Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2001. február 21.
"Csíkszeredában egy könyvbemutatón találkoztak a csángók ügyével foglalkozók, Borbáth Erzsébet a moldvai fiatalok csíki oktatásának tízéves küzdelméről beszélt. 171 végzősről adhat számot, akik közül 16 jutott be egyetemekre (hárman Kolozsvárra). A csíkszeredai középiskolákban jelenleg is 28 moldvai gyermek tanul 660 ezer lejes állami ösztöndíjjal. Duma András adatai: a klézsei Teleház (Magyarház, Csángóház) száz (!) fiatalt fogad, hogy a román nyelvű iskolai oktatás mellett anyanyelvükön is tanuljanak. Pusztinán Bilibók Jenő helybéli lakos 40 gyermeket tanít magyar betűvetésre. A felszólalók az RMDSZ illetékeseit, az alapítványokat egyértelműen elmarasztalják, hogy a csángó dolgokban a segítség valahol elpárolog. Duma András szerint hősies az, amit a Klézsébe kitelepedett néprajzos-etnográfus Hegyeli Attila és felesége magukra vállaltak. Azonban hónapokon át senki feléjük sem nézett, fizetést is csak most kaptak valamennyit. A moldvai csángó ügyet bihari parlamenti képviselő vállalta fel, s nem székelyföldi. Ferenczes István elmarasztalta az RMDSZ-vezetést, az EMKE-t azért, hogy még mindig nincs egy világnyelveken kiadott Csángó Fehérkönyv. Nincs, aki ezekben az ügyekben lobbyzzék. Borbáth Erzsébet megkérdezte: felébred-e a tetszhalott moldvai magyarság? Lesz-e emberi jogi, oktatási, kulturális és szociális képviselete? /Sylvester Lajos: Lesz-e a csángókérdésnek reneszánsza? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./"
2001. február 21.
"Máthé Éva Puskás Attila (Sepsiszentgyörgy) olvasói levelével szemben védelmébe vette Kelemen Atilla parlamenti képviselőt, Maros megyei RMDSZ-elnököt és Virág György Maros megyei tanácselnököt, aki azt mondták: ha már megvan a joguk hozzá (egyébként még egyáltalán nincs meg), hogy például a tanácsülésen magyarul is beszéljenek a tanácsosok, akkor nem biztos, hogy élnek majd e joggal a tisztségviselők, ámbár ha magyarul akarnak érvelni, a polgármesteri hivatalnak kötelező módon tolmácsot kell biztosítania. Máthé Éva szerint ez nem megalkuvás. /Máthé Éva: Gyászvitézek? Ez azért túlzás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./"
2001. február 21.
"Febr.16-án tartotta alakuló ülését Déván a Petőfi Sándor Kulturális Egylet. Céljai között szerepel a dévai magyarság hagyományainak újjáélesztése, tánccsoport, színjátszókör, kórus, zenekar, szavalókör létrehozása és helyi vonatkozású kiadványok megjelentetése. Megválasztották az öttagú igazgatótanácsot: elnök Zsók Béla, alelnök Kásler Gábor. /Gáspár-Barra Réka: Megalakult a dévai Petőfi Sándor Kulturális Egylet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./"
2001. február 21.
"Kovásznán a könyvtárban idén is nagy a forgalom. Az elmúlt esztendőben naponta átlag 58 személyt szolgáltak ki, tájékoztatott Pázsi Margit, a könyvtár vezetője. A beiratkozott 2090 olvasó az elmúlt év folyamán összesen 15 050 alkalommal fordult meg a könyvtárban és 39 000 kötetet kölcsönzött ki. /Fellendülő könyvtár-szolgálat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./"
2001. február 21.
"A száz éve született Kacsó Sándorra emlékezett Kovács Ferenc. Kacsó Sándor élettörténetének több mint a felét megírta három önéletrajzi vallomásában, majdnem 2000 oldalon. A Brassói Lapok szerkesztője volt a két világháború között. A száz éve született Kacsó Sándorra emlékezett Kovács Ferenc. /Kovács Ferenc: Kacsó Sándor száz éve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/Kacsó Sándor /Mikháza, 1901. febr. 21. - Kolozsvár, 1984. febr. 17./ 1947-től 1952-ig a Magyar Népi Szövetség elnöke volt."
