Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. december 3.
"Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő megítélése szerint a dec. 1-jén hatályba lépett rendelet, amely szerint a Magyarországra utazó román állampolgároknak legkevesebb öt napra naponként ötven eurót kell felmutatniuk a határátlépéskor, nincs összefüggésben azzal, hogy január 1-től hatályba lép a magyar kedvezménytörvény. A rendelet vélhetően azt a célt szolgája, hogy Románia teljesítse az Európai Bizottság és az uniós tagállamok elvárásait. Horváth közölte: a rendelet alkalmazásával kapcsolatban Budapest támaszkodni kíván a romániai magyar szervezetek, kiemelten az RMDSZ helyzetértékelésére. /A határpénzt nem a státustörvény miatt vezették be. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"
2001. december 3.
"2002 januárjától előreláthatóan három hónapos "próbaidőre" felfüggesztik a vízumkényszert a schengeni államokba utazóknak - közölte Vasile Ciocan regionális vámparancsnok ezredes. Ciocan ezredes szerint Románia meg akar felelni a nyugat elvárásainak, ezért számos törvényt is módosítani kellett. Nemcsak készpénz szükséges mostantól a külföldre utazáshoz. A román állampolgároknak érvényes egészségbiztosítást, oda-vissza szóló (menettérti) busz-, vonat- vagy repülőjegyet kell felmutatniuk, az autók esetében pedig érvényes zöldkártyát. Ciocan szerint ez a törvény sem hibátlan. Eddig a konzulátus alkalmazottai seperték be a csúszópénzeket, most máson a sor. Az elmúlt években a konzulátusi dolgozók mesés vagyonokat gyűjthettek be: egy-egy vízumért akár 2-3000 amerikai dollárt is elkértek azoktól, akik valamilyen okból kifolyólag legálisan nem juthattak hozzá. Ha valaki például Magyarországra kíván utazni és nincs meg a rendeletben előírt valutatartaléka, lefizet egy magyarországi orvost, aki olyan igazolást állít ki neki, melyben az áll, hogy az illető külföldi gyógykezelésre szorul, illetve ellátásáról gondoskodnak. Számos németországi, ausztriai állampolgár húzott hasznot abból, hogy hivatalos meghívót árusított a román állampolgárok részére. Az ideiglenes vízumkényszer megszüntetésével valószínuleg még több nyugati állampolgár fog mesés összegekhez jutni az igazolások, meghívók árusításából. /(Ilonczai Tamás): A határátlépés megszigorítása újabb kiskapukat nyit.... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"
2001. december 3.
"Nov. 28-án tartotta havi rendes ülését a sepsiszentgyörgyi városi tanács, melynek kezdetén Albert Álmos polgármester felolvasta a hírhedt újabb Har-Kov jelentést, lehetőséget adva ezzel a három román nemzetiségű tanácsosnak is, hogy kifejtse álláspontját. Ezek arra hivatkoztak, hogy először hallják e szöveget és nincs módjukban álláspontjukat kifejteni, ám Parvan Rodica úgy vélte: "ahol füst van, ott tűznek is kell lennie". Mert lám-lám, ezek a magyar nyelven folytatott tanácsülések is, amikor a román tanácsosokra kényszerítik a fülhallgatókat, akadályozva a kommunikációt a magyar és román tanácsosok között. Tulit Attila tanácsos felolvasta a város magyar tanácsosainak a jelentéssel kapcsolatos nyilatkozatát, melyben a 20 tanácsos megdöbbenésének ad hangot "az országban az utóbbi időben eluralkodott magyarellenes megnyilvánulások" kapcsán és leszögezi, hogy a parlamenti bizottság jelentése "tudatosan és rosszindulatúan értelmezi az önkormányzatiság elvét; ezt az állami hatalom érvényesítése akadályaként tünteti fel és a román törvényhozás által elfogadott jogszabályok alkalmazását Hargita és Kovászna megyékben etnikai szeparációs kísérletnek állítja be. ... Sepsiszentgyörgy magyar polgárainak nemzeti méltóságát sérti az, hogy az említett jelentésben foglalt hazugságokkal országos hangulatkeltés folyik ellenünk.". /(Éltes Enikő): 20 városi tanácsos nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"
2001. december 3.
