollumban előírtakat, akkor az RMDSZ nemcsak, hogy felbonthatja a megállapodást, hanem bármikor Nyugat-Európához és az Európa Tanácshoz fordulhat. A nemzetközi fórumok előtt bebizonyíthatja, hogy jóhiszeműen megkötötte a protokollumot, amelynek előírásait betartotta, a másik fél azonban megszegte azokat. Úgy vélem viszont, az RMDSZ-en belül megalakult Polgári Szárny csak gyengíti az egyezmény megvalósításának lehetőségét, az RMDSZ erejét. Veszélyezteti a megállapodásban rögzített célok teljesítését az egyetemtől kezdve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáig." /Papp Annamária: Romániának még várnia kell az európai integrációra. Interjú Frunda György szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Erdély, a Partium, illetve a Bánság hat városában — Temesváron, Nagybányán, Nagyváradon, Aradon, Déván és Besztercén — febr. 15-én bemutatkozott a Sabin Gherman által vezetett Erdély-Bánság Liga. A nagy érdeklődésnek örvendő eseménysorozat Temesváron tetőzött, ahol Sabin Gherman mellett megjelent a sajtóértekezleten az aradi szervezet vezetősége, valamint a nagyváradi és besztercei vezetők is. /Sz. Cs.: Hullámokban a jövő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A Pro Minoritate Alapítvány Veszélyeztetett kisebbségek Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten febr. 15-én, a Károlyi Palota Kulturális Központban. A konferencia fővédnöke Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. Előadások hangzottak el az európai szervezetek szerepéről a nemzeti kisebbségek védelmében, esettanulmányok veszélyeztetett kisebbségi kultúrákról (kiemelten az ural- altáji, arománok), a rendezvény második része a csángókkal foglalkozott: kultúrájukról, nyelvükről, történetükről, érdekképviseletükről, jelenükről és jövőjükről. A konferencián Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke mondott záróbeszédet. A meghívott előadók között volt Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének csángó raportőre, Petrusán György szegedi román tanszékvezető, Cselényi László televíziós filmrendező, a Minoritates Mundi szerkesztője, Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári egyetem docense, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság társelnöke, Bartha András, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Némiképpen a konferenciához kapcsolódik a febr. 16-ra meghirdetett, hagyományos zenés-táncos összejövetel, melyet a Pro Minoritate Alapítvány szervez a moldvai és gyimesi csángó magyarok kultúrája, népszokásai, hagyományai megismertetése szándékával, s amelynek a budapesti Petőfi Csarnok nyújt otthont. A hatodik alkalommal meghirdetett fesztivál fővédnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A hatodik Csángó fesztiválon gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző együttesek lépnek fel Gyimesbükkről, Hidegségpatakáról, Klézséből, Magyarfaluból, Pusztinából, Külsőrekecsinből és Lészpedről. /(Guther M. Ilona): Veszélyeztetett kisebbségek Európában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatásügyi bizottságának alelnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök nemrég megbeszélést folytatott Ecaterina Andronescu nevelésügyi miniszterrel a moldvai csángók anyanyelvi oktatása ügyében. "Megegyeztünk abban, hogy ennek az igénynek a jelenlegi tanügyi törvény 121. paragrafusa értelmében érvényt kell szerezni. Ez kimondja, hogy azoknak a gyermekeknek a kérésére, akik nem részesülnek anyanyelvi képzésben, biztosítani kell az anyanyelv oktatásának lehetőségét. Emellett a közösség valós igényei számára az Európa Tanács legutóbbi ajánlásai alapján is érvényt lehet és kell szerezni" – nyilatkozta Asztalos. A miniszterrel abban is egyetértettek, hogy "illetékességi területén" a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) háborítatlanul kifejtheti tevékenységét. Asztalos Ferenc elmondta, tudomást szerzett arról, hogy a rendőrség nemrég ellenőrzést folytatott Hargita megyében a csángólakta vidéken oktató pedagógusok családjainál. "A csángókérdésre a protokollum alapján a legrövidebb időn belül próbálunk megoldást találni. Mégpedig úgy, hogy ne magánházakban, áldatlan körülmények között, bizonyos hatóságok képviselői által fenyegettetve folyjék az oktatás, hanem intézményesítetten, óra- és tanterv szerint" – szögezte le a képviselőház szakbizottságának alelnöke. - Duma András, a Szeret–Klézse Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta, a Bákó megyei bíróságon febr. 15-én tartották a tanfelügyelőség által a szervezet beszüntetése érdekében indított per első tárgyalását. A tanfelügyelőség szándéka egyértelmű: megfélemlíteni a klézsei Szeret Házban tanuló csángó gyermekeket, és azok szüleit. /Rostás Szabolcs: Megoldást hozhat a protokollum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

A Nastase-kabinet legutóbbi ülésén 112,8 milliárd lejt utalt ki a kormány rendelkezésére álló különleges alapból a "román-moldovai gazdasági és kulturális integrációt elősegítő projektek finanszírozására". Románia 70,5 milliárd lejt fordít arra, hogy a közszolgálati televízió adása a Moldova Köztársaságban az eddiginél nagyobb területen is fogható legyen. Ugyanebből az összegből fedezik egyes műsorok újrasugárzását. A kabinet 4,25 milliárdot szavazott meg a Pruton túli területen működő Román Házak hálózatának kiterjesztésére, illetve könyvek megjelenésének támogatására. További 10,8 milliárd lejt fordítanak különböző román nyelvű kulturális kiadványok megjelentetésére, illetve a hazai román sajtó Moldova köztársaságbeli terjesztésére. A kormány 3,5 milliárd lejjel támogatja a román történelem és kultúra népszerűsítését, és újabb 10,1 milliárddal az oktatást. 5,4 milliárdot szánnak az európai demokratikus értékek propagálására, illetve a civil szervezetek támogatására. A megszavazott 112,8 milliárdból mindössze 7,5 milliárd lej szolgálja a gazdasági együttműködés javítását: 4 milliárd lej a kutatási és környezetvédelmi együttműködést, valamint 3,5 milliárd lejt a stanca-costesti-i közös felhasználású vízi erőmű hatékonyságának növelését. A bukaresti kormány tavaly egymillió dolláros vissza nem térítendő támogatást folyósított Moldova Köztársaság kormányának, ezzel lehetővé tette mintegy hatvanezer Pruton túli számára az útlevél kiváltását. A moldovaiak 2001 június végéig személyazonossági igazolványuk felmutatásával is átléphették a pruti határt. Sokuk számára az útlevélhasználat-kötelezettség július elsejei bevezetésével lehetetlenné vált a Romániába utazás, miután az úti okmány ára a Moldova Köztársaságban meghaladja az országos átlagbér szintjét. A Vasile Tarlev moldovai és Adrian Nastase román miniszterelnök által tavaly júliusban aláírt megállapodás értelmében a román államtól kapott segélyre jogosultak a Romániában tanuló diákok és szüleik, a Prut melletti vidékek lakói, a háborús veteránok, a nyugdíjasok, munkanélküliek és fogyatékosok; a Romániába munkalátogatásra utazó művészek, tanárok, sportolók és tudósok, illetve azok az alacsony jövedelműek, akik rokonlátogatásra készülnek Romániába. A megállapodás szerint a segélyre jogosultak az útlevél előállítási költségeinek mindössze egynegyedét - 74 moldovai lejt (5,5 dollár) - fizetik, a fennmaradó részt a román állam finanszírozza. /Szőcs Levente: Támogatás a Pruton túlra. A kormány Moldovában népszerűsíti a román történelmet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Febr. 15-én kihirdették a Szent Mihály