"A helyhatósági választásokkal egybekötve Gheorghe Funar polgármester népszavazást szervezne a kolozsvári központú magyar egyetemről. Az ápr. 20-ra összehívott tanácsülés napirendi pontjából nem derül ki, hogy Funar a Bolyai Egyetemről, a Petőfi-Schiller multikulturális egyetemről, vagy a Magyarország által kétmilliárd forinttal támogatott magyar magánegyetemről kérdezné meg a lakosokat. Korábban a polgármester már próbálkozott hasonló kérdés napirendre tűzésével: rendkívüli tanácsülést hívott össze, hogy a városi tanács foglaljon állást az RMDSZ "követelőzéseivel" kapcsolatban. Kvórum hiányában az ülést felfüggesztették. Kihasználva a törvény adta lehetőségeket, Funar most népszavazást szervezne. Ionel Chicinas parasztpárti önkormányzati képviselőt nem lepte meg a polgármester lépése, közölte, hogy a határozattervezet ellen fog szavazni, mert egy egyetem létrehozása nem a városi tanácsra vagy Kolozsvár lakóira tartozik, erről a kormány, az oktatási minisztérium és az akkreditáló bizottságok hivatottak dönteni. Romulus Zamfir nemzeti liberális városatya, polgármester-jelölt nem ellenzi, hogy népszavazást szervezzenek a magyar egyetem kérdésében. Mátis Jenő RMDSZ-képviselő szerint törvénytelen a polgármester kezdeményezése. /Kiss Olivér: Újabb polgármesteri diverzió. Népszavazás a magyar egyetemről? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

Ápr. 19-én tanácskoztak a Kolozs megyei RMDSZ küldöttei /MKT/. Szakértők véleménye szerint semmilyen törvényes akadálya nincs annak, hogy a polgármesteri választások második fordulójában az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje visszalépjen a Gheorghe Funar lekörözésére legesélyesebb harmadik jelölt javára, az MKT tehát dönthetett a jelölt személyéről. A két esélyes: Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter és Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök. Lapzártakor még tartott jelenlegi tanácsosok beszámolója, az új jelöltek bemutatkozása. A jelöltek a következők: 1. Bálint Kelemen Attila, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke, 2. Boros János, az RMDSZ önkormányzati főosztályának főreferense, városi tanácsos, 3. Kapdebó Ivó körzeti elnök, 4. Kerekes Gábor, az Országos Fejlesztési Ügynökség alelnöke, 5. Kun András József körzeti elnök, 6. Máté András Levente, 7. Mikó Lőrinc, városi tanácsos, 8. Molnos Lajos városi tanácsos, 9. Dr. Pálffy Károly a megyei RMDSZ szervezési alelnöke, városi tanácsos, 10. Papp Emanuel István körzeti elnök, 11. Pillich László, 12. Révész Erzsébet, 13. Somogyi Gyula városi tanácsos, 14. Vekov Károly 15. Veress Erzsébet. (A 15 közül az első 7 helyre rangsorolt jelöltnek van esélye.) /Sz. K.: Eckstein vagy Kónya? Az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltjéről tanácskoztak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ Az RMDSZ Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsa Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert választotta Kolozsvár polgármester-jelöltjének. Eckstein-Kovács Péter bejelentette: vállalja a megmérettetést, és bízik abban, hogy megnyeri a kolozsvári polgármester-választás első fordulóját, és az első helyről mérkőzhet meg a második fordulóban Gheorghe Funarral. Az MKT ugyanakkor döntött a városi tanácsosok sorrendjéről is, amely így alakult: Kerekes Gábor (51), Máté András (48), Boros János (37), Pálffy Károly (31), Molnos Lajos (27), Papp Emánuel István (21), Révész Erzsébet (21), Vekov Károly (19), Mikó Lőrinc (16), Somogyi Gyula (16), Bálint Kelemen Attila (14), Pillich László (12), Veres Erzsébet (12), Kun András József (6), Kapdebó Ivó Alajos (5). /Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 20. - 1706. sz./

Kovács Béla rektor a Partiumi Keresztény Egyetem /Nagyvárad/ akkreditálási folyamatáról elmondta, hogy az akkreditációs bizottság elnöke januárban személyesen tájékozódott és megígérte, talán március elejére befejeződik a munka. Március elején a jogi bizottság elnöknőjével még egyszer tárgyalt, aki jelezte, egy módosítást kér: az új akkreditációs törvény szerint egy román nyelvű szak is induljon, akár magyar nyelvű szakkal párosítva. Március 31-én a húsztagú bizottság kérte a román szak indítását. Úgy döntöttek, hogy mivel van egy akkreditált német tannyelvű vallástanár szak, az a megoldás, hogy a németet megtartják főszaknak, és párosítják román mellékszakkal. Ezután a minisztériumi jogtanácsos megismételte, hogy neki nincs más igénye. Kovács Béla elmondta: március 16-án a bővített rektori tanács úgy határozott, hogy a meglévő öt mellett négy új szakkal próbálnak indulni. Első helyen van az ún. vidékfejlesztés menedzselése. Ezenkívül elektrotechnikában hasznosítható menedzselési szak, négyéves közigazgatási szak, továbbá német-román szak lesz. /Haraji Tóth Hajnal: Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 20./

