"Csíkszeredában bejegyezték a Magyarok Székelyföldi Társaságát. A társaság elnöke Beder Tibor (Csíkszereda), alelnöke Fülöp Dénes (Marosvásárhely), titkára Bereczki Kinga (Sepsiszentgyörgy). Az Alapítólevélben megfogalmazták tevékenységük alapelveit. "A Magyarok Székelyföldi Társasága (MSZT) független egyesület, amely a Székelyföldön élő magyarság anyanyelvének ápolását és megőrzését, kulturális hagyományainak fenntartását és átörökítését, gazdasági életlehetőségének növelését, valamint magyarságtudatának fejlesztését és értékképviseletét tekinti követendő céljának." A társaság a székelyföldi magyar összefogás egyik intézménye, igyekszik elősegíteni a székelyföldi kisrégiók kulturális és szellemi egységét. A Székelyföldön élő 730 000 magyarnak saját szülőhelyén kell megtalálnia boldogulását, kiharcolnia kollektív jogait. Az MSZT feladatának tekinti a szórványmagyarság nyelvi és kulturális védelmét is. Tevékenységi körébe tartoznak az időszakos tanácskozások, konferenciák, rendezvények, találkozók, és kiadványok megjelentetése. /Beder Tibor, az MSZT elnöke: Bejegyezték a Magyarok Székelyföldi Társaságát. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./"

"Kerekes Károly parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének jelöltje a szociális gondok enyhítésével, munkaügyi kérdésekkel, a nyugdíjasok sorsával foglalkozik, ezt szinte minden erdélyi magyar ember tudja. Több törvénykezdeményezése volt. 1998-ban kezdeményezte az utódlási nyugdíj jogosultságával kapcsolatos törvény módosítását. Kerekes Károly a napirend előtti felszólalások során többször válaszolt például Lazar Ladariu egységpárti képviselő nacionalista indíttatású interpellációira. Ő kezdeményezte a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozó rendeletet, amelyet elfogadtak. Javasolta a törvény módosítását olyan módon, hogy Romániában lehetőség nyíljon az anyanyelven történő esketésre. Ennek jóváhagyását eddig akadályozták. Elvetették Kerekes Károlynak azt a javaslatát is, hogy az 1949-1962 között munkaszolgálatot teljesített személyek kárpótlást kapjanak. Ez a javaslata törvénytervezet formájában a szakbizottságnál van. Legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült elfogadtatnia a román törvénykezésben annak a ténynek az elismerését, hogy 1944 őszén az erdélyi magyarságot komoly atrocitások érték, és ezért kárpótlást kapjon. Az ügy rendezése inkább történelmi-politikai jellegű, hiszen a kárpótlásra jogosultak közül már nagyon kevesen vannak életben. E javaslatomat a parlament mindkét háza elfogadta, és szeptemberben közzéteszik a törvényt. Napirend előtti felszólalásai között említette: tiltakozott amiatt, hogy különleges csendőralakulatokat hoznak létre a magyar lakta erdélyi vidékeken, továbbá sürgette a Bolyai Farkas Líceum magyar jellegének visszaállítását. Kerekes tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének és a nemzetközi szervezet jogi bizottságának. A képviselő közbejárt azért, hogy a víz alá került bözödi templomok helyett Erdőszentgyörgyön templomok épüljenek. Hozzájárult a nyárádszeredai Bocskai István szobor felállításához szükséges minisztériumi engedély megszerzéséhez. - Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egyik táborához sem tartozik. /Máthé Éva: "Egyik táborhoz sem tartozom!" Beszélgetés Kerekes Károly parlamenti képviselővel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének jelöltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

Szept. 20-án a veterán parasztpárti nagy öreg, Ion Diaconescu szobájában a pártvezérek aláírták a Román Demokrata Konvenció 2000 protokollját a civil szervezetekkel. Sajnos, a 90-es évek elejének nagy reménye, a korábbi Demokratikus Konvenció, mely később Román Demokrata Konvenció lett, egyre kisebbé zsugorodott. Sokan azt mondják, hogy a kormánykoalíció jelenlegi fő ereje, a parasztpárt be sem kerül a parlamentbe. A Demokratikus Konvencióból távozott a Nemzeti Liberális Párt, legfontosabb civil szervezet a Polgári Szövetség szintén, de otthagyta a Román Szociáldemokrata Párt és a Volt Politikai Foglyok Szövetsége is. A most aláírók erőtlen vagy fantom- és zsebpártok, kis szervezetek. A Konvenció jelenlegi ötös fogata: Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Jobboldali Erők Szövetsége (Vosganianék), Nemzeti Kereszténydemokrata Szövetség (Victor Ciorbea új, erőtlen formációja), az Ökologista Föderáció és a Moldovaiak Pártja. /Kilin Sándor: Aranyérem nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

