"Nov. 23-án Kolozsváron a magyar történelmi egyházak, az országos magyar civil szervezetek és az RMDSZ képviselői megalakították a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény romániai alkalmazását felügyelő testületet. A hárompillérű testületnek összesen 28 tagja van: 9 az egyházak, 9 a civil szervezetek és 9 az RMDSZ részéről, amelyet kiegészít a szövetségi elnök személye, aki az új működési szabályzat szerint legalább havonta egyszer összehívja a testületet. A résztvevők részletes tájékoztatót hallgattak meg a státustörvény alkalmazásának eddigi stádiumáról. A magyar kormány január elsejétől alkalmazza a magyar kezdvezménytörvényt. Az Országos Felügyelő Testület mintájára egy-két heten belül valamennyi magyarok lakta megyében megalakul a Területi Felügyelő Testület. Rövidesen kiírják a pályázatokat az országos, a területi és a helyi irodák alkalmazottjainak a toborzására, akiknek feladata lesz a magyar igazolványt igénylők által kitöltött kérdőívek átvétele, a számítógépes adatbevitel és ennek továbbítása az illetékes magyar szervek felé. A testület következő ülésén fognak arról dönteni, hogy a kb. 1200 romániai magyar civil szervezetből melyeknek fogadják el tagsági igazolványát bizonyító okiratként. /Makkay József: Előkészületek a státustörvény alkalmazására. Megalakult az Országos Felügyelő Testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Színházi vita. A Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei a színházi vitában állásfoglalásukban leszögezték: legmegfelelőbb állásfoglalás, ha estéről estére játszanak. Szakmai felelősségünk teljes tudatában "választottuk ezt a társulatot, színházat, és vele együtt annak igazgatóját." - vallották. Aláírták a színészek: Ambrus Emese, Bács Miklós, Bogdán Zsolt, Borbáth Júlia, Csíky András, Csutak Réka, Dimény Áron, Fodor Edina, Gajzágó Zsuzsa, Kali Andrea, M. Kántor Melinda, Keresztes Attila, Laczkó Vass Róbert, Nagy Dezső, Panek Kati, Salat Lehel, Senkálszky Endre, Varga Csilla. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"A magyar Nemzeti Tankönyvkiadó nov. 18-24 között szakmai-módszertani tanfolyamot szervezett Budapesten, határon túli magyar tanítók számára. Bakos István, a kiadó főosztályvezetője kérdésünkre elmondta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a határon túli magyar pedagógusok sorsát. A kiadó igyekszik támogatni a határon túli magyar oktatást. Az egyhetes képzésen negyven tanító vett részt /Erdélyből 18 pedagógus, Felvidékről nyolc, Délvidékről hat, Kárpátaljáról négy pedagógus és egy-egy meghívott Horvátországból, Muravidékről, Ausztriából és Nyugat-Európából/. Téma volt a nyelvi fejlettség és a dyslexia, ezen belül a preventív olvasástanítás, a matematika tanítás alternatívái, a természetismeret, a technika és életvitel oktatása. /(Guther M. Ilona): Anyaországi oktatóoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

"Ady Endre születésének 124. évfordulóján, nov. 22-én idén is megkoszorúzták a költő mellszobrát Nagyváradon, az emlékmúzeum előtti téren. A tisztelgést a nagyváradi Ady Társaság a helyi RMDSZ-szel és a Diákszövetséggel karöltve szervezte. A megjelentek javasolták, hogy szervezzenek jövőre Ady-szavalóversenyt, az emlékhelyeken újítsák fel az emléktáblákat, a képzőművészeknek írjanak ki a költőhöz kapcsolódó alkotói pályázatot. A leromlott állapotban levő váradi Ady Múzeum felújítása lenne az egyik legméltóbb tisztelgés a költő emléke előtt. /(Balla Tünde): A 125. Ady-évfordulóra készülődnek a Pece partján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

"A magyar Honvédelmi Minisztérium irodalmi pályázatának nyertesei a következők: a minisztérium különdíját Dáné Tibor nyerte el "A bakának nem írnak búcsúztatót" című emlékiratával; a Honvéd Vezérkar különdíját Csák Gyula Zsoldosok című novellájával; az írószövetség különdíját Majoros Sándor Hazatérés című elbeszélésével; nívódíjat kapott Beke György Nehéz hűség című elbeszéléséért, Czegő Zoltán Sommer ballada című verséért, Porkoláb Imre A királynő szolgálatában című regényéért és Szarka István Rákóczi levele Lubomirski hercegnőhöz című verséért. /Díjnyertesek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

"Pusztai János Önéletrajz, Csapdában és Nagy álomkönyv (I.-II.) című, a Püski Kiadónál megjelent önéletrajzi köteteit Szörényi László ismertette a Magyar Írószövetség klubjában, nov. 5-én. /Pusztai János könyvei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

"A Magyarok Világszövetsége Magyarok Háza és az MVSZ Szent László Akadémiája rendezésében mutatták be Kocsis István Magyarország szent koronája című könyvének új (javított, bővített) kiadását. A kötetről dr. Tóth Zoltán József jogász, politológus beszélt. /Magyarország szent koronája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

"A 2001. esztendő Németh Lászlónak, a XX. századi magyar szellemiség egyik legnagyobb alakjának születési centenáriuma. A Németh László Társaság országos gyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy Budapesten állítsanak méltó szobrot a nagy írónak. A társaság és Németh László családja hivatalosan is kezdeményezte a szoborállítást, és jelentős összeget ajánlott fel a kivitelezés segítésére. A Bethlen Gábor Alapítvány lehetővé tette, hogy egyik alszámláján gyűjthessék össze a szoborállítás költségeit. /Szobrot Németh Lászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

"Nov. 23-án bensőséges megemlékezéssel kezdődött a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem által a hazai magyar felsőfokú színészképzés 55. évfordulója alkalmával szervezett kétnapos rendezvénysorozat. Az intézet volt és jelenlegi tanárai, diákjai, a Nemzeti Színház színművészei, rokonok, ismerősök lerótták kegyeletüket a hajdani rektorok sírjánál. A református temetőben Szabó Lajos, a katolikus temetőben Tompa Miklós és Csorba András nyughelyeinél. Kovács Levente, a magyar tagozat tanszékvezető tanára, Béres András rektor és Ion Doljan, a román tagozat tanszékvezető tanára személyes emlékeiket idézték fel. /Vajda György: Tisztelgés Thália nagyjai előtt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./ "

"A marosvásárhelyi könyvvásárról nyilatkozott a főszervező, Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh vezetője. Egy csapat végzi ezt a munkát évről évre. Ez a csapat tudatában van annak, hogy van 4-5-6-7 ezer ember évente, aki kíváncsi, mi az újdonság mindabban, ami a könyvet illeti. Szellemiségben felzárkózott a romániai magyar könyvkiadás az európai színvonalhoz, például az Erdély emlékezete sorozattal, amelynek az a célja, hogy feltárja Erdély történelmének fehér foltjait. A magyar könyvkiadásnak azonban még nincs meg sem a kellő forgótőkéje, sem az anyagi lehetősége. /(nk): A könyvvásár szubjektív megközelítésben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./ "

"Kovács Levente A Marosvásárhelyi Székely Színház története című könyve érdekfeszítő, adatgazdag. Nemcsak az elhunyt színészekről és rendezőkről esik szó a munkában, az 1946-ban alakult Székely Színház munkatársairól, hanem a ma élőkről is, annak ellenére, hogy a cím 1962-t ígéri végpontnak. /Sebestyén Mihály: A SZÉKELY SZÍNHÁZ avagy ahogyan elmondja és előadja K. L. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./ "