plébánia által tavaly nyáron Márton Áron egészalakos köztéri szobrának felállítására kiírt pályázat nyertes alkotását, illetve díjazottjait. Vekov Károly volt önkormányzati képviselő javaslatára a városi tanács úgy döntött: Kolozsváron szobrot állítanak a mártír püspök emlékére. A polgármesteri hivatal költségvetésében külön tételként szerepel a szobor felállítására vonatkozó összeg. A pályázaton nyolcan vettek részt. A pályázatot Bocskay Vince szobrászművész alkotása nyerte. A második helyezett Gergely Zoltán, a harmadik Kolozsi Tibor, a negyedik Szakács Béla. A 2,5–3,5 méter magas álló szobrot előreláthatólag a Szent Mihály-templom bejáratának bal oldalára helyeznék el. A kivitelezéshez többek között szükséges a polgármesteri hivatal által kibocsátott építkezési engedély és a műemlékvédő bizottság jóváhagyása, lévén, hogy a Főteret védett zónának nyilvánították. /Kiss Olivér: Kihirdették a Márton Áron szoborpályázat győztesét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Febr. 15-én kezdődött a Heltai Alapítvány székházában az alapítvány tízéves születésnapja alkalmából szervezett előadássorozat, amelyen Erdély, Magyarország és a régió művelődési életének jelentős személyiségei vesznek részt, A könyvtár szerepe a polgári önszerveződésben címet viseli. Pillich László, az alapítvány ügyvezető elnöke elmondta: a tíz év alatt az alapítvány Erdély egyik jelentős polgári intézményévé vált. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke méltatta a Heltai tevékenységét: "Itt minden romjaiban volt a rendszerváltáskor, mindent a semmiből kellett megteremteni. Szerencsére voltak emberek, akik saját erejükből és pénzükből vállukra vették ezt a terhet. A Heltai Alapítvány hatalmas könyvtárat hozott létre, ezenkívül tanfolyamokat, idegen nyelvű oktatást szervez." Az előadássorozat febr. 16-án folytatódik, bemutatkoznak az erdélyi kisrégiós központok /Dr. Szémán Péter, a Báthory Alapítvány elnöke — Szilágysomlyó, Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egyesület elnöke — Máramarossziget, Bauer Ilona, a Reményik Sándor Kulturális Egyesület elnöke — Óradna, Jakab Mihály, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke — Beszterce, Soós József, Református Gyülekezeti és Szórványközpont vezető lelkésze — Medgyes, Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány elnöke — Segesvár, Fülöp Zsófia, a Teleki Oktatási Központ könyvtárosa — Szováta, Borbély Emma — a Seprődi János Művelődési Egyesület elnöke — Kibéd, Sebestyén Sándor, az Apáczai Közművelődési Egyesület könyvtárosa — Brassó, Schreiber István, a Hunyad megyei EMKE elnöke — Déva, Soós József Tamás, a gyantai Református Ifjúsági Központ vezető lelkésze — Gyanta, Balogh Zoltán, a dési EMKE elnöke — Dés/. /Balázsi-Pál Előd: Évfordulós rendezvények a Heltainál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Székelyudvarhelyen az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda január 11-e óta nem működik, mert az önkormányzat nem szavazta meg számára a működéshez szükséges 500 millió lejt a költségvetésből. Míg a tanács pénzhiányra hivatkozik, addig a SZINFO alkalmazottai szerint ez nem lehet kérdés, hiszen a kért összeg a költségvetés háromezreléke csupán. Ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek, a Székelyudvarhelyen gyűjtött aláírások száma 5550, míg vidékről 675. Az iroda vezetői elmondták, hogy pályázatokon is próbálnak pénzt szerezni, de az alkalmazottak fizetését csak a költségvetésben meghatározott összeg garantálhatja. Az összegyűjtött aláírásokat levél és állásfoglalás kíséretében elküldték az önkormányzatnak. /Bágyi Bencze Jakab: A SZINFO-ra szükség van. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./

