Folynak az RMDSZ-előválasztások és jelöltállítások. Ápr. 17-én ülésezett az RMDSZ Fehér megyei Választmánya Nagyenyeden. A megyei tanácsoslista sorrendje a következőképpen alakult: Brendus Gyula, Köble Csaba, Cseterás János Bakó Botond. - A Csíki területi szervezetben a megyei tanácsosjelöltek kijelölésére lebonyolított előválasztások nyomán kialakult tanácsosi lista a következő: Zsombori Vilmos (10331 szavazat), Borbély Ernő (9732), Beder Tibor (9223), Papp Kincses Emese (8168), Gergely Matyás (7696), Mátéffy Győző (7414), Csillag Géza (5666), Borboly Csaba (5471), Deáky Tibor (5285), Rafain Zoltán (5008), Ábrahám István (5002), Hegyi István (4656), Kedves Imre (4540), Ördög Imre (4363), Eigel Tibor (4137), Gálfi Nándor (3986), Ilyés Ildikó (3939), Szász István (3792), Lukács Vilmos (3791), Fazakas Imre (3695), Vitos László (3331), Bencze Tibor (3300), Lukács Antal (3171), Albert Homonnai Márton (2892), Csutak István (2754), Biederman Attila (2561), Bálint Gábor (2439), Molnár József (2346), Farkas László Dezső (2218), Simon Repolski Péter (2079). - Ápr. 16-án előválasztást tartottak Sarmaságon és Kárászteleken. Sarmaságon az RMDSZ polgármester jelöltje Keresztes Zoltán lett (a szavazatok 63%-ával), Kárászteleken az RMDSZ polgármester-jelöltje Faluvégi Ferenc. /Folynak az előválasztások és jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 18. - 1704. sz./

"Nagyon naiv az, aki elhitte, hogy a Kárpátok lejtőin egy-két év alatt megszűnik a szélsőnacionalizmus, hogy a többség végre hajlandó lesz lehajolni a kisebbség felé, állapította meg Ujj János. Amikor szükséges, azonnal elő lehetett húzni a még most is biztos győztes (vörösre vagy zöldre festett) adu ászt, rá lehet mutatni a kisebbségre, hogy ő az oka az ország leromlásának. "Következnek a választások, s most egyre többször hallhatjuk azt a visszautasítást, hogy most éppen azért nem esedékes jogos követelésünk teljesítése, mert az veszélyeztetné a különben demokratikus koalíció választási győzelmét. Csakhogy négy év alatt sohasem volt aktuális a magyar nyelvű állami egyetem létrehozása, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, az önálló iskolahálózatunk ügye." Az újságíró feltette a kérdést: négy év alatt mit tettek a szélsőnacionalizmus ellen? Adrian Nastase, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja alelnöke halódó, szomorú pártnak nevezte az RMDSZ-t, annak ellenére, hogy az a közvélemény-kutatás alapján még most is a magyar szavazópolgárok 96 százalékának a bizalmát élvezi. Ion Iliescu volt államelnök pedig nem a fasisztoid ideológiát valló pártokat nevezte szélsőségesnek, hanem az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egyes köreit. Éppen most vonulnak fel a sepsiszentgyörgyi románok egyházi zászlók alatt, papjaik kíséretében, azt követelve, hogy a betelepítések, az erőszakos romanizálás ellenére is még mindig 75 százalékban magyar többségű megyében csak egyetlen hivatalos nyelvet ismerjenek el a helyi közigazgatásban, a románt. /Ujj János: Megkezdődött! = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./"

"Ápr. 15-én a kolozsvári Állami Magyar Opera termében zajlott le a magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója, melyet a Romániai Magyar Dalosszövetség szervezett. Arany fokozattal minősítették a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Szkóláját, a kolozsvári Református Kollégium vegyes karát, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum vegyes karát, a gyulafehérvári Gróf Mailáth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium fiú kórusát és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző leánykarát. Ezüst fokozattal tüntették ki a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium vegyes karát, bronz fokozatot nyert a kolozsvári Apáczai Csere János Tanítóképző leány kara, a kolozsvári Unitárius Kollégium vegyes kara, a székelyudvarhelyi Református Kollégium "Collegium Musicum" vegyes kara, valamint a marosvásárhelyi Református Kollégium vegyes kara. /Kulcsár Gabriella: Magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

