Csíkszeredában okt. 23-án a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége és a Németh Géza Társaság szervezte az 1956-os emlékezést. Sántha Pál Vilmos városi RMDSZ-elnök beszédében elmondta, fontos ismerni a múlt történéseit, hogy megalkothassuk azt a társadalmat, amelyben minden egyén megtalálja a maga helyét és tiltakoznunk kell azok ellen, akik még most is az egyszínűséget hirdetik. Okt. 23-án Csíkcsobotfalva katolikus templomban tartottak megemlékező szentmisét a három csíki ötvenhatos vértanú emlékére. Orbán Istvánt (1900- 1958), Tamás Dezsőt(1901-1958), Tamás Imrét (1911- 1958) 1958 szeptember 1-én végezték ki Arad környékén, és a családtagok ma Csíkszerdában úgy emlékeztek, hogy az áldozatok hamvai még most is valahol a távolban, ismeretlen helyen vannak eltemetve. /(Daczó Dénes): Emlékezők és emlékeztetők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Emil Constantinescu államfő okt. 22-én egynapos látogatásra Kolozsvárra érkezett, a 80 éves román felsőoktatás ünnepi rendezvényeire. Az államfő az Egyetemi Könyvtárba látogatott, ahol felsőfokú intézmények képviselőivel folytatott zárt ajtók mögött megbeszélést. Ezt követően Constantinescu a Babes-Bolyai Tudományegyetemen részt vett a rendezvényen. Ennek keretében Andrei Marga tanügyminiszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Oliviu Pascu, a Iuliu Hatieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, Leon Sorin Muntean, a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem rektora, valamint Alexandru Farcas, a Gheorghe Dima Zeneakadémia rektora a román nyelvű felsőoktatás múltjáról és jelenéről tartott előadást. Emil Constantinescu kifejtette: az erdélyi kultúra feladata a tolerancia szellemének a megteremtése, amely nagymértékben hozzájárulhat Románia európai integrációjához. Délután az államfő meglátogatta a IV. Erdélyi Hadsereget, valamint a válaszúti fogyatékos iskolát kereste fel. Távozása előtt Constantinescu sajtóértekezletet tartott. A közvélemény-kutatásokat kommentálva elmondta: népszerűségének csökkenése nagyrészt a reformfolyamat során bekövetkezett változásoknak tulajdonítható. Szükség van változásra, még ha ez pillanatnyilag nehézségekkel jár is. Az államfő leszögezte: nincs válsághelyzet, a parlament, a kormány, az állam intézményei működőképesek. Az ellenzék nem állt elő olyan javaslatokkal, amelyek alternatívát jelentenének. /Papp Annamária: Constantinescu: az erdélyi kultúra feladata a tolerancia szellemének a megteremtése Szakszervezeti ultimátum az elnöknek: ők már nem érik be üres szavakkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke okt. 22-én az MTI kérdésére válaszolva elmondta, valószínűsíthető, hogy novemberben sor kerül a hivatal által koordinált Magyar Állandó Értekezlet megrendezésére. A rendezvény tematikáját hat szakértői bizottságban készítik elő. A hat szakértői testület - az állampolgársági és önkormányzati, az EU-integrációs, az egészségügyi és szociális, az oktatási, a gazdasági, valamint a kulturális - közül három már megtartotta alakuló ülését, másik három esetében pedig erre még októberben sor kerül. Augusztusban nevezték ki a bizottságok elnökeit, akik az illetékes szaktárcák államtitkárai közül kerültek ki. A bizottsági titkárokat a hivatal jelölte. A szakbizottságok munkájában részt vesznek a hazai és a határon túli parlamenti képviselettel rendelkező magyar pártok, szervezetek delegáltjai, illetve a kormány szakértői. A bizottságok feladata, hogy javaslatokat, jelentéseket készítsen a kormány számára, illetve beszámoljon munkájáról az évente egy-két alkalommal összeülő állandó értekezlet előtt - mondta el Szabó Tibor. /Novemberben magyar-magyar csúcs. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

