A szept. 23-i zárórendezvényen több oldalról közelítették meg a vidékfejlesztés témakörét a Vidékfejlesztés a Székelyföldön konferencia előadói Csíkszeredán. Pete István és Kelemen Hunor, a mezőgazdasági, illetve a művelődési tárca államtitkárai, Süli Zakar István, a debreceni KLTE tanára, valamint Zsombori Vilmos, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a hazai vidékfejlesztési programokról, a kulturális intézmények és a vidékfejlesztés közti összefüggésről, a magyar-román határtérségben zajló területfejlesztés esélyeiről, illetve a Hargita megyei kistérségi szerveződésekről tartottak előadásokat. /Vidékfejlesztésről, több oldalról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

Szept. 23-án rendezte meg Csíkszeredában a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség és a Megyei Kulturális Központ a kórusszövetségek találkozóját. A két szakmai társaság évi közgyűlését megtartotta, szept. 24-én következett a romániai magyar kórusvezetők tudományos ülésszaka. A tanácskozás fő témája kóruséneklés helyzete és kilátása, különös tekintettel az anyagi támogatás, a zenei nevelés hiányosságaira. Ezután következett a kamarakórusok hangversenye, melyen öt kórus - a gyergyócsomafalvi Bel-Canto Kamarakórus (karvezető: Csata Levente), a csíkszentmiklósi-borzsovai Kamarakórus (karvezető: Bíró János), a tordaszentlászlói női kar (karvezető: Guttmann Mihály), a sepsiszentgyörgyi Vox Humana (karvezető: Szilágyi Zsolt) és a csíkszeredai Harmónia vegyeskar (karvezető: Gergely Simon Ibolya) - lépett fel. A hangverseny után kiosztották a Romániai Magyar Dalosszövetség 2000. évi díjait. Népzenei munkásságáért Seprődi János-díjat kapott Keresztes Enikő, a kórusmozgalomban elért kiváló eredményeiért a székelyudvarhelyi Major Magda Jagamas János-díjban részesült, Fodor László egyházzenei munkásságáért Zsizsman Rezső-díjat kapott, Fólika Éva zenepedagógiai tevékenységét pedig Márkos Albert-díjjal jutalmazták. /Átadták a dalosszövetségi díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

Megjelent Kozma Mária: Partomlás /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című legújabb regénye. A regény főhőse egy mai kisvárosi értelmiségi - újságíró - asszony, aki a humán értékek elkötelezettje egy olyan világban, ahol az emberi kapcsolatok érdekviszonyokká degradálódtak. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

Várakozáson felüli volt a részvétel a Gyergyó Területi RMDSZ szeptember 24-i parlamenti előválasztásán: 6554-en járultak urnához, s a 6419 érvényes szavazatból 5234-en voksoltak dr. Garda Dezsőre, míg Nagy Istvánra 1185-en. /(Gál Éva Emese): Magasan győzött dr. Garda Dezső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

A jelöltek rangsorolásáról döntött titkos szavazással szept. 22-én az RMDSZ Szilágy megyei küldöttgyűlése, 93 %-os részvételi aránnyal. Az eredmény: Vida Gyula (149 szavazat), Végh Sándor (20), Széman Péter (9), Veres Ernő (55). A szenátori jelöltségére Sándor József 14, Fodor István 7, Seres Dénes 209 szavazatot kapott. /(Fejér László): Rangsorolt a küldöttgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

"Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere ismét levelet intézett Petre Roman külügyminiszterhez, amelyben kérte: hasson oda a magyar hatóságoknál annak érdekében, hogy a "Nagy-Magyarország" jelképeit ábrázoló főkonzulátusi zászlót mihamarabb távolítsák el. A polgármester ugyanakkor azt szeretné, ha a főkonzulátus hivatalos pecsétjén nem szerepelne többé "a bécsi diktátumra emlékeztető" városnév. Alföldi László magyar főkonzul elmondta: A Szabadság olvasói és a romániai magyar közvélemény már hozzászokott ahhoz, hogy az utóbbi évek során a polgármester rögeszmésen összetéveszti az úgymond Osztrák-Magyar Monarchia és a Magyar Köztársaság címerét. Alkotmányunkban benne van, melyik az ország hivatalos címere. Amit mi használunk, természetesen az. A pecsét kétnyelvű, ezen a Cluj-Napoca és a Kolozsvár megnevezés is szerepel. Mi Kolozsvár román hivatalos megnevezését vesszük alapul, ezt is tüntetjük fel iratainkon, ugyanakkor a magyar név is szerepel - mondta Alföldi László. /Kiss Olivér: Rögeszmés a polgármester. Ismét a magyar zászlóval civódik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"

