Mezőpetriben aug. 12- 13-án tartották a falunapokat, immár hatodik alkalommal, amely pedagógustalálkozóval kezdődött. Ilyen találkozót még nem rendeztek a megyében. A Mezőpetriben tanítók közül sok jeles ember került ki: író, költő, kutató, irodalomkritikus, néprajzos stb. Mintegy százan jöttek el a különböző megyékből, sőt még külföldről is, akiket az iskola igazgatónője, Oláh Magdolna fogadott. A hajdani tanárok sorra megtartották élménybeszámolójukat. Az érdeklődőknek megmutatták a Mezőpetri Sváb Múzeumot: egy régi, az 1800-as évekből származó sváb házat újítottak fel és hagyományos módon berendeztek. A Mezőpetri Napok egyik legnépszerűbb eseménye az utcák közötti focimeccs, melyet ügyességi, művelődési és különböző szórakoztató vetélkedők követtek. /Nagy Ágnes: Mezőpetri Napok és pedagógustalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Idén először történt meg, hogy a líceumok közvetlenül a kiadóktól rendelhették meg tankönyveiket. Azonban a kisebbségi iskolák egyes tankönyveket - legújabb hírek szerint - legfeljebb decemberben vagy januárban kaphatnak meg. A nyomdákat és kiadókat a román tankönyvigény kielégítése teljesen lefoglalja. A kisebbségi iskolákat pedig úgyszólván semmibe veszik. /Súlyos tanügypolitikai mulasztás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

A kereszténység és a magyarság hármas ünnepének jegyében tartja évi konferenciáját augusztus 24-27-én a megalakulásának centenáriumát ünneplő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE). Meghívott előadók: Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke (Nemzeti öntudatunk és erdélyi magyar jövőképünk), Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke (Ezeréves államiságunk tapasztalatairól), dr. Horváth János magyar országgyűlési képviselő (Politikai és gazdasági helyzet az anyaországban), dr. Szabó Árpád unitárius püspök (A Kárpát-medence unitáriussága és a magyarság). A megbeszéléseket Tamás Sándor parlamenti képviselő és Toró T. Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülésének elnöke vezeti. Ez alkalommal megjelentetik a Kévekötők c. kötetet az ODFIE százéves történetéről, az Ifjúsági Daloskönyvet, valamint az Unitárius Falufüzetek 7. számát, a Vargyas című kiadványt. Műsorszámmal lép fel Budai Ilona népdalénekes és Gryllus Dániel a kolozsvári Mínium együttes kíséretével. /Unitárius fiatalok Vargyason. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

A bukovinai székelyek gróf Hadik András, a jó emlékezetű tábornok jóvoltából, bár a madéfalvi veszedelem után menekültek, nem szóródtak szét, hanem az akkor még a Monarchiához tartozó Bukovinában egy kis "hazát”, egy kompakt közösséget teremthettek: Józseffalva, Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts... E székely közösségek "hazaköltöztek″, kisebb részük Erdélybe, a többség Délvidékre, a mai Vajdaságba. Az erdélyiek viszonylag jobban jártak, hiszen a dévai és csernakeresztúri közösségek ma is élnek és virágoznak. A Délvidékre telepítettek viszont egész tragédiasorozaton estek át: elüldöztetés, lemészároltatás, menekülés és menekítés. Maradékaik a Dunántúlon leltek végleges hazára. - A visszajövetel, a hazajövetel gondjai a legbonyolultabbak a moldvai csángók esetében. A székelyföldi erőltetett menetű iparosítás megkezdése óta százával, sőt ezrével jöttek ők a székelyföldi városokba: Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába és Gyergyószentmiklósra főleg. Kenyeret, megélhetést kaptak itt, de jó szót, felkaroló megértést már annál kevesebbet, másságuk mintha irritálta volna a székelyek egy részét. Vallásukat töretlenül megőrizték. 