"Ünnepre készül a brassói Áprily Lajos Középiskola, a hajdani Római Katolikus Főgimnázium, az iskola fennállásának 160. évfordulójára emlékeznek. Ez az idő eltörpül a nagyenyedi, marosvásárhelyi és kolozsvári ősi alma materek mellett. Azonban ezen a vidéken ahol a magyar szót a szász és román hatalmasságok próbáltak elfojtani, a magyar iskola fennmaradása csodával határos. Brassóban Felfalusi Kovács Antal apátplébános alapította 1837-ben a magyar katolikus gimnáziumi osztályt. Azután felépült a Római Katolikus Főgimnázium első, szerényebb épülete, ahol 1848-ban 127 tanuló kezdhette meg az új évet. A forradalom leverése után 1856-ban indulhatott meg újra a tanítás. 1901-ben elkészült az új épület. 1937-ben ezer diák részvételével ünnepelték meg az iskola századik évfordulóját. 1948-ban felszámolták az iskola egyházi jellegét, 1960-ban tagozattá redukálták az addig önálló gimnáziumot. 1990-ben újból 12 osztályos magyar iskola lett, de egy román iskola is itt maradt. Az évfordulós ünnepség máj. 30-án lesz. Az Áprily Lajos Középiskola fennállásának 155. évfordulóját 1992-ben tartották, akkor emlékkönyvet is kiadtak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./"

"A rétyi fúvószenekarnak nagy hagyománya van, 1935-ben alapította Kovács András akkori lelkész, aki 1938-ig, haláláig vezette a zenekart. A zenekar fennmaradt, a jelenlegi karnagy Kelemen Antal 1980-ban kezdett gyermekeket is toborozni, azóta fúvósoktatás folyik Rétyen. Kelemen Antal vezeti az 55 tagú, felnőttekből álló Kovács András Fúvós Egyesületet és a gyermekek 30 tagú zenekarát, melyet a Pro Muzica Alapítvány támogat. Réty a székelyföldi fúvósmozgalom vezetője, központja. Nyáron zenei táborba hívják a fiatalokat, ide művészeket, tanárokat hívnak meg előadóknak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./"

"Rövid luxemburgi látogatásáról hazaérkezve Victor Ciorbea miniszterelnök kijelentette, hogy vendéglátója, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök támogatja Románia NATO-felvételét az első körben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ "

"A román-ukrán alapszerződés aláírását követően Csernovicban ukrán-román-német nyelvű multikulturális egyetemet alapítnak. A román és ukrán kormány tervéhez az osztrák kormány is hozzájárul, segítséget nyújt az egyetem felszereléséhez. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ "

"Gheorghe Funar máj. 15-re rendkívüli ülésre hívta össze a Kolozs megyei tanácsot, mellyel el akarja fogadtatni provokatív határozatát: Göncz Árpád csak akkor léphet be Kolozsvárra, ha elismeri az 1918-as egyesülést, ha elhatárolja magát Erdély múltja és jövője című könyvétől, valamint bocsánatot kér a román néptől a bécsi diktátum után Románia területén elkövetett atrocitásokért és elismeri, hogy Magyarország bűnös abban, hogy Észak-Erdélyben 1941 és 1944 között 152 ezer zsidót öltek meg. A tervezet szerint a városi tanács felhatalmazza Funart, hogy nyilvános gyűléseket és tiltakozó megmozdulásokat szervezzen azon szervezetekkel együtt, melyek védik a román nép érdekeit. - Funar ismételten Göncz Árpád könyvének mondja Bajcsy-Zsilinszky Endre munkáját, melyet Göncz Árpád fordított angolból magyarra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Bajcsy-Zsilinszky Endre munkája 1944-ben Genfben angolul jelent meg, 1990-ben magyarul /Erdély múltja és jövője, Tinódi Kiadó, Budapest/, Göncz Árpád fordította és Vígh Károly történész írt utószót a könyvhöz. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"James Wolfensohn, a Világbank elnöke, bukaresti tárgyalásai befejezése után sajtóértekezletet tartott, ahol bejelentette: Románia az elmúlt öt hónapban "óriási haladást ért el a reform útján". A Románia iránti bizalom jeleként az országnak nyújtott hitelt százmillióval megemelik, így a kölcsön 625 millió dollárt tesz ki. Ebből az első szakaszban 340 millió dollárt adnak. - Románia adóssága jelenleg 6,5-7 milliárd dollár, ez a GDP 25 %-ának felel meg. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"A Romániai Magyar Szó átvette a pozsonyi Új Szó máj. 9-i számában megjelent interjút, melyet a lap Markó Bélával készített az RMDSZ küldöttségének szlovákiai látogatása alkalmával. A Szövetség elnökét a koalícióba való belépés kérdéséről az RMDSZ-en belül lezajlott vitával kapcsolatban kérdezték. Markó Béla úgy értékelte, hogy a koalícióban való jelenlét ellentmondásos helyzet, hiszen egy "olyan kisebbség képviseletében léptünk kormányba, amely egyenlőtlen helyzetben van, ugyanakkor egyenlő partnerként próbálunk fellépni a kormánykoalíció tagjaként". Romániában most is van nacionalizmus, még a kormánykoalíción belül is éles viták vannak a kisebbségi kérdésben. Azonban a kormánykoalíció felismerte, hogy Románia számára egyetlen járható út van, a gyors integráció, s ez másképpen, mint a latens kisebbség-többségi konfliktus kezelésével és megoldásával nem érhető el. A nyugati tőkének az országba való áramlásával kapcsolatban Markó Béla kijelentette, "ha arról beszélünk, hogy a Nyugat csak akkor közeledik bizalommal egy országhoz, ha ott biztonságot vél felfedezni, arról is beszélnünk kellene, hogy a biztonságot csak úgy lehet megteremteni, ha a Nyugat bizalommal közeledik". Elmondta, hogy Románia megkapta az első hiteleket a Világbanktól és a Nemzetközi Valutaalaptól, s ez a bizalom kinyilvánítását jelenti a kormány reformprogramjával szemben. Az RMDSZ elnöke a kisebbségi kérdések megoldásával kapcsolatban elmondta, hogy a gazdasági intézkedésekkel párhuzamosan a törvényhozásban is neki kell fogni a kisebbségi kérdések megoldásának. Ilyen irányú jelenleg a tanügyi törvény módosítása is. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ döntéshozó testülete szabott-e meg olyan határvonalat, melynek a koalíciós partnerek részéről való áthágása az együttműködés felmondását eredményezné, Markó Béla elmondta, hogy "ilyen döntés nem szükséges, mert ez a határvonal maga a kormányprogram. Ami azt jelenti: ahhoz, hogy továbbra is együttműködhessünk koalíciós partnereinkkel, az oktatásban, a nyelvhasználatban meg kell történniük a változásoknak". Amennyiben nem valósulnak meg, az azt jelenti, hogy a koalíció nem tartja tiszteletben a kormányprogramot ? jelentette ki végül a Szövetség elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"A kolozsvári tanácsban ellenzékben lévő, de kormánypárti tanácsosok közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben tiltakoznak Funar Göncz Árpád látogatásáról szóló, ellenséges nyilatkozataival kapcsolatban. Boros János a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy az ellenzéki tanácsosok ez alkalommal is kivonulni szándékoznak a tanácsülésről. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ A Mesagerul Transilvan is tájékoztat a tanácsosok tervéről kiemelve, hogy azok azzal vádolják Funart, hogy aláássa a nemzeti biztonságot. A Libertatea Funar programot készít a magyar államfőnek címmel ismerteti a kolozsvári polgármester kijelentését Göncz Árpád május végi romániai látogatásával kapcsolatban. Az Adevarul de Cluj ismerteti a Kolozs megyei prefektus kijelentését, miszerint reméli, hogy a kolozsvári helyi tanácsban lesz annyi jóérzés, hogy úgy fogadja a magyar államfőt, ahogy illik. Farcas szerint Funar egy olyan kérdésben nyilvánította ki a véleményét, melyben nem kérték azt tőle. A prefektus úgy értékeli, hogy Funar ezen kijelentéseivel akarja visszaszerezni bizonyos pozíciókat a pártjában. Kijelentette, hogy amennyiben a megyei tanács elfogadja Funar javaslatait, akkor a prefektusi hivatal ellenőrzi azt és amennyiben törvénytelenséget tapasztal a dokumentumban megteszi a szükséges intézkedéseket. Farcas kijelentette végül, hogy "nem vetődik fel annak kérdése, hogy eltűrjük az olyan degenerációt, mint amilyenre a polgármester készül". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 14., 88. sz./ "