"Nov. 24-én Octav Cozmanca közigazgatási miniszter úgy nyilatkozott: Hargita és Kovászna megyében 2001 elejéig "voltak gondok", de az új kormány hivatalba lépését követően mindent megtettek az állam fennhatóságának és befolyásának növelésére. Cozmanca kifejtette: mihelyt megtörtént a hatalomváltás, a "kérdést" kézbe vették, és nagy mértében sikerült helyreállítani a román állam fennhatóságát a két székely megyében. A miniszter szerint akadnak még megoldatlan kérdések. Példaként a két megyéből távozott románok helyzetét említette. Hozzátette: a "hiteles és felelősségteljes" kormányzás érdekében intézkedéseket Maros megyében is hoztak. - Felléptünk a prefektúrák vezetősége, az itteni személyzet, illetve a magyar többségű városi tanácsok esetében. Az üléseket például nem tarthatják többé magyar nyelven anélkül, hogy ne biztosítsák a fordítást, és az iratokat ne román nyelven állítsák össze - fogalmazott a közigazgatási miniszter. Markó Béla RMDSZ-elnök nov. 25-én az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a fentihez hasonló kijelentések, a magyarságot érő ismétlődő támadások, a Szociáldemokrata Párt belső ellentéteinek tudhatók be. /Magyarázkodás Har-Kov ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Nov. 24-én a Nagy-Románia Párt kongresszusa megerősítette tisztségében többek között Corneliu Vadim Tudor pártelnököt és Gheorghe Funar főtitkárt. /Kolozsvár polgármestere maradt az NRP főtitkára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja nyilvánosságra hozta a nov. 3-án és 4-én Kovásznán tartott rendkívüli országos gyűlésének határozatait. A határozat szerint az EMK részt kíván venni - az RMDSZ keretén belül - Románia alkotmánya módosításának előkészítésében; szorgalmazza a kettős, román-magyar állampolgárság gondolatának gyakorlatba ültetését, ennek szellemében pedig üdvözli a státustörvényt mint a magyar kormány egy fontos lépését a trianoni határokon kívül élő magyarság nemzeti egyenjogúsításáért. Ugyanakkor ellenérzésüket fejezték ki a jelenlegi RMDSZ-csúcsvezetés magyarságpolitikája, Tőkés László elmarasztalása, a státustörvény-ellenes kirohanásokkal szemben tanúsított enyhe magatartás iránt. A EMK feladataként jelölte meg tevékenységének az RMDSZ-beli testvérplatformok, illetve demokratikus elveket valló civilszervezetek tevékenységével való összehangolását, valamint a tiltakozást a román kormányzat székelyföldi, az ottan élő magyarság nemzeti öntudatának gyengítése miatt folytatott betelepítési programjai ellen. Az EMK tagsága a tudatosan vállalt keresztény erkölcsi értékrend jegyében elutasítja a nemzetközi terrorizmus minden formáját, és egyben kinyilvánítja, hogy valamennyi népnek - faji, vallási, civilizációs és bármilyen egyéb különbség tekintetbe vétele nélkül - joga van az önrendelkezéshez. /Az EMK a nemzeti egyenjogúsításért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"November 24-25-én Kolozsváron a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ), a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány (HGKA) szervezésében megtartott Csángó Napok gazdag programjának legkiemelkedőbb eseményét a könyvbemutatóval és kiállításmegnyitóval egybekötött ünnepi műsor jelentette. 2000. november 5-én Klézsén az MCSMSZ, a Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet és a Szeret-Klézse Alapítvány cselekvési tervet írtak alá a moldvai csángó közösség beolvadásának, elvándorlásának vagy más úton történő felszámolásának megakadályozására. Elsődleges alapelvként fogadták el, hogy "a csángókérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges." Ugyanakkor leszögezték: "magunkat a magyar nemzet részének tekintjük, számítunk a Kárpát-medence magyarságának segítségére". Azon a találkozón határozták el, hogy ügyük érdekében különböző településeken rendszeresen szerveznek csángó napokat, ahol sajátos kultúrájukat és életkörülményeiket népszerűsítik. Erre emlékeztetett Pozsony Ferenc, amikor megnyitotta az immár nemzetközileg is védett népcsoportnak számító moldvai csángómagyarok életét bemutató fényképek és textíliák kiállítását. Tánczos Vilmos egyetemi docens Lukács atya (polgári nevén Daczó Árpád) Csíksomlyó titka című könyvét mutatta be. A plébános a csíksomlyói kegytemplomban található, Európa legnagyobb gótikus fából készült Mária-szobrának a titkát kereste. A kulcsszó a csángóknál előforduló Babba (= szép, erkölcsileg tiszta) Mária szóhasználat. A jelző ugyanakkor egy ősi holdistennőt is jelent, ami a régi, pogány időkbeli kultusznak és a keresztényi tanoknak az összefonódását, megőrzését bizonyítja. Fellépett a Katolikus Ifjúsági Csoport. /Ördög Béla: Csángó Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Nov. 25-én Csíkszeredán második alkalommal tartottak csángónapot. A megnyitón jelen voltak a csángók képviselői: a Csíkszeredában tanuló csángó gyerekek, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium diáksága, több moldvai csángó település küldöttsége. A rendezvényt megnyitó dr. Csedő Csaba polgármester nehezményezte, hogy akik jó tanácsokkal látják el a moldvai csángó-magyarokat, azok ilyen rendezvényeken nem képviseltetik magukat. A rendezvény során megnyitották a szabófalvi népviselet bemutató kiállítást, amely a Csíkszeredában élő Csibi Ionel és Éva több éves gyűjtésének az eredménye. A kiállítás anyagáról valamint Szabófalva történelmi múltjáról Szőcs János történész a Csíki Székely Múzeum munkatárasa beszélt. /(Daczó Dénes): Második alkalommal tartottak csángónapot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

""Meg kell szólalni és tiltakozni kell az újabb Har-Kov ellen" - hangoztatta Birtalan Ákos képviselő. Az utóbbi napokban felelős személyek részéről felelőtlen kijelentések hangzottak el, mintapéldájaként a román politizálás Janus-arcúságának - értékelte a képviselő. Az EU, valamint a NATO felé Románia fenntartja, hogy az országban nem létezik kisebbségi kérdés, modellértékűen van megoldva a kisebbség helyzete. Ugyanez a hatalom azt mondja itthon, hogy félti a Székelyföldet, a nemzeti egységet. A Székelyföldet veszélyezteti a magyar tőke, veszélyeztetik a magyar önkormányzatok, a civilszervezetek, egyszóval minden ami magyar. A Székelyföldön, a törvényadta lehetőségekkel él a magyar közösség az önkormányzatok és a civil szférán keresztül és nyilván a fejlődés irányában szeretne haladni minden erejéből, és ezt rója fel neki a hatalom. A hivatalos statisztikákat kellene megnézni Birtalan képviselő szerint, mondjuk 1910-ben, a harmincas években, az ötvenes években, majd a betelepítés évei után, 1968 után, és az 1990-es években, és akkor látható lenne, hogy a románság nem természetes szaporulatáról van szó, hanem a tudatos betelepítésről. "Az első Har-Kov jelentéskor az RMDSZ elkészítette a maga jelentését, most megint el kellene készíteni - önmagunkért is." - állapította meg Birtalan. /Éltes Enikő: A tetten érhető Janus arc. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

"A Népszabadság értesülései szerint leghamarabb áprilistól élhetnek a státustörvény kedvezményeivel az érintettek. A külügyi szóvivő szerint január 1-jén ugyan életbe lép a törvény, de akkor még csak a kedvezményekhez és támogatásokhoz való hozzájutás előkészítése kezdődik meg. A magyarigazolványok kiadása még hónapokba telhet. Eközben intenzív egyeztetés folyik Romániával és Szlovákiával. Varga Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője hasonlóképpen nyilatkozott, megfogalmazása szerint a kedvezményezettek nem fogják azonnal megkapni az igazolványokat. Horváth Gábor, a magyar kormány külügyi szóvivője a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: nem késésről, csupán értelmezési problémáról van szó. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Népszabadságnak elmondta: a magyar kormány elegendő információt szolgáltatott az RMDSZ-nek ahhoz, hogy a törvény alkalmazását előkészítő munkálatokat megkezdjék, a konkrét végrehajtási utasításokat azonban még nem kapták meg. Takács úgy vélte: a velencei bizottság (az Európa Tanács konzultatív testülete), jelentése lehetővé teszi a határon túli magyar szervezetek számára, hogy olyan információkat nyújtsanak, amelyeket az államigazgatás másképp nem tud megszerezni, s ezt a tevékenységet a román kormány sem kifogásolhatja. /(princz): Hónapokba telik az ajánlások elbírálása. Státusmagyarság: négy hónap késéssel. = Szatmári Friss Újság (Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./"

