"Márc. 13-án ülésezett az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének választmánya, s megválasztotta a szervezet elnökét. A szavazatok nagy többségét Kabai István kapta meg, ellenjelölt nem volt. /Ismét Kabai István a szatmárnémeti RMDSZ elnöke. = RMDSZ Tájékoztató, ápr. 13. - 1928. sz./"

"Horia-Roman Patepievici, a volt Szekuritáté dossziéit tanulmányozó bizottság tagja közölte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ beavatkozik az intézmény tevékenységébe. Kijelentését arra alapozta, hogy a testület ötven egyházfő és vezető publicista dossziéit kérte átvilágításuk végett, de az RHSZ vezetője, Radu Timofte megtagadta az iratcsomók átadását. /Kerékkötő RHSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./ "

"A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának Kovászna megyei szervezete nem a megoldást keresi, hanem kormányzati helyzetéből adódóan erőszakos politizálást folytat - közölte a márc. 10-i RMDSZ-TDRP egyeztetésnek szánt vita után Demeter János megyei tanácselnök, a tárgyalóküldöttség tagja. Casuneanék korábbi követelésüket is felsrófolták, nemcsak egy megyei tanácsalelnöki, hanem az egyik sepsiszentgyörgyi alpolgármesteri tisztséget is kérik annak fejében, hogy rábólintsanak az RMDSZ támogatta Olosz Gergely alprefektusi kinevezésére. A tanácselnök elmondta, az RMDSZ megtette a csúcsszinten vállalt kötelezettségét, megszavazta a Nastase-kabinetet és a kormányprogramot, s cserébe elvárja, hogy a TDRP is váltsa be papírra fektetett ígéretét, és nevezze ki az általa jelölt alprefektust. Ami a minisztériumoknak alárendelt közintézmények vezetőinek cseréjét illeti, az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar igazgatókat hagyják meg tisztségükben. /(Szekeres): RMDSZ-TDRP. Nincs tárgyalási alap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./ Egyre több önkormányzati vezető panaszkodik Horia Grama Kovászna megyei prefektusra. Demeter János megyei tanácselnök körlevélben kérte a polgármestereket, vessék papírra észrevételeiket a prefektussal való eddigi kapcsolatukról, jelezzék a nem megfelelő hozzáállást, esetleg visszaéléseket. Már érkeztek is válaszok, s amennyiben a gondok tényleg súlyosak, Demeter tájékoztatja a közigazgatási minisztert is. /Panaszkodnak a prefektusra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./ "

"Márc. 10-én Böcskei László általános helynök, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes, Heinrich József tiszteletbeli főesperes, Király Árpád aradi esperes részvételével megtartott ünnepi szentmise előzte meg az Újaradon a plébánián létesített római katolikus katetikai központ átadását. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye területén a temesvári, illetve a resicabányai katetikai központ után Aradon nyílt meg a harmadik olyan hely, ahol továbbképzésben részesülnek az egyházi életben résztvevő valamennyi laikus szervezet képviselői. /Újaradon megnyílt a katetikai központ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./ "

"Márc. 13-án Déván, a Művelődési Házban tartják a magyar diákok gáladélutánját. Márc. 15-én a piski katolikus temetőben megkoszorúzzák a szabadságharc hőseinek emlékére állított obeliszket. Márc. 15-én Vajdahunyadon, a Siderklub kistermében A költő visszatér címmel tartanak verses, zenés irodalmi megemlékezést, amelyen a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium énekkara és a vajdahunyadi MADISZ tagjai lépnek fel. Petrozsényban, a római katolikus templomban lesz az ünnepi megemlékezés. Az elmúlt hétvégén Csernakeresztúron a Tájházban és Szászvároson emlékeztek meg ünnepélyes keretek között az 1848-49-es forradalom Hunyad megyei eseményeiről. Szászvároson a református imateremben megkoszorúzták gróf Kún Kocsárd mellszobrát. /Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./ "