"Hősként estek áldozatul mindazok, akik Erdélyben-Partiumban valamiféle szervezkedésbe kezdtek, felbuzdulva az október 23-i és azt követő magyarországi eseményeken, és akiket halálra vagy nehéz börtönévekre, kényszermunkára ítélt a román kommunista hatalom. Teljesen vétlen áldozatok pedig azok voltak, akikre minden bizonyíték nélkül, csupán a vád alapján, elrettentésül mértek hasonlóan súlyos büntetést. - méltatta a forradalmat Szilágyi Aladár. Joggal állapíthatta meg: "arányaiban a romániai magyarság körében több áldozata volt a bosszúhadjáratnak, mint a forradalom honában." /Szilágyi Aladár: A mi ötvenhatunk? = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./"

"Az 1956-os forradalmat leverték, akkor következett a megtorlás. Magyarországon 1956 végétõl 1959-ig mintegy 35 ezer ember ellen indult rendõrségi-ügyészségi vizsgálat "politikai bûncselekmények" gyanújával. Huszonhat ezren kerültek bíróság elé. Jogerõsen elítéltek mintegy 22 ezer személyt. 1957- 1960 között körülbelül 13 ezren kerültek hosszabb- rövidebb idõre internáló táborokba. Az '56-os megtorlásokban az eddigi kutatások szerint 1961-ben volt az utolsó kivégzés. 1989 május 10-én a magyar Igazságügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján egy 277-es listát ismertettek a halálra ítéltekrõl. A kutatások eddigi eredményei szerint 350-400-ra tehetõ az 1956-1960 között kivégzettek száma, 280-300-ra becsülik a politikai perekben a forradalomban való részvételért kivégzetteket. Magyarországon kívül a legnagyobb méretû megtorlásra Romániában került sor. Az itteni pártvezetés a forradalmat használta fel a magyar kisebbség megfélemlítésére oly módon is, hogy amit nem tehettek meg 1944-45-ben, azt 1956-ban bepótolták. Börtönbe vetettek ellenzéki román értelmiségieket is. Egy másik csoportba a közös román - magyar fellépés érintettjei tartoztak. Temesváron például többségében román diákok követeltek nagyobb egyetemi szabadságot. Mintegy háromezer hallgatót tartóztattak le, 31-et ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre. A harmadik csoportba a magyar kisebbség, elsõsorban az értelmiség tartozott. 12-15-re tehetõ azoknak a magyaroknak a száma, akiket halálra ítéltek. Romániai magyar kutatók becslése szerint a kínvallatásokba belehalt emberekkel együtt ez a szám az 50-et is meghaladja. - Az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság 1998. október 4-6 között kegyeleti látogatást szervezett Nagyenyedre, Temesvárra és Aradra, ahol a forradalom áldozataira, az elítéltekre emlékeztek. Tófalvi Zoltán tudósításából megtudhattuk: több mint "40 évvel ezelõtt végezték ki az érmihályfalvi csoport két vádlottját, Sass Kálmán lelkészt és dr. Hollós István hadbíró századost. 56 elítéltet összesen 1300 évi büntetéssel sújtottak. Ugyancsak akkor tartóztatták le az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége 77 tagját, illetve a Mózes Árpád evangélikus püspök nevéhez kapcsolt per lelkészeit és teológusait. A román kommunista diktatúra börtöneiben, eddigi adatok szerint 182 római katolikus, 57 református, 11 unitárius és 11 evangélikus lelkipásztor, esperes, püspök raboskodott. Volt, akit a Dunából halásztak ki. Dr. Bogdánffy Szilárd nagyváradi megyéspüspök az ítélet letöltése elõtt a börtönben halt meg. Hiába sikerült megszerezni az exhumálási engedélyt, a szekuritáté nem engedte, hogy a nagyváradi székesegyház kriptájába szállítsák földi maradványait." - 1957-ben kilenc erdélyi magyar értelmiségit súlyos börtönévekre ítéltek: Dobai Istvánt és Varga Lászlót életfogytiglani szigorított börtönre, teljes vagyonelkobzásra, Komáromi Józsefet és Kertész Gábort 25 év kényszermunkára és teljes vagyonelkobzásra, Bereczki Andrást 20, Gazda Ferencet 10, Dobri Jánost 6, László Dezsõt és Nagy Józsefet pedig 5 év kényszermunkára és vagyonelkobzásra ítélték. /Mózes Edith: 1956 emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./"

Kolozsváron Gheorghe Funar felhívása dacára sem történt semmi, leszámítva, hogy egy kocsiból videofelvételt készítettek ismeretlenek. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette, hogy Funar provokációit sem a kormánynak, sem az igazságszolgáltatásnak nem lenne szabad tovább tűrnie. A két ország minél jobb viszonya valóban mind a két félnek egyaránt érdeke. De ez nem jelenti azt, hogy jelentéktelen incidensként kell kezelni például a kolozsvári főkonzulátus elleni provokációt. Kolozsváron nem ez az első provokáció a főkonzulátus ellen. /Mózes Edith: Markó Béla a román és a magyar kormányt bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

Okt. 22-én iskolaalapítókra, -fenntartókra, az iskola mindenkori diákjaira, tanáraira emlékeztek Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium létesítésének 140. évfordulója alkalmából. Gróf Mikó Imre adománya lehetővé tette a háromszéki iskola fennmaradását. 140 gyertyát gyújtottak meg a kollégium ablakaiban, emlékezőül. Megkoszorúzták a Mikó-szobrot és az emléktáblát, megtekintették a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt Mikó-kiállítást, megszemlélték a kollégiumi könyvtárban rendezett iskolatörténeti kiállítást. Emléktáblát lepleztek le, a Vártemplomnál kopjafakoszorúzás következett, este színházi emlékműsor és táncház zárta a megemlékezés napját. /A Székely Mikó Kollégium 140 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24., Fekete Réka: 140 éves a Székely Mikó Kollégium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

Ferenczi István könyve /Besenyő szállások a Nagyszamos - Sajó mentén. Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ tulajdonképpen Beszterce környéke honfoglalás utáni besenyő településeinek szentelt tudományos dolgozat. Tanulmánya 1973-ban készült, több helyen próbálta közölni, sikertelenül. A Ceausescu-rendszer tiltásai miatt senki sem merte vállalni a kiadás kockázatát. A tanulmány a helységnevek, határnevek etimológiai vizsgálatával bizonyítja annak a besenyő településekből álló védelmi láncnak a létezését, amely az Árpád-kori Magyarország északkelet-erdélyi hágóit volt hivatott őrizni. A könyvből fény derül a vidék, de a teljes Árpád-kori Magyarország társadalmi viszonyainak bizonyos vonatkozásaira, a határzónába eső falvak népességi-gazdasági szerkezetére, valamint a besenyőknek mint lovas-harcos határőröknek kiváltságos helyzetére. A hetvenoldalas szöveg fele kommentált könyvészet. A remélhetőleg elkövetkező régészeti feltárások, a nyelvészeti elgondolásokból következtetett feltevéseket végérvényesen tisztázni fogják - írta a szerző. /Németh Júlia: Besenyők a végeken. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Mitruly Miklós könyve /Szóból ért az ember. Népi elbeszélések Krasznáról. Gyűjtötte, sajtó alá rendezte, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta Mitruly Miklós. Erdélyi Gondolat. Székelyudvarhely, 1999/ az élő folklór lejegyzése. Történetei ezért nem férnek bele a katalógusokban szereplő hagyományos epikus sémákba, állapította meg Keszeg Vilmos. Kár, hogy ez három évtized késéssel történt. Ha az anyagban rejlő tanulságok korábban fogalmazódtak volna meg, ma talán a XX. század változásokkal, átalakulásokkal, újításokkal teli népi kultúrájáról is többet tudnánk. /Keszeg Vilmos: Megkésett könyv a folklórról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