Összesen 299 főiskolás kezdte meg az új tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi földrajz- idegenforgalmi karán, ebből 202-en magyar és 97-en román tagozaton. A főiskolára az idei felvételin háromszoros volt a túljelentkezés. Idegenforgalom- földrajz szakon 34 magyar és 14 román tagozatos diák indul első éven, míg térképészet szakon 58 magyar és 29 román tagozatos diák. A főiskolán összesen 44 diák tanul a Gyergyói- medencéből, a diákság többsége a szomszédos erdélyi megyékből való. A főiskola idei 39, idegenforgalom-földrajz szakot végzett diákjából 35-en sikeresen államvizsgáztak, 5-en tovább tanulnak Kolozsváron a földrajz szakon, a többiek java részének sikerült elhelyezkednie a turisztikában vagy általános iskolai tanárként. /Új tanév a gyergyói főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Millenniumi jellegű is lesz egyben Szilágysomlyón az idei, sorrendben a 8. alkalommal megrendezendő hagyományos Báthory Napok szept. 23-24-én, a néhai fejedelem és lengyel király nevét viselő alapítvány rendezésében. Ezúttal is lesz orvostovábbképző a városi kórháznál, valamint pedagógus továbbképző. A millenniumi évre való tekintettel a Szilágysági Magyarok díszoklevél és a Sárkányfog Érdemrend átadására, s az évekkel korábban avatott Báthory emléktáblánál ez évben lengyel emléktáblát is avatnak. Nem maradnak el a hagyományos képzőművészeti rendezvények sem: az albertirsai Miklosevits László Márai alkotásaitól ihletett grafikáit a református gyülekezeti teremben mutatják be, a Krumplitörő Installáció bemutatójának színhelye pedig a római katolikus gyülekezeti terem. /(Fejér László): Sárkányfogérdemrend és lengyel emléktábla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Csíksomlyón, a kegytemplom tőszomszédságában van a Szent Anna Iskola, melyben szellemi fogyatékos gyerekeket oktatnak. Új igazgatója van az iskolának, a 32 éves Burus Csaba személyében. Hangsúlyozta, hogy családias hangulatot próbálnak teremteni a gyerekeknek, 138, 15-18 év körüli szellemi fogyatékos gyerekről van szó. Az iskolának 97 millió lejre rúgó tartozása van, emiatt kikapcsolták a telefont, a villanyt, gázt pedig kéthetes engedéllyel adják meg, minden két hét után kikapcsolják és könyörögni kell, hogy adják vissza. A tető nincs szigetelve, amikor esik az eső, minden beázik. A lányok meg túlzsúfolt bentlakásban vannak, kétszer több gyerek lakik ott, mint amennyi engedélyezett. Ezeknek a nehéz helyzetű gyerekeknek az iskola utáni elhelyezkedése megoldatlan. /Van Csíksomlyón egy szakiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

"Közel harminc szilágysági magyar önkormányzati vezető vett részt a Kárásztelken rendezett szilágysági millenniumi napokon, amelynek egyik fő programja volt a polgármesterek találkozója. Dr. Pete István mezőgazdasági államtitkár, Seres Dénes szenátor, Vida Gyula parlamenti képviselő és Szigeti János, a magyarországi földművelési és vidékfejlesztési minisztérium főtanácsosa válaszolt a kérdésekre. Dr. Pete István hangsúlyozta: a hazai mezőgazdaság csődhelyzetben van. A visszaadott földek egy része megműveletlen, a másik felébe gyenge minőségű vetőmag került, és korszerűtlen a megművelés. Romániában nem alakult ki az agrárpiac. A legnagyobb érdeklődést kiváltó téma a vidékfejlesztést érintő SAPARD-program volt. Október 27-én kezdődnek a tárgyalások az Európai Unióval a programhoz kapcsolódó pénzügyi szerződés aláírásáról. Az államtitkár szerint Erdély és a Partium mindenképpen részt vehet a programban. A pályázás alapfeltétele az, hogy az illető kistérség rendelkezzen a beruházáshoz szükséges összeg felével. /Kulcsár Andrea: Önkormányzatisoknak a mezőgazdaságról. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 19./ A Kárásztelki Fiatalok Társasága szervezésében tartották meg szept. 15-17-én a Szilágysági Millenniumi Napok elnevezésű háromnapos rendezvénysorozatot, melynek fővédnöke Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter volt, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Évtizedek óta a szentkeresztnapi búcsú az az esemény, amelyen megháromszorozódik a község lélekszáma, amelynek hírére hazajön szinte minden elszármazott. Kárásztelek az egyetlen szilágysági magyar település, amelyet nem tudott meghódítani a reformáció, mindmáig őrzi az ősi katolikus hitet. Lélekszáma jelenleg a másfélezret sem haladja meg. Emléktáblát helyeztek el a templom belsejében az elszármazottak emlékére, melyet Markó Béla, az RMDSZ elnöke leplezett le, szept. 17-én. Az ünnepi szentmisén fellépett a nagyváradi bazilika Szent László Ének- és Zenekara Balogh Mihály karnagy vezényletével. Noha a szétszakítottság a Kárpát-medencében örök sajátossága lett nemzetünknek, együtt maradtunk meg nyelvünkben és kultúránkban, mondta Markó Béla táblaavató beszédében; szerinte bárhol is éltünk/élünk, évszázados elszigeteltségünk ellenére is megőriztük ezt a kapcsot más népekkel ellentétben, vereségek ellenére is nyelvben és kultúrában együtt tudunk lenni. A magyar kereszténység ezer esztendejére emlékezve látjuk: házat és hazát teremtettünk, ezt mutatja a kárásztelkiek együttléte, és ahogy körülülünk egy nagy asztalt, az figyelmeztet: az új évezredben is feladatunk házat és hazát építeni. - A helyi iskolában képzőművészeti kiállítás volt. szavalóversenyt is rendeztek. /Szilágysági Millenniumi Napok Kárászteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./"