"Márc. 13-án a képviselőház megszavazta a helyi közigazgatási törvényről szóló bizottsági jelentést. A jogszabály mellett 224-en szavaztak, 61-en ellenezték, ketten tartózkodtak. A Nagy-Románia Párt képviselői kijelentették, hogy az Alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, mivel az második hivatalos nyelvvé teszi a magyar nyelvet. A szenátusban már a múlt héten sor került a végső szavazásra. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: nehéz küzdelem végére érkezett a román törvényhozás. Ez nem azt jelenti, hogy a nyelvhasználat kérdése az élet minden területén megoldódott, egy nagyon fontos területen, a közigazgatásban azonban egészen komoly lehetőségek nyílnak a magyar nyelv használatára. Markó kifejtette: 1989 után az RMDSZ néhány fontos célkitűzést fogalmazott meg, többek között megteremteni a teljes körű anyanyelvi oktatás lehetőségét, visszaszerezni a magyar nyelv nyilvános használatára való jogot, megoldani a tulajdonjogi kérdéseket stb. A szövetségi elnök úgy véli: ilyen szempontból az elmúlt években a törvényhozás szintjén sikerült elfogadtatni a két legfontosabb - az oktatási és közigazgatási törvényt -, amelyek lehetőséget teremtenek az anyanyelvhasználatra. - A helyi közigazgatási törvényt eredetileg 1997 első felében sürgősségi kormányrendelet formájában fogadta el az akkori kormánykoalíció. Ez a jogszabály vezette be, többek között, a 20 százalékos nyelvhasználati küszöböt, amely előírta, hogy azokon a településeken, ahol egy adott nemzeti közösség aránya meghaladta a 20 százalékot, biztosítani kell az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban. A jogszabály a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezéséről, valamint a tanácsüléseken való anyanyelvhasználat jogáról is rendelkezett. Az NRP az Alkotmánybíróságon támadta meg a rendeletet. Mivel annak egyes részeit a testület alkotmányellenesnek találta, a kormányrendelet érvényét veszítette és felfüggesztették annak alkalmazását. Időközben elkészült az új törvénytervezet, amelynek elfogadása körül éveken át folyt a huzavona. Amennyiben az NRP óvást emel a törvény ellen, a jogszabály mindaddig nem jelenhet meg a Hivatalos Közlönyben, illetve nem léphet érvénybe, amíg azt az illetékes jogi fórum nem vitatja meg. Az államfő csak ezután hirdetheti ki a törvényt. /Papp Annamária: /Végső formát nyert a helyi közigazgatási törvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Márc. 13-án a képviselőházban Garda Dezső képviselő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a márciusi események jelentőségét méltatta. Beszédében hangsúlyozta, mennyire túlzottak azok az adatok, amelyeket egyes román körök terjesztenek az 1848-as forradalom román áldozatainak számáról, akiknek haláláért a magyarok lennének a felelősek. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Adrian Nastase kormányfő márc. 13-án kijelentette: módosítani kell a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvényt oly módon, hogy ez csak a legsúlyosabb esetekre vonatkozzon. Csak a legsúlyosabb esetekben kellene a jogszabályt alkalmazni, nem kellene kiterjeszteni mind a 23 millió román állampolgárra, ennek ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek - jelentette ki Nastase. Helytelenítette az az egyházfők múltjára kiterjedő vizsgálatot: még csak az hiányozna, hogy az egyház is elveszítse hitelét. Mircea Dinescu, a CNSAS egyik tagja a miniszterelnök kijelentésére válaszolva azt hangsúlyozta: Adrian Nastase akkor fogalmazta meg kifogásait az intézménnyel szemben, amikor az egyik volt közeli tanácsadójának, Ristea Priboinak az ügyével kezdtek foglalkozni. Priboi RTDP-képviselő, akit nemrég a külföldi hírszerzést (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság élére választottak, 1989 előtt a Szekuritáté külföldi hírszerzéssel foglalkozó tisztje volt, s az a vád fogalmazódott meg ellene, hogy komoly szerepet játszott annak idején a Szabad Európa Rádiónál dolgozó román ellenzékiek ellen elkövetett merényletekben. - A miniszterelnöki bírálat elhangzásával egy időben fogadta Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke a NATO parlamenti közgyűlésének küldöttségét. A NATO-képviselők érdeklődtek az egykori Szekuritátéval kapcsolatos jelenlegi