Dés legnagyobb gondja a 25 %-os munkanélküliség. Ioan Ungur polgármester ezért tárgyalt a bukaresti izraeli nagykövettel, érdeklődött olyan izraeli vállalatok iránt, amelyek külföldieket alkalmaznak. Így került kapcsolatba egy izraeli céggel. Kétszáz dési jelentkezett izraeli vendégmunkára, a szakmai tudást felmérő szűrő csak hetven désinek sikerült. Ezután kellett egészségügyi vizsgálatra menni. A munkavállalóknak be kellett fizetniük az útiköltséget /kilencszáz dollár/ és 1,8 millió lejt az izraeli munkavállalási vízumért. A munkaszerződéseket egy vagy kér évre kötik. Izraelben e kezdő fizetésük 750 dollár. /Jakab Lőrinc: Vendégmunka Izraelben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

"Hajdu Gábor csíki szenátor harmadik mandátumának végéhez közeledik. Az 1990, 1992, 1996-os választások során szerezte meg a szenátori tisztséget. 1998 júliusától egészségügyi miniszter. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy nagyon sok megvalósításra lehet hivatkozni. "Ez a kormányzat nem érte el megközelítőleg sem a hozzá fűzött reményeket, de ez nem jelenti azt, hogy minden tekintetben, minden vonatkozásban csak bírálat illetheti...". 1996 decembere és 1998 júliusa között a munkaügyi és társadalmi problémákkal foglalkozó szenátusi állandó bizottság alelnöke volt. Szerinte ez volt az egyik legjobb teljesítményt nyújtó bizottság. Kimutatható volt, hogy az Egészségügyi Minisztérium általában szűkös költségvetéséből bizonyos megyék nem részesültek megfelelően. Ezen megyék sorába tartozott Maros, Hargita és Kovászna. Maros megye egyáltalán nem kapott pénzt beruházásokra. Miniszterként elsődleges célkitűzései közé tartozott Hargita és Kovászna megye egészségügy helyzetének a javítása. 1999-ben, de főleg 2000-ben sikerült a kormányt meggyőzni, hogy itt az egészségügy fokozott támogatást igényel. Sikerült Csíkszeredában támogatást nyújtani az egészségügynek. Balánbánya a központi fűtés bevezetésére bizonyos pénzösszeget kapott, Gyergyóban felgyorsult a kórház építése. Támogatást kapott a kézdivásárhelyi kórház, a baróti kórház, a maroshévízi, a gyimesfelsőloki falusi egészségügyi központ. Támogatta a lupényi kórházat és a szatmári egészségügyi intézményeket is. - Hosszas vajúdás után, 1997 júliusában elfogadták egészségügyi reformról szóló törvényt. 1998 októberében, Hajdu javaslatára a kormány elfogadta a 30-as sürgősségi kormányrendeletet, végül sikerült a biztosító rendszer létrehozása. /Daczó Dénes: Miniszterként és jogászként - a reform mellett. Beszélgetés Hajdu Gábor szenátorral, egészségügyi miniszterrel a mandátum végén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

Szept. 6-án kezdi meg Joao Ary, az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkára kétnapos csángóföldi látogatását. A portugál politikus látogatásának eredményétől függ, hogy az Európa Tanács raportőröket küld-e annak kivizsgálására, hogy tiszteletben tartják-e a csángók jogait Moldvában. Joao Ary egy év alatt a negyedik magas rangú külföldi vendég a moldvai csángóknál. Tytti Ishookana Asunmaa, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének finn tagja tavaly júliusban járt Moldvában, hogy tájékozódjon a csángók helyzetéről. Ishookana asszony előzőleg finn oktatási miniszter volt, ezért különös figyelmet szentelt a csángó oktatásügynek, emlékeztetett Szilágyi Zsolt, a csángók képviseletére is felkért parlamenti képviselő. Tytti Ishookana Asunmaa útjáról jelentést készített az ET kulturális és oktatási bizottsága számára. A bizottságban megtárgyalták jelentését, emiatt is érkezett most Joao Ary. A finn képviselő asszony látogatása után idén február 15-én Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, augusztus 19-én pedig James Rosapepe amerikai bukaresti nagykövet látogatott a csángó falvakban. Utóbbi látogatásakor a klézsei hatóságok mindent megtettek, hogy a Csángómagyarok Szövetsége képviselői ne juthassanak a diplomata közelébe. /Gazda Árpád: Az Európa Tanács előtt a csángókérdés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