"Dec. 1-jén tartotta Kolozsváron évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A gyűlést az EMKE elnöke dr. Kötő József nyitotta meg, majd Balogh Ferenc ismertette a "Fehér foltok" című programot, amely az EMKE stratégiájaként szerepel a jövő évi tevékenységében. Az egyesület három alapelv szerint működik, mondotta Balogh Ferenc, első az önszerveződés, második alapelv az elvszerű együttműködés, a harmadik alapelv pedig a kulturális misszió vállalása. Itt lép be a Fehér foltok nevű program. Fel kell mérni, hogy mely területek nincsenek lefedve civil szervezetek által, majd ezután következik a kulturális misszió. A közgyűlés elfogadta a "Felhívás az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozására" című összeállítást. Ezt az alapot az EMKE közadakozásból hozná létre, mely pályázati alapon támogatná művelődési és kulturális intézményeket. Az EMKE felhívással fordul az erdélyi magyar társadalomhoz, a világban bárhol élő magyarokhoz, egyházi- és világi köztestületekhez, a vállalkozókhoz: adakozzanak az Erdélyi Magyar Kulturális Alap számlájára. Az EMKE kinyilvánította tiltakozását a Segesvár melletti Drakulaland turisztikai központ felépítése ellen. Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület titkára javasolta, hogy az elnökség tagjai évente legalább egyszer látogassanak el minden megyébe. A közgyűlés után került sor a hagyományos EMKE-díjak kiosztására. Idén először osztották ki az EMKE Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság Balázs Ferencről elnevezett díját, melyet a szórványban közösségszervezés - ezen belül felnőttképzés terén tevékenykedőket jutalmaznak. Elsőként Péter Károly kapott Balázs Ferenc díjat, az aranyosgyéresi népfőiskola szervezésért. /Köllő Katalin: Új programokat indít az EMKE Péter Károly Balázs Ferenc-díjat kapott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"
2001. december 3.
"A szilágycsehi Tövisháti Népfőiskola a vidék anyanyelv- és nemzeti identitásápoló fórumaként idén másodszor hívott meg jeles magyarországi szakembereket előadást tartani. Dr. Kis Boáz református lelkész, a Magyar Népfőiskolai Kollégium elnöke, dr. Kiszely István őstörténet-kutató, magyarországi, németországi és egyesült államokbeli egyetemek professzora, Kocsis István történész, egyetemi előadótanár és dr. Gidai Erzsébet professzor asszony, országgyűlési képviselő voltak az előadók. Kocsis István történész a Szent Korona misztériumáról és annak időszerűségéről tartott előadást. Dr. Kiszely István kifejtette: a hun-avar-magyar hármas népvándorlás egyazon törzsi eredetet igazol, olyan közép-ázsiai gyökereket, amelyeknek nincs közük a finnugor származáshoz. Tana nem új, hiszen ezek a kutatások az 1800-as évek eleji történelmi írásokban még jelen voltak. Azután tüntették el azokat és agyalták ki az új magyar őstörténetet, amelynek nincs köze a valósághoz. Dr. Gidai Erzsébet volt MIÉP-es, ma független képviselő többek között Magyarország EU-s csatlakozását értékelte, hangsúlyozva: a csatlakozás előfeltétele a Kárpát-medencei magyarság helyzetének megnyugtató rendezése kell legyen. Molnár Kálmán esperes Olosz Lajos költő és egyházkerületi főgondnok születésének 110. évfordulójára emlékezett. /Makkay József: Magyar múltunk a jövő tükrében. Tövisháti népfőiskolai fórum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"
2001. december 3.