helyzetről. Dorneanu a kérdésekre válaszolva leszögezte: Romániában létezik az átvilágítási törvény, és egy független intézmény, a CNSAS vizsgálja az állami tisztségviselők múltját. /Nastase: Módosítani kell az átvilágítási törvényt A kormányfő szerint nem kell a múltat piszkálni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Márc. 13-án a Nagy-Románia Párt tiltakozott az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc évfordulójának romániai megünneplése ellen. A kiadott közlemény azt állítja, hogy a rendezvények nagy része Románia területén zajlik, Magyarország legtöbb helységében az esemény észrevétlen marad. /Tiltakozás március tizenötödike ellen. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./"

"Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke a felsőfokú intézmények akkreditációs törvényének szakbizottsági vitájáról elmondta, hogy Anghel Stanciunak, az oktatásügyi bizottság elnökének vezényletével a nagy-romániás képviselők az akkreditációs törvény több cikkelyének olyan módosító tervezetével álltak elő, amely szerint mind a magán-, mind pedig az állami oktatásban úgy lehessen egy felsőoktatási intézményt létrehozni, ha annak keretén belül legalább egy román nyelven működő fakultás is létezik. Ha ezt elfogadják, akkor nem csak egy eljövendő tiszta magyar egyetemnek nem lehet a működését engedélyezni, hanem egy, a nemzetiségek nyelvén oktató főiskolát sem lehet akkreditálni. A kormánypártiak nem hajlottak arra, hogy ezt elutasítsák, tehát politikai egyeztetésekre volt szükség. Ecaterina Andronescu miniszter kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egy magyar egyetemen román kar is működik. Végül sikerült elérni, hogy a minisztérium vállalta az új módosító javaslat kidolgozását. - Egyre húzzák a Hargita megyei főiskolák akkreditálását, de a nagyváradi egyetem akkreditálása is késik. A Sapientia Alapítvány szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy ez betagolódik az Erdélyi Magán Tudományegyetembe. Ezért az akkreditációs bizottság azzal az igénnyel lépett fel, hogy csak akkor adja meg az egyetem működésére a jóváhagyást, ha román szak beindítására is leteszik a dossziét. Asztalos szerint sSajnálatos, hogy ezt a Partiumi Keresztény Egyetem letette. Az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyóban, Csíkszeredában, Szatmáron létrehozták a két nyelvű főiskolákat. Mindezt a mai napig nem tárgyalták meg az RMDSZ megfelelő fórumai. Akik menedzselték a két nyelvű főiskolák létrehozását, s állítom, hogy a , azok az RMDSZ programjával szöges ellentétben cselekedtek. - Asztalos szerint a a csak magyar nyelvű felsőoktatást valójában az RMDSZ-es politikusok torpedózzák meg. Mert ha Sepsizentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyóban bele lehet menni ebbe, akkor mi értelme van annak, hogy a törvényhozásban az utolsókig harcoljanak a tiszta magyar oktatásért? /Magyar Balázs: Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmereng. Magyarok torpedózzák a magyar egyetemet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./"

"Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus megbeszélést tartott a kisegítő iskolák igazgatóival a kisegítő iskoláknak a megyei tanács hatáskörébe való átadási folyamatának utolsó szakaszáról. A találkozón Soporannak átadták azon közszolgáltatási vállalatok névsorát, amelyeket a prefektúra kell a továbbiakban meggyőzzön arról, hogy a kisegítő iskolák tartozásait ütemezzék át. A prefektus megnyugtatta az átadó és az átvevő felet egyaránt, hogy rövidesen sikerül megtalálni a rendkívüli összetettséget mutató átadási rendszer/adóssági törlesztések körüli vitákra az optimális megoldást. /Befejeződött a kisegítő iskolák átadása A prefektus az adósságok átütemezését kéri. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Idén márc. 16-18. között immár hatodszor rendezik meg Kolozsváron, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Kör országos döntőjét. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége égisze alatt megrendezett országos verseny fő szervezője az Apáczai Csere János Elméleti Líceum magyar szakos tanárainak közössége, tájékoztatott Péter Tünde, magyar szakos tanfelügyelő. A versenyre jelentkezők három kategóriában mérhetik össze tudásukat. Ezek a következők: Édes anyanyelvünk (nyelvhasználati verseny), Szép magyar beszéd (kiejtési verseny), Versben bujdosó (vers-, és tollbamondó verseny). Az idén 12 megyéből mintegy 100 diák érkezik. Ápr. 16-21. között - ugyancsak Kolozsváron - rendezik meg a Mikes Kelemenről elnevezett magyar nyelv és irodalom olimpia országos döntőjét is. /Szabó Csaba: Kolozsvár, az olimpiai város. Pénteken megkezdődik az Aranka György nyelvi vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Az 1989-es fordulat után Kolozsvár kulturális életében két jelentős rendezvénysorozat indult: a Mozart-fesztivál és a Mátyás-napok. Megálmodóik és kivitelezőik két zenepedagógus, László Ferenc és László Bakk Anikó. László Ferenc a december elején tartott Mozart-napok szervezője. László Ferenc egészségi állapotára való tekintettel nem tudja már vállalni a a fesztiválok megszervezésének munkáját. Remélhetőleg lesz fiatal muzikológus, aki ezt a munkát folytatni fogja. - A Mátyás-napok ötlete 1991-ben született meg László Bakk Anikóban. Azokban az időkben, amikor a nagy király nyakába emlékgyalázó táblát akasztottak. Évről évre Mátyás korának műveltségéről emlékeznek szóval, zenével, tánccal. Febr. 24-én kicsinyek és nagyok, szereplők és közönség hivatalos a királyi születésnapi tortára. Az óriás asztalnagyságú tortát az első alkalomra ő maga sütötte. /Hantz Lám Irén: A folytonosság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"A Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) műegyetemi hallgatóinak csoportja ismét megszervezi - immár harmadszorra - a Kárpát-medencei magyar egyetemisták vagy hivatalos nevén a Határon Túli Műszakis Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciáját, amelyet idén március 23-25. között tartanak a Temesvári Műegyetem Villamosmérnöki Karán. Az idei összejövetelről Balla Réka és Bakk Jutas szervezők tájékoztattak. Elmondták, hogy a szervezéssel járó költségeket megpályázták különböző alapítványoknál. Segítséget kaptak az Erdélyi Tudományos Egyesülettől, a temesvári Techné vezetőségétől dr. Delesega Gyula elnök személyében és nem utolsósorban az alma materüktől. A rendezvény két patrónusa - Pokorni Zoltán magyar tanügyminiszter és dr. Nicolae Robu rektor-helyettes - támogatása sokat jelent. Hatvanon felül van azoknak a száma, akik már biztosan eljönnek. - A szakosztályon belül mindenki tetszés szerinti témát választhat, de tartania kell magát a szabályzathoz, mely szerint egy-egy előadás nem tarthat tovább hét percnél, és a dolgozat megvédése további három és fél percnél. Szerkesztenek egy katalógust, amiben kivonatosan minden dolgozat benne lesz, több száz példányban kinyomtatják, és valamennyi résztvevőnek adnak belőle. /Sipos János: Kárpát-medencei magyar műszaki hallgatók találkozója Temesváron. Tudományos diákkonferencia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./"

"A Hadad községhez tartozó Lelében hollandok segítik a Lele Barátai Alapítvány gazdaságfejlesztési programját: húszezer német márkás, közepes lejáratú, kamatmentes kölcsönt folyósítottak a hozzájuk ilyen jellegű pályázatot benyújtott első tizennégy kisvállalkozónak. A közeljövőben már 5-10 ezer márkás, három-öt éves megtérülési időre nyújtott hiteleket kívánnak folyósítani a környék gazdáinak. Feltételeik: a pályázónak legyenek pontos elképzelései az anyagi befektetést igénylő tevékenységről, az általa készített számításokból pedig derüljön ki tervének életképes, jövedelmező volta. Ha minden terv szerint alakul, a kezdeményezés lassan átfogja az egész Tövishátat, a kiadott kölcsönök értéke pedig év végére eléri az egymillió német márkát. A későbbiekben Kolozsvár irányába akarnak terjeszkedni, majd egy holland-román együttműködési terv részeként átfogni az egész országot. A kért összegek kiutalása egy várakozási lista alapján történik: a visszatérített pénz azonnal tovább kerül a következő vállalkozóhoz. Nagy Sándor lelkész elmondta, hogy az aktív korosztály legnagyobb része városon keresi a boldogulást, vagy külföldön vállalt munkát. Amennyiben a szülőföldjükön létesített új munkahelyeket, vagy a saját földjén való vállalkozás lehetőségét kínáljuk fel számukra, hátha megáll a fiatalok elvándorlása. /Holland hitelek - lelei gazdálkodóknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 14./"

