Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2002. november 27.
"A Bethánia Gyógyterápiás Napközi Otthon /Kolozsvár/ fennállásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az intézmény holland támogatói is jelen voltak. A holland protestáns szervezet mindenkin segíteni próbál. Az óvodában valóban minden kétnyelvű. Mindenki anyanyelvét tiszteletben tartva szeretnének segíteni a gyermekeken. A hollandok remélik, hogy a romániai kormányzati szervek is felismerik a civil szféra fontosságát, és anyagilag is felelősséget vállalnak ezek tevékenységéért. Tíz év alatt ennek az óvodának csupán tavaly sikerült 600 eurót kapnia a helyhatóságtól. Az intézménynek csak az idei költségvetése 85 ezer euró. Hóka Hédi, az intézmény igazgatónője emlékezett: 1992-ben öt gyerekkel indult az óvoda. Jelenleg külön épülete van a Bethániának, ahol hatvan gyerekkel foglalkozik 32 alkalmazott, a terápiás szakemberekkel együtt. A gyerekekkel egyéni foglalkozásokat tartanak: beszédterápia, gyógytorna, gyógymasszázs, pszichológia és ezenkívül van a csoportos foglalkozás. Többnyire szellemi fogyatékos és mozgássérült gyerekekkel foglalkoznak. Jelenleg három magyar és három román csoportunk van. A költségvetés nyolcvan százalékát holland támogatók biztosítják, hét százalék a szülői hozzájárulás, és a fennmaradó részt egyéb jövedelmekből állják. Létezik ugyan egy törvény, hogy az ebéd költségeihez hozzájárul a helyi tanács: tavaly 21 millió lejt kaptak egész évre. Idén még semmit sem kaptak. /Herédi Zsolt: Tízéves a Bethánia Gyógyterápiás Napközi Otthon. Hollandok éltetik a reményt több sérült gyermek családjában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"
2002. november 27.
"Mádl Ferenc államfő a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetéseket adott át Gergely István csíksomlyói római katolikus c. esperesnek, az indoklás szerint a romániai kallódó gyermekek és fiatalok felkarolásáért, a csángó magyarok ügyének képviseletéért. Ez az elismerés valamennyiünknek szól, jegyezte meg Gergely István, aki szerepet vállalt a moldvai csángók taníttatásában. A legfrissebb Csibész-házat nov. 23-án szentelték fel Vicén, Szent István király nevét viseli az otthon. Ezzel a harmincat közelíti a Csibész-otthonok száma, a gondozottaké eléri a százhetvenet, a munkatársakkal együtt a Csibész-család tagjainak száma meghaladta a kétszázat. /Sarány István: Gergely István nagy családja. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./"
2002. november 27.
"Jól halad a csíkszeredai Szent Ágoston-templom építkezése, közölte Pénzes József plébános. /Takács Éva: Az építkezés folytatódik. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./"
2002. november 27.
"Nov. 26-án tartotta a Román Írószövetség temesvári fiókja hagyományos, évi díjkiosztó ünnepségét. A 2001-ben megjelent alkotásokat próza, dráma, kritika, esszé, fordítás és debüt kategóriákban díjazták. Ezúttal tizenkét díjat adtak át. Bárányi László Ildikót próza műfajban, Búcsú az összkomforttól című, két kisregényt tartalmazó könyvéért díjazták. Bárányi László Ildikó orvosnő, regényének szereplői valahol, valamilyen formában eléje kerültek orvosi praxisa során. /Nagyálmos Ildikó: Tizenkét díjat osztott ki az írószövetség. Elismerés Bárányi László Ildikónak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./"
2002. november 27.
"Nov. 22-én a Magyar Napok keretében egyházi kórustalálkozót tartottak Déván, a Nagyboldogasszony templomban. A kórusok közös szentmisén vettek részt. Fellépett a vajdahunyadi római katolikus templom vegyes kara, a dévai Szent Antal templom vegyes kara és a Magyarok Nagyasszonya Kollégium Patrona Hungarorum Devaensis nevű kórusa. /Schreiber István: Dévai Magyar Napok. Egyházi kórustalálkozó. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./"
2002. november 27.
