Szept. 13-i sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ elnök veszélyes lépésnek nevezte az ortodox egyház követelését, miszerint államvallássá nyilvánítsák. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy Romániában minden egyház, bármennyi legyen is híveinek száma, egyenlő jogokat kell hogy élvezzen. /Markó Béla kizárólagos megnyilvánulásnak tartja az ortodox egyház kérését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Szeptember 2-án megalakult Kolozsvárott az RMDSZ Nemzetépítő Platformja (NÉP), egyelőre Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs és Maros megyei RMDSZ-tagok részvételével. A platform ideiglenes vezetését Vekov Károly (elnök), Izsák Balázs és Pápay Zoltán (alelnökök) látja el. Dokumentumaikat a szeptember 18-án esedékes ülésen terjesztik a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. A sajtónak előzőleg eljuttatták a platform zászlóbontó szándéknyilatkozatát, programtervezetét, valamint Vekov Károlynak A tanügyi törvények című terjedelmes elemzését az érvényben lévő, a magyar nyelvű oktatást és önálló intézményépítést korlátozó, a jelenlegi RMDSZ-vezetés hathatós közreműködésével megszületett jogszabályokról. A Romániai Magyar Szó szeptember 8-ai számában támadás jelent meg a születőben lévő kezdeményezés ellen, Fey László tollából. A Nemzeti Platform szándéknyilatkozatában kifejtette, hogy elégedetlen a tíz év mérlegével, a koalíciós kormányzati időszak eredményeivel és az RMDSZ teljesítményével is. Megmaradásunkat és ittmaradásunkat őseink földjén csak akkor látjuk biztosítottnak, ha változtatunk eddigi politikánkon - olvasható. A platform az RMDSZ programjának megfelelően a nemzeti érdekek egyértelmű megjelenítését és érvényesítését tartja elsőrendű feladatának. A platform a kereszténydemokrácia elveire és értékeire épül, mintegy jelezve: az RMDSZ-ben jelenleg nincs hiteles megjelenítője ennek az értékrendnek és politikai irányzatnak, hiszen a Hajdú Gábor, Nagy Benedek, Bárányi Ferenc stb. nevével fémjelzett Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak sikerült mára a láthatatlanságig belesimulni a balkáni tájba. /Zászlóbontás a nemzeti oldalon. Újabb platform az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

Szept. 13-án a Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi körúton levő elnöksége találkozott a Duna Televízió marosvásárhelyi közönségével. A Bernády Házban megtartott találkozón a vendégeket Gálfalvi György, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagja köszöntötte. Bíró Sándor, a kuratórium elnöke szerint jó hangulatú munka folyik a kuratóriumban. Az alapítvány feladata elsősorban a Duna Televízió függetlenségének védelme, ugyanakkor ellenőrzi, hogy a tévé betartja-e a közszolgálatiság szabályait. Az erdélyi körút alkalmat a nézőknek, hogy véleményt mondjanak a Duna tévé műsorairól, javaslatokat, ajánlásokat fogalmazzanak meg. A jelenlevők még több dokumentumfilmet, történelmi jellegű riportot és főleg a Magyarország határain kívül élő magyarok életét bemutató műsort igényeltek. Egyesek kifogásolták, hogy bizonyos témákat, problémákat túlságosan lekerekítenek. Szóba került az olyan gazdasági műsorok hiánya. /(mózes): A Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi körútja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./ Szatmárnémetiben, a Hungaria Televízió Közalapítvány elnöksége és a helybeli értelmiség találkozóján sok kérdés felmerült, ezek között volt az, hogy többet kellene foglalkozni a Partiummal és a szórványmagyarság problémáival, fel kell mutatni azokat a sikeres vállalkozásokat, melyek adott településen a közösség megtartói. A Vállaj-Csanálos régóta megnyitásra váró határátkelő, ahol napok alatt minden kész volna a forgalom beindítására, ha lenne végre a döntéshez elegendő politikai akarat. 100-150 ezer ember helyzetén könnyítene ez a döntés! Vetési László, az erdélyi kuratórium vezetője is jelen volt. Többen dicsérték a Duna TV adásait, nemzet- és közösségmegtartó műsorait. - Kisebb közösségek, falvak továbbra is igényelhetnek parabola-antennát, ott, ahol a Duna TV adása kábeltévén nem hozható be. /A Duna TV figyelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Hosszú évek óta csupán egy-két temetés alkalmával szólaltak meg Érhatvan református templomának harangjai. Évtizedekkel ezelőtt még százhat református lélek élt a faluban. Azóta a gyülekezet egyre fogyott, ma már csak hárman vannak. Templomukat az idő kikezdte. Sokan összefogtak, hogy segítsenek. Most megújítva várja felszentelését. Új toronytetőt kapott, és a harangokra új kötél került. Az elnémított harangok újra hívogatnak. A szeptember 19-én kezdődő ünnepélyen megújítva visszavár a templom! A kevésre is szükség van! A három is értékes. A maradékot is össze kell szednünk, mint régen aratás után a szegények az ott maradt tallózni való kalászokat. /Balogh Sándor tiszteletbeli esperes: Érhatvan. Elnémított harangok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

