"Kiss László már öt éve unitárius lelkész Lupényban. Erre a szórványvidékre a lelkészek nem igazán kívánkoznak. 1994-ben végezte a teológiát, ezután Lupényba helyezték. Az egyházközséghez tartozik Vulkány, Déva, Vajdahunyad és Hátszeg is, ahová mint beszolgáló lelkész jár el. Kevés fiatal van a bányavidéken, ugyanis a fiatalok az iskola elvégzése után már nem térnek haza. /Csíki Zita: "A gyülekezetet szeretném építeni úgy, hogy a szellemét se hanyagoljam el" = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./"

A Szatmár megyei RMDSZ 1998-ban alapította az Identitás Alapítványt, amelynek elnöke Varga Attila parlamenti képviselő lett. Az alapítvány célja, hogy művelődési, kulturális, tudományos munkát végezzen, főleg az önazonosság, az identitás megőrzésének érdekében és annak ápolásáért. Tervezik még a könyvkiadást, könyvtár létrehozását, dokumentációs központ kialakítását, továbbá ösztöndíjjal szeretnék segíteni a fiatalokat. /Benedek Ildikó: Az Identitás Alapítvány céljáról és tevékenységéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 19./

Kolozsváron a kincses város falai között hét éve dübörög a nacionalizmus kampánya, Erdély szívének szellemisége haldoklik, állapította meg Szabó Piroska cikkében. Emlékműveit meggyalázzák, történelmi házait rombolják. Az Europa Nostra-díjjal kitüntetett helyreállítási munkálatok után a kolozsmonostori templom ajtaját vandál kezek újra és újra bemázolják, csatornáját letépik, környezetét szeméttárolónak használják, hogy a Főtér közepén ásítozó hatalmas gödör széléről az éj leple alatt ellopják azt a több száz tonnányi földet, mely az árok betemetését szolgálná. /Szabó Piroska: Kincses krónika. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./

Az udvarhelyszéki Agyagfalván október 17-én emlékeztek az 1848-as szabadságharc eseményeiről, áldozatairól. Szó esett arról is, hogy évről évre kevesebben vannak, akik megtisztelik jelenlétükkel a megemlékező ünnepséget. Az agyagfalvi fúvószenekar a székely himnuszt játszotta, majd Farkas Márton, Bögöz község polgármestere üdvözölte a jelenlévőket. /Agyagfalvi tudósítás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./

"Az aradi összjáték és a színjáték változatlanul eredményesnek bizonyult, állapította meg Lászlóffy Csaba. "Funarióta és vadimtudorkodó banditizmus és tucatnyi per után is szabad uszítás." - Radu Vasile kormányfőt így jellemezte Gabriel Andreescu és Emil Hurezeanu: "Miniszterelnökké való felmentése napján megtette első hódoló látogatását Teoctist pátriárkánál, egy legújabb típusú felesleges-szuper reklám-BMW-ben; mint személyiség így fejezte ki, reflektorfényben, nem szokványos vonzalmát a nyugati modernség és a nemzeti hagyomány iránt Hol a KDNPP és Románia elnöke akar lenni, hol nem akar. Hol szövetségre akar lépni az RTDP-vel, hol mindenkinek megtiltja azt, amiről pár héttel előtt még úgy hitte, hogy megmentheti vele Romániát. Hol tiszteletben tartja a vallásgyakorlás demokratikus szabályainak betűjét és szellemét, hol meghunyászkodik a pátriárka ideges pásztorbotja előtt. Hol van, hol nincs. Ingatag, megfoghatatlanul illékony, jellegtelen, meggyőződés nélküli kormányfő." - Amikor a román miniszterelnök Orbán Viktornak megígért valamit, ő maga is tudta, hogy nem mond igazat. Miért nem világosította föl hát senki a fiatal magyar miniszterelnököt? - kérdezte Lászlóffy, hozzátéve: "emberi, nemzeti méltóságunkban sértenek meg nap mint nap." Magyar részről mindvégig minimalizálni igyekeztek a sajtó, a politikusok és a provokátorok mocskolódásait, gyűlöletszítását. Vajon milyen csodára várnak a magas rangú magyar politikusok, kérdezte Lászlóffy. /Lászlóffy Csaba: Képzeld, hogy beteg! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./"