Csíkszeredában a felújított városi Művelődési Házban 1999 májusától újra beindulhatott a kulturális élet, többéves szünet után. A megválasztott új tanácsnak most egy 2 milliárdos elképzelése van. A Művelődési Ház, ahol eddig a Városi és Megyei Könyvtár két fiókja, valamint a Csíki Játékszín működött, új lakó: a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes befogadására lesz alkalmas. Az épületből elköltöztetik a könyvtárat. Az együttesnek, valamint a színháznak egyaránt szüksége van modern fény- és hangtechnikára és ha ezt ugyanabba az épületbe szerelik fel, melyet mindkét kulturális intézmény használ, úgy mindketten jól járnak. A könyvtár elköltöztetésével olyan termek szabadulnak fel, melyek alkalmasak lesznek a próbákra. /(Daczó Dénes): Változások a csíkszeredai kultúrában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumnak új vezetősége van: Csuka Róza igazgató és Káptalan Erna aligazgató, miután Balázs Ildikó, az eddigi igazgató nyugdíjba vonult. Csuka Róza igazgatónő nagy megtiszteltetésnek érzi. hogy a Báthory Líceum tanári közössége őt bízta meg. Szeretné a februári versenyt megnyerni /addig nem végleges a kinevezése/. Az elmúlt évek nyugdíjazásaival gyakorlatilag teljesen megfiatalodott a líceum tanári gárdája. A líceumot reál irányban szeretné fejleszteni. Tavaly az iskola jogot kapott arra, hogy német középfokú nyelvvizsgára felkészíthessen diákokat. Káptalan Erna az elmúlt tanévben is bizonyította, hogy mint aligazgató állja a sarat. /Csomafáy Ferenc: Ápolni a Báthory-tradíciót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Székelyudvarhely középiskoláiban is elkezdődött a tanítás. A Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában három kilencedik osztályt indítottak, nem teltek be mindenhol a helyek, a képzőművészeti osztályt leszámítva. A zeneosztály 22 diákkal indul, míg a színművészeti osztályban 20-an vannak. A Baróti Szabó Dávid iskolában beteltek a helyek, két osztályt indítottak 26-os létszámmal. Az egyik felekezeti, katolikus osztály, a másik pedig filológia. A Tamási Áron Gimnáziumban indított négy kilencedik osztályban beteltek a helyek. Mindössze három osztály indult a Benedek Elek Tanítóképzőben. A Kós Károly Szakközépiskola négy osztályt indított és a helyek beteltek, hasonlóan a Bányai János Szakközépiskolához, ahol hat líceumi és négy szakiskola osztály indult. Az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolában a szakiskolásokkal együtt 226 kilencedik osztályos kezdi a tanévet: 126 líceumista és 100 szakiskolás. A helyek mind beteltek és egy esti osztályt is indítottak. Az Ucecom Szakközépiskolában még mindig vannak üres helyek. /Péter Attila: Iskolakezdés. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 6./

Harmadik alkalommal szerveztek falunapot szept. 2-én Kémeren. A szervezők között volt a Kémerért Alapítvány. A település első okleveles említése 680. évvel ezelőtti. A kétezres lélekszámú falut túlnyomó többségben magyar reformátusok lakják, viszont Kémeren alakult meg az első baptista gyülekezet a Szilágyságban 1897-ben. A rendezvény a falu bejáratánál állított kapu avatásával kezdődött, amelyen Kémer címere látható, a település kétnyelvű helynévtáblájával. A két világháború 67 kémeri elesettje emlékére avattak kopjafát és emléktáblát. A kopjafát Szalai István faragta. A falunap második részében művelődési, sport- és szórakoztató program zajlott le. Kémeren a falunapon találkoztak a polgármesterek és önkormányzati vezetők. A találkozón Seres Dénes szenátor, az RMDSZ megyei elnöke vázolta, hogy miként kerülhet a helyi döntéshozatal az állampolgárokhoz közelebb. Az új tanévben Kémeren kilencen óvodás jelenti a jövőt. /Fejér László: Kémeri Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Szept. 2-án kiállítás nyílt Gyergyószentmiklóson Nagy Gábor csíkszeredai képzőművész tusrajzaiból, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezésében. /Tárlat a Négyes Motelben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