Neményi József Nándor nyári szakmai gyakorlatra vitte a szociológus hallgatókat. Az útvonal: Néma, Dés, Baca, majd Retteg. Leállt gyárakról, nyomorról, elnéptelenedett tanyákról szerezhettek tudomást. A térségben közel 20%-os a munkanélküliség aránya. Désen meglátogatták dr. Deési Daday Loránd sírját. Hetven évvel ezelőtt írta meg Zátony című könyvét, amelyért utóbb rengeteget szenvedett. A regényben az 1919-1923-as gazdasági, politikai és társadalmi rendszerváltást ábrázolta. Ezekben az években Erdélyben a magyar polgári és földesúri osztály elvesztette egész hatalmát. A Zátony miatt az író megjárta a Duna-Fekete-tenger csatornát s a román börtönöket, de regénye a mostani magyar politikai elitnek is elgondolkodtató lehet. Az erdélyi trauma tovább tart, állapította meg Neményi József Nándor. Désen és Rettegen mind kevesebb magyar ismerőssel és baráttal találkozott. Elmentek, felszívódtak. Az életszínvonal az 1989-es év 50%-ára süllyedt. Augusztustól újból érezhető az árhullám. - A kormány új privatizációs stratégiája szerint az első szakaszban 13 nagy csődbe jutott vállalatot próbálnak magánosítani vagy felszámolni. A második periódusban 50 kisebb, de országos fontosságú kereskedelmi társaságot privatizálnak. /Neményi József Nándor: Zátony. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Szept. 13-án volt a felvételi Csíkszeredában a Megyei Művészeti Népiskola szaktanfolyamaira. Körössy Orsolya, az intézmény igazgatója tájékoztatójából kiderült, hogy Csíkszeredában több kurzus indul: zongora, hegedű, szintetizátor szak, fúvós hangszerek, balett, grafika-festészet, kirakatrendezés, s természetesen fafaragás. Székelyudvarhelyen az idei évtől a meglévők mellett két új szaktanfolyam indul: a népi tánc és a színjátszás. Gyergyószentmiklóson a felsoroltakon kívül ének, vonószenekar, blockflöte szak is működik. Maroshévízen gitár, zongora, ének kurzusok indulnak, a két kihelyezett fafaragó tanfolyam Szentegyházán és Székelykeresztúron fog tevékenykedni. Idén összesen 350-en látogatják a tanfolyamokat. Egyik bevételi forrásuk a tandíj. A megyei költségvetésből is kapnak támogatást. A végzettek oklevelet kapnak. A népfőiskolai oklevelet sok esetben figyelembe veszik. Többen egyetemi előkészítőnek tekintik a tanfolyamokat, s be is jutnak a különböző szakokra. /Holnap kezdődik az oktatás a művészeti népiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