2001. február 22.
"Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 20-án az RMDSZ vezetőivel tartott megbeszélést, febr. 21-én pedig Mircea Geoana külügyminiszterrel, Hildegard Puwak európai integrációs miniszterrel, valamint Vasile Puscas EU-főtárgyalóval is találkozott. A politikusok foglalkoztak a Romániában működő magyar diplomáciai képviseletek tervezett bővítésével is. Német Zsolt leszögezte: Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos országokkal szemben, amíg tagja nem lesz az EU-nak. "Látogatásomnak az a célja, hogy az új román vezetéssel a magyar kormány felvegye a politikai kapcsolatot is." - jelentette ki. Elmondta: a magas szintű magyar-román tárgyalások előtt a magyar kormány rendszeresen kikéri az RMDSZ véleményét. "Az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés is azt a célt szolgálta, hogy az RMDSZ helyzetértékelése alapján tudjunk tárgyalni a román partnerekkel" - mutatott rá. Az RMDSZ-vezetőkkel sorra került találkozón a magyar nyelvű felsőoktatás, a magyar nyelvű állami egyetem, a közösségi és egyházi ingatlanok kérdése is felmerült. "Úgy látom, hogy az RMDSZ és a román kormánypárt közötti megállapodás alapján van lehetőség a továbblépésre. A magyar kormány mindenképpen biztató kezdetnek ítéli a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályozó új közigazgatási törvénnyel kapcsolatos szenátusi és képviselőházi álláspontokat. Bízunk abban, hogy az egyeztetés folyamatát már nem zavarja meg semmi, s ez a jogszabály elfogadásra kerül Romániában" - szögezte le. A magyar államtitkárt Mircea Geoana külügyminiszter is fogadta. Az egyórás tárgyaláson Geoana abban fogalmazta meg a legfontosabb változást az új román kormány politikájában, hogy amit vállalnak, azt teljesítik is. A román fél hangsúlyozottan kérte Magyarország támogatását Románia NATO- és EU-csatlakozása ügyében. Németh Zsolt vázolta azokat az indokokat, amelyek alapján Magyarország konzuli hálózatot kíván kiépíteni Romániában. (A magyar kormány nemcsak Csíkszeredában, hanem a Bánátban és a Partiumban is szükségét látja ilyen kirendeltségek létrehozásának.) /Előlegezett bizalom a román kormánynak. Németh Zsolt a román külügyi, és EU-integrációs tárcák vezetőivel tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./"
2001. február 22.
"Románia számára nagyon fontos a magyar-román kapcsolatok alakulása, s ebben az időszakban dől el, milyen ütemben, mennyire tartalmasan bővülnek a két ország közötti kapcsolatok - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy négyszemközti megbeszélést folytatott Németh Zsolttal, a külügyminisztérium politikai államtitkárával. Markó szerint Románia még mindig válaszúton van, nem dőlt el véglegesen és visszafordíthatatlanul, merre megy az ország. "Az új román kormány kinyilvánította azt a szándékát, hogy folytatni kívánja az európai és euroatlanti integráció útját. A kormánypárt az RMDSZ-szel kötött megállapodással is ezt az akaratot kívánja hangsúlyozni. A mai romániai belpolitikai helyzet olyan, hogy a román kormánynak most valóban bizalmat kell előlegezni, és támogatni kell ebben a törekvésében" - jelentette ki az RMDSZ elnöke. /Markó Béla a magyar- román kapcsolatokról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./"
2001. február 22.
"Adrian Paunescu RTDP-s szenátor törvénykezdeményezést nyújtott be a szenátus állandó bürójához, amelyben azt javasolta, hogy az oktatási intézményekbe vezessék be a himnusz naponta történő eléneklését. Paunescu javaslatát az RMDSZ, az RTDP és az NRP képviselői is aláírták. Puskás Bálint szenátor elmondta: Paunesu indítványa a román himnusz és zászló használatát szabályozó törvény módosítására vonatkozik. Az RMDSZ részéről a kezdeményezést Kelemen Hunor képviselő és Kereskényi Sándor szenátor írta alá. Kelemen Hunor az indítványnak csak az első részével ért egyet, amely szerint a himnusznak csak az első három szakaszát kell elénekelni, ez az előző jogszabályhoz képest pozitív döntést jelent. /Kötelező lesz a himnusz eléneklése? = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./"
2001. február 22.