Borbély Zsolt Attila hiányolta, hogy az RMDSZ választási programjában nem szerepel az autonómia. Szerinte a program a csúcsvezetés jelenlegi szemléletét tükrözi. /Borbély Zsolt Attila: A program. Jövőkép autonómia nélkül? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 22./

A Floridában élő Helcz Tivadar, a Volt Politikai Foglyok Világszövetségének elnöke elmondta, hogy szövetségük az emberi jogok helyzetét figyelemmel kíséri, így figyeltek fel a moldvai csángómagyarok ügyére is. A szövetségnek jelenleg mintegy 500 tagja van. Helcz Tivadar 1991-ben járt először Erdélyben, Marosvásárhelyen megismerkedett Czellecz Jenővel, a csángóbizottság helyi elnökével, aki felhívta a figyelmét a csángókra. Helcz Tivadar beszámolt minderről a szövetségben. Javaslatára 1993 óta a Volt Politikai Foglyok Világszövetsége évente lehetővé teszi csángó gyermekek erdélyi nyaralását. Helcz Tivadar 1993 óta áprilistól szeptemberig Marosvásárhelyen él. /Szentgyörgyi László: Budapesttől Floridán át a csángóföldig. Beszélgetés Helcz Tivadarral, a Volt Politikai Foglyok Világszövetségének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 22./

"Szept. 21-én tartotta utolsó sajtótájékoztatóját a Kolozs megyében zajló NATO-hadgyakorlat parancsnoksága. Jelen volt Francisco Carretero tábornok, a szövetséges erők dél-európai parancsnoksága vezérkari főnökének helyettese és dr. Mihail Popescu tábornok, a román szárazföldi erők vezérkari főnöke is. Mihail Popescu tábornok elmondotta, hogy a gyakorlatnak, melyen nyolc NATO-tagország és tíz partnerország vett részt, két fontos célja volt: a román hadsereg legyen felkészülve békefenntartó műveletekre, továbbá bebizonyítani, hogy Románia bármikor képes megrendezni és véghezvinni hasonló gyakorlatokat. Francisco Carretero tábornok, az AFSOUTH (déli parancsnokság) képviseletében elismerését fejezte ki a hadgyakorlatot rendező országnak, és megdicsérte a kolozsváriak megértését és vendégszeretetét. /"Cooperative Best Effort 2000" A NATO-hadgyakorlat záróakkordjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./"

Az RMDSZ országos kampánystábja úgy döntött, hogy az RMDSZ kampánynyitó és -záró ünnepsége október 12-én, Szatmárnémetiben, illetve november 23-án Marosvásárhelyen lesz. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a kampánystáb szóvivője elmondta: a kampány alatt nagyszámú rendezvénysorozatot terveznek, amelynek keretében az RMDSZ államelnökjelöltje felkeresi majd a területi szervezeteket. A kampánystáb ugyanakkor két RMDSZ-kiadvány megjelentetését is tervezi. Az előbbi az RMDSZ-nek a megyékre, területekre és régiókra részletesen lebontott választási programját tartalmazná, míg az utóbbi az RMDSZ négyéves tevékenységéről nyújtana átfogó képet. /Szatmárnémetiben lesz az RMDSZ kampánynyitó rendezvénye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