Az elmúlt hét végén immár negyedik alkalommal szervezte meg karrierbörzéjét a Junior Business Klub és a Mercurius Gazdaságfejlesztési Egyesület, ezúttal is Sepsiszentgyörgyön, biztosítva találkozási lehetőséget a friss diplomás főiskolai végzősök, illetve a szakképzett diplomás értelmiségiek, valamint az ezek foglalkoztatásában érdekelt vállalkozók számára. Jelenleg a jogászok, közgazdászok, informatikusok iránt nagyobb az érdeklődés. /Karrierbörze - a remény jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Szeptemberben létre kívánják hozni a Székelyföldi Városok Szövetségét - jelentette be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Székelyföldet önálló régióként egyre markánsabban kell megjeleníteni. A szövetség minden egyes problémakörrel foglalkozik majd, az összes területen, az oktatástól a gazdaságig próbál megoldásokat keresni, védi és képviseli a térség érdekeit. Várhatóan a következő városok tartoznak majd a szövetséghez: Kovászna megyéből Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna, Hargita megyéből Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Székelykeresztúr, illetve Maros megyéből Marosvásárhely, Szováta. /Székelyföldi Városok Szövetsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az elmúlt hét végén a Nők az egyházban címen Bodó Márta, Keresztény Szó szerkesztője tartott előadást. A Keresztény Szó munkatársaként rengeteget járt terepre, falvakba, kisvárosi templomba járó emberekhez. Azt érzékelte, hogy pontosan a hagyományos és tömbben élő katolikus vidékeken az emberek túlságosan elégedettek hagyományaikkal. Úgy látja, hogy érzékelni kellene az idők jeleit. Például amikor falusi plébániai közösségéből felkerül valaki a kolozsvári egyetemre, akkor elvész a nagyvárosi forgatagban, mert azokat a népegyházi kereteket a nagyvárosi életformában nem lehet megtartani. Egy újfajta, reális modellt kellene a szülőknek a fiatalok elé állítani. /Nők az egyházban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

"Nyárádszentlászlót 1968-ban, a megyésítéskor a szomszédos Nyárádgálfalva községhez csatolták, azonban a szentlászlóiak megőrizzék indentitásukat. Nyárádszentlászlón a reformátusoknak 111 esztendeig vályogtemplomuk volt. Gáspár András backamadarasi lelkész, templomépítő pap elmondta, hogy két leányegyházuk közül előbb Nyomáton kezdték el az építést 1992-ben, és 1994 augusztusában felszentelhette a püspök. Szept. 12-én Nyárádszentlászlón ünnepelt a háromszázvalahány lelkes falu. Lakói zömmel reformátusok /156 fő/ és unitáriusok, kisebb részben katolikusok. A Hadnagy Judit tervezte épület kicsinek bizonyult a szentelésre összesereglett híveknek. Eljött az építés legfőbb támogatója is, a Liverpoolban élő báró Vitéz lemhényi dr. Zsigmond András angol feleségével. Angliából jött Harvey Cristopher is, aki az ifjúsági ház építését segítette, hálából az ő nevét viseli az intézmény. Ez a ház a Közép-Nyárádmente ifjúságáé - jelentette ki Gáspár András lelkész. Az emeleti részen kis manzárdszobákat képeztek ki, ifjúsági táborok, találkozók alkalmára. És csángó gyermekek nyaraltatására. Eljött a holland testvérgyülekezet négy tagja; ők még szombaton elhelyezték Backamadarason az öregotthon alapkövét. A Duna-csatornát megjárt, sokat szenvedett dr. Csiha Kálmán elmondta, hogy 1989 óta a reformátusok 166 új épületet húztak fel Erdélyben, ebből 32 a templom. Gáspár András lelkész vázolta a templomépítés történetét. Dr. Lehr György budapesti külügyminisztériumi megbízott a vitézi rend érdemkeresztjét adományozta Csiha Kálmán püspök úrnak templom- és egyházépítő munkássága elismeréseként. - A közeljövőben kápolnát emelnek a katolikus hívek is. /Bölöni Domokos: Új temploma van Nyárádszentlászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14., Máthé Éva: "Ellenszélben is előre menni!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Szeptember 14-én Homoródfürdőn leleplezték a száz évvel ezelőtt, 1899. április 13-án született dr. Bakk Elek tiszteletére készült emléktáblát. A Tamás István kőfaragó által készített márványtábla emlékeztet a székelyföldi orvosra. A Felsőboldogfalván született orvos nemcsak a betegek gyógyítója, de Székelyudvarhely sokoldalú közéleti embere is volt. Fő műve az 1936- ban megjelent "Rajtad is múlik, hogy beteg ne légy!" című munkája. /Dr. Bakk Elekre emlékezünk. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 15./"