"Megjelent Hepehupa /Zilah/, szilágysági művelődési folyóirat első évfolyamának negyedik száma. Ady-évforduló lévén, a tanulmányok, cikkek nagyrésze a költőre emlékezik. Fejér László főszerkesztő így ajánlotta ezt a számot: "Közhely: Ady Endre költészete nagy örökségünk. Szelleme mindmáig mégis közöttünk maradt, velünk van, érezzük és tapasztaljuk születésének 125. évfordulóján is. Jelen számunkban a Hepehupás vén Szilágy fiára és Zilah városának legnevezetesebb diákjára emlékezünk...". Adorján Ilona az idén hatvanéves zilahi képzőművész, Szabó Vilmos életét, munkásságát ismertette. /Gáspár Attila: Adyról, hitelesen a Hepehupában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"
2002. november 27.
"Nov. 28-án Marosvásárhelyen bemutatják Dr. Péter H. Mária Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai című könyvét. Szervező az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. /Könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./"
2002. november 27.
"55 éves a bukaresti magyar napilap, a Romániai Magyar Szó /elődjét, az Előrét is beleszámítva/. Az évforduló alkalmából a lap bővített terjedelemben ünnepelt. Rengeteg a lapot dicsérő írást, emlékezést közöltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ "
2002. november 27.
"Máthé Éva is emlékezett lapja múltjára, az 55 évre. Járom városomat, írta Marosvásárhelyről. Tizenhét évnyi önként vállalt bukaresti száműzetés után városa kommunista vezetői nem akarták visszaengedni, meg akarták tiltani, hogy ott éljen, ahol született: Marosvásárhely zárt város, nem költözhet bele akárki. Marosvásárhely főterén "a hajdani Kossuth-szobor és Bodor-kút helyén az ortodox katedrális hirdeti (állítólag Erdélyben a legnagyobb): kinek áll feljebb. Előtte Avram Jankó ugratja lovát." Nincs olyan ismerőse, kinek családjából ne mentek volna néhányan külföldre. Marosvásárhely történetében először került kisebbségbe a magyarság. Vajon lesz ki imádkozzon a magyar egyházak templomaiban a huszonegyedik század végére? /Máthé Éva: Ötvenöt mínusz egy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ "
2002. november 28
"Püspökválasztást is tartanak az aranyosszéki Kövenden nov. 30-án kezdődő unitárius zsinaton. A papokból és világi hívekből álló, több mint kétszáztagú testület két jelölt, Szabó Árpád jelenlegi püspök és Bálint-Benczédi Ferenc kolozsvári lelkész közül választ új elöljárót, valamint módosítja az egyház alaptörvényét. Bálint-Benczédi Ferenc azt szeretné, ha az unitárius egyház belső döntéseibe az eddiginél nagyobb beleszólást kapnának a hívek, és a különböző szakterületeken szakemberek döntenének, nem pedig egyedül a püspök. Szabó Árpád az építkezések időszakának nevezte az elmúlt időszakot; mint kifejtette, Erdélyben számos templom épült a rendszerváltás után. A püspök elégedetten nyilatkozott a nőszövetség és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet tevékenységéről. Az unitárius egyház alaptörvénye legutóbb 1996-ban módosult. Ekkor döntött úgy a zsinat, hogy a püspököt nem életfogytiglan választják, mint korábban, hanem hatéves időtartamra, egyszeri újraválasztási lehetőséggel. Szabó Árpád is ekkor került az unitárius egyház élére, a mostani újraválasztás esetén még hat évig tölthetné be ezt a tisztséget. Az unitárius zsinatnak tagja valamennyi lelkészi oklevéllel rendelkező lelkész, és ezzel egyenlő számú világi küldött. Jelenleg 106 lelkész szolgál Erdélyben, így a zsinat 212 tagot számlál, rajtuk kívül a zsinatnak hivatalból tagjai az unitárius egyház vezető tisztségviselői. Az unitárius hívek száma Erdély-szerte mintegy 65 ezerre tehető. A zsinaton felszentelik azt a 17 lelkészt is, akik az előző három évben végezték el teológiai tanulmányaikat. /Csinta Samu, Lukács János: Püspökválasztás előtt az unitárius egyház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/"
2002. november 28.
"Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nov. 26-án Budapestre látogatott, hogy Medgyessy Péterrel a szlovák fél által kifogásolt magyar jogszabályról tárgyaljon Nem született a kedvezménytörvényre vonatkozó megállapodás Mikulás Dzurinda szlovák és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök tárgyalásain - jelentették be a kormányfők nov. 26-i sajtótájékoztatójukon a Parlamentben. Mikulás Dzurinda leszögezte, hogy elviekben ellenzik a kedvezménytörvényt, még ha módosítják is, mivel az szerintük sérti Szlovákia szuveneritását és etnikai alapon diszkriminál. A találkozó másik témája a Magyarországon élő szlovák, illetve a Szlovákiában élő magyar kisebbség identitásának erősítésére szolgáló egyezmények megvitatása volt. A szlovák kormányfő Medgyessyvel egyetértve fontosnak tartotta - intézményenként és nem egyénenként - a kisebbségi képzés támogatásának növelését. Medgyessy Péter kiemelte, hogy a kedvezménytörvény módosítása kapcsán négy alapelvet tartottak szem előtt: a javított működőképességet, a másik fél észrevételeit, továbbá azt, hogy a határon túli magyarok számára elfogadható legyen, és az európai uniós normáknak is megfeleljen. A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki, hogy nem tudtak ebben a kérdésben továbblépni, mivel a szlovák fél a kedvezménytörvény megszüntetését akarja, amit a magyar kormány nem tehet meg. A sajtó részéről Dzurindától azt kérdezték, egyeztetett-e a kedvezménytörvényről a román vezetőkkel, amire a szlovák miniszterelnök azt válaszolta, hogy konzultáltak, de nem koordináltak. A tervek szerint Medgyessy miniszterelnök hamarosan összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, amelynek központi témája ugyancsak a státustörvény, illetve a jogszabály módosításával kapcsolatban elhangzott szlovák álláspont lesz. /Nincs megállapodás a kedvezménytörvény ügyében. Medgyessy a MÁÉRT összehívását fontolgatja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"
2002. november 28.
"Meglepetésnek nevezte a kedvezménytörvény ügyében elfoglalt szlovák álláspont megmerevedését Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó arra hívta fel a figyelmet, hogy a román-magyar és a szlovák-magyar viszony között van egy alapvető különbség, mégpedig az, hogy nem egészen egy évvel ezelőtt román-magyar megállapodás született a kedvezménytörvényről, Szlovákia esetében viszont nem volt ilyen megállapodás. Markó egy héttel ezelőtt kifejtette, hogy az RMDSZ és a romániai magyarok számára "nem lenne jó, ha a szlovák álláspont Romániába is átszivárogna". Akkor azt hangsúlyozta, hogy megnyugtató választ kapott Adrian Nastase román miniszterelnöktől, amikor a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülése után tájékoztatta őt az ott született döntésekről. /Markó: Megmerevedett szlovák álláspont. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"
2002. november 28.
"Nov. 26-án Budapesten megalakult a Magyar- Román Üzleti Tanács magyar szekciója, amelynek célja a magyar nagyvállalatok romániai befektetéseinek elősegítése. Bartha Ferenc, a testület elnöke, a TriGránit Fejlesztési Rt. elnöke elmondta, hogy alakuló ülésükön közös véleményt alakítottak ki és ezt írásban továbbítják Medgyessy Péter miniszterelnöknek, akitől segítséget kérnek, hogy észrevételeiket Adrian Nastase román kormányfőnek egy héten belül esedékes látogatása alkalmával adja át. Az alapítók között van a Mol, a Richter, a Zalakerámia, a Pannon-plast, a Danubius, a Dunapack, a Pharmavit, a Transelektro, a Fotex, az OTP, az Egis, az Ikarus, az Édász és a Croesus Befektetési Alap. Major István, a magyar Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának helyettes vezetője az üzleti tanács megalakulása alkalmával felhívta arra a figyelmet, hogy eddig nagy magyar vállalatnak nem sikerült beruháznia Romániában, ami véleménye szerint a románok részéről tapasztalható magyar averzióval és az üzleti feltételek szigorúságával is magyarázható. Bartha Ferenc elmondta: véleményük szerint Romániában a befektetési jogi környezet instabil, évente változik, túl nagy a bürokrácia, a korrupció. A magyar fél azt várja, hogy a jelenleg mintegy 3.200 magyar cég 200-250 millió dolláros romániai befektetése megduplázódik. A Romániába eddig érkezett külföldi működő tőke 4-5 milliárd dollár. Magyarország Románia 7. legnagyobb importőre, a román export évi 8-9 milliárd dollár értékű, ebből 1 milliárd Magyarországra irányul. /Megalakult a Magyar-Román Üzleti Tanács magyar szekciója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./"
2002. november 28.