"Szept. 5-én megnyílt Budapesten Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész Erdélyi képek 1967-1998 című kiállítása. A kolozsvári születésű, 1949-től Magyarországon élő művész elmondta: a tárlat anyaga 31 esztendő terméséből nyújt válogatást. Fényképezőgépével számtalanszor járt Erdély magyar- és románlakta falvaiban. Megörökített egy már-már eltűnő életformát, de lencsevégre kapta a változás jeleit is. " Azokat a magyar és román falvakat jártam be, ahol a nyolcvanas évek végéig - Európában kivételesen hosszú ideig - sok minden megőrződött a régi paraszti kultúrából: az életforma mellett a szokások, a viselet, a zene, a tánc. S a hagyományokkal együtt a közösség összetartó ereje" - fogalmazott a művész. /Erdélyi képek 1967-1998. Korniss Péter tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"A kormány több tagját is korrupcióval vádolta Valerian Stan, a miniszterelnöki hivatal ellenőrzési hivatalának volt vezetője az Európai Unió és a NATO tagállamai Bukarestben akkreditált nagyköveteinek címzett nyílt levelében, amelyet a bukaresti román lapok tettek közzé. Stan példaként idézte, hogy Traian Basescu volt közlekedési miniszter, jelenlegi bukaresti főpolgármester "saját üzleteire mintegy 1 millió dollárnak megfelelő összeget tulajdonított el az EU Romániának szánt PHARE-alapjaiból". Valeriu Stoica igazságügyi miniszter és keresztfia, az igazságügyi államtitkár tisztét betöltő Flavius Baias "cégeiken keresztül különböző nagyságú összegeket tulajdonítottak el (az időközben tönkrement) Bancorex kereskedelmi bankból és az Állami Vagyonalaptól. Baias esetében ezek az összegek több tízmilliárd lejt tesznek ki". A közelmúltban leváltott Anton Vlad környezetvédelmi államtitkárként "vállalatai illegális tevékenységével 2 milliárd lej törvénytelen bevételhez jutott". A nyílt levél szerzője szerint az egykori Szekuritátéval kapcsolatos kérdések tisztázásának halogatása "nemcsak a román belső helyzetre van káros hatással, de beárnyékolja Romániának a nemzetközi és az euroatlanti szervezetekkel tartott kapcsolatát is". Nem hozták nyilvánosságra az egykori politikai rendőrségben dolgozó tisztek kilétét, ez lehetővé tette, hogy ezek az emberek ma "a nyugati alapokat kezelő kormányszervek vezetői legyenek". Romániában nem tartják tiszteletben az emberi és szabadságjogokat, de a nemzeti kisebbségek jogait sem - írta levelében Stan. "A magyar kisebbséggel tartott kapcsolatra sem fordítanak kellő figyelmet. Tény, hogy az RMDSZ kormányszerepével jelentős előrelépés történt ezen a téren az elmúlt négy évben, de nemcsak aránytalan, hanem minden logikát nélkülöző az, hogy a román állam megtagadja a minden adót tisztességesen fizető kétmilliós közösségtől a saját egyetem alapítását, miközben a többségnek - a magyarok befizetéseit is tartalmazó költségvetésből - mintegy 50 kizárólag a többség nyelvén oktató egyetemet biztosítanak" - fogalmazott a nyílt levél. /Súlyos vádak kormánypolitikusok ellen. Korrupciógyanús magas rangú állami tisztségviselők. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

Az Európai Bizottság bukaresti küldöttsége aggodalmának adott hangot amiatt, hogy politikai síkra terelődött a román mezőgazdaság szerkezeti átalakítását szolgáló SAPARD-program. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy nevezzenek ki egy politikailag független, a vidéket és a közigazgatást jól ismerő személyt a leendő SAPARD-ügynökség vezetőjeként, és bízzák rá az ügynökség megszervezését. Az Európai Unió és Románia az év elején egyezett meg abban, hogy az EU a SAPARD előcsatlakozási alapból az elkövetkező hét évben évi mintegy 150 millió euróval támogatná a román mezőgazdaság átalakítását és az EU csatlakozásra való felkészítését. Az ügynökség létrehozásával kapcsolatban heves vita alakult ki a parasztpárti mezőgazdasági miniszter, Ioan Muresan, illetve a demokrata párti külügyminiszter, Petre Roman között. Muresan azzal vádolta Romant, hogy a Demokrata Párt ellenőrzi az EU-támogatásokat, s ugyanezt szeretné a SAPARD-pénzek esetében is, mikor a program több mint 60 százaléka a mezőgazdaságot érinti. Pete István mezőgazdasági államtitkár cáfolta azokat a feltevéseket, amely szerint az ügynökség körül kialakult botrány miatt Románia elesne az idei évre szóló támogatástól. /Tamás Kinga: Botrány a SAPARD ügynökség körül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tiltakozott amiatt, hogy a SEPTEMBER FEST nevű sörfesztivált Kolozsvár főterén, a Szent Mihály- templom és a római katolikus plébánia bejárata előtt rendezték meg. Ez politikai provokációnak minősül, és bármilyen etnikai és felekezeti megítélés szerint is sérti a város polgárainak jóérzését és nyugalmát. "Éppen ezért: fölkérjük az állami intézmények (prefektúra, polgármesteri hivatal, rendőrség és csendőrség) illetékes vezetőit, hogy haladéktalanul függesszék fel a rendezvényt" - olvasható a Kónya-Hamar Sándor megyei elnök kézjegyét viselő közleményben. /A September Fest betiltását követeli a megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

