Cegőtelkén, az egykori Cserhalmi Ütközet emlékére tavaly augusztus 15-én emlékművet avattak a református temetőkertben, idén augusztus 29-én pedig a református templomban ünnepélyesen leleplezték a Cserhalom emléktáblát. A szervező a Cserhalom Művelődési Egyesület volt. Székely Pál, az egyesület elnöke elmondta, hogy a Julianus Alapítvány szervezte 2000-es Lármafa-találkozó Szent László emlékét hivatott feleleveníteni. Ezért a résztvevők egy napot Cegőtelkén töltenek, és sor kerül az ütközet megjelenítésére az egykori csata színhelyén. /Emléktábla is áll már. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

A Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat augusztusi számát Petőfi Sándor emlékének szentelte, halálának 150. évfordulója alkalmából. /Megjelent a Székelyföld kulturális folyóirat júliusi száma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

"Szőcs István író, irodalomkritikus 1979-ben megjelent Selyemsárhajó című könyve, voltaképpen művelődéstörténeti tanulmánygyűjteménye egy újabb, jelentősen kibővített résszel megjelent. /További kalandozások a selyemsárhajón. Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó, Kolozsvár, 1999/. A szerző elmondta, hogy azok a tanulmányok, amelyekkel most bővült a kötet, részben a Selyemsárhajóval egy időben keletkeztek, részben pár évvel ezelőtt. - Az előítéletek nagy része a népek között fennálló színvonalkülönbségekre vonatkozik, arra, hogy vannak kultúrateremtő, civilizációt létrehozó, uralomra termett népek, és vannak alkotóerő, szellemi eredetiség nélküli másodosztályú népek. Ami a magyarságot illeti, még ha manapság másképpen is nyilatkoznak egyes újabb történészek és nyelvészek, arra az előfeltevésre építenek, hogy őseink ezerszáz évvel ezelőtt "tiszta lappal", azaz négykézláb, a legelemibb művelődési értékek nélkül másztak be a Kárpát-medencébe. Nem csoda, ha ezeket nézeteket a környező országok barátságtalan beállítottságú, rosszhiszemű propagandistái felkapták és kialakították róluk a "vad mongol csorda" képzetét. - A hivatalos adatok szerint is Magyarország ezerszáz éves az ország - amely a szó eredeti értelmében államot is jelent. A magyar történelemnek számtalan megoldatlan kérdése van, amely az immár elenyészett huszadik század egész folyamán nem volt képes kivívni a hivatalos tudomány érdeklődését, hangsúlyozta Szőcs István. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence és részben környéke is, már ezer évvel a honfoglalás előtt, magyar földrajzi neveket hordozott. Felvetette a székely kérdést is: hogy lehet, hogy ez az ízig-vérig magyar népcsoport gyakorlatilag, azaz jogilag majdnem a XIX. század elejéig külön nemzetnek számított? Szőcs István szerint feltehető, hogy az ómagyarok használtak egy másféle írást is, amely különbözött a rovásírástól. /Kisgyörgy Réka: Kalandozások a selyemsárhajón. Exkluzív interjú Szőcs István íróval, irodalomkritikussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ "

"Minden eddiginél nagyobb számú érdeklődő vett részt az idei Koltói Õsz néven ismert Petőfi-ünnepségen. A helyi református templomban Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke hirdetett igét. Téglás Lajos polgármester köszöntője után ünnepi beszédet mondott Beregszászi Olga /Budapest/, dr. gróf Teleki János, gróf Teleki Sándor dédunokája, a Magyarok Világszövetsége képviseletében Döbrentei Kornél költő, Lányi Zsolt, a Független Kisgazda Párt alelnöke, Böndi Gyöngyike, Máramaros megye RMDSZ-es parlamenti képviselője. Az ünnepi műsorban fellépett a sárospataki "8-kor" együttes, amely részleteket adott elő a Kormorán együttes és Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperájából, a koltói műkedvelők, a koltói Szendrey Júlia Népdalkör és a Szilágysági gyermek vagyok című népdaléneklési verseny koltói díjazottjai. A Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ Rekettye együttese néptáncokat és népdalokat adott elő. /Szatmárnémeti és szatmárhegyi diákok Koltón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 7./"