"Világossá vált, hogy a külhoni állampolgárságból lényegében semmi sem lesz, mert ennek legfontosabb elemét, a magyar útlevelet az úgynevezett státustörvény nem biztosítja, állapította meg Asztalos Lajos. Amikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Magyarország néhány év múlva az Európai Unió tagja lesz, vagyis a nem schengeni országok állampolgárai, az ott élő magyarokkal együtt, az egyezmény értelmében csak vízummal utazhatnak Magyarországra, az MVSZ 1998 április elején azt ajánlotta, hogy a határon túli magyarság magyar állampolgársághoz juthasson. Az elképzelést a Független Kisgazdapárt mellett a Fidesz-Magyar Polgári Párt is fölkarolta. Az akkor még kormányon levő MSZP és SZDSZ azonban ellenezte azt. Kovács László külügyminiszter föltette a kérdést, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezők melyik országban teljesítenek majd katonai szolgálatot, hol fizetnek adót, és hol vesznek részt a választásokon? Mondta ezt, mintha nem tudta volna, hogy mindenki ott katona, ahol lakik. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési csoportjának vezetője arra hivatkozott, hogy ez megrontaná a szomszédos országokkal való kapcsolatot. Thürmer Gyula, az országgyűlésbe be nem jutott MSZMP elnöke, bár ellenezte a kettős állampolgárságot, úgy vélte, szükséges, hogy a határon túli magyarokat ne turistaként kezeljék, hanem megkülönböztetett bánásmódban részesítsék. Asztalos emlékeztetett arra, hogy Horn Gyula, az MSZP-s kormányfő volt az, aki 1994 és 1998 között különböző ürügyekre hivatkozva többször is fölvetette a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, anyagi okokra hivatkozva a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna tv felszámolását stb. Kovács László akkori külügyminiszter, a magyar-román alapszerződés előkészítésének hevében kijelentette, hogy, úgymond, nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és fél millió lakosát a határon túli magyarság vélt érdekeiért! Az akkori magyar kormány sietségében egyik engedményt a másik után tette, s amint az aláírás után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege, ha csupán árnyalatokban, de nem volt azonos az aláírttal! 1997 januárjában, amikor úgy tűnt, elérkezett az idő, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori alelnöke, kifejezetten ellenezte a Bolyai Tudományegyetem újbóli létrehozását. Ugyanakkor az MSZP-vel és az SZDSZ-szel ellentétben a jelenlegi kormányszövetség tagjai nem csupán ígérnek, hanem az évek óta holtponton veszteglő magyar egyetem létrehozásához jelentős pénzösszeggel járulnak hozzá. - Hogy a kettős állampolgárságnak az MSZP és az SZDSZ által kifogásolt elemeit kiiktassa, a MVSZ a kérdés megoldására idén májusban a külhoni állampolgárságot javasolta, amelyik biztosítja a magyar útlevelet, de letelepedést, az ezzel járó személyi igazolványt, szavazati jogot nem. Az illetékesek ezzel szemben kidolgozták az úgynevezett státustörvényt, amelyből épp a legfontosabb, az útlevél, kimaradt. Miért hátrált meg a jelenlegi kormányszövetség legnagyobb pártja, a Fidesz, és mi ennek az oka? Talán az, hogy 1998 tavaszán az MVSZ fölvetését csupán választási ígéretként karolta föl, anélkül, hogy a kérdést valóban orvosolni szándékozott volna? Talán leintette őket az Európai Unió? Nem valószínű, mert az ugyancsak az Európai Unióba igyekvő lengyelek a kérdést simán megoldották: külhoni lengyel állampolgárságot és útlevelet biztosítottak a litvániai, a fehéroroszországi és az ukrajnai mintegy kétmillió lengyelnek. Románia az ukránok, oroszok, gagauzok kivételével máris megadja a román állampolgárságot a moldovaiaknak. Horvátország is állampolgárságot, útlevelet biztosított az országon kívüli horvátoknak, akik így vízummentesen utazhatnak Európa-szerte. Talán azért a meghátrálás, mert a törvénynek az országgyűlésben való megszavazásakor a kormány nem számíthat az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a szavazatára? Ha a határon túli magyarságot - a kádári "hagyományokhoz" híven - leíró jelenlegi magyar ellenzék álláspontja érthető, annál érthetetlenebb a külhoni állampolgárságot ellenző hazai magyaroké. Az ilyen képviselők, szenátorok nyilván diplomataútlevéllel rendelkeznek, s fütyülnek a mások számára fontos kérdés rendezésére. De miért ellenzik mások, parlamenten kívüliek? Talán ők is efféle útlevéllel rendelkeznek? Miért ragaszkodik a magyar kormány most mereven az útlevelet nem biztosító státustörvényhez? /Asztalos Lajos: Kettős állampolgárság külhoni állampolgárság státustörvény = nulla? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./"