"Febr. 21-én elmaradt a képviselőház oktatásügyi bizottságában a felsőoktatási intézmények akkreditálásáról szóló törvény módosítását célzó nagy-romániás javaslat vitája, miután az RMDSZ, a kormánypárt, illetve a nemzeti kisebbségek képviselői kivonultak az ülésről. Asztalos Ferenc bizottsági tagnak sikerült rávennie képviselőtársait, hogy ne támogassák az indítványt, amely a magyar nyelvű magánegyetem megalapítása ellen irányul. Anghel Stanciu, a Nagy Románia Párt képviselője, az oktatási bizottság elnöke javaslata kötelezővé tenné a román nyelvű szak indítását az újonnan létrejövő egyetemeken is, míg a jelenlegi akkreditálási törvény értelmében ez a kitétel csak a már létező egyetemek szétválásából, illetve egyesüléséből létrejövő felsőoktatási intézmények esetében kötelező. Ugyancsak febr. 21-én a képviselőház emberi jogi bizottsága nem tudott dönteni a BBTE multikulturális jellegét kimondó sürgősségi rendeletről. Eszerint a BBTE-n az oktatás román, magyar, német vagy más, az akadémiai társaság által elismert nemzetközi nyelven is folyhat. A rendeletet mindössze a képviselők fele támogatta. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 22. - 35. sz./"
2001. február 22.
"Febr. 21-én elkezdte munkáját a helyi közigazgatási törvényről egyeztető bizottság. Seres Dénes szenátor, a bizottság elnöke elmondta: a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatban csupán két cikkely felől kellett döntenie a bizottságnak, amely az anyanyelvhasználatot szabályozza a helyi tanácsban. A testület úgy döntött, hogy a képviselőházi változatot fogadja el, amely szerint azokban a helyi tanácsokban, ahol egy adott nemzeti közösséghez tartozó önkormányzati képviselők aránya eléri az egyharmadot biztosítani kell az anyanyelvhasználatot, a román nyelvre történő fordításról pedig a polgármesternek kell gondoskodnia. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy azokon a településeken, ahol egy adott kisebbség száma eléri a húsz százalékot a határozatokat az illető közösség nyelvén is közzé kell tenni. - A testület úgy döntött, hogy a polgármester csak akkor függeszthető fel tisztségéből, ha előzetes letartóztatásban van. /Elkezdték az egyeztetést a helyi közigazgatási törvényről Döntöttek a polgármester felfüggesztésének módjáról. = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./"
2001. február 22.
"A képviselőház febr. 22-i ülésén Ráduly Róbert képviselő visszautasította a nemzeti kisebbségeket érintő sértő megjegyzéseket, amelyek két, a nemzeti kisebbségekhez tartozó képviselő mandátumának igazolása kapcsán hangzottak el. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 22. - 1914. sz./ A Jurnalul National megírta, hogy Ráduly Róbert febr. 22-én kivonult a képviselőházból, mert az ukrán képviselő "bozgor", a macedón pedig "kitaláció" jelzővel illette a magyar kisebbséget. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 23. - 34. sz./"
2001. február 22.
"Az RTDP és az RMDSZ képviselői előzetes megbeszéléseket tartottak a földtörvény, a Lupu-törvény módosításáról. Alexandru Lapusan RTDP-képviselő kijelentette, hogy megállapodtak bizonyos kisebb fontosságú módosításokban. Az RMDSZ részéről viszont közölték, hogy nincs egyetértés, a két fél nem jutott megegyezésre a különféle társas birtoklási formák esetében visszaigényelhető területek nagyságrendjében. /RTDP-RMDSZ megbeszélések a Lupu-törvényről. Nincs egyetértés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./"
2001. február 22.