"Fegyvercsempész botrány robbant ki Romániában. Két letartóztatottja van az ügynek, az izraeli, 1992 óta román állampolgársággal is rendelkező, Stanculescu tábornok köreiben forgolódó Naor Shimon és a Virgil Magureanu /volt titkosszolgálati vezető/ környezetéhez tartozó Ion Menciu ezredes személyében. Naor Shimon egyik romániai üzleti partnere, Elisabeta Stefanescu Ion Iliescu elnök tanácsadója volt az egyik titkosszolgálat, SPP nevű állami őrző-védő szolgálat keretében. Ebben az ügyben többnyire csak az eredetük nyomait eltüntető iratok jöttek-mentek, s miután Romániában "legalizálták" egy-egy szállítmány papírjait, a szállítók a volt Szovjetunió területéről olyan övezetekbe vitték az árut, amelyekben fegyveres konfliktusok törtek ki, és ahol már nemzetközi embargó volt érvényben. A hagyományos harcászati eszközök felvevőpiaca Afganisztán, Grúzia, Azerbajdzsán, Jemen, Etiópia, Nigéria, India, Pakisztán, Irán és Szudán volt. /Egy törvényes szállítmányra tíz törvénytelen. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./"

Szept. 6-án az RMDSZ szenátusi frakciójában döntöttek a frakció új vezetőségéről. A szavazás eredményeképpen a frakció élén változás nem történt, elnöknek egy évre újra Verestóy Attilát, alelnöknek Szabó Károlyt és titkárnak Lőrinczi Gyulát választották meg. Az RMDSZ-frakciót ismét titkári tisztség illeti meg a szenátus állandó bizottságában, erre szintén Puskás Bálint háromszéki szenátort jelölték. A szenátus plénuma az RMDSZ jelöltjét megszavazta. /Tisztújítás a szenátusi RMDSZ-frakcióban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Kolozs megyei szervezete fennállásának legnagyobb sikerét könyvelhette el a napokban, amikor a tanfelügyelőség alkalmazottaival karöltve sikerült elérnie: Kolozsváron újra beindult a magyar tannyelvű iskolai szakoktatás. Tavaly ősszel még nem sikerült a kolozsvári magyar szakiskolai hálózat kialakítása. /Szabó Csaba: A pedagógusszövetség győzelme. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Szept. 7-én a képviselőházban Lazar Ladariu, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője elítélte azt, hogy Marosszentgyörgy polgármestere a román zászló mellé kifüggesztette a polgármesteri hivatal homlokzatára a magyar állami lobogót is. Kerekes Károly RMDSZ-képviselő a vádakat visszaverte és tisztázta, hogy a magyar zászló kifüggesztése annak kapcsán történt, hogy augusztusban Zalaszentgyörgy testvértelepülés önkormányzatának küldöttsége hivatalos látogatást tett Marosszentgyörgyön. A román küldöttség korábbi zalaszentgyörgyi látogatása alkalmával az ottani polgármesteri hivatalra kifüggesztették a román zászlót és a román himnuszt is eljátszották. Ez ellen ott senki nem fejezte ki felháborodását, és nem interpelláltak az Országházban. /Kerekes Károly képviselő válasza Lazar Ladariu újabb magyarellenes vádjaira. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 7. - 1551. sz./

Az RMDSZ 25 fős képviselőházi frakciója a tisztújításkor a régi vezetés minden tagját újakkal cserélte ki. Kónya-Hamar Sándor, a képviselőház frissen megválasztott titkára elmondta, hogy a demokrácia politikai váltógazdaságot is jelent. Most ez történt. Az elmúlt hónapokban több képviselő kijelentette, hogy az RMDSZ alsóházi frakciója elvesztette egykori súlyát, az információ áramoltatása házon és frakción belül nem történt megfelelően, ezen változtatni kell. Egy frakcióvezetőnek nagy a politikai súlya, hiszen automatikusan az RMDSZ Operatív Tanácsának is tagjává válik, amely a kongresszuson elfogadott alapszabályzat szerint megnövekedett kompetenciával bír. Kelemen Attila, az RMDSZ-frakció új vezetője kifejtette, hogy szeretne egy Apafi-szerű nyugodt, békés időszakot behozni a frakció életébe. /Román Győző: Õrségváltás a képviselőházban. Attilától Attiláig. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./

"Kolozsvár mindkét magyar tannyelvű szakiskolai osztályában megkezdődött szept. 6-án a rendszeres oktatás. A Könnyűipari Iskolaközpontban, a ruhakonfekció szakos osztályban már az egyházi jellegű tantárgyak oktatási gondjait oldják meg; az iskola aligazgatónője, Simion Margit székelyföldi hasonló jellegű iskolákkal is keresi már a kapcsolatot tapasztalatcsere céljából. - Nagy F. István, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője elmondta, hogy legalább kétszer ennyi magyar tagozatos szakiskolai diák kellene hogy legyen Kolozsváron, mint amennyi most van. /Szabó Csaba: Megkezdődött az oktatás a magyar szakiskolai osztályokban. Az RMDSZ elégedetlen Kolozsvárral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

László Zoltán, a marosvásárhelyi Református Teológiai Líceum egyházi igazgatója elmondta, hogy az 1994 óta a Bolyai Farkas Líceum épületében működő teológiai profilú osztályokat külön miniszteri rendelettel adták át az újonnan létesült önálló református tanintézetnek. Az igazgató elmondta, hogy önálló tanintézet elképzelhetetlen saját tanári kar nélkül. Ilyen rövid idő alatt azonban képtelenség lett volna tantestületet toborozni. A jelenlegi létszám - 113 gyerek (négy osztály) - nem biztosít elegendő óraszámot ahhoz, hogy főállású tanerőket alkalmazzanak. Ezt jövőre tervezik, amikortól párhuzamos osztályokat indítanak és a gimnáziumi alsó tagozatot is felállítják. Ehhez természetesen a mostani négynél több osztályteremre lenne szükségük. Ugyanis mindössze négy osztályterem állt rendelkezésükre, amelyeket felváltva használtak: délelőtt a református tagozat, délután a református diakonisszaképző főiskola diákjai. Hiányoznak továbbá a laboratóriumok, különböző szertárak is. Az együttműködésük megfelelő a Bolyai-líceummal, Bálint István igazgatóval. Jövőre azonban saját tanári karuk lesz. Feszültségek a jogutódlás vonatkozásában vannak. Õk ugyanis a restitutio in integrum elve alapján igényt tartanak a hajdani Református Kollégiumra, annak egész épületegyüttesére, amelynek visszaszerzéséért 1990 óta küzdenek. Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi osztályának vezetője mindig mellettük állt. Az RMDSZ támogatása, segítsége mindig is behatárolt volt ebben az ügyben. Többnyire a nyilatkozatok, ígéretek szintjén nyilvánult meg. - Nyílt titok, hogy Dumitru Matei főtanfelügyelő a megyében működő ellenzéki pártok érdekeinek hű kiszolgálója. /Szentgyörgyi László: Az első önálló magyar tannyelvű középiskola Marosvásárhelyen. Beszélgetés László Zoltánnal, a marosvásárhelyi Református Teológiai Líceum egyházi igazgatójával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Szept. 3-5-e között Felsőbányán tartotta VI. Partiumi Honismereti Konferenciáját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ Várak, kastélyok, udvarházak címmel. A hazai és külföldi előadók a várak, kastélyok, udvarházak bemutatása mellett folytatták a tavalyi sarmasági konferencia témáját is: az 1848-1849-es események és emlékhelyek ismertetését. A konferenciát Dukrét Géza, a PBMEB elnöke nyitotta meg. A 24 előadó egy-egy tájegység ismerőjeként szűkebb pátriájának nevezetes várairól, udvarházairól, kastélyairól beszélt. A jövő évi konferencia témája az Árpád-kori települések kialakulása lesz. A tervek szerint az előadások anyagát megjelentetik a Partiumi Füzetek-sorozatban. /Péter I. Zoltán: Műemlékvédők Felsőbányán. Várak, kastélyok, udvarházak számbavétele. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./ A konferencián Dánielisz Endre és Péter I. Zoltán A hajdúvár őrtornyából Arany János Múzeum című könyvbemutatóra is sor került. /Várak, kastélyok, udvarházak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Temes, Arad és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki. Tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak fel és ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be kutatásaikról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. A PBMEB az elmúlt két évben összesen 11, különböző műemlékek leírását tartalmazó könyvecskét adott ki. Nyomás alatt van a tavalyi konferencia anyagát tartalmazó kiadvány is. A konferencián megjelentek láthatták Szmik Antal - Pain Lajos vaskos (nyolc kötetes), egyelőre csak kéziratban fellelhető Felsőbánya-monográfiáját. /Honismereti konferencia a Gutin aljában. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17-23., 11. (XLII.) évfolyam 647. szám/