"Végre civilizáltnak mondható körülmények között működhet az egyetlen bukaresti magyar tannyelvű iskola, az Ady Endre Líceum. Az 1977-es földrengés nyomán életveszélyesen megrongálódott épületet világbanki támogatással felújították, átépítették. Bensőséges ünnepség keretében emlékezhettek meg erre a 186 éves bukaresti magyar nyelvű oktatás mai "napszámosai", egykori és jelenlegi diákjai. Czédly József volt alprefektus, az RMDSZ területi szervezetének elnöke Markó Béla jókívánságait tolmácsolta. Kötő József volt oktatási minisztériumi államtitkár, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy az iskola megkaphatta a több milliárd lejes világbanki támogatást, és Lőrincz Gyula, aki éveken át szülőbizottsági elnökként állt ki az iskoláért. Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete pedig az anyaország, a nagykövetség további támogatását ígérte az iskolának, tanítványainak. Ez volt az első alkalom, amikor az iskola felsőtagozatos diákjai igazi magyar tánccal léptek színpadra. /(Ferencz L. Imre): Ünnep az Ady Endre Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

"Szabad identitásválasztás címmel szervezett nov. 21-én konferenciát Budapesten a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatalának közreműködésével. A kerekasztal-beszélgetéseken magyar és külföldi politikusok, jogászok, határon túli magyarok szervezeteinek képviselői mondták el véleményüket a nemzeti identitásról, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényről és annak nemzetközi visszhangjáról. Martonyi János (külügyminiszter, Magyarország) bevezető előadásában a nemzet fogalmának történelmi kialakulásáról és az évszázadok folyamán bekövetkezett változásairól beszélt. Fernand de Varennes (nemzetközi jogász, Ausztrália) felhívta a figyelmet az agresszív nacionalizmus felerősödésének riasztó jelenségére. A státustörvény kapcsán kialakult vitával kapcsolatban sajnálatosnak nevezte, hogy egyes államok kormányai veszélyben érzik magukat, amiért Magyarország segítséget kíván nyújtani a határain kívül élő magyar közösségeknek. Smaranda Enache (a Pro Európa Liga társelnöke, Románia) értékelte a Pro Minoritate Alapítvány hozzájárulását egy konstruktív román-magyar párbeszédhez. /Guther M. Ilona: Konferencia a szabad identitásválasztásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

"Egyházi szolgálat írott szóval, felelősséggel címmel nov. 24-én rangos szakmai találkozót rendezett alapításának 10. évfordulóján a Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja. Jelen volt a megbeszélésen Tőkés László püspök is. "A világi sajtó az egyházról szólhat, az egyháziból az ige, az örömhír szól" - mondta a püspök. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő javasolta: évről évre jelenjen meg az Erdélyi Magyar Egyházi Évkönyv, melyben valamennyi történelmi egyház aktuális történéseit összefognák. A rendezvény Tőkés László püspök és Barabás Zoltán főszerkesztő ünnepi beszédével, valamint Zalatnay István budapesti lelkipásztor lapelemzésével folytatódott. Zalatnay István a Közlönyt az olvasó szemével láttató előadó úgy vélte: "Nem gyülekezeti, és nem egyházkerületi, hanem egyházközéleti újság akar lenni. S mint ilyen, be is tölti szerepét, hiszen valóságközeli, és leplezetlenül vállalja, hogy vitás kérdéseket tár az olvasók elé". Kiosztották a Pro Media Christiana díjat, amit "az egyházi sajtó és az anyanyelv szolgálatában végzett munkáért" ítélnek oda. A most először kiosztott elismerést Csűry István generális direktor, Radványi Károly grafikus művész, Mihálka Zoltán szerkesztő, Fórizs Attila nyomdaigazgató és Vetési László lelkipásztor kapta. /Pásztai András: Rangos eseménysorozat a jubileumi évfordulón. Tízéves a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 26./"