Az Országgyűlés emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége háromnapos látogatása Bukarestben ápr. 19-én befejeződött, a küldöttség az emberi jogok védelmének romániai gyakorlatáról tájékozódott. A küldöttség találkozott a román szenátus és a képviselőház emberjogi bizottságainak képviselőivel, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszterrel, a román emberjogi ombudsmannal, az Emberi Jogok Védelmének Ligájával, a vallásügyi államtitkárral, valamint az (LADO) elnevezésű nem kormányzati, emberjogi szervezet vezetőjével. Kósáné Kovács Magda (MSZP), a küldöttség vezetője elmondta, hogy az elsősorban szakmai jellegű út megmutatta: az emberi jogok parlamenti kezelésében a magyar és a román törvényhozás helyzete nagyon sok téren eltér egymástól. Romániában kétkamarás parlament van, s azt tapasztalták, hogy a két ház viszonylag nehézkes működése rendkívüli módon felértékeli a kormányzati szerepet. Az állam és az egyház kapcsolata, az egyházak jogi elismerésének lehetősége szintén alapvetően különbözik a magyar gyakorlattól. Magyarországon ugyanis az emberi jogokat érintő alaptörvények már tíz évesek, Romániában pedig találkoztak olyan emberi jogi területtel, amelynek még ma sincs törvényi alapja. Ilyen például a lelkiismereti és vallásszabadság - állapította meg Kósáné Kovács Magda. Kiemelte, hogy sajátos, különleges színt jelentett a látogatásban a LADO vezetőjével folytatott megbeszélés. Nicolae Stefanescu-Draganesti, a LADO elnöke az emberi jogok sérelmét mint tartós konfliktusforrást próbálja meg a szervezetével kezelni. Ő sokkal jobban tart a potenciális kisebbségi konfliktusokról, mint azt a hivatalos állami szervekkel folytatott tárgyalásaink során tapasztaltuk - hangsúlyozta Kósáné Kovács Magda. /Emberi jogok Romániában Magyar parlamenti küldöttség bukaresti tájékozódása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ A magyarországi emberjogi, kisebbségi és vallásügyi szakbizottság küldöttsége találkozott Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszterrel, aki tájékoztatást adott a Nemzeti Kisebbségi Hivatal felépítéséről, feladatairól, törvénykezdeményezéseiről, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának menetéről és a hivatal nemzeti kisebbségek sajátos problémáinak megoldásáért kifejtett tevékenységről. A vendégek számos kérdést tettek fel, érdeklődtek a csángók helyzetéről, a kis lélekszámú nemzetiségek parlamenti képviseletéről, a diszkrimináció elleni törvény tervezetéről, a Nemzeti Kisebbségi Tanács státusáról és működéséről. A miniszter elmondta, hogy nem ütközött akadályba annak elfogadtatása, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei megfigyelőket küldjenek a népszámlálás törvényes keretek közötti lebonyolításának ellenőrzésére. /Magyar parlamenti képviselők Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének választmánya ápr. 19-én délután rangsorolta a tanácsosjelölteket. A szavazást követően a legesélyesebb tíz jelölt, a választmány által kialakított sorrendben: Pándi István, Kabai István, Günthner Tibor, Papp A. Adél, Simon József, Gittinger Orsolya, Korda Zoltán Tibor, Nits János, Máté János, Szilágyi Ferenc. A választmány által összeállított listát a közgyűlés módosíthatja, azt követően pedig kiegészül Ilyés Gyulával, aki hivatalból az első helyet kapja, valamint a Német Demokrata Fórum két jelöltjével, akikkel az RMDSZ közös választási jelöltlistát állít. /(turos): A városi választmány rangsorolta tanácsosjelöltjeit. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./

"Az egyik bukaresti napilap egész oldalas, számos felvétellel illusztrált riportot közölt négy Medgyes környéki település - Baráthely, Bólya, Bürkös és Szászmuzsna - kastélyainak és templomerődjeinek katasztrofális állapotáról. Azonban a riport szerzője még ezt a tragikus témát sem képes vaskos történelemhamisítás nélkül tálalni, ismertette az írást Szilágyi Aladár. A riporter ugyanis eredeti román kultúráról írt, ide telepítették azután a szászokat. "A 12-15. század közötti időszakban a szászok a románokkal együtt számos várat és templomerődöt emeltek, amelyek ma is valósággal behálózzák a vidéket." Szilágyi megjegyezte, hogy mindehhez a magyaroknak is "volt némi közük". /Szilágyi Aladár: Kik építették, kik rombolták. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 20./"

A különböző nemzetiségek kulturális hagyományainak kölcsönös megismerése jegyében indított rendezvénysorozatot az Interetnikus Párbeszéd Csoport. Ápr. 18-án Kolozsváron megtartott első ünnepi összejövetelen a szervezők, képzőművészeti kiállítással és kamarazene-műsorral egybekötve, a neves költő és műfordító Ritoók János emlékét idézték. Kántor Lajos főszerkesztő románul és magyarul beszélt az egykori kolléga és barát, a magyarul, németül és románul egyaránt jól beszélő és író, brassói születésű Ritoók Jánosról, aki a Korunk legjobb időszakában, a hetvenes években volt a lap főtitkára. Ritoók János A Kozmikus szerelem című verseskötet és a Kettős tükör című, a magyar-német kulturális kapcsolatokat elemző tanulmánykötet szerzője. Nevéhez fűződik az a válogatás is, amelyet a romániai kis nemzetiségek népköltészetéből állított össze. Ritoók János életműve, a valódi multikulturalitás mintapéldája, rövidre szabott élete dacára is értékes és teljes. /(németh): A legjobb politika a kultúra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ Ritoók János /1935-1981/