"Besenyődi Attila az elmúlt év augusztusától lelkésze Adorján református gyülekezetének. Előző helyén, Diósadon sikerült teljesen felújítani a templomot, kopjafát és emlékoszlopot állítottak a háborúban elesett hősök emlékére. Adorjánon 88 református család 240 lélek él. Öregedő falu, de van igény a lelkészi szolgálatra. A vallásórákra 16-20 gyermek jön el. Sok itteni fiatal Magyarországon, Spanyolországban, Portugáliában és Kanadában vállal munkát. Ezek nagy része ott marad, és előbb-utóbb beolvad. /"Fontos feladatomnak tartom, hogy összefogjam a népet" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 14./"

"Március elsejétől Jakabffy László építészmérnök a nagyváradi Ingatlankezelő Társaság műszaki igazgatója, aki egyben a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. 64 évesen vállalta ezt az állást. Úgy érzi, elő tudná mozdítani a nagyváradi vár rendbetételét. - A legfontosabb az ingatlanok állagmegőrzése. /Jakabffy László új szerepkörben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 14./"

"A szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó státustörvény elfogadásával Magyarország arra készül, hogy kikényszerítse a romániai magyar kisebbség pozitív diszkriminációját a többi román állampolgárral szemben - írta márc. 14-i számában a Curentul. A napilap szerint ez a diszkrimináció csak magyar területen érvényesül ugyan, de beleütközik majd sok olyan román állampolgár, akinek kapcsolatai vannak a szomszédos és baráti országgal. "Miután a románoknak megadatott, hogy megtapasztalják, miként váltak a romániai magyar kisebbségiek első rangú kisebbséggé Romániában az RMDSZ és Budapest kombinált lobbija eredményeként, most majd megláthatják, hogyan működik a pozitív diszkrimináció Magyarországon az ő magyar nemzetiségű polgártársaik javára. Úgy tűnik, Budapestnek nem számít sem az, hogy mit mondanak erről a tervről a szomszédos országokban, sem pedig az, mi a véleménye az Európai Uniónak. Magyarország céljai egyértelműek: népes és befolyásos magyar kisebbséget akar megőrizni azokon a történelmi területeken, amelyek fölött az első világháború után elvesztette az ellenőrzést, másrészt pedig az, hogy megakadályozza jelentős magyar tömegek betelepedését Magyarországra". /Státustörvény - román olvasatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Márc. 13-án a képviselőház elfogadta a helyi közigazgatási törvény egyeztetett szövegét. Ráduly Róbert RMDSZ-es képviselő az ülésen hangsúlyozta: e törvény csak egy kezdet az igazi önkormányzatiság megvalósulása felé. A törvény néhány fontos eleme: A helyi közigazgatás a következő elvek alapján működik: - a helyi autonómia elve; - a központi hatóságok közszolgáltatásai decentralizációjának elve; - a helyi közigazgatási hatóságok választhatóságának és felelősségének elve; - a törvényesség elve; a közigazgatási hatóságok szolidaritásának és együttműködésének elve - A helyi közigazgatási hatóságok kezelik vagy esetenként rendelkeznek a községek, városok és megyék pénzügyi forrásai, valamint a magán - és köztulajdonában lévő javak felett. - A törvény előírja, hogy azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek teszik ki a lakosság több mint 20 százalékát, a közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell anyanyelvük használatát. - A helyi tanács hatáskörébe tartozik az utcanevek, piacnevek és a helyi közérdekű objektumok elnevezése. - Azokban a helyi tanácsokban, ahol a tanácsosok összlétszámának egyharmada valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a helyi tanács ülésein biztosítják az anyanyelv