"A hét elejétől nov. 20-ig tartott az Európai Parlament bővítési ülése Strasbourgban, amely tanácskozásra a csatlakozás előtt álló tíz ország mellett meghívást kaptak Románia, Bulgária és Törökország parlamenti képviselői is. Nov. 19-én a kibővített Európa jövője témát vitatták meg az EP jelen lévő képviselői. A szimbolikus jelentőségű ülésszakán minden egyes ország 10-10 perc felszólalási lehetőséget kapott, amelyen román részről Viorel Hrebenciuc kormánypárti alelnök és Viorel Pana demokrata szenátor fejtette ki Románia integrációval kapcsolatos álláspontját. Hrebenciuc elsősorban az európai uniós csatlakozás elősegítésére kapott támogatást köszönte meg az Unió államainak, reményét fejezve ki, hogy az Európa Tanács minisztereinek decemberi koppenhágai ülésén megerősítik az EP állásfoglalását, amely 2007-et mint Románia és Bulgária csatlakozásának időpontját tűzte ki célul. /Szimbolikus ülés. Románia pontos időpontot kér. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./"

"Románia elfogadja a kedvezménytörvény módosított változatát, ha a módosítás megfelel a román-magyar egyetértési nyilatkozatban foglaltaknak. Erről Adrian Nastase miniszterelnök biztosította Markó Bélát, az RMDSZ elnökét nov. 19-i megbeszélésük során. Markó Béla tájékoztatta a kormányfőt a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén született döntésekről. Áttekintették az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti együttműködési megállapodás végrehajtásának a helyzetét. Az RMDSZ elnöke a megoldásra váró kérdések között a magyar nyelvű állami egyetemi oktatás bővítését említette meg /Közvetít az RMDSZ. Markó-Nastase megbeszélések. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./"

"Egyre többen bíznak a nemzetiségek közötti kapcsolatok javulásában - mutatja ki egy felmérés, amely a Nyílt Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. Az erdélyi lakosság 58,5 százaléka úgy véli, az etnikumközi viszonyok nem változtak semmit az előző évben, 31,5 szerint javulás mutatkozott, 10 viszont úgy véli, rosszabbra fordult a helyzet. A javulásra szavazók körülbelül 3 százalékkal vannak többen, mint az előző évben. A lakosság többsége úgy véli, a románok és magyarok viszonyára leginkább az együttműködés a jellemző. A romániai lakosság 67,5 százaléka szerint javítana az etnikumok közötti kapcsolatokon az, ha a román nemzetiségű gyermekek a nemzeti kisebbségek nyelvét is tanulnák. Többen vannak azok, akik szerint a vegyes házasságok bátorítása, a nemzetek közötti gyűlölködéseket szító televíziós adások és kiadványok betiltása is jobb viszonyok kialakulásához vezetne. A magyar lakosság 85 százaléka ért egyet a kisebbségek nyelvének oktatásával, a vegyes házasságok bátorításával pedig 68,7. A helyi közigazgatási autonómia kiterjesztése Erdély összlakosságának 58,6, a magyarok 93 százalékának körében talált helyeslésre. A románok háromnegyede véli úgy, hogy a Nagy-Románia Párt politikája ront az etnikumközi viszonyokon, szemben az RMDSZ politikáját kifogásoló 46,1 százalékkal. Az erdélyi lakosság körében még többen ellenzik a PRM politikáját. A románok szerint a nemzetiségek egymás mellett éléséért a kormánypárt, Adrian Nastase és Ion Iliescu tesznek legtöbbet. A magyarok opciójában Traian Basescu és Markó Béla egyforma helyezést ért el, őket az RMDSZ előzi meg. Azt a listát, amelyen a helyzeten rontók szerepelnek, Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar vezetik. /Lepedus Péter: Javultak a viszonyok. Felmérés az etnikumközi kapcsolatokról. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./"