"A református egyházon belül jelentkező különböző szakadár irányzatok elterjedéséről, az Erdély-szerte egyre nagyobb teret hódító vallási irányzatokról, mozgalmakról kérdezte a Szabadság Tőkés László püspök véleményét. Elmondta, hogy konfrontáció akkor következett be, amikor a Rapp-féle miskolci Missziós Iskola elkezdte tevékenységét. A legvadabb fundamentalista egyházellenes hangot ütötték meg, a református gyülekezetekbe körleveleket küldtek szét, amelyekben valósággal kiátkozták mind Tőkés Lászlót, mind Csiha Kálmán püspököt. Egyik fő vádjuk az volt, hogy "paráználkodunk" a római katolikus, evangélikus és unitárius egyházakkal való ökumeniában. Jelenleg öt-hat mikroközösségük tengődik Erdélyben. Nem lehet a dollárból hitet melengetni - jegyezte meg a püspök. A CE-szövetséggel hét-nyolc éven keresztül türelmes küzdelmet, párbeszédet folytattak. Végül a CE 1998-ban hivatalos levélben, illetve egyesületi határozatban megtagadták a református egyház joghatóságának elismerését. Nem tanbelileg, hanem egyházjogi szempontból támadtak ellentétek. "Az 1989 után beindult és elszaporodott vallási irányzatok úgy fonódnak az egyház testére, mint a fagyöngy." Ezek az új mozgalmak nem tartanak igényt az egyház egészére. Ők a kevesek, a hitbeli elit karizmatikus körére szorítkoznak. Tőkés László úgy látja, hogy bomlasztják a közösséget. Akarva-akaratlanul 1998-ban egymással összeugrasztották a Királyhágómelléki és az Erdélyi Egyházkerületet, valóságos internetháborút folytattak a Királyhágómelléki Egyházkerület ellen és fellármázták az egész nyugati sajtót, hogy itt vallásüldözés folyik. - Az új mozgalmak többsége saját diakóniai intézetet, könyvkiadót, újságot indít, és nem kívánja a hagyományos történelmi református népegyház keretében végezni a hitbeli megújítást. - El kell ismerni, hogy vannak valós egyházi hiányosságok és az ezekkel szemben jogos a megnyilvánuló elégedetlenség, állapította meg a püspök. Az intézményes egyház jellegéből fakadó a nehézkessége. Az egyházon belül lehet is lehet javítani a helyzeten. - Mindegyik mozgalomnak vannak elismerésre méltó vonásai. Nem is a tanításukkal van baj, hanem azzal az emberi attitűddel, "amelyet néhány meghatározó karizmatikus személy képvisel." Ezeknél a csoportosulásoknál erőteljes a szubjektív személyi függőség. /Papp Annamária: "Nem lehet a dollárból hitet melengetni" Beszélgetés Tőkés László püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), 2000. ápr. 19., folyt.: ápr. 20./"

Ősztől négy osztályt indítanak a brassói Áprily Lajos Középiskolában /ÁLK/ a matematika-informatika, angol, kémia-biológia és a közgazdasági (szolgáltatások) profilokon. A négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskolában matematika-informatika és humán osztály, a brassói Energetikai Iskolaközpontban egy számítógépjavító-karbantartó osztály, Kőhalomban egy villanyszerelő profilú osztály indul. A négyfalusi Építészeti Iskolaközpont egy osztályt indít - szakiskolai képzés keretében - víz-gázszerelő és/vagy asztalos szakmában. - Idén 170 magyar diák érettségizik Brassó megyében. Az ÁLK, a Zajzoni Rab István és a Honterus Középiskola végzősei az ÁLK-ban érettségiznek, a kőhalmi végzősök pedig a brassói Energetikai Iskolaközpontban. /Írassuk a gyereket magyar iskolába! = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 20./

Harminc erdélyi magyar akadémikus és egyetemi tanár aláírásával utasította el a durva hangnemű támadásokat, amelyek a romániai magyar sajtóban jelentek meg Patrubány Miklós és a VET ellen. Az aláírók között szerepelnek egyetemi tanárok, orvosprofesszorok, dr. Csetri Elek, dr. Faragó József, dr. Toró Tibor /akadémikusok/, dr. Kozma Zsolt, dr. Geréb Zsolt, dr. Juhász Tamás teológiai tanárok. /(A VET Sajtószolgálata): Akadémikusok és professzorok Patrubány Miklós mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