használatát is. Ezekben az esetekben a polgármester kötelessége biztosítani a fordítást. Minden esetben a gyűlés okiratait román nyelven kell összeállítani. - Azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok létszáma meghaladja az összlakosság 20%-át, a normatív jellegű határozatokat az illető nemzeti kisebbséghez tartozó polgár anyanyelvén is közölni kell, személyes határozatokat kérés esetén anyanyelven is közölnek. - Azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek teszik ki a lakosság több mint 20 százalékát, a helyi közigazgatási hatóságokhoz, valamint közszolgálatot biztosító apparátusához saját anyanyelvükön is fordulhatnak, írásban vagy szóban és a választ mind anyanyelvükön, mind az állam nyelvén kapják meg. E feltételek között a közönségszolgálatot ellátó apparátusban olyan személyeket vesznek fel, akik ismerik az illető kisebbség anyanyelvét, ugyanakkor a helyi közigazgatási hatóságok biztosítják a helységek és hatáskörükben lévő közintézmények elnevezésének az illető nemzeti kisebbség nyelvén való kiírását, hasonlóan a közérdekű felhívások a nemzeti kisebbség nyelvén való kifüggesztését. /Az elfogadott helyi közigazgatási törvény legfontosabb elemei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"A képviselőház tanügyi bizottsága visszautasította a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szerkezetének multikulturális jellegére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályt tavaly Andrei Marga volt tanügyminiszter kezdeményezte. A képviselők döntésüket azzal indokolták, hogy ezzel a sürgősségi rendelettel az oktatási tárca volt vezetőjének, aki mellesleg a BBTE rektora, az volt a célja, hogy az intézmény számára különböző anyagi előnyöket biztosítson más felsőoktatási intézmények ellenében - jelentette ki Anghel Stanciu bizottsági elnök, a Nagy-Románia Párt képviselőjét. Stanciu megjegyezte: a BBTE-n oktató magyar és német nemzetiségű tanárok nem érdemelnek "nyelvpótlékot" akkor, amikor anyanyelvükön tartanak előadásokat. Vekov Károly képviselő, a bizottság egyik RMDSZ-es tagja elmondta: nem értett egyet a szöveg elfogadásával. Vekov a bizottsági ülésen is hangsúlyozta: ez a szöveg nem az egyetem multikulturális jellegéről, hanem legfennebb "multilingvizmusáról" szól. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Multikulturalitás vagy multilingvizmus? Vita a képviselőház oktatási bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Márc. 15-e alkalmából Adrian Nastase miniszterelnök üzenetet intézett a romániai magyarokhoz. Ebben hangsúlyozta, hogy az emlékezés "nem foghatja vissza képességünket a bennünket összekötő hidak építésére és az emberi szolidaritás gesztusaira. Fontos most megértenünk, hogy sorsunk ezen a földön az együttélést szánta nekünk." "A toleranciát meg kell tanulni" - emelte ki üzenetében. /Meg kell tanulni a toleranciát. Adrian Nastase miniszterelnök üzenete a romániai magyarsághoz március 15-e megünneplése alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Mihai Baciu demokrata párti képviselő márc. 14-én sajtóértekezleten tájékoztatott arról, hogy a hét elején az Európa Tanács (ET) művelődési bizottságában "a moldvai csángókat magyar eredetű népcsoportként bemutató" jelentést tárgyaltak. Baciu kijelentette: a jelentés azt sugallta, hogy a csángók számára a román hatóságok létesítsenek anyanyelvű iskolákat. A jelentést Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselőnő terjesztette elő, aki az említett bizottság tagja. Baciu megütközését nem leplezve közölte, hogy a finn képviselőnő a csángók számára anyanyelvű oktatáson kívül kétnyelvű helységnévtáblákat is követelt, és az általuk lakott területen működő kis- és közepes vállalatoknak adókedvezmények biztosítását. Baciu kijelentette, hogy "a csángoknak nincs írott nyelvük, s emiatt lehetetlen számukra anyanyelvű iskolákat létrehozni és anyanyelven is feliratozni a helységneveket". Beszámolója szerint erre a finn képviselőnő azt követelte, hogy "ez esetben létesítsenek számukra iskolákat magyar nyelven". Baciu szerint a jelentés összemossa a mintegy 260 ezer moldvai katolikust azzal a körülbelül háromezer személlyel, akik a népszámláláskor csángóknak vallották magukat. A román képviselő véleménye: a jelentés része a csángók által lakott vidékek "alattomos elmagyarosítását célzó kampánynak". /Az Európa Tanács előtt a csángók ügye. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Tusnádfürdőn tartották meg a Megyei Önkormányzatok Gazdasági Igazgatói Egyesülete soros ülését. A megtartott értekezleten minden romániai megye képviseltette magát. A szakmai egyesület 1999-ben alakult Tulceán, hogy önkormányzati kérdésekben együttműködjön a központi közigazgatással. Sima Caraman az egyesület elnöke az egyik legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy elérték: a szakmai testületek véleményét kikérik a jogszabályok elfogadása előtt és ezt a 69-es törvény tételesen tartalmazza. Jelenleg a megyék egyik legnagyobb problémája az intézeti gyermekek helyzete. /(Daczó Dénes): Gazdasági igazgatók tanácskoztak Tusnádfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul az ungvári televízió és rádió 13-i adásában aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egyes felelős helyi vezetők a Beregszászi járás árvízkárosultjai körében rémhírek terjesztésével keltenek Magyarország-ellenes hangulatot a 41-es főútnak a tarpai tiszai gátszakadás után történt átvágása kapcsán. Az emberek a gátakon azt beszélik, hogy a kárpátaljai közigazgatási hivatal vezetői lepaktáltak a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökével, amikor megengedték a 41-es főút átvágását, s ezzel gyakorlatilag feladták azokat a kárpátaljai településeket, amelyek az onnan érkező ár útjába esnek. Magyarországot a kárvallott és áradástól fenyegetett emberek azzal vádolják, hogy az ottaniak a főút átvágásával elárasztották a falvaikat. Az olyan rémhírek, hogy Tarpáról jelenleg is folyamatosan szivattyúzzák ukrán területre a vizet, alááshatják a kárpátaljai magyarság egy részének az anyaországba vetett bizalmát, és magyarellenes hangulatot keltenek a kárpátaljai ukránság körében. A rémhírek ellen a helyi magyar szervezetek is felvették a küzdelmet. /Bűnbakkeresés és rémhírek Beregszász környékén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Öt évvel ezelőtt még szálldostak a helikopterek a nagy ünnepek előtt, és közben, olykor még húsvét után is. Március 15-én főleg, zavarva az ünnepségeket. Aztán jött Constantinescuék négy, esztendeje, a helikopterezés szerencsére kimaradt. Most pedig március 15-e előtt két nappal újból megjelentek a helikopterek. /Oláh István: Nemcsak a helikopterek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Rockenbauer Zoltán, a magyar művelődési tárca vezetője március 15-e alkalmából művészeti díjakat adott át Budapesten. A kitüntetettek között az eddiginél jóval nagyobb számú erdélyi magyar művész is található: Terényi Ede zeneszerző-zenetudós, a kolozsvári Konzervatórium tanára (Erkel Ferenc-díj), Csíky András kolozsvári színművész és Czintos József, a szatmárnémeti Északi Színház színművésze (Jászai Mari-díj), Ferenczes István csíkszeredai költő, a Székelyföld főszerkesztője és Fodor Sándor kolozsvári író (József Attila-díj), Demény Attila zongoraművész-karmester, a kolozsvári Magyar Opera főrendezője (Nádasdy Kálmán-díj), Murádin Jenő művészettörténész, kolozsvári képzőművészeti főiskola (Németh Lajos-díj), Almási István népzenekutató, kolozsvári Folklórintézet (Szabolcsi Bence-díj) és Beke György újságíró (Táncsics Mihály-díj). /Művészeti díjak nemzeti ünnepen Az egész nemzet művészetében gondolkodtak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Aranytollat adományozott László Ferenc kolozsvári sportújságírónak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A magyarországi szakmai szervezet legmagasabb díjának számító Aranytollat eddig csak két erdélyinek ítélték oda: Gáll Ernőnek és Kántor Lajosnak. László Ferenc több mint fél évszázada áll a magyar nyelv, a magyar újságírás szolgálatában. László Ferenc 1943-ban, 13 évesen indult a pályán Bethlenben, az ott magánkiadásban megjelenő Nyári Közlöny című hetilap sportújságírójaként. 