"Teljes tanügyi autonómiára van szükség, hangsúlyozta Gálffy Attila. - Elhamarkodottan vezették be például a hat napról ötre csökkenő tanítási hetet, mivel a tantervet, a tananyagot nem csökkentették. Sok helyen az iskolák úgy döntöttek, hogy elnyújtották a tanítási napot. - A romániai magyar iskolaügy a magyarságra tartozik. Miért a többség foglalkozik ezzel a kérdéssel? - A Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos véleménynyilvánítások egyike sem merítette ki az ún. maximalista fogalmat. Gálffy inkább a megalkuvó és kevésbé megalkuvó besorolást használná. Nem lehet taktikázni, halogatni, "az átmeneti megoldásokat nem lehet elfogadni". /Gálffy Attila: Teljes tanügyi autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Zsakó János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott vegyészprofesszora, több száz tudományos dolgozat, ezenkívül szak. és népszerűsítő könyvek szerzője, 25 éve tagja egy nemzetközi folyóirat, a Journal of Thermal Analysis szerkesztőbizottságának. A professzor hangsúlyozta, hogy a romániai magyarságnak jogos igénye, hogy önálló magyar főiskolai hálózattal rendelkezzen. Nyilvánvaló, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen működő magyar csoportoknak be kell épülniük az új Bolyai Egyetembe. "A tudományos kutatásban ez a szétválás nem okozna semmilyen megrázkódtatást. Közös tudományos témákat akadály nélkül tovább lehetne folytatni." /Várhelyi Csaba: A szétválás nem okozna megrázkódtatást. Beszélgetés Zsakó János vegyészprofesszorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Egyed Péter a Hét februári számában Filozófushoz méltó feladat címen a Bolyai Egyetem újraindításának lehetőségeiről írt, olyan közérthetően, állapította meg ironikusan Balázs Zoltán, hogy érdemes lenne napilapban újraközölni. Egyed Péter szerint ugyanis az univerzitás strukturális és stratégiai kérdéseit csak konferenciák megszervezése viheti dűlőre. A politikai lobby koncepciójában irreveláns, az álláspontok exponálása diskurzus által...kompatibilizálható alternatívákra szükség van, a kétnyelvű egyetem koncepciója az alternatív szegmensek relatív előnyeit is tartalmazza...stb. /Balázs Zoltán: Hozzájárulás a "Filozófushoz méltó feladat" megoldásához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Fey László visszautasította Tapody Lukács Ottó írását /Romániai Magyar Szó, ápr. 9./, aki Fey szemére vetette, hogy Tőkés Lászlót támadja. Ő a megyei szintű tiszteletbeli elnökökre is értette mondandóját, emellett elismeri Tőkés László érdemeit, de bizonyos dolgokban a püspöktől eltérő a véleménye. /Fey László: Tisztázás helyett mocskolódás = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Nagybányán több könyvesbolt található, de magyar könyv /annak is a nagyobb része tankönyv/ csak egyben van, a bolt végén, a legalsó polcon. /Krizsán Géza: Könyveink. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Az A Hét hetilap legutóbbi száma febr. 21-én jelent meg, akkor közölték, hogy a kiadó nem tudja fedezni a költségeket. A művelődési minisztériumi segítség még késik. A Soros Alapítvány segítségével megjelentették a hetilap 9. /febr. 12 - tényleges megjelenés máj. 14./ és 10. számát /márc. 7. -tényleges megjelenés: máj. 16./. A szerkesztőség jelezte, hogy a következőkben a tényleges megjelenést tünteti fel. az 1997. évfolyamból tehát a 11-20. számok kimaradnak. /A Hét (Bukarest), febr. 12 - tényleges megjelenés máj. 14./"