Szept. 25-én ünnepélyesen megnyitották a 2000/2001. évi egyetemi tanévet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Jelen volt Andrei Marga tanügyminiszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora is. Egyes szakokon - mint például a történelem szakon - a magyar csoport tanévnyitó ünnepsége szept. 26-án lesz. /Megnyílt az új egyetemi tanév. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

"A II. Vatikáni Zsinat határozata újjáélesztette helyi szinódusokat és zsinatokat. Ennek megfelelően 1996 húsvétján dr. Jakubinyi György érsek meghirdette a gyulafehérvári főegyházmegye zsinatát, erre vonatkozó körlevelében rámutatva: "Meg kell találnunk az utat, hogy a keresztény ezredfordulón sajátos erdélyi viszonyok között hogyan élhetjük meg az evangéliumot". Az előkészítő munkálatokat 1997. március 9-én nyitották meg. Amint dr. Czirják Árpád érseki helynök, zsinati megbízott hangsúlyozta, 22 dokumentumtervezetet állítottak össze munkaközösségek, ezeket azután megvitatták a gyulafehérvári főegyházmegyében, és valamennyi egyházközségben. A hívek javaslatait, véleményét beépítették a zsinat elé terjesztendő szövegekbe. A zsinat befejező munkálatai szept. 24-én kezdődtek meg Csíksomlyón és szeptember 28-ig tartanak. A főegyházmegyei zsinat szept. 29-én bemutatandó szentmisével zárul a gyulafehérvári székesegyházban. Az ünnepi főpásztori szentmise keretében dr. Czirják Árpád zsinati megbízott átadja a főegyházmegye érsekének az elfogadott és megszavazott végleges zsinati dokumentumot. Ez alkalommal megemlékeznek Márton Áron püspök halálának 20. évfordulójáról. Záró mozzanatként Szabó Tibor, a Magyar Köztársaság Határon Túli Magyarok Hivatalának államtitkára átadja dr. Jakubinyi György érseknek a millenniumi emlékzászlót. /Fodor György: Megkezdődtek a gyulafehérvári főegyházmegyei zsinat befejező munkálatai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"

"Szatmár megyében száz magyar tanító hiányzik, illetve ennyien tanítanak szakképesítés nélkül, elsősorban falvakon, de néhány városi iskolában is. A tarthatatlan helyzet fő oka a rendkívül alacsony fizetés, amiért is a fiatal szakképzett tanítók közül sokan elhagyják a pályát. A már-már reménytelen helyzetben mentőöv a döntés, hogy a tavaly indult hat magyar tanítóképző főiskolai karon (a BBTE kihelyezett tagozatai) ezen az őszön megindult a távoktatás is. A beiratkozásra és gyakorlati próbákra 90 fiatal jelentkezett. Többségük érettségivel tanít, de van köztük tanítóképzőt végzett is, aki kiegészítené tanulmányait; előbbiek három, utóbbiak két tanév alatt végezhetnek. A "távtanulók" szünidőben járnak majd órákra. /90 magyar tanító és a távoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./"

Andrei Marga oktatási miniszter előző nyilatkozatával szemben azt állította, hogy a csángó szülők kérvényeit a Bákó megyei tanfelügyelőségen kell kivizsgálni. Kötő József államtitkár meglepődve vette tudomásul ezt az újabb álláspontot, hiszen a tanfelügyelőségnek immár nem maradt kivizsgálni mint inkább végrehajtanivalója. A miniszteri pálfordulásban szerepet játszik, hogy Bákó megye prefektusa levélben figyelmeztette Mugur Isarescu miniszterelnököt, hogy a magyar oktatás bevezetése etnikai konfliktusokat okozna a régióban. /Rostás Szabolcs: Váratlan fordulat csángóügyben. Marga visszakozik? = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