"I.C. Dragan professzor temesvári napilapjában (Renasterea Banateana, 2000. április 14.) vezércikket közölt TRANS-SILVA-NIA - Transilvania (Erdély) címmel. Dragan nem érti, hogy a román történészek hogyan fogadhatták el az Erdély - Transilvania földrajzi nevet. Ez ugyanis "mogyor" kitaláció, annyit tesz, hogy az "erdőkön túli ország". Szerinte a X. században Voicu (Wajk), Géza és a román Sarolta (!) fia lett a mogyorok királya. Ez a Voicu nyugati módra megkeresztelkedett és felvette az István nevet, majd hozzáfogott az "erdőn túli ország" meghódításához. Dragan szerint a Transilvania nevet használják a "román nép árulói" is, akik azt szeretnék, hogy ez a terület önállóvá váljon. Az igazságszolgáltatás eddig nem büntette meg az RMDSZ keretein belül szeparatista propagandát kifejtő mogyorokat és székelyeket. Pedig az ultranacionalista és revizionista "mogyorok" Nagy-Magyarország megteremtésén fáradoznak! - írta Dragan. /Pataki Zoltán: Szent István (Voicu...) is román volt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./"

"Sebestyén Spielmann Mihály szerint a Teleki Téka ügyének "az elintézése Kelemen Hunor államtitkár dolga lett volna, és ő nem küldött semmilyen utasítást a megyének". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ Erre reagált Kelemen Hunor államtitkár, mondván, a Teleki Téka leválasztása a megyei könyvtárról nem az ő dolga lett volna. A helyi közigazgatási törvény jelenlegi módosított formája értelmében a megyei és helyi önkormányzatokhoz tartozó intézmények sorsáról a fenntartó dönt. A Teleki Téka esetében a fenntartó a megyei tanács. Kelemen Hunor 1997-ben és 1998-ban több alkalommal is tárgyalt a megye és a város vezetőivel. Míg a városi tanács és személyesen Fodor Imre polgármester az első pillanattól elfogadta a Teleki Téka átvételének fontosságát, a megyei tanács vezetői sohasem lelkesedtek ezért a megoldásért (kivételt képez Virág György alelnök). Kelemen Hunor szerint Sebestyén Spielmann Mihály a közvéleményt félretájékoztatta. Sem a miniszter, sem az államtitkár nem utasíthatja a megyei tanácsot. /Kelemen Hunor: "Döntéseimről lehet és kell beszélni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./"

A 44 éves Deák Árpád szobrászművészt inkább páccal festett grafikái révén ismerhette meg a nagyváradi közönség. A városháza homlokzatának szobrait is restaurálta a közelmúltban. Felsorolta legfontosabb munkáit. Nagykárolyból érkezett felkérésre elkészítette Károli Gáspár bibliafordító félalakos bronzszobrát, melyet a református templom kertjében állítottak fel, majd - ugyancsak a városnak - Kaffka Margit írónő szobrát. Megmintázta a nagyváradi Szent László-templom kapujában látható hat domborművet a Szent László-legendáról. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium /Nagyvárad/ kapualjában és az Arad megyei Ágyán, Olosz Lajos költő emlékházának falán is van egy-egy domborműve. Legutóbb Hollósy Simon festőnek a portréját mintázta meg, a művész máramarosszigeti temetőben levő síremlékére. /Gittai István: A szobrász a jó öreg mestereket hiányolja. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 20./

Kolozsváron a Történelmi Múzeumban megnyílt ásvány- és ékszerkiállítás különösen sok látogatót vonzott, ez elsősorban Szőke Annamária aligazgató hozzáértésének és ügybuzgóságának köszönhető. Ebben a rangos környezetben kaptak helyet az egyetlen kortárs művész, a fiatal Kolumbán Árpád alkotásai. Leginkább az ősi motívumokat kedveli, a vándornépek motívumkincse áll hozzá a legközelebb. A művész sajnálattal állapította meg, hogy az iparművészet mind a szakemberképzés, mind pedig a potenciális vásárló közönség szempontjából korunk mostohagyermekévé vált. /Németh Júlia: Dialógus az anyaggal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Ápr. 20-án a választási kampány alatti magatartással kapcsolatos protokollt írtak alá parlamentben nyolc párt képviselői. A dokumentum rögzíti azokat az elveket, melyeket az aláírók vállaltak: más pártok rágalmazásának és lejáratásának mellőzése, saját programok ismertetésére épülő pozitív kampány folytatása, a szélsőséges megnyilvánulások és az intolerancia mellőzése, a jelöltek magánéletére vagy bármely kisebbségi, vallási, etnikai, szexuális stb. hovatartozására utaló támadások kirekesztése, az alkotmány és a törvények betartása, a választásra szánt pénzalapok önkéntes közlése. Mi történik, ha valaki megszegi ezen szép elveket? Az aláírást kezdeményező Pro Democratia Szövetség fenntartja a kihágások nyilvánosságra hozatala jogát. Más szóval: nem történik semmi. A dokumentumot aláírta a Szövetség Romániáért, az RMDSZ, RTDP, Parasztpárt, Egységpárt, Jobboldali Erők Szövetsége, Demokrata Párt, Liberális Párt. A Nagy-Románia Párt nem válaszolt a meghívásra. /Választási protokoll. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ Az RMDSZ Ügyvezető Elnökség keretében április 20-tól működik az RMDSZ Választási Információs Központja, amelynek feladata elősegíteni minden olyan információ közvetítését, amely a választási kampánnyal kapcsolatos. Az iroda felelőse Sebesi Klaudia. - Április 20-tól, a választási kampány rajtjától kezdődően naponta 17.30 és 18.30 óra között sugároz kampányműsort a Román Televízió, e műsor keretében április 21-én sugározzák az RMDSZ választási klipjét kb. 18.00 órától. Ebben Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök választási gondolatait ismerhetik meg a nézők. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 20. - 1706. sz./