Másodszor vendégszerepelt Brassóban, a templomban a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, egy országos körút előtt. A több mint 100 tagú csoport alapítója, életbentartója, karmestertere Haáz Sándor tanár indulásukra emlékezett. 1982-ben a fúvós-, vonószenekarral rendeztek egy sikeres előadást. Ez a fellépés lett a mai együttes alapítási dátuma. Az elmúlt 17 esztendőben több mint 300 koncertet adtak, évi 15-20-at. Megszervezték a tavaszi zenei fesztiválokat, megtartották a karácsonyi hangversenysorozatunkat évről évre. A nyolcvanas években több városban léptek fel. Első külföldi koncertjük 1990-ben Budapesten volt. Felléptek már Bécsben is. /Váradi Mária: Beszélgetés egy gyermekkórusról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Szept. 4-én Kolozsváron az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről tanácskozást szervezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Oktatási és Ifjúsági Főosztálya valamint a Közoktatási Minisztérium kisebbségi államtitkársága. A tanácskozáson részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatási alelnök, dr. Kötő József államtitkár, Murvai László minisztériumi főigazgató, valamint a magyar tanfelügyelők és a szakoktatásban érdekelt pedagógusok. A részvevők beszámolót hallgattak meg a most kezdődött tanév beiskolázási adatairól. Megállapították, hogy az elmúlt évhez viszonyítva jelentős előrelépés tapasztalható a szakközépiskolai, szakmunkásképző és inasiskolai osztályok esetében a meghirdetett helyek betöltése tekintetében. A beiskolázási terv-javaslatok kidolgozására, a romániai magyar tannyelvű szakképzés tárgyi és szellemi feltételeinek összegezésére munkabizottság alakult, amelynek elnökévé Garbea Péter Hargita megyei szaktanfelügyelőt kérték fel. /Tanácskozás az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 6. - 1550. sz./ A tanácskozáson elhangzott: nem egyszer hiányoznak a szaktanárok és oktatók. Szaktankönyv gyakorlatilag nem létezik anyanyelven. Ezeket mihamarabb meg kell íratni, ki kell adni. Fel kell mérni a jelenlegi, megyéről megyére változó helyzetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ Garbea Péter szakfelügyelő elmondta, hogy amíg a tömbben élő magyarság körében jelentős előrelépés tapasztalható a meghirdetett helyek betöltésében, addig a szórványban eredménynek számít az is, ha egy-két osztályt sikerül elindítani. A tanácskozáson ideiglenes megoldásnak ítélték azt, hogy az új tankönyvek megjelenéséig a régieket adják ki újra. /Tanácskozás a magyar nyelvű szakoktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Az RMDSZ szenátusi frakciója szept. 7-én úgy döntött, hogy támogatja a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát. Dr. Csapó József szenátor ezt nem vállalta, ezért a frakció visszahívta őt a szenátus mezőgazdasági szakbizottságából, ami egyúttal a szakbizottsági alelnöki tisztség megvonását is jelenti. A mezőgazdasági szakbizottság alelnöki tisztségébe a szenátusi frakció Szabó Károly szenátort delegálta. A munkaügyi bizottság alelnöki tisztségét mostantól Németh Csaba foglalja el. /Mert nem vállalta a földtörvény támogatását, Csapó szenátort az RMDSZ-frakció visszahívta a mezőgazdasági bizottságból. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa közvéleménye szerint jogerőre emelkedett a református püspökség nagyváradi székházának visszaadására vonatkozó határozat. Ezzel egy kilencéves pereskedés ért véget, melynek nyomán az egyházkerület végérvényesen sajátjának tudhatja jogtalanul elkobzott épületét. A székház egyházkerületi funkciói mellett a Partiumi Keresztény Egyetem székhelyéül is fog szolgálni. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület birtokba vette székházát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