Népes romániai mezőgazdasági küldöttség látogatott el a magyarországi Kiskunhalasra szeptember közepén, adta hírül Luka Péter, a Szilágy megyei szakigazgatóság igazgatója. Nemcsak Erdélyből, Románia több más megyéjéből is összesen 250 személy tekintette meg a Kiskun privát kutatóállomás harminc év tapasztalatát bemutató rendezvényét, vettek részt a szeptember 14-16-a között a magyar szakemberekkel közösen tartott tapasztalatcserén. Idén Románia 19 megyéjében a Kiskun kutatóállomáson nyert 12 kukoricahibridet vetettek, s ezzel új versenytárs is megjelent a román piacon a vetőmag forgalmazásban. Az idei aszályos nyáron a Kiskun-hibridek különösen szárazságtűrő képességükkel váltak be. A magyar kutatóállomásnak szándékában áll az ősz folyamán szerződést kötni romániai mezőgazdasági termelőkkel. /Fejér László: Magyar-román mezőgazdászfórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

Két új átkelő nyílik meg a román-magyar határon: október 30-ig megindulhat a forgalom a Temes megyei Csanád (Cenad)-Kiszombor és a Bihar megyei Érmihályfalva (Valea lui Mihai)-Nyírábrány határátkelőkön - jelentette be a román külügyminisztérium. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőnél megindul a nemzetközi személyforgalom is. Új határátkelőket nyitnak később majd a Szatmár megyei Csanálos (Urziceni) és Vállaj, valamint a Bihar megyei Székelyhíd (Sacuieni) és Létavértes között. A tervbe vett új határátkelők megépítéséhez Románia és Magyarország felhasználja a nemzeti PHARE-programok keretében rendelkezésre álló, a román-magyar határ menti együttműködés fejlesztését szolgáló EU-alapokat is. /Új átkelők a román-magyar határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

Szept. 23-án istentisztelettel és a Kalotaszegi népi építészet című tárlatmegnyitóval kezdődtek Bánffyhunyadon a Ravasz László-napok. Miklós Sikesi Csaba munkáit tekinthették meg az érdeklődők, majd a debreceni dr. Gaal Botond Természettudományok és vallás című előadása hangzott el. A bánffyhunyadi általános iskola román és magyar diákjai versekkel, énekkel és tánccal mutatták be tudásukat a vendégeknek. Farkas Miklós Találkozásaim Ravasz Lászlóval és Buzás Pál Fejezetek Ravasz László irodalmi hagyatékából címen tartott előadást. Szept. 24-én megkoszorúzták a templomban elhelyezett Ravasz László-emléktáblát. Az ünneplők megtekintették a Ravasz László-emlékszobát, majd Kusztos Tibor lelkipásztor méltatta Ravasz életművét. /Péntek Attila: Bánffyhunyad. Ravasz László-napok a tolerancia jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

"Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nyilatkozta: A Magyarországon dolgozó több tízezernyi erdélyi magyar jelentős része illegálisan vállal munkát. Azoknak a munkáltatóknak, akik feketén alkalmazzák őket, a jelek szerint a hajuk szála sem görbül. A politikus elmondta: mióta híre ment annak, hogy a területi szervezet erőteljesen szorgalmazza a külhoni magyar állampolgárságot, a magyarországi munkavállalás problémájának megoldását, egyre többen keresik fel Erdély minden részéről azzal a gondjukkal, hogy illegális munkavállalás miatt két, három, esetleg öt évre kitiltották őket Magyarország területéről. "Az elmúlt hónapokban már több mint száz ember keresett fel ezzel. Nem elég, hogy egy erdélyi magyar számára nagyobb szégyen az anyaországból való kitiltás, mint hogyha Romániában börtönbe kerülne, valamennyien egybehangzóan a bánásmódot fájlalják" - nyilatkozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 26./"

