Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1998. január 14.
Jan. 13-án Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban megnyílt Benczédi Sándor Utunkszéli szobrok című kiállítása. A megnyitón a nemrég elhunyt művészre emlékezett Szabó András múzeumigazgató és János Pál nyugalmazott múzeumigazgató. /Erdély (Sepsiszentgyörgy) független napilap, jan. 14. - I. évf., 9. sz./
1998. január 14.
A kulturális tevékenységek változatossága és intenzitása szempontjából Kovászna megye országos viszonylatban a második helyen szerepel, állapította meg Maria Berza művelődésügyi államtitkár. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./
1998. január 14.
Kismonográfia készül azokról a székelyföldi településekről, ahol unitárius ifjúsági konferenciát tartottak. Homoródalmás, Székelyderzs és Ürmös után most Árkosról készül ilyen kiadvány. A költségeket a Dávid Ferenc Unitárius Ifjúsági Egylet biztosítja, tudósított Kisgyörgy Zoltán. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./
1998. január 14.
Az új napilap, az Erdély tele van apró hírekkel, szép címlapja ellenére /az Erdély felirat mögött hegyek magasodnak és Erdély címere látható/ inkább bulvárlap. /Erdély (Sepsiszentgyörgy) független napilap, jan. 14. - I. évf., 9. sz./
1998. január 15.
Emil Constantinescu államelnök jan. 13-án a Cotroceni-palotában fogadta a pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaságok Szövetsége /MRBTSZ/ vezetőit. Az elnök méltatta a civil társadalmi szervezetek kétoldalú együttműködését. Az 1997-ben létrehozott, a két ország civil társadalma közötti kapcsolatok építését szorgalmazó szövetség elnöke, dr Iglói Zoltán meghívta Emil Constantinescut a szeptemberben Aradon megrendezésre kerülő 6. román-magyar polgárfórumra, továbbá Pécsre, ahol decemberben ünneplik a helyi Magyar-Román Baráti társaság megalapításának 10. évfordulóját. Ugyancsak meghívták a két eseményre Göncz Árpád magyar elnököt, aki december elején fogadta az MRBTSZ delegációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1998. január 15.
Traian Basescu bejelentette, hogy lemondását a közlekedési miniszteri posztról visszavonhatatlannak tekinti. Azzal indokolta lépését, hogy ily módon a Demokrata Párt nem a miniszteri poszt összefüggésében alakítja majd ki arra vonatkozó döntését, hogy maradjon a kormányban vagy lépjen ki belőle. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1998. január 15.
A koalíciós partnerekkel támadt nézeteltérések miatt összehívták a Demokrata Párt országos tanácsát, amely Bukarestben, jan. 14-én tartott ülésén úgy határozott, hogy "megvonja politikai támogatását a miniszterelnöktől". A Demokrata Párt nem lép ki a kormánykoalícióból, de feltételeket szabott. Petre Roman, a DP elnöke ismertette a koalícióban maradás feltételeit, írta a Cronica Romana: más kormányfő, más kormány, más program. - Mélyül a politikai válság, írták a lapok. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ Amennyiben kéréseik nem teljesülnek márc. 31-ig, a DP kilép a koalícióból, így határozott a párt vezetősége. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./
1998. január 15.
A Demokrata Párt sajtótájékoztatója után Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jan. 14-én közzétette a KDNNP vezetőségének nyilatkozatát. A nyilatkozat elítélte a DP magatartását, mondván, eddig soha nem fogalmazta meg azokat a vádakat, amelyekkel a miniszterelnököt illette. Új kormány alakítása végtelen tárgyalásokat jelentene, a reform szünetelne, a külföldi befektetők elriadnának. A válság ilyen körülmények között a DP-t terheli. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./
1998. január 15.
Jan. 15-én az RMDSZ vezetése újabb tanácskozást tartott az RMDSZ bukaresti székházában a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. A megbeszélésen, amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett Takács Csaba ügyvezető elnök is részt vett, a kormánykoalícióban keletkezett helyzetet vitatták meg, a Demokrata Párt Országos Vezetőtanácsának határozata nyomán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15. - 1188. sz./
1998. január 15.