1989 után ezért is tehetett és tesz legtöbbet értük a római katolikus egyház. Sepsiszentgyörgyön például, az állomás mellett, egy imaházból igazi templomot építettek nekik, ahol magyar és román nyelven egyaránt tartanak istentiszteletet. A hazatért csángók többsége a román nyelvű misét választja. Nem paradox helyzet. "Odahaza″, Moldovában magyar nyelvű prédikációért esdekelnek, a székely városokba költözve pedig, minden kényszerítés nélkül, a román nyelvűt választják. De közben a családban magyarul beszélgetnek. Paradox az is, hogy az ide, illetve visszahonosodott csángó családok döntő többsége román nyelvű osztályokba-iskolákba íratja-járatja gyermekeit, holott bőven jutna hely nekik a magyar nyelvű oktatási hálózatban is. Moldvában ugyancsak kétségbeesett harc folyik legalább a fakultatív magyar nyelvórák bevezetéséért. Százados félelmek és fájdalmak mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak szeretettel lehet kezelni. Különben bekövetkezhet az az észbontó abszurditás, hogy a hazatelepedett moldvai csángómagyarok elrománosodása a Székelyföldön teljesedik ki. /Magyari Lajos: Székelyföldi csángóinkról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

"Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./"

A hetente két alkalommal (kedden és csütörtökön) megjelenő Udvarhelyi Híradó tízéves fennállását ünnepli. A hírlap Porsche László szerkesztésében 1990-ben éledt újra. Többszöri vezetésváltás után, amikor Porschét Szőke László, majd 1993-ban Fábián Kornélia követte a főszerkesztői székben, a tisztség viselője Pintér D. István lett. Az A3-as formátumban, 16 oldalon, két színben nyomtatott lap idővel a legerősebb helyi sajtóorgánummá növekedett, eladott példányszámban csak a Heti Hirdető tesz túl rajta. /Jubiláló lap. = Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), aug. 23./

A Magyar Szocialista Párt Budapesten Nyitott kapuk címmel négynapos szabadegyetemet rendezett, amelyre a határon túlról is érkeztek fiatalok, Lamperth Mónika MSZP-alelnök szavai szerint fórumot szeretne teremteni azoknak a fiataloknak, akik érdeklődnek az MSZP elképzelései iránt és megosztanák a párt képviselőivel a jövőről alkotott gondolataikat. A zárónapon Magyarok a Kárpát-medencében címmel előadást tart Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /MSZP-s nyári szabadegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

A millennium televíziójaként kíván mostantól egy éven keresztül működni a Magyar Televízió - jelentették be Budapesten. Az MTV az elmúlt években leépített külföldi tudósítói hálózatát újra kívánja építeni. Elsőként Pozsonyban hoztak létre februárban tudósítói irodát. Szeptember elsejétől pedig Marosvásárhelyen kezdi meg működését az erdélyi iroda, amely műholdon keresztül ad majd anyagokat. /Az MTV a millennium televíziója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselőinek Tanácsa (MKT) aug. 22-én ülésezett. Elfogadták a képviselő- és szenátorjelölés feltételeit és módszereit: nem lehet jelölt az a személy, aki nem tagja a helyi szervezetnek, nincs állandó lakhelye az illető szervezet területén, az eddigi választásokon függetlenként vagy más párt, szervezet listáján indult, nem tagja legalább három éve az RMDSZ-nek, vagy egyik társult szervezetének, az érvényben lévő ügynöktörvény hatálya alá esik, büntetett előéletű (kivéve a politikai elítélteket), a 2000-es helyhatósági választásokon polgármesteri, alpolgármesteri, megyei tanácselnöki, illetve alelnöki mandátumot nyert. Az MKT döntése szerint a képviselő- és szenátorjelöltek sorrendjének megállapítása ne urnás előválasztásokkal történjen, hanem ez a küldöttgyűlés feladata legyen. A testület nyilatkozatot fogadott el a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetről. /Papp Annamária: MKT-gyűlés Kolozsváron. Elfogadták a parlamenti jelöltállítás módszereit. Szeptember 16-án küldöttgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Vida Gyula jogász és közgazdász életének nagyobbik részét szülővárosában, Szilágysomlyón töltötte. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ő volt az első elnöke, 1990 óta parlamenti képviselő, két ízben frakcióvezető, jelenleg a képviselőház gazdaságpolitikai-reformügyi-privatizációs állandó bizottságának az elnöke. Vida Gyula elmondta, hogy a fogadóóráin megjelenteknek körülbelül negyven százaléka román nemzetiségű. Az elmúlt négy évben 4192 személy jelent meg az irodában, ebből 2377 közvetlenül Szilágysomlyón és 1815 a városokban, falvakban tartott kihelyezett fogadónapokon. Seres Dénes szenátorral 1992-től megegyeztek: a szenátori iroda Zilahon, a képviselői iroda Szilágysomlyón működik. A legtöbben a tulajdonviszonyok rendezésére elfogadott törvények alkalmazásával kapcsolatban keresték fel, sokan támogatást kértek új munkahely szerzéséhez. Számtalan esetben tapasztalta, hogy a magyar nemzetiségűek hátrányos helyzetbe kerültek. Gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani, hogy etnikai jellege is van a leépítéseknek. Eredmény, hogy a szenátori irodával együtt az elmúlt kilenc évben Szilágy megyei magyar közösségének tagjai több mint 10 000 hektár telket, szántóföldet és erdőt kaptak vissza közbelépésükre, sokszor kemény politikai és jogi fellépés eredményeként. - Szilágy megyében a munkanélküliség háromszorosa, négyszerese a szomszédos megyékének, és meghaladja az országos átlagot. Vida Gyula az elmúlt években 38 szakmai találkozót és vállalkozásfejlesztő fórumot szervezett azzal a céllal, hogy a kisvárosokban és a községekben segítse a vállalkozásokat. - A jelenlegi törvényhozási ciklusban Pécsi Ferenc képviselőtársával törvényjavaslatot nyújtottak be az RMDSZ gazdasági programjának szellemében a kis- és középvállalatok fejlesztésére. Sikerült a törvényt elfogadtatni. Az Európai Unió szakértői megállapították, hogy ez a kis- és középvállalatok támogatására született legsikerültebb törvény Kelet- és Délkelet-Európában. Azonban Traian Decebal Remes pénzügyminiszter megpróbálta szabotálni a jogszabály alkalmazását, ami hátrányosan érintette a több mint ötszázezer kis- és középvállalkozót. Vida Gyula készíti az RMDSZ részére munkásságáról az írásos beszámolót, ez lesz az alapja a megmérettetésnek. A bizottságban megtárgyalt törvénytervezetekkel kapcsolatban nagyon sok módosító javaslatot nyújtott be azzal a céllal, hogy az elfogadott törvények tükrözzék az RMDSZ programját. Az elfogadott törvények alkalmazásának ellenőrzése a szakbizottsági meghallgatásokon történt. 52 parlamenti meghallgatásra történt megidézés, s ennek majdnem fele RMDSZ- javaslatra. Vida Gyula parlamenti tevékenysége alatt megállapíthatta: a maffia rendszerű korrupció átitatta az egész államapparátust. /Fejér László: A legnagyobb lélekszámú parlamenti szakbizottságot vezette. Beszélgetés VIDA GYULA parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának sepsiszentgyörgyi szervezete jelölteket állított a parlamenti előválasztásokra. A képviselőjelölt Ferencz Csaba talajjavító mérnök, jelenleg a Háromszék napilap gazdasági rovatvezetője, a szenátorjelölt pedig Bíró Dónát építőmérnök, vállalkozó. Ferencz Csaba a reális képviseletet tartja nagyon fontosnak, míg Bíró Dónát úgy látja, hogy a vállalkozói rétegnek nagyobb súlya kellene hogy legyen a politikai életben. /(Éltes Enikő): Két jelöltet állít az RT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Tokay Györgyöt a Petőfi-Schiller Egyetem ügyéről kérdezték. Tokay kifejtette: a ″Petőfi-Schillerről inkább ne mondjunk semmit. Amiért magam is tettem valamit: lehetett volna egy olyan szaka, amelyen európai kereskedelmet tanulhatott volna a fiatalság németül, német tanároktól is.