A millennium alkalmából nagyszabású nemzetközi diákvetélkedőt rendeztek ápr. 15-én Mátészalkán. A helybeli líceumok, környékbeli oktatási intézmények diákjainak, valamint mohácsi és nagykárolyi tanulók részvételével lebonyolított versenyen a Nagykárolyi Elméleti Líceum tanulói sikeresen szerepeltek, színjátszó csoportjuk első lett, a matematikaversenyen egyik diákjuk, Balogh Szabolcs volt az első. /Szomszédolás. Nagykárolyi diákok Mátészalkán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 18./

"Tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy állami alapból székháza legyen Marosludas magyarságának. A helyi, román többségű önkormányzat 1997-ben megszavazta az RMDSZ-nek járó székházat, de a polgármester és a prefektus három évig késleltette a határozat megvalósítását. Ez idő alatt Ambrus Vilmos marosludasi főesperes jóvoltából egy kisteremben talált hajlékra az RMDSZ. Ápr. 15-én végre eljött a ház ünnepélyes felavatása. Andrássy Árpád területi RMDSZ-elnök felidézte a székház kálváriáját. Major István marosludasi tanácsos kifogásolta az RMDSZ országos vezetőségének hozzáállását a Magyar Ház ügyéhez. "Órákig előszobáztunk Kolozsváron és senki sem fogadott. Önerőből rendeztük be az épületet, ennek ellenére meghívtuk a szervezet országos vezetőit, ám még csak választáviratra sem méltattak!" /Szucher Ervin: Tíz évet vártak a Magyar Ház felavatására. Önerőből berendezett székház. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./"

Megjelent a Szövétnek /Arad/ folyóirat áprilisi száma, melyben Ujj János feltette a kérdést: Tőlünk ki kér bocsánatot? Csergő Ervin minorita atya szentföldi útjáról, a központi római katolikus plébánia további sorsáról számolt be. Egy kiadatlan aradi regényből közöltek részletet: Prohászka Elvira (1901-1982) Mátyás Anna - Rövidáru című munkáját. /Réhon József: Megjelent a Szövétnek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

"Gub Jenő tanár harmadik könyve /Sóvidéki etnozoológia/ jelent meg a korondi Firtos Művelődési Egylet Hazanéző Könyvek sorozatában, ez folytatása az előző kettőnek /Erdő-mező növényei a Sóvidéken és Erdő-mező állatai a Sóvidéken/. Az etnozoológia lényege: megismerni az emberekkel együtt élő állatokat, a hozzájuk kapcsolódó hiedelmeket és a megtartásukért alkalmazott praktikákat. "A sóvidéki ember az állatait mindig különös gonddal nevelte, az állattartás, állatszeretet, gondosság sokszor jelentősebb, nagyobb érték volt, mint a családban agyermek" - írta a szerző a bevezetőben. Gub Jenő szovátai tanár három évtizedes gyűjtőmunkájának eredményét adta közre. "A népi természetismeret sajnos a néprajz mostoha gyermeke, annak a perifériájára szorult, ami abból is adódhat, hogy az etnobiológia művelőjének legalább három tudományágban (növény- és állattan, etnológia, nyelvészet) jártasnak kell lennie" - vallja a szerző. /Megyeri Tamás Róbert: Sóvidéki etnozoológia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 18./"

Sepsiszentgyörgyön tartották meg az első ízben megrendezett Kriza János Országos Balladamondó Versenyt. Az április 13-15-e között zajló versenyt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Mikes Kelemen Kulturális Egyesület Könyvtári Szakosztálya szervezte. A bírálóbizottságnak nem volt könnyű dolga. A két első díj, a szászrégeni Berekméri Hubát, valamint a kézdivásárhelyi Salamon Bíborkát illette. A különböző megyéket 30 diák képviselte. /(Klárik Attila): Az első országos magyar balladamondó verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos hivatalának legnagyobb tervei között három szobor felállítását említette: a Gellérthegy oldalában Szent István-szobor készül, s Esztergomban is az államalapító alakját faragja márványba Melocco Miklós. A győri székesegyház elé egy Madonna-dombormű kerül, ez Szervátius Tibor alkotása. A kormánybiztosi hivatal által kiadott program szerint csak Szent Istvánról ötvenöt köztéri alkotás emlékezik majd, de készül szobor Szent Lászlóról, Géza fejedelemről, Szent Gellértről, Pázmány Péterről, Kálvinról, Mindszentyről, Szent Margitról, Kossuthról, Tinódi Lantos Sebestyénről, Vörösmartyról, IV. Lászlóról, Klebelsberg Kunóról és Antall Józsefről is. A kormány több, mint húszmilliárdot költ a millenniumi rendezvényeire. /Ötvenöt Szent István szobor és emlékmű épül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