"Kötő József oktatásügyi minisztériumi államtitkár lemondását követelte Anghel Stanciu /Nagy-Románia Párt/ képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának elnöke, aki Mugur Isarescu miniszterelnök közbelépését is kérte. Stanciu szerint Kötő megszegte a tanügyi törvény előírásait, és "az etnikai alapon történő megkülönböztetést támogatja". Stanciu kijelentette, Kötő József kezdeményezésére parancsot adtak ki, hogy a magyar nyelv tanítását kérő klézsei csángó szülők hamis névjegyzékét állítsák ki. Stanciu szerint az 1992-es népszámlálás alapján a Bákó megyei Klézse község nemzetiségi megoszlása a következő: a 6702 lakosból 6385-en vallották magukat románnak, 11-en magyarnak, 305-en csángónak, ami pedig az anyanyelvet illeti, 6516 személy anyanyelve a román, 15 személyé a magyar, 171-en pedig más nyelvet tartottak anyanyelvüknek. "A Magyar Csángószövetség terrorizálja a lakosságot, és kényszeríti a románokat, hogy magyarnak vallják magukat, az RMDSZ és a magyar kormány pedig különböző segélyeket folyósít a szövetségnek, amivel a listákra való iratkozásra csábítja a románokat" - állította Stanciu, aki szerint Duma András, ifj. és id. Csicsó Antal, valamint Istók György "a csángók eredetét tükröző történelmi igazság elferdítésére törekednek." A képviselő kérte az Andrei Marga által kibocsátott 2000/3113-as rendelet semmisnek nyilvánítását, és egy 669 klézsei csángó aláírásával ellátott beadványra hivatkozott, amelyben ezek a magyar kormány és az RMDSZ részéről történő nyomás gyakorlására panaszkodnak. - Kötő József a Szabadságnak elmondta, Anghel Stanciu akciója szervesen kapcsolódik az oktatásügyi minisztérium Bákó megyébe kiszállt bizottságának botrányos megfenyegetéséhez. Az államtitkár kijelentette, minden fenyegetés, nyomás ellenére kitart amellett, hogy a csángók gyakorolhassák az alkotmány és a tanügyi törvény garantálta jogukat, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. "Nem kívánunk történelmi vitába bocsátkozni a Nagy-Románia Párttal a csángók eredetéről, Anghel Stanciu kezdeményezésének pedig adminisztrációs következményeit is vállaljuk, munkatársaimmal együtt" - nyilatkozta Kötő József. - Szilágyi Zsolt, a csángók parlamenti képviseletére felkért Bihar megyei képviselő elmondta, valóban létezett egy beadvány, ami a Bákó megyei prefektus és Klézse polgármestere szervezte gyűlés nyomán született, ahol a megye elöljárói azt állították, hogy kötelező magyar oktatás bevezetése készül az iskolákban. - A magyar nyelv fakultatív módon történő tanítását kérő szülőknek minden joguk megvan ehhez - jelentette ki Szilágyi, aki szerint a tanügyminiszternek kötelessége betartani saját rendelkezéseit, és nem szabad engednie a Nagy-Románia Párt zsarolásának. /Salamon Márton László: Kötő József menesztését kérte Anghel Stanciu. A nagy-romániás képviselő a csángók beadványára hivatkozott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./"

A román hadsereg tervezett reformja során egyetlen alakulatot sem számolnak föl Hargita és Kovászna megyében, sőt növelni fogják a katonák számát - derült ki Sorin Frunzaverde védelmi miniszter és Mircea Chelaru vezérkari főnök székelyföldi látogatása során. A védelmi miniszter ígéretet tett arra is, hogy orvosolják az itt szolgáló román katonák panaszait. A pótköltségvetés elfogadását követően külön alapot hoznak létre a hargitai és kovásznai gondok orvoslására. Ebből a külön alapból sok új lakást vesznek a tisztek számára és kifizetik az elmaradt pénzbeni juttatásokat, Sepsiszentgyörgyön bevezetik a katonai egységekhez a gázt, Székelyudvarhelyen megoldják a laktanyák fűtését, kijavítják a katonai létesítményekhez vezető utakat. /Militarizálják a Székelyföldet. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./