"Kallós Zoltán, a Corvin-lánc kitüntetettje elmondta: egyesek megjósolták már a táncházmozgalom halálát, de az nem következett be. A Hagyományok Háza - amely intézményesült keretek között gondozza a magyar népi műveltséget - felállítása mindenképpen fontos volt, mert a magyar táncházmozgalom átlépte az ország, és Európa határait is. Kallós Zoltán tevékenyen is részt vállal az intézmény kialakításában, mivel felajánlotta 14 ezer dallamot tartalmazó gyűjteményét. A Moldvában, a Gyimes-völgyében, a Mezőségen és Kalotaszegen gyűjtött népdalok tárgyi emlékek immár, több mint hat évtized megszakítás nélküli munkáját ölelik. E négy, néprajzilag jelentős tájon gyűjtött anyagait a Balladák könyvében adta közre. A gyűjtőmunka nem volt mindig veszélytelen. A rendszerváltás előtt évtizedeken át "titokban, rejtve, illegalitásban" tudta csokorba szedni a felbecsülhetetlen értékű magyar népi hagyományokat. /A gyűjtőmunka nem volt mindig veszélytelen. Interjú Kallós Zoltán néprajzkutatóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"
2001. december 3.
"A Temes megyei Szentandrás község volt a házigazdája a kárpát-medencei Szentandrás nevű települések második találkozójának. Az eseményre november 29-30-án került sor az 1230-ban alapított, egyik legrégebbi bánsági településen. Ez alkalommal egy fából faragott, kopjafára emlékeztető emlékművet avattak fel a helyi községháza előtt, amelyre felvésték a találkozón résztvevő települések nevét. Az ünnepség második napján testvérkapcsolatra lépett egymással a Békés megyei Békésszentandrás és Temes megyei druszája. /(Pataki Zoltán): Szentandrások találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"
2001. december 3.
"Korcsog Gyöngyi Borosjenő magyar közművelődési életének egyik szervezője, mozgatója, emellett a református nőszövetség elnöke. A borosjenői református közösség rendezvényei a református templom építésével kapcsolatosak. Helyi magyar elemi beindításával kétszer is próbálkoztak, de a tanfelügyelőség meghiúsította a megalakítását. /Balta János: Szórványban fokozott a civil szervezetek felelőssége. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./"
2001. december 3.
"A Báthory István Alapítvány szervezésében emléktábla-avatással és könyvbemutatóval zárult Szilágysomlyó fennállásának 750. évfordulója alkalmából november második felében tartott rendezvénysorozat. Az emléktábla szövege: Pro Urbe/ Szilágysomlyó/ 1251-2001/ a város fennállásának/ 750./ évfordulója tiszteletére/ állította/ Szilágysomlyó/ magyarsága. Bemutatták A 750 éves Szilágysomlyó című könyvet. Az évforduló jelentőségét Joikits Attila helytörténész méltatta. A Szilágysomlyó múltját tartalmazó könyvet Mitruly Miklós ny. egyetemi tanár mutatta be. A mostani kiadvány a legutóbb megjelent Szilágysági magyarok című monográfiát egészítette ki új fejezetekkel. A kötetet dr. Hajdu Attila orvos szerkesztette, a szöveget Mitruly Miklós gondozta. A Báthory István Alapítvány kiadásában megjelent könyv 36 szerzője közül 80 éven felüli a legidősebb és 16 éves a legfiatalabb. A könyv megjelenését nagyszámú magánszemély adománya tette lehetővé, támogatta az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is. /Fejér László: 750 éves Szilágysomlyó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"
2001. december 3.
"Bethlen Gábor szülőháza, az úgynevezett ,,Bethlen kúria" Marosillyén van. Az épületet megvette a Szent Ferenc Alapítvány. Az új tulajdonos Bethlen Gábor emlékmúzeumot akar az épületben berendezni, a parkszerű udvarban pedig ifjúsági rendezvényeket lehetne tartani, a helyreállítás után. A romos állapotában található kúria az utolsó pillanatban lett megmentve, nyilatkozta Nagy Zsolt, a Szent Ferenc Alapítvány ügyvezető igazgatója. /Völgyi Marcell: Jó kezekbe került Bethlen Gábor szülőháza. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./"
2001. december 3.