A Pécsi Ipari Vásárt Kolozsváron először 1992-ben tartották meg, jelentős magyar részvétellel. A kolozsvári kiállítás a legnagyobb állami támogatást kapja Magyarország részéről. Érthetetlen Kolozsvár vezetőségének barátságtalan magatartása, amely nagyon sok magyar vállalkozót arra késztet, hogy távol tartsa magát a kiállítástól. A mostani kiállítás április 14-én nyílt meg. Az érdeklődők április 14-18 között tekinthetik meg a VII. Nemzetközi Közép-Kelet-Európai Fogyasztási Cikkek Vásárát. /Csomafáy Ferenc: Megnyílt a Pécsi Ipari Vásár Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Ápr. 15-én az építkezést támogató amerikai baptistáknak a jelenlétében ünnepélyes keretek között adták használatba az Aradi Baptista Teológiai Líceum saját épületét. Mindössze két év alatt épült fel az új líceum. Az Aradi Baptista Líceum tíz éve indult, de saját épület híján eddig a Goldis Líceumban talált ideiglenes otthonra. Ugyanakkor a Mikelakán állami és helyi költségvetésből épülő iskola a hiányzó anyagiak miatt még mindig "félkész" állapotban áll /Mindössze két év alatt épült fel Aradon. A baptista líceum új épülete. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

"A Kárpát-medence televíziós szakembereinek továbbképzésére mesterkurzust tart az e célra létrejött Dunaversitas Egyesület. Az egyesületet életre hívó 18 neves alapító közül Sára Sándor, a Duna TV elnöke, egyben a Dunaversitas Egyesület vezetője mellett Szabó Magda író, Törőcsik Mari színművész, Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Dobos László író, a Magyarok Világszövetségének régióelnöke is megjelent a sajtótájékoztatón. Sára Sándor beszámolt arról, hogy a Dunaversitas március végén tartotta meg első négynapos összejövetelét Budapesten, amelyen a Duna Televízió 21 határon túli és hazai tudósítója vett részt. Közülük választják ki hamarosan pályázati úton azt a 10-12 szakembert, akiket a félév során filmes személyiségek, képzőművészek, nyelvészek, társadalomtudósok oktatnak majd a televíziózás szakmai és etikai ismereteire. Olyan szakembereket szeretnének kiválasztani, akik még "nincsenek megfertőzve a kozmopolita gondolkodásmóddal". A tanfolyam résztvevőit a tervek szerint hat alkalommal, minden második hónapban négy-négy napig tartó továbbképzésre hívják a magyar fővárosba. Sára Sándor jelezte azt is, hogy bejegyezték az ugyancsak a Duna TV kezdeményezésére megalakuló kárpát-medencei hírhálózatot is. /Dunaversitas - képzés a Duna Televízióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