Elkészült az ENSZ ciánszennyeződésről szóló jelentése. Tervezési hibák, elégtelen megelőző intézkedések és a rossz időjárási viszonyok okozták januárban a romániai ciánszennyezést - olvasható a jelentésben. A világszervezet 16 tagú küldöttsége tíz napot töltött a nagybányai Aurul telepéről kiindult ciánszennyezés következményeinek vizsgálatával. A jelentés szerint nem gondoskodtak arról, hogy kivédhető legyen az ellenőrizhetetlen beáramlás okozta vízszintemelkedés a bánya derítőjében. A vészhelyzetre adott válaszlépések általában jók voltak, de tíz órát vett igénybe, hogy a környezetvédelmi hatóságok figyelmeztetése eljusson a vízügyi szervekhez. Magyarország 1400 tonna hal pusztulásáról adott számot, az ENSZ- csoport azonban túl későn érkezett ahhoz, hogy maga is felbecsülhesse a halpusztulást. A jelentés szerint Nagybánya közvetlen környezetének folyórendszere mérgezettnek tekinthető, de ennek oka inkább a hosszú ideje ható szennyeződés, semmint a legutóbbi ciánkiömlés. A Tisza szennyezettségét a vizsgálatok közepesnek, illetve kis mértékűnek találták. A Genfben kiadott ENSZ-jelentés javasolta az Aurul kitermelési rendszerének átértékelését, a rendszer egészének áttervezését. /Elkészült az ENSZ ciánszennyeződésről szóló jelentése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Ápr. 19-én a román-magyar viszony témában tartottak vitaestet Budapesten. Az elmúlt 10-12 évben alapjaiban nem változott meg jelentősen a romániai magyarság helyzete, noha például politikailag ért el eredményeket, sok lehetőséget elmulasztott az ottani közösség - derült ki Németh Zsolt, külügyi politikai államtitkár és Tőkés László református püspök szavaiból. Németh Zsolt elmondta: szociológiailag látványos elmozdulásra nem került sor az ottani magyarság életében az elmúlt évtizedben, viszont pozitívumként értékelte, hogy Romániában megszűnt a nacionalista uszítás. Tőkés László szerint a magyar-román viszony rendezésére Romániában nincs igazi politikai akarat. A viszony javításához a román félnek revíziót kellene gyakorolnia, és bocsánatot kellene kérnie a magyarságtól. Németh Zsolt közölte: a Fidesz nem támogatta az alapszerződést, mert abban a két fél az RMDSZ megkerülésével állapodott meg. Tőkés püspök hasonló bírálattal illette az alapszerződést, melyet szerinte azt az RMDSZ feje fölött kötöttek meg. Messzemenő önkorlátozásra vall, hogy nem beszélünk területi követelésekről, s ezt a román félnek értékelnie kellene - vélekedett a vitaesten Tőkés László. /Vitaest Budapesten a román-magyar viszonyról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Tusnádfürdőn kétszáz szakértő részvételével lezajlott a Székelyföld-konferencia. Az újságíró abban látja a lényeget, hogy nagyon lassú Székelyföld útja a perifériáról a centrumba, de nem reménytelen. A Székelyföldnek, a régiót magába foglaló Romániának mihamarabb csatlakoznia kell az Európai Unióhoz. Sok mindenhez pénz se kell, csak szemléletváltás. Szó volt a földtulajdonról, Székelyföld kincséről, a borvízről, amelynek palackozása (több mint hatszázmillió üveg évente) a bukaresti meg a külföldi tőkét kamatoztatja, a főiskolákról, az értelmiségi alulképzésről, a szórványosodás réméről, az ortodox egyház missziós kísérleteiről. /Oláh István: A Székelyföld körülírása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