"Dec. 2-án, 71. évében elhunyt Finna Géza nyugalmazott biológia szakos tanár, a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány elnöke, aki nagymértékben hozzájárult Kós Károly életműve elismertetéséhez Marosvásárhelyen. Kezdeményezésére állítottak emléktáblát is az egykori Gázgyár(ma Közüzemek) falán. A Kós Károly Alapítvány keretében évente irodalmi versenyeket és kirándulásokat szervezett, számos más országos irodalomnépszerűsítő rendezvénynek volt társszervezője. /Elhunyt Finna Géza. = MÚRE, Hírek/"
2001. december 3.
"A magyar szellemi élet és kultúra újabb hat kiválósága vehette át a magyar miniszterelnök által adományozott Corvin-láncot dec. 1-jén az Országházban Orbán Viktor kormányfőtől. Az újrahonosított magas állami kitüntetésben Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, Lovász László Wolf-díjas matematikus, Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző és Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr részesült. A magyar kormányfő méltató beszédében kiemelte, hogy ezt a különleges kitüntetést a nemzet szellemi életéért, kultúrájáért legtöbbet tevő személyek kapják meg, akiknek életműve követendő példára ösztönöz, az egész nemzetet tiszteletre készteti. A korábbi hat kitüntetettel együtt válik teljessé a tizenkét főnyi Corvin-lánc testület. A miniszterelnök első ízben augusztus 24-én Budapesten adta át a Corvin-láncot Balogh János Kossuth-díjas zoológusnak, Lámfalussy Sándor közgazdász-bankárnak, Lukács János (John Lukacs) történésznek, Makovecz Imre Kossuth-díjas építésznek és Szabó Magda Kossuth-díjas írónak. A hatodik kitüntetett Teller Ede atomfizikus meggyengült egészsége miatt egyesült államokbeli otthonában vette át a Corvin-láncot. A Corvin-lánc Testület évente egyszer ülésezik. Felkérésre véleményt nyilváníthat majd a magyar tudományt, irodalmat és művészetet érintő, valamint a nemzet sorsát befolyásoló kérdésekkel kapcsolatban. Minden tagja háromévente egyszer, három évig terjedő időtartamra saját ösztöndíjast jelölhet ki, aki havi nettó félmillió forintban részesül alkotó tevékenységének támogatásaként. - A Corvin-lánc Testület Nemeskürty István irodalomtörténészt választotta elnökévé, elnökhelyettes pedig Makovecz Imre építész és Lukács János történész lett. /Corvin-láncok átadása Budapesten Kallós Zoltán néprajzkutató is a kitüntetettek között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"
2001. december 3.
"Első ízben szervezték meg dec. 1-jén Besztercén a megye civil szervezeteinek fórumát, amelyre a szervezők - a helyi RMDSZ, a Besztercei Magyar Diáktanács és a MADISZ - a megye minden egyesületét és alapítványát meghívták. Szántó Árpádtól, a Beszterce Naszód megyei tanács alelnöke tájékoztatott: öt civil fórum - a Pro Zselyk, a Pro Hereditate, a Bethlen Egyesület, a Cserhalom Egyesület és a Comunitas Alapítvány - küldte el képviselőit. A tanácskozás hasznos volt, első alkalommal sikerült szemlét tartani a megye magyar jellegű civil szervezetei fölött. /Sz. Cs.: Sikeres volt a magyar civil fórum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ "
2001. december 4.
