A kolozsvári székhelyű Mihály Arkangyal Keresztény Akció Szövetsége román szervezet és a Sarmisegetuza Alapítvány jan. 13-án Kolozsváron gyászmisét tartott a legionáriusok által mártírnak tartott Ionel Mota és Vasile Marin emlékére. Nevezettek a Mihály Arkangyal Légió vezetőségi tagjai, akik Franco oldalán részt vettek a spanyol polgárháborúban és ott életüket vesztették. Egyesek szerint halálukban közrejátszott Ion Zelea Codreanu vasgárdista, fasiszta vezér, aki így akart megszabadulni két riválisától. A gyászmisét a feléledő legionárius mozgalom élére álló Liviu Branzasi ortodox pap mondta. /Mozgolódnak a neo-vasgárdisták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

A Demokrata Párt országos tanácsa jan. 18-án kiadott közleményében több szempontból is bírálta Emil Constantinescu államfő jan. 17-i fellépését. Visszautasította az elnök megjegyzését, hogy a Demokrata Pártnak a reformmal szembeni fellépése Románia érdekei ellen irányulnak, továbbá azt, hogy Constantinescu kiállt Ciorbea kormányfő mellett, akinek távozását Petre Roman pártja sürgette. A demokraták szerint alaptalanul helyezte át az államfő a reformról folyó vitát a parlamentbe, mivel a parlamenti folyamat éppen a miniszterelnök tevékenysége miatt nem volt megfelelő. A Nagy-Románia Párt közleményében szitkokat és vádakat szórt az államfőre és Ciorbea miniszterelnökre. Constantinescu elnök "a legszégyenletesebb nemzetárulást" követte el a román-ukrán szerződés aláírásával A közlemény szerint előrehozott választások szükségesek, akkor a "nemzeti erők" győznek. "Nagyon hamar mi fogunk rendet csinálni" - hangzik C.V. Tudor fenyegetése. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

A kormány jan. 19-i rendkívüli ülést tartott, a demokrata párti miniszterek részvételével. A kormány elhatározta, hogy a privatizációs törvényjavaslattal kapcsolatban kéri a parlament bizalmát. Amennyiben három napon belül egyetlen párt sem nyújt be ellene bizalmatlansági indítványt, a rendeletet automatikusan elfogadottnak minősítik. Amennyiben viszont a bizalmatlansági indítvány többséget kapna, akkor a kormány megbukik. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./

Jan. 19-én Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szenátora és Tamás Sándor, az RMDSZ parlamenti képviselője Kézdivásárhelyen találkozott a Kézdi-Orbai széki református és római katolikus egyház képviselőivel. A két egyház főesperesei által vezetett érdeklődő papság a hatályban lévő földtörvény-módosítás alkalmazása során felmerült gondok orvoslása mellett a templomok és más egyházi ingatlanok tatarozásához szükséges pénzeszközök előteremtésében kérték a szenátor és a képviselő hathatós segítségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20. - 1191. sz./

Aradon, az RMDSZ székházban lakossági fórumot szervezett a helyi RMDSZ, amelyen Tokay György kisebbségvédelmi miniszter és Bara Gyula munkaügyi és népjóléti államtitkár vett részt. A találkozón főként az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos kérdésekről, a növekvő munkanélküliségről, a helyhatósági szerveknek a szociális gondok megoldásában betöltött szerepéről folyt eszmecsere. Tokay György kifejtette, hogy a legnagyobb gond Romániában nem a munkanélküliség, amely a reform igazi folytatásával csak növekedni fog, hanem a gazdaság nem hatékony működése, az álprivatizálás, a veszteséges nagyvállalatok fenntartása. Bara Gyula államtitkár rámutatott, hogy a kormány februárra 14%-os munkanélküliségi rátát tervez, amihez viszont a szakszervezetek nem járulnak hozzá. Rendkívül nehéz helyzetben van - mondotta - a hazai nyugdíjrendszer, amely a tavaly 1800 milliárd lejes hiánnyal számolt. Ez is elengedhetetlenül szükségessé teszi a nyugdíjrendszer reformját, melynek során a nyudíjkorhatárt 2015-ig fokozatosan felemelik 65, illetve nőknél 62 évre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20. - 1191. sz./

Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének választmánya jan. 19-én tartotta idei első rendes ülését, amelyre a város tanácsosait és polgármesterét is meghívták. A tanácskozás fő témája az ez évi március 15-i emlékező ünnepség megszervezése volt, különös tekintettel a kerek évfordulóra. Ma már nemcsak Erdély-szerte számít jelentős eseménynek a hagyományossá vált, Kézdivásárhelyen évről évre megrendezett emlékünnepség, ahová a hideg idő ellenére is minden alkalommal legalább tíz-tizenöt ezer ember jön el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20. - 1191. sz./

"Az RMDSZ-ben sokan dolgoznak olyanok, akik nem tartoznak a szűkebben vett vezérkarhoz, emiatt azután kevesebb fény vetül rájuk. Ők leginkább helyi szinten aktívak, mondhatni ők alkotják az RMDSZ második vonalát. Varga Gábor például főállásban kutató vegyész, emellett íróember, a magyar közművelődés munkatársa, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egyik alapítója, 1991 óta a megyei szervezet elnöke azóta többször is újraválasztották, kezdettől tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/, 1996 óta pedig tagja a Bihar megyei önkormányzati testületnek is. Nem igaz, hogy megyénkben nincs tömbmagyarság, állapította meg Varga Gábor a vele készült interjúban: Nagyváradtól északra, a megye határáig, de egészen Halmiig 300-400 ezer magyar él, ha nem is rendelkezik olyan mítoszokkal, mint a Székelyföld. Itt mindenhol "magyar önkormányzatok", magyar polgármesterek, alpolgármesterek működnek. Dél-Biharban viszont szórványmagyarság él. Nagyváradon a magyarság "az 1992-es, általunk megkérdőjelezett népszámlálás szerint 34 százalékban van jelen, de az itt élő közel 80 ezer magyar kétszerese például Székelyudvarhely lakosságának, és egyáltalán nem érzi magát kisebbségben." - A választások után Bihar megyében sikerült kiverekedni azokat a pozíciókat, amelyek megilletik a magyarságot. Jobban állnak például Maros megyéhez képest. - Sikerült megszerezni Nagyvárad alpolgármesteri székét, viszont a megyében a Megyei Tanács ügyvezető testületében egyetlen magyar sincs. A volt kormánypárt rákapcsolt a helyhatósági választásokra és sikerült ide átmentenie hatalmát. Elgondolkodtató, hogy Bihar megye mintegy százezer magyar választópolgárából csak 62 ezren mentek el szavazni. - A református püspöki palotát még mindig nem sikerült visszaszerezni, annak ellenére, hogy a vallásügyi államtitkár is közbenjárt, kérve, hogy a Megyei Tanács ne adjon be újabb fellebbezést. Hiába volt minden, a magyarellenes sajtó működött, hazaárulónak nevezte Mihai Bar tanácselnököt. - Varga Gábor is arra szavazott 1996 novemberében, hogy az RMDSZ lépjen be a kormányba. Ez elmúlt időre visszatekintve viszont megállapíthatja: "messze nem értük el mindazt, amiről úgy gondoltuk, el fogjuk érni." Azonban számba kell venni, hogy életben van a két sürgősségi kormányrendelet, van tehát előrelépés. - Tőkés László püspök "a romániai magyarság egyik karizmatikus egyénisége", "nagy népszerűségnek örvend a romániai magyarság soraiban, pedig hát rendkívül rafinált és erőteljes propagandát fejtenek ki ellene a különböző "központok". Természetesen ő is ember, neki is vannak hibái, de sokat is dolgozik és sokrétűen." /Rostás Szabolcs: A jövő csak csendes optimizmussal építhető.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./"

Kétnyelvű kötet jelent meg Csíkszeredán: Maradok - I remain /Pro Print/, alcíme pedig Magyar költők hangja Erdélyből - Voices of the Hungarian Poets from Transylvania. A 430 oldalas kiadvány Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Magyari Lajos, Markó Béla, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza verseiből nyújt válogatást az Erdélyből Amerikába kivándorolt Harkó Gyöngyvér szerkesztésében. A költeményeket Sohár Pál /Székesfehérvár/ ültette át angolra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