"Kallós Miklós nyugalmazott egyetemi tanár, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke elmondta, hogy Kolozsváron a holocaust előtt erős zsidó hitközség létezett, amely körülbelül 18 000 lelket számlált. A deportálásból és a munkaszolgálatból mindössze nyolc százalékuk tért haza. A hazatértek megpróbálták újrakezdeni a hitközségi életet, de jött a kommunizmus, mely újabb kivándorlási hullámot eredményezett, ennek következtében nemcsak itt Kolozsváron, hanem az egész országban rendkívüli módon leapadt az izraelita vallásúak száma. Jelenleg országszerte mintegy 12-14 ezerre tehető a zsidók lélekszáma. A kolozsvári hitközségnek jelenleg mintegy ötszáz tagja van. Közülük nem mind zsidó, ugyanis meglehetősen sok vegyes házasságot kötöttek. A hagyományos vallási kritériumok alapján Kolozsvárott nincs több, mint háromszáz zsidó, 80 százalékuk hetvenen felüli. - A hitközség a hagyományos zsidó értékeket ápolja. Az amerikai JOINT (Nemzetközi Zsidó Szervezet) közreműködésével a hitközség rendszeres segélyeket biztosít 35-40 tagjának. - Romániában egyre több a szennylap, mely a zsidó közösséget mocskolja. Vannak kimondottan legionárius kiadványok is, és nemrég jelent meg az Atac de Cluj, amely szintén tele van antiszemita cikkekkel. A "Mein Kampf" a főügyész beleegyezésével jelent meg, ami hihetetlen dolog. - A kolozsvári zsidó hitközség két ingatlant kap vissza. Az egyik a volt uszoda épülete, a másik a valamikori zsidó imaház. Bár a visszaszolgáltatásra vonatkozó rendelet a Hivatalos Közlönyben megjelent, nem történt semmi, ugyanis bírósági döntésre van szükség. /Nánó Csaba: "Leggyakrabban temetéseken találkozunk" Beszélgetés Kallós Miklós nyugalmazott egyetemi tanárral, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

Szept. 15-től új vezetője lesz a kolozsvári magyar főkonzulátusnak: a magyar külügyminisztérium visszavonta Bitay Károly megbízatását és Alföldi Lászlót nevezte ki az intézmény élére. Alföldi László ismerősként tér vissza Kolozsvárra, a 80-as években ugyanis konzuli tisztséget töltött be a magyar főkonzulátuson. Mint ismeretes, tevékenységüknek a Ceausescu-rezsim vetett véget 1988-ban, kiutasítva a főkonzulátus tagjait az országból. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Új magyar főkonzul Kolozsváron Bitay Károly utódja Alföldi László. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

"A lapok utaltak arra, hogy az RMDSZ-en belül új platform születik, a "Nemzetépítő Platform". Fey László a meg sem született platformot támadta cikkében, kifogásolta a névtelenséget, továbbá azt állította, hogy a készülő platform programjáról sem esett szó. Fey ironizált, milyen nemzetet akarnak építeni? Az egész magyar nemzetet? Megjelent szándéknyilatkozatuk /Szabadság, szept. 2./ Feynek nem mond újat, olyan célt, ami ne volna meg az RMDSZ programjában. A szándéknyilatkozatot a cikkíró hordószónokhoz illő közhelyeknek minősítette. - Fey szerint a platformok léte szükséges rossz. /Fey László: A névtelenség homályában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"

A jóváhagyást megkapták, már csak megfelelő teremre volt szükség ahhoz, hogy megkezdje működését Belényesen a magyar óvodás csoport, ahol eddig csak román nyelvű óvodai csoportok működtek. Végül a helyi RMDSZ belényesi irodahelyiségéből lett óvodai csoportterem. Zsiskú János református lelkész elmondta, hogy a csoport ökumenikus szeretne lenni. /Kulcsár Andrea: Belényes. Magyar óvoda a barátság jegyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./

Eredményt hirdettek Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem színészképzés- valamint a dramaturgia román és magyar tagozatán. Kovács Levente, a Szentgyörgyi István tagozat /magyar tagozat/ vezetője arról tájékoztatott, hogy marosvásárhelyi fiatalokból senki sem került be a tizenkilenc jelölt közé. Kovács Levente amióta itt van, közel negyven éve ilyet nem tapasztalt. Ez annak kulturális mélyrepülésnek a következménye, amely az itteni középiskolás és líceumi életet jellemzi, következménye az ifjúsági és diákszínjátszás teljes hanyatlásának. Szomorú tény, hogy amikor a színházi élet valamelyes fellendülést mutat, ugyanakkor a pálya iránti érdeklődés éppen abban a városban csappan, ahol gyakorlatilag három magyar társulat is működik. A legnagyobb tömbmagyarsággal rendelkező városról van szó. - Újdonság a rendezői szak indulása, amely a budapesti főiskolával közösen szervezett osztály keretében indul. A négy helyre tizenhárman jelentkeztek.- Idén végzett az első teatrológus osztály. Fontos terület, mert nincsenek színikritikusok, nincsenek gyakorló dramaturgok, színháztörténészek és nincsenek művészmenedzserek. /Lokodi Imre: Vásárhelytelenség. Példátlan a Szentgyörgyiben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