Az erdélyi magyar magánegyetem létrehozására alakult Sapientia Alapítvány ökumenikus körlevélben kéri a történelmi magyar egyházak gyülekezeteit, hogy a június 11-i perselypénzt szánják a kezdeményezés megvalósítására. A felhívást ápr. 18-án Budapesten tartott sajtótájékoztatón tették közzé. Jelen volt Tőkés László püspök, Németh Zsolt politikai államtitkár, valamint Hámori József korábbi kulturális miniszter, a leendő erdélyi magyar magánegyetem programtanácsának elnöke is. Tőkés László hangsúlyozta az anyanyelven történő egyetemi oktatás fontosságát, mint az erdélyi magyarság megmaradásának és fennmaradásának, az értelmiség megtartásának, illetve elvándorlása lelassításának egyik legfontosabb feltételét. Egy felmérésre hivatkozva közölte, hogy összességében több mint ezer erdélyi származású egyetemi oktató él szétszórva Magyarországon és a nagyvilágban. Németh Zsolt elmondta, hogy az erdélyi magyarság mára látványos hátrányba került: a romániai átlaghoz viszonyítva 25 ezer magyarnak kellene felsőfokú oktatásban részesülnie, ezzel szemben csak 15 ezer magyar hallgató van Romániában, akiknek csak az egyharmada tanul anyanyelvén is. Az államtitkár tájékoztatása szerint az erdélyi magyar magánegyetem létrehozása nem jelenti azt, hogy az RMDSZ és a magyar külpolitika lemondott volna a romániai állami magyar egyetemről. Németh Zsolt emlékezhetett arra, hogy a magyar kormány ebben az évben kétmilliárd forinttal támogatja az erdélyi magyar felsőoktatást. Kilátásba helyezte, hogy a magyar költségvetésben az elkövetkezendő években is rendelkezésre állhat ez, vagy ennél magasabb összeg erre a célra. Hámori József, a leendő egyetem programtanácsának elnöke jelezte, hogy a magyar kormány által juttatott kétmilliárd forintot - pályázati formában - beruházásokra fordítják majd. Elmondta, hogy szükség lenne egyebek mellett informatikai hálózatra, kollégiumépítésre és könyvtárfejlesztésre. Hozzátette, hogy a konkrét javaslatokat szeretnék már a jövő hónapban megvitatni. /Gyűjtést kezdeményeznek egyházfőink az erdélyi magyar magánegyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete küldötteinek tanácsa (MKT) ápr. 19-én dönt a szervezet kolozsvári polgármester-jelöltjének személye felől, és véglegesíti városi tanácsosjelöltjeinek listáját. Az önálló polgármester-jelölt indításának mozgósító hatása lehet a magyar szavazók körében, és az RMDSZ idén sokkal eredményesebben szerepelhet a helyhatósági választásokon, mint 1996-ban. Mint ismeretes, 1996-ban Kolozsváron 256 858 személy rendelkezett szavazati joggal, ezzel 173 883-an éltek, a részvételi arány 67, 70 százalék volt. A kolozsvári magyarság esetében a lehetséges 56 118 szavazóból csupán 26 710-en adták le voksukat, a magyarság részvételi aránya alig 47, 6 százalék volt. Ennek következtében az RMDSZ a lehetséges nyolc, kilenc tanácsosi mandátum helyett csupán hatot szerezhetett meg. Bitay Leventét, a megyei szervezet ügyvezető elnöke kifejtette, hogy Kolozsvár a "legbetegebb" település a megyében. Vidéken valamennyire fel tudták rázni a lakosságot, Kolozsváron azonban Gheorghe Funar nyomasztó légkört teremtett az utóbbi nyolc évben, amelynek a hatását igazán most érzik. Az emberek többsége szerint a helyzet úgysem változik meg. A statisztikák azonban világosan mutatják, ha 1996-ban nagyobb arányban mentek volna el a magyarok is szavazni, akkor Gheorghe Funar egészen biztosan nem került volna ki győztesen az első fordulóban. - Pálffy Zoltán, a megyei kampánystáb tagja elmondta, hogy nem mindenütt értik meg a helyhatósági választások rendkívüli fontosságát. /Ma döntenek a polgármester-jelöltünkről. Mozgósító erejében bíznak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"

Ápr. 18-án háromnapos bemutatkozó látogatásra Székelyudvarhelyre indult a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciójának delegációja, amely korábban már Prágában, Eszéken és Zágrábban is járt, a képviselőcsoport regionális bemutatkozó programjának részeként. A küldöttséget ápr. 19-én fogadja Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára ugyanaznap előadást tart a Városházán helyi kamarai tagoknak, magánvállalkozóknak a vállalkozás és az infrastruktúra fejlesztéséről. Horváth Zsolt, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a kormány társadalompolitikai céljait ismerteti iskolák, valamint egészségügyi és szociális intézmények vezetőivel. /Fidesz-frakció bemutatkozó látogatása Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