"Ismét elhalasztották az ítélethirdetést az Agache-ügy perében. A febr. 6-i tárgyalást követően a Legfelsőbb Bíróság febr. 20-ára ígérte az ítélethirdetést. Frunda György szenátor, a hírhedt milicista őrnagy meggyilkolásával vádolt kézdivásárhelyiek védőügyvédje elmondta, az ítélethozatalt ismét elhalasztotta a bíróság, március 5-ére ígérik a döntés nyilvánosságra hozatalát. /Ismét elnapolták az ítélethirdetést. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./"
2001. február 22.
"A Bécsi Politikai Akadémia febr. 15-16-án szemináriumot szervezett. A rendezvény támogatója az Európai Néppárt (EPP) volt. Horvátország európai dimenziójának újbóli felfedezése volt a konferencia témája, amelyen Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke is részt vett. Az EDU főtitkára felszólalásában kidomborította annak fontosságát, hogy az RMDSZ kereszténydemokrata platformja képviseli a román parlamentben az egyetlen kereszténydemokrata erőt. Hozzátette, hogy éppen ilyen minőségben várják el az RMDSZ, egyben az RMKDM állandó jelenlétét a nemrég létrehozott hat munkacsoportban, amelyeket a múlt hónapban létesítettek. Felértékelődött az RMDSZ szerepe is romániai viszonylatban, hangsúlyozta Kelemen Kálmán, az EPP főtitkárának szavaira utalva, mely szerint a magukat lejáratott román konzervatív kereszténydemokrata erőknek legalább egy évig kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy az EPP és az EDU rokonszenvét és támogatását visszanyerjék. /Mózes Edith: Felértékelődött az RMDSZ szerepe. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./"
2001. február 22.
"Pécsi Ferenc képviselő, a szatmári Vállalkozók Fóruma elnöke hangsúlyozta, hogy a következő időszakban a különböző programokkal jelentős összegek folyhatnak be az országba, ha megfelelő projekteket készítenek az igénylők. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalkozók nem tudnak pályázni. A tavaly például a SAPARD-előprogramra a befutott pályázatoknak csak mintegy tíz százaléka volt használható. Három programról van szó, a PHARE-ról, az ISPA-ról és a SAPARD-ról. Évente osztják el az összegeket, Románia a Sapard-program keretében 150 millió eurót fog kapni minden esztendőben, az ISPA keretében 250 milliót és a PHARE keretében változó summát, így aztán a támogatások összege 600-650 millió eurót tesz majd ki. De ha ehhez hozzátesszük a kormány által kiegészítendő részt, akkor a felhasználható alap úgy egymilliárd euróra rúg. - Addig is, amíg a pénzeket elosztják, fel kell készülni ezek megpályázására. Pécsi Ferenc fiatal kollégáit kiküldte Magyarországra, hogy részt vegyenek projektek menedzselését oktató tanfolyamokon. Most az ott végzettek fogják ismereteiket továbbadni. - Pécsi Ferenc sürgette egy oktatási program kidolgozását és támogatását. Javaslatára eddig nem kapott választ. Péter Pálnak mint az RMDSZ gazdasággal foglalkozó alelnökének már eddig lépnie kellett volna. /Magyar Balázs: Pécsi Ferenc képviselő, a szatmári Vállakozók Fóruma elnöke szerint: Kilóg a pénz a takaró alól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"
2001. február 22.