Petru Caraman parasztpárti szenátor szept. 6-án bejelentette, hogy Ion Iliescu és Petre Roman kivételével minden szenátort felkért, írják alá azt a nyilatkozatot, melyben kijelentik: nem működtek együtt a Szekuritátéval. A szenátorok közül 22-en elutasították a felkérést, különböző okokra hivatkozva. Ezek között vannak a liberális Mircea Ionescu-Quintus és Alexandru Paleologu, Victor Apostolache, Liviu Maior, Gheorghe Dumitrascu, Oliviu Gherman, Doru Ioan Taracila RTDP-s szenátorok, Dumitru Badea nagyrománia-párti honatya, valamint Szabó Károly az RMDSZ, Marcian Bleahu a környezetvédők részéről, és más demokrata, egységpárti vagy független szenátorok. Corneliu Vadim Tudor aláírta a fenti nyilatkozatot. /A 22-es csapdájába esett huszonkét honatya. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

"Október közepén Kolozsváron fogja megtartani első kongresszusát a Pro Transilvania Alapítvány politikai szárnya, a bejegyzés előtt álló Erdély-Bánság Liga. Sabin Gherman, az alapítvány elnöke kifejtette: az erdélyi nem román és román lakosság összefogása nélkül lehetetlen lesz megvalósítani a nyugati típusú autonómiát. Az "etnonacionalizmus fő bástyája Romániában éppen az állam; lásd például a magyar egyházi ingatlanok visszaadása körüli hercehurcát." Az Erdély-Bánság Liga meg fogja találni az RMDSZ-szel és más regionális érdekeltségű politikai tömörülésekkel is a közös hullámhosszt. /Szabó Csaba: Első kongresszusára készül az Erdély-Bánság Liga. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