"A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) a rendszerváltás után fokozatosan megtisztították a Ceausscu-korszak hírhedt politikai rendőrségének tagjaitól, illetve módszereitől - jelentette ki Ion Iliescu államfő, miután Adrian Nastase kormányfővel beszélgetésre hívták a SRI vezetőségét. Mint azt Radu Timofte szolgálati igazgató a sajtónak elmondta, a találkozón a Prága után követendő stratégiát tárgyalták meg, amely főként a titkosított NATO-információk védelmére vonatkozik. "A SRI által feldolgozott információk mintegy nyolcvan százaléka a kormányzati intézmények munkájában szolgál segítségül, ezért rendkívül fontos, hogy a hivatalok nagy figyelmet és fontosságot tulajdonítsanak ezeknek a forrásoknak - fejtette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Hozzátette "továbbá részleteibe menően meg kell vizsgálni a SRI működését, életbe kell léptetni azokat a technikákat, amelyeket a NATO megkövetel." /Incze Ferenc: Nincsenek szekusok? = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/"
2002. november 28.
"Miután Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke egy interjúban azzal vádolta meg Romániát, hogy a szakadár Transznisztria "legfőbb kereskedelmi partnerévé vált", nov. 27-én Mircea Geoana román külügyminiszter kifejtette, a prágai NATO-csúcs utáni helyzetben a Moldovai Köztársasággal való kapcsolatok javítása "kötelessége és küldetése" Romániának. Geoana hangsúlyozta, országa különös figyelemmel követi az EBESZ Minisztertanácsának portói ülését, amelyen a transznisztriai helyzet alakulását tárgyalják meg, és azt is, hogy teljesül-e a két államelnök, Ion Iliescu és Vladimir Voronin Bejrutban megkötött megállapodása. /Újabb nézeteltérés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/"
2002. november 28.
"Nov. 20-án Kerekes Károly képviselő részt vett az Athénben megrendezett Fekete Tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlésen, amelynek napirendjén szerepelt a munkanélküliek újra beilleszkedésének kérdése. /RMDSZ Tájékoztató, 2339. sz./"
2002. november 28.
"Immár a 14. ingatlanperét veszítette el a strasbourgi Emberjogi Bíróságon a román állam. A nov. 26-án kihirdetett öt ítélet egyike egy aradi magyar nyugdíjasnak szolgáltat igazságot a szüleitől örökölt központi ház visszaszerzéséért folytatott kilencéves pereskedés végén. Nem hétköznapi türelem és kitartás kell ahhoz, hogy valaki az Európai Emberjogi Bíróságon pert nyerjen a román állammal szemben - vonta le a következtetést az aradi N. Z. azt követően, hogy kedvező ítéletet mondtak ki számára Strasbourgban. N. Z. szerint a lakók fenyegetésébe halt bele a felesége is 1998-ban. E megélt tragédia következtében rótt ki 5000 eurós fájdalomdíjat is a strasbourgi bíróság a 400 eurós perköltség mellé. A pert nyert aradi nyugdíjas azt tanácsolta a hozzá hasonló helyzetben lévőknek, ne adják fel, járják végig a pereskedés útját. Strasbourghoz egyébként csak akkor fordulhatnak, ha a jogorvoslat valamennyi hazai lehetőségét kimerítették. /Gazda Árpád: Kitartás kell a győzelemhez. Újabb strasbourgi ítéletek születtek Románia ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/"
2002. november 28.
"Nov. 29-én Árkoson tartja küldöttgyűlését és szakmai tanácskozását az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. A konferencia témája az informatizált világ és anyanyelv. Előadást tart Prószéky Gábor programvezető matematikus, alkalmazott nyelvész, valamint Szilágyi N. Sándor, Benő Attila, Demeter Éva és Sárosi Krisztina, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének munkatársai. Dr. Prószéky Gábor a számítógépes nyelvészeti kutatásokra és alkalmazásfejlesztésre szakosodott kutatócég, a MorphoLogic ügyvezető igazgatója. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi és Bölcsésztudományi Karán folytatott tanulmányait követően több elméleti és számítógépes nyelvészeti kutatásban vett részt a hetvenes években, ösztöndíjasként előadásokat hallgatott a Stanford Egyetemen, majd kutatásokat végzett a Helsinki Egyetemen. Többek között az Európai Közösség gépi fordítással foglalkozó kutatásaiban vett részt. Munkásságát 1995-ben a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Kalmár László-díjjal, 1997-ben pedig Kanadában a Worldcom a World Young Business Achiever-díjjal tüntette ki. /(en): Anyanyelvápolók közgyűlése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./ "
2002. november 28.