A parlament a napokban tárgyalta az ún. államtitok törvényt, amelynek jónéhány cikkelye heves vitát váltott ki. Rákóczi Lajos képviselő, az alsóház nemzetvédelmi bizottsága tagja elmondta, hogy Ceausescu irányítottságú jogszabály lenne, ha a szenátusi változatot fogadná el a törvényhozás. A képviselőház a tervezeten módosított, de még így sem megfelelő. Rákóczi Lajos elmondta, hogy nem hoztak egyhangú döntést. A tervezet szerint az államtitok védelme hazafias kötelesség. Rákóczi és néhány társa ezt nem akarta a törvénybe belevenni. Egy másik cikkely alpontja szerint amíg az államelnökség, katonaság és más fegyveres erők saját belső rendszert dolgoznak ki az államtitok védelmére, a parlament részére a titkok őrzését a hírszerző szolgálat biztosítja. A tervezetnek ezt a részét nem sikerült megváltoztatniuk. A harmadik cikkely, amelyben nem egyeztek meg, kimondta, hogy minden állampolgárnak kötelessége a hozzá eljutott titkokat a Román Hírszerző Szolgálathoz /SRI/, a képviselőházi változat szerint az intézmény vezetőjéhez továbbítani, aki eljuttatná azt a titkosszolgálathoz. Mindez visszaállítaná azt az informátori rendszert, amely Romániában a diktatúra alatt működött. Nem sikerült elérniük azt, hogy ezt a kitételt elvessék. A vita idején a kereszténydemokrata parasztpárt, amely ellenzéki korában tiltakozott e cikkelyek ellen, most megszavazta azokat. - A törvény végső megszavazása elmaradt. Arról döntöttek, hogy a kormánykoalíció pártjai tárgyalják meg e cikkelyeket és határozzanak felőlük. - A tervezet szerint a titkok három kategóriája: szigorúan titkosak, titkosak és szolgálati titkok. A törvény értelmében minden intézetvezető készít egy rangsorolást a cégénél lévő titkos dokumentumokról, ezt beküldi a kormányhoz, ahol ezt ismét rangsorolják. Ezt kétévenként meg kell ismételni. Az ilyen titkokat aztán nem lehet közölni, sugározni, beszélni sem lehet róluk. Akinek ilyen titok a tudomására jut, annak kötelessége erről a hírszerzőket értesíteni. - A parasztpártiak szerint mindezt a NATO kérte. Egyébként Romániában mindig azzal áltatják az adófizető polgárt, ha neki nem tetsző intézkedést akarnak bevezetni, hogy ezt a nyugat kéri. /Magyar Balázs: Besúgni kötelesség? Beszélgetés Rákóczi Lajos képviselővel, az alsóház nemzetvédelmi bizottsága tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje kijelentette: fontosnak tartja, hogy megmutassa a kolozsvári lakosságnak, hogyan kell jó, hatásos és pozitív kampányt lebonyolítani. A kampányt annyira komolyan fogja venni, mintha negyvenkilenc százalék biztos szavazata lenne. /Annyira komolyan fogom venni ezt a kampányt, mintha 49 százalék biztos szavazatom lenne - jelentette ki Eckstein-Kovács Péter miniszter, az RMDSZ polgármester-jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben az 1999. évben csökkent a református hívek lélekszáma, 2251 keresztelésre 4155 haláleset jutott, a lélekszám csökkenése ebben az évben 1904 fő volt. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), ápr. 21. - X. évf. 4. sz.- az évfolyam ezen a számom tévesen szerepel: IX. évf. Az elmúlt évekhez képest kismértékben csökkent az apadás mértéke, 1997. évben ugyanis 2455 fős, 1998-ban pedig 2079 fős volt a lélekszám csökkenése az egyházkerületben.

"Ápr. 20-án a Napkelte című reggeli budapesti televízió műsorban (ATV - Nap TV) a Kinn, padon rovat meghívottjaként Szőcs Géza, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja azokra a vádakra válaszolt, amelyeket egy néhány nappal korábbi Népszabadság-cikk tartalmazott. Az írás az RMDSZ korábbi főtitkárának állítólagos elszámolatlan pénzügyeit firtatta. Szőcs dokumentumokat vitt magával a stúdióba, azt állítva, hogy az ellene felmerült összes vádat tételesen cáfolni tudja. A beszélgetés utolsó perceiben kijelentette: tudomása szerint a romániai magyar közélet általa meg nem nevezett jelenlegi vezetői forintban kifejezett százmilliók, milliárdok elszámolásával adósak. Javasolta, hogy a magyar parlamenti pártok, valamint a sajtó bevonásával alakuljon bizottság, amely a helyszínen tájékozódjon az erdélyi vezetők visszaéléseiről. Nagyváradon járt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki a Bihari Napló kérésére kifejtette véleményét Szőcs Géza fenti állításáról: " Tudomásom szerint egy erdélyi magyar politikusnak vannak a nyilvánosság által is jól ismert elszámolási gondjai. Ez maga a megszólaló, Szőcs Géza. Én másról, akinek ilyen problémái lennének, nem tudok." Elmondta, hogy 1993 óta szabályozott, áttekinthető, az SZKT tagjai által ellenőrzött költségvetési rendszert építettek ki. Az alapítványi pályázati rendszert erdélyi szaktestületekben bonyolítják le. Ezek felhívásait és eredményeit a sajtóban közzéteszik, minden nyilvános és áttekinthető. /(Szűcs): Szőcs vádol, Markó válaszol. Hol gurulnak a forintmilliók? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./"

Temesváron a Székesegyházban a nagycsütörtöki szertartáson megjelent Jean-Claude Périsset pápai nuncius is. A szentmisét Roos Márton megyéspüspök celebrálta népes papi segédlettel. Miután felolvasta II. János Pál pápának a papsághoz intézett üzenetét, a püspök három nyelven ­ magyarul, németül és románul ­ emlékezett meg a kétezer év előtti eseményekről. A misén a papok megújították fogadalmukat. A mise végén Jean-Claude Périsset elbeszélgetett a Temesvári Egyházmegye papjaival, szerzeteseivel. /(Sipos): Nagycsütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