Szept. 6-ra virradóra a Nagyváradon a várad-szőlősi római katolikus templom kertjében 10-15 régi márványsírkövet borítottak le és törtek össze ismeretlen vandálok. Korábban tősgyökeres szőlősi famíliák menekítették a templom közelébe hozzátartozóik síremlékét a felszámolás alatt álló helyi temetőből. A napokban kezdték megönteni a sírkövek alapjait, néhány már a helyére is került. A gondos hozzátartozók, amikor szerda reggel folytatni akarták a munkát, megdöbbenve tapasztalták, hogy a többmázsás kőtömböket valakik szétdobálták, némelyiket összetörték. Hasonló garázdaságok már korábban is történtek. Tavaly a templom hátsó ablakait törték be ismeretlenek, még a belső, festett ablakok is megsérültek. Máskor kővel dobálták meg az idős harangozót. A rendőrségen nem jelentették a történteket, a családtagok szerint a hatóságok néhány sírkő meggyalázása miatt nem kezdenek nyomozni. /Balla Tünde: Sírkőgyalázás a templomkertben. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Szept. 6-án tartotta jelölő közgyűlését Kolozsváron az RMDSZ Donát negyedi körzete. A testület Kónya-Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, Mátis Jenő képviselőt, Vekov Károly városi tanácsost, Pálffy Károly városi tanácsost, Somogyi Gyula alprefektust, Kun József Andrást és Veress Erzsébetet jelölte a képviselői listára. Szenátornak dr. Újvári Ferenc jogászt és Eckstein-Kovács Péter szenátort, kisebbségvédelmi minisztert javasolták. A testület úgy határozott, hogy Tőkés László püspököt javasolja államelnöknek, mert a jelenlegi politikusok közül Tőkés László képviseli a leghitelesebben az erdélyi magyar közösség érdekeit. - Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: mivel körzeti igényről van szó, a megyei szervezetnek ezt egyértelműen fel kell vállalnia. Amennyiben Tőkés László püspök is visszajelez, hogy elvállalja a felkérést, akkor összehívják a politikai tanácsadó testületet, amely hivatott ebben a kérdésben dönteni. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta: amennyiben a Marosvásárhelyre összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsa úgy dönt, hogy állít elnökjelöltet, és a Dónáth úti szervezet megtiszteli bizalmával, akkor kész eleget tenni a felkérésnek. /Tőkés Lászlót javasolja államelnökjelöltnek a Kolozs megyei RMDSZ? A tiszteletbeli elnök elvállalná a jelölést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bejelentette, hogy kilép a bihari szervezetből, és a Kolozs megyeibe iratkozik be. Az erre vonatkozó közleményben a Bihar megyei RMDSZ vezetőségével szemben erőteljes kritika fogalmazódott meg. Kiss Sándor, a megyei RMDSZ választmányának elnöke reagált Tőkés László püspök döntésére. Megdöbbentette a közlemény, hogy az utóbbi egy-két évben erkölcsileg és politikailag mélyre süllyedt a Bihar megyei szervezet. Ezt nem tudja elfogadni. A Bihar megyei RMDSZ politikája nem tér el az országos RMDSZ politikájától. Kiss Sándor hangsúlyozta, hogy a püspök vádjával szemben minden idők legreprezentatívabb és legdemokratikusabban előkészített küldöttgyűlését tartották. A közlemény szerint Csapó szenátort célzatos módon eltávolították a képviselői, illetve szenátori jelöltek sorából. Kiss szerint Csapó szenátor maga döntött úgy, hogy nem kíván a végleges jelöltlistán szerepelni. /Wagner István: ,Minden szabályszerűen, a többség akarata szerint alakult" = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa volt főgondnoka, Szilágyi Aladár Szívesebben fogadtam volna a kenyeret című írására (BN, 2000. szeptember 4.) válaszolt. Csalódásukat fejezték ki amiatt, hogy a volt főgondnok az aug. 31-i állásfoglalásukról írt, anélkül hogy közölte volna azt teljes egészében. Az Igazgatótanács visszautasította Szilágyi Aladár Tőkés László püspök elleni támadását. Az Igazgatótanács szerint furcsa, hogy a helyi RMDSZ-szervezetek alacsony reprezentativitású választmányainak (tíz-húsz tag) és közgyűléseinek (tíz-harminc tag) joguk van jelöltjeiket nevesíteni, Szilágyi ugyanezt a jogot az egyházi testületektől elvitatja. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata: Válasz. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./ Erre válaszolt Szilágyi Aladár, kifejtve, hogy ő csak megvédte lapját. /Szilágyi Aladár: Válasz a válaszra. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

"Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének a helyhatósági választások miatti bonyodalmak nyomán menesztett volt elnöke szept. 5-én ügyvédi irodájában sajtótájékoztatót tartott. Kincses előreláthatólag nem kerül rá a Maros megyei parlamenti választási listára, melyről véglegesen a szeptember 16-i megyei küldöttgyűlés dönt. Kincses elmondta: szerinte a jelölés Maros megyében "választási komédiának" tekinthető. Azt állította, hogy a tagság azért nem vett részt nagyobb számban a jelölő gyűléseken, mert ezeket több esetben még a sajtóban sem hirdették meg, tehát csak a jelenlegi tisztségviselők baráti köre tudott ezekről. A jelölő gyűléseken több helyen azt mondták a jelenlevőknek, hogy Kincses Előd nem lehet jelölt, mert kettős, magyar-román állampolgársága van. Kincses emlékeztetett: négy évvel ezelőtt is jelölt volt, akkor a kettős állampolgárság nem volt akadálya ennek. Ion Ratiu, Ilie Nastase és mások is voltak ilyen helyzetben. - Virág György, a Maros megyei tanács elnöke, a Területi Választási Bizottság elnöke minderről kifejtette: az Alkotmány szerint csak az lehet közképviseleti személy, aki csakis román állampolgársággal rendelkezik. Virág szerint megtörténhet, hogy az utolsó métereken megóvhatják valakik az egész RMDSZ-listát amiatt, hogy egy ilyen hiba van benne. /Máthé Éva: Kincses Előd nem nyugszik bele kudarcába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./"