"Egyházkerületi jogi szakértők tanácskozására került sor nov. 20-án Bukarestben Markó Attila helyettes államtitkár hivatalában. A tanácskozás a tíz nappal korábban az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak között Kolozsváron tartott megbeszélés folytatásaként zajlott le, és célja egyrészt a folyamatos kapcsolattartás az egyházak képviselői és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság között. A résztvevők áttekintették a tulajdonjogot igazoló iratok körét. Markó Attila kérésére felleltározták a korábban különböző kormányrendeletek mellékleteiben foglalt ingatlanok jelenlegi helyzetét. /Tanácskoztak az egyházkerületi jogi szakértők. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 20., 2332. sz./"

"Nagy port kavart a román pártokba belépő magyar fiatalok esete. Nem csak tíz, Demokrata Pártba beiratkozó politológus hallgatóról van szó. Herédi szerint egy egész magyar szervezet, a Magyar Politológus Hallgatók Szövetsége testületileg csatlakozott e párthoz. Azóta a tagok már nem magyar szervezetként vannak jelen a DP-ben. A DP-ben legalább ötven magyar fiatal van Vizsgálni kellene, hogy az RMDSZ-ben biztosított-e a ranglétrán való emelkedés lehetősége? A fontosabb politikai pozíciók többnyire telítettek, és eléggé be vannak "betonozva". A romániai magyar sajtó egyedüli sztárjai a politikusok. Az élvonalban lévő néhány politikus mögött viszont az alacsonykeresetűek vagy ingyen dolgozók egész hada áll. Ez különösen érvényes az RMDSZ-re, amely kevesebb embert tud elhelyezni a különböző kormányhivatalokban. Jelenleg a magyarok Erdély minden nagyobb településén, számarányukhoz képest, messzemenően alul vannak képviselve a közigazgatásban. Székelyföldön sok magyar, akit a helyi RMDSZ vezetői nem láttak szívesen, Székelyudvarhelyen például önálló szervezet (UPE) színeiben indultak a választásokon. Egyetlen román párt sem foglalkozik programjában a kisebbségek gondjainak kezelésével. Sőt, a román pártok szerint Románia már rendezte a kisebbségek problémáit. Erről az RMDSZ segítségével sikerült a Nyugatot is meggyőzniük. Egyetlen gond, a cigányság kérdése. A román pártokba lépett magyar ifjaknak egy adott szint után már el kell határolódniuk a magyar igényektől. Volt már a Nagy-Románia Pártnak is magyarnak kikiáltott képviselője, Iuliu Furo személyében, aki még a nevében is elhatárolódott az eredetétől, és pártjának eszméivel azonosulva magyargyűlölő lett. /Herédi Zsolt: Miért jelentkeznek magyar fiatalok a román politikai pártokba? A tévhit és a túlkínálat kérdése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19., folyt.: nov. 20./"

"A Markó Bélához közel álló Népújság elutasító kommentárral írt Tőkés László legfrissebb állásfoglalásáról. Nem közölték magát az állásfoglalást, csak az elutasítást, idézgetve egyes részeket. /(makkai): Állásfoglalás - csőlátással. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./"

"Nov. 20-án kezdi meg erdélyi látogatását Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, a felesége és Ara-Kovács Attila (Külügyminisztérium). A küldöttség Nagyváradra érkezik, ahol sajtóreggelin vesznek részt az Erdélyi Riport székhelyén, majd a helyi RMDSZ vezetőivel találkoznak. A küldöttség Kolozsvárra utazik, ahol megbeszélést folytatnak Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Eckstein-Kovács Péter szenátorral és másokkal. A küldöttség további útja: Marosvásárhelyre és Szováta. /Erdélyi látogatáson Kuncze Gábor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Még mindig bizonytalan a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház sorsa. Egy hónappal a 2002-es év vége előtt Marosvásárhely polgármestere még mindig nem hajlandó kiutalni azt az ötmilliárd lejt a Nemzeti Színháznak. Egy tavalyi kormányhatározat alapján a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, más romániai színházakhoz hasonlóan, 2002. január 1-jétől kikerült a Művelődésügyi Minisztérium fennhatósága alól, és az önkormányzat támogatásával működik. Hosszas huzavona után a kormány pontosított: a megyének kell gondoskodnia a színházról, de a helyi tanács is támogathatja egyes kiadásait. A színház alkalmazottai hónapokon keresztül nem kaptak fizetést, a kifizetetlen számlák miatt megvonták a telefonvonalak használati jogát, a víz-, gáz- és hőszolgáltatók naponta fenyegetőznek. A Művelődésügyi Minisztérium által ígért kétmilliárdból eddig mindössze egymilliárd érkezett meg, a városi önkormányzat által megszavazott ötmilliárdos összeg átutalását eddig megakadályozza Dorin Florea polgármester. /Antal Erika: Várat magára a megszavazott ötmilliárd. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./"