"Molnár Géza egészségügyi államtitkár a vele készült interjúban az 1997. év sikerének mondta, hogy megkezdődött az egészségügyi rendszer strukturális váltása. Sikertelenségekről is beszélt, ilyen volt a létszámcsökkentés kivitelezése. Molnár Géza kifejtette, hogy személye döntéshozatali súllyal is rendelkezett minisztériumában, ami megmutatkozott az RMDSZ által támogatott tisztségviselők kinevezésében is. "Kikérték véleményemet mind a szükséges törvénykezésekkel, mind az anyagi befektetésekkel, illetve elosztással kapcsolatban. Sikerült számos olyan problémát megoldani, melyek esélye az RMDSZ-államtitkár hiányában kevésbé lett volna biztosítva" - mondta az államtitkár. /Darvas Enikő: Beszélgetés Molnár Géza egészségügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1998. január 15.
Az elmúlt év végén megjelent a Kodály-történet 1997 /Romániai Magyar Zenetársaság, Kolozsvár/ című kötet, amely az 1997 márciusában Kolozsváron tartott Kodály-emléknapoknak állított emléket. Az egyhetes rendezvénysorozaton több anyaországi énekkar és zenekar fellépett. Az akkor megtartott tudományos konferencia előadásaiból szerkesztette a kötetet Margitházi Beja. Az előadásokon bemutatták Kodály Zoltánt, a zeneszerzőt /Ujfalussy József, Benkő András, Angi István és Eösze László/, a népzenekutatót /Vikár László, Sárosi Bálint, Almási István/ és a pedagógust /Forrai Katalin, Szenik Ilona/. Helyet kapott a könyvben az emléknapok műsorfüzete is. - A Kodály nevével fémjelzett zenei nevelési rendszert Romániában még az alternatív zenepedagógiai koncepciók listájáról is törölték. Kolozsváron, a Zeneművészeti Főiskolán nemcsak Kodály zenei anyanyelvét nem lehet tanulni, de anyanyelvén sem tanítják. Megdöbbentő, hogy Kodály-remekművek milyen késéssel jutottak el Erdélybe: a Psalmus Hungaricus 1994-ben, 71 évvel az ősbemutató után, a Budavári Te Deum erdélyi bemutatója 1997. márc. 15-én, a Kodály-emléknapok záróhangversenyén volt. /Németh István: Egy könyvbemutató margójára. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
1998. január 15.
"Székedi Ferenc vitatta Szabó A. Ferenc tanulmányának /Nyolc ország magyarsága, Magyar Napló (Budapest), 1997/10. sz./ következtetéseit. Ezt a tanulmányt átvette és közölte a Hargita Népe (Csíkszereda) 1997. nov. 8-i száma. Szabó A. Ferenc kifejtette, hogy "a magyarság szellemi-politikai vezetőinek idővel fel kell adniuk a területi elv stratégiáját." "Egy nemzet demográfiai sorskérdése felől közelítve a jövőhöz ki kell mondani: fontosabb az ember, mint a terület. Különösen, ha az utóbbi már politikailag úgyis elveszett s nemzetiségileg sem tartható sokáig." A szerző véleménye az, hogy akik az anyaországban akarnak letelepülni, azoknak törvényesen ne nehezítsék elképzelésüket. "Tegyük lehetővé a választást a Kárpát-medence magyarsága számára arról, hogyan kívánja leélni életét."- javasolta. Székedi Ferenc nem fogadta el ezt a következtetést. Számára nem politikai jelszó, amit Magyarországon annak tartanak: a határon túli magyarok problémáját a szülőföldjükön kell megoldani. "Én ugyanis határon inneni magyar vagyok. A saját földemen."- hangsúlyozta Székedi, ez az otthona. Önérzetesen visszautasított minden ilyen javaslatot, amelyet az összmagyar demográfiában gondolkodva tettek. /Székedi Ferenc: Határon innen, határon túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1998. január 15.