"Okt. 22-én Bihar megyei történelemtanárokkal találkozott dr. Lucian Boia professzor, bukaresti egyetemi tanár, európai gondolkodású történész. Számos munkája látott napvilágot Franciaországban, az USA-ban és Romániában. A professzor új szempontból, a mítosz és képzelet látószögéből közelíti meg a történelmet. Boiát sokan elítélik, mert megírta, hogy gyakran mitikussá teszik a történelmi eseményeket és személyiségeket. "Mihai Viteazul személyisége a román nemzeti egység szimbóluma, viszont nem uralkodása idején, hanem a 19. században vált azzá, mert akkor ez volt a cél" - példálózott, hozzátéve, hogy a történésznek kötelessége rámutatni arra, hogyan is keletkezik egy mítosz. "Az az igazi hazafi, aki ma a parlamentben szebben beszél Mihai Viteazul hőstetteiről, vagy az, aki tesz valamit ezért az országért?"- tette fel a kérdést. /Kulcsár Andrea: "Történelem egy volt, bemutatni sokféleképp lehet" = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./"

Megjelent a Partium folyóirat augusztusi száma, a nagyváradi székhelyű Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja VI. évfolyamának 1. száma. Ez az időszakos kiadvány a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség támogatásával, Dukrét Géza szerkesztésében lát napvilágot. Ez az egyedüli honismereti lap e térségben. Öt év alatt tizenhárom szám jelent meg, ezer-ezer példányban. /Nagy Ágnes: Partium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./

Idén okt. 23-án Kárpátalján, Nagyszőlősön adják át a Mocsáry Lajos-díjat. A Mocsáry Lajos-díjban részesített személyiségek: Dr. Burány Béla zentai orvos, nyugalmazott egyetemi tanár, demográfiai munkássága elismeréséül, Kozma József, a huszti Karitász vezetője, a múlt évi árvíz során tanúsított segítő munkájáért, Vizi Ildikó, a kolozsvári Hallássérültek Magyar Tannyelvű Intézetének nyugalmazott igazgatója, a hallássérültek nevelése és oktatása terén kifejtett tevékenysége elismeréseként. /Kiosztják az idei Mocsáry-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./

Okt. 22-én Marosvásárhelyen a megyei RMDSZ-székházban gyûltek össze többen azok közül, akik az 1956-os magyar forradalmat követõen koncepciós perek áldozataiként meghurcoltattak, vagy nehéz börtönéveket szenvedtek. Az '56-os meghívottak: Csorvásy Szabó Gyula, Dénes Dávid, Fülöp G. Dénes, Fülpösi Jenõ, Gráma János, Horváth Ferenc, Joó Sándor, Kacsó Tibor, Kelemen Kálmán, Kun Zsigmond, Miklós István, Molnár Mihály, Nagy Géza, dr. Péter Lóránt, Tatárné Péterfi Irén, Lukács Gergely, Séra István, Sipos János, Szántó János, Varga László, Veress Sándor, Veress Zoltán, Bereczki Gyula, Schuller Jenõ, Szatmári Zoltán, Molnár János, Sárpataki János voltak. Nem tudtak mindannyian megjelenni, de szép számban eljöttek közülük a megemlékezésre. A magyar forradalom miatt elítélt Maros megyei szabadságharcosokat Kincses Elõd megyei elnök köszöntötte. A meghívottak mindegyike sorban felelevenítette tapasztalatait, a veréseket, kínzásokat, megaláztatásokat. Az 56-osok megköszönték az RMDSZ megyei szervezetének a megemlékezést, s örültek, hogy kilenc év után alkalmuk volt összegyûlni és elmondani, mi történt, mert, mint egyikük megjegyezte, eddig senki sem törõdött velük. Visszautasították egyes történészek azon állítását, miszerint 1956-ban Erdélyben nem történt semmi. Szerintük Erdélyben mindenki megtette, amire képes volt. /Mózes Edith: 1956-ra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