"Ma már háromszáznál is többen jártak Gyergyószentmiklósra, a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz szakának kihelyezett tagozatára. Sokáig nem volt szervezője a diákéletnek, azután idén ősszel az egyik színházi előadás közönségének kétharmadát főiskolások tették ki, és tárlatmegnyitón, könyvbemutatón is egyre több nem gyergyószentmiklósi fiatal arcot látni. Az Észak- Kelet Hargita Kistérségi Társulás településeit bemutató kiadvány térképét a főiskolán készítették. A főiskolás fiatalok munkája a gyilkostói idegenforgalmat elemző tanulmány, december folyamán jelenik meg a turisztikai minisztérium támogatásával. Csíki Attila és László Gellért a Csíky-kert alapos felmérését készítette el. Erőss Éva Noémi a Gyergyószentmiklósról készült térképekről írt dolgozatot. /Bajna György: Érződik a főiskola jelenléte Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./"
2002. november 28.
"A Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a szegedi Dugonics András Társaság kezdeményezésére a DKMT Eurorégióhoz tartozó három nagyváros, Szeged, Temesvár és Szabadka egy-egy rendezvény keretében bemutatkozik egymásnak. Szeged és Szabadka kölcsönös rendezvénye után nov. 26-án a szegedi Városháza dísztermében közönség elé léptek a temesváriak. Előzően Szeged önkormányzati képviselői tanácskoztak a temesvári küldöttséggel. Adrian Orza, Temesvár alpolgármestere felvázolta Szeged és Temesvár kapcsolatrendszerének történetét, felidézve az utóbbi tizenkét évben szervezett tanácskozásokat, találkozókat, kulturális rendezvényeket. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke, városi tanácsos a bánsági és a temesvári magyarság múltjáról és jelenéről értekezett. Fórika Éva jogász, városi tanácsos a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepéről beszélt. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a régió magyarságát nagyobb összefüggésben elhelyező Romániai Magyar Évkönyv legújabb, 2002-es számát ismertette. Czári Tibor, a temesvári Csiky Gergely Színház zenei vezetője saját szerzeményét adta elő zongorán, Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének elnöke Székely László temesvári főépítész életművét és nemrégiben megjelent albumát mutatta be, Bartal Zsuzsa egy Enescu-művet adott elő zongorán, Németi Gergely Menyhért magánénekes énekelt egy népszerű áriát. /Szekernyés Irén: Temesvár bemutatkozott Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./"
2002. november 28.
"Nov. 26-án Szatmárnémetiben szakmai tanácskozásra gyűltek össze a Máramaros és Szatmár megyei magyar tannyelvű óvodai csoportokkal foglalkozó óvónők. A két megye óvónői negyedik éve, évente egy-egy alkalommal találkoznak egymással. Az összejövetelen Máramarosból 10, Szatmár megyéből pedig 25 óvónő vett részt, jelen volt Kónya László főtanfelügyelő-helyettes és mindkét megye szaktanfelügyelője. /(anikó): Magyar óvónők szakmai tanácskozása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 28./"
2002. november 28.
"Rákosfalvy Zoltán emlékezett a nemrég elhunyt Halász Anna bukaresti újságírónőre, akivel hetente találkozott. Halász Anna kikiáltotta, hogy ő magyar zsidó. "Harcosabb magyar kiállást sem költőinktől, íróinktól nem hallottam" - írta róla Rákosfalvy Zoltán. A tévében és a rádióban Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas kijelentette: "én olyan szavakkal, mint nemzet és haza, nem tudok mit kezdeni." Halász Anna - bár Ő is megjárta a holokausztot - tudott. /Rákosfalvy Zoltán: Siratom Halász Annát. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./"
2002. november 28.
"Gyalun 1826-ban új templom építésébe kezdett a református gyülekezet, s azt 49 év után sikerült befejezni. Ezt újította fel három évi munkával a mintegy 800 lelket számláló gyalui gyülekezet. Az ünnepi istentiszteleten Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az a gyülekezet, amely templomot újít, arról tesz bizonyságot, hogy számára fontos az Istennel való kapcsolat - szögezte le Pap Géza püspök. /Somogyi Botond: Felújították a fél évszázadig épített református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"
2002. november 28.
"Újabb Reményik-kötet került piacra, ezúttal a jóvoltából, Hátrahagyott versek /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ címmel. A könyv nov. 6-i bemutatóján Kolozsváron Dávid Gyula felelevenítette a költő eddig napvilágot látott köteteinek történetét, amelyekből tudatosan kimaradtak a sötétebb, fájdalmas hangulatú versek. /Ö. I. B.: Reményik Sándor ismeretlen arca. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"
2002. november 28.