Szept. 7-én megbeszélést tartottak a Bihar megyei iskolaigazgatók. Az elmúlt tanév tanulságairól és az új tanév gondjairól volt szó. Silviu Torjoc főtanfelügyelő-helyettes ismertette az 1999/2000-es tanév eredményeit. A megyében összesen 8678 pedagógus oktatott, közülük 2202-en szakképzetlenek, ez az arány más megyékhez viszonyítva nem túl magas. Az igazgatóknak szept. 30-ig meg kell kötniük azt a szerződést, amelynek értelmében a tanintézetek a helyi önkormányzatok fennhatósága alá kerülnek. Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes a középiskolák igazgatói előtt ismertette a legújabb minisztériumi rendelkezéseket. Jankó Szép Sándor, az Ady Endre Középiskola igazgatója úgy vélte, szabadabb mozgásteret kellene biztosítani a tanintézetek menedzserei számára, hiszen a jelenlegi szabályozás nehézkessé teszi a döntéshozatalt. /Kulcsár Andrea: Tanácskoztak az iskolavezetők. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta, hogy ezelőtt 70 évvel alakult meg a Csíki Székely Múzeum, 30 éve, 1950-ben hivatalosan is bejegyezték az intézményt. Első múzeumőre, s egyben tiszteletbeli igazgatója néhai Kovács Dénes volt. Október végén-november elején emlékeznek meg a kettős évfordulóról. Újra átrendezik a kiállításokat, olyan tárlatok lesznek, mint: Bibliák a Székelyföldön, egyházművészeti kiállítás, s a gazdag régészeti anyag legszebb darabjait is a látogató elé tárják. Bemutatják a csíki szőnyegeket, Csíkszereda polgári építészetét korabeli fényképek és rajzok tükrében. Készül a múzeumi emlékkönyv is. Tudományos szimpózium is lesz. /Kristó Tibor: Évfordulós ünnepségre készül a múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

Bálint Elemér Imre Oroszhegy polgármestere e napokban a magyarországi testvértelepülés, Deszk önkormányzata meghívásának tesz eleget. A deszkiek anyagiakban is sokat segítették e Bosnyák-völgyi települést. Jelentősen hozzájárultak a községközpont faluházként emlegetett épületének renoválásához. Ez lassan egy szociális intézménynek lesz az otthona. Az épületben községbeli rászoruló idős emberek gondozását vállalnák fel, olyképpen, hogy néhány magára maradt öregembert itt helyeznének el. A községben jelen pillanatban 43 olyan magára maradt idős személyt tartanak számon, akiknek helyzete régóta tarthatatlan. /Kristó Tibor: Szociális otthon létesül Oroszhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

Állófogadással ünnepelte ötéves születésnapját Sepsiszentgyörgy városi televíziója, az STV. A városban 12 500 háztartásban, tizenegye környékbeli faluban, szeptembertől pedig Kovásznán, később Kézdivásárhelyen is látható lesz a kereskedelmi tévé, az STV műsora. Erdélyi András stúdióvezető elmondta, hogy havi 150 millió lej költséggel dolgoznak. A 18 belső és 10 külső munkatársat foglalkoztató stúdió napi kilenc óra műsort sugároz, ebből két órás a saját produkció. Ugyanannyi időt szán a magyar, mint a román nyelvű híradóra, bár a román tévé nézettsége hét százalék alatt van. /Csinta Samu: Szeptembertől Kovásznán, később Kézdivásárhelyen is nézhető lesz a szentgyörgyi STV. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

A Magyar Televízó szeptemberben megnyitotta Marosvásárhelyen erdélyi tudósítóirodáját. A marosvásárhelyi stúdió hét alkalmazottja megkezdte tevékenységét. Szept. 5-én küldték az első anyagot Budapestre. Naponta fognak jelentkezni rövid tudósítással. A tudósításokat műholdas rendszerrel továbbítják. /Szakács Zsuzsanna: Megkezdte munkáját az MTV erdélyi stúdiója. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat nyilatkozatban utasította vissza Kuszálik Péter állítását, aki a Krónika augusztus 31-i számában másodszor panaszolta fel, hogy a Korunk nem fizette meg munkáját, annak ellenére, hogy egymillió forintot kapott honoráriumok kifizetésére. Valójában a Korunk kért, de még nem kapott egymillió forintot. Az összeg nyolcvan százaléka nyomdai költségekre fordítandó /ami csak részben fedezi a folyóirat nyomdai tartozását. /A Korunk nyilatkozata képé-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Tíz megyében indít képviselőjelölteket a Német Demokrata Fórum, nyilatkozta Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere. A romániai németek szervezete 1992-ben és 1996-ban is külön listával indult a választásokon. A közösség alacsony lélekszáma miatt úgy látja, hogy most sem sikerül egy képviselőnél többet bejuttatni a parlamentbe. A Szeben megyei listát Eberhard Wolfgang Wistock vezeti, a jelenleg az egyedüli német nemzetiségű honatya. /Simon Judit: Egy képviselői helyre számítanak a németek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