"A Kolozs megyei tanfelügyelőség javasolta, hogy az érettségi tételek központilag kivitelezett fordítását. /Sz. Cs.: Sarkára áll a megyei tanfelügyelőség. Kérik a központilag kivitelezett tételfordítást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Nov. 15-én kezdődött az új tanév a Hegyközújlaki Partiumi Népfőiskolán. Eljött Tempfli József püspök is. Orbán Zoltán helybeli református lelkész, a Népfőiskola vezetője üdvözölte a megjelenteket. A győri Apor Vilmos Népfőiskola tanárai tartottak előadást. /Dérer Ferenc: Római katolikus est a Partiumi Népfőiskolán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./"

"Sikerült újabb hősi halottakat azonosítani. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) tagjai megállapították, hogy az 56 Szinden elesett katona közül 45 van helyben eltemetve, 10 Tordatúron, egy a kolozsvári Házsongárdi honvédtemetőben. /Pataky József THHB elnök: Újabb honvédsírokra bukkantak. Az idő múlik, az élő tanúk sora fogy. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Az elmúlt hét végén a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház bemutatót tartott. A "Szép magyar komédia Thyrsisnek Angelikával, Sylvanusnak Galateaval való szerelmekrűl" című pásztorjátékot mutatták be, melyet Balassi Bálint költött át magyarra. /Bágyi Bencze Jakab: Szép magyar komédia Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 20./"

"Nov. 18-án Kolozsváron dr. Benjámin Lya bukaresti történész mutatta be a Hasefer Kiadónál megjelent kötetét: Evreii din Romania in texte istoriografice. Antologie [A romániai zsidóság történelmi szövegekben. Antológia], Bukarest, 2002. A neves bukaresti történész olyan monumentális köteteket állított össze, mint például az 1940-1944 közötti romániai zsidóellenesség törvénytárát és az ugyanabban az időszakban a román minisztertanácsban a zsidókérdéssel kapcsolatban elhangzottak gyűjteményét, ezúttal 19 szerzőnek a munkáját tömörítette kötetbe. Az erdélyi zsidóság múltját vizsgáló két komoly tanulmány is bekerült a könyvbe. Az egyiket Eisler Mátyás, a 19-20. századforduló híres kolozsvári neológ rabbija, a másikat pedig Marton Ernő kolozsvári újságíró, publicista, főszerkesztő és politikus, az erdélyi cionista mozgalom egyik vezéregyénisége írta. Bekerült a kötetbe a bánsági zsidóság neves történészének, Singer Jakabnak az egyik tanulmánya is. /T. Sz. Z.: Forráskötet a hazai zsidóság múltjáról. Benjámin Lya könyvének bemutatója az Egyetemi Könyvtárba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Napvilágot látott Móricz Zsigmond Barbárok /Kriterion Könyvkiadó, Bukarest/ című elbeszéléskötete. A Kriterion Kincses Könyvtár sorozat ezzel folytatja az Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Jókai Mór, Kármán József, Kölcsey Ferenc, László Gyula, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tompa Mihály és Vajda János köteteivel fémjelzett hagyományt. /Ö. I. B.: Újabb Móricz Zsigmond-kötet a polcokon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Hantz Lám Irén Város az őrhegy alatt - Nagyenyed szóban, képben című könyvének bemutatóját nov. 17-én Torockószentgyörgyön tartották. Ezen a településen még nem volt könyvbemutató, de ifjúsági egylet és vasárnapi iskola sem volt ezelőtt. Koppándi Botond fiatal unitárius pap munkája most kezdi meghozni gyümölcseit. /Hantz Lám Irén: Premier Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Székely Ervin szerint az RMDSZ támogatottságának a legfrissebb közvélemény-kutatás szerinti 4 százalékos szintje a Tőkés László által a szövetségen belül keltett viták következménye, mivel a tiszteletbeli elnök beperelte és rendkívül élesen bírálta az RMDSZ-t. /Tőkés a hibás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./ "