″ Tokay szerint jogi szempontból a magyar állami egyetem ügye megoldottnak tekinthető, nincs olyan tény, ami ezt megtiltaná. ″Ha mi Petőfi-Schillert vagy magánegyetemet játszunk, amit most nyitnak meg, 5-6 esztendő után juthat el oda, hogy az elfogadási periódus után diplomát adhasson végzősöknek. Nem ez a járható út, hanem egy önálló állami egyetem, amelynek az első pillanattól kezdve olyan tanári kara és struktúrája kell legyen, hogy ha megcsinálom januárban, akkor szeptemberben a fiatalok már egy egyetemi joggal rendelkező intézménybe iratkozhassanak be. Az idő sürget, és nem vagyok hajlandó elfogadni egy magánegyetem ügyét úgy, hogy azt majd hat év múlva ismerjék n″ - szögezte le Tokay György. /Tokay György: A hátrányból előnyt kovácsolni. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./5/ Harmincadik alkalommal tartották meg augusztus 13-án a hagyományos Majláthi Vasárnapot, az Arad megyei hagyományőrző együttesek évi seregszemléjét. A színmagyar településen Matekovits Mihály tanár a szemle főrendezője. Ezen Arad megye valamennyi magyar néptáncegyüĐüttese jelen lehet - tájékoztatott Matekovits Mária, az EMKE országos alelnöke. A mostanin fellépett a simonyifalvi Leveles együttes, az erdőhegyi Bokréta együttes, a helybeliek Nefelejcs együttese és a pécskai Búzavirág együttes, Khell Levente tanító vezetésével. Szőke József majláthi RMDSZ-elnök elmondta: kétévi kihagyás után újraélesztették ezt a szép hagyományt. /Pataki Zoltán: Majláthi Vasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Aug. 25-én megindul Csíkszeredai új rádiójának /Mix Fm/ a sugárzása a 89,3 megahertzen, amely Marosfőtől Tusnádfaluig fogható. Reggel fél héttől délután hat óráig magyar nyelvű műsorok lesz, majd kétórás román nyelvű program után 20 órától 23 óráig ismét magyarul szól a rádió. Napközben a Szabad Európa Rádió román nyelvű, öt-tízperces híradóival szakítják meg, az amúgy kereskedelmi jellegű szórakoztató műsorokat. A rádió csak magyar nyelven fog helyi híradót sugározni - tájékoztatott Dan Manolachescu hálózati igazgató és Ritner-Erdész Béla, a csíkszeredai ügyvezető. /Új rádió indul. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

A Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvány kezdeményezésére a múlt években többízben is megemlékező ünnepségekre került sor a csíkszépvízi örmény katolikus templomban. A budapesti XIV. kerületi önkormányzat támogatásával az újraszerveződött csíki örmény közösség felújította a falu központjában az egykori örmény kaszinót, a falu jelenlegi kultúrotthonát. Aug. 26-án a millennium jegyében szerveznek újabb találkozót Csíkszépvízen az örmény családok számára. Az ünnepségen emléktábla avatásra és temető látogatásra kerül sor. (Daczó Dénes: Örmény találkozó a millennium jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Kevesen vannak Gyergyószentmiklóson, akik ne hallottak volna Mandák Attila egri önkormányzati képviselőről, oly sokat segített a városnak. Szívügyének tekinti a Gyilkos-tónál épülő római katolikus kápolna sorsát is. Fölvállalta a gyűjtést, a téglajegyek árusítását Magyarországon, plébániákon keresztül, a napokban pedig ötödmagával egy kicsit meg is szégyenítette a gyergyóiakat: eljött négy egri fiatalemberrel önkéntes munkában dolgozni a kápolnaépítésnél. Magyarországon eddig 1,8 millió forintot gyűjtöttek össze. /Gál Éva Emese: Egri önkéntesek a kápolnánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Két hete újraalakult az Aradi Magyar Diákszervezet (AMDSZ). A szervezet két réteget tömörít: az egyetemistákat és a középiskolásokat (AMESZ és AMKSZ). Az eddigi eredményekről az AMDSZ elnöke, Popa Armand beszélt: irodahelyiséget szereztek , melyet most rendbehoznak. Megszerzik az aradi magyar egyetemisták címét, s őket is levélben értesítik az AMDSZ megalakulásáról. Szeretnék Phoenix címmel a havonta megjelenő oldal elindítását. /Az AMDSZ-ben mindenki dolgozik, maga az elnök is mázol. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