"Németh Zsolt külügyi államtitkár dec. 2-án részt vett Bukarestben a Horia Rusu Alapítvány által rendezett kerekasztal-konferencián. A magyar és a román külügyminiszter tervezett megbeszélése remélhetőleg meghatározza majd a továbblépés módját a kedvezménytörvényről folytatott konzultációkban - jelentette ki Németh Zsolt, aki emlékeztetett arra, hogy a törvénnyel kapcsolatban levélváltás történt a két miniszterelnök között, a múlt hét végén pedig a magyar fél átadta a magyarigazolványok kiadásáról készített kormányrendelet tervezetét. Magyar részről már korábban javasolták, hogy a magyar-román kisebbségi szakbizottságban próbáljanak meg közös értelmezést adni a Velencei Bizottság állásfoglalásának. Magyar részről elfogadták Adrian Nastase azon javaslatát, hogy a magyarigazolvány kiadásához az RMDSZ tagsági igazolványa szolgáljon alapként, azzal, hogy az RMDSZ-tagság nem kizárólagos, hanem egy lehetséges az ismert feltételek közül - mondta. Az igazolványok kézbesítésére két lehetőség van: azokat a jogosultak vagy a konzulátusokon, vagy Magyarország területén vehetik át. Németh Zsolt kitért arra, hogy Románia épp a napokban szigorította meg állampolgárai számára az országból történő kiutazás feltételeit. Ez rendkívül megnehezíti a törvény potenciális jogalanyainak a Magyarországra utazását is. Remélhetően a csíkszeredai konzulátus ügye elmozdulhat a holtpontról, illetőleg már korábban jelezték, hogy konzuli irodákat szeretnének a Bánságban és a Partiumban létrehozni - mondta az államtitkár. /Magyar-román kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./"
2001. december 4.
"A Romániai Kisebbségi Történelmi Egyházak Konferenciája nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozatban emlékeztettek Románia kötelezettségvállalására, Európa Tanács határozatára, a Snagovi Nyilatkozat 2000. máj. 16-i aláírásakor a Románia Kormánya nevében vállalt kötelezettségekre, mindezek alapján felszólították a romániai hatóságokat, hogy a kisebbségek tekintetében alkalmazzák az EU-ban érvényesülő alapelveket, felkérték a kormányt a restitutio in integrum elvének alkalmazására, arra hogy a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően, fogadjon el törvényes szabályozót a kisebbségi egyházaktól elvett ingatlanok átfogó és teljes visszaadására, továbbá felkérte a kormányt, szerezzen érvényt azoknak a törvényes szabályozóknak, amelyek, bár részlegesen és hiányosan, megpróbáltak megoldást találni az egyházi vagyonok visszaszolgáltatására. A nyilatkozatban felkérték az Európai Uniót, monitorizálják a romániai kisebbségi egyházak helyzetét, beleértve az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának folyamatát és az egyházi oktatás helyzetét, felkérték az Európai Bizottságot hogy a romániai kisebbségi egyházakkal szembeni diszkrimináció megszüntetését és elkobzott ingatlan- és ingó vagyonuk visszaszolgáltatását tekintse Románia EU-csatlakozása előfeltételének. /A restitutio in integrum jegyében. Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
2001. december 4.
"Szabó János honvédelmi miniszter dec. 3-án Szegeden fogadta Ioan Mircea Pascu román védelmi minisztert. A zárt ajtók mögött folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón Szabó János hangsúlyozta: Magyarországnak alapvető érdeke a szomszédos országok, illetve a balti államok euroatlanti integrációs törekvéseinek támogatása. - Kiválóak és töretlenül fejlődnek a Románia és Magyarország közötti katonai kapcsolatok - hangsúlyozta Ioan Mircea Pascu. Bejelentette, hogy a bukaresti német katonai temető egyik parcellájában magyar katonai sírkertet alakítanak ki, s a tervek szerint a jövő év májusában fejeződnek be a munkálatok. A miniszteri találkozón szó volt a Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna által létrehozandó közös Tisza- zászlóaljról. /Magyar-román miniszteri találkozó Szegeden. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./"
2001. december 4.