Okt. 23-án Kézdivásárhelyen az RMDSZ választmánya a református temetõben az 1956-os magyar forradalom 43. évfordulója alkalmából a mártíroknak állított kopjafánál megemlékezést szervezett. A kopjafán tíz kivégzett erdélyi vértanú neve olvasható, 1994-ben Lõrincz Károly vargyasi volt politikai fogoly kezdeményezésére állították fel. Németh Csaba szenátor az '56-os magyarországi történteket, Lõrincz Károly az erdélyi eseményeket, a Szoboszlay-csoport tevékenységét, a kirakatpert, a megtorlást, a kivégzett mártírok emlékét elevenítette fel. (Dévai) Szombaton Kézdivásárhelyen. Az '56-os mártírokra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

"Okt. 23-án a határon túli magyar fiatalok számára szervezett konferencián Budapesten az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament és a Rákóczi Szövetség. A konferencián Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke kifejtette, hogy a kárpát-medencei magyar nyelvi közösség, mint virtuális nemzet, gazdasági szempontból is tényezővé válhat. Magyarországra eddig mintegy 20 milliárd dollár tőke érkezett, miközben a magyar vállalkozók mindössze pár száz millió dollárt fektettek be külföldön. Ennek is csak egyharmada működik a Kárpát-medencében - állapította meg. " Az erősödő gazdasági kapcsolatok nem csak az elszakadt magyaroknak, de a szomszédos országoknak is előnyére válhat. A magyarlakta részeken keresztül erős történelmi és infrastrukturális kapcsolat köti össze a szomszédos államokat - hangsúlyozta az előadó. - Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, valószínűsíthető, hogy még novemberben sor kerül a hivatal által koordinált Magyar Állandó Értekezlet megrendezésére. /Konferencia a határon túli magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./"

Okt. 21-én Kolozsváron megkezdődött a magyartanárok számára rendezett négynapos továbbképző tanfolyam, amelyet a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Kör, valamint a Megyei Tanfelügyelőség szervezett. /Magyartanárok továbbképzése a megyeszékhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Okt. 23-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsa /MKT/. Az MKT korainak tartja annak eldöntését, hogy induljon-e RMDSZ-es polgármester-jelölt a jövő évi helyhatósági választásokon vagy sem. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök elmondta, okt. 19-én az egyházi vezetők, a civil szervezetek és az RMDSZ képviselői eldöntötték: az egyetemet létrehozandó alapítvány bejegyzésének minél hamarabb meg kell kezdődnie. A 2 milliárd forintos támogatás kezelője a Határon Túli Magyarok Hivatala, az összeget pedig egy budapesti programiroda fogja menedzselni, amelynek kolozsvári fiókja is nyílik. - Az MKT az etikai bizottság javaslatával egyetértve megrovásban részesítette Bucur Ildikó tanácsost, mert városi tanácsosi tisztségét kihasználva saját érdekeinek érvényesítésére befolyásolta a polgármesteri hivatal különböző szerveit, illetve nem határolódott el a férje magyarellenes kijelentéseitől. /Székely Kriszta: Várakozó állásponton a megyei RMDSZ Korai még önálló polgármester-jelölésről dönteni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Október 23-án az 1956-os forradalomra emlékeztek Kolozsváron, a Heltai Alapítvány székhelyén. Az ünnepséget az Erdélyi -56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezte. Gagyi Balla István történész az elítélt erdélyi 56-os kortanúkat köszöntötte: Kacsó Tibort, a Baráti Társaság elnökét, Fülöp Sándor tanárt, Dobai Istvánt, Papp Géza nyugalmazott katonatisztet és Péter Miklós lelkészt. /Szőcs Andrea Enikő: 1956-ra emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Okt. 24-én Torján, az altorjai római katolikus templomkertben, az RMDSZ helyi szervezetének kezdeményezésére Szörtsey Eleknek, az '56-os forradalom és szabadságharc egyik erdélyi áldozatának emlékére állítottak kopjafát. A kopjafát Lõrincz Károly vargyasi és Farkas Pál torjai egykori politikai fogoly leplezte le. Lõrincz Károly a Szoboszlay-csoport tevékenységérõl, az '56-os magyar forradalom jelentõségérõl szólt. Az egykori bajtárs mementóként a felsõháromszéki bebörtönzöttek és kivégzettek nevét is felolvasta. Az RMDSZ-szervezet elnöke és alelnöke az Ábrahám Árpád (1915-1958) torjai mártírpap emlékére állított kopjafát is megkoszorúzta. A magyar himnusz közös eléneklése után Bokor Béla alpolgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik a kopjafa felállításához, illetve az ünnepség megszervezéséhez hozzájárultak. /(Iochom): Kopjafaavatás Torján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