Temes megye önkormányzati küldöttsége Ilie Sarbu elnök vezetésével részt vett a Csongrád megyei Ópusztaszeren tartott Szent István-napi ünnepségeken. Ez alkalomból a csongrádi önkormányzat meghívta a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiót alkotó valamennyi megye vezető tisztségviselőjét, akik a protokolláris látogatást követően ″csúcstalálkozót″ tartottak Szegeden. Eldöntötték, hogy szeptember végén ugyancsak Szegeden tartják a jelen törvényhozási ciklus első munkaülését. - Október elsején Temesváron véglegesítik a két megye együttműködésének négy évre szóló menetrendjét. /Temes-Csongrád kapcsolat. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

Váratlanul elhunyt dr. Mészáros Miklós (Kolozsvár, 1927. szept.12-Kolozsvár, 2000. aug. 22.), a Babes-Bolyai Tudományegyetem geológia-földrajz szakos tanára, földtudományi szakírója. A Bolyai Tudományegyetemen szerzett geológia-földrajz szakos diplomát 1950-ben, ahol gyakornokként, majd tanársegédként kezdte el pályáját. A földtudományok doktora 1954-től, a szentpétervári (akkori leningrádi) egyetemen védte meg földtani-ásványtani disszertációját. Hazatérve előadótanár a Bolyai Tudományegyetemen, majd az egyesített Babes-Bolyain prodékán, tanszékvezető, egyetemi tanár. Több mint 130 tudományos dolgozat szerzője. Külföldön angol, német, orosz, szlovák, francia és magyar nyelven publikált. /Ördög I. Béla: Dr. Mészáros Miklós (1927. szept.12-2000. aug. 22.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Aug. 19-én Klézse megint fortyogott a nemzeti türelmetlenségtől. A faluhoz vezető út csak úgy hemzsegett a rendőröktől. James Rosapepe amerikai nagykövet Klézsére látogatott, ahol ünnepi készültségben várták őt, a falu díszpolgárává avatták, húsz perces népi-nemzeti műsorral traktálták - románul és angol nyelven. A nagykövet a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségére bízta a klézsei látogatás megszervezését, s amikor a Szövetség két tagja: Ilinca Cecilia és Silvia Roca /a szervezet ügyvezető elnöke/, a két fiatal csángó-magyar hölgy is oda akart ülni az ünnepi asztalhoz, akkor Anisoara Rudei tanítónő kiragadta kezükből a széket, nem engedte, hogy leüljenek. Szólni sem hagyták őket. azzal fenyegetőztek, hogy "botrány lesz″, ha a két hölgy kinyitja a száját. Az amerikai vendégek jóformán még ki sem tették a lábukat Klézséről, a nacionalista túltengésben szenvedők Roca Silviát megverték. Anisoara Rudei tanítónő például ilyeneket nyilatkozott a Desteptareának: "Ez a két fiatal nő az MCSMSZ-től még csak nem is klézsei. Nem ismer sem minket, sem a problémáinkat... Őket senki sem hívta, és nincs szükség itt idegenre... Ők azt mondják, hogy Klézse lakosai be akarják vezetni a magyar nyelvet az iskolába, ami nem igaz. Egyetlen szülő sem akarja ezt. S a gyermekek szünetben sem beszélnek csángóul. Egyébként a csángó etnikai fikció.″ Felháborító ez a hazugság, hiszen a Bákó megyei prefektus által aláírt értesítés szerint Klézsén 24 iskolás gyermek számára kérték a magyar-anyanyelv tanításának bevezetését. - A nagykövetben fölmerülhetett a kérdés: egy csángó-magyarok lakta helységben miért nem ők, a csángó-magyarok a vezetők és a hangadók? /Zsehránszky István: Honnét annyi botrány? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A moldovai katolikusok elmagyarosítása hamisítványokkal és el nem fogadható eszközökkel zajlik, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Az év eleji cián- és nehézfém-szennyezést okozó romániai bányavállalatok ellenőrzésére alakult nemzetközi szakértői munkacsoport aug. 22-23-án vizsgálatot tartott a nagybányai Aurul és a borsabányai Remin vállalatnál. A nagybányai ausztrál-román vegyes vállalatnál a jelenleg folyó technikai próbák biztonságát ellenőrizték, a borsabányai Remin vállalatnak pedig a nováci ipari derítőjét keresték fel. A munkacsoport tagjai a látogatások tapasztalatairól egyelőre nem nyilatkoztak a sajtónak. /Nemzetközi szakértők az Aurulnál és Borsabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Ismét Bukarestben tárgyal a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége az 1999-ben megajánlott, de azóta részleteinek folyósításában visszatartott készenléti hitel ügyében. Az IMF összesen 535 millió dollárt ígért, ebből egy 117 millió részlet felszabadításáról folynak most a tárgyalások. /Ismét IMF-küldöttség Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Az Erdélyi Magyar Kultúra 2000 rendezvénysorozat részeként megrendezik aug. 24-27-e között Hargitafürdőn az Erdélyi Magyar Közművelődési és Könyvtárügyi konferenciát. A találkozó célja a könyvtár szerepének, feladatainak körvonalazása az erdélyi magyarság életében, a könyvtár jövőképének megfogalmazása, fejlesztési stratégiák megvitatása. A találkozó keretében tartják a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete évi közgyűlését is. /(Daczó Dénes): Könyvtárosok konferenciája Hargitafürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

A Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel dolgozó mintegy 20 000 külföldinek csaknem fele Romániából érkezett. Döntő többségük fizikai munkát végez, a fő munkaterületek: építőipar, feldolgozóipar, de sokan dolgoznak a kereskedelemben és a vendéglátóiparban is. Az engedély nélkül foglalkoztatottak között is sok a romániai, mellettük magas még az ukránok, albánok és afgánok aránya. A Győr környékén - legálisan - dolgozó csaknem 300 romániai munkavállaló többsége erdélyi magyar, akiket kis- és középvállalatok foglalkoztatnak. Ők többnyire asztalosok, építőipari munkások, de szép számmal akadnak piacozók is. Szeged környékén az első félévben 1300-an kaptak engedélyt, többségük Romániából érkezett. A Csongrád megyei Munkaügyi Felügyelőség adatai szerint az illegálisan foglalkoztatottak 95%-a is román állampolgár. Többségük nagyjából 200 forintos órabérért mezőgazdasági munkát végez. Embertelen körülmények, alacsony munkabér, kiszolgáltatottság jár vele, az esetek döntő többségében. A legális munkavállalás módja: az adott cégnek kell bejelentenie az adott munkakörre vonatkozó igényét a területileg illetékes munkaügyi központnak. A központ 30 napon belül elbírálja a munkaerő-igényt, s ha arra a helyre magyar munkavállaló nincs, a munkáltató már ki is töltheti a külföldi foglalkoztatására - a konkrét jelentkező nevére - vonatkozó kérvényt. Ehhez csatolni kell a munkavállaló szakképzettségét igazoló eredeti okirat másolatát, ennek hiteles magyar fordítását, és a foglalkoztató cég társasági szerződését. Hiteles magyar fordításnak csak a Magyarországon működő Országos Fordító és Fordításhitelesítő által hitelesített iratokat fogadják el. Ehhez nem kell Pestre utazni, minden nagyobb magyarországi városban van kirendeltségük. A beérkező kérvényeket a területileg illetékes munkaügyi központ vezetője bírálja el, a kiadott munkavállalási engedéllyel pedig a konzulátushoz kell fordulni, ahol 3 fénykép, érvényes útlevél és 55 dollár vagy 100 DM kell ahhoz, hogy az illető munkavállalói vízumot kapjon. Júliusi adatok szerint a hónap folyamán 27%-kal nőtt a magyarországi munkahelyek száma, ami több mint 97 ezer álláslehetőséget jelentett. Ebből 52 ezer a hónap végén is betöltetlen maradt, tehát nem akadt ezekre a helyekre magyar munkavállaló. - A szellemi foglalkozásúak közül mérnökök, szofterfejlesztők - általában a számítástechnikai szakemberek keresettek. /A Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel dolgozó mintegy 20 000 külföldinek csaknem fele Romániából érkezik. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 25./