"Szept. 5-én, vasárnap első alkalommal tartottak Teremiújfalun falutalálkozót. A találkozó a temetőben levő második világháborúban elesett közel negyven helybéli emlékére állított emlékmű, valamint az 1990. márciusában Marosvásárhely "fekete márciusának" egyik áldozata, Kis Zoltán sírjának megkoszorúzásával kezdődött. Szövérfi Zoltán Márton helybéli lelkipásztor elmondta, hogy Teremiújfalu első írásos említése 1263-ból maradt fent. Jelenleg a református egyház nyilvántartásában 550 lélek szerepel. A református egyházközség 1996-ban önállósult, s akkor kapott saját lelkészt is. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke a radikális helytállás és az anyaországi pénzbeli támogatások fontosságáról szólt. Dabóczi Ilona községközponti iskolaigazgató a tanintézmények munkájáról beszélt. /Simon Virág: Falutalálkozó Teremiújfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./"

Gyergyószentmiklóson 169-en felvételiztek /közülük 135-en magyarok/ a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz karának kihelyezett tagozatára, a magyar és román tagozatra. A felvételizők a lakásgondot, a gazdagabb könyvtár hiányát említették. /Felvételi a gyergyószentmiklósi főiskolára. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Negyedik alkalommal találkoztak szept. 4-5-én Nagyenyeden az erdélyi történelmi családok tagjai. Az idei rendezvényt a Castellum Alapítvány és a katolikus plébánia védnöksége alatt szervezték. A Castellum Alapítványt egy évvel ezelőtt az erdélyi történelmi családok leszármazottai hozták létre. A találkozókat 1993-ban Papp László akkori enyedi plébános indította el. A rendezvényt Apor Csaba, az alapítvány kuratóriumi elnöke és Csávossy György, az ügyvezető bizottság elnöke ünnepi beszéde nyitotta meg, majd a Mustármag közösség (a nagyenyedi tanítóképzős diáklányok egy csoportja) énekelt. Kötő József államtitkár előadásában a romániai magyar művelődési intézményekről beszélt. A megjelentek látogatást tettek a Bethlen Könyvtárban. Györfi Dénes könyvtáros ismertetőt tartott a 60.000 kötetes könyvtár ritkaságairól. A Castellum Alapítvány tagjai közgyűlésükön új tagokat vettek fel, így lélekszámuk 126-ra bővült. /Bernád Ilona: Erdélyi történelmi családok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