"A Romániai Magyar Könyves Céhnek tíz könyvterjesztő és -eladó vállalkozás a tagja. Néhányuktól arról érdeklődött a lap munkatársa, meg lehet-e élni a könyvek forgalmazásából, mekkora a forgalmuk. András Veronika, a székelyudvarhelyi Art Impex Kft. /könyvterjesztő egész Székelyföldön, továbbá Marosvásárhelyen és Kolozsváron/ tulajdonosa szerint a vásárlási erő csökkent. Meg tud élni a könyvterjesztésből, de nagyon nagy a verseny. Olyan kiadvány is van, amelyből havonta több száz fogy el. Leginkább a szép- és a gyermekirodalmi kiadványok fogynak, majd a szakácskönyvek, az érdekességekről szólók és a szórakoztató irodalom. Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina Kft. igazgatója szerint a vásárlók pénztárcája vékonyodik, a könyvválaszték bővül. Tavalyi összforgalmuk körülbelül hatmilliárd lej volt. Elsősorban az ismeretterjesztő jellegű könyvek fogynak, a színvonalas lektűrök, de nagy keletje van a szakmai kiadványoknak (szótárak, nyelvkönyvek, számítástechnikai könyvek) is. A szépirodalom még tartja a pozícióit, habár lassan visszaszorul. Bartha Zoltán igazgató, a kolozsvári Tinivár Kiadó elmondta, hogy pedagógusok segítségével terjesztik kiadványaikat, felmérik, melyik iskolában mennyi kiadvány fogyhat el. A gond, hogy az utóbbi három évben sokan panaszkodnak az anyagiak miatt. Nagyon sok a munkanélküli, emiatt a diák nem veheti meg a könyvet. Romániában mintegy száznyolcvanezer diák tanul magyarul az elemitől az érettségiig. Boldog, amikor ötezer példányt el tudnak adni valamelyik kiadványból, viszont ez is a tanulók létszámának alig három százaléka. Nagyon nehéz megélni a könyvterjesztésből. A legnagyobb versenytársak a magyarországi könyveket forgalmazók, akik az ott el nem adott kiadványokat árusítják. - A szatmárnémeti Baraprest Kft. forgalmaz új magyar könyveket és használt kiadványokat, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető. A Wass Albert-művekből bármennyit el lehet adni. Továbbá minden kiadvány elkel, csak ki kell várni a vevőjét. - A nagyobb városokba és főleg oda, ahol a tömbmagyarság él, eljutnak a könyvek - nyilatkozta Káli Király István, a marosvásárhelyi Lyra Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. - A nehézséget elsősorban azoknak a vidékeknek az ellátása okozza, ahol a magyarok szórványban élnek: Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód, Máramaros, Temes megye. Itt a kis könyvesboltok nem képesek fenntartani önmagukat csak a magyar könyvek árusításából. Talán valamit segíthet majd, ha a Romániai Magyar Könyves Céh megoldást talál egy olyan információs rendszer kiépítésére, amely összesítve eljuttatja majd az érintettekhez a kiadványok jegyzékét. /Dávid László: A könyv olyan termék, amely kulturális értéket hordoz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./"
2001. február 22.
"1977-ben Székelykeresztúr lakóinak száma 6.120 volt, amelyből 5.916 magyar, 172 román és 32 roma nemzetiségű. Az 1992-es népszámlálás szerint a lélekszám 9474 volt, melyből 9058 magyar, 260 román és 156 roma nemzetiségű. A múlt év végén a város lakóinak száma elérte a 10.859-et, ami azt jelenti, hogy 1977-től mostanáig 4.739 személlyel szaporodtunk. 2000-ben 28 születést, 43 házasságot és 97 halálesetet jegyeztek. 1999-hez képest 2000-ben az előző évi 60-ról 28-ra csökkent a születések száma. A házasságkötések száma is 58-ról 43 csökkent. Nőtt viszont az elhalálozások száma, ami az 1999 évi 82-vel szemben 97-re emelkedett. /Fogyatkozni kezdett Keresztúr lakossága. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./"
2001. február 22.
"Kísérleti jelleggel megjelent Hargita megyei önkormányzata havi tájékoztatójának első száma, a Megyeháza. A Megyeházával egy időben a román nyelvű laptárs is megjelent Comitatus címmel. A szerkesztőbizottság tagjai, a hivatal munkatársai - Kassay János, Máthéffy Mária, Oláh-Gál Elvira, Parászka Boróka, Sánduly Edit és Vágássy Alpár - rendszeresen tájékoztatni szeretnék az olvasókat a megyei vezetés tevékenységéről. A Megyeháza további kiadására vonatkozóan febr. 23-i ülésén dönt a Megyei Tanács. /Megjelent a Megyeháza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./"
2001. február 22.
Kolozsváron megnyílt Kolozsi Tibor szobrászművész kiállítása. A tíz évvel ezelőtt végzett művész több rangos hazai és külföldi kiállításon szerepelt. Legutóbb Nagyszalontán leplezték le Bocskai szobrát. /Németh Júlia: Megnyílt Kolozsi Tibor szobrászművész kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./
2001. február 22.
"A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karához tartozó Nyárádszeredai Távoktatási Tagozat az erdélyi magyar mezőgazdász társadalomnak szervez febr. 24-én magbörzét. Ezen hagyományos rendezvényen vetőmagárusítás is lesz. Márc. 17-én kertészeti szakmai konferencia lesz. /Szezonindító mezőgazdasági rendezvények. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./"
2001. február 22.
"Segesváron a német fórum égisze alatt tevékenykedő Ifjúsági Interetnikus Kultúrközpont megkapott egy házat ott lesz a székházuk.. Az elmúlt hetekben a PHARE-program által támogatott szakmai képzést indítottak romáknak. Az ifjúsági központ meghirdette a kézműves, roma nyelv, internet, környezetvédelem, idegenvezető, színjátszó, zene, rajz és festészet tanfolyamokat. Aug. 29-én rendezik meg a Pro Etnica nevet viselő romániai kisebbségek fesztiválját. /Interetnikus központ és fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely),. febr. 22./"
2001. február 22.
"Tavaly alakult meg a Mákófalvi Ifjúsági Színkör. Jan. 28-án volt a sikeres bemutatójuk. Ezután vendégszerepeltek Kalotaszeg falvaiban, Szucságon, Zsobokon, Kapuson és Mérában. /"Légyen neked egy kis boldogság a földön!..." = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"
2001. február 22.
"Brassóban a TVS-Holding kábelhálózat decemberben kivette műsorrácsából az Rtt-t, így a nézők már nem láthatják az itt közvetített magyar adást. Febr. 13-ától újra látható a hét végén magyar nyelvű adás a kábelen. Kovács Csaba Tibor képviselőt, a közigazgatási, közmunkálati és környezetvédelmi bizottság titkára lépett ez ügyben: a brassói RMDSZ és a Német Fórum is írásban folyamodott a TVS-Holding kábeltelevíziós társasághoz. /Tóásó Áron Zoltán: Újra van magyar nyelvű adás a brassói kábeltévén! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"
2001. február 22.
"Dr. Ambrus Zoltán állatorvos, Gyergyószárhegy polgármestere elmondta, mit sikerült az eltelt fél évben megvalósítania terveiből. A siralmas állapotban levő középületek - így a Színi Lajos Emlékház és az iskolák - javítását elvégezték. Útjavításokat is végezték. Gyergyószárhegyen birtokba helyezték az egyik közbirtokosságot. Javítják a közvilágítást, megkezdődik az ivóvíz bevezetése. /Gál Éva Emese: "A szárhegyi területeket Maroshévíz érvényesítette" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"
2001. február 22.
"Három hete működik Csicsókeresztúron a Szent Anna árvaház, amelynek épülete Lőrinczi Károly plébános - az árvaház ügyintézője - ajándékát képezi. A Csibész nagycsaládban jelenleg hét gyerek él, a legkisebb gyermek húsz hónapos, a legnagyobb pedig negyedikes. A bútorzatról, élelemről a csíkszeredai Csibész Alapítvány gondoskodik, a besztercei gyámhatóság pedig gyermekenként havi 450 ezer lej segélyt biztosít a "csibészeknek". Az árvaház avatására áprilisban kerül sor. /Borsos Éva: Életképes a Szent Anna árvaház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"
2001. február 22.