"Szilágysomlyón idén is nagy sikerrel szervezték meg a Báthory-napokat. A kétnapos rendezvény több száz érdeklődőt vonzott Szilágysomlyóra. Az ünnepség szept. 23-án - a hagyományokhoz hűen - orvostovábbképzővel kezdődött, melyet pedagógus-továbbképző követett. Sikeres volt a néprajzi kiállítás, majd a Miklosovits László grafikáiból álló tárlat, valamint a szarvasi kamarakórus előadása. Késő délután kiosztották a Szilágysági Magyarok díszokleveleket is; a díjazottak a következők voltak: Barkász Bálint, Veres László, Sipos László, valamint Szaleczky László, Finta Edit és Madár Gyula. Szept. 25-én a Báthory-templomban tartott ökumenikus istentisztelet után a Sárkányfog-érdemrend átadására került sor. A Báthory István Alapítvány által három évenként kiosztott aranyfokozatot az idén Fazekas Mihály (a nyírbátori fúvószenekar vezetője), valamint Acsády Elek volt alapítványi ügyvezető elnök kapta. A templom falába épített lengyel emléktáblánál beszédet mondott Miecislav Olender, a bukaresti lengyel nagykövetség tanácsosa, valamint Sipos Ilona kolozsvári magyar konzul. A szilágysomlyói Báthory-napokat végül a nyírbátori ifjúsági fúvószenekar és Mazsorett-csoport várkerti fellépése zárta. /Szilágysomlyó. Báthory István ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"

"Andrei Marga tanügyminiszter szeptember 24-i magyargoroszlói iskolaavatása során, a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyében is tájékozódott a helyszínen. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes beszámolt arról, hogy a látogatás során a Tanügyminisztérium képviselői elmondták: az egyházi iskolák lényegében kettős - egyházi és tanügyminisztériumi - vezetés alatt állnak. Az egyházi iskolákba nem kerülhet az egyházak bizalmát nem élvező igazgató, de amennyiben az egyház megvonja az érintettől támogatását, ez nem jelenti a kinevezés megvonását is. Addig, amíg nem tudni biztosan, hogy Seres Magdolna "lemondatott" igazgatónő visszavonja-e lemondását vagy sem, nincs mit tenni. A tanfelügyelőség nem fogadta el az igazgatónő lemondását. Seres Magdolna egyelőre magyarországi továbbképzésen vesz részt, így továbbra is patthelyzet van a kollégiumban. Amennyiben visszavonja lemondását, akkor a Tanügyminisztérium és a Vallásügyi Minisztérium hivatott dönteni az ügyről. /Zilah. Patthelyzet a református kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"

Százmillió forint értékben kínál ösztöndíjakat az Apáczai Közalapítvány a határokon túli magyar diákok részére a 2000/2001-es tanévben. Az Apáczai Hallgatói Ösztöndíj (AHÖ) középiskolásoknak legfeljebb 30 ezer forint, a felsőfokú oktatási intézetek diákjainak 70 ezer forint. Az összesen 10 hónapra szóló támogatást két részletben fizetik majd ki az erre érdemesnek ítélt diákoknak, lejben, és nekik az alapítvánnyal támogatási szerződést kell majd kötniük. Azok pályázhatnak, akiknek tanulmányi átlaga legalább 7-es, és államilag elismert oklevelet adó intézmény nappali tagozatán tanulnak. /Kulcsár Andrea: Hallgatói ösztöndíj pályázható. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 26./

A szerb kisebbség kezdeményezésére szept. 22-én Resicabányán megalakult a Krassó-Szörény megyei Kisebbségek Tanácskozó Testülete, amelynek célja, hogy a törvényes keretek között tanácskozási joggal képviseltesse magát a megyei tanács ülésein, illetve a szakbizottságokban, mivel az idei helyhatósági választásokon egyetlen kisebbségi reprezentánsnak sem sikerült bejutnia. A tanácskozáson Slavomir Gvozdenovic parlamenti képviselő tanácsadó részvétele mellett jelen voltak a megye szerb, horvát, német, magyar, szlovák, cseh és ukránkisebbségek vezetői, megbízottjai. A szervezet nem jogi személy. Célkitűzése: a kisebbségek érdekeit védeni, illetve célkitűzéseiket megvalósítani a megyei tanács révén. /Kisebbségi Tanácskozó testület alakult Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

Virág László, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke szept. 25-én nagyszabású környezetvédelmi pályázat ügyében járt Nagyváradon a Megyei Tanács vezetőinél, majd a polgármesternél. A két megye összehangolt környezet-menedzsmentjét szeretnék kialakítani, erre dolgoznának ki egy 2 millió eurós, azaz 650 millió forintos nagyprojektet. Magyar oldalon a környezetirányítási rendszer kiépítésén a hangsúly. Határon átnyúló közös nyilvántartási, adatszolgáltatási, mérési rendszert dolgoznának ki, román részen a hulladéktárolás, a füstszűrő berendezések felszerelése, a veszélyes hulladékok kezelése is fontos helyet kapott a tervezetben, az ideihez hasonló ökokatasztrófák kivédése érdekében. Virág László elmondta: október 2-3-án Győrben találkozik a magyar PHARE-képviselőkkel, hogy a lehetséges pénzlapokról tájékozódjék. /Balla Tünde: Ökoprogram Hajdú-Biharral. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 26./

A Kriza János Néprajzi Társaság és a Megyei Kulturális Központ néprajzi konferenciát rendezett Homoródszentmártonban a népi gyógyászat témakörben szept. 22-24. között. Dr. Pozsony Ferenc és dr. Keszeg Vilmos vázolta a tervezett megbeszélések rendjét. Komáromi Tünde a Kolozsvár környéki (1583-1584) beteg eretnekekről értekezett, Bálint Emese a kora újkori népi gyógyászatról tartott előadást, Mód László a szentesi veszett orvosok 19. századi működéséről beszélt, Grynaeus Tamás a gyógyító egyéniségekhez fűződő hiedelmekről, mondákról, narratívumokról szólt. Olosz Katalin a 17-19. századi kéziratos magyar orvoslókönyvek kolozsvári gyűjteményét ismertette, Keszeg Vilmos a szinkronizáció és egymásutániság jelenségét vizsgálta az igézés gyógyításában, Soós Tímea a rontásvád aktivizálódását elemezte válsághelyzetekben, Bloss Jáni Melinda egy eresztvényi asszony gyógyító tehetségéről számolt be. Szabó Judit a különböző növényeknek és virágoknak a test- és szépségápolásban betöltött szerepéről, Antal Mária a Gyimes-völgyi népi gyógyászatról tartott előadást, Bernádi Ilona a bábáskodásról, Virt István a mágikus eljárásokról értekezett. További előadások hangzottak el: Tamás Irén a magyarszováti, Pataki Tünde a homoródszentmártoni, Czégényi Dóra a szilágysági népi gyógyászatról tartott előadást. /Népi gyógyászati konferencia Homoródszentmártonon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./

Szept. 24-én Gyimesközéplokon tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Tatros Forrásánál elnevezésű csángófesztivált. A Megyei Kulturális Központ és a gyimesközéploki kultúrotthon által szervezett találkozó valójában a két nappal korábban kezdődő Középloki Falunapok zárórendezvényeként került sorra. A fesztivál délelőtt szentmisével kezdődött, majd népviseleti parádéval folytatódott. Ezután a meghívott hagyományőrző csoportok előadása következett. Felléptek a moldvai Külsőrekecsin és Pusztina, a Gyimes-völgyi Gyimesfelsőlok, Hidegség, Sötétpatak, Gyimesbükk és a házigazda Gyimesközéplok adatközlő csoportjai. /Csángófesztivál Gyimesközéplokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./

A Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szeptemberi számának szépirodalmi rovatában mai amerikai költők verseit olvashatók. A román pártrendszer kialakulása, az elit és törésvonalak a román politikában a címe Szilágyi Zsolt tanulmányának. A barcasági csángók tavaszköszöntő szokásairól Veres Emese Gyöngyvér ír. Sylvester Lajos Zsombori Dénes tanárral beszélget a moldvai magyarság körében végzett kulturális tevékenységéről és pályájának, sorsának alakulásáról, hányattatásairól, amelyek végül is román feleségével együtt az ország elhagyására késztették. /Székelyföld. Kulturális folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ 16/ A Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szeptemberi számának szépirodalmi rovatában mai amerikai költők verseit olvashatók. A román pártrendszer kialakulása, az elit és törésvonalak a román politikában a címe Szilágyi Zsolt tanulmányának. A barcasági csángók tavaszköszöntő szokásairól Veres Emese Gyöngyvér ír. Sylvester Lajos Zsombori Dénes tanárral beszélget a moldvai magyarság körében végzett kulturális tevékenységéről és pályájának, sorsának alakulásáról, hányattatásairól, amelyek végül is román feleségével együtt az ország elhagyására késztették. /Székelyföld. Kulturális folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Megjelent Incze Dénes tusnádfürdői plébános legújabb, sorozatzáró kötete. A szerző kalendárium formájában foglalta össze a katolikus egyház szentjeinek jegyzékét. A szerző hézagpótlónak szánja munkáját: alapinformációkat közöl az egyház szentjeiről, példás életű híveiről. Említést tesz a katolikus egyház jeles erdélyi személyiségeiről is. Azokról is megemlékezik, akiknek élete és munkássága, az ismert politikai okok miatt, mindeddig nem kapott nyilvánosságot. Haszonnal forgathatja a kötetet mindenki, akit érdekel a katolikus egyház közelmúltja. /Új könyv. A szentek élete: negyedik kötet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./

Töretlen hittel címmel jelent meg Dinnyés József második CD-je az Aranyalmás kiadó gondozásában, melyet szept. 14-én Budapesten, a Vármegye Galériában mutattak be. Döbrentei Kornél, a neves költő elmondta, hogy Dinnyés egyike azoknak, akiket mindig is jellemzett egyfajta történelmi tisztánlátás, egyike azoknak, akik a gerincpuhító kádári diktatúra éveiben is érvényes üzenetet tudtak megfogalmazni a nemzet számára. E dalokra s Dinnyés össznemzeti szemléletére nagy szükség van ma is - mutatott rá Döbrentei -, mikor a hazátlanság, a nemzetellenesség uralja a média nagy részét. Dinnyés nem történelemórát tart, mégis: Kárpát-medencei kitekintésű versmegzenésítéseit hallgatva múltunk s jelenünk értékteremtő erejéről, a közös szellemi haza vonzásáról bizonyosodhatunk meg. Dinnyés József, a daltulajdonos frissen megjelent CD műsorával hatalmas turnéra indul: bejárja ismét, sokadjára, Csonka-Magyarországot s az elcsatolt területeket: a Partiumot, a Székelyföldet, Felső-Magyarországot, a Délvidéket s az Őrséget. Előreláthatólag november 1. és 5. között a Szilágyságban, 2001. március 7. és 11. között Csíkban és Gyergyóban, március 21-25. között pedig Háromszéken hirdeti majd a magyar összetartozás igéjét. /Pápaffy Endre: Töretlen hittel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 26./

Szept. 26-án Bukarestben ülésezett az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanácsa. A megbeszélés napirendjén szerepelt a választási előkészületekkel és a jelöltek rangsorolásával kapcsolatos óvások elbírálása. A SZOT megvizsgálta és elutasította Kolumbán Gábornak az Udvarhelyszéki RMDSZ Szervezet szept. 15-i jelöltállító elektoros küldöttgyűlésének határozata ellen benyújtott óvását. Hasonló módon döntött a SZOT Katona Ádámnak és az Udvarhelyi Fiatal Fórumnak az Udvarhelyszéki RMDSZ Szervezet szept. 15-i jelöltállító elektoros küldöttgyűlésével kapcsolatos óvásáról. Ugyancsak elutasították a Kincses Előd által a Maros megyei RMDSZ Szervezet szept. 16-i jelöltállító küldöttgyűlésének előkészítési módja ellen benyújtott óvást. - A SZOT közleményben kérte fel azokat a helyi szervezeteket, ahol erre igény van, hogy gyűjtsenek támogató aláírásokat a külhoni magyar állampolgárság létrehozatalához. A SZOT szerint a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényt nem szabad a külhoni magyar állampolgárság kérdésével szembehelyezni. /Ülésezett az Operatív Tanács. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 27. - 1812. sz./