Hajdu Győző mindig elpostázza az Erdélyi Naplónak az Együtt-Impreuna című kiadványát. Dénes László feltette a kérdést : miből telik neki egy ilyen senkinek sem kellő lap kiadására? Hajdu lapjában a Ceausescu-éra kisebbségpolitikáját mentegeti-igazolja. /Dénes László: Jut eszembe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./

"Egy héten át Magyarországra, pontosabban a magyar irodalomra figyelt a nemzetközi könyvpiac, mialatt zajlott az 51. majna-frankfurti nemzetközi vásár. A magyar állam 610 millió forintot áldozott a németországi jelenlétre, 250 szerző könyvének megjelenését támogatta erre az eseményre. A vásáron 94 magyar kiadó vett részt, összesen 10 ezer kötet és 600 magyar író, költő, művész fordult meg a városban. A nagyszabású eseményt Magyarországon éles kulturális és politikai viták előzték meg és kísérték. A kultúrharcot az váltotta ki, hogy a frankfurti magyar részvétel paramétereit az előző, balliberális magyar kormány határozta meg, kirívó aránytalanságokkal a nemzeti oldal rovására. A Horn-Kuncze-kabinet örökébe lépett polgári kormánynak már csupán apró kiegészítéseket állt módjában eszközölni, a magyar jobboldal ennek ellenére mindvégig nehezményezte, hogy Frankfurtban a magyar irodalmat, kultúrát 70 százalékban zsidó származású alkotók, művészek képviselik, ezenfelül elsöprő többségben baloldali érzelműek. A kultusztárca illetékes államtitkára kénytelen volt elismerni: az Orbán-kormánynak már nem volt módjában elődjének minden rafinált húzását kompenzálni. Olyan magyar művek is szerepeltek például a vásáron, amelyeket nyugati, esetenként kommunista gyökerű zugkiadók jelentettek meg, ismeretlen eredetű pénzen. A kiutazó "alkotók" között pedig szép számmal voltak nevesincs-művesincs írópalánták, bértollnokok és háziszerzők, pályázatírók és katedraművészek, újdondászok és veterán kultúrharcosok. A 125 meghívott között csupán hét erdélyi - többé-kevésbé itthon is élő - író volt: Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Lászlóffy Aladár, Sütő András, Szilágyi István, Szőcs Géza... /Magyar Frankfurt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./"

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület visszakapta a jogtalanul elkobzott püspöki székházát. A püspökség felszólította a székházban működő intézményeket, köztük a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy költözzenek ki. Erre 3 hónap türelmi időt adtak. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta, hogy 10 éves szerződésük van, ami egészen pontosan 2000. március 19-én jár le. Az RMDSZ beadta kérelmét új székház kiutalására. Az RMDSZ a püspökségtől jelenleg 369 négyzetmétert bérel, ebből 69-et használnak, a többi 300-at átadták a Sulyok István Főiskolának, azzal a kikötéssel, hogy azt az RMDSZ tanácskozások esetén használhassa. Az RMDSZ ígéretet kapott arra, hogy rövid időn belül megkapja az új székházat. /(Józsa Tímea): A szerződés 2000. március 19-én jár le. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

"Nagy sikerű koncerttel indított okt. 15-én a marosvásárhelyi Rádió GaGa a Sportcsarnokban, meghívottai voltak a Kiwi együttes, Benkő László, Vikidál Gyula és Tolcsvay László, akik a kb. 4.000 ember előtt léptek fel. /A Rádió GaGa nyitóbulija. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./ A Népújság munkatársa elmondta, hogy őt a Radio GaGa gálaestjén kezdetén kidobta a Sportcsarnokból az önmagát nyíltnak valló rádióadó felbérelt testőre. Hiába mutatta sajtóigazolványát és érvényes belépőjegyét, kipenderítették az utcára. A történtekért Frunda György szenátor (társtulajdonos), valamint a rádióadó vezetői a felelősek. /(karácsonyi) [Karácsonyi Zsigmond]: Molesztálás a gálaesten. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./ Szakács Géza, a GaGa Rádió ügyvezető igazgatója magyarázgatta, mi is történt a rádió indulására szervezett ünnepségen. Sajnálja, hogy az újságíróknak, fotósoknak nem volt külön szektora. szerinte "költői túlzás" Karácsonyi Zsigmond beszámolója. /Szakács Géza ügyvezető igazgató: A replika jogán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./"