"Ápr. 15-én Nagyváradon tartották meg A romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón című rendezvénysorozat második szakaszát Kisebbségi oktatáspolitika Romániában címmel. A megnyitón üdvözlő beszédet mondott Tőkés László református püspök és Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke. Nagy F. István A romániai magyar közoktatás az ezredfordulón címmel tartott előadást, ismertette az 1998-1999 tanév beiskolázási adatait. A magyar nyelvű állami felsőoktatás esélyeiről szólva Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, hogy a Petőfi-Schiller Egyetem megvalósítható. Ez az új egyetem egyelőre nem befolyásolná a magyar nyelvű oktatást a Babes-Bolyain. Alaposan át kell gondolni a Babes-Bolyai, a Petőfi-Schiller és az alapítványi egyetem céljait és távlati stratégiáit. Tonk Sándor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke Szándékok és lehetőségek az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében: a Sapientia Alapítvány címmel tartott előadást. Az alapítvány bejegyzése a Kolozsvári Törvényszék 2000. március 16-án hozott határozatával megtörtént. Április 14-én tartották meg a Kuratórium alakuló ülését és a korábbi megbeszélések alapján elkészítették azt a pályázat-tervezetet, melyet az elkövetkező napokban az Alapítvány közzétesz. A romániai magyar közvéleményben az egyetem kérdésében két álláspont ütközik össze. Az első az egyedüli járható útnak az egykori Bolyai Egyetem restaurációját tekinti, a második szerint élnie kell minden lehetőséggel, amely az anyanyelvű egyetemi oktatás bővítését segíti elő. A Sapientia Alapítvány távlati célként a teljes struktúrájú magyar universitás létrehozását tekinti. "Nem szabad azonosítani a magyar tannyelvű egyetemi oktatást a magyar egyetemmel."- mondta Tonk Sándor. Kötő József oktatási államtitkár a romániai magyar oktatás kormányzati szemszögéből vizsgálta meg a témát, végül Ríz Ádám, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkársága főosztályvezetője Magyar oktatáspolitika a határokon túl címmel tartott előadásában hangsúlyozta az akkreditálás fontosságát. /Józsa Tímea: Kisebbségi oktatáspolitika Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./"

A csángók helyzetének javítása 1990 óta az RMDSZ minden fontosabb dokumentumában célként jelent meg, kezdve az 1990. január 13-án Marosvásárhelyen megtartott küldöttgyűlésen elfogadott szándéknyilatkozattól. 1990. okt. 20-án megalakult a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. 1992-93-ban Feer Ecaterina /Fehér Katalin/ és Perca Mihály kísérletet tett a fakultatív magyarnyelv-oktatás elindítására, de szembesültek a hatóságok ellenséges magatartásával. Bákóban létrejött a Bákó Megyei Csángószervezet is és 1995. márc. 25-én már Bákóban készítették elő a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közgyűlését. A közgyűlést 1995. ápr. 29-re Klézsére tervezték, de megtartását megakadályozta a nacionalista jelszavakkal felizgatott és az RMDSZ ellen felbujtott csoport tettleges, agresszív fellépése. Az RMDSZ 1995 május 3-án interpellált az országos csángó- és magyarellenes hangulatkeltés ellen. 1996 nyarán ismét előtérbe került a magyar oktatás kérdése, melyet klézsei szülők kértek, de 14 hónapig nem kaptak választ. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a minisztériumhoz fordult, Szilágyi Zsolt képviselő Andrei Marga miniszterhez intézett interpellációt. 1997 júliusában az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos néprajzi kutatók tanulmányaira támaszkodva, intézménytelepítési tervet készített a csángóvidék számára. 1997. novemberében a Yehudi Menuhin Alapítvány meghívására Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke Brüsszelben részt vett az Európai Kultúrák Tanácsának rendezvényein, és bemutatta a moldvai csángó-magyarok helyzetét, problémáit. 1999. márc. 6-án a Reform Tömörülés második kongresszusa indítványozta, hogy az RMDSZ és a magyar kormány közösség-rehabilitációs program keretében támogassa és segítse a moldvai magyarokat. 1999. szept. 26-án a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének választmányi ülésén szorgalmazták a klézsei és a pusztinai csángóház létrehozását, az RMDSZ segítségével. 2000 márciusában Németh Zsolt külügyi államtitkár meglátogatta Klézsét és Bákóban találkozott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel. /AZ RMDSZ megalakulása óta törekszik a moldvai csángók helyzetének javítására. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