"Az A Hét Lapszemle rovata ismertette a Heti Új Szó (Temesvár) 2. száma alapján a vajdahunyadi könyvtár pusztulását. Szalvátor atya, ferences történész Barangolás a múltban címen bemutatta a katolikus egyház vajdahunyadi intézményeit. A régi ferences templomot Hunyadi János kezdte építeni 1442-ben, annak emlékére, hogy Marosszentimrén győzelmet aratott a török hadak fölött. Vajdahunyad ferences kolostoriskolája Vajdahunyad művelődési központja volt a két világháború között, összetartotta az 1500 főnyi hívőt. A kolostort és a teológiát betiltották 1948. dec. 2-án, a ferences könyvtár 22 ezer kötetes, felbecsülhetetlen értékű könyvtárát elkobozták. Az állományt először egy terembe dobálták, majd ötven ládába csomagolva egy fásszínbe helyezték. 1950-ben állami tulajdonba vették a könyvtárat, a kivezényelt munkásokkal a városháza alagsorába vitették a könyveket, a szén közé dobálva. Ősszel az udvarra került a megmaradt állomány, az esőbe. A maradékot a dévai könyvtárba szállították, újra a pincébe hányták, végül a szemétbe került az egész. /A Hét (Bukarest), febr. 12 - tényleges megjelenés máj. 14./"

"Kőröskisjenőn ápr. 26-án emlékeztek Olosz Lajos költő halálának 20., valamint református egyházkerületi főgondnokká választásának 50. évfordulójára. A helyi Körösmente Irodalmi Kör, Csanádi János tanár rendezésében zajlott le az ünnepség. Csanádi János ismertette a költő munkásságát a most megjelent verseskötettel együtt /Szeplőtlen oltár - istenes versek/, melyet Csanádi János válogatott és a Kölcsey Kör /Arad/, az Olosz Lajos Irodalmi Kör /Nagyzerind/, továbbá a Körösmente Irodalmi Kör közös kiadványa. Jóváhagyták, hogy a költőről utcát nevezzenek el Kőröskisjenőn, az új utcatáblát Tokay György miniszter és Darida János alpolgármester rögzítette a volt Olosz-villa kerítésére. /Mézesné Kovács Eta: Olosz Lajos emlékünnepség Kőröskisjenőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ Olosz Lajos /Ágya, 1891. aug. 23. - Arad, 1977. ápr. 26./ 1917-től Kiskőrösjenőn élt, ott is temették el."

"Az erdélyi magyar műemlékek fogyatkoznak, nagy részük az 1989-es változás után tűnt el. Hunyad és Krassó-Szörény megyében a következő műemlékek eltűnéséről számolt be Fodor Endre Vulkánról: Hunyadi János emlék /szürke gránitkő alapon acélöntvény buzogány/, 1896-ban állították fel, 1994-ben eltüntették. Zajkányról: Hunyadi János emlék /szürke gránitkő alapon acélöntvény buzogány/, 1896-ban állították fel, 1995-ben ismeretlenek eltüntették. Piskiről: Bem emlékobeliszk, 1899-ben avatták fel, már nincs meg. A kenyérmezei emlékoszlop még áll, csak a magyar feliratot tüntették el. Herkulesfürdőn emléktábla örökítette meg I. Ferenc József, I. Károly román és I. Sándor szerb király 1896-os találkozását, a tábla 1993-ban eltűnt. Széchenyi emléktábla /1896/ ma már szintén nincs meg. Buziásfürdőn a Deák Ferenc pihenőpad /1896/ is eltűnt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Megismételte korábbi helyhatósági választási sikerét az RMDSZ a Szilágy megyei Sarmaságon a folyó év május 11-én tartott időközi választásokon. Mint ismeretes, a múlt év végén testületileg lemondott a Sarmasági Községi Tanács 13 RMDSZ-tanácsosa, tiltakozásul az ellen, hogy a megye prefektusa felfüggesztette két RMDSZ-tanácsos mandátumát. A vasárnap lezajlott választásokon a szavazati joggal rendelkezők több mint 50%-a élt állampolgári jogával, 5020-ból 2650-en mentek el szavazni. A 2606 érvényes szavazatból 2313 az RMDSZ-jelöltlistáját támogatta, a Demokrata Konvenció listájára 132-en, az RNEP-ére pedig 102-en szavaztak, így az RMDSZ ismét 13 tanácsosi mandátumot szerzett meg, míg 1-1 tanácsost a Demokrata Konvenció, illetve az RNEP küldhet a községi tanácsba. A tanács megalakulására azonban előreláthatólag csak a jövő héten kerülhet sor, az alakuló ülést ugyanis a jelenleg távollevő prefektusnak kell kiírnia. A sarmasági tanács munkáját a helyi költségvetési tervezet vitájával kezdi majd meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1026. sz./"

"Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bányászati-kohászati szakosztálya máj. 14-én Parajdon tartotta alakuló ülését. Megválasztották a szakosztály vezetőségét, az elnök Lukács Ferenc, a dési sóbánya igazgatója lett, a titkár pedig Ambrus Zoltán, a parajdi sóbánya főmérnöke. A szakosztály székhelye Parajdon lesz. Aláírták az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettel való együttműködési megállapodást, melynek elnöke, dr. Fazekas János biztosította az erdélyieket, hogy számítógéppel fogják segíteni őket. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./"

"Máj. 8-9-e között Kolozs megye 15 önkormányzati képviselője Békés megyébe látogatott, az ottani megye meghívására. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Bukarest főpolgármestere, Viorel List Demszky Gábor főpolgármester meghívására máj. 12-én kétnapos látogatásra Budapestre érkezett. Számít a magyar vállalkozók részvételére a román privatizációban, mondta Viorel List. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ "

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja Szovátán, máj. 10-én tartott ülésén elfogadott nyilatkozatában bírálta az RMDSZ koalíciós partnereit, "mivel hiányzik politikai akarat az egyházi javak visszaszolgáltatásának megoldására". Constantinescu elnöknek az egyházi vezetőkkel lezajlott találkozóján sem történt előrelépés. Az EMK tiltakozott Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ leköszönő elnökének kijelentése ellen, miszerint az EMK és a Székelyföldi Egyeztető Tanács tevékenysége alkotmányellenes, az RMDSZ egyetlen képviselője sem vette védelmébe a platformot és a tanácsot. Dr, Csapó József szenátor mellett sem álltak ki, akit a szenátusi vitában a romániai magyar nemzeti közösség önrendelkezési jogának ismertetésekor a román szenátorok kifütyültek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ A Ziua is tájékoztat máj. 14-i számában az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozatáról, a lap szerint az RMDSZ-en belüli radikálisok szalmát dobtak a kormánykoalíció tüzére. A Ziua azt állította, hogy Katona Ádám, az EMK szóvivője, 1993-ban ki akarta kiáltani a székelyek autonómiáját. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 14., 88. sz./ "

"A szenátus egészségügyi, környezetvédelmi és sportbizottsági küldöttsége Ion Carciumaru elnök vezetésével hivatalos látogatást tett Magyarországon, máj. 13-án megbeszélést folytattak az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságával, Baráth Etele, a bizottság elnöke fogadta őket. A tárgyalás során érintették a Magyarországon áthaladó folyók szennyezettségének kérdését és megállapították, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a vízkészlet tisztaságára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ "

"Máj. 14-én Kolozsvárott felavatták a Francia Kulturális Központot. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"A Gheorghe Funar kolozsvári polgármester által máj. 14-ére összehívott tanácsülés előtt a testület 16 tagja, tehát többsége közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélik a polgármester kezdeményezését, amellyel Funar "feltételeket" próbált szabni egy, a városi tanács által elfogadandó határozatban Göncz Árpád magyar köztársasági elnök kolozsvári látogatásához. A nyilatkozat aláírói között szerepelnek az RMDSZ tanácsosai, továbbá a többi kormánykoalíciós párthoz, illetve más, parlamenten kívüli demokratikus pártokhoz tartozó városi tanácsosok, sőt, az SZDRP egyetlen kolozsvári tanácsosa is, akik úgy döntöttek, nem jelennek meg a polgármester által összehívott ülésen. A 16 kolozsvári városatya közös nyilatkozata elítéli a nemzeti egységpárti polgármester terveit, és Funar állításait visszájára fordítva éppenséggel őt vádolja azzal, hogy "aláaknázza a nemzetbiztonságot". Mint Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, városi tanácsos, egy ugyanaznap, máj. 14-én megtartott sajtóértekezleten elmondta, a tanács csak úgy hozhat érvényes határozatot, ha a testület 31 tagja közül legalább 16 jelen van. - Utóbb kiderült, hogy a tanácsülésen mindössze 13-an jelentek meg, két egységpárti tanácsos sem ment el a "rendkívüli" ülésre. Funar ugyan máj. 19-re ismét össze kívánja hívni a testületet, ám a történtek után aligha van esélye arra, hogy keresztülvigye szándékát, és komolyan megzavarja a magyar államfő kolozsvári látogatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1027. sz./"