Okt. 18-án Emil Constantinescu államfő elnöklésével ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Az ülésen elsősorban az állampolgárok ellen irányuló bűnözés jelenségét elemezték. A rendőrség november elsejétől speciális akcióprogramot léptet életbe, melynek célja a zsúfolt településeken és negyedekben ellenőrzés alatt tartani a bűnözést. Középtávú intézkedésként vettek tervbe az állampolgárok szabadsága és tulajdona ellen irányuló bűntettekért járó büntetések újratárgyalását, továbbá új jogszabályok kidolgozását a bűnözés elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében. A román-magyar vegyes zászlóalj operatívvá tételére nyújtott összegek elégtelenek, a Legfelsőbb Védelmi Tanács felkérte a kormányt, hogy keressen pénzforrásokat e célra. /A Legfelsőbb Védelmi Tanács a bűnözés megfékezéséről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

Radu Vasile miniszterelnök Costas Simitis görög kollégája meghívására hivatalos látogatásra Görögországba utazott. A román lapok a két miniszterelnök tárgyalásainak eredményeit ismertették, melyek gazdasági és politikai jelentőségűek. Görögország támogatja Románia EU-ba való csatlakozását. A gazdasági kérdésekre vonatkozóan Radu Vasile kijelentette, hogy a RomTelecomba befektetett OTE görög cégen kívül, Romániában alacsony a görög befektetők száma. /Radu Vasile görögországi látogatása. = Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 20./

"Okt. 15-én a történelmi egyházak kolozsvári püspökei /dr. Csiha Kálmán református, dr. Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök/ fogadták a szeptember 19-i nyilatkozatot aláíró kolozsvári székhelyű civil szervezetek, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, illetve a Kolozs Megyei RMDSZ vezetőit és képviselőit. A találkozón a katolikus egyház képviselője és dr. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektora is részt vett. Az önálló magyar nyelvű felsőoktatás kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kiegészítve kell együttműködniük. - Az RMDSZ Udvarhely Széki Szervezetének Elnöksége október 16-i ülésén megállapította, hogy az önálló magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézmények létesítése elsőrendű feladat az RMDSZ programjának megfelelően. "A csíkszeredai kétnyelvű felsőfokú oktatási intézmény létrehozását tudomásul vesszük, de tovább szorgalmazzuk a magyar tannyelvű önálló intézmény létrejöttét a fentemlített városban is. Kolumbán Gábor megyei tanácselnököt, Udvarhelyszék jelölése által RMDSZ tisztséget viselő megyei politikust, elmarasztaljuk a szükséges egyeztetések elmulasztásáért". Ezért halaszthatatlannak tartják a Hargita Megyei Egyeztető Tanács összehívását. /Egyetem a közfigyelem homlokterében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), október 20./"

"Tőkés László püspök a bukaresti RMDSZ-székházban tartott sajtótájékoztatón tíz éves kálváriának nevezte az egyházak útját. Újra Bukarestben jártak az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői, és nagyjából ugyanarról tárgyaltak mint ezelőtt három héttel. A különbség mindössze annyi, hogy akkor Constantinescu elnökkel találkoztak, és a kapott ígéretek általánosabb jellegűek voltak; most a kormányfő volt tárgyalópartnerük, s szóba kerültek a konkrétumok is. A katolikus egyház vezetői most kisebb számban jelentek meg. - Jellemző a felekezeti iskolákkal kapcsolatos helyzet: Marosvásárhelyen engedélyezték a református kollégium működését, majd nemrég visszavonták ezt az engedélyt. Egy kis csúsztatással. Új, most létesülő tanintézetnek tekintették a már működő kollégiumot; s nem találták elégségesnek a felszereltségét - az induláshoz. Ez a hatósági képmutatás! Ahelyett hogy visszaadnák ősi épületét - amelyet kiválóan felszerelve tulajdonított el az állam, annakidején. - A templomokat is sújtja a hiányos jogrend. A bözödújfalusi gyűjtőtó "magába fogadott" három templomot: egy katolikust, egy unitáriust és egy ortodoxot. Az állam nem adhat kártérítést - mert az egyházi javakra vonatkozóan nincs ilyen jogszabály. Helyette segélyt nyújtott új imaházak építéséhez. S e templomépítési segély összege egyenként - írd, és mondd! - 200 millió lej. Vagyis kevesebb annál, mint amennyiért az Országos Lakásügynökség jutányos áron felépít egyetlen háromszobás lakást. És hány családnak a hajléka az a templom? - A felekezeti törvény tervezetéről pedig annyit: nincs szükség rá, vegyék vissza, mert a múltbeliekhez hasonló megszorításokat tartalmaz - mondta dr. Csiha Kálmán püspök. Tőkés László pedig még hozzátette - Gabriel Andreescut idézve: - Rosszabb mint a moszkvai felekezeti törvény. /Tíz éves kálvária. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