Pankotán járt az RMDSZ Arad megyei szervezetének két elnökségi tagja, Hosszu Zoltán gazdasági és Tóth László ügyvezető alelnök. Állítólag tíz éve nem gyűltek össze RMDSZ-gyűlésre ennyien. Valamennyien akarják a változást. A több mint 30 résztvevő láttán Hip János alapító elnök meg is jegyezte: 1989 óta ennyien nem jöttek össze RMDSZ-gyűlésre, az 1989. december 27-én 239 taggal létrejött szervezet mára szinte egytagúvá zsugorodott. Hip János elnök visszatekintett az elmúlt évekre, beszámolójából kirajzolódtak a leépülés elemei. Eleinte a város szülötte, Csiky Gergely emlékére különféle összejöveteleket szerveztek, majd lassan minden elmaradt. A városnak nincs kultúrotthona, az egykori moziteremben lehetne megtartani a különféle összejöveteleket ­ ha igény lenne rájuk. Csakhogy nincs igény, már az anyanyelvű oktatásra sem. 1989 után létrehoztak egy magyar nyelvű óvodai csoportot több mint 20 gyerekkel. Évekig működött is, majd leváltották az óvónőt, akit pedig a helyébe küldtek, egy hétig itt volt, egy hétig nem. A bizonytalanság miatt megszűnt a magyar óvoda. Hasonló helyzetben van a helybeli összevont magyar nyelvű elemi, ahova három évvel ezelőtt közel 30-an jártak, tavaly még 17-en, ebben a tanévben pedig öten, a négy osztályba. A tizenhéttagú városi tanácsban egy ember képviseli a magyarság érdekeit. Eddig valamennyi, a magyarság érdekeit is szolgáló eddigi javaslatát leszavazták. A vitaesten kiderült, hogy sok olyan szülő van Pankotán, akik szeretnék, ha gyermekük magyarul is megtanulna írni, olvasni. Jobb híján erre a fakultatív oktatás lenne a legmegfelelőbb. Az ülésen megválasztották meg az új RMDSZ-elnökséget, elnöke Pettenkoffer Pál, alelnök Hip János lett. /Balta János: Tisztújítás, újraélesztés Pankotán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

"Molnos Lajos önkormányzati képviselő, volt megyei RMDSZ-elnök rágalom vádjával büntető feljelentést tette Gheorghe Funar polgármester ellen. Ápr. 6-án ugyanis Gheorghe Funar azt állította a Tele 7 ABC tévéadóban, hogy "Molnos Lajos úr, volt megyei RMDSZ-elnök, városi tanácsos rám szavazott a helyhatósági választásokon és azt mondta, hogy továbbra is rám voksol". A keresetben Molnos kifejti: az állítás nem fedi a valóságot. Emiatt - írja Molnos - párttársai és a választói lebecsülik. "Több választó felkeresett és elmondta, hogy rám szavazott, tudva, hogy az ők érdekeiket képviselem, amelyek ellentétesek a polgármesterével". Hozzáteszi: mivel a polgármester a választások közeledtével tette kijelentését, rontotta hitelét és lejáratta becsületét a választók előtt. Molnos 50 millió lejes erkölcsi kártérítést kért. /Molnos beperelte a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"

Az RMDSZ csúcsvezetésétől szeretne egyértelmű álláspontot kicsikarni Veress Dávid, ezért "Bardóczy Csabáért, Önmagunkért" feliratú táblával ápr. 18-án egyórás nyilvános tiltakozást tartott Csíkszereda főterén. Tiltakozott amiatt, hogy "magyar érdekképviseleti szervezetünk egyre több bátor sorstársunkat áldozza fel". Veress Dávid szerint "Bardóczy Csaba ügye, pere a mi ügyünk, a mi perünk is. Az ellene folyó hatalmi hajsza, amelyet az RMDSZ felső vezetése "mosom kezeimet" pilátusi magatartással is bátorít, része az újkori, az 1990 óta tartó megfélemlítő, ellehetetlenítő hadjáratnak, a központból irányított pszichológiai hadviselésnek" - írta Veress Dávid nyilatkozatában. /Kiállás Bardóczyért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

1991 óta az Erdélyi Kárpát Egyesület évente szervez vándortábort Erdély különböző pontjain, idén a szatmári alosztály látja vendégül a hazai és külföldi természetjárókat. Évről évre nő a népszerűsége a tábornak, az idén a környező országok mellett még Hollandiából is várnak ide vendégeket és több száz részvevőre számítanak. A tábort augusztus 2 és 6 között a Kőhát-hegységben, a Nagytálna völgyében lévő Luna-forrás mellett kívánják megrendezni. A gyalogtúrák mellett fotókiállítás és diavetítés is szerepel a programban, esténként néptánc, zenehallgatás és vetélkedők közül válogathatnak azok, akik nem fáradtak el a gyaloglásban. Ami az utóbbi táborok alkalmával még nem volt: szabadtéri színházi előadást és tájfutóversenyt is terveznek. A szervező szatmáriak alapítványoknál pályáztak, de még nem kaptak választ. Egyedül a kolozsvári katolikus egyház adott erre a célra egymillió lejt. /Bodnár Gyöngyi: Szatmár megyében rendezik meg a IX. EKE Vándortábort. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 19./