A Teodidaktos Alapítványt Vizi Imre hozta létre, és ő irányítja. Az ökumenikus alapítvány a kolozsvári magyar iskolák tanulói számára kollégiumot-bentlakást biztosít. Egyelőre csak leánybentlakásuk van. A fiúk bentlakását még ki kell építeni. A 31 személyes lánykollégiumban 6 megyéből vannak lányok. A kollégium öt éve működik. Az évfordulós ünnepségre eljött Eckstein Kovács Péter kisebbségi miniszter, Kötő József államtitkár, Magyarországról Lakner Zoltán államtitkár és itt volt Buchwald Péter prefektus is. /Ötéves a Teodidaktos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Az idei Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny Szatmárnémetiben mind szervezési, mind versenyszempontból eltért az eddigiektől. A versenyben egyaránt részt vettek fiatalok és öregek. A legidősebb versenyző a 63 éves Császár Ilona volt. Az idei verseny egyik érdekessége volt, hogy a versenyzők népdalt tanítottak a közönségnek, a vasárnapi zenekari főpróba pedig a közönség előtt zajlott. Idén a magyarság kulturális szervezeteinek vezéralakjai, a tanárok és zenei szakértők távol maradtak. /A kilencedik Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny reményt ígér a folytatáshoz. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 25./

Okt. 22-én Kolozsváron szerzői estet tartott Balázs Imre József, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor, az írókat Selyem Zsuzsa mutatta be. /Sándor Boglárka: Mire jó egy csütörtök? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

"1997. okt. 23-án indult útjára Csíkszeredában a Székelyföld című kulturális folyóirat. "Az Úr csodásan működik". Ezzel a zsoltári idézettel kezdte a második évfolyam végét jelző találkozót Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője, aki szerint az eltelt két év küzdelmes, de gyönyörű volt, és ez elsősorban a kiváló szerkesztőségnek köszönhető. Az idei esztendőben a folyóirat nívódíjjal tüntette ki Bogdán Lászlót, Vincze Gábort és Gazda Józsefet. Vincze Gábor /Szeged/ "Illúziók és csalódások" című, a romániai magyar kisebbség huszadik századi történelmét taglaló könyvével érdemelte ki. /A két éves születésnapra: Nívódíjak a "Székelyföldnél". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./"

Karácsony Ernő, erdélyi magyar örmény származású képzőművész a kolozsvári Magyar Színház emeleti előcsarnokában rendezte meg 30. egyéni tárlatát. Okt. 21-én volt a kiállítás megnyitója. A Szamosújváron élő művésznek több tárlata külföldi tárlata is volt. /S. Muzsnay Magda: A harmincadik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