Wagner István beszélgetett Kelemen Attila képviselővel, az RMDSZ alsóházi frakciójának új vezetőjével. Úgy érezte, hogy növelni kell az RMDSZ-frakció súlyát a Képviselőházon belül. Felkeresték a partnereket, s elmondjuk, hogy igényt tartanak a rendszeres véleménycserére. Elismerik, hogy az RMDSZ politikusai megbízhatóak, szakmailag jól felkészültek. Szükséges lenne, hogy ne csak magánbeszélgetésekben ismerjék el mindezt, hanem fogadják el az RMDSZ-frakció véleményét. - Az egymásra mutogatás nem célravezető ilyen helyzetben. A mezőgazdasági szakbizottság tevékenységét illetően a Pete István államtitkárral való együttműködés révén nagyon sok mindent gyorsabban tudtunk elérni. - Ha az RMDSZ az elmúlt években ugyanolyan jó értelemben agresszívan politizált volna a gazdasági területeken is, mint ahogyan a kétnyelvű feliratok, illetve a tanügyi törvény esetében, valószínűleg sokkal előbbre állnánk. Most előtérbe kerültek a tulajdonjogi törvények. Ezeken a kérdéseken már réges-régen túl kellene lenni. Nagyon fontos az ingatlanok törvénye. Rengeteg ingatlant azért nem javítanak, mert a jelenlegi tulajdonos arra számít, hogy hamarosan már nem lesz az övé. - A helyhatósági törvény a Képviselőházon még nem ment át. A magyarságnak mindenhol olyan embereket kell a tanácsokba küldenie, akik tudják, hogy miért akarnak harcolni. - Kelemen mindig is a középutat szerette volna megjeleníteni az RMDSZ-ben. Ez nem jelent megalkuvást. Kelemen Attila elsősorban a felelősséget hangsúlyozta, amellyel tartoznak az erdélyi magyarságnak. /Wagner István: Háromévnyi rögtönzés után. Interjú Kelemen Attila Maros megyei RMDSZ-képviselővel, a Szövetség alsóházi frakciójának új vezetőjével- = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19., folyt.: okt. 20./

"Petru Lucinschi, a Moldovai Köztársaság elnöke kérte a román kormányt, hogy támogassa hazájának a Dnyeszter-melléken állomásozó orosz csapatok kivonására vonatkozó igényét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) novemberben Isztambulban esedékes csúcstalálkozóján. Petru Lucinschi és Emil Constantinescu román elnök a múlt héten telefonon beszéltek, megvitatták a Chisinau /Kisinyov/ és Tiraspol közötti viszály rendezésének módozatait. A Moldovai Köztársaság területének 12 százalékát kitevő "Dnyeszter menti köztársaság" függetlenségre törekszik a 14. orosz hadsereg oltalmában, ami 1992-ben fegyveres kofliktushoz is vezetett. /A moldovai elnök a román kormány segítségét kéri. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./"

"Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke elmondta, hogy több hónapja tart az RMDSZ megyei székházának felújítása. Az épületet kényelmesebbé alakítják, a Szatmár megyei magyarság központjává kívánjuk tenni. A jótékonysági gálaestből befolyó pénz egy része is a székház-felújítását szolgálja, a másik része a Harag György Társulat támogatását szolgálja. /Ágopcsa Marianna: Ilyés Gyula, megyei RMDSZ-elnök: "Az RMDSZ-székházat a Szatmár megyei magyarság központjává kívánjuk alakítani!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./"

A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány kuratóriuma okt. 8-i ülésén a kolozsvári Faragó József neves néprajzkutatónak, az erdélyi népi hagyományőrzés egyik kimagasló személyiségének ítélte az alapítvány évi díját, a Kriterion-koszorút. Az 1922-ben Brassóban született és 1945-ben egyetemi tanulmányait Kolozsváron befejező Faragó József már ugyanebben az évben doktorált és a Bolyai Tudományegyetemen, valamint annak Erdélyi Tudományos Intézetében kezdte pályafutását. 1948-tól alapító tagja, később főmunkatársa és vezetője a Bukaresti Folklór Intézet Kolozsvári Osztályának, amely ma Kolozsvári Folklór Archívum megnevezéssel a Román Akadémia Kolozsvári Fiókjának önálló tudományos intézete, és itt, nyugdíjba vonulása ellenére ma is tanácsadó professzorként tevékenykedik. 1990-1991-ben Faragó József volt az első romániai vendégprofesszor a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Folklór Tanszékén. Folklórgyűjtő útjai során Románia és főként Erdély több mint száz helységében gyűjtötte a magyar népköltészetet. A Kriza János Néprajzi Társaság bibliográfiája több mint 700 címet, köztük 70 kötetcímet tartalmaz Faragó Józseftől. Köteteinek egyik fő vonulata a népballada- gyűjtemények megjelentetése, a másik a kelet-európai, illetve a magyar-román folklórkapcsolatok kutatási eredményeinek a közzététele, a harmadik pedig az elődök népköltészeti gyűjteményeinek első vagy újrakiadása. /Kriterion-koszorú Faragó Józsefnek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

Október 21-én Párizsban a Magyar Intézet vendége Sütő András, akinek ebből az alkalomból bemutatják Csillag a máglyán című drámájának francia fordítását. /Párizsi irodalmi est Sütő Andrással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Okt. 7-én Aradon ülésezett az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ országos elnöksége. A tanácskozást Dávid Gyula egyetemi tanár, az EMKE elnöke vezette, s jelen volt dr. Kötő József egyetemi tanár, oktatási államtitkár, Dáné Tibor ügyvezető elnök, Tófalvi Zoltán közíró, alelnök, Sebesi Karen Attila, az RMDSZ ügyvezető elnöksége művelődési alelnöke, Muzsnai Árpád tanár, alelnök és Balogh Ferenc műemlékvédelemmel foglalkozó előadó. Napirenden szerepelt a Kisebbségi Tanácshoz és az EMKÉ-hez érkezett, 2000-re szóló pályázatok megbeszélése és elbírálása, az 1999-es EMKE-díjak odaítélésének véglegesítése. Néhány megye javaslatot tett a megyei EMKE elnöki és az RMDSZ művelődési alelnöki munkakör személyi egyesítésére, azonban ezt az elnökség elvetette, hiszen a két szervezet önálló, saját alapszabályzattal bíró jogi személy. Az elnökségi ülés után testületileg megtekintették a kiszabadult Szabadság-szobrot. /EMKE - elnökségi ülés. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), okt. 20./