Ápr. 18-án rendkívüli kormányülésen döntöttek arról, hogy 2,5 millió nyugdíjas 20-30 százalékkal több pénzt fog kapni. Az emelésre a nyugdíjba vonulás időpontjától függően több ütemben, májustól októberig fog sor kerülni, és csak az 1997-ig nyugdíjba vonulókra lesz érvényes. Az emeléshez szükséges pénzből 2500 milliárd lejt az idei költségvetésből, 700 milliárd lejt pedig más forrásokból fognak előteremteni. /Nyugdíjemelés szakaszonként. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

1990. január 25-én a csíkszeredai 11-es Általános Iskolából kiváltak a magyar osztályok és magyar tannyelvű iskolát hoztak létre, amely felvette József Attila Általános Iskola nevet. Ez év április 10-14-e között ünnepelte az iskolája fennállásának 10. évfordulóját. Az iskola évkönyvében Borbáth Erzsébet nyugdíjas igazgatónő beszámolt a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvi alapképzésének tapasztalatairól, ugyanis 1990. szeptemberétől 34 csángó gyerek tanult magyarul az iskolában. Szakmailag, pedagógiailag a legnagyobb gondot a felzárkóztatásuk, nyelvi beilleszkedési nehézségeik kezelése okozta. A kollégiumi költségeket kezdetben a katolikus egyház biztosította, majd a Domokos Pál Péter Alapítvány pályázatok, segélykérő levelek által, 1993-tól az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány ajánlotta fel szerződéssel a tulajdonában levő Márton Áron Kollégiumot. A sok évi önzetlen munka után a József Attila Általános Iskola pedagógusai rádöbbentek arra, hogy munkájuk eredménye a Csángóföldön nem gyümölcsözik, a tanulók közül nagyon kevesen találtak munkahelyet, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben végzett moldvai csángó tanítónők is Székelyföldön helyezkedtek el, hiszen otthon nem tarthattak magyar nyelvű órákat. Népszerűsítés hiányában 1998. szeptember 1-jétől már nem indult képzés magyar nyelven a csángó gyerekek számára, ám az itt végzett tanulók nagy része magyar nyelven folytatta tanulmányait középiskolákban, hazai és magyarországi egyetemeken. Veress Emőke igazgatónő elmondta, hogy az 1999/2000-es tanévtől új módszerrel működő, Step by Step osztályt is indítottak. /Hátsekné Kovács Kinga: Egy iskola, amely nem tér ki a kor kihívásai elől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Silló Attila, a Csíkcsicsói Ifjúsági Szervezet elnöke az EMKE vezetőségéhez írt nyílt levelében kifogásolta, hogy meghirdetett márciusi pályázatra beküldött anyagukat a posta visszaszállította azzal az indokkal, hogy az EMKE postafiókjára érkezett csomagért tíz nap alatt nem jelentkezett senki. Csíkcsicsón februárban alakult az ifjúsági szervezet, szeretnék létrehozni a felcsíki kisrégió Hagyományőrző Múzeumát. Ezt tartalmazta pályázatuk. /Silló Attila, a Csíkcsicsói Ifjúsági Szervezet elnöke: Nyílt levél az EMKE vezetőségéhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

Székelyudvarhelyen Dénes Attila szociológus, aki a budapesti Jelenkutató Intézet megbízásából készített közvélemény-kutatást a városban, ismertette az eredményeket. A megkérdezettek zöme az országos életszínvonalnál jobbnak tartja az udvarhelyit, a helybeliek optimizmusa a kutató szerint kétszer nagyobb az országos átlagnál. A nők borúlátóbbak, mint a férfiak. A polgárosodás megrekedt, a lakosság 10 százalékának segélyre volna szüksége megélhetéséhez. 51,8 százaléknak keresete élelemre és lakásfenntartásra elég csupán, 23,2 százaléknak egyéb olcsóbb termékre is futja, 14 százaléknak nincs megélhetési gondja és 1,1 százaléknak mindenre telik. A 18-25 év közötti fiatalok derűlátók, szerintük javulni fog az életminőség. Rangsorolták a helyi intézményeket bizalom szempontjából. A megkérdezettek 78,1 százaléka az egyházakban bízik legjobban, azokat követi a polgármesteri hivatal (67,7%), az önkormányzat (65,5%), az RMDSZ (62,7%), majd elenyésző százalékokkal következnek: rendőrség, igazságszolgáltatás, titkosszolgálat, állami vállalatok A helyhatósági választásokkal kapcsolatban: a megkérdezettek 73,4 százaléka elmenne szavazni, 20,7 százaléka nem menne, 4,8 százalék nem tudja és 1,1% nem válaszolt. A válaszadók 75%-a a jelenlegi polgármesterre, Szász Jenőre szavazna. /A fiatalok bíznak az életminőség javulásában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