"A Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum központi irattárában 1988 tavaszán olyan páratlan értékű második világháborús dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek feldolgozása után viszonylag tiszta képet lehetett kialakítani a keleti hadszíntéren létesített magyar katonatemetőkről. Külön érték, hogy a legtöbb hősi és munkaszolgálatos temetőhöz, az eltemetettekhez számos személyes emlék, adat kapcsolódik. A Béke poraikra... című dokumentum-emlékkönyv közel 800 oldalon számol be a II. világháborúban a keleti hadműveletek során elesett magyar katonákról és munkaszolgálatosokról. A könyv írója és szerkesztője, dr. Bús János kandidátus, levéltáros, a központi irattár igazgatója; társszerzője, dr. Szabó Péter kandidátus, hadtörténész. Az emlékkönyv 308 haditemetőt ismertet, sok térképvázlatot, katonák leveleit, haláleseti jegyzőkönyvek részleteit, eredeti fényképeket mutat be, tartalmazza 28 ezer magyar katona és munkaszolgálatos személyi adatait, haláluk körülményeit és eltemetésük helyét. Jelenleg készül a második kötet, amely a történelmi Magyarország területén elesettekről és meghaltakról emlékezik meg, nagy segítséget, szolgálatot nyújtva a róluk megemlékezni kívánó településeknek is abban, hogy megtudják, hol vesztek oda fiaik, illetve az ő területükön kik vannak eltemetve. A napokban érkezett meg munkacsoportjuk, dr. Bús János, Illésfalvi Péter muzeológus és Maruzs Roland kutató-történész. Bejárták a csíki, a gyergyói és a szomszédos moldvai tájakat, hogy azonosítsák a nyilvántartásukban szereplő hősi halottak sírhelyeit, régi térképváltozatok alapján megkeressék a hantokat, amelyeken még vannak vagy már nincsenek jelek. /Ferencz Imre: Honvédsírok nyomában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./ Több olvasó érdeklődött, hol vásárolható meg a Béke poraikra... című könyv, másrészt a vidéken elesett honvédek és katonatemetők kapcsán jelezték, hogy információkkal, dokumentációs jellegű iratokkal, fényképekkel stb. szolgálnának. A Hargita Népe teret biztosíts azoknak, akik az áldozatokról információval, fényképekkel, levelekkel, stb. rendelkeznek. A Béke poraikra... sorozat első kötete 1999-ben jelent meg. A közel 2,5 kilogrammos súlyú munkának Magyarországon postai utánvéttel 4900 forint az ára. /Ferencz Imre: Honvédsírok nyomában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./"

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a novemberi elnökválasztáson a megkérdezettek 40,7 százaléka Ion Iliescura adná szavazatát. Mugur Isarescu a szavazatok 26,4 százalékát kapná, a harmadik helyre a Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Theodor Stolojan kerülne a szavazatok 13,2 százalékával. Az indulásukat már bejelentők közül Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a szavazatok 7,6, Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke 5,3, Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt elnöke 4,9 százalékát kapná. /Iliescu vezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja nyilatkozatában felkérte a hét végén összeülő SZKT-t, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, Tőkés László református püspököt javasolja a szövetség elnökjelöltjeként a novemberi köztársasági elnöki választásra, "mint a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek fáradhatatlan harcosát és Románia egészének világviszonylatban legismertebb és legnagyobb tiszteletet élvező közéleti személyiségét". /Elnökjelöltnek javasolják Tőkés Lászlót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"