"Tőkés László püspök kifejtette, hogy a kivándorlással szétszakadozik az erdélyi magyar kistársadalom, az egyéni cselekedet kihat a közösségre, a gyülekezetre, a falura, városra, egész Erdélyre. "Receptet nem tudok nyújtani, csak bíztatást, hogy ott ahol vagyunk, mindent meg kell próbálnunk a helyzet jobbra fordítása érdekében", hangsúlyozta. "Nemcsak a hit, hanem az emberi életösztön forrásai is elapadtak." Hirdetni kell az Evangéliumot, az emberek nem találják a visszavezető utat a tiszta forráshoz. A nemzedékek közötti folytonosság megszakadó félben van. /Nagy Ágnes: Gyógyítható-e a kivándorlás betegsége? Beszélgetés Főtiszteletű Tőkés László püspök úrral, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "

"Másfél évvel ezelőtt alakult meg a Csíki Közbirtokossági Erdészet, tájékoztatott Tőke István, a vezetőjük. Átvették a csíkszentdomokosi közbirtokosságot 4000 hektárral. 2001-ben eljutottank a hétezer hektáros területig, mert Domokos mellé felzárkózott Csíkdánfalva és Csíkmadaras. Jelenleg a kezelt terület 19 000 hektárra növekedett, a jövő év első negyedére elérik a 35 000 hektár erdőt. Jelenleg az erdészetnek 47 alkalmazottja van, ez kizárólag szakmai személyzetet jelent. Mindenféle szolgáltatás elvégeznek, az ültetésen kívül: bélyegzés, fakiadás, őrzés, erdővédelem. /Daczó Dénes: A közösségünk érdekeit szolgálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "

"Pakó Benedek plébános épített kápolnát, cigány közösségi házat, ifjúságszervező házat, fiú- és leánykollégiumot árvaházat, ingyenes étkezdét, szociális népegészségügyi központot klubbal, ingyenes gyógyszertárral, orvosi rendelővel, hangzott el az 1945-ben született római katolikus plébános, címzetes kanonok laudációjában a Mocsáry Lajos-díj átadásakor, nov. 9-én Budapesten, a 10 éves Mocsáry Lajos Alapítvány jubileumi ünnepségén. A plébános elmondta, hogy a házi-beteggondozás kialakításakor egy németországi rendszert vettek át. Sikerült megnyerniük egy európai uniós pályázatot, melynek révén az egész régiót le tudják fedni. Maros megyében Régenen kívül egyelőre Marosvásárhelyen van házi- beteggondozó szolgálat. Az egyház öt éve működő fiú- és lányinternátusában 90 gyermeket tudnak fogadni, de az igény ennek többszöröse. Vannak a kollégiumban református, evangélikus, görög katolikus és ortodox vallásúak is. Most épül egy új, félszáz férőhelyes kollégium, ahol elsősorban árva gyerekeket akarnak elhelyezni. Vidéken is építkeznek: Abafáján cigány közösségi házat, Görgényszentimrén oktatói és kollégiumi központot hoztak létre. Utóbbit nov. 3-án avatták fel. /Guther M. Ilona: Helytállásról, közösségszolgálatról hitelesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "

"November 16-án a Nagyváradi Ady Társaság és a Várad folyóirat szavalóversenyt szervezett, a résztvevőknek Ady Endre Még egyszer című kötetéből kellett választaniuk. Az Ady-megemlékezések sora Váradon november 21-én folytatódik a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, ahol a tíz hónapja tartó Olvassuk együtt Adyt címmel szervezett sorozat zárul. November 22-én Nagyváradon Ady-emlékkiállítás nyílik a Kőrösvidéki Múzeumban és bemutatják a Nagyváradi Ady Társaság által újra megjelentetett Még egyszer című Ady-kötetet és dr. Corneliu Craciun egyetemi tanár Adyról írt román nyelvű monográfiáját, majd emlékülés kezdődik a színházban. /Balla Tünde: Ady költészetével "megfertőzötten" Nagyszabású évfordulós ünnepség Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "

"Nem rendelkezik az államelnök ezután a kormányfő visszahívásának jogával - döntötte el az Alkotmánymódosító Bizottság. Ezután a kettős állampolgárok is jogosultak közméltósági tisztségek betöltésére. Emil Constantinescu 2000-ben "menesztette" tisztségéből Radu Vasile miniszterelnököt, erre a jövőben nem lesz mód, nyilatkozta Varga Attila képviselő, az Alkotmánymódosító Bizottság nov. 20-i ülésén törölte az elnöki hatáskörből ezt a lehetőséget. Ezzel a Romániában fennálló félelnöki rendszert kívánják a parlamenti hatalmi formának alárendelni, melyben az elnöknek csupán protokolláris szerepet tulajdonítanak. A bizottság döntése szerint a kettős állampolgárságú személyeknek ezután lehetőségük adódik közméltósági tisztségek, illetve közhivatali, civil és katonai szerepkörök, állások betöltésére. /Incze Ferenc: Kié a hatalom? Háttérbe szorul az elnöki rendszer. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"

"Az EU 2004-ben 20 százalékkal, 2005-ben 30 százalékkal és 2006-ban 40 százalékkal nagyobb pénzügyi támogatást ad Romániának a Phare-, az ISPA- és a SAPARD-programban, mint a 2001-2003-as időszakban - mondta Hildegard Puwak, a román kormány európai integrációval foglalkozó minisztere. Románia 2004-ben 860 millió eurót, 2005-ben 930 milliót és 2006-ban egymilliárd eurót kap e programok révén. /Növeli támogatását az EU. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"Octav Cozmanca közigazgatási miniszter felszólította Ioan Rus Fehér megyei PSD-elnököt, ne folytassa a Batthyaneum visszaszolgáltatása ellen indított pert. Az RMDSZ intenzív lobbit folytat a kormánypárt illetékeseinél annak érdekében, hogy a PSD elálljon a két éve húzódó pereskedéstől. A kormánypárt Fehér megyei szervezete legutóbb másodfokon veszített pert a római katolikus egyházzal szemben. A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtárat 1999-ben szolgáltatta vissza az akkori Isarescu-kormány a római katolikus érsekségnek, ám a jelenlegi kormánypárt jogelődje, a PDSR a bíróságon támadta meg a kormányrendeletet. /Rostás Szabolcs: Lemond a PSD a Batthyaneumról? = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"

"Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke pártküldöttség élén nov. 20-án hivatalos látogatásra érkezett Romániába. A pártelnököt felesége és Ara-Kovács Attila külügyminisztériumi helyettes államtitkár kísérte el erdélyi útjára. Kuncze Gábor Nagyváradon az Erdélyi Riport hetilap munkatársaival és a helyi RMDSZ vezetőivel találkozott, majd Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Eckstein-Kovács Péter szenátorral, a szövetség Szabadelvű Kör platformjának elnökével tárgyalt. Szóba került az erdélyi magyarság létszámának csökkenése. Kuncze Gábor elmondta: megvizsgálják, hogy az SZDSZ irányította tárcák miképpen járulhatnak hozzá az RMDSZ és az erdélyi magyarság célkitűzéseinek megvalósításához. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy liberális pártként az SZDSZ természetes partnere az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Kuncze Gábornak címzett - szerkesztőségünkbe is eljuttatott - levelében adott hangot elégedetlenségének amiatt, hogy a kolozsvári szervezők nem tették lehetővé az SZDSZ elnökével való találkozását. Konya-Hamar ebben "azt a fajta megosztó szándékot" vélte felismerni, amely "nemcsak az erdélyi, de a kolozsvári magyarságot" is célba vette. /T. Sz. Z.: Gyakorlatias kapcsolatokra törekszik az SZDSZ. Kuncze Gábor pártelnök megkezdte erdélyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"Nov. 20-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban ülésezett az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) és az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Önkormányzati Főosztálya, amelynek keretében az önkormányzati képviselők megtették program-módosító javaslataikat. Demeter János, Kovászna megye tanácsának, valamint az OÖT-nak az elnöke tájékoztatott: a tanácskozáson átnézték az RMDSZ programját, valamint az OÖT működésére vonatkozó fejezetrészt. Több új ötlet és gondolat merült fel, hasznos volt a tanácskozás. /(köllő): Ülésezett az Országos Önkormányzati Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"A magyarság ma egyféle "szigettengeren" él, írta tanulmányában Pomogáts Béla. A szigettenger kontinentális központja a jelen Magyarországa, illetve azok a kisebb területek, amelyek a trianoni ország határai mentén /Biharban és Szatmárban, Beregszász környékén, Csallóközben, Mátyusföldön és Gömörben, végül Vajdaság északi felében és a Tisza mentén/ etnikai tekintetben az anyaországgal összefüggésben helyezkednek el. Vannak azután nagyobb magyar többségű területek, de más népek által lakott vidékekbe ékelve: ilyen a Székelyföld területe, amelyen vagy nyolcszázezer magyar él, ilyen a kalotaszegi magyar falvak füzére Kolozsvártól nyugatra, és ezzel vége. Minden más magyar, így Kolozsvár, Temesvár, Újvidék, Ungvár vagy Kassa magyarsága is valójában szórványban él, Természetesen diaszpórában élnek a nyugati világban szétszóródott magyarok. A jelenleg érvényesnek tekinthető statisztikai adatok szerint Erdélyben legalább hét-nyolcszázezer, az egész Kárpát-medencében /Szlovákiában, Kárpátalján, a Vajdaságban, Horvátországban, Szlovéniában és Burgenlandban/ nagyjából további négyszázezer, a nyugati világban pedig körülbelül 1,2 vagy 1,3 millió magyar él szórványban. Ez együtt közel 2,5 millió ember, vagyis minden hatodik magyarnak idegen nyelvű népesség között kell leélnie életét. Ez a szórványmagyarság folyamatosan ki van szolgáltatva az asszimiláció hatásának, csak töredékesen vannak magyar intézményei, a kétnyelvűség körülményei között él. A magyarság közép-európai tévesztésében nagy szerepet játszott a máig folyamatos népszaporulatbeli deficit. Vagy másfélszáz esztendővel ezelőtt nagyjából egyforma nagyságú nép élt, úgy nyolcmilliós lélekszám körüli: a magyarság a maga országterületén és a románság több államban /a két román fejedelemségben, Magyarországon, az Ausztriához tartozó Bukovinában és a cári Oroszország tartományát alkotó Besszarábiában/. Azóta a Kárpát-medencei magyarság létszáma, amely az első világháborúig erősen emelkedett, nagyjából mindössze hatvan százalékkal növekedett, a románságé pedig /Romániát és a Moldvai Köztársaságot tekintve/ nagyjából megháromszorozódott. A népszaporulatban folyamatos deficit, az ugyancsak folyamatos szórvány magyar beolvadás, /és az állandósult kivándorlás és emigráció/ nélkül a románok lélekszámához hasonlóan ma mintegy huszonnégymillió magyarnak kellene élnie a Kárpát-medencében. Ehelyett tovább halad a szórványosodás. A szórványmagyarság kérdésének felvetését nem lehet időszerűtlennek tekinteni. A magyarországi politika a magyar kisebbség védelmét célzó stratégiáját szinte kizárólagosan a magyarság etnikai tömbjeinek gondozására alapozták. Nem volt erőteljes érdeklődés a szórványgondozás iránt a kisebbségi magyarok politikai életében sem, kivéve talán a moldvai csángók kulturális gondozását, ahol mindig gyülekezett néhány intézmény és önkéntes még Magyarországon is /például Beke György író, Halász Péter néprajztudós vagy Atzél Endre jogász./ Erdélyben működik Vetési László református lelkész irányításával egy egyházi jellegű szórványalapítvány, melynek a Kárpátoktól délre is vannak eredményei. Azonban a szórványmagyarok helyzetének puszta felmérésre sem történtek kísérletek. Ezért jelentős, hogy az Anyanyelvi Konferencia /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága/ a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatásával hozzáfogott egy szórványgondozási program kidolgozásához. A magyar "szigettenger" igen veszélyeztetett. A történelmi erők a szórványmagyarság lassú eltűnését készítik elő. A szórványmagyarság helyzetével, jövőjével foglalkozni kell. A szórványmagyarság kiszolgáltatott az integrációs folyamatoknak. Az integrációból kimaradott országokban minden bizonnyal erősödni fog az etnokratikus gondolat és az idegengyűlölet. Az integrációs folyamat később kiterjedhet Szerbiára, Ukrajnára azonban csak hosszabb idő elteltével. Felvetődik tehát a gondolat, hogy a kárpátaljai és a vajdasági magyar szórványokat miként lehet szülőföldjükön megtartani. Nem lesz könnyű feladat, továbbá számolni kell azzal, hogy mind a Vajdaságból, mind Kárpátaljáról folyamatos a Magyarországra történő áttelepülés. A szórványmagyarság megtartása alapos stratégiai felkészülést igényel. Ennek a stratégiának a valós helyzet felmérésére kell épülnie. Az elmúlt évtizedben nagy társadalomtudományi, demográfiai kutató- és elemzőmunkára került sor, ennek ellenére csak töredékes képünk van a magyar diaszpóráról. A szórványmagyar vidékek nagy részén nincsenek szervezett magyar iskolák, esetleg csak elemi iskolák. Ezeket az iskolákat tankönyvekkel, tanítási eszközökkel kell támogatni, emellett létre kell hozni a hétvégi magyar iskolák átfogó rendszerét. Leghasznosabb volna ezeket egyházközségekben megszervezni. A szórványban volna elsőrendű szerepe a magyar rádiós és televíziós adásoknak, ezen belül a távoktatásnak. A szórványvidéken élő gyermekek számára új tankönyvcsaládokat kellene kidolgozni. A kisközösségek anyanyelvmegtartó ereje mindennél fontosabb lehet. /Pomogáts Béla: Magyarok a szórványban. = A Hét (Bukarest), nov. 21./"