"Szept. 23-24-én Árkoson ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A rendezvényen szó esett az erdélyi újságíróképzésről, a szakma sajátos kérdéseiről, a romániai magyar sajtó kilátásairól és lehetőségeiről. A szakmai tanácskozások mellett számos könyvbemutatóra is sor került, és átadták az egyesület 1999. évi díjait. Riport műfajban nívódíjat kapott Gittai István, a Bihari Napló szerkesztője, a tévés szakmában kifejtett tevékenységükért elismerésben részesült B. Nagy Veronika és Sánta Ádám, a bukaresti televízió munkatársai. Fotósdíjat vehetett át Nitescu Alexandru, a Bihari Napló fényképésze, pályakezdő díjat kapott szintén a B. N. munkatársa, Kulcsár Andrea. Dicséretet kapott Simon Gábor, a marosvásárhelyi rádió munkatársa, Puskel Tünde Emese, a Duna Televízió aradi tudósítója és Becze Zoltán, a Csíki Televízió szerkesztője. A Pro Amicitia díjat Dan Pavel politológus érdemelt ki. Szept. 23-án az eltelt tíz év mérlegét vonta meg a jelen levő közel száz újságíró-szerkesztő. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Márton Árpád parlamenti képviselő és Gáspárik Attila színművész, az országos audiovizuális tanács tagja. A Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Bátai Tibor elmondta: a magyar kormány által kitűzött nemzeti integrációs célok eléréséhez nélkülözhetetlen a korlátok nélküli kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás szabadságának megteremtése. Hozzátette: nem csak arról van szó, hogy a budapesti média műsorokkal lássa el a kárpát-medencei régiókat, hanem arról is, hogy a régiók saját arcukat is megmutathassák, s ne csak Budapestnek, hanem egymásnak is. A jubileum alkalmából Mihai Miron, a Romániai Hivatásos Újságírók Egyesületének elnöke díszoklevelet adott át a MÚRE-nak. Este az árkosi Szentkereszthy-kastélyban díszoklevéllel jutalmazták azt a több mint nyolcvan kollégát, akik az egyesület fennállása óta jelentős mértékben vállaltak részt annak munkájában. A díjkiosztáson fellépett a Vox Humana kamarakórus, Boros Zoltán, Dévai Nagy Kamilla és a kárpátaljai Csobolya József. /Nagy Zsuzsanna: Árkoson ünnepelt a romániai magyar sajtó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./ Bátai Tibor a MÚRE-nek mint szakmai szervezetnek az egész magyar nemzeti közösség életében betöltött súlyát, jelentőségét ecsetelve. "A médiának megvannak az eszközei ahhoz, hogy a huszonegyedik század visszaadja egy részét annak, amit nemzetünktől a huszadik elvett: a szellemi egymásra találás és együttélés lehetőségét, a magyar nemzet jövőjének együtt történő megalkotását." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ugyanezt a gondolatot emelte ki beszédében: az, hogy a mi közösségünk ki tud-e bontakozni, el tud-e indulni a gyarapodás útján, nagymértékben a sajtótól függ. /(ágopcsa): Tízéves a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 26./ "

"A 70 éves Király Károlyt köszöntötte a Romániai Magyar Szó munkatársa. "Életútja nyitott könyv ismerői, tisztelői népes tábora számára." Önvallomása két vastag kötetté terebélyesedett. A múltban bátor kiállásai a világsajtóban is eseménnyé nemesedtek. Életútjának ellentmondásait is tekintetbe vevő döntése ellenére Király Károly nem ismerte a megalkuvást. Nyílt kártyákkal játszott, ez vezethetett 1972-ben a példa nélküli pártállami szakításhoz, és 1990 után, immár egészen más helyzetben és körülmények között, látszólagos "különutasságához". - Alkudni nem szabad, feltehetően nem is fogunk a nemzeti létünket érintő kérdésekben, talán ez a Király-életmű egyik intelme. A folytatás mikéntjéről lehet vitázni. A civil szférába lépve említeni kell a Székely Faluért Alapítvány törekvéseit. /Flóra Gábor: Király Károly hetven éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ "

Szept. 23-án átadták Csíkszereda első református templomát, melyet dr. Csiha Kálmán püspök szentelt fel. Képviseltették magukat a templomépítést támogató hollandiai és svájci gyülekezetek is. /Parászka Boróka: Református templomavató. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Több mint kilenc éves munka eredményeként készült el a templom. Hegyi István lelkipásztor elmondta, hogy a csíkszeredai református egyházközség 1887-ben alakult meg. A megyeszékhely, majd az iparosítás miatt egyre többen költöztek Csíkszeredába, ahol 1977-ben 570 református élt, lélekszámuk mára elérte a 2260-at. Az imaház számukra már kevésnek bizonyult. /Növekvő református közösség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Hegyi István református lelkész emlékezett a kezdetre: a hívek háromezer aláírással ellátott ívet hoztak: ennyien követelik a templomépítést. Hegyi István a polgármesteri hivatalhoz fordult, kérve, biztosítsanak egy területet erre a célra. A tiszteletes huszonhatszor ment el a polgármesteri hivatalba, végül sikert ért el. Az építkezést 1991 júniusában kezdték meg. /Daczó Dénes: Templomot avattak a csíki reformátusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