"Nov. 24-25-én a történelmi egyházaink képviselői, valamint politikusok és közéleti személyiségek A történelmi egyházak szerepe a kisebbségek életében címen tartottak konferenciát a zágoni Mikes-kastélyban. Az előadók kiemelték, hogy a kisebbségbe sodort közösségek életében az egyháznak fontos szerepet kell játszania. Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója szerint: ,,az egyházak bekapcsolódása a közösségek gazdasági életébe erkölcsi tőkét jelenthet bizonyos kezdeményezésekben", Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke is úgy vélekedett, hogy ,,nagyobb a hitele annak, amit az egyház kezdeményez". Bíró A. Zoltán csíkszeredai szociológus tudományos kutatási programban szerzett tapasztalatai alapján az egyház, a nemzeti identitás és a hétköznapok összefüggéseit villantotta fel. /(bodor): Kisebbségi konferencia Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ A konferencia megtartása holland támogatással történt. A konferencia szervezői, Kiss Jenő könyvtárigazgató, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület titkára, és Demény Attila zeneszerző, az Erdélyi Magyar Zenetársaság elnöke együttgondolkodásra hívta a történelmi egyházak képviselőit. - A lelkészeknek tudomásul kell venniük az idők változását, s az egyháznak is igazodni kell a közösség igényeihez. Bíró A. Zoltán által végzett tudományos kutatási program eredményei mutatják, az egyházak által létrehozott szervezetek sokkal életképesebbeknek mutatkoznak, mint sok civil szervezet. Bíró Béla író, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy hit és mítoszok nélkül nem lehet élni. A tradíciókból, a mítoszokból meg kell őriznünk azokat, amelyek konstruktívak lehetnek. /Köllő Katalin: Változó világban megújuló egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Pro Partium díszoklevéllel és Új Ezredév Különdíjjal ismerte el Gellért Sándor költő munkásságát. /Gellért Sándor post mortem kitüntetése. = Szatmári Friss Újság (Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. dec. 2./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 24-én nyilatkozatot adott ki, az RMDSZ nevében, a magyarellenesség ügyében. "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mint a romániai magyar közösség legitim érdekvédelmi szervezete, egyre nagyobb aggodalommal figyeli az utóbbi időben a közéletben eluralkodó magyarellenes megnyilvánulásokat. Ennek egyfajta összegezése a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság jelentése, amely teljes egészében ellentmond annak, amit felelős román politikusok itthon és külföldön hivatalos álláspontként hirdetnek. Ez a dokumentum ugyanis az országot instabilnak mutatja be, megkérdőjelezi a magyar közösség jogos törekvéseit és a nemzetbiztonságot fenyegető etnikai konfliktusok veszélyét idézi fel. Veszélyforrásnak tűnteti fel az anyanyelvű oktatást, a nyilvános anyanyelvhasználatot, az anyanyelvű tájékozódást, sőt, még a vállalkozást és tulajdonszerzést is, ha ezáltal magyar nemzetiségű személyek gyarapodnak. Kovászna, Hargita és részben Maros megyéről szóló - és mellesleg minden parlamenti eljárási szabályt súlyosan megszegő - jelentés tulajdonképpen nemzeti elnyomásra és a más etnikumok elleni gyűlöletre uszít leplezetlenül. Mindeddig azt reméltük, hogy az RMDSZ-szel való kormánypárti együttműködés nemzetközi síkon is elismert gyakorlata hozzájárul a bizalmatlanság feloldásához, és a kölcsönös bizalomra ép1tve, közösen a huszonegyedik századi fejlődés főáramába segíthetjük Romániát., hogy megtalálja helyét a demokratikus értékekre alapozott egységes Európában. Ennek a politikai döntésnek számunkra és az egész ország számára is fontos eredményei születtek az elmúlt hónapokban. Az RMDSZ támogatásával elfogadott reformintézkedések, a tulajdonviszonyokat rendező jogszabályok, a helyi közigazgatás reformjának folytatása, a kisebbségek jogállásával kapcsolatos kormányzati intézkedések egyértelműen beilleszkednek Románia integrációs törekvéseibe. Mindezeket az eredményeket ássák alá az elmúlt hetek fejleményei. Úgy ítéljük meg, hogy az éppen mostanság tízéves "Hargita-Kovászna jelentés" szándékai elevenedtek meg, és akik ezekkel az eszközökkel élnek egyidejűleg akarják a magyar közösség jogos igényeit elfojtani, és az egyébként is lassú általános reformfolyamatot visszafordítani. Ezt észre nem venni végzetes történelmi rövidlátás. A Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző bizottság jelentése tényekkel alá nem támasztott hazug rágalmak sorozata, amely a többségben magyarok által lakott megyéket idegen testként kezeli. Ezt a példátlan támadást többek közt azért sem tekinthetjük elszigetelt esetnek, mert jól beilleszkedik az elmúlt hetekben tapasztalt hasonló megnyilatkozások sorába, akár a tankönyvek, akár a csángók anyanyelvtanulási törekvései szolgáltak ezek ürügyéül. Sajnálattal kell megállapítanunk ugyanakkor, hogy a magyarellenes kampány a demokratikus ellenzék pártjaiban is támogatókra talált, veszélybe sodorva azokat az elvi-eszmei értékeket, amelyeket négy év közös kormányzása alatt teremtettünk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is meggyőződése, hogy többég és kisebbség harmonikus együttélése a belső és egyúttal a nemzetközi stabilitás fontos eleme. Szövetségünk nem mond le a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek következetes képviseletéről. Céljaink nyilvánosak és változatlanok: kivívni a magyar nemzeti közösség szülőföldön való magmaradását biztosító jogi és politikai feltételeket. Nem tántoríthat el ettől semmiféle magyarellenes hangulatkeltés, mert törekvéseink jogosak, és minden tekintetben összhangban állnak a mai Európa eszmeiségével, a jogállamiság követelményeivel, Románia alapvető és hosszú távú érdekeivel. Az ország integrációs esélyeit kihasználni csak egyértelmű programmal, csak félreérthetetlen európai irányultsággal lehetséges, és erre nem alkalmas az olyan kétarcú politika, amely nem képes fékentartani saját visszahúzó erőit. Éppen ezért határozott állásfoglalást várunk el minden felelős politikai erőtől, az államelnöktől, a kormánytól, a miniszterelnöktől. A parlamenti pártoktól, egyértelmű jelzést az egész társadalom számára, hogy a hosszú évtizedeken át gyakorolt asszimilációs hatalmi politikának ma már nem lehet esélye Romániában. /Nyilatkozat magyarellenesség tárgyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