"Nov. 20-án két játékfilmmel nyitott az Alter-Native Fesztivál Marosvásárhelyen. Nov. 21-én a Filmtett és a Duna Műhely Alkotótáborának filmjeit vetítik. Nov. 22-én a Várgalériában Couleur Locale képzőművészeti kiállítás nyílik, este dzsesszkoncert lesz. /(lokodi): Alter-Native Fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./"

"Nemeshegyi Péter teológiai tanár és Vanyó László pápai prelátus mellett az erdélyiek közül idén Léstyán Ferenc nyugalmazott általános érseki helynök, Marosvásárhely egykori esperes-plébánosa részesült Fraknói Vilmos-díjban. Léstyán Ferenc a tervek szerint december 10-én veheti át az elismerést Marosvásárhelyen. Az immár harmadik alkalommal odaítélt díj azoknak adományozható, akiknek a munkássága kiemelkedő a teológia, a filozófia vagy az egyháztörténelem területén. Léstyán Ferencet 1937-ben szentelték pappá, 1942-től püspöki levéltáros volt Gyulafehérváron. Az Antonescu-korszakban letartóztatták, de sikerült Észak-Erdélybe szöknie; távollétében halálra ítélték. Később egy évet - ítélet nélkül - börtönben töltött, majd Désaknán kényszerlakhelyen élt. Szabadulása, 1955 után Marosvásárhely esperes-plébánosaként szolgált csaknem negyven esztendőn át. Öt kápolnát építtetett Marosvásárhelyen, s ő kezdte el Erdélyben a cigánypasztorációt. /R. Sz.: Kitüntették Léstyánt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"

"A BBTE Szociológia Tanszékének Magyar Tagozata és a Szociológus Véndiákszövetség, valamint a Max Weber Szociológiai Szakkollégium közösen kéthetente Szociológia Nyílt Estet szervez Kolozsváron. Ennek során a társadalomtudományok művelői és közönségük kötetlen keretek között találkoznak. /Pásztor Gyöngyi program-koordinátor: Szociológia Nyílt Est. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"Ötvenéves Györffy András marosvásárhelyi színművész. Györffy naponta ingázik a Tompa Miklós Társulat és a Színművészeti Egyetem között. Huszonnyolc éve színész. Pályája alakulásában meghatározó személyiség volt Lohinszky Loránd érdemes művész. /Lokodi Imre: Színész és a stockholmi almás tészta. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./"