A Román Ortodox Egyház 1885-ben különvált és 1925-ben Román Pátriárka néven megszervezett egyház 1999. évi statisztikai adatai a következők. A Román Pátriárka öt metropolitát, 10 érsekséget és 13 püspökséget foglal magába, melyek összesen 143 esperességet jelentenek 13.279 parókiával és filiával, s ezekben 9.436 lelkész és 115 diakónus szolgál. Románia határain túl és a diaszpórában a Román Pátriárka joghatósága alatt két metropolita /Besszarábia metropolitája, valamint Németország és Közép-Európa ortodox metropolitája/, két érsekség /Nyugat-Európa Román Ortodox Érseksége, valamint Amerika és Kanada Román Ortodox Érseksége/ és két püspökség /a Gyula székhelyű magyarországi és a Versec székhelyű jugoszláviai/ működik. A Román Pátriárka területén 401 kolostor, 130 remetekolostor és 9 fiókkolostor található 2483 szerzetessel és 4123 szerzetesnővel. - Az egyetemeken ortodox teológiai oktatás 15 teológiai fakultáson működik /ugyanennyi városban/ nyolc szakkal, összesen 8029 hallgatóval, közülük 3500 a lelkészi teológián tanul. A bukaresti, nagyszebeni, iasi-i, kolozsvári és nagyváradi teológiai fakultáson 187-en végzik tanulmányaikat. - A liturgikus és vallási életet 12933 parókusi és filiális hajlék szolgálja /ebből 105-öt 1999-ben adtak át. A Román Ortodox Egyház öt központi folyóirattal, 37 egyházkerületi és parókiai folyóirattal rendelkezik. Az egyháznak 118 múzeumi művészeti gyűjteménye van. /A Román Ortodox Egyház 1999-ben. = Partiumi Közlöny (Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad), 2000. ápr. 21./

"Az RMDSZ felkérésére az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (CCRIT) március folyamán felmérést készített a romániai magyarság közérzetéről, hekyzetéről. A közvélemény-kutatás egyik szervezője, Horváth István szociológusként értelmezte azokat a jelenségeket, amelyekre a felmérésből lehet következtetni. Fokozódik az elszegényedés, egyre számottevőbb a létminimumon tengődők (30%) aránya, a jó anyagi körülmények közt élők aránya 10%-os. A rendszerváltozás vesztesei a kisnyugdíjasok, a falusiak, különösen szórványtelepülésen, akik nemcsak etnikailag, hanem szociálisan is marginalizálódnak. A nyertesek többnyire magas iskolázottságúak, főleg a nagyvárosban lakó műszaki értelmiségiek. Az elégedetlenséggel arányosan növekszik a kivándorlási szándék. A városi fiatalok kivándorlási szándéka nagyobb mint falusi ifjaké. - Az RMDSZ iránti bizalom (88,2%) már-már nagyobb, mint az egyházak iránt (87,4%). Az adatok szerint a romániai magyarok számára egyetlen román párt se alternatívája az RMDSZ-nek. - Az egyetem, a magyar nyelvű felsőoktatás kérdését többségben megoldatlannak tartják. A vélekedések szerint milyen mértékben felelős az RMDSZ ezért a helyzetért? Megközelítőleg 10%-kal azoknak aza aránya, akik szerint javult a román-magyar viszony. - Megdöbbentő, hogy vannak olyanok, akik a közismerten nacionalista Corneliu Vadim Tudort választanák államfőnek (0,7%), illetve a Nagy-Románia Pártban bíznak (2%). Ez megközelítőleg 15 000 személy. Ezek elsősorban idős emberek, volt magyar pártaktivisták, szekusok, akik még mindig "tagjai" a Vadim körüli érdekhálónak. Az elmúlt évhez viszonyítva 7%-kal növekedett azok aránya, akik nem találják elegendőnek azt a támogatást, amelyet a magyar állam a határon túli magyarságnak nyújt. A közember nem olyan típusú információkból építi fel vélekedését, mint például az újságírók. A megkérdezettek zöme a visszatoloncolásokból, a kishatárforgalom, a bevásárlóturizmus, a munkavállalás megnehezedéséből, a sértő "lerománozások" miatt vélekedhet így. /Székely Kriszta: Romániai magyarok 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./"

Váta Loránd fiatal sepsiszentgyörgyi színművész egyéni előadóestje sikeres volt ápr. 18-án, Magyarország bukaresti kulturális központjában, bevonta a közönséget is a megtisztító erejű időutazásba. Szilágyi Zsolt fiatal sepsiszentgyörgyi zongoraművész kísérte a műsort aláfestő, erősítő zenével. Váta Loránd megidézte a letűnt kort, a Juhász Gyulától Karinthy Frigyesig húzódó ívet követve. Saját maga állította össze estje anyagát. Váta Loránd a sepsiszentgyörgyi újhullámos színészgeneráció egyik vezéregyénisége. /Szonda Szabolcs: "Azt fogalmazom meg, hogy van egy kor, amikor szép volt a világ" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

A képviselők és szenátorok ápr. 20-án sem tartották magukat ahhoz, amit vállaltak, így Romániának továbbra sincs a parlament által elfogadott költségvetése az idei évre. Egy órával a gyűlés megkezdése után a törvényhozó testület már nem volt határozatképes. A kvórumhiány miatt berekesztett vitát leghamarabb jövő héten lehet folytatni. /Nemcsak Remes, az egész ország vesztett. Tegnap is lógtak a honatyák. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./

"Hargita megye kultúráját két alapvető összetevő - a népművészet és a képzőművészet - határozza meg. Vitathatatlan, hogy a vidék huszadik századi csúcseredményeit leginkább a képzőművészet eredményezte állapította meg Szatmári László. A Barabás Miklós Céhen kívül Erdélyben jelenleg csupán néhány hivatalos formában működő, bejegyzett művészcsoportosulás létezik: a székelyudvarhelyi Udvar, amely Bíró Gábor festőművész kezdeményezésére jött létre; a Csíkszeredában bejegyzett Grund 2000 Művészeti Alapítvány és az 1999-ben megalakított Hargita Visual Art, a Hargita megyében élő, tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Ez utóbbi szándékai között szerepel a középfokú művészeti oktatás támogatása, a szakmai kapcsolattartás a romániai, anyaországi és külföldi egyesületekkel, megyei jellegű, illetve időszakos csoportos, egyéni és vendégtárlatok rendezése és kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása. Csíkszereda Városi Tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a csíkszeredai Virág utcai galériát. Példamutató Siklódy Ferenc fiatal grafikus kezdeményezése, aki a székelyföldi képzőművészeti múlt közismert és kevésbé ismert alakjainak rajzolt és írott portréival egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikon alapjait veti meg. A közel 300 nevet felölelő listából több mint száz portré el is készült. - Az erdélyi magyar művészet legújabb kori történetében a szobrászat a lassú, csendes változások terepe volt. Elég említeni a Szervátiuszék farkaslaki Tamási-emlékművét, Kulcsár Béla (és Hunyadi László meg Kiss Levente) agyagfalvi szoboregyüttesét, Márkos András székelykeresztúri Petőfijét, a gyergyószárhegyi szoborpark néhány ténylegesen kiemelkedő alkotását, vagy a jelenben Hunyadi László, Bodó Levente, Székely József, Burján Gál Emil munkáit. Csíkszereda nem foglal el tekintélyes helyet a köztéri szobrok lelőhelyeinek lajstromán. (Elkészült viszont Nagy Ödön alkotása, Gál Sándor honvédezredes mellszobra; felállították Vetró Andrásnak Zsögödi Nagy Imrét mintázó szobrát, s a közelmúltban Nagy Ödön és Ercsei Ferenc közös művét, Petőfi Sándor mellszobrát.) És milyen köztéri szobrok vannak még Csíkszeredában? A Felszabadító román katona emlékszobor (Marius Butunoiu alkotása), a Mikó-vár előtt a Petőfi- (Szobotka András műve) és Balcescu-szobor (Doru Popovici műve), a Jégpalota előtti Hokizók (Tőrös Gábor alkotása), Bodó Levente Márton Áron-mellszobra, Nagy Ödönnek egy térplasztikája. - Szatmári hangsúlyozta, hogy a köztéri szobrászat megakadt valahol negyven-ötven évvel ezelőtt. Szobrokat erdélyi magyar művészektől alig (vagy egyáltalán nem) rendelt a közület, s ha 1990-től a tiltás oka megszűnt, a közigazgatási intézmények vagy az ún. civil szférához tartozó közületek, egyesületek, alapítványok stb. elsősorban emlékszobrokat rendelnek a szobrászoktól, ezeket is hagyományos formában, kívánják. - Ideje lenne a képzőművészet működéséhez és kibontakozásához nélkülözhetetlen stratégiát megtervezni. Kezdetben az ezen a vidéken élő/tevékenykedő alkotók munkásságát kellene bemutatni (katalógusok, tanulmánykötetek, bibliográfiák készítése, vándorkiállítások szervezése). Közületi támogatással kell feltárni a vidékről elszármazott jeles képzőművészek életműveit. Szatmári kifejtette, hogy szükséges az előttünk járó alkotók habitusának, képzőművészeti attitűdjének a megismerése, "hiszen csak akkor számolhatunk biztos jövővel, ha múltunkat ismerjük és megbecsüljük. Ideje volna már elkészíteni az erdélyi képzőművészeti lexikont, melyben a székelyföldi alkotóknak élenjáró szerep jutna." /Szatmári László: Vidékünk képzőművészetének szubjektív megközelítése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ A Székelyföld 2000 konferencián elhangzott előadás rövidített változata"

A Nagykároly és Vidéke hetilap ápr. 5-i száma interjút közölt a nagykárolyi Rekettye Együttes művészeti vezetőjével, Maier Rajmonddal. A Perspektíva /a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja/ április 3-i és 11-i számához mellékeltek egy tartalmas ismertető füzetet is: Kolozsvári Magyar Diákszövetség: 10 év (1999-2000). A Közgazdász Fórum /Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye/ márciusi száma folytatta Az erdélyi magyar nyelvű közgazdasági oktatás történetéből című sorozatot. A Közoktatás, a romániai magyar pedagógusok lapja áprilisi számában a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség beszámolt tíz éves tevékenységéről, illetve a következő időszakra szóló munkatervéről. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

A román Tanügyminisztérium 70 millió dolláros kölcsönt kapott a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Banktól, 14 millióst az Európa Tanács Fejlesztési Alapjától , a kormánytól pedig 46 millió dollár értékben. Az összeg egy részét a felújítási program keretében kívánja felhasználni. /Iskolák felújítása - jórészt külföldi kölcsönből. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 21./