Ápr. 20-án Temes megye Kormánybiztosi Hivatala a román­magyar határon átívelő együttműködés fejlesztéséről rendez vitanapot. Megvitatják azt a tanulmánytervezet, melyet a Freedom House Amerikai Alapítvány és az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége is támogat. A vita központi témája: a gazdasági és humán erők kapcsolatának, együttműködése fejlesztésének útkeresése az övezetben. A célkitűzésének megvalósításában Románia, Magyarország és Szlovákia kis- és középvállalkozói érintettek /Véleménycsere a határon átnyúló együttműködésről. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Boros Zoltán, a Román Rádiótársaság Igazgatótanácsának a tagja tárgyalást kezdeményezett a közszolgálati intézmény vezetőivel, a rádió területi stúdióiban dolgozó magyar szerkesztők által felvetett kérdésekről. A tárgyalás eredménye: mégsem veszítenek hatósugarukból a területi rádióstúdiók. Az eredeti döntést /hogy a területi stúdiók nagyerejű középhullámú frekvenciáit más, központi adásoknak adnák oda és helyette jó hangminőségű, sztereó, de kishatósugarú URH sávot kapnának/ módosították. Eszerint ez a műszaki változás csak abban az esetben jöhet létre, ha lehetőség lesz (több URH sugárzó összekapcsolásával) ugyanakkora területet lefedni, mint eddig. Megállapodtak tovább a következőkről: hivatalos elnöki határozattal fogják ezután kinevezni a kisebbségi nyelveken sugárzó műsorok vezetőjét, aki a stúdió igazgató bizottságának teljes jogú tagja. A továbbképzést szolgáló Rádió Egyetemnek külön magyar csoportja lesz, amely Marosvásárhelyen fog működni. A Román Rádió vezetősége nem zárkózik el az elől, hogy a helyhatósági választások kampánya ne csak románul, hanem a magyar adásokon belül magyarul is szóljon ott, ahol erre az Országos Audiovizuális Tanács által meghatározott időzónában lehetőség van. /MÚRE Audiovizuális Kollégiumának közleménye. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Ápr. 20-án stúdió-bemutató lesz Szatmárnémetiben: a Harag György Társulat három fiatal színésze a szintén fiatal magyarországi szerző, Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című komédiáját adja elő Tóth-Páll Miklós rendezésében. Tóth-Páll Miklós kifejtette: ez a darab igazolja, hogy ideológia-mentesen is lehet mély gondolatokat közölni. /Ágopcsa Marianna: Stúdió-bemutató: Sóska, sültkrumpli. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 19./

Korondon a régi iskolában megnyílt Szász Erzsébet naiv festészeti és kisplasztika kiállítása. /Szász Erzsébet kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

Az ezeréves magyar államiság alkalmából a washingtoni magyar nagykövetség szervezte eseménysorozat részeként ápr. 15-én a patinás Georgetown Egyetemen - magyar és amerikai neves szakemberek részvételével - történészkonferenciát tartottak, amelyen a magyar távolabbi és közeli múlt egyes kiemelten fontos időszakait áttekintő előadások hangzottak el. A beszélgetést Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet vezette. Veszprémy László hadtörténész (Közép-európai Egyetem) az államalapítás körülményeiről, Ágoston Gábor (Georgetown Egyetem) az ottomán hatalom időszakáról, Deák István (Columbia Egyetem) az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról, John Lukacs (Chestnut Hill College) pedig a 20. századról tartott előadást. Az elhangzottakhoz megjegyzéseket fűzött többek közt Szegedy-Maszák Mihály (Indiana Egyetem), Andrzej Kaminsky (Georgetown Egyetem), Charles King (Georgetown Egyetem, Harley D. Balzer (Georgetown Egyetem) és Pók Attila (MTA). A hozzászólások közös gondolata volt, hogy a magyarság, miután egy évezreden át kemény harcokban védte kulturális és politikai önállóságát, a 20. század végére olyan helyzetbe került, hogy saját maga dönthet sorsáról, kiteljesedhetnek nemzeti törekvései. John Lukacs professzor szerint Magyarország helyesebben tenné, ha elsősorban régióbeli szomszédaival - a lengyelekkel, csehekkel, szlovákokkal - törekedne szövetségre, nem a NATO távol eső országaira támaszkodna. /Magyar történészkonferencia a Georgetown Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./