Az ellenzék legnagyobb pártja, a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP sajtóértekezletén Adrian Nastase alelnök bejelentette, hogy pártja nem nyújt be bizalmatlansági indítványt a rendkívüli ülésszakon a kormány ellen. Adrian Nastase szerint nem Ciorbea miniszterelnök leváltására van szükség, amit a Demokrata Párt sürget, hanem az egész kormányéra. Az SZDRP a számára megfelelő pillanatban kíván bizalmatlansági indítványt benyújtani. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Jan. 21-én együttes frakcióülést tartott az RMDSZ parlamenti csoportja, amelyen megvitatták az RMDSZ álláspontját a koalíciós kormány felelősségvállalásával kapcsolatban. A megbeszélésen arra a közös elhatározásra jutottak, hogy az RMDSZ parlamenti csoportja továbbra is támogatja a Ciorbea-kormányt és szorgalmazza a reformfolyamat végrehajtását és felgyorsítását, a koalíciós kormányprogram maradéktalan valóra váltását./RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 21. - 1192. sz./

"A Minisztereink vallanak a kormányzásról sorozatban Bara Gyula munkaügyi és szociálisvédelmi államtitkárral készített interjút a lap. Az államtitkár kifejtette: intézménye szempontjából az eredmények, illetve a sikertelenségek meghatározása azért nehéz, mert azok az eredmények, melyeket ők annak könyvelnek el, nem feltétlenül jelentkeznek ugyanolyan súllyal a társadalomban, mint ahogy azt megtervezték. A múlt évi, főleg a bányászat területén elért nagyarányú munkaerő leépítéssel kapcsolatban Bara úgy vélte, európai szemmel nézve, gazdasági szempontból az nagyon olcsó intézkedés volt, azonban ezt az eljárást követnie kellett volna azoknak a programoknak, intézkedéseknek is, amelyek az elbocsátott, utcára került munkaerőt újból működésbe hozzák és alakítják. Bara Gyula hangsúlyozta a helyi vezetőségek szerepének fontosságát a helyi szintű fontos gazdasági döntések meghozatalában. Intézménye szempontjából igazi eredménynek tartja, hogy az egymástól viszonylag elkülönülő politikák, mint társadalombiztosítás, munkavédelem, lassan elkezdtek kis elszigetelt területekből integrált tevékenységi területekké válni. Bara Gyula a múlt évi sikertelenségek között a fekete-munkát, valamint a társadalombiztosítási szolgáltatások nemirányítottságát említette meg. Elmondta a lapnak, minisztériuma számos munkacsoportba küldi - ő volt a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások fő alkusza - ez pedig az RMDSZ-re nézve is jó. Végül a szövetség államtitkára megemlíti, "nem telik el olyan hónap, hogy ne merülne fel a kérdés: hogyan tovább, maradunk vagy megyünk, együttműködünk vagy nem a kormánykoalícióval; azt hiszem, ha ezeket a dolgokat nem járjuk végig, nem lesz esélyünk felfedezni, hogy a romániai magyarság sorsa hogyan illeszkedik be ebbe a nehezen alakuló romániai jövőképbe". /Darvas Enikő: Beszélgetés Bara Gyula munkaügyi és szociálisvédelmi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./"

Jan. 21-én 1000. számához érkezett az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának román nyelvű tájékoztatója, a Buletin Infromativ U.D.M.R., amely a szövetség életéről, politizálásáról ad napi tájékoztatást a sajtónak, a politikai pártoknak, civiltársadalmi és nemkormányzati szervezeteknek, a Romániában akkreditált diplomáciai képviseleteknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 21. - 1192. sz./

Önálló épületbe költözött Szatmárnémetiben a Református Gimnázium. Évek óta nehéz helyzetben voltak: megalakulásuk óta a helyi Kölcsey Líceum fogadta be őket: délután használhatták a tantermeket. Most a Kölcsey Líceum melletti épületbe költözhettek, amely hajdan az irgalmas apácarend kolostora volt. Az erősen lepusztult épületet helyre kell állítani, ehhez a megyei tanács segítséget ad. Szilágyi Éva igazgatónő szerint a felújítás után majd több jelentkezőjük lesz. /Sike Lajos. Önálló épületben a Refi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Jan. 21-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az RMDSZ bukaresti székházában fogadta dr. Allen H. Kassofot, a New York-i székhelyű Project on Ethnic Relations /PER/ elnökét, Livia B. Plaksot, a PER ügyvezető igazgatóját és Dan Pavelt, a PER bukaresti irodájának vezetőjét. A megbeszélésen a vendégek arról érdeklődtek, mennyire befolyásolja a jelenlegi romániai politikai válság a kisebbségek helyzetének alakulását. Szóba került az RMDSZ álláspontja a tanügyi törvény módosításával kapcsolatban és több más aktuálpolitikai kérdés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 22. -1193. sz./

