Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. május 8.
"Máj. 7-én tartották meg a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés és a kormányzati tistségviselők szokásos heti tanácskozását. Markó Béla RMDSZ-elnök beszámolt az általa vezetett négytagú RMDSZ-küldöttség máj. 4-6-a között Szlovákiában tett látogatásáról, az ott szerzett tapasztalatokról. Rámutatott arra, hogy a szlovákiai magyarok, általában a kisebbségi sorban élő magyarok, ha más-más helyzetből is, de ugyanazokkal a köznapi gondokkal szembesülnek. A közép-európai országok előtt ? és ezt a szlovákiai látogatás során, a galántai lakossági fórumon is elmondotta a szövetségi elnök egyetlen járható út van: csatlakozni az euroatlanti szervezetekhez. Ehhez azonban tette hozzá fel kel számolni az etnikai feszültségforrásokat, azaz elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. Ezzel kapcsolatban Duray Miklós, az Együttélés elnöke úgy fogalmazott, hogy Szlovákia a jelenlegi állapotában alkalmatlan a NATO- és az EU-csatlakozásra, de reményét fejezte ki, hogy Szlovákiában is olyan változásokra kerül sor, mint Romániában a tavalyi választások nyomán. "Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam, majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együttkormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e, vagy csupán múló pillanat" ? fejezte be a szlovákiai látogatásról szóló beszámolóját Markó Béla. - A továbbiakban a kormányzati tisztségviselők beszámoltak tárcájuk aktuális feladatairól, az eltelt időszakban történt jelentősebb eseményekről. Szó esett a tanügyi törvény módosításának kérdéséről, az alternatív tankönyvek kilátásairól, ezek esetleges magyar fordításáról, megyei tanfelügyelők kinevezéséről; a nagyvállalatok struktúraváltásával, a gazdasági reformmal járó munkaügyi és szociális gondok orvoslásának módozatairól; az RMDSZ-t politikai pártként megillető költségvetési támogatás, illetve a Nemzeti Kisebbségi Tanácson keresztül a Szövetségnek járó támogatás véglegesen még mindig nem tisztázódott kérdéséről; a közhasznú munkálatokat felügyelő területrendezési tárca által aláírt, a határokon átnyúló gazdasági fejlesztésre és kooperációra vonatkozó egyezményről, amelynek értelmében EU-segédlettel korszerűsítik a petei határátkelőhelyet, továbbá a CREDO-program megkezdéséről a határ menti ukrán és román falvak útjainak kövezésére, víz- és villanyellátására; a kulturális folyóiratok költségvetési támogatásának csekély mértékéről; a keddi kormányülésen hozott különböző döntésekről, illetve döntéselőkészítésről, az útadóról, a sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanya építkezésének leállításáról, a 69-es helyhatósági törvény készülő módosításáról és más időszerű tennivalókról a koalíciós kormány közös programjának megvalósítása érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 8., 1022. sz./"
1997. május 8.
"Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár máj. 6-án Bukarestbe utazott, Petru Cordos külügyminisztériumi igazgatóval, folytatott tárgyalásokat máj. 6-án és 7-én. Mint rövid beszámolójában Bagi Gábor elmondotta, a román-magyar alapszerződésben foglaltak konkrét megvalósításának menetéről és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök máj. 25-27-én esedékes romániai látogatásának előkészületeiről tárgyalt. Megállapodtak abban, hogy az alapszerződés végrehajtását ellenőrtő vegyes bizottság első ülését ősszel tartják, Bukarestben, a két külügyminiszter vezetésével. A magyar-román konzultációk július elején Budapesten folytatódnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"
1997. május 8.
"Göncz Árpád köztársasági elnök közelgő látogatása ellen újabb tiltakozó levelet írt Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Funar tiltakozott a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása, továbbá Bolyai Egyetem újraindítása ellen. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"
1997. május 8.
"Ion Ciubuc moldovai miniszterelnök az MTI-nek nyilatkozott a máj. 7-én Dnyeszteren túli területekkel kapcsolatos memorandum fontosságát, ezzel megszűnne a feszültségkeltő tényező.A Kremlben ugyanis máj. 8-án aláírják a Primakov külügyminiszter áprilisi chisinaui látogatásakor kidolgozott memorandumot, ugyanakkor az orosz és ukrán elnök a Dnyeszteren túli terület státusának elveit garantáló dokumentumot ír alá. Ciubuc hangsúlyozta, hogy el kell ismerni a Dnyeszteren túli terület sajátosságát. Rendezik a vámproblémákat is. Jelenleg ugyanis a Dnyeszteren túli hatóságok külön vámot működtetnek és külön pénzt forgalmaznak. Az ott állomásozó orosz csapatok /14. hadsereg/ egyelőre maradnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"
1997. május 8.
"Máj. 8-án Markó Béla szövetségi elnök bukaresti hivatalában fogadta a Romániai Gépkocsivezetők Szakszervezeti Föderációjának Vincentiu Cica elnök vezette küldöttségét. A megbeszélésen, amelyen az RMDSZ képviseletében jelen volt Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Antal István képviselő, az útadóról folytattak eszmecserét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 8., 1022. sz./"
1997. május 8.
"Bíró Béla a Magyar Hírlap hasábjain szólt hozzá az egyetem vitájához. Mint mindig, kiállt a mérsékeltek mellett. Victor Ciorbea miniszterelnök váratlanul bejelentette a magyar egyetem visszaállítását. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül maradás híveinek /Cs. Gyimesi Éva/ legfőbb /"szakmai"/ érvei egyszerűen hamisak. Az, hogy nincs elég magyar oktató, minden magyar szintű oktatás ellen felhozható. Miért nem taníthatnának a magyar oktatói gárda kialakításáig a román tanárok? Fiatal romániai magyar értelmiségiek százai kerültek ki mostanában külföldi egyetemekről Budapesttől Firenzéig, közülük esetleg többen is hazatérnének. Bíró Béla kiáll Törzsök Erika, a HTMH elnöke mellett, akit többen hibáztatnak cikkéért. Bíró Béla szerint Törzsök Erika cikke a Bolyai Egyetem visszaállításának reális alternatívája előtt íródott. A visszaállítás ügyében Andrei Marga rektor is hajlíthatatlannak látszik, a maximum, amire hajlandó, a román dominancia legalizálása. Bíró Béla szerint az egyetem ügye megosztotta a romániai magyarságot. A román tévé esti híradójában Tőkés László püspököt láthatta a román néző, amint az egyetem azonnali megnyitását követeli. Bíró Béla következtetése: "Ha a független magyar egyetem kiharcolható, kutya kötelességünk kiharcolni, s ha ez a mai helyzetben sem látszik azonnal és minden átmenet nélkül elérhetőