"Adrian Nastase kormányfő febr. 13-án azt nyilatkozta, hogy a végleges döntés meghozatala előtt felül kell vizsgálni az új magyar konzulátusok romániai létrehozásának célszerűségét. Véleménye szerint meggondolandó a csíkszeredai magyar konzulátus felállítása. Tisztázni kell, hogy egy magyar konzulátus Csíkszeredában nem az RMDSZ képviseletét szolgálná-e" - tette fel a kérdést Nastase. /Nastase: Megkérdőjelezhető a magyar konzulátusok létjogosultsága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"

"Febr. 14-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester bejelentette: megtartja a 16-i tiltakozó népgyűlést. Elmondta, hogy a 8 tájékoztató jellegű tábla 16 millióba került, a költségeket egy magáncég állta. Szerinte abszurdum az, hogy elhelyezésükre a művelődési minisztérium engedélyét is ki kellett volna kérnie. Beszámolt arról, hogy a népgyűlésre minden valószínűség szerint eljön Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere, Zeno Opris, a Vatra Romaneasca képviseletében, Ioan Salajan, hargitai és kovásznai ortodox püspök, valamint az Avram Iancu Egyesület, a Mihai Viteazul Egyesület, a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elűzött Románok Egyesületének képviselői. Sajnálattal közölte, hogy Adrian Paunescu RTDP-s szenátor nem lesz jelen a megmozduláson. Biztosította az aggódó polgárokat: a rendőrség, csendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat mellett a rendet a polgármesteri hivatal, illetve a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének tagjai is felügyelik. /Kiss Olivér: Nincs akadálya a tiltakozó népgyűlésnek - jelentette ki Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"

"A temesvári Heti Új Szó hetilapot kiadó Reflex Kft. másodfokon is elvesztette a lapnak is otthont adó Magyar Ház jelenlegi tulajdonosai, a TIMPRESS Rt. által indított kilakoltatási pert. Graur János, a Reflex Kft. igazgatója és a Heti Új Szó főszerkesztője elmondta, hogy két lehetőség van: a Heti Új Szót kilakoltatják a Magyar Házból vagy megegyezik a jelenlegi tulajdonossal, és albérlőként marad a bánsági magyarság által a két világháború között adományokból felépített művelődési központjában. A temesvári magyar újság szerkesztőségének helyiségeiben működik, szintén bérleti szerződés nélkül az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ). A Magyar Házban lakó magyar intézményeknek közösen kell fellépniük az ingatlan jelenlegi birtokosai ellen. /Pataki Zoltán: Kilakoltatják a temesvári magyar intézményeket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"

"Tagadhatatlan, hogy ebben a pillanatban a legelkötelezettebbnek és a leghatározottabbnak az RMDSZ-szel kötött megállapodás végrehajtásában maga a miniszterelnök mutatkozik. Lehet, hogy ez csak egy taktikai pillanat, de úgy látom, hogy a PDSR csúcsvezetése, beleértve a most már nem PDSR-elnök Ion Iliescut is, elég egyértelműen fölismerte, hogy a magyar kérdésben másképpen kell viselkedniük, mint 1996 előtt - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetet értékelve viszonylagos optimizmusát hangsúlyozta. Markó Béla elismerte, hogy az RMDSZ-nek máris vannak gondjai, a dolgok nem olyan rózsaszínűek. "A területeken, a megyékben van egy előegyezségünk, hogy az RMDSZ szakembereihez, tehát azokhoz a magyar szakemberekhez, akik az RMDSZ jóvoltából, az RMDSZ javaslatára kerültek tisztségbe, nem nyúlnak. Ez azonban máris csonkult." /Helyzetkép - mérsékelt optimizmussal. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./"

"Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök febr. 15-16-án Budapesten a Magyar Szocialista Párt képviselőivel folytat tárgyalásokat az RMDSZ és MSZP önkormányzati együttműködési lehetőségeiről, közös rendezvények szervezéséről. Szó esett a testvértelepülési kapcsolatok keretében történő együttműködésről, az erdélyi önkormányzatok MSZP-s önkormányzatoknak történő bemutatásáról, valamint egy világháló-alapú önkormányzatok közötti együttműködésről. /Nagy Zsolt találkozója az MSZP képviselőivel. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 15. - 1909. sz./"

"A csíksomlyói Domokos Pál Péter Gyermekotthon infrastrukturális fejlesztéséről tartott sajtótájékoztatón a jelenleg folyó, 180 ezer német márkás beruházásról volt szó. Németországi anyagi segítség tette lehetővé a korszerűsítést: új kazánház, hőközpont épült, felújították a már életveszélyes mosdókat, zuhanyzókat és toaletteket. /Orbán Ferenc: 180 ezer márkás beruházás Csíksomlyón. Megújul a Domokos Pál Péter Gyermekotthon. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./"

"A testvérmegye, a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének elnöke dr. Helmeczy László febr. 14-én érkezett Csíkszeredába. Zsombori Vilmossal, a megyei tanács elnökével, tartott megbeszélést. /Testvérmegyei küldöttség Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./"

"Az év elejétől Bartha Csaba személyében temesvári tudósítója is van a Magyar Rádiónak. Ionescu Nicolette (Nagyvárad - Bihar megye) és Rostás István (Kolozsvár - Kolozs megye) mellett a Temesvári Rádió Magyar Szerkesztőségének vezetője, Bartha Csaba lesz a harmadik tagja az újonnan kialakult erdélyi tudósítói hálózatnak. Bartha Csaba elmondta, hogy a rádióhallgatók továbbra is a Határok nélkül műsorában, naponta 21.30-22 óra között hallgathatják tudósításaikat. Vannak kárpátaljai, vajdasági és felvidéki tudósítók is. Naponta két hírt szolgáltatnak, ezek bekerülhetnek a Krónikába is hírek, interjúk vagy riportok formájában. Lesz új bukaresti tudósító is, most jár le a pályázati határidő. Az eddigi tudósító, Márványi Péter február végén visszavonul. /Pataki Zoltán: "Nálam a Temesvári Rádió marad az első helyen" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"

"Febr. 15-én kétnapos balkáni csúcstalálkozó kezdődött a bulgáriai Plovdivban a bolgár, a román és a török államfő részvételével. A vendéglátó Petar Sztojanov, valamint Ion Iliescu román és Ahmet Necdet Sezer török elnök a Balkáni Stabilitási Paktum keretében folytatott közös akciókkal, a Szerbia déli részén kialakult helyzettel, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozási törekvéseik összehangolásával, a szervezett bűnözés elleni közös harccal kapcsolatos kérdéseket vitatja meg. A mostani a negyedik bolgár-román-török csúcstalálkozó: az államfők 1997 októberében Bulgáriában, 1998 áprilisában Törökországban és 1999 márciusában Romániában tanácskoztak /Balkáni csúcs kezdődött Plovdivban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

" James C. Rosapepe amerikai nagykövet febr. 16-án nem délután, az Avram Iancu téren, hanem délelőtt nyújtja át Gheorghe Funar polgármesternek az Ötcsillagos város kitüntetést. Az amerikai nagykövetség Ötcsillagos városok címmel programot indított a bürokrácia csökkentésére, a különböző városházi és kamarai engedélyek gyors kibocsátására. - Nelu Pop megyei rendőrfőparancsnok közleményében kifejtette, hogy az 1991-ben elfogadott 60-as törvény értelmében katonai objektumok közelében tilos a nyilvános tüntetések szervezése. A Bocskai (Avram Iancu) téren tervezett tüntetést viszont a 4. erdélyi hadtest parancsnoksága, illetve más, stratégiainak számító egyházi és kulturális intézmény közvetlen közelében akarják megtartani. A téren tervezett tüntetés veszélyeztetheti a közrendet és közbiztonságot. Erre reagálva Funar polgármester elmondta: a parancsnok túllépi hatáskörét. /Kiss Olivér: Figyelmeztet a rendőrfőkapitány: veszélybe kerülhet a közrend. Változott Rosapepe kolozsvári programja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"

"Febr. 22-24. között magyarországi partneregyetemek rektorai látogatnak a Babes-Bolyai Tudományegyetemre, kerekasztal-megbeszélésen vesznek részt. /Magyarországi rektorok a BBTE vendégei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"

"Mint ismeretes, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság az átvilágítási törvény módosítását kezdeményezte. A bizottság tagjai abban is egyetértenek, hogy a Szekuritáté volt archívuma az átvilágító bizottság fennhatósága alá kerüljön. A parlamenti pártok közül először az RMDSZ-szel egyeztetett az átvilágító bizottság. A megbeszélésen a jelenlévők beszámoltak tapasztalataikról, ismertették álláspontjukat. /Még nincs egységes álláspont a Ticu-törvény módosításáról. Markó Bélával tárgyaltak az átvilágító bizottság tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"

"Febr. 15-én kinevezték a helyi közigazgatási törvényt egyeztető bizottság képviselőházi tagjait is. A bizottságban az RMDSZ-t Ráduly Róbert képviseli. A szenátus már febr. 12-én kinevezte tagjait. Az RMDSZ-t Seres Dénes Szilágy megyei szenátor képviseli. /Megalakult az önkormányzati törvényt egyeztető bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"

"Az új parlamenti ülésszakban az RMDSZ febr. 14-én tartotta meg első sajtóértekezletét, amelyen Markó Béla elnök megnevezte a szövetség törvénykezési prioritásait. Ezek közül a legidőszerűbb a költségvetési törvény mielőbbi véglegesítése. Markó a helyi közigazgatási törvény jelentőségét méltatta. Akik a törvény alkalmazását kívánják meggátolni, azok Románia integrációs törekvéseit fékezik. A Ticu-törvény módosítására vonatkozóan Markó Béla kifejtette, az a cél, hogy lehetővé tegye minden román állampolgár számára hozzáférését saját dossziéjához. A szövetségi elnök rámutatott: az RMDSZ talán egyike a jelenlegi politikai alakulatoknak, aki komolyan vette a Szekuritáté levéltárát felülvizsgáló tanács (CNSAS) tevékenységét, de Rákóczi képviselő esetében a testület elsiette döntését, ami egyrészt a meg nem felelő törvényrendeletnek is köszönhető. /(Szász Attila): A földtörvény jó és azonnal alkalmazható. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

"A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezetről egyre-másra jelennek meg pro és kontra vélemények, főleg a Szabad Demokraták Szövetségének elutasító politikája kapcsán. A konszenzus érdekében Mádl Ferenc köztársasági elnök januárban hatpárti egyeztetést hívott össze. A Romániai Magyar Szó összefoglalta - sajtónyilatkozatok alapján - a magyarországi parlamenti pártok jelenlegi álláspontját. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) támogatja a jogszabály megalkotását, és közreműködik abban, hogy mind az alkotmánynak, mind a nemzetközi kötelezettségekben vállaltaknak megfelelő és a határon túli magyar közösség egyetértését is bíró törvény szülessék. Nem tartják túlzottnak azokat a kedvezményeket, amelyeket a törvény a határon túli magyarok számára biztosítana, inkább keveslik azokat. A Független Kisgazda Párt (FKGP) is támogatja a törvénytervezetet, véleményük szerint a magyarság jogait határozottabban kellene megfogalmazni, és több kedvezményt kellene biztosítani a határon túl élőknek. A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) egyetért a státustörvény megalkotásával, visszautasítva a baloldali pártok azon vélekedését, hogy a szomszédos országokban élő magyaroknak adandó kedvezmény az anyaországiak terhére történne. Elfogadhatatlannak tartják a kifogást keresők olyanfajta érveléseit, amelyek szembeállítanák egymással a hazai és a szomszédos országokban élő magyarokat. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) a Máért zárónyilatkozatához különvéleményt csatolt. Szerintük a törvénynek összhangot kell teremtenie a magyarországi társadalom és a határon túli magyarok érdekei között, ugyanakkor meg kell felelnie az érvényben lévő nemzetközi szerződéseknek. Szerintük nem azt kell eldönteni, hogy ki a magyar, hanem azt, ki a kedvezményezett, és ki kell térni a határesetekre is, például, ha az egyik házastárs jogosult, de a gyerekek nem. Kifogásolják, hogy a pénzforrás nincs megnevezve a kedvezménytörvény végrehajtásához. Nem értenek egyet az ajánlószervezetek létrehozásával, szerintük ez melegágya lehet az etnobizniszek és az etnokorrupciónak. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) ellenzi a törvényt, koncepcionálisan is elutasítva azt. Ez az álláspontjuk a hatpárti egyeztetést követően vált nyilvánvalóvá. Az SZDSZ részről elhangzik az is, hogy a törvénytervezet szemfényvesztés, légvár. Az SZDSZ szerint a tervezetet nagyon sok bizonytalanság veszi körül: nem tudni, kire terjed ki, milyen szolgáltatásokat biztosít, nem tudni, ez mennyibe kerül és ki fogja fizetni. Szerintük a magyar gazdaság teljesítőképességével nincsenek összhangban a nyújtandó kedvezmények és a hangoztatott 5 milliárd forint szerintük nem elég. Elfogadhatatlan számukra arra az alapkérdésre adott válasz is, hogy ki a magyar. Az SZDSZ szerint a státustörvény felgyorsíthatja a határon túli magyarok kivándorlását. Szerintük nem lehet EU-konform az a törvény, amely etnikai alapon megkülönbözteti más országok állampolgárait. Viszont a tervezet egyes elemeit jónak tartják, például az oktatási és munkavállalási jogszabályokat gazdagíthatnák. - A kormánypárt álláspontja, hogy az MSZP és az SZDSZ észrevételeit, kifogásait a törvényalkotás során figyelembe vették, jó részüket beépítették a tervezetbe. Hangsúlyozzák, hogy olyan típusú egyeztetés zajlott, amire a magyar közigazgatásban eddig nem volt példa. Azzal kapcsolatban, hogy a törvény bevezetésére nincs meg a fedezet, elhangzott, hogy erre a költségvetési tartalékból biztosítani tudják az anyagi alapot. Oktatási kedvezményekre egymilliárd forint, egészségügyi ellátási kedvezményekre félmilliárd forint költséggel számolnak. A magyarországi új személyi igazolványhoz hasonló biztonságú dokumentum, az úgynevezett magyar igazolvány előállítási költsége - ha valamennyi jogosult igényli - a hatmilliárd forintot is elérheti, de ez nem egyszerre történik, ez egy hosszabb folyamat része. Ötévenként kellene megújítani az igazolványt, mint bármilyen más személyi dokumentumot. Az etnikai alapú megkülönböztetés más országok állampolgáraival szemben nem magyar találmány, több példát is fel lehet hozni erre vonatkozóan az Európai Unió tagállamainak gyakorlatából. /Guther M. Ilona: Státustörvény - pro és kontra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

"Január első napjaiban indult a gyermektáncház Nagyváradon, a várad-réti református templom alagsorában. Barta Anikó és Benedek Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem zenepedagógiai karának hallgatói nemcsak a néptáncot próbálják megszerettetni a gyermekekkel, hanem népdalokat és különböző népi játékokat is megtanítanak a 120 résztvevőnek. /Nagy Tibor: Gyermektáncház Nagyvárad-Réten. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./"

"Jan. 21-én Szatmárcsekén tartották meg Magyar Kultúra Napja rendezvényeinek nyitányát. A hagyományos ökumenikus istentisztelettel kezdődő ünnepségen Nagy László, a Tiszántúli Református Egyházkerület Gyulán szolgáló főjegyzője és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek hirdette az igét. Beszédeikben a hit, nemzet és hazaszeretet elválaszthatatlan hármas egységét hangsúlyozták. A Kölcsey Társaság idei emlékplakettjével Vásárhelyi László néptáncost, koreográfust tüntették ki. A Magyar Kultúra Napja alkalmával Szatmárcsekén eddig kitüntetettek közül (többek között Makovecz Imre építész, Kányádi Sándor költő, Szabó István filmrendező és Csoóri Sándor költő ) Vásárhelyi László az első, aki kötődik e tájhoz és településhez. A 78 éves táncművész és koreográfus gyermekkorának nyarait Szatmárcsekén töltötte. Vallomása: "Számomra Szatmárcseke, Szatmár egész vidéke szent föld. Hiába jött a siker, öt világrész bebarangolása, Szatmárcseke maradt nekem a hazám." /Muzsnay Árpád: Vásárhelyi Lászlót Szatmárcseke mellett Szatmárnémeti is magáénak tekinti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

"Déván febr. 16-án tartják a Petőfi Sándor Kulturális Egylet alakuló ülését. A kezdeményező bizottság nevében Illés József, László Anikó és Zsók Béla felhívással fordul a dévai magyarsághoz, jelezve, szeretnék feléleszteni, újraindítani a nagy múltú kulturális mozgalmat, amely működött itt, Déván. /GBR [Gáspár-Barra Réka]: "Hisszük... hogy odaadó szeretettel támogatják" = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./"

"Gazda József, a kovásznai RMDSZ elnöke javasolta, hogy márc. 15. megünneplését hozzák ki a művelődési ház belső udvaráról, és vonják be Orbaiszék falvait is. Az ünnepi műsor forgatókönyvének összeállítását Molnár János tanárra bízták. /Március 15. Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./"

"Lisznyóban huszonnyolc óvodás és negyvenkilenc I-VIII. osztályos gyerek jár iskolába. Oktatásukkal nyolc pedagógus foglalkozik. A kis közösség nagyon tevékeny, rendezvényeik egymást érik. Januárban a lisznyópataki táborban sakkversenyt szerveztek az oltszemi, szentiváni és uzoni iskolások részvételével, újságolta az iskola igazgatója, Szilágyi Pál. A lisznyói tanintézmény testvériskolai kapcsolatot tart fenn az oltszemi tanodával. Nemrég közösen szerveztek tereptájékozódási versenyt. /Bokor Gábor: Tevékeny kis közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./"

"A Romániai Magyar Szó helyi lapokat, kiadványokat szemlézett. Napvilágot látott egy újabb diáklap, a Közmag ("Közgazdasági brassais diáklap", Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Kolozsvár) első száma. A Közoktatásban (romániai magyar pedagógusok lapja, Bukarest, februári szám) Gergely László főszerkesztő Félévi gondolatok című írása mellett szó esett a viselkedési problémákról és a nyelvi játékok szerepéről. Nagykároly és Vidéke (hetilap): Silimon-Várday Zoltán főszerkesztő egy nagykárolyi turulmadaras emlékműről, Bura László sorozata a csángókról, Erli Mária-Tünde az Átmentett igék című, nagykárolyi alkotók műveit tartalmazó irodalmi antológia bemutatójáról. Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet lapja, január 29-i szám) hírt adott a TMD következő félévi stratégiáját meghatározni hivatott műhelydélutánról. Garabonciás (a budapesti Márton Áron Szakkollégium hivatalos lapja, 2000. december - 2001. januári szám) - beszámoló a Márton Áron Szakkollégium által vendégül látott Magyar Ifjúsági Konferencia munkálatairól. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

" A "Tőzsér-posta" múltjáról beszélt Tőzsér József, az 1993-ban alapított Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedelmi Vállalat igazgatója. 1969-ben kezdte megszervezni, hogy Hargita megye minden községében nyissanak könyvesboltot. A bukaresti könyvposta mintájára 1971. február 15-én alakították ki a magyar könyvposta-szolgálatot, amelynek Gyergyószentmiklóson volt a székhelye (mert a gazdasági vállalat is ott székelt). A Kriterion Kiadó, Dacia Kiadó, Ion Creanga Kiadó készleten lévő köteteit hirdették meg, s nagyon hamar levelek sokasága érkezett. Ezt a különleges postaszolgálatot Beke György keresztelte el Tőzsér-postának. A könyvposta 1976-ig működött, amikor Tőzsér Csíkszeredára költözött. Ekkorra már a "szervek" is felfigyeltek, és gazdasági ügyet csináltak a könyvpostából. Tőzsér Józsefet hat hónapra felfüggesztett büntetésre ítélték, kitalált gazdasági okok miatt. A könyvpostát nem működtették tovább, egészen 1989-ig. Az Előre Kiskönyvtárat viszont Csíkszeredából terjesztették, a kötetekben címlistákat tudtak közölni. A könyvlistáikon 300-350 cím szerepelt.- Sikeresek voltak a falusi könyvnapok. Kányádi Sándor Fától fáig című könyvét csaknem falutól faluig vitték Kányádi Sándorral együtt, összpéldányszáma elérte a negyvenezret. Olyan esztendő is volt, hogy a februári könyvnapok alkalmával 34 találkozót szerveztek, tehát több alkalommal naponta kettőt is. Kányádi Sándor, Beke György, Fodor Sándor, Mikó Imre, Horváth István, Benkő Samu voltak rendszeres vendégeik, meghívottjaik. /Harmincéves a Tőzsér-posta. Beszélgetés Tőzsér Józseffel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./"

"Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek címmel jelent meg Binder Pál posztumusz kötete. Sok értékes krónikát tartalmaz a kötet, az egyik írás például, Szeli József krónikája /A barcai magyarságnak rövid történeti rajza/ fontos helytörténeti munka. /Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 16./"

" James C. Rosapepe amerikai nagykövet Gheorghe Funar nacionalista megnyilvánulásai miatt visszamondta kolozsvári látogatását, az Ötcsillagos város kitüntetés átadására nem került sor. A nagykövet sajtónyilatkozatban ismertette távolmaradása okát. "Funar polgármesternek az a határozata, hogy az én mára tervezett látogatásomat nacionalista nagygyűlés megrendezésére használja fel, elterelheti a figyelmet a helyi adminisztráció által végzett kiváló munkáról", hozzátette: "a kolozsvári románok tudják, hogy jobban kell félniük a viszály nyelvétől, mint egy idegen nyelvtől". Vasile Soporan prefektus, és Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány, és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter ugyan törvényellenesnek ítélték a tervezett tüntetést, azonban egyikük sem tett semmit az akció betiltásáért. Febr. 16-án Gheorghe Funar polgármester megtartotta a "román nyelv védelmére és az alkotmány betartására" összehívott népgyűlést. Az akció szélsőségesen nacionalista, magyarellenes tüntetésbe torkollott. A tüntetők túlnyomó többségét nemcsak a Nagy-Románia Párt különböző szervezeteinek különjárattal érkezett tagjai, hanem a kötelező módon kirendelt kolozsvári városházi alkalmazottak tették ki. Gheorghe Funar örömét fejezte ki, hogy "a románok nagy számban jelentek meg a román nyelv védelmére szervezett népgyűlésen". Valer Voda, a Hargita, Kovászna és Maros megyéből Elűzött Románok Egyesületének elnöke elmondta: azért kellett elköltözniük, mert "egyesek szerint rontották az etnikai egyensúlyt". Ioan Mihai Nastase nagy-romániás képviselő Iosif Constantin Dragannak az üzenetét olvasta fel. A Román Élet Pártjának elnöke, Pavel Corut felszólalásában átkot szórt "a budapesti fasiszták, revizionisták által irányított" RMDSZ-re. Beszédét a tömeg "Románia, a régi határok között" bekiáltással szakította meg. Szerinte a székelyeknek semmi közük a magyar nemzethez. A székelyeket erőszakosan magyarosították el - mondta Corut. Corneliu Vadim Tudor több mint másfél órás beszédet tartott. Szerinte a jelenlegi hatalom választási csalást követett el. Azért nem jöttek el többen a tüntetésre, mert a Román Hírszerző Szolgálat megakadályozta őket - mondta. Az RMDSZ-ről elmondta: nincs mit keresnie a parlamentben, be sem jegyezték a törvényszéken mint politikai pártot. - Az RMDSZ pont olyan fasiszta párt mint a németországi bőrfejűek - jelentette ki Vadim. A tüntetés az esti órákban népdalokkal és tűzijátékkal zárult. /Magyarellenes népgyűlés a Bocskai téren. Rosapepe nagykövet visszamondta kolozsvári látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"Adrian Nastase kormányfő részt vehet az NRP által benyújtott bizalmatlansági indítvány szenátusi vitáján, hogy személyesen hozza a testület tudomására: egyes parlamenti képviselők próbálják meggátolni a közigazgatási törvény elfogadását - jelentette ki Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. A miniszter rámutatott: azok a személyek, akik nem ismerik a román nyelvet, fordítót igényelhetnek, ami Cozmanca szerint nem jelenti az alkotmány megsértését, illetve a román nyelv mellett újabb hivatalos nyelv bevezetését. Cozmanca emlékeztetett, hogy Funar korábban szervezett már hasonló "infantilis" megmozdulást: amikor aláírták a román-magyar alapszerződést, Kolozsváron jelképesen "végigsétáltatott" egy koporsót. A miniszter hozzáfűzte: a polgármester akciója a törvényesség határát súrolja, akárcsak az engedély nélkül elhelyezett "sárga táblák" felszerelése a városban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"Mircea Geoana külügyminiszter febr. 16-án Rómába érkezett, ahol tárgyalásokat folytat Lamberto Dini olasz kollégájával. A megbeszélés témája a két ország közti kapcsolatok, illetve az EBESZ-szel kapcsolatos kérdések megvitatása lesz. Geoana kifejezte reményét, hogy Románia mihamarabb teljesíti a NATO-csatlakozáshoz szükséges feltételeket és Olaszország támogatását kérte. /Geoana Olaszországban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"A Környezetvédelmi Minisztérium febr. 15-én bejelentette, hogy egy krajovai vegyiüzemből nagy mennyiségű, ammóniumot tartalmazó mérgezőanyag került a város melletti Zsilbe, amelynek vizében a megengedhető szintnél tízszerte magasabb ammóniumot mértek. A környékbeliek - halászok, parasztok - a nagy mennyiségű döglött hal látványától felbuzdulva, az eddigi hasonló mérgezéses balesetek következményeivel mit sem törődve, gyűjtötték, szállították, fogyasztották és árusították a tetemeket, a helyi hatóságok tiltásának ellenére. /Ammóniummal szennyeződött a Zsil vize, a döglött halak most is kelendőek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"

"Háttérbeszélgetésre hívták össze jan. 16-ra a határon túli magyar sajtó képviselőit a Határon Túli Magyarok Hivatalába, Budapestre, a téma a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet volt. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a sajtó képviselőinek bemutatta a státustörvényként közismertté vált törvénytervezetet. Az Országgyűlés várhatóan még márciusban megvitatja, így várhatóan 2002. január 1-jétől lép életbe a törvény. A törvény célja a határon túli magyarok otthonmaradásának támogatása, "az 1000 éves kárpát-medencei status quo megőrzése". A jogszabály egy olyan kerettörvény, amely végrehajtási rendeletekké fog kiegészülni, ezeket majd a szaktárcák dolgozzák ki. Elképzelések szerint ajánló szervezetek fognak a határon túl működni. Az előzetes felmérések szerint 20-25 iroda fogja a közel 2 milliós igénylést összegyűjteni és a magyar állam felé továbbítani. Az ajánló szervezetek tagjait a reprezentatív határon túli magyar társadalmi szervezetek, egyházak által jelölt, köztiszteletben álló, kiemelkedő közéleti személyiségek lesznek. A magyar hatóságok által kiállított, fényképpel ellátott "magyar igazolványt" az igénylő legegyszerűbben úgy kapja meg, ha írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy ő magyar nemzetiségű, és az ajánló bizottság tagjai meggyőződnek arról, hogy tud magyarul. A vegyes házasságokban élők között az igazolvány miatt nem adódik majd konfliktus, hiszen ha az egyik házastárs már rendelkezik magyar igazolvánnyal, akkor férje/felesége is megkaphatja azt. A további figyelembe vehető kritériumok: szülei közül egyik magyar nemzetiségű, valamely bejegyzett magyar szervezet nyilvántartott tagja, valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartják számon, magyar oktatási nyelvű közoktatási intézménybe járt legalább négy évet, vagy gyermekei magyar oktatási nyelvű intézményekben járnak. Nem minden kritériumnak kell teljesülnie kötelezően: például nem kell mindenki RMDSZ-tag legyen, elég, ha magyarnak vallja magát írásban, és tud magyarul beszélni, ugyanakkor a katolikus egyházhoz tartozó moldvai csángók is kérhetik a magyar igazolványt. /Vass Enikő: Budapesti vita a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"Ráduly Róbert az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke, exháznagy elmondta, hogy belülről láthatta a házbizottság működését. Sikerült egy új termet megszerezniük, a titkárságot az eddiginél felszereltebbé tették, több szakértőt, munkatársat felvettek. Ráduly Róbert úgy látta, hogy az adminisztratív személyzet a képviselőházban túlméretezett. /Magyar Balázs: Az új parlamenti ülésszak elején. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"

"Febr. 15-én ünnepélyes keretek között megnyílt Ausztria temesvári konzulátusa. 1918 után ez az első, Romániában megnyílt osztrák konzulátus. Az osztrák konzulátus megnyitása, a Bánság és Ausztria közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester szerint visszatérés a normalitáshoz. /Pataki Zoltán: Osztrák konzulátus nyílt Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"