Kallós Zoltán, a Kallós Alapítvány vezetője és Dáné Tibor Kálmán, az EMKE előadója felvállalták, hogy Válaszúton népfőiskolai előadássorozatot indítanak télidőben a környékbeli gazdák számára. A tanfolyamokra szombatonként kerül sor. A legutóbbi rendezvényen a több, mint 20 résztvevő Feketelakról, Köblösről, Boncidáról és természetesen Válaszútról érkezett. A tervek szerint a következő hetekben növényvédelmi, állattenyésztési, állategészségügyi, zöldség- és gyümölcstermesztési, valamint agrárpolitikai (agrártámogatási) előadások hangzanak el. /Sikeres gazdatanfolyam Válaszúton. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A múlt hónapban Zalaegerszegen a város két képzőművészének: Koszti István Miklósnak és Nagy Ödönnek a Zala Közművelődéséért díjat adományozták. A kitüntetéseket abból az alkalomból vehették át, hogy közel 10 éve huzamosan közreműködnek a megye képzőművészeti életének gazdagításában. Az itt rendezett Nemzetközi Művésztelep állandó résztvevőiként számos köztéri szobrot készítettek, templombelsők dekorációs munkáinak kivitelezői voltak. Többek között ők készítették hat helység Szent István-szobrát, magyar szentek egész alakos szobrai láthatók a megye több templomában is. Számos alkotásukat ottani képtárakban lehet megtekinteni, vagy magángyűjtők őrzik. /Kitüntették Csíkszereda két képzőművészét. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./

Febr. 5-én véget ért Budapesten a 33. Magyar Filmszemle. Az utóbbi években szinte hagyománnyá vált az erdélyi színészek szerepeltetése a magyar film világában. Ez a hagyomány idén is megmaradt. Sok filmet készítettek Erdélyről, Erdélyben és erdélyi emberekkel. A játékfilm kategóriában például: Miklauzic Bence: Ébrenjárók című filmjében: Márkó Eszter és László Péter; a Gulyás Gyula: Fény hull arcodra című filmben Tompa Klára, Gáspárik Attila, Váta Loránd, Bíró József, míg Puszt Tibor: Ibrinkó című filmjében Kárp György, Makra Lajos, Szabó Tibor, Moldován Orsolya, Márdírosz Ágnes, Márkó Eszter, Molnos András, Sorbán Csaba, Zsigmond Éva, Kolcsár József és Mag Örs szerepeltek. A kísérleti és kisjátékfilmek kategóriájában Jeli Ferenc: Szép halál volt című filmjében Hatházi András, Sebestyén Melinda, Szélyes Ferenc, Kárp György, Győrffy András, Tatai Sándor, Makra Lajos, Nagy Kopeczky Ádám, Bíró József, Ferenczy István, Udvari Sütő András, Dunkler Róbert, Kilyén László keltették életre a film történetét. /Horváth Beáta teatrológus hallgató: Erdélyi tájak, emberek a budapesti Filmszemlén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Amint Vagyok címmel jelent meg a Nagykárolyi Református Egyházmegye ifjúsági lapja. A kiadványt ifj. Geréb Miklós, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákja szerkesztette. A lap megjelenését támogatta a Szatmár Megyei IKE, a Szivárvány nevű Szatmári Római Katolikus Ifjúsági Újság és Reha Endre református lelkipásztor. A lap a Krasznamihályfalvi Ev. Ref. Egyházközség nyomdájában készül. /E. Gy.: Amint vagyok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 16./

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot hirdet a határon túli magyar egyházak részére, a határon túli elnéptelenedő egyházközségeknél, lelkészségeken lévő magyar irategyüttesek épségben és használható állapotban történő megőrzésének támogatására. Pályázni lehet: 1. levéltári anyag tárolására, alkalmas helyiség kialakítására, 2. levéltári állványok beszerzésére és felszerelésére, 3. iratok biztonságba helyezésével összefüggő szállítási költségekre, 4. iratok restaurálására, fertőtlenítésére, 5. irategyüttesek rendezésére, dobozolására, jegyzékelésére. /Pályázati lehetőség magyar irategyüttesek megmentésére. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 17./