"Adrian Nastase miniszterelnök pontosítást kért a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), hogy valóban megsértik-e az ország törvényeit Hargita és Kovászna megyében - jelezte nov. 26-án Octav Cozminca közigazgatási miniszter. Cozminca hozzátette: jelenleg nincsenek olyan jelzések, hogy ebben a két megyében megsértenék a törvényeket. Mint mondta, "bizonyos területeken az elmúlt évig csorbult az állam hatalma, de ez a helyzet már rendeződik". Rus belügyminiszter feltehetően magyarázatot ad majd a kormánynak is. A miniszter közölte, hogy Hargita és Kovászna helyzetéről a miniszterelnök december második felében szól majd a parlamentben. - Az RMDSZ határozottan elítélte a magyarellenes támadást. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság Kovászna, Hargita és részben Maros megyéről szóló jelentése leplezetlenül nemzeti elnyomásra és a más etnikumok elleni gyűlöletre uszít. Az RMDSZ határozott állásfoglalást, egyértelmű jelzést kért minden felelős politikai erőtől, az államelnöktől, a kormánytól, a parlamenti pártoktól, hogy a hosszú évtizedeken át gyakorolt asszimilációs hatalmi politikának ma már nem lehet esélye Romániában. /A kormányfő pontosítást kér. A "helyzet" már rendeződik? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./"