"Megjelent Tóth Gyula festőművészről szóló monográfia /Murádin Jenő: Tóth Gyula, Yoyo Only, Kolozsvár, 2002./. Szatmár festőjének nevezték, a háborúk és társadalmi változások kényszerében, bejárja a München-Párizs-Budapest háromszöget. /(Y): Szatmár festője. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"
2002. november 28.
"Az újonnan bejegyzett, Mátyás király szellemi örökségét kutató és felmutató Amaryllis Társaság folytatja az immár tízéves múltra visszatekintő hagyományőrző klub-tevékenységet. 1999-től a Corvin Klub mutatja be régi korok szokásait, érdekességeit, természetesen nem hiányzik a rendszeres tánctanítás sem. Szellemi irányító: Székely Sebestyén György, aki idén ezt a minőségét távolról, Firenzéből fogja gyakorolni (egyéves ösztöndíjat kapott). /László Bakk Anikó: Corvin Klub. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"
2002. november 28.
"Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2002-es kötete. Szerzői között a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárai, kutatói mellett intézmények irányítói, oktatásügyi, művelődésügyi szakemberek, politológusok, szociológusok vannak. A kiadvány szerkesztője Bodó Barna, akit a Bakk Miklós, Dávid Gyula, Kötő József, Somai József alkotta szerkesztőtanács segített. A kötetben jelen vannak az előző két évkönyvben is fellelhető rovatok. Az Évkönyv ezzel a harmadik megjelenésével lépést tett az intézményesülés felé. Az Évkönyv betekintést nyújt az elmúlt év eseményinek folyamataiba. Nemcsak hírek, adatok, hanem értékelések és értelmezések is helyet kapnak a kiadványban. A szerkesztők a 2001. évben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását tekintik "az év eseményének". A Magyar nyelvű oktatás és művelődés című fejezet a kötet legterjedelmesebb rovata. Ez a kötet is Kronológiák, dokumentumok rovattal zárul. /Veres Károly: Évkönyv az intézményesülés útján. Romániai Magyar Évkönyv 2002. = A Hét (Bukarest), nov. 28./"
2002. november 28.
"Az erdővidéki polgármesterek nov. 27-i találkozóján Barót, Vargyas, Bardoc, Nagyajta és a házigazda Bölön önkormányzati képviselőin kívül jelen volt Olosz Gergely alprefektus, Csanády András, az MTA Politikai Tudományok Intézetének főmunkatársa is. Elsőként a térségeket érintő szociális kérdésekről esett szó. A 2003-as költségvetés reálértékben valószínűleg kevesebb lesz az ideinél, de ha jól használják ki a pályázati lehetőségeket, további összegekre tehetnek szert. A birtoklevelek kiosztásával kapcsolatosan Olosz Gergely elmondta, majdnem mindenütt nyolcvan százalék körül kiadták a tulajdonosoknak. A megyében eddig mintegy hatvan közbirtokossági pályázatot iktattak, ebből Erdővidéken 11-et. /(hecser): Erdővidéki polgármesterek találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./ "
2002. november 29.
"A Románia nemzeti ünnepe alkalmával tartott parlamenti ülésen mondott beszédében Székely Ervin RMDSZ-képviselő leszögezte: a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás folyamatában Romániának el kell utasítania a nacionalizmust, a szélsőségességet és az intolerancia minden formáját. /Az RMDSZ kéri a szélsőséges tendenciák visszaszorítását. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./"
2002. november 29.
"Az Illyés Közalapítványnak (IKA) nem szervezeteket vagy személyeket kell preferálnia, hanem ügyeket - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész, a közalapítvány kuratóriumának új elnöke az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilapnak adott interjújában. Arra fog törekedni: az Illyés Közalapítványt ne lehessen bevonni a pártpolitikai küzdelmekbe. Az alapítványnak idén 1 milliárd forint körüli összeg állt rendelkezésére. Ehhez jött még az az 1,2 milliárd forint, amelyet a kedvezménytörvény alapján nevelési-oktatási támogatásként adhat a határon túli magyar szülőknek az alapítvány. Értesülései szerint a Pénzügyminisztérium jövőre 5 százalékkal csökkenteni akarja a keretet, Bársony András, a Külügyminisztérium államtitkára viszont ígéretet tett arra, hogy nem lesz kisebb az összeg. /Pomogáts Béla az Illyés Közalapítványról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./"