"Varga Attila 1990-től, tíz esztendeje parlamenti képviselő és még mindig a legfiatalabb honatyák közé tartozik. 37 éves. Jogot végzett, alkotmányjogból doktorál. Parlamenti elfoglaltsága mellett 1999 februárja óta alkotmányjogot tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett közigazgatási karán, román és magyar nyelven. 1998-tól az általa létrehozott Identitas Alapítvány elnöke. Az alapítvány elsősorban az önismeretet, az azonosságtudatot segítő tanulmányok kiadásával foglalkozik. Varga Attila a vele készült beszélgetésben az RMDSZ teljesítményéről nyilatkozott. A koalíciós program és szándék megfelelt mind a hazai, mind az EU-s elvárásoknak, mondta, a gyakorlatban viszont sok minden másképpen alakult. A kormányrendeletek nagy száma a kapkodásról, a határozatlanságról tanúskodik. Jó lenne még elfogadni a közigazgatási törvényt és az ingatlanokkal kapcsolatos jogi szabályozót. Az RMDSZ megpróbált lojális partner lenni a koalícióban, mások ezt igyekeztek kijátszani. Varga Attila szerint a választás az RMDSZ-nek határozottabban kell megfogalmaznia igényeit. Olyan írásos megállapodást kell kötni a partnerekkel, amelyek szankciókat is tartalmaznak. Varga Attila az RMDSZ képviseletében a MÁÉRT állampolgársági és önkormányzati bizottságának munkájában vesz részt. Szerinte "jelenleg még igencsak kidolgozatlan magyar kormányzati részről a koncepció, melyet végső sorban - úgy látszik - nem státustörvényként, hanem kedvezményekről szóló jogszabályként fogadnak el." A státustörvény lényegében kerettörvény lesz, ami maga után vonja egy sor végrehajtási jogszabály kidolgozását. Tudomása szerint máris vagy 150 olyan jogszabály van érvényben Magyarországon, amely valamilyen módon érinti a határon túli magyarokat. Ám ezek már nagy számuk miatt is nehezen áttekinthetőek. A státustörvény egy sokkal átláthatóbb és koherensebb törvény lehet. - Varga Attilát a Szatmár megyei küldöttek gyűlése első helyre sorolta a parlamenti képviselőjelöltek listáján. /Sike Lajos: Beszélgetés VARGA ATTILA parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

Három RMDSZ-es politikus - Bárányi Ferenc, Bodó Barna és Toró T. Tibor - állt rajthoz Temes megyében a november 26-án esedékes parlamenti választásokon való megmérettetésre. Toró T. Tibor nyilatkozott: szorgalmazza a közösségi jogok törvénybe iktatását, ám ezt eddig minden igyekezete ellenére sem sikerült elérni. A jövőben is ezért akar küzdeni. Arra a kérdésre, hogy lát-e reális esélyt e célkitűzés megvalósítására, Toró T. Tibor emlékeztetett: hat-nyolc éve a román politikusok az egyéni jogokkal szemben elutasító állásponton voltak. Azóta változtatni kellett véleményükön - különben Európa szóba sem állt volna velünk. Ezért tartja reálisnak a kérdés napirenden tartását. Miként látja megvalósíthatónak a bánsági szórványmagyarság talpra állítását, vagy legalább is fogyatkozásának, beolvadásának a megállítását? - hangzott a kérdés. Toró T. Tibor válaszát azzal kezdte, hogy tíz év sikertelen próbálkozásokkal telt el, mert az RMDSZ-nek nem volt szórványstratégiája. Ők kidolgozták saját programukat, konkrét intézkedéseket határoztak el a magyarság életminőségének javítása érdekében. Toró elsősorban is a felelős magyar politikusokkal - a jelenlegi magyar kormány tagjaival - fenntartott jó kapcsolataira épít, akik idefordíthatják a magyar tőkebefektetők érdeklődését. Nem véletlenül létesült éppen ezen a vidéken az első országhatárokon átnyúló eurorégió. Létrehoznak egy vállalkozói fejlesztési központot, hogy elősegítsük az anyaországi és helyi vállalkozók, üzletemberek egymásra találását.- Toró T. Tibor képviselőjelölt hitvallása: a szórványban minden erőt a kisközösségek megmentésére kell összpontosítani! /Sipos János: Egyéni boldogulás a közösségi jogok védelme alatt. Beszélgetés Toró T. Tiborral a parlamenti politizálás stratégiájáról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./