A brassói Transilvania Egyetem román-magyar szakán szept. 23-án kerül lesz a felvételi vizsga. Azok, akik még be szeretnének iratkozni, szeptember 27-ig megtehetik Csíkszeredában, az egyetem kihelyezett karán. A Bolyai Nyári Akadémián is előadó dr. Mihaela Gheorghe egyetemi oktató szerint a Székelyföldön nagy a hiány szakképzett, elsősorban román nyelv és irodalom tanárokban, oktatókban, ezért indítják a román-magyar profilon a csíkszeredai 25 fős csoportot. A brassói Transilvania Egyetemre azok is kérhetik áthelyezésüket, akik az ország bármelyik egyetemén román-idegen nyelv (köztük magyar is) szakra felvételiztek és legalább 5-ös eredményt értek el. A román-idegen nyelv szakon elindították a távoktásos képzést is. Évi 350 dollár tandíj ellenében a hallgatók nyomtatott egyetemi jegyzeteket, kazettákat kapnak, rendszeres konzultációkon vehet részt. A Transilvania Egyetemen a magyar nyelv és irodalmat Pásztori Klára és dr. Boros Erika tanárok oktatják. /Továbbtanulási lehetőség. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./Megjegyzés: Pásztori Klára és dr. Boros Erika az Áprily Lajos Líceum /Brassó/ tanárai.

Ürmösön ismeretlenek napi rendszerességgel leverik a falu elejét és végét jelző oszlopokon elhelyezett magyar helységnévtáblát, melyet azután Szász Vilmos RMDSZ-elnök állít vissza. /Táblaháború Ürmösön. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./

Csíkszeredán negyedik éve rendszeresen megrendezik az Erdélyi Orvosnapokat. Idén a tudományos konferencia témája a klinikai neuropatológia volt. Szept. 21-én kezdődött a konferencia dr. Kelemen József főszervező, dr. Majtényi Katalin társszervező /a budapesti Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet osztályvezetője/, dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester és Sarca Mihai alprefektus köszöntői után két szekcióban rögtön nekiláttak a munkának. Este a csíksomlyói orgonakoncert hasznos kikapcsolódást nyújtott a vendégeknek. /Rédai Attila: IV. Erdélyi Orvosnapok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./

"A budapesti Akadémiai Kisebbségkutató Műhely és a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Munkacsoport szervezésében szept. 21-én kezdődött Csíkszeredában a Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok elemzése Kárpát-medencei magyar településeken című, műhelyvitával egybekötött kerekasztal-beszélgetés. A program célja a Kárpát-medence tizenhét településén - köztük Apácán is - a lokális identitás és az interetnikus kapcsolatok vizsgálata. A kiválasztott falvak magyar hagyományokon alapuló települések, közösségeik aránylag zártak. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 21./ A kutatások eddigi eredményeiről számoltak be a résztvevők. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa felvezetőjében elmondta: szükség van egy alapos népességszerkezeti felmérésre, kutatóprogramra, a program részeként pedig egy részletes székelyföldi társadalomkutatásra. A cél az, hogy az átfogó elemzés kisrégiós kutatásokból épüljön fel, megfelelően dokumentált anyag révén váljanak követhetővé a népességszerkezet változásai. Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai kutatócsoport vezetője úgy vélte, hogy minden ilyen vizsgálat alapját az esettanulmányok képezik. "Le kell számolni a nemzettudatra vonatkozó metaforákkal, tudományosan értelmezhető fogalmakra van szükség, és számolni kell az identitás alakulását befolyásoló gazdasági élet törvényeivel is." - mondta Bíró A. Zoltán. /Parászka Boróka: Reális kép a magyar identitásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./"

Az Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) október 6-7-én Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban konferenciát tart Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel. Meghívott előadók: Németh Zsolt (magyar külügyi államtitkár), Glattfelder Béla (magyar gazdasági államtitkár), Hernádi Zsolt (UKK kuratóriumi elnök), Szabó Ottó (magyar külügyminisztérium), Kerekes Gábor (Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke), dr. Lenk Géza (Eximbank Rt. elnöke), dr. Váradi Zoltán (Corvinus Rt. vezérigazgatója), dr. Gémesi György (Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke), dr. Melega Tibor (ITD Hungary vezérigazgató), dr. Tolnai Lajos (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke). /Konferencia vállalkozóknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