"Bónis Lajos a bukovinai Hadikfalván született 1920. ápr. 30-án. Kolozsváron végezte az egyetemet, háromszor állították román hadbíróság elé a magyarság megőrzése érdekében kifejtett tevékenységéért. 1947-ben menekülnie kellett Erdélyből. Magyarországon a kommunista bíróság is elmarasztalta erdélyi szervező tevékenysége miatt. 1990-től a Határon Túli Gazdakörök Koordinációs Irodájának vezetője, az iroda 1995-ös megszüntetéséig. 1990 után a gazdakörök szervezését végezet, népfőiskolákat alapítottak, több millió forint értékben - magyarországi emberek adományát - vitte Erdélybe, Árkoson és Csíkszeredán könyvtárat hozott létre. Bónis Lajos különösen büszke a távoktatásra, melynek köszönhetően száz határon túli magyar fiatal kezébe adtak felsőfokú diplomát. Bónis Lajos erdélyi munkatársaival évente elkészíti a végzett magyar egyetemisták névsorát, majd azt elküldi a térségben tevékenykedő több mint 2000 magyar vállalatnak, vállalkozónak. - Erdélyben 260 gazdakört sikerült létrehozni. 1995-ben azután Kis Zoltán SZDSZ-es államtitkár közölte Bónis Lajossal, hogy nincs szükség a határon túli magyarság támogatására, ezzel egyúttal megszüntette Bónis Lajos feladatkörét a minisztériumban, elvette irodáját. Bónis Lajos azóta társadalmi munkában végzi feladatát. Bónis elmondta: "Nem kaptam segítséget a Határon Túli Magyarok Hivatalától sem. Igaz, annak vezetője, Törzsök Erika, szintén SZDSZ-es. Bár a másik oldal sem töri magát, a Magyarok Világszövetsége sem segít semmit." Bónis Lajos elégedetlen az Új Kézfogás Közalapítvánnyal is: "nem a falut támogatja, csak azt, aki jelentkezik. Az erre szánt 300 millió elmegy a felsővállalkozások támogatására." /Demokrata (Budapest), jan. 15., 2. sz./"
1998. január 16.
A Szent-Györgyi Albert Társaság közgyűlései - tekintettel annak Szatmárnémeti és a megye magyar civil társadalmában betöltött vezető szerepére - mindig eseményszámba mennek. Így volt ez a mostani, jan. 12-i közgyűlésen is. A társasság elmúlt évi tevékenységéről Csirák Csaba és dr. Kiss László társelnökök számoltak be. A Szent-Györgyi Albert Társaság 5 szakmai, 3 szociális és 8 közművelődési csoportot működtet. Dr. György Ágoston, a Szatmár megyei Egészségügyi Igazgatóság igazgatója ismertette az új egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos elvárásokat és a családorvosi szolgáltatás bevezetését. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./
1998. január 16.
"A Román Demokrata Konvenció ülésezett jan. 15-én, elfogadott határozatukban elutasították a Demokrata Pártnak a kormányfő távozását sürgető követelését. Ugyanakkor egyfajta "ellenultimátumban" jan. 19-ig, hétfőig adtak határidőt a Demokrata Pártnak arra, hogy felülvizsgálják azt a határozatukat, amelynek értelmében megvonják a támogatást Victor Ciorbea miniszterelnöktől. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./"
1998. január 16.
Jan. 16-án, pénteken sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. A sajtóértekezleten Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan Ákos és Tokay György miniszterek, Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök, államtitkár és Niculescu Antal államtitkár, a kormány főtitkárának helyettese. Markó Béla kifejtette az RMDSZ álláspontját a kormánykoalícióban kialakult válsággal kapcsolatban. Elmondta, az RMDSZ vezetése azért nem tett közzé a sajtóban semmiféle állásfoglalást a kérdésről, mert úgy ítéli meg, nem a közlemények és a sajtóban vívott viták vezethetnek el a válság megoldásához, hanem a koalíción belüli érdemleges tárgyalások, a közös igyekezet a koalíció megmentésére. Ezért a kialakult helyzetért nem bizonyos személyeket, politikai csoportokat és alakulatokat, vagy pártokat kell felelőssé tenni, hiszen a reform késlekedéséért mindenki szolidárisan felelős a koalícióban, hanem az elveket kell egyeztetni, kidolgozni egy, az RMDSZ által már korábban is szorgalmazott szabályzatot a koalíció hatékony működésére, biztosítani a kormányprogram maradéktalan valóra váltását - a program esetleges kiegészítését, módosítását is beleértve - a reform felgyorsítása érdekében. A szövetségi elnök kifejezte meggyőződését, hogy a koalíció együtt tud maradni, amit mind a reform véghezvitele, mind pedig Románia integrációs törekvései szempontjából létfontosságúnak tart az RMDSZ. Sem egy kisebbségi kormány, sem az előrehozott választások nem jelentenek megoldást. Markó Béla kérdésekre adott válaszaiban is rámutatott, az RMDSZ szerint semmi sem indokolja a kormány ismételt átalakítását, hiszen a koalíció néhány héttel korábban már végrehajtott egy kormányátalakítást, és akkor ezzel a DP is egyetértett. Az RMDSZ elnöke többször is hangsúlyozta, van megoldás a válság megoldására, csak le kell ülni egy közös asztalhoz, megtárgyalni a legfontosabb teendőket, kidolgozni pontos határidőket, meg kell teremteni a reform végrehajtásának intézményes kereteit, garanciáit, amelyek nem személyhez, hanem elvekhez kötöttek, intézményesek. Ilyen elv például, hogy a vitákból egyetlen koalíciós pártnak sem kell vesztesként kikerülnie, hanem valamennyinek közösen nyernie. Ami az RMDSZ-t illeti, van elképzelése a reform végrehajtásának prioritásairól, ezeket közzé is tette. - A jelenlévők között ezúttal szétosztották az V. Kongresszuson elfogadott gazdasági programot és prioritásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 16. - 1189. sz./
1998. január 16.
"Takács Csaba ügyvezető elnök szerint a DP és a KDNPP kötött "elsősorban ideológiai összeférhetetlenségről van szó". A DP kérésével kapcsolatban pedig úgy gondolja, elvtelen lenne az a megoldás, "hogy a miniszterelnök személyén kívül minden maradjon a régiben, ami a kormány, a koalíció, a parlamenti csoportok együttműködését illeti". Kónya-Hamar Sándor képviselő pedig úgy látja, az előrehozott választások "minden vonatkozásban katasztrófát jelenten[ének] Románia számára". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./"
1998. január 16.
"Tolvajok jártak 1997. okt. 6-án éjjel Kézdiszentléleken, a fűrésztelepen. Másnap a helybeli rendőrségre hívatták a két éjjeliőrt, Medvés Andrást és Mészáros Bertalant. Mindkettőt rettenetesen összeverték, gumibottal ütötték a két férfit. Erőszakkal arra akarták rávenni őket, vallják azt, hogy ők lopták el a fát. Medvés Andrást azzal fenyegették, ha nem tesz vallomást, akkor Sepsiszentgyörgyön, a rendőrparancsnokságon vasrúddal verik agyon. Mészáros Bertalant egész nap verték. Nem kérdeztek semmit, csak azt mondták, hogy ő a tolvaj. Az újságíró kérdésére Dumitru Rusu, a szentléleki rendőrség őrmestere így válaszolt: "Nem igaz semmi abból, amit mondanak, nem vertünk mi meg egy magyart sem. Az a kettő lopott a lerakatból." A Kovászna megyei rendőrség ezredese, Gheorghe Magureanu jan.. 7-én így nyilatkozott a kézdiszentléleki ügyről: "A szentléleki rendőrség őrmestere olyan intézkedéseket tett, amelyek hatáskörébe tartoztak, azt kívánták így kideríteni, ki volt a tolvaj." Az ezredes közölte a sajtóval, hogy Dumitru Rusu őrmester megszegte az intézmény fegyelmi szabályait, fegyelmi büntetést kapott. /Dreguss Gyöngyvér: Gumibotrány. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 16./"
1998. január 16.
Két éve kezdték meg Kisbábony református templomának felújítási munkálatait. A mindössze 275 lelkes gyülekezet szinte teljes mértékben önerőből végezte eddig a munkát, ez nagy áldozat volt, mert sokan munkanélküliek. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./
1998. január 16.
Huber András: Százarcú nagyhatalom. Sajtótörténet címen a szerző több évtizedes kutatómunka eredményeként megírta Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Torda-Aranyos vármegyék sajtótörténetét a kezdetektől 1944 végéig. Igaz, hogy Erdély egy részéről van szó, de azt a teljesség igényével mutatja be Huber András. /Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./
1998. január 16.
"Minisztereink vallanak a kormányzásról sorozatban Birtalan Ákos turisztikai miniszterrel készített interjút olvashattuk. Az RMDSZ-es miniszter a legfontosabb feladatnak a Turisztikai Minisztérium átalakítását tartja. Elkezdődött a minisztérium decentralizációja, két új hivatal, az Ellenőrzési és Engedélyezési Hivatal, valamint a Promocionális Hivatal létesítésével. A szállodákban alkalmazott elszállásolási árak tavaly januári liberalizációjával kapcsolatban Birtalan elmondja, hogy a döntést ott fogadták pozitívan, ahol a vállalati vezetőségnek céljai, elképzelései voltak az illető turisztikai létesítménnyel kapcsolatban. "Abba a tradicionális képletbe, amit úgy hívnak, hogy a piac működése a kereslet és kínálat szerint, mi megpróbálunk bevinni még egy elemet: a minőséget" - ismertette terveit az RMDSZ-es miniszter. Birtalan hangsúlyozta, hogy magánosítás nélkül csak álom a minőség és az alacsonyabb ár, azonban a létesítmények magánosítása terén nagy a lemaradás. A tavaly érvényben volt jogszabályok nem járultak hozzá egy életképes privatizálási koncepció kialakításához, annak ellenére, hogy megpróbált partneri viszonyt kialakítani a turisztikai vagyon kezelőjével, az Állami Vagyonalappal. A miniszter kifejtette: el kell érni, hogy a piacon egyetlen versenyző, az állam helyett több jelenjék meg, ezek a versenyzők pedig rendelkezzenek elegendő tőkével. Azért késlekedik a privatizáció a turizmusban, mert nem sikerült tisztázni a valamikori magántulajdonú ingatlanok helyzetét. A minisztérium privatizációs elképzelései között szerepelt az, hogy a létesítmények magánosításakor ne legyen minimális ár, hanem a piac határozza meg, mennyiért értékesítik azt; a turisztikai szempontból stratégiai fontosságú cégek esetében előnyben részesüljenek azok a vásárlók, akik a turizmus területén már bizonyítottak. /Zsehránszky István: Beszélgetés Birtalan Ákos turisztikai miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan.16., folyt.:17-18./"
1998. január 17.
"A televízió beszámolt arról, hogy Ilfov körzetben az ortodox hívek tüntettek a helyi baptista közösség templomépítési szándéka ellen. A felháborodás oka: miért kell templomot építeni kilenc babtistának. A Szabadság munkatársa érdekesnek találta az ortodoxok reakcióját, hiszen Hargita és Kovászna megyében nem vonták kétségbe olyan templomok felújítását, sőt felépítését, ahol alig néhány hívő él: Csíkszentkirályon 27 ortodox hívő, Újtusnádon 3, Tusnádfaluban 18, Szentlaborfalván 20, Szárazajtán 42, Bikfalván 19, Peteken pedig egyetlen ortodox hívő sem él. A múlt év végén a parlament másfél milliárd lejt utalt ki székelyföldi román templomok felújítására. - Értelmetlen, hogy az állam mesterségesen fenntart olyan székelyföldi ortodox templomokat, amelyek nem az ottani románok hitéletének gyakorlása kedvéért kerültek oda, hanem mindenkori román hatalom asszimilációs törekvése miatt. A görög keleti egyház azt követeli, hogy mindegyik székelyföldi román templomot nyilvánítsanak műemléknek, függetlenül felépítésük időpontjától. - A görög keletiek "kiérdemelték Constantinescu elnök megállapítását, hogy az egyház és a katonaság a román állam alapintézményeinek számítanak. /Székely Kriszta: Templom és politika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"
1998. január 17-18.
A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium a határon túli magyar iskolák felsőoktatási intézményekre és könyvtárakra is szeretné kiterjeszteni a Sulinet programot, jelentette be Magyar Bálint miniszter jan. 15-én Budapesten, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban megnyitott, külföldön el nem fogadott könyvekből rendezett tárlaton. Elmondta, hogy ebben az évben Erdélyben 16, Felvidéken 8, Vajdaságban 4, Kárpátalján pedig 2 intézmény számára biztosítják az internet hozzáférést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17-18./
1998. január 17-18.
A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége elhalasztotta látogatását a román belpolitikai helyzet tisztázódásáig, ez érintheti a készenléti hitel következő részletének sorsát. A Nemzetközi Valutaalap szorgalmazta a privatizáció gyorsítását és az ipari szerkezetátalakítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17-18./
1998. január 19.
Jan. 13-án tárgyalta a marosvásárhelyi Táblabíróság a csereháti árvaház ügyét, az újabb tárgyalást febr. 20-ra tűzték ki a két per tárgyalását. Az egyik felperese Székelyudvarhely önkormányzata, a másiké az ARIS. - Varga Lajos Svájcban élő magyar mérnök rájött, hogy a csereháti ügyben szereplő Basel Hilft egyesületet csak 1997. febr. 19-én jegyezték be Svájcban. Amennyiben ez igaz, akkor egy nem létező egyesületnek nincs honnan adományozni bármit is. - Ez is mutatja, hogy okos dolog volt internetre felvinni még 1997 decemberében a Székelyudvarhelyen levő csereháti ügy összes dokumentumát. /Légből szőtt adományozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1998. január 19.
Emil Constantinescu elnök jan. 17-i tévé- és rádióbeszédében a felesleges nyilatkozatháború befejezésére hívta fel a perlekedő román politikusokat Az elnök kezdeményezte a parlament rendkívüli ülésének összehívását jan. 21-re, hogy a kormány a törvényhozás elé terjeszthesse a reform szempontjából legfontosabb törvényeket, és ezekkel kapcsolatban bizalmi szavazást tegyen lehetővé. Constantinescu elnök beszédére reagálva a koalíción belül Victor Ciorbea leváltását követelő Demokrata Párt elnöke, Petre Roman leszögezte, hogy pártjának képviselői támogatni fogják a parlamentben a reformtörvényeket, de továbbra is ragaszkodnak a miniszterelnök távozásához, és sajnálatosnak nevezte, hogy az államfő nem vette figyelembe pártjának álláspontját. - A koalíciós vita megoldása még várat magára./Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1998. január 19.
"Riedl Rudolf Szatmár megyei RMDSZ-es prefektusról kezdetben a helyi román sajtó ellenségesen szólt, ma már nem egyszer elismeréssel írnak róla. A prefektus szerint a legtöbb gond, törvénytelenség a földtörvény alkalmazásával kapcsolatban tapasztalható. A korrupcióellenes kampány eddigi eredménytelensége azzal magyarázható, hogy a korrupció akkor szorítható vissza, ha a törvényeket megfelelően módosítják. Az eddigi törvényekkel "alig megyünk valamire, hisz még az a szó sincs bennük, hogy korrupció, s a legnagyobb ügyeket is át lehet minősíteni" - mondta Riedl Rudolf. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./"
1998. január 19.
"A Jurnalul National szerint "Tordaszentlászlóban a románok és a magyarok ellopják egymás helységnévtábláit". Bárdos Attila helyi polgármester kijelentette, hogy a román táblák leszedése egyértelműen provokáció, nem pedig a magyar lakosság bosszúhadjárata. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"
1998. január 19.
Megújult a Kriterion Alapítvány Kuratóriuma. Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke, a csíkszeredai székhelyű civil szerveződés létrehozója egy jan. 6-án tartott ülésen bejelentette, hogy az eddigi kuratórium teljesítette az önmaga számára kitűzött feladatokat, majd kinevezte a kuratórium új tagjait. Az új kuratórium tagjai: Hajdu Áron, az Alutus Nyomda igazgatója, Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója, Májai László ügyvéd, Márton Árpád képzőművész, Ferencz Imre és Székedi Ferenc újságírók. A Kriterion Alapítvány nagydíját, az 1997. évi szellemi tevékenységet jutalmazó Kriterion-koszorút a KAM-nak, a csíkszeredai székhelyű Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának adományozta a kuratórium, annak elismeréséül, hogy következetes és kitartó munkájával önálló társadalomtudományi intézményt teremtett, és bebizonyította, hogy vidéken is lehet értékes, a közösség szolgálatába állított tudományos munkát végezni. A Kriterion-koszorú átadása jan. 30-án lesz a csíkszeredai Kriterion Házban. Az 1995-ben létrehozott elismerés eddigi birtokosai Jakó Zsigmond kolozsvári történész és Tompa Gábor kolozsvári rendező. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 19. - 1190./
1998. január 19.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester perrel fenyegetőzik. Eljárást kell indítani azok ellen, akik a községek elmagyarosításával foglalkoznak, mondta. A Kolozs megyei Szentlászló, Kőrösfő és Szék azért magyarosodott el, mert a hajdani magyar uralom idején használt elnevezéseket elevenítették fel, állapította meg. Azokat kell letartóztatni, sürgette Funar, akik RMDSZ-vezetőként felelősek ez ügyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./