Tordaszentlászló polgármesteri hivatala hetek ót a táblaüggyel van elfoglalva. Hiába van érvényes kormányrendelet a kétnyelvű helynévtáblákról, ismeretlen tettesek bemázolják vagy ellopják a táblákat. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Valamennyi temesvári újság közölte azoknak az orvosoknak listáját, akik közül háziorvost lehet választani. A 430 orvosból mindössze öt magyar, alig egy százalék, annak ellenére, hogy Temes megyében a magyarság számaránya 9-10 %-os. Ennek egyik oka nyilvánvalóan kivándorlás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Jan. 21-én a Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége és a Bukaresti Zsidó Közösség rendezésében, a fővárosi Zsinagógában megemlékezésre került sor az 1941. január 21-23-i bukaresti legionárius pogrom 57. évfordulója alkalmából. A vasgárdista zsidómészárlás mártírjaira emlékező vallási szertartáson az RMDSZ képviseletében Lőrinczi Gyula szenátor vett részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 21. - 1192. sz./

Jan. 21-én ült össze a román parlament két házának rendkívüli ülésszaka, amelynek összehívását a Demokrata Párt és a vezető koalíciós erő, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt között kialakult konfliktus eldöntése érdekében Constantinescu elnök kezdeményezte. A napirendet a plénumnak kellett jóváhagynia, és a javaslatról azonnal heves ügyrendi vita bontakozott ki. Másfél órás szópárbaj után 264 szavazattal, a szükséges 243 voksnál többel elfogadták a napirendet. - Victor Ciorbea miniszterelnök gazdasági és nemzetközi megfontolásokkal, a külföldi befektetői bizalom megőrzésének, a reform gyorsításának szükségességével indokolta jan. 21-én a parlament két házának összevont rendkívüli ülésén azt, hogy a kormány elkötelezte magát a privatizációs törvénnyel kapcsolatban. Az ellenzék technikai és politikai érvekkel támadta az eljárást. A demokrata koalíciós partner nyilatkozatát ismertető Alexandru Sassu frakcióvezető bejelentette, hogy bár pártja támogatni fogja a törvényt és a kormányt a parlamenti eljárás során, a koalíció keretében tovább folytatja küzdelmét Victor Ciorbea miniszterelnök leváltásáért. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 22./ Az ellenzéki pártok és a konvenció között az ülésen kibontakozott ügyrendi vitáról beszámolt a Szabadság. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

"Anda Filip külügyi szóvivő jan. 21-i sajtóértekezletén Emil Constantinescu államelnök látogatásával kapcsolatban elmondta, minisztériuma fontosnak tartja, hogy folytatódjék a román-magyar kétoldalú kapcsolatok "felfelé ívelő irányzata", amely megfelel a két ország érdekeinek, és közvetlenül hozzájárul az ország stabilitásának megszilárdításához. A közös érdeklődésre számot tartó témák között szerepel többek között az együttműködés a háromoldalú keretben /Románia-Magyarország-Ausztria/, valamint a kárpáti és Duna-Tisza-Maros eurórégiókban, illetve a nacionalista és szélsőséges megnyilvánulások elleni közdelemben. Egy kérdésre válaszolva, mely arra vonatkozott, hogy összeegyeztethető-e a román és a magyar elképzelés az Európai Unió bővítését illetően, a szóvivő kijelentette: "úgy gondolom, hogy a két elképzelés közel áll egymáshoz, és semmiképpen sem összeegyeztethetetlen". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

Erdélyszerte megtörténik az, ami Tordaszentlászlón: ismeretlenek eltüntetik a magyar helynévtáblákat. Ez történt Magyarlétán is. A rendőrség nyomoz az ügyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

"Az 1997 májusában elfogadott, a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet Tokay György kisebbségvédelmi miniszter aláírásával szeptember 4-én megérkezett Kolozs megye prefektusához, azzal az utasítással, hogy a 85 falunevet tartalmazó átiratot minden megyei községnek továbbítsa a prefektus. A Szabadság szerint a hivatalos dokumentum "azóta is a prefektus úr valamelyik fiókjában porosodik". Kolozs megyében a 85 helység közül csak 7-ben - azokban, amelyekben magyar polgármesterek vannak - szereltek fel kétnyelvű helységnévtáblát. Boros János Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint szervezete perlekedhetne a kötelességüket elmulasztó polgármesterekkel, de kérdéses, hogy a mai zavaros politikai helyzetben milyen esély lenne a perek megnyerésére? A helységnévtáblák eltűnése kapcsán úgy véli, a táblákat "egy erre szakosodott kommandó" távolítja el, lefülelésük pedig a rendőrség feladata lenne. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

"Harmincnyolc éves fennállása után "hazaérkezett" a Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi Erdélyi Tájékoztatója. Ezentúl Kolozsváron, a Misztótfalusi Nyomdában készülnek a következő számok. A kiadványnak négyoldalas angol nyelvű melléklete is van. A Transsylvaniát gróf Teleki Béla alapította. A kilencvenes években, a tiszteletbeli főszerkesztő halála után Cseh Tibor csernátoni származású mérnök-tudós vette át a lap irányítását, melynek Kovalszky Péter volt a főmunkatársa. A Transsylvania sokszínű válogatást nyújt, 15 ezer szerzőt, lapot, folyóiratot követ figyelemmel, ezek között van például az ausztráliai Adelaide-i Értesítő, a Kaliforniai Magyarság, a szekszárdi Átalvető, ugyanúgy több budapesti napilap, de erdélyi lapok is, így az Erdélyi Napló (Nagyvárad), a Keresztény Szó (Kolozsvár), a Református Család (Kolozsvár), a Partiumi Közlöny (Nagyvárad), a Szabadság vagy a Romániai Magyar Szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./"

Egyetlen szervezet vagy hivatal sem tesz annyit Szatmár megyében a cigánygyermekek felkarolásáért, mint a római katolikus egyház keretében működő Caritas. Vezetőjének, Schupler Tibor atyának már-már szenvedélye a velük való törődés. Évek óta kiválóan működik Erdődön és Nagykárolyban a cigányóvoda, a csedregi és túrterebesi romagyerekek iskola előtti oktatása. A Caritas segítségével szakképzett nevelők tanítják a gyermekeket. A Caritas segítségével óvodahálózat létesül, Sárközújlakon és Szakaszon az elmúlt napokban indult be 20-20 gyermekkel, Petén február elsejétől. /Sike Lajos: Program cigánygyermekekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum Erdély legjobb iskolája volt a közelmúltig, ezt tanúsítja mai népszerűsége is: évfolyamonként tizenhat osztály működik, ami viszont a minőség romlásához viszi az iskolai tevékenységet. Kicsit csökkenteni akarják ezt a nagy létszámot, hogy megőrizzék az iskola jó hírét. /A Bolyai híre és fonákja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

"Emil Constantinescu államelnök nyilatkozott az MTI tudósítójának, egyben az MTV1 Világkép című műsorának. Romániában ma szilárd a demokratikus rendszer, hangsúlyozta az elnök. A vállalatok szintjén folyó reform lassan halad.- Nehéz kezelni a romániai koalíciót, mivel magában foglalja az összes politikai irányzatokat. Nincs szó tényleges politikai válságról. Constantinescu elnök a romániai magyarság képviseletének részvételét a kormányzásban értékesnek tekinti. Volt, aki azt hitte, hogy Romániában egy év alatt megoldódik minden gond." Amikor azt mondtam, hogy RMDSZ-nek véleményem szerint részt kell vennie a kormányban, a román társadalom nagy része értetlenül fogadta ezt. Ma már ez nagyon természetes." - mondta az elnök. "Örvendetes, hogy az európai és euroatlanti integráció eszméje körül nemzeti egyetértés alakult ki." A román-magyar kapcsolatok régóta nem alakultak olyan kedvezően, mint most. Emil Constantinescu megjegyezte: örömmel találkozott a napokban a pécsi román-magyar baráti társaságok szövetségének küldöttségével, szívesen venne részt az őszi aradi polgárfórumon a magyar államfővel együtt. Leszögezte: nagyon sokat vár a jan. 26-án kezdődő hivatalos magyarországi látogatástól. /Baracs Dénes: Egy óra Emil Constantinescuval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./"