A határon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság gazdasági helyzetének javítására, sajátos gondjainak megoldására létrehozott magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány a jövőben országonként és régiónként más-más pályázatokat ír ki. Okt. 15-én Budapesten adtak tájékoztatást az alapítványról. Változik a projektek elbírálásának a rendszere, Budapestről ugyanis nem lehet eldönteni, hogy az anyaország határaitól több száz kilométerre eső vidékekről érkező kérések mennyire reálisak. Ezért az adott régióban élő személyek döntenek majd. A közalapítvány új stratégiai programját határon túli kis- és középvállalkozások vezetőivel és a határon túli magyar pártok gazdasági szakértőivel Hernádi Zsolt, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke ismertette. Idén 300 millió forint áll a Közalapítvány rendelkezésére. Ebből az összegből a korszerű ismeretekkel rendelkező határon túli magyar vállalkozói középosztálynak a létrejöttét, a határon túli magyar kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítását, versenyképességük növelését kívánják segíteni. De támogatást nyújtanak az adott ország és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok erősítésére, különös tekintettel az Európai Unió forrásaira vonatkozóan. Előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek erősítik a közösségi hatást, munkahelyet teremtenek, intézményrendszert építenek ki. A 300 millió forintos keretet a kamathitelek mellett 1999-ben romániai, szlovákiai, ukrajnai és jugoszláviai vállalkozásfejlesztési központrendszerek létrehozására, Romániában és Szlovákiában működő vállalkozások kamattámogatására, valamint az elsődleges privatizáció támogatására fordítják. Egy úgynevezett földtagosítási program keretében 10 -12 ezer kárpátaljai magyart abban segítenek, hogy ki tudják fizetni azt a 35 dollárban megállapított földkimérési költséget, ami után ingyen földhöz juthatnak. A közalapítvány ugyanakkor tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány különítsen el egy olyan pénzalapot, amelyből azok a vállalkozók részesülhetnének, akik határon túli üzleti tevékenységet kívánnak folytatni. /Elkészült az Új Kézfogás Közalapítvány stratégiája. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./

Két riportkötet is napvilágot látott Háromszéken. A két szerző a Háromszék című megyei lap erdővidéki, illetve kézdivásárhelyi tudósítója. Benkő Levente Hová mennek a bányászok? című könyve a változó hegyi övezet munkavilágát átalakító kihívásokra keresi a választ, mutat fel lehetséges opciókat. Iochom István könyve (Pisztoly az Olt vízében) különböző történések hátterét vizsgálja, azok mozgatórugóit tárja fel. Nem érdektelen megemlítenünk, hogy mindkét újságíró az idén már másodszor jelentkezett kötettel: Benkő Levente a földvári haláltábor túlélőinek visszaemlékezéseit, a fellelhető dokumentumokat adta közre, míg Iochom István az elhíresült Agache-ügy valós történéseit összegezte kötetben. /Riportkötetekkel gazdagodva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Bogdán László /Sepsiszentgyörgy/ tizenhat prózai és verseskötet szerzője okt. 19-én Budapesten ünnepélyes külsőségek között vette át - Buda Ferenc, Kovács István (aki mifelénk a Kaláka Könyvek sorozatban megjelent Bem apó című könyvéről ismert) Vajda Miklós és Valachi Anna társaságában - az 1999. évi Déry-díjat a magyar irodalom művelésében elért eredményéért. Ugyancsak Bogdán Lászlónak ítélte oda idei nívódíját a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld című folyóirat is. /Bogdán László díjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

Okt. 16-án Székelykeresztúron, a plébánia udvarán, Tamás József segédpüspök felszentelte a két év alatt felépült Ifjúsági Házat, melyet a városban egyszerűen katolikus klubként emlegetnek. A külföldi segélyszervezetek támogatásával, Portik Hegyi Kelemen plébános közreműködésével rekord idő alatt készült el a korszerű ház - tájékoztatott Fülöp Lajos egyházgondnok. A kétszintes épületben előadóterem, könyvtár, számítógépekkel felszerelt terem (be is indult már egy kurzus), valamint vendégszobák kaptak helyet. Az épületben fiatalok szervezte körök (Biblia-kör, hagyományőrző csoportok) tevékenykednek. Nem csupán katolikus ifjak, de más felekezetűek is látogathatják az előadásokat, benevezhetnek a számítógépes kurzusokra, bekapcsolódhatnak bármilyen tevékenységbe. /Katolikus klubot avattak Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

Az Erdélyi Gyopár /Kolozsvár/, az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönyének idei 4., július-augusztusi száma jelezte, hogy szerkesztőségi őrségváltás történt: Ajtay Ferenc, az eddigi felelős szerkesztő átadta helyét Váradi Istvánnak. /Erdélyi Gyopár, 1999/4. szám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