A Kolozsvári Magyar Diák Szövetség (KMDSZ) néprajz szakos osztályának rendezésében megtartották az 1999-2000-es tanév első táncházestjét, melyen sok pár járta a széki, felcsíki, kalotaszegi és mezőségi táncrendeket. Tervük, heti rendszerességgel megrendezni a táncházat. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvári táncházmozgalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Székelyudvarhelyen okt. 22-én Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál bemutatták tizedik honismereti albumukat az Erdély - Székelyföld sorozatból, A Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke címűt. Hajdó István, gyergyói katolikus főesperes Noéhoz hasonlította a szerzőpárost, akik próbálják albumokba átmenteni Erdély földjéből mindazt, ami legértékesebb, s aminek örökre meg kellene maradnia. A szerzőpáros Erdélyből települt Magyarországra. Hargita megye bemutatásából még két kötet van hátra: a Nagy- és Kishomoród vidéke. Utána következne a Gyimesek világa. Kb. 2000?2001-ben fejeznék be a munkát Hargita megyében, és folytatnák Kovászna megyében. A mostani kötet elkészítésében nagy segítségükre volt Vofkori György és Vofkori László, Gál Ödön, Péter János és felesége, Éva. /Kisebbségünk Noéi. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

Az 1892-ben Radnóti Dezső által indított Erdély című lap utódjaként 1991-ben indított Erdélyi Gyopár folyóirat jubileumi szám előtt áll. A következő, november-decemberi lesz az 50. az új sorozatban. A szerkesztőség arra kérte az olvasót, írja meg véleményét a folyóiratról. /László Ferenc: Jubileum előtt az EKE lapja, az Erdélyi Gyopár. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

"Kovács László, az MSZP és Teodor Melescanu, az SZRP elnöke okt. 23-án találkozott Budapesten. A Magyar Szocialista Párt és a Szövetség Romániáért /ApR/ nevű párt vezetői aggodalmuknak adtak hangot a magyar-román kapcsolatok "látható romlása" miatt. Megbeszélésükön megállapították, hogy "a jelenlegi magyar és román kormány baklövései, erőszakolt lépései" vezettek a két ország közötti kapcsolatok romlásához. A két pártvezető véleménye szerint "egyes negatív reakciók, így például az Aradon történtek elkerülhetők lettek volna". /Kovács László és Teodor Melescanu aggódnak a magyar-román kapcsolatokért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ A Mediafax hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a magyar- román alapszerződés idején Kovács László az akkori magyar, Teodor Melescanu pedig az akkori román kormány külügyminisztere volt. Kovács László leszögezte, hogy a magyar-román viszonyt nem értékelte Teodor Melescanuval folytatott okt. 23-i, budapesti megbeszélésén. Közölte: a találkozó nem hivatalos jellege miatt fel sem vetődött, hogy az bármiféle sajtónyilvánosságot kapjon. Közös álláspontot nem alakítottak ki - hangsúlyozta Kovács László. /Aggódtak vagy nem aggódtak? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./"

"Okt. 23-án Nagybányán a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület szervezésében emlékeztek az 1956-os forradalomra. Dávid Lajos EMKE-elnök előadásában kiemelte az ifjúság szerepét a forradalom előkészítésében. A szónok szerint csodával határos megmaradásunkat éppen ezeknek a szent őrültségeinknek köszönhetjük. /(Farkas E. Zoltán): "Õrült magyarok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

"Szatmárnémetiben az 1956-os megemlékezésén Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke, a VET elnöke mondott beszédet. "Remélem, mielőbb eljött az idő, amikor az erdélyi települések is külön megünneplik az 56-os forradalmat, amelynek eseményei kihatással voltak az itteni lakosságra. Az általa keltett reményen túl úgy is, hogy azt követően ezreket hurcoltak el börtönökbe és munkatáborokba, rendre bezárták, elsorvasztották az erdélyi magyarság létfontosságú intézményeit" - mondta. Az ünnepségre a Hajnal akar lenni Kárpát medencei népdaléneklési verseny zárószakaszában került sor. /(Sike Lajos): 56-ra emlékeztek Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"