"Az RMDSZ-vezetők felszólítására Sógor Csaba, Hargita megyei szenátor lemondott a szövetség szenátusi frakciójának tisztségéről. - Az RMDSZ elhatárolódott Sógor Csabának a román nemzeti nap alkalmából tett kijelentéseitől, a csíkszeredai ünneplés pedig ékes bizonyítéka volt annak, hogy mi is az RMDSZ álláspontja dec. 1-vel kapcsolatban, és milyen foganatja van az ehhez hasonló felhívásoknak, a megyeközpontban ugyanis a vártnál többen jelentek meg, és senki sem viselt fekete gyászszalagot úgy, ahogy az egyes székelyföldi RMDSZ-politikusok indítványozták - jelentette ki dec. 3-án a szenátus ülésén Verestóy Attila, Hargita megye másik szenátora. Elmondta: a Sógor-ügyet az RMDSZ etikai bizottsága is tárgyalni fogja. Sógor Csaba a Szabadság kérdésére elmondta: várható volt Verestóyék reakciója. A szenátor szerint félreértették felhívását, hiszen abban nem azt állította, hogy dec. 1. gyásznap a magyarok számára, hanem hogy azok tiltakozzanak fekete szalagot viselve, akiket arra köteleznek, hogy akaratuk ellenére vegyenek részt az ünnepségeken. /Lemondatták Sógor Csabát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Verestóy Attila újabb büntetéseket is kilátásba helyezett a szenátor ellen. /Lemondott Sógor Csaba szenátor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./"
2001. december 4.
"Ötvös József lelkipásztor Sógor Csaba szenátorhoz írt nyílt levelében szolidaritásáról biztosította a szenátort: szeretne mellé ülni arra a padra, amelyre az RMDSZ etikai bizottsága, amelyre az RMDSZ etikai bizottsága a hírek szerint Sógor Csabát majd kényszeríti. "Nem értek egyet a fekete szalag viselésével egy nemzeti ünnepen, de azzal - igenis! - egyetértek, hogy ne velünk ünnepeltessék meg temetésünket." - hangsúlyozta. "A harmadik évezredben legyen annyi tisztelet egy európai (?) kormányban, hogy fogadja el másságunkat. Ha ők is vannak hatalmon, vegyék észre, elnyomottakként, jogtiprottakként érzékenyek vagyunk veszteségeinkre." /Ötvös József lelkipásztor-esperes, Marosvásárhely: Nyílt levél a szenátorhoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./"
2001. december 4.
"Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármester az udvarhelyi román értelmiségiek szűk csoportja előtt tartott beszédében kifejtette, hogy nem ért egyet a Sógor Csaba szenátor kezdeményezte nyilatkozat felszólításával, mely szerint Csíkszeredában a román nemzeti ünnepségen részt vevő magyarok viseljenek gyászszalagot. /Bágyi Bencze Jakab: Ünnepeltek a románok. Szász Jenő elítélte Sógort. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 4./"
2001. december 4.
"Áremelések után jön a menetrendszerű politikai diverzió, mert el kell terelni a figyelmet valamivel karácsonyig a súlyosbodó nélkülözésről. Előveszik a magyar kártyát. Újabb és újabb Har-Kov-raportok jönnek, továbbá felfigyelnek az anyanyelvi oktatásért államellenesen szervezkedő, moldvai csángómagyarokra. A nagyromán nemzeti ünnepen demonstrálni lehet erőt, miheztartást, nemzeti legendáriumot, s ha netán valaki szót emel a manipulatív parádézás ellen, hát kipellengéreztetik és kalodába zárattatik, állapította meg Dénes László. "Ilyenkor lehet megroppantott és gumigerincű, fenyegetett vagy megzsarolt, vagy egész egyszerűen zsoldossá tett magyarokkal elvégeztetni a szemfényvesztés dicstelen munkáját is." "Magyarok ők is. Kéregmagyarok, rommagyarok." - tette hozzá. Ki lehet rendelni polgárokat a tapsterekre, "ismét ünneppé lehet nyilvánítani nemzeti tragédiáink napjait" - fogalmazott Dénes László. /Dénes László: Van pofájuk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./"
2001. december 4.
"Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő nov. 27-i képviselőházi felszólalását közölte a lap. A képviselő visszautasította a kormány, az Román Hírszerző Szolgálat, a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság egyes felelős személyeinek nyilatkozatait, durva támadásait a Kovászna, Hargita és Maros megyékben, tehát a Székelyföldön történtekről, melyeket az állam elnöke is támogatott. Mindezek a kommunista Securitate használta módszerekre emlékeztetnek, amikor a romániai magyar közösségben az elsőszámú közellenséget látták. "Aggódó uraim, zavarja önöket a tény, hogy még létezünk? Hogy nem tűntünk el a történelem örvényeiben?" "Vagyunk és lenni akarunk, még akkor is, ha önök ostoroznak és minden oldalról újból ütnek, tagadva a jogunkat a saját közigazgatáshoz, anyanyelvű iskoláinkhoz és egyetemeinkhez, saját egyesületeinkhez és alapítványainkhoz, magán-, felekezeti és közösségi tulajdonainkhoz, anyagi alapjainkhoz és így tovább. Mindahhoz, amit önök 1918. december 1-jén Gyulafehérváron nekünk megígértek! Vagy elfelejtették?" Birtalan Ákos határozottan visszautasított minden szankciót. Fenyegetnek bennünket? Meg akarnak félemlíteni minket? - tette fel a kérdést. Kérjük a felekezeti és közösségi vagyonok visszaadását, kérjük a minden szintű anyanyelvi oktatást, kérjük a saját gazdasági, társadalmi és kulturális életünk megszervezésének lehetőségét. - fogalmazott a képviselő. /Birtalan Ákos Kovászna megyei RMDSZ-képviselő: Újból a Janus-arc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./"
2001. december 4.
"Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./"
2001. december 4.
"Szatmárnémetiben a dec. 1-jei ünnep alkalmával feltűnt, hogy túl sok régi elvtárs és szekus bújt elő. A helyi magyarság képviselői /Szabó István, a megyei tanács elnöke, Riedl Rudolf alprefektus, Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorok, Erdei D. István parlamenti képviselő, valamint Visnyai Csaba, az RMDSZ megyei választmányának tagja ott voltak az ünnepségen és elhelyezték az RMDSZ koszorúját. A legtekintélyesebb helyi román lap, az Informatia Zilei az utolsó oldalán közölte az elöljárók üzenetét, ugyanakkor a Szatmári Friss Újság az első oldalon, külön is kiemelve Iliescu elnök színes fényképpel illusztrált üzenetét. Mintha a magyar lapnak nagyobb ünnep volna dec. 1-je, mint a románnak, jegyezte meg az újságíró. /(sike) Előbújtak a régi elvtársak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
2001. december 4.
"Ötödik születésnapját ünnepelte a csíkszeredai Rádió 21. 1996 dec. 1-jén sugározta első műsorát, s a közel négy évig monopol helyzetben lévő kereskedelmi rádiónak az elmúlt évben három konkurenssel kellett szembenéznie. A szeredai rádió az országos hálózat részeként március óta a francia Lagarden cég része a hazai Radio Total és Europa FM országos adók mellett. A műsoridő 37 százalékát magyar nyelvű. /(daczó): Öt éve van kereskedelmi rádió Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
2001. december 4.
"Szatmárnémetiben a Szent-Györgyi Albert Társaság szervezésében, dec. 14-én bemutatják Nagy István Hopp Istók, jó estét című, szatmári betlehemes játékokat ismertető kötetét. A könyvet Bura László tanár, nyelvész, néprajzkutató és Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára mutatja be. /E. Gy.: Könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./"
2001. december 4.