Victor Babiuc, a Petre Roman vezette román Demokrata Párt /DP/ alelnöke, védelmi miniszter jan. 22-én kijelentette, hogy a jelenlegi parlamenti vita lezárása után a Demokrata Párt miniszterei távoznak a kormányból, ha addig nem teljesítik a párt követeléseit. A Demokrata Párt eddig azt sürgette a koalíció vezető erejétől, a parasztpárttól, hogy váltsa le Victor Ciorbea miniszterelnököt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 23./

Jan. 22-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatót tartott a koalíción belül kialakult válsággal, valamint az RMDSZ által eddig képviselt állásponttal kapcsolatban. A helyzet megvitatása után az Ügyvezető Elnökség továbbra is úgy értékeli, hogy a koalíciós partnerek közötti feszültségeket csakis tárgyalásos úton lehet megoldani, tekintettel arra, hogy az esetleges előrehozott választások rendkívül káros kihatással lennének az elkezdett reformokra, különösképpen az ország gazdasági helyzetére. -Az elnökségi ülésen Kötő József oktatási alelnök beszámolt a területi szervezetek oktatási alelnökeivel tartott megbeszélésről, amelyen időszerű oktatási kérdéseket vitattak meg. Ezután az oktatási alelnök ismertette a szakoktatás jelenlegi helyzetét, illetve a további célokat és a szükséges teendőket. A kongresszusi határozatok értelmében az elnökség megvitatta a nemzeti kisebbségek ellen irányuló esetleges jogsérelmek monitorizálásával kapcsolatos kérdéseket. Az ezekről szóló információkat az elnökség továbbítani fogja a sérelmek megoldásában illetékes intézményekhez. Az ügyvezető elnökség külön napirendi pont keretében vitatta meg a Magyar Közélet című havilap kiadásával kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 23. - 1194. sz./

"Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor kifejtette, hogy a parlament rendkívüli ülése "tiszta vizet öntött a pohárba". Szerinte minden jel arra vall, hogy a Demokrata Párt /DP/ nem tágít, és ki akarja kényszeríteni a miniszterelnök lemondását, egy új kormány megalakítását; hozzátette: annyi bizonyos, hogy egyetlen koalíciós pártnak sem érdeke az előrehozott választás. Azzal kapcsolatban, hogy a demokraták betartják-e a tanügyi vagy közigazgatási törvényre vonatkozó egyezményeket, tekintettel arra, hogy az RMDSZ szerdán megerősítette, továbbra is támogatja a Ciorbea-kormányt, a politikus elmondta, nem fér kétség ahhoz, mennyire kívül áll a szövetség ezen a válságon. Megemlíti, hogy a DP-t nyílt, reformista, Európa felé nyitott pártnak ismeri, ennek ellenére bizonyos információk szerint a párt radikálisabbjai részéről a zsarolás lehetősége sem zárható ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

A Pro Európa Liga tiltakozott a bukaresti tévé igazgatójánál amiatt, hogy a televízió egyes csatornáján, jan, 20-án idillikus képet festettek a legionárius mozgalomról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23., a marosvásárhelyi Népújságból átvett cikk./

1996-ban a Jászberényi Tanítóképző Főiskola csíkszerdai távoktatási tagozatán 49 Hargita megyei tanítónő nyert diplomát. Diplomahonosítási kérelmüket azonnal benyújtották a minisztériumnak, de 1997 decemberéig semmilyen értesítést nem kaptak. Végül december 25-én telefonon értesítette őket a Hargita megyei tanfelügyelőség, hogy tíz nap múlva, 1998. január 5-én különbözeti vizsgát kell tenniük Bukarestben. A tanítók nem kaptak könyvészeti útmutatót, a 13 könyvcímet csak a vizsgán látták. Itt tudták meg azt, hogy a Maros megyei kollégák már tavaly októberben megkapták a vizsgákra a könyvészeti anyagot. Nincs válasz arra, hogy miért nem kapták meg a Hargita megyeiek a felkészüléshez szükséges anyagot. A Hargita megyeiek a magyar iskolák módszertanát tanulták, de ezt nem fogadták el a vizsgáztatók. Ezért a 35 Hargita megyeinek újból kell vizsgáznia. A tanítók azt kérték a minisztériumtól, hogy Hargita megyében szervezzék meg a különbözeti vizsgát. /Gál Éva Emese: Mi lesz 35 tanítóval? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./