Megalakult a Házsongárd Alapítvány. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet tanárnő lelkes és fáradságot nem ismerő munkája meghozta az eredményt: a gr. Béldi- és br. Jósika-kripták megmaradnak az utókornak, az új fedelek megvédik a csapadéktól. Az erdélyi történelmi egyházak együttműködtek az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel. /Kerekes József: Tiszteljük az ősöket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Kolozsy Sándor Kolozsvárról Ausztráliába elszármazott szobrászművész levelében beszámolt arról, hogy felhívást küldött 190 magyar vagy magyar származású személynek, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek a Kolozsváron található Mátyás király-emlékmű szükséges restaurálásával kapcsolatban. Kolozsy Sándor szerint létre kell hozni a Hunyadi Alapítványt a restaurál anyagi fedezetére. Ő maga ingyen végezné a restaurálást, a munkálatoknak 2002. október 12-re, az avatási ünnepség 100. évfordulójára el kellene készülniük. Kolozsy Sándor mindehhez 1999. október 19-én angol nyelvű levélben engedélyt kért Ion Caramitru román kulturális minisztertől, melynek másolatát elküldtem Funar kolozsvári polgármester úrnak is, de választ nem kapott. Kérését ajánlott postai levélben 2000. június 1-jén megismételte Caramitru miniszter úrnak. /Ördög I. Béla: Mátyásmentő szándék a tengerentúlról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Aug. 24-én millenniumi Szent Bertalan-napot ünnepelt Szék községe. Az RMDSZ széki szervezte és a Fekete-Piros Alapítvány rendezte ünnepség keretében hagyományosan három istentiszteleten emlékeztek meg a majdnem 300 évvel ezelőtti tatárpusztításról. Neves előadóművészek és műkedvelő színészcsapatok léptek fel, amelyeket aztán a község régi arculatát bemutató film szabadtéri megtekintése követett. /Szent Bertalan-nap Széken. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Falutalálkozót rendeztek eddig a Beszterce-Naszód megyében Óradnán, Nagysajón, Szeszármán, Magyarnemegyen, Tacson, Mezőveresegyházán, Rettegen, Magyardécsén. Aug. 19-én Cegőtelkén rendezték meg a már hagyományossá vált falutalálkozót, egybekötve Vörösmarty Mihály mellszobra alapkőletételével és a Cserhalom emlékműnél tartott millenniumi megemlékezéssel. Előadást tartott Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, majd Balogh Réka, a dési kisebbségi hivatal munkatársa Vörösmarty és a történelem címmel. Koszorúzott az RMDSZ megyei szervezete, a Cserhalom Egyesület és a helyi egyházközség. Zászlós menet indult a Cserhalom emlékműhöz, beszédet mondott Székely Pál, az egyesület elnöke. /Kresz Béla: Cserhalom és Vörösmarty. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Vetési László tiszteletes a vele készült beszélgetésben a lelkész, a gondnok, a presbiterek felelősségét emelte ki. A szórványban, a szorultságban minden lehetséges, unitárius, evangélikus, ortodox gondnok, presbiter egy-egy református gyülekezetben egyáltalán nem feltűnő. Belegondolni is rossz abba, hogy hol vannak a felszámolódott magyar falvak legnagyobb értékei: a kegyszerek, úrasztali terítők és egyéb műkincsek. A gyülekezetek maradékai tehetetlenek. ″Mit is várhatunk a saját erejükből a némai és kecsedi négy, az ormányi három lélektől vagy a Cege melletti Göctől, ahol egy család, két személy az utolsó tanúja egy hajdani népes múltnak.″ - folytatta a nehéz helyzet felvázolását Vetési. A legnagyobb baj egy kis gyülekezetben, ha nincs lelkész. ″Ilyenkor nagy visszaélések is történnek, a gondnok, a presbitérium abból él, hogy nincs lelkész. Sokszor az egyházi tulajdonban lévő kertekből, gyümölcsösökből élnek, annak terméséből kínálnak meg minket, vagy meg sem kínálnak, csak kifőzik több száz liter pálinkáikat, maguknak - de a templom omolhat.″ Azonban vannak ezekkel ellentétes esetek is. Például a Dés melletti Radákszinyén Hunyadi Feri bácsi és Anikó néni - a harminc lelkes gyülekezet helyett - saját megtakarított pénzükből javíttatták meg falujuk templomát. - Október végén "az utolsó magyar″ díszoklevéllel tüntették ki a Kis-Szamos menti Kecseden Kecseti Ferencet, a Füzes menti Göcről Szabó Istvánt és a magyarigeni Eőry Istvánt, Köblösről Terebesi Lászlót /Nagy Ágnes: Beszélgetés nagytiszteletű VETÉSI LÁSZLÓVAL. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Fey László elutasította Kocsis István tanulmányát /A Szent Korona misztériumának és tanának néhány kérdése, amelyet a Romániai Magyar Szó 11 folytatásban közölt (aug. 2-16.)/, kifejtve, hogy a hagyományok gyűjtése, számon tartása szép dolog. A hagyományokhoz tartoznak a hiedelmek, babonák, legendák is. Ezek nem haladó hagyományok. A legenda az legenda, a mítosz az mítosz, a babona az babona. ″Ha a legenda és a mítosz történelemnek álcázza magát, ha a babonaság tudományos igénnyel lép fel, és egyesek ezeknek hitelt is adnak, akkor már baj van.″ Az utóbbi időben sok cikk jelenik meg a magyar Szent Koronáról, ″amelyhez nagyon furcsa, misztikus gondolatokat fűznek. Ilyen a Kocsis István hosszú írása is″. Fey László kifejtette, hogy szerinte mikor készült a Szent Korona, szerinte a "szent″ jelző erősen megkérdőjelezhető. Fey szánakozott: ″Sajnos, a magyarok hajlamosak a múltba révedni, a régi dicsőségre gondolva vigasztalódni, irreális álmokban ringatózni és nosztalgiázni, nem véve észre az anakronisztikus vonásokat.″ ″Most a Magyar Köztársaság címerében ott van a korona is. Logikusabb lett volna 1990-ben a korona nélküli Kossuth-címert elfogadni, de hát nem így történt, a honatyák többsége nosztalgiázott.″ A ″korszerű gondolkodás helyett lépten-nyomon felbukkannak azok a múltbeli eszmék, amelyek történelmi örökségként tiszteletet érdemelnek ugyan, de nem szolgálhatnak iránytűként, vezérelvként a mai és a jövőbeli tevékenységünk számára. Az ilyen mítoszok néhány magyar ember fejében zűrzavart keltenek, félrevezetik őket, másrészt pedig ellenségeinknek, bírálóinknak támadási felületet nyújtanak nemzetünkkel szemben.″ /Fey László: Mítosz és ráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Aug. 21-23-a között a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal képviseletében Csegzi Sándor alpolgármester és dr. Benedek István, a helyi tanács egészségügyi, társadalomvédelmi bizottságának elnöke részt vettek a Kecskeméti Hírös Hetek rendezvényein. Marosvásárhely képviselői megbeszéléseket folytattak a Kecskemét - Marosvásárhely baráti társaság magyarországi tagjaival. Körvonalazódott egy Kecskemét Marosvásárhelyen elnevezésű tanügyi, kulturális rendezvény programja, amelyet október közepén szerveznének meg. Üzletember- találkozó is lesz, amelyen részt vesznek a magyarországi Investment and Trade Development Agency vezetői is, akik feltérképezik a romániai befektetési lehetőségeket, lajstromozzák a magyar vállalkozók sajátos gondjait. Az alpolgármester a Kecskemét angol, török, német és szlovák testvértelepüléseinek a delegációival együtt részt vett az európai pénzalapokra való pályázati lehetőségekről szóló tanácskozáson. Itt több olyan határokon átnyúló ötlet is elhangzott, amelybe Marosvásárhely is bekapcsolódhatna. Ezek közül egy Coventryvel közösen fogalmazódott meg. Az angolok megígérték, hogy átadják a náluk sikeresen alkalmazott hulladékgazdálkodási rendszert. /Októberben üzletember- találkozó Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./