Nem kizárt, hogy Joao Ary portugál politikus szept. 7-én véget ért moldvai látogatása nyomán közelebbről Európa tanácsi raportőrök vizsgálják ki: tiszteletben tartják-e a csángók jogait Moldvában. Az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkárát elkísérte romániai útjára Komlósy József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV) alelnöke, Szilágyi Zsolt képviselő, aki az RMDSZ-ben a csángó ügyekért felel, Sántha Attila, Kötő József oktatási államtitkár tanácsosa, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató. A vendégeket a bákói prefektúrán fogadta Adrian Mironescu kormánymegbízott, jelen volt a megyei tanács több tagja, Ruxandra Iosipescu főtanfelügyelő, Dumitru Gábor, a iasi-i római katolikus püspökség tanácsosa, csángó falvak polgármesterei, a csángó szövetség képviselői. A hivatalosságok részéről elhangzott: igaz, hogy a törvény értelmében tanulhatnak anyanyelven a nemzeti kisebbségek, de Moldvában egyes történészek nézete szerint a csángóknak nem magyar az anyanyelvük. Évek óta tartó követeléseik ez okból nem teljesíthetők, de ha kérnék a magyar nyelv oktatását, a tanfelügyelőség engedélyezné azt. Ezt arra hivatkozva állította a prefektus, hogy szerinte nem elég, ha a csángó szövetség kéri a szülők nevében a magyarórák beindítását, hanem ezt az igényt a szülőknek is fenn kell tartaniuk. Tánczos Vilmos elmondta: a szülőket több rendben megfélemlítették az iskolában és az egyházban is, így nem elégséges, ha a magyar nyelvű órák és a mise ügyében maguk lépnek fel, szükség van a csángó szövetség segítségére. Az Európa Tanács képviselője szerint az, hogy a csángók a magyar nyelvet tartják-e anyanyelvüknek, nem meggyőződés kérdése, hanem tény. A meddő vitának Dumitru Gabor püspöki tanácsos kijelentése vetett véget, miszerint az egyház nem utasít el senkit, de a többség érdekeit képviseli. Fontosnak tartotta megerősíteni ama korábbi nézetét is, miszerint erőszakot követnek el azok, akik el akarják magyarosítani a csángókat. A küldöttség tagjait Somoskán fogadták a magyarórákat kérvényező csángó szülők, majd meglátogatták a klézsei csángó házat. /Fekete Réka: Az Európa Tanács képviselője Moldvában. Van-e anyanyelvük a csángóknak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./ Bákó megyében tett látogatása során az Európa Tanács képviselője megdöbbenéssel tapasztalta, hogy bár öt éve törvényes lehetőség van arra, hogy beindulhasson a magyar nyelvű oktatás, illetve a magyar nyelv oktatása a moldvai csángók számára, ez mégsem valósult meg egyetlen iskolában sem. Idén januárban fordulat állt be a kérvényezés tekintetében, a minisztériumi rendelettel jóváhagyta, hogy a kisebbségeket képviselő szervezetek is kérhetik közösségük tagjai számára az anyanyelv tanításának beindítását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ezt meg is tette, a szülők nevében kérte a Bákó megyei tanfelügyelőségtől és az iskoláktól az engedélyt, Hegyeli Attila idén diplomázott magyar szakos tanár pedig vállalkozott, hogy a Klézse községi iskolákban szeptember 1-jétől magyar nyelvet tanít. Tanévkezdés előtt azzal utasították el a csángószövetség kérését, hogy nem mellékelték a szülők egyénenként aláírt kéréseit. A szövetség ezt hamar beszerezte, Klézséből 30, Pusztinából 17, Lészpedről 8 szülő kérte a magyarórák bevezetését. A tanév első napján azonban az iskolaigazgatók megmagyarázták a szülőknek, hogy a heti 3-4 magyaróra túlságosan megterhelné gyermekeik órarendjét, ráadásul ha a magyart akarják, le kell mondaniuk olyan órákról, melyeket korábban opcionálisként választottak. Néhányan megijedtek ettől és visszavonták a kéréseket, mások továbbra is kitartanak. Jövő héten az oktatási minisztériumi bizottság vizsgálja ki a kérések szabályosságát, és ha a papírokat rendben találják, akár tanév közben is beindulhatnak a magyarórák. /(fekete) [Fekete Réka]: Kisebbségi jogok moldvai módra. Ígéret a csángóknak ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./ Joao Ary, az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkára azt tapasztalta, hogy a csángókat megfélemlítik. Erről nyilatkozott a Krónikának. Joao Ary elmondta, hogy az emberek, akikkel beszélt, elmondták, hogy miután aláírták a kérvényt gyermekeik magyar nyelvű oktatása érdekében, az iskolaigazgató és a pap lebeszélte őket erről. Joao Ary találkozott Bákó megye prefektusával, ahol jelen volt Dumitru Zaharia történész is. Zaharia kijelentette: a csángók román katolikusok, erre bizonyítékként hozta fel, hogy román arcvonásaik vannak. - Ary jelentést fog készíteni tapasztalatairól. /Megfélemlítettséget tapasztalt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./