Életem a rácsok és fények világa volt - írta a 70 éves Csiha Kálmán püspök Fény a rácsokon című könyvének bevezetőjében. A püspök a Romániai Magyar Szóban életútjáról beszélt. Gyermekkorában a tanyáról bejártak vasárnapi istentiszteletre Érmihályfalvára, ahol Sas Kálmán tiszteletest hallgatták, akit a diktatúra idején kivégeztek. Csiha Kálmán Debrecenben kezdte a gimnáziumot, majd Nagyváradon érettségizett, közben szüleit kényszerlakhelyre vitték. 1949 márciusában egy éjjelen az egész országban összeszedték és kényszerlakhelyre hurcolták a földbirtokosokat. Ez a romániai földbirtokosság számára 14 éves meghurcoltatás és szenvedés kezdetét jelentette. Csiha szüleit Csíkszeredába hurcolták kényszerlakhelyre. Minden héten jelentkezniük kellett a rendőrségen, és nem volt szabad elhagyniuk a várost. Csiha Kálmán azért maradt ki ebből, mert azon az éjszakán nem volt otthon. Csiha elvégezte a teológiát. A püspök mindegyik gyülekezetére, amelyben szolgált, sok szeretettel emlékszik vissza. Csiha Kálmánt alaptalan vádak miatt, koncepciós perben, tíz év börtönre ítélték. A börtönben verseket kezdett írni és ott írta meg a doktori disszertációját is - gondolatban, hiszen nem volt szabad írni, sőt papírt vagy írószert sem birtokolni. A börtönben része volt az éhezésben, a betegségben, a hideg elviselésében, a megaláztatásokban, a kényszermunkában. A börtönben a hit segítette, Isten szava: ne félj, mert én veled vagyok, s megsegítlek téged. Hat és fél év után az általános amnesztiával szabadult. - 1989 karácsonyán - úgy tűnt - a rácsok végleg lehullanak, de nem így történt, jött 1990 márciusa: véres események Marosvásárhelyen. 1990. június 29-én következett dr. Csiha Kálmánt püspöki beiktatása. Az azóta eltelt évek is csak harcot jelentettek. 1989 óta tíz év telt el, de az egyházi javak még mindig a hatalom kezében vannak, az 500 felekezeti iskola ma sem működhet, nincs önálló magyar egyetem. Ez a szélmalomharc mérhetetlen sok energiát emésztett fel. - Az elmúlt kilenc év alatt megoldódott a lelkészhiány, református kollégiumok indultak be, templomok, szeretetintézmények, gyülekezeti otthonok épültek. - A vásárhelyi események után újabb kivándorlási hullám indult. A hajó ura azonban mégis Jézus Krisztus, vallja a püspök. Súlyos probléma a kivándorlás és a természetes szaporulat hiánya. Minden évben háromezerrel többet temetnek, mint amennyit keresztelnek, s ez az elmúlt kilenc-tíz évben már 26 ezer lelket jelent. Az utóbbi két évben lassan ugyan, de emelkedni kezdett a születések száma. A püspök a feladatot így összegezte: összeszedni a maradékot. A püspök tevékeny, sok előadást tart, ott van a templomszenteléseken, prédikációs kötetet adott ki, az 1995-ben Budapesten magalakult Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) lelkészi elnöke és egyben liturgiai bizottsági elnök. A püspök a jövőt a lelki megtisztulásban látja. /Somogyi Botond: Össze kell szedni a maradékot. Beszélgetés a 70 éves Csiha Kálmánnal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

A Csíkszereda, a Polgármesteri Hivatal kiadványának augusztusi száma beszámolt az elmúlt hónap fontosabb eseményeiről. Bíró Albin alpolgármester írása a II. Csíkszeredai Városnapokat elevenítette fel, Bács Béla János beszámolt arról, hogy szociálpolitika szakkal bővül a Regionális Képzési Központ oktatási tevékenysége. A lapban olvasható a július végi tanácsülés határozatainak tára, valamint részletes beszámoló az új játszótér építésének körülményeiről is. /Megjelent a Csíkszereda. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Sok magyar szülő nem íratja gyereküket magyar tagozatra. Ennek legfőbb oka az a krónikus bizonytalanság, ami nagyon sok magyar jellegű tanintézmény felett ott lebeg. Az állandó bizonytalanságnak /beindul vagy nem indul be a tagozat, lesz elég gyerek vagy nem lesz, van tankönyv - nincs tankönyv, van tanár - nincs tanár, engedélyezik - nem engedélyezik/ a napokban több tucat magyar áldozata volt. Az egyik iskolában az első osztályban nem volt elég magyar nyelvű tankönyv. A másik helyen kiderült, hogy a keresett óvónő kirándult Magyarországra, s azzal a két-három gyerekkel nem valószínű, hogy az idén is lesz magyar tagozat. Désen viszont a szülők nem tudták megérteni, hogyan történhet meg: nem tisztázott procedurális okok miatt nem tudják szülővárosuk líceumának magyar tagozatára beíratni gyerekeiket! /Kokárdás rendetlenség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

"A Kolozsvárhoz közeli, másfél ezres lélekszámú színmagyar Györgyfalván, az iskolaudvaron modern, új játszótér van, a zwollei-i holland testvérgyülekezet segítségével épült, tájékoztatott Kiss Sándor iskolaigazgató. Nemcsak a 38 óvodás örvend ennek, hanem a nagyobbak is. Idén megnőtt a diákok száma, sőt Györgyfalvának idén húsz újszülöttje van, eddig legfeljebb tíz gyerek született évente. A fiatalság elvándorlása ugyanis leállt, és ezzel párhuzamosan megkezdődött a kolozsváriak "beköltözése". /Izmosodik a Györgyfalvi Iskola. Több a magyar gyerek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