"A közelmúltban Nagyváradon tartották meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ szervezésében a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny országos döntőjét a magyar iskolások számára. Az ünnep megnyitóján Péntek János, a magyar szak tanszékvezetője beszédében a magyar nyelv megítéléséről beszélt. Péntek professzor az 1996. évi Hungarológiai Kongresszuson, melyet Rómában tartottak A hitélet anyanyelvűsége címmel tartott előadást. Kitért arra, hogy a katolikus egyház a vatikáni zsinaton az anyanyelv használatát bevezette, ez segített a kisközösségeknek. A moldvai csángók viszont többszöri kérésük ellenére nem gyakorolhatják a hitéletet anyanyelvükön, az eredménye a gyors asszimiláció. Külföldi egyetemeken van érdeklődés a magyar nyelv iránt, idehaza ez nem tapasztalható. Az Erdélyi Néprajzi Múzeumnak /Kolozsvár/ még ma sincs magyar kutatója,a bukaresti Nyelvtudományi Intézet nem foglalkozik a magyar nyelv kutatásával, elmélyed viszont a hindi nyelv búvárlásában. Az utóbbi hónapokban a helyzet változott, bíztató jelek vannak. - A Bolyai Egyetem vitájáról "nem kívánok most szólni. Elmondom a magam véleményét." A kétlépcsős önállósodás híve. Szerinte nem szétválással, hanem önállósítással kell létrehozni a -Bolyai Tudományegyetemet, az 1945-ben létezett hagyományos karokkal, a bölcsész-, természettudományi, jogi és közgazdasági kar újraszervezésével. Nem mondatunk le a Bolyai önállósodásáról, hangsúlyozta. /Komoróczy György: Közéleti teret a magyar nyelvnek. Nagyváradi beszélgetés dr. Péntek János egyetemi tanárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./"

"Máj. 15-én 23.30 órakor a PRO TV "Találkozó a sajtóval" című késő esti műsorában a vendég Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke lesz. A moderátor Iolanda Stniloiu mellett a sajtót ez alkalommal is Dumitru Tinu és Cristian Tudor Popescu, az Adevrul című központi napilap igazgatója, illetve főszerkesztője, valamint Octavian Andronic, a Libertatea című fővárosi lap igazgatója ? a műsor állandó meghívottai ? képviselik. A minden bizonnyal érdekesnek ígérkező "találkozó" alkalmat ad az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával kapcsolatos kérdések megválaszolására, ugyanakkor ? a műsor szerkesztőinek szándéka szerint ? arra is, hogy a PRO TV nézői megtudják, mit gondolnak az egyszerű magyarok az RMDSZ kormányzásban való részvételéről, és mit várnak a szövetségtől ebben az új helyzetben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1027. sz./"

"Máj. 15-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Jelen voltak: Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnök, Náznán Jenő, gazdasági alelnök, Székely István, önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, valamint Birtalan József gazdasági igazgató. "

"A romániai magyar társadalomnak tudnia kell, hogy van például egy színmagyar Magyarléta község, ahonnan egyetlen magyar gyermek sem akar ötödiktől a szomszédos Tordaszentlászlón magyarul tanulni, akkor sem, ha mikrobusz viszi őket iskolába.Ezeknek az adatoknak a birtokában kell szórványprogramot összeállítani. - Sajnos azoknak az embereknek a nevét, akik a közösség megmaradásáért eredményesen harcoltak, nem nagyon kapja fel a sajtó. /Szabó Csaba: Szórvány és szélmalom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Az első - építési emléktábla - Kolozsvárt 1450-ből való. Három szerző vállalkozott rám hogy összegyűjti és kiadja ezeket a megmaradt emlékeket. Lőwy Dániel-Demeter V. János-Asztalos Lajos: Kőbe írt Kolozsvár /Nis Kiadó, Kolozsvár, 1996/ című munkát ismerteti Rozsnyai László. A könyv alcíme: Emléktáblák, feliratok, címerek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"