"Szept. 12-én, halálának tizedik évfordulóján Újvárossy Ernőre, a temesvári ellenállás hősi halottjára emlékezett a helybeli református gyülekezet. A zsúfolásig telt templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után az Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti teremben emlékeztek a hősi halált halt építőmesterre. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Újvárossy Erzsébet, a gyülekezet vértanújának 84 éves, Kolozsváron élő édesanyja is. Tőkés László, a száműzött lelkész és Újvárossy Ernő szinte egyszerre kerültek a vegetáló temesvári gyülekezetbe, amely Tőkés László hívására új életre kelt. A harc kezdetét 1988 őszén a falurombolás elleni állásfoglalás jelentette, majd 89 áprilisában kiéleződött a küzdelem: Tőkés László felfüggesztése elleni tiltakozásul a gyülekezet több mint 700 aláírást gyűjtött össze. Újvárossy Ernő többedmagával Nagyváradra utazott, hogy a püspökségen Tőkés László igazáért kiálljon. 1989 nyarán, miközben Tőkést, Újvárossyt és társait meghurcolták, kihallgatásokra hívták be, Tőkés László megjelent a Panoráma műsorában. Újvárossy Ernő ekkor már tudta, hogy az életével játszik, de nem futamodott meg, a végsőkig kitartott. Tőkés László kijelentette: meg van róla győződve, hogy Újvárossy Ernőt meggyilkolták. Ez alkalommal Gazda Árpád újságíró, a tíz évvel ezelőtti események egyik résztvevője javasolta, hogy a gyilkossági ügyben ismeretlen tettes ellen tegyenek feljelentést a rendőrségen. Tíz évvel ezelőtt Kovács Miklósnak, a budapesti Keresztény Ökumenikus Társaság egykori elnökségi tagjának köszönhetően , - aki annak idején Tőkés László ügyét is felvállalta - Újvárossy Ernő halálhíre egészen Amerikáig eljutott. Kovács Miklós a Mikes Kelemen Kör hollandiai rendezvényéről üzent a temesváriaknak: "Újvárossy Ernő halála bizonyult a döntő fordulatnak." "1989. szeptember 15-ig hallgathatott a zsarnok állam, mondhatták zsoldosai, kérem, semmi közünk ehhez a kálvinista belviszályhoz, csak Temesvár egyik kis gyülekezete civódik püspökével. De mert ellenállása kiszabadult, szellemét már nem voltak képesek palackba másképp visszagyúrni, elvették Újvárossy Ernő életét." "Az Országgyűlés akkori elnöke, Szűrös Mátyás azokban a napokban Amerikába tartott. A telefaxon utána küldött dokumentumokat a világ elé tárhatta. Ha voltak még illúziók a zsarnokot és rendszerét illetően, ezek most szertefoszlottak." 1989. szeptember 15-én érkezett meg a püspöki körlevél: Tőkés Lászlónak el kell hagynia temesvári állását és szolgálati lakását. A temesvári református gyülekezet hősiesen ellenállt. - A mostani emlékezésen Péterffy Lajos nagyváradi színművész szavalta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének egy részletét és Reményik Sándor Ahogy lehet című versét. Kudor István fafaragó művész /Bánffyhunyad/, a monumentális kopjafa alkotója is beszélt. /Ez Temesvár titka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