A Duna Televízió aradi tudósítóiból álló alkotó csoport (Puskel Tünde Emese, Puskel Péter, Huppert Mihaela, Huppert Sándor és Sándor István) Pro és contra című, a Szabadság-szobor körüli vitát feldolgozó videofilmje szép sikerrel szerepelt a hagyományos Kassai Filmfesztiválon, ahol évente Európa minden részéből a városi és a körzeti televíziók mutatják be a régió közérdekű problémáit feldolgozó legjobb filmjeiket. Az aradiak alkotása bekerült a döntőbe, ahol a zsűri angol elnöke külön gratulált a jelenlévő Sándor Istvánnak és Huppert Sándornak a csoport kiváló munkájáért. /Aradi tévések sikere a Kassai Filmfesztiválon. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 20./

"A csíkszeredai Matematika-Informatika Főiskola megvalósításában vállalt szerepe miatt a csíkszeredai Területi RMDSZ megvonta Kolumbán Gábortól, Hargita Megyei Tanács elnökétől a támogatását. Erről fejtette ki véleményét Kolumbán Gábor. Figyelmeztetett: az egyetem, és a magyar nyelvű oktatás kérdésének túlpolitizáltsága árt az ügy megoldásának. A főiskolai kezdeményezést meg kell köszönni, szögezte le. Az oktatási törvény értelmében az egyetem alapításhoz szükséges a román parlament jóváhagyása. Az egyetem jóváhagyását az akkreditálási törvény szabályozza, tehát azt állítani, hogy ma sima út vezet a magyar egyetemalapítás felé, durva torzítás. A szenátus csak akkor hagyja jóvá a kollégiumot, ha van román tagozat is. Kolumbán szerint a felháborodás személye ellen szól. ./Gál Éva Emese: "A személyre szóló támadások helyettesítik az értékek versenyét". Beszélgetés Kolumbán Gáborral, a Hargita Megyei Tanács elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

"Az 1956-os forradalom 43. évfordulója alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök Nagy Imre Emlékplaketteket adott át Budapesten, okt. 20-án, a Parlament Munkácsy-termében. A magyar köztársasági elnök, egyben a Nagy Imre Emlékplakett Kuratóriumának elnöke méltatásában szólt arról, hogy a kitüntetettek tevékenyen hozzájárultak 1956 valódi arcának megismertetéséhez. Emlékplakettben részesültek: Domahidy Miklós drámaíró, az emigrációban írt Könyörtelen évek című kötetéért, amelyben hitelesen mutatta be a forradalom történetét; Timothy Garton Ash brit történész és politológus, aki a rendszerváltásról írt tudományos és népszerű műveiben nagy figyelmet fordított a magyar forradalom problematikájára; Joachim Gauck, az egykori Német Demokratikus Köztársaság Állambiztonsági Minisztériumának iratait felügyelő szövetségi biztosa, akinek németországi tevékenysége és magyarországi személyes fellépései nagy segítséget nyújtottak a múlt feltárásához és a zárolt iratok megismeréséhez; Kabdebó Tamás író, történész, aki a Danubius-Danubia című regényében nagyszabású emléket állított a forradalomnak; Kahler Frigyes jogtörténész, aki Brusznyai Árpád életéről és haláláról írt könyvében méltó emléket állított a forradalom veszprémi mártírjának; Kapiller Imre főlevéltáros, aki a rendszerváltás óta feltárta a forradalom Zala megyei történetét, s e témában számos publikációt írt; Kiss Tamás jogász, az 1956-ban Szegeden működő Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége (MEFESZ) egyik alapítója, aki köztisztviselőként éveken át koordinálta és szervezte az 1956-os megemlékezéseket és nagy munkát végzett az 1956-os emlékművek, különösen a Kossuth Lajos téren felállított emlékláng elhelyezése érdekében; Lipták Béla, az 1956-ban Szegeden létrejött MEFESZ egyik alapítója, aki amerikai emigrációjának éveiben lankadatlanul küzdött a magyar forradalom becsületének helyreállításáért, és következetesen támogatta a magyar ellenzék ez irányú hazai tevékenységét; Lossonczy Tamás festőművész, aki 1956-nak szentelt grafikai műveivel még a Kádár-rendszerben hozzájárult a forradalom szellemének ébrentartásához; Nádas Péter író, az Emlékiratok könyve című regényéért, amelyben hitelesen mutatta be a forradalom történetét, s a hazai irodalomban először nevezte forradalomnak az 1956-ban történteket; Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Munkástanács egykori elnöke azért a tevékenységéért, amellyel a 1970-1980-as években következetesen küzdött a forradalom emlékének ébrentartásáért ; Schreiber Tamás újságíró, aki 1956 után ébren tartotta a francia sajtóban és a tudományos életben a magyar forradalom emlékét, és írásaival tájékoztatta a francia közvéleményt; Sulyok Vince író, történész annak elismeréseként, hogy norvég nyelvű irodalmi és történelmi műveiben folyamatosan emléket állított a forradalomnak; Tischler János történész, aki a fiatal tudós-nemzedék kiemelkedő tagjaként feltárta a lengyel-magyar kapcsolatok történetét, különös tekintettel az 1956-os forradalomra; Varga F. János film- dokumentátor történész az 1956-ról szóló, főleg külföldi dokumentumfilmek és filmtöredékek összegyűjtéséért és bemutatásáért; Zsombolyai János filmrendező az 1956-ról szóló, mély átérzéssel és színvonalas rendezői és operatőri munkával készült dokumentum- és játékfilmjeiért; Puchert János nyugállományú alezredes azért az önkéntes gyűjtőmunkájáért, amellyel egy évtized óta elősegíti elsősorban a forradalom vidéki eseményeinek kutatását is. /Átadták a Nagy Imre Emlékplaketteket. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./"

"Dávid Ibolya igazságügyminiszter okt. 19-én Gyulán találkozott román kollégájával Valeriu Stoicával. Dávid Ibolya a két ország politikusainak a szomszédos államban élő kisebbségeik sorsa miatti felelősségét hangsúlyozta. A gyulai román általános iskolát, gimnáziumot és kollégiumot Budai János, az intézmény igazgatója mutatta be a vendégeknek. Elmondta, hogy az iskola a közelmúltban gyarapodott a félmilliárd forintos beruházással épült 264 diáknak otthont adó kollégiummal. A miniszterek eszmecserét folytattak a magyarországi románság országos és helyi vezetőivel is. A két miniszter tárgyalása okt. 20-án Budapesten folytatódott. Magyarország a NATO tagjaként kész segíteni Romániának, hogy mielőbb bekerüljön az észak-atlanti szervezetbe. /A magyar és a román igazságügyminiszter Gyulán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A megbékélés fogalmát a barátságnak kellene felváltania a magyar-román viszonyban - mondta Valeriu Stoica a román igazságügyi tárca vezetője vendéglátójával, Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel közösen tartott okt. 20-i budapesti sajtótájékoztatóján. Stoica sajnálkozását fejezte ki az október 6-án Aradon történt incidens miatt. Dávid Ibolya ezzel kapcsolatban megjegyezte: ami Aradon történt, az csak apró beárnyékolása annak az örömnek, hogy Zala György szabadságot jelképező szoborcsoportja "visszanyerhette szabadságát". A magyar politikus egyúttal köszönetet mondott román kollégájának azért a segítségért, amit a szoborcsoport érdekében tett. /Valeriu Stoica sajnálja az Aradon történteket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"

Mihai Antonescu újságírót, aki az Atac la persoana hetilapban antiszemita írásokat közölt, két évi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság, tudósított a Ziua. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

Okt. 20-án a szenátus és a képviselőház együttes ülésén végleges formát öltött a Szekuritáté-dossziékhoz való hozzáférhetőséget szabályozó, úgynevezett Ticu-törvény. Az egyeztetett változat szerint egyetlen olyan érvényben levő törvénynek a szövegét sem lehet úgy értelmezni, hogy az megakadályozza a Ticu-törvény alkalmazását. - Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a törvény végleges formája messze eltávolodott a Constantin Ticu Dumitrescu által eredetileg beterjesztett változattól, olyannyira, hogy maga a szerző sem tartja már a magáénak. A parlamenti vita során számos olyan cikkelyt bevittek a törvénybe, amely számos akadályt gördít a szekus-hálózat leleplezése elé. /Végleges formát öltött a Ticu-törvény. Maga Ticu szenátor sem ismer már rá. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./