18 évesen már a kolozsvári Világosság diáktudósítója, s húszéves korától, 1950-től az Igazság belső munkatársaként a lap sportrovatvezető-szerkesztője volt. 1954-től pedig mindennapos adással a Kolozsvári Rádió magyar adásának sportszerkesztője. 1990 után a Szabadság munkatársaként folytatta tevékenységét nyugdíjazásáig, de a lapban azóta is közli a sporttörténeti eseményekre-érdekességekre visszapillantó összeállításait, cikkeit. 1997-től a Kolozsvári Rádió mellett a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának is dolgozik, ugyancsak napi jelentkezéssel. Emellett a Révai Lexikon számára elkészítette erdélyi magyar sportolók pályafutását bemutató több mint ötszáz szócikkét, a Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, illetve a Romániai magyar ki kicsoda elkészítésében is közreműködött, kéziratban van az önálló erdélyi magyar sportolólexikona és a magyar-német-román sportszótára. A március 10-én 72. életévébe lépett László Ferenc neve így vált fogalommá Kolozsváron és Erdély-szerte. /Tibori Szabó Zoltán: Fél évszázadnál több az anyanyelv szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"A Magyar Újságírók Közössége (MÚK) budapesti székházában átadták az idei Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjakat. Az egyik kitüntetett Csávossy György erdélyi újságíró fél évszázados újságírói munkásságáért, a publicisztika, az ismeretterjesztő újságírás magas szintű, olvasmányos műveléséért. /Sajtószabadság-díj Csávossy Györgynek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"A Párizsban élő Méray Tibor író, az Irodalmi Újság főszerkesztője által alapított, erdélyi fiatal magyar újságírók három hónapos magyarországi továbbtanulását elősegítő, 2001. márc. 15-én hatodik alkalommal kiosztott díjat, az alapító kijelölte bizottság Demény Péter fiatal kolozsvári újságírónak, a Krónika napilap munkatársának ítélte. A pályázatok elbírálásakor a bizottság (Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba és Tibori Szabó Zoltán) megállapította: a Méray-díj kiosztása óta az idén érkezett be a legjobb, legszínvonalasabb termés, és ez a döntést nagyon megnehezítette. /Méray-díj 2001. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"A kárpát-medencei magyar fiatalok közösségeit tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) tagjai márc. 15-17. között háromnapos ünnepi konferenciát tartanak a szlovéniai Lendván. Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az eseményen a többi közt részt vesznek az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament, a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a történelmi egyházak ifjúsági közösségeinek, valamint a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek képviselői. A konferencián ott lesznek a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársai, továbbá több minisztérium vezetői, illetve munkatársai, így például Deutsch Tamás, az ifjúsági tárca vezetője és Szabó László helyettes államtitkár is. A közel másfél éve alakult, a magyar fiatalok szervezeteit összefogó MIK elsősorban közösségteremtő feladatokat kíván szolgálni, célja, hogy élő kapcsolat alakulhasson ki a Kárpátalján, az Erdélyben, a Délvidéken, Szlovéniában, Burgenlandban, Szlovákiában és az anyaországban élő ifjúsági közösségek és azok tagjai között. A MIK mostani ülésének napirendjén szerepel a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló, státustörvényként ismertté vált törvénytervezet megvitatása is. Szó esik majd az ősszel kezdődő, a határon túli magyar fiatalok közösségeit, illetve azok életlehetőségeit és helyzetét feltérképező kutatási programról is. A trianoni döntés óta most első alkalommal készül majd generációs körkép a Kárpát-medencében élő magyar fiatalok helyzetéről. Hozzátette: a kutatás első, összesített adatait várhatóan decemberben hozzák majd nyilvánosságra. /Magyar Ifjúsági Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./"