"A parlament megszavazta a Kisebbségi Kutatóintézet létesítéséről szóló sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos felhatalmazást. A sürgősségi kormányrendeletet szept. 14-én elfogadták. Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter elmondta: "A Kisebbségi Kutatóintézet majd minden országban részét képezi a kormányzati struktúrának. Jellegét tekintve nem hungarológiai intézetben, hanem általános, átfogó struktúrában gondolkozunk, amely foglalkozik majd a magyarság múltjával, történelmével, jelenlegi gondjaival; lesz nyilván statisztikai, szociológiai stb. osztálya. Kolozsvárt működik majd. Felkérésre készít különböző felméréseket, tanulmányokat, háttéranyagokat és a Kisebbségvédelmi Hivatal igényeit is kielégíti. Nagyon fontosnak tartom kiemelni azt, hogy az intézetnek önálló jogi személyisége van, ami számtalan lehetőséget nyit meg az érdemi munka előtt. Megjegyezném, hogy sikerült a Kisebbségvédelmi Hivatal kebelében megtartani, aminek szintén megvan a jelentősége. Hogy ki támasztott ellenvetést? Elvi ellenkezés a kormánytagok részéről nem volt, csupán a pénzügyminiszter aggodalmaskodott, hogyan tudja a pénzalapokat előteremteni. Számunkra nagy öröm, hogy leraktuk az intézmény jogi és anyagi alapjait, és kezdetét veheti egy intézményes, szakszerű kisebbségkutatás, amely remélhetőleg tartós eleme lesz a kisebbségvédelemnek." /Béres Katalin: A láthatáron Kisebbségi Kutatóintézet. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./"

Szept. 19-20-án Temesváron szemináriumot tartottak a Békés és Temes megyei településmenedzserek részvételével. Felmerült közös román-magyar településfejlesztési programok kidolgozásának a lehetősége. /Román-magyar együttműködés a regionális településfejlesztés területén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

"Gyergyóalfalu alkotóinak kiállításával zárult a Gyergyószárhegyen megrendezett alkotótábor. A szárhegyi Alkotóközpont a gyergyóalfalusi önkormányzattal karöltve, katalógus kiadását is tervezi; a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó Műterem sorozata által felvállalt kötet a Gyergyóalfaluról indult képzőművészek munkásságát mutatja be.- Az alfalusiak katalógusa, remélhetően, pontosan fog hírt adni e település művészeti sajátosságairól - hogy messzi földön hirdethesse e nép tehetségét. /Szatmári László: Alfalusi képzőművészek alkotótábora. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./"

"Homoródszentmártonban a több mint két évtizede folyamatosan működő nyári festőtábor mellett újabb kezdeményezés bontakozott ki: a tábor e vidék, a Homoród mente építészeti és tárgyi-szellemi életformája által kínált lehetőséggel kívánt élni. A tábornak konkrét célja is volt, a téralakító közös munka, a jelteremtés szándéka. Az alkotók a vártemplom falának egy hiányzó részletét kívánták rekonstruálni. Nem tudományos igénnyel, hanem a művészet eszközeivel. "Ez az alkotás egy közösség emlékműve, mementó is - és csupán mirajtunk múlik, hogy az ipari vagy méginkább informatikai civilizáció romboló hatása miatt a közösség sírköve vagy éppen nélkülözhetetlenségének dicső jele lesz." - írta Szatmári László. /Szatmári László: Szobrok, domborművek. Homoródszentmárton mesterséges falmaradványa. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./"

"Cs. Kovács Katalin kifejtette, hogy Fey László Mítosz és ráció /RMSZ, aug. 25./ című írása megmosolygatta. Fey László elutasította Kocsis Istvánnak a Szent Koronáról szóló írását. Miért zavarja Fey Lászlót a Szent Korona tana? Fey László nincs tisztában a misztérium, mítosz, legenda, babona kérdéskörökkel. Cs. Kovács Katalin kifejtette, mit takarnak ezek a fogalmak. A Szent Korona tana nem mítosz, szögezte el a cikkíró. Miért fél Fey László attól. hogy "az ilyen mítoszok néhány magyar ember fejében zűrzavart keltenek"? A történelmi tudatában biztos magyar ember fejében nem lesz zűrzavar. A sok évtizedes elnemzetlenítő politika olyan tudatrombolást végzett, hogy sokan nem tudják vállalni magyarságukat. "A Szent Korona tanának ismerete azonban éppen ennek a szellemi összetartozásnak a tudatát erősítheti". /Cs. Kovács Katalin: A misztérium nem misztifikáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Kocsis István tanulmánya: A Szent Korona misztériumának és tanának néhány kérdése = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 11 folytatásban: aug. 2-16."

Tízéves a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Csép Sándor, a MÚRE jelenlegi elnöke megállapíthatta: "hatalmi tényezővé vált a sajtó. (...) Méltóság, alázat, egyszóval tisztesség kelletik ehhez a hatalomhoz." /Tamás F. Attila: 10 éves a MÚRE. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./