"A magyar kormány nov. 24-én a státustörvény alkalmazási módozatairól tárgyalt. Borókai Gábor magyar kormányszóvivő nyilatkozata szerint a kabinet kidolgozta a státustörvény magyarigazolványainak kiadására vonatkozó végrehajtási rendeletet. Közölte azt is: a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletét az Európai Tanács velencei bizottsága állásfoglalásához igazítják. A kormány véglegesítette a státustörvényből adódó utazási kedvezményeket is. Ennek értelmében a hat év alatti és hatvanöt év feletti személyek a jövő év elejétől ingyenesen utazhatnak valamennyi magyarországi tömegközlekedési eszközön. A határon túli magyar pedagógusok és diákok pedig olyan utazási kedvezményben részesülhetnek Magyarországon, mint a magyar állampolgárok. A magyar kormány megváltoztatta a kiváló és érdemes művész címek, babérkoszorúk adományozását szabályozó rendeletet is. Így a jövőben ezeket nemcsak magyar állampolgárok kaphatják meg, hanem azok is, "akik a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett, kimagasló, példamutató tevékenységet végeznek". /Még sok a nyitott kérdés a státustörvény végrehajtásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt 58 képviselője által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítványt vitatott meg nov. 26-án a képviselőház plénuma. A liberális és a demokrata képviselők az egészségügy súlyos anyagi helyzete miatt nyújtották be indítványukat, jelezve, hogy ha a kormány sürgősen nem lép, a hazai egészségügyi ellátás pénz hiányában működésképtelenné válhat. A két ellenzéki párt kezdeményezését a nagy-romániások kezdettől fogva támogatták. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő a szavazás előtt jelezte: a jelen lévő 16 RMDSZ-képviselő a bizalmatlansági indítványt támogatja. A tavalyi választások óta az RMDSZ először szavaz egységesen a kormány ellen, ami jelzésértékű az elmúlt napok igen kemény magyarellenes megnyilvánulásaira. A többi kisebbség képviselőit a kormánynak sikerült meggyőznie, így a szavazás végeredménye: 128 a bizalmatlansági indítvány ellen és 116 mellette. /Ellenzékként szavazott az RMDSZ. Támogatta a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"Nov. 26-án Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára bejelentette: büntetőfeljelentést tett az ügyészségen a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazására létrehozott Országos Felügyelő Testület tagjai ellen. Szerinte a testület tagjai megszegték az alkotmányt és a nemzetbiztonsági törvényt, mert a státustörvény alkalmazására létrehozott Országos Felügyelő Testület megsérti az egységes román állam integritását. Arra kéri az ügyészség képviselőit, indítsanak büntetőjogi pert a testületet alkotó személyek ellen. /(k. o.): Büntetőfeljelentés az Országos Felügyelő Testület tagjai ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"Andrei Marga rektor elmondta: a következő tanévben románul 115, magyarul 52, németül 12, angolul pedig 2 szakon indítanak teljes képzést. Ezenkívül két szakon a héber nyelvvel kapcsolatos oktatást indítanak, a romák számára pedig 20 szakon biztosítanak helyeket. Új szakok is indulnak: kulturális antropológia (európai tanulmányok karon), összehasonlító irodalom (bölcsészkaron) és levéltártan (történelmen). /Rácz Éva: Elkészült a BBTE felvételi tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"Románia még csak az első lépéseket tette meg annak érdekében, hogy a mezőgazdaság átszervezését szolgáló Sapard programja beindulhasson az országban - állapította meg nov. 16-án Bukarestben Franz Fischler, az Európai Unió mezőgazdasági biztosa. Az Európai Unió a Sapard program keretében 153 millió euró támogatást hagyott jóvá Románia számára. Később - az indulási késedelem miatt - döntést hozott arról, hogy a tavalyi évre biztosított összeget Románia 2003-ig felhasználhatja. /Korai még a Sapard program. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./"