Külföldieknek munkát vállalni Magyarországon csak engedéllyel lehet. A magyar Munkaügyi Minisztérium 7/1991 számú rendelete értelmében külföldi személy magyarországi munkavégzése csak a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ által kiadott munkavállalási engedély alapján lehetséges. Külföldi munkavállalását csak akkor engedélyezik, ha a munkáltató a munkaerőigényét legalább két hónappal megelőzően bejelentette, és a munka elvégzésére magyar munkaerő nem áll rendelkezésre. A kérelmet a külföldit foglalkoztatni kívánó magyarországi munkáltató nyújtja be, megjelölvén a külföldi munkavállaló adatait, az ellátandó munkakört, a munkavégzés helyét, várható kezdő és befejező időpontját, a külföldi személyi alapbérét, valamint az alkalmazás részletes indokait. A kérelemhez csatolni kell a külföldinek a munkakör ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát és hiteles magyar fordítását, valamint a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolást, külföldről származó igazolás esetén ennek hiteles másolatát és hiteles magyar fordítását. A munkaügyi központ az engedélyt a magyar munkáltatónak küldi meg. A munkavállalási engedélyt legfeljebb egy évre adják, hosszabbítás iránti kérelmet az illetékes munkaügyi központnál kell benyújtani. A Romániával kötött vízummentességi megállapodás a turista vagy látogatási célú, rövid tartamú utazásokra vonatkozik. - A munkavállalási vízum az abban meghatározott idejű, de legfeljebb 90 napi tartózkodásra jogosít. A helyi rendőrkapitányság ideiglenes tartózkodási engedélyt adhat ki, ha a külföldi tervezett tartózkodási időtartama nem haladja meg az egy évet, a megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság pedig huzamos tartózkodási engedélyt adhat ki, ha a tervezett tartózkodás időtartama az egy évet meghaladja. A tartózkodási kérelem benyújtásakor a külföldinek rendelkeznie magyarországi megélhetést biztosító anyagi eszközökkel, magyarországi lakással és a visszautazást biztosító feltételekkel. A magyarországi lakás meglétét tulajdonjogi okirattal, lakásbérleti szerződéssel, egy Magyarországon élő családtag közjegyzői okiratba foglalt szállás biztosítására vonatkozó nyilatkozatával, vagy a fogadó vállalat vagy intézmény által biztosított elhelyezésről szóló igazolással lehet bizonyítani. A tartózkodás engedélyezése esetén a külföldit huzamos vagy ideiglenes tartózkodási engedély elnevezésű igazolvánnyal látják el, és az engedélyezett tartózkodás idejét az útlevélbe is bejegyzik. /Dr. Guias József jogtanácsos: Külföldiek munkavállalása Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

"Szept. 7-én Bukarestben sajtóértekezletet tartott Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségügyi miniszter. Elmondta, hogy Turnu Severinben is megnyílt a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal területi irodája, amely főleg e vidék legnépesebb nemzeti kisebbsége, a romák kérdésével foglalkozik. A miniszter sürgősségi kormányrendelet-tervezetet terjesztett a kormány elé a 118. számú törvény-rendelet módosítására. A törvény-rendelet a múlt rendszer üldözötteinek nyújtandó kárpótlásról szól. A módosítás beveszi a kárpótlásra jogosultak közé az 1940. szeptember 14. és 1944. augusztus 23. között üldözött személyeket is, így a Transznisztriába deportált romákat és zsidókat. Kb. 2000 személy részesülhet majd ebből a kártérítésből. A miniszter beszámolt az állami televízió nemzetiségi adásainak szerkesztőivel folytatott beszélgetésről. Eckstein-Kovács Péter nem osztja az egykori külügyminiszter, Teodor Melescanu véleményét, miszerint a külügyminisztérium hivatalos irataiban csak cigányoknak szabad nevezni a romákat. Az Európa Tanács irataiban kettős megnevezést használnak: "roma/cigány", az lenne a helyes, ha ezt a gyakorlatot követnék. /(Zsehránszky István): Kisebbségvédelmi hivatal Turnu-Severinben is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"