A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány Kaláka népi táncegyüttese ezelőtt két héttel Visegrádon aratott nagy sikert, e hét végén pedig, a Budapesti Nemzetközi Vásár Régiók találkozóján lépnek fel, amelyen több ország képviselői vesznek részt. A Balázs Bécsi Attila klubvezető tanár irányította együttes ezúttal is mezőségi és Szamos menti táncfeldolgozásokat mutat be. /Erkedi Csaba: Budapesten vendégszerepelnek a tékások. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Csíkszereda Megyei Művelődési Központja szept. 23-24-re hívja össze a Romániai Magyar Dalosszövetség tagjait közgyűlésre, tanácskozásra és kórustalálkozóra. A tudományos tanácskozás fő témája az erdélyi kóruséneklés helyzete, múltja és kilátásai. Mostoha helyzetben van a kóruséneklés, amely visszakerült a templomokba. Mindig is megbecsülték az éneklést a római katolikus templomokban. A protestáns egyházi kóruséneklés helyzete nehéz, mert a legtöbb embernek nincs igénye az istentiszteleti kóruséneklésre. Gáspár Attila szerint lehetne tanulni a neoprotestáns felekezetek zenei gyakorlatából. Jelenleg ugyanis csak náluk folyik tudatos zenei nevelőmunka. /Gáspár Attila: Tanácskozik a dalosszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Szept. 24-én lesz Koltón az új református gyülekezeti ház avatása. Tőkés László püspök hirdeti az igét. A gyülekezeti házban közösségi terem, konyha és hálószobák vannak, így alkalmasak vendégfogadásra is. /Gyülekezeti házat avatnak Koltón. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 22./

Az 1891-ben alakult Erdélyi Kárpát-Egyesületnek (EKE) 1900-ig - Erdély-szerte - mintegy tíz menedékházat sikerült felépítenie. Egyike ezeknek a havasrekettyei (Retyicel, Rachitele) vízesés melletti, amelyet 1899-ben avattak, és amelynek ma már romjait sem találja a vándor. Ennek az útnak a létrehozása a Bihar hegység nagy feltárója, Czárán Gyula (1847-1906) akkori EKE-műszaki bizottsági alelnök elveivel nem egyezett. Czárán a turistaúttal kapcsolatban azt ajánlotta, hogy az ne a völgyben haladjon, hanem kapaszkodjon fel a Csigla (Siglau) csúcsig. - Az első világháború után az EKE tevékenysége minimálisra csökkent: a Czárán-féle turistaalkotások (amelyek mai pénzben mintegy 500 ezer dollárt tennének ki), valamint az időközben felégetett menedékház feledésbe merültek. Évtizedek teltek el, amíg végül dr. Mátyás Vilmos (1911-1986) vállalta a Czárán-féle turistaalkotások maradványainak felkutatását: egy fél évszázadot szánt Erdély összes Czárán-emlékének felkutatására. Minden erdélyi Czárán-emléket megtalált, csak a havasrekettyei vízesés környékének körútját nem. A mintegy 80 éve eltűntnek tekinthető utat két lelkes EKE-tagnak, Tóthpál Tamásnak, az EKE turistatörténészének és Brósz Magdának most, az ezred végen, sikerült megtalálni ezt is. /Szabó Csaba: Turistatörténelmi szenzáció. Megtalálták az elveszettnek tűnt Czárán-körutat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Várhatólag szept. 22-én választják meg Sára Sándor utódját. Az új elnök megnevezése után rövidesen kiderül, hogy megőrzi-e vagy sem önállóságát a Duna Televízió. A Hungária Televízió Közalapítvány határon túli kurátorai - 4 erdélyi, 2 felvidéki, 1 délvidéki, 1 a nyugati régióból - sajtóhoz is eljuttatott 12 pontos jegyzéke azt sugallja, hogy az elnökség példátlan dialóguskészsége ellenére a Duna tv eddigi arcélét és önállóságát megőrizni vágyó kisebbségiek veszélyt éreznek. "Biztosítékot várunk abba az irányba, hogy végleg megtörténik a lemondás a DTV-MTV beolvasztási szándékáról, megszületik a két médium közötti kapcsolat méltányos és tisztességes rendezése, világosan meghatározott és biztosított lesz a DTV semmihez sem hasonlítható mássága, önállósága és ennek védelme is. Értékelésünk szerint a DTV megválasztott elnökének, bárki legyen is az, nyilatkozatot kell aláírnia, amelyben felvállalja a DTV alapító okirataival nem ellenkező határon túli elvárások. - Magyarországon a Duna Televízió nézettsége minimálisra csökkent. A nézettségi és gazdasági szempontokat hangsúlyozó magyar politikusokkal és kurátorokkal szemben a kisebbségből jövők úgy vélik: a Duna tv önállóságáról vagy szükségességéről nem érdemes vitatkozni. Valóban nincs olyan ország, amely több közszolgálati televíziót tartana fenn, de olyan nemzet sincs, amelynek kétharmada határain túl él. /Hagyományőrzés vagy változás. A Duna Televízió elnökválasztásának tétje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./