Idén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem különböző karaira 4812-en jutottak be, ebből 700-an magyar nemzetiségűek. Az egyetemen 15 455 egyetemistával kezdődik el az új tanév, figyelembe véve a magánegyetemi helyek jócskán megduzzadt számát. /Ötezerrel csökkent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Szept. 10-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök képviseletében Kötő József államtitkár részt vett Brassóban a Romániai Könyvkiadók Egyesülete által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amelynek keretében a szakemberek, a politika képviselői megvitatták a könyvkiadás kérdéseit. A részvevők egyértelműen leszögezték, hogy a politika képviselőinek azonnali törvénykezési segítségnyújtására, a civil társadalom alapítványi rendszerének létrehozására van szükség ahhoz, hogy a kultúrateremtés eme fontos eszköze megállíthassa a piacgazdaság körülményei között az önfelszámolás folyamatát. /Kerekasztal a romániai könyvkiadás kérdéseiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Szept. 10-én Andrei Marga közoktatásügyi miniszter meglátogatta a gyergyószentmiklósi főiskolát, ahol megbeszéléseket folytatott Dombay Istvánnal, a főiskolai kar vezetőjével és dr. Garda Dezső parlamenti képviselővel. A megbeszéléseken fölmerült annak lehetősége is, hogy a gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozat új szakkal bővüljön. A miniszter felajánlotta, hogy amennyiben 3-4 napon belül kézhez kapja a szükséges kéréseket, az új szak már e tanévtől beindulhat. Dombay István földrajz-idegen nyelv tanári szakot kezdeményezett, dr. Garda Dezső erdészet- környezetvédelem szakot, végül kivitelezési nehézségek miatt a lehetőség jövőbeni terv maradt. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő a turisztikai főiskolát végzők ügyében a brevet kérdését vetette föl, de a miniszter jelezte, hogy ebben nem tud segíteni. /Gál Éva Emese: Miniszter a gyergyói egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Szept. 13-án a Bukarestben tartózkodó Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára kijelentette: A magyar kulturális tárca készen áll anyagi és szakmai szempontból biztosítani az aradi vértanúk emlékművének helyreállítását. A Zala György-féle szobor helyreállításáról elmondta: megvan a szobor, megvannak a darabjai. A vértanú tábornokok tizenhárom domborműve az aradi múzeumban van. Az emlékmű részei két különböző helyen, két megőrzőnél vannak. A kőtalapzat eltűnt, azt rekonstruálni kellene, ki kellene faragni vagy felépíteni. Ahhoz, hogy az emlékparkot október 6-án legalább jelképesen felavathassák, sürgősen meg kell találni a helyét Aradon - hangsúlyozta Visy Zsolt. /Gyorsan kéne lépni, ha októberben avatni kívánunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Az újabb tanügyminisztériumi rendelet szerint a történelemvizsga a jövőben nem lesz kötelező az érettségin, továbbá választható érettségi tantárgy lett a testnevelés. A humán szakokon viszont választani kell a románok történelme és a Románia földrajza tantárgy között. /Szabó Csaba: Nem kötelező történelemből érettségizni. Nő a testnevelés tantárgy ázsiója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Szept. 14-én Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere jóváhagyta a Keresztély Irma főtanfelügyelő által kezdeményezett képző központ létesítését a nemrég kiköltöztetett Újvárossy-kerti óvoda épületében. Ma a hétmilliárd lej értékű beruházás előtanulmányát a főtanfelügyelő az Oktatási Minisztériumban mutatja be. A székelyföldi átképző és továbbképző központban helyet kap a tanfelügyelőség, a főépületben előadótermeket, szálláshelyet és étkeztetésre alkalmas helyiséget rendeznek be. A beruházást a minisztérium költségvetéséből finanszírozzák. /Pedagógusképző központ lesz Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

A Székelyudvarhelyhez közeli Lókodon jól haladnak az öregotthon építésével. Egy svájci házaspár /Gyarmathy György nyugdíjas professzor és felesége, Catherine Amerd / a lókodi öregotthon alapítója és támogatója. Gyarmathy György elmondta, hogy a hetvenes évek óta többé-kevésbé rendszeresen jött Erdélybe. A svájciak nagyon is szívükön viselték az erdélyi magyaroknak, főleg az erdélyi protestánsoknak a sorsát. A katolikusokét is. És gyakran ránk bíztak valami segélyt, amit aztán itt jó célra kellett fordítani. Sok segélyakció folyik, az övék a lókodi öregotthon. - Lókod kihalófélben levő falu, harminc lakója van. A fiatalok a városba költöztek. Új, huszonnégy személyes öregotthont építettek. 97-ben kezdődött az építkezés. Jelenleg már tizenöt öreg él az otthonban. /Oláh István: Mire megvénülünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Határokon túli arányait tekintve határokon túl többen hallgatják nemcsak a Határok nélkül című műsort, hanem a Kossuth Rádiót is, mint az anyaországban. Nagyon fontos szerepük van a magyar nyelvű televízió-adásoknak is. Magyari Tivadar média-szociológust kolozsvári otthonában kérdezte Gecse Géza /Kossuth Rádió/ a legfrissebb közvélemény-kutatásokról.- Magyari elmondta, hogy helyi kutatást végeztek székelyudvarhelyi mintán, és ott a Príma Rádió áll az első helyen. Viszont a második a Kossuth Rádió. - Székelyföldön igazából a Kossuth Rádiót nem nagyon lehet fogni. Igen, de valószínű, hogy valamennyire behallatszik, mert a Kossuth Rádió elég jól jelen van, főleg a hírműsoraival. - A Príma Rádió magyar nyelvű kereskedelmi adó, ami nem régen kezdte meg a sugárzást a Székelyföldön. Főleg Székelyudvarhely területén és a hozzá tartozó falvakban fogható, ez 45 ezer embert érint. - A romániai magyar hallgató leginkább magyar nyelvű rádióadásokat hallgat, hiszen a tv meg a sajtó esetében inkább folyamodik román forrásokhoz.- Székelyföldön 3-4 kereskedelmi rádió működik - Az erdélyi magyar közösségek magyar nyelvű tájékoztatásában rendkívül nagy jelentősége van a magyar nyelvű televízióknak és a Kossuth Rádiónak is. Úgy néz ki, a Kossuth Rádió az élvonalas, a televíziózásnál viszont érdekes dolgokat lehet megfigyelni. Székelyföldön, például Székelyudvarhelyen a TV3 vezeti a tévézés toplistáját. Ugyanakkor erős konkurense a Duna Televíziónak, és egy idő óta az MTV-2-nek az egyik legnagyobb román kereskedelmi televízió, a Pro TV, amelyet a szórakozásra éhes néző igényel a leginkább. - Sepsiszentgyörgyön a legtöbben a Duna Televíziót helyett kérték a Pro TV felvételét a kábelszolgáltatások sorába. A kereskedelmi tévék szórakoztatóbb, könnyebb műsort adnak, és ilyen szempontból a székelyföldi ember sem különbözik sem a magyarországitól, sem az amerikaitól. - A Partiumban, például Szatmáron vagy Nagyváradon megint elég nagy arányú a magyar lakosság a nagyvárosokban, de a kisebb városokban is. Ott megengedik maguknak a kábelesek, hogy több magyar televíziót is feltegyenek a kínálatukba. - A pénzügyileg, gazdaságilag rosszul álló Duna Televízió meg a közszolgálati televíziók általában nehezen tartják a lépést az akár román, akár magyar kereskedelmi tévékkel. - Tartósan Közép-Erdélyben a Duna Televízió és az MTV-2 lesz és marad a fő magyar televízió az itteni magyarok számára. Székelyföldön nagyon erős konkurenciát jelentenek a magyar kereskedelmi televíziók. Székelyföldön az emberek szeretik a Szív Tv-t, a TV-2-t, a TV-3-at. - Határok nélkül c. műsor, Kossuth Rádió (1999. augusztus 19.) /Mit hallgatunk, nézünk? - Interjú Magyari Tivadar média-szociológussal. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 15./

Sajtótájékoztatón számolt be a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vezetősége az elmúlt évadban szerzett tapasztalatokról, illetve terveikről. Merő Béla rendező elmondta, hogy minden kezdő színház ifjúsági színház kell hogy legyen. Akkor lesz igazi közönsége a színháznak, amikor a mostani gyerekek felnőnek. Fontosnak érezte, hogy a többségi nemzet kultúrája is jelen legyen színházunkban: műsorra tűztek egy Caragiale-darabot. /Színház mindenkinek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

Megjelent a Diákévkönyv 2000 /Tinivár Könyvkiadó, Kolozsvár/, már hetedik éve adja ki a kiadó ezt az évkönyvet. Van benne történelem, irodalom, de tesztek is, keresztrejtvények és receptek. - Utcára került a Diákabrak című lap 48. száma is. /(horváth): Megjelent a Diákévkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Király Károly Nyílt kártyákkal /Nap Kiadó, Budapest, 1995/ című önéletrajzi munkáját folytatta, várt arra, hogy kiadót találjon. A 600 oldalas második kötetet a Duplex Könyvkiadó /Pécs/ most jelentette meg. Ebben a legterjedelmesebb a Dokumentumok című rész. /Vadas Gyula, a Király-kötet szerkesztője: Ismét nyílt kártyákkal. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 15./

Szept. 14-én Sepsiszentgyörgyön megnyílt a magyarországi képzőművészek tárlata. A kiállításon a Körmendi Galéria anyaga, az utóbbi évtizedek jelentős művészeinek alkotásai tekinthetők meg. Ez a kiállítássorozat Csíkszeredában kezdődött, és Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhelyre és Kolozsvárra viszik a tárlat anyagát. /Tárlatnyitó Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

"Tizenkét fős burgenlandi csoport érkezett szept. 12-én Sepsiszentgyörgyre, egyhetes háromszéki ismerkedésre. Õrségi magyar diákok jöttek két tanárral a tartomány - és Ausztria - egyetlen olyan iskolájából, ahol van magyar nyelvű oktatás. A Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium ezen a nyáron vette fel a kapcsolatot a sepsiszentgyörgyi Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolával. Farkas Béla tanár vezetésével a nyáron tíz diák tartózkodott Felsőőrön (Oberwart). A kezdeményező őrségiek azért tartják fontosnak a kapcsolatfelvételt, mert "mind a két város a magyar nyelvterület peremén van, és az őrvidéki határőr elődeink is a székely törzstől származnak". /Burgenlandi magyarok Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./"

Szept. 14-én a képviselőház kormánykoalíciós többsége elutasította az egyetemi-főiskolai akkreditációs törvénynek az ellenzék által benyújtott és a nemzeti kisebbségeket diszkrimináló módosító indítványát. A módosítással az ellenzéki Nagy-Románia Párt és a Szociális Demokrácia Romániai Pártja azt akarta elérni, hogy a felső fokú tanintézeteket csak abban az esetben jegyezzék be, ha legalább egy karon román nyelven történik az oktatás. A végszavazást megelőzően az RMDSZ képviselőházi csoportja és az RMDSZ-vezetés ismételt koalíciós egyeztetés kiharcolásával és heves vita után tudta csak elérni a koalíciós többség felsorakoztatását a módosító indítvány ellen. Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének még szept. 14-én délben is külön tárgyalást kellett folytatnia Ion Diaconescu házelnökkel, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével és a koalíciós pártok képviselőházi csoportjainak vezetőivel a diszkrimináló módosítás elvetése érdekében. Végül is 18 tartózkodás mellett 96:88 arányban utasították el az ellenzéki indítványt. - A veszély még múlt el, mert a Román Nemzeti Egységpárt képviselőházi frakciója újabb kisebbségellenes módosító indítványt nyújtott be a tanügyi törvény 123. szakaszának megváltoztatására. Ennek az indítványnak a tárgyalása a jövő héten lesz. /Koalíciós siker a képviselőházban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

"Szept. 14-én sugározta a Duna Televízió a Haláltábor Földváron című dokumentumfilmet, amelyben több székelyföldi (szárazajtai, olaszteleki, köpeci, hídvégi stb.) volt földvári fogoly mellett három börvelyi és egy kaplonyi is tanúvallomást tesz arról, ami 1944 végén, 1945 elején a hírhedt lágerben velük és sorstársaikkal történt. /1997-ben a Szatmári Friss Újság több még életben lévő volt földvári fogoly visszaemlékezését, tanúvallomását közzétette./ Ugyanezen a napon, 14-én Szilágy megye két "a román nemzet mártírhelységeinek" nyilvánított falujában, Ipen és Treznean - az egyik román megyei lap szerint - "az 1940. szeptember 9-14. között elkövetett, cirka 250 emberéletet követelt, elképzelhetetlen horthysta atrocitások 59. évfordulója alkalmából jelentős nemzeti részvétellel széles körű megemlékezéseket tartottak". - A földvári haláltáborban becslések szerint 35 ezer, elhurcolt magyar, illetve német fordult meg, akik közül az embertelen bánásmód miatt, amelyben román fogva tartóik részesítették őket, több ezren lelték halálukat. Szenvedéseikről és pusztulásukról évtizedeken át beszélni sem volt szabad, ez a több ezer ember ma is jeltelen sírokban nyugszik Földváron, sőt a román hatóságok idén júliusban még azt is megakadályozták, hogy obeliszk készüljön az emlékükre. /Boros Ernő: Megemlékezések - ellenkező előjellel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./"

Az oktatási tárca közölte, hogy Romániában - kérésre és törvényes feltételek között - a nemzeti kisebbségek saját felsőfokú tanintézeteket hozhatnak létre, az állami egyetemeken a nemzeti kisebbségek anyanyelvén működő tanulmányi csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat lehet létrehozni. Az írásos közlés szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató egyetemi-főiskolai karokon a szakkifejezéseket románul is tanítják. A multikulturális felsőfokú oktatási intézmények tannyelvét az alapítási törvényben állapítják meg. A román nyelven vagy a nemzeti kisebbségek nyelvén működő valamennyi romániai oktatási intézménybe anyanyelvétől és előtanulmányainak nyelvétől függetlenül bármely román állampolgár beiratkozhat és tanulhat. A dokumentum szerint a felsőfokú tanintézetek akkreditálása a tanügyi tárca és az illetékes országos akkreditációs tanács hatáskörébe tartozik. - Törvényes feltételek között és az érintett egyetemi intézmények szenátusának javaslatára intézetek vagy karok szétválásával, illetőleg egyesítésével is létrehozható felsőfokú tanintézet, azzal a feltétellel, hogy legalább egy karon román nyelven történjen az oktatás. - Ez az írásos állásfoglalás azelőtt született meg, hogy a képviselőház elutasította az akkreditálási törvény módosítására irányuló ellenzéki indítványt, amely azt szerette volna elérni, hogy a felsőfokú tanintézeteket csak azzal a feltétellel lehessen akkreditálni, ha legalább egy karon román nyelven folyik a tanítás. /Megerősítik a kisebbségi főiskolák létrehozásának lehetőségét. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

A kormány szept. 9-i ülésén úgy döntött, hogy az ortodox egyház nem államvallás. Radu Vasile miniszterelnök szept. 14-én felülbírálta a kormány döntését, és az egyházak tevékenységét szabályozó törvénytervezetet olyan formában küldte meg a parlamentnek, hogy az ortodox vallást mégis államvallás. - Takács Csaba RMDSZ-ügyvezető elnök szerint nem a kormány bírálta felül az álláspontját, hanem a miniszterelnök továbbította a kultusztörvény-tervezetet a kormányülésen hozott döntéstől ellentétes módon a parlamenthez. Az RMDSZ-nek nem volt tudomása a miniszterelnök szándékáról. /Meggondolta magát a miniszterelnök Az RMDSZ a parlamenti vitán fejti ki álláspontját az ortodox egyház államvallássá minősítéséért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

"A harciasan magyarellenes Cotidianul román napilap szept. 15-i számában azt írta, hogy "Orbán Viktor magyar miniszterelnök leleményes fiú: Magyarország új kolozsvári főkonzulja egy kém". Az újság szerint Gheorghe Funar kolozsvári polgármester hevesen támadta a román külügyminisztériumot és Radu Vasile miniszterelnököt, mivel "anélkül járultak hozzá Alföldi László főkonzuli kinevezéséhez, hogy ellenőrizték volna a diplomata életrajzát". A lap azt állította, hogy Alföldi László 1988-ig alkonzul volt Kolozsváron, amikor "egy kémbotrány nyomán Ceausescu ürügyet talált arra, hogy bezárassa a konzulátust". /Sajtótámadás az új magyar főkonzul ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"