"Febr. 20-án Magyarpécska község elbúcsúztatta katolikus plébánosát, a püspökétől más beosztást kapott Heinrich József esperest. Egy évtizeden át olyan papja volt Pécskának, akinek nem volt magánélete, hanem csak közösségi. Százezer kilométereket tett meg Romániában és külföldön, hogy öregbítse Pécska jóhírét, hogy támogatást hozzon a helybélieknek vagy plébániájának. Minden évben gyarapodott valamivel a helyi katolikus közösség, a plébánia és a templom. Nyolc éven keresztül rendszeresen megjelent a plébánia által kiadott Pécskai Újság, és már több, mint öt év telt el azóta, hogy a plébánia kis klubjában bemutatták az első Pécskán kiadott, a község történelmét magyarul bemutató könyvet. Megalakult, és több mint 300 taggal működik a Kolping család, eredményes munkát fejt ki a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, a Mester János cserkészcsapat is pécskai, és az egyház-iskola kapcsolat is élő. 2000 őszén avatták Pécska első köztéri szobrát, a gróf Klebelsberg Kúnót ábrázoló szobrot. A templom falán Magyarpécska jeles szülötteinek, Ormós Zsigmondnak, gr. Klebelsberg Kunónak és Kálmány Lajosnak a márványtáblája van. A püspök Heinrich Józsefet a temesvári Gerhardinum katolikus líceum igazgatójának, az egyházmegye ifjúsági felelősének, az egyetemista fiatalság spirituálisának nevezte ki. /,,A szárnyaláshoz adjon neki erőt" = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./"
2001. február 22.
"Az 1998. febr. 17-én elhunyt Wass Albertre emlékeztek febr. 19-én Szatmárnémetiben, a Scheffler János Pasztorációs központban, ahol Békési Gizella nyugalmazott tanítónő tartott előadást az író-költő életéről és munkásságáról. Sajnálatos, hogy kevés fiatal vett részt az emlékműsoron. /Wass Albert emlékműsor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"
2001. február 22.
"Belényesen a farsangi táncesten Toma Lóránt belényesi MIDESZ-elnök beszámolt a helybeli ifjúsági szervezet tavalyi tevékenységéről. A településen tavaly februárban alakult meg a MIDESZ. Jelentős esemény volt az új székház felavatása. A belényesi ifjak szeretnének mihamarabb létesíteni egy ifjúsági kulturális központot. Azt is tervezik, hogy a környékbeli falvakban élő fiatalokat bevonják a MIDESZ tevékenységébe. /Kulturális központot szeretnének a belényesi fiatalok. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 22./"
2001. február 23.
"Sikertörténetre van szüksége Romániának - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök a febr. 22-i kormányülés után, amelyen elhatározták, hogy már a jövő héten újrakezdik a magánosítást. Adrian Nastase kijelentette, hogy rövid időn belül végrehajtják a Világbank programjában szereplő 64 nagy cég privatizációját. Az első öt vállalatot - köztük a Clujana cipőgyárat -, annak alapján választották ki, hogy mire van kereslet. Nåstase elmondta, hogy az alkalmazottak képviselőivel is konzultáltak a további foglalkoztatásuk biztosításáról. A kormány által meghirdetett másik kampány, a NATO-csatlakozás előkészülete is elindul. /M. Zs.: Folytatják a nagyprivatizációt. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./"
2001. február 23.
"A beérkezett 91 doktorandusi ösztöndíjpályázatból 50-et támogat a Sapientia Alapítvány. Tánczos Vilmos kuratóriumi alelnök hangsúlyozta: az ösztöndíj folyósításának alapfeltétele, hogy a kedvezményezett munkaviszonyt létesítsen az alapítvánnyal. Vagyis: itthon maradjon. A meghirdetett doktori ösztöndíjpályázat célja az Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatói állományának kiépítése volt. A támogatottak között 26 magyarországi és 24 romániai doktorandus, de mindnyájan román állampolgárok, romániai lakhellyel, ez ugyanis a pályázat alapfeltétele volt. Előnyt élveztek azok, akik a Partium Keresztény Egyetemen tanítanak. Másodsorban azok akik azokon a szakokon akarnak tanítani, amelyek az ősztől indulnak. Ezek akkreditációs kérelmét az alapítvány Bukarestben már benyújtotta. Ezen fölül kaptak ösztöndíjat azok is, akiknek pályázatai az egyetemépítési stratégia szempontjából bizonyultak fontosnak. A tervezett négy oktatási helyszínen - Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - az oktatás megszervezésével megbízott tanszékvezetők adnak ajánlást. - Febr. 23-án ülésezik a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Megvitatják azt a szerződésszöveget is, amely előírja: azt ösztöndíjban részesülő doktorandusok kötelesek munkaviszonyt létesíteni az alapítvánnyal. /Oktatói karát építi a Sapientia. A pályázati rendszer az itthonmaradást segíti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./"