"Nov. 30-án Csengeren megnyílt a szatmárnémeti Kovács Emil Lajos 26 festményéből álló kiállítása. /E. Gy.: Kovács Emil Lajos kiállítása Csengerben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./"
2001. december 4.
"Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ című folyóirat legújabb számában Miklósi-Sikes Csaba az első kolozsvári és erdélyi csoportos képkiállítás történetét elevenítette fel, Jánó Mihály a háromszéki szacsvai református templom tavaly feltárt középkori falfestményeiről írt, Szabó András a csíkzsögödi származású Nagy Imre festőművészről, Murádin Jenő pedig Teleki Bella festőnőről. December elsejétől az Erdélyi Művészet honlapján - www.erdelyimuveszet.ro - bármilyen művészeti és kulturális eseménnyel kapcsolatos hirdetést ingyen megjelenítenek. /N. I.: Ingyenes hirdetési lehetőség az Erdélyi Művészet honlapján. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 4./"
2001. december 4.
"Kemény bírálatot fogalmazott meg Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a kétnapos budapesti rendezvényen az elmúlt hét végén. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságát-Anyanyelvi Konferenciát szintén Pomogáts Béla vezeti. Mint mondotta: "A nemzet ügye nem kizárólag a magyar kormány ügye! A nemzet mi vagyunk, ehhez képest bármely kormány kisebbségben van". Ezzel többek között arra utalt, hogy a jelenlegi magyar vezetés nem áll szóba a legtekintélyesebb értelmiségiekkel. Sem a státustörvénnyel kapcsolatban nem kérte ki véleményüket, sem a Magyar Állandó Értekezlet munkájába nem vonnak be olyan egyéniségeket, akik évtizedek óta a magyar nemzet egységesülésén, közös boldogulásán fáradoznak, sőt a Magyar Tudományos Akadémia illetékeseinek a véleményére sem kíváncsiak. A másnapi konferencia témája így hangzott: Korszakváltás a nyugati magyar szórvánnyal való kapcsolattartásban. /A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának rendezvénye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
2001. december 4.
"Színházi vita. Kiss János nem vitatja, hogy azok, a hangzatos címekkel ellátott urak, akik ringbe szálltak "A színházért mint művészetért", valóban értenek is a színházhoz. Sokan közülük nem is olvashatták a Szabadságban folyó csetepatét, s így nem egészen tárgyilagos, megbízható forrásból juthattak információhoz az itt folyó pengeváltásokról, mégis állást foglalnak "az egyre inkább elburjánzó vitában", mert meggyőződésük, hogy a sajtóvita "többszörösen ártalmas" és azt ajánlják, "talán mindenkinek jobb lenne, ha hagynánk a művészeket viszonylagos nyugalomban alkotni". Kiss János arra kérte az aláírókat, árulják el, melyik Szabadságban megjelent írásból következtettek arra, hogy a színház "művészet voltát kétségbe vonni, egyenesen esszenciájától való megfosztását jelenti"? /Kiss János: Színház és/vagy színművészet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), dec. 4."
2001. december 4.
"Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) nagyobb szerepet kell játszania a terrorizmus elleni küzdelemben - mondta Ion Iliescu elnök dec. 3-án Bukarestben, megnyitva a szervezet miniszteri tanácsának kilencedik ülését. A dec. 4-én záruló ülésen Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli. A miniszterek megtárgyalják, miképpen foghat össze szervezetük a NATO-val és az Európai Unióval a terroristák ellen. Martonyi János a tervek szerint találkozik Oroszország, Románia, valamint a visegrádi csoport külügyminisztereivel. Mircea Geoana külügyminiszter a tervezett találkozóról úgy nyilatkozott, hogy megkísérelnek - legalább elvi áttekintésben - tovább lendíteni a státustörvényt érintő egyeztetések kimenetelén. /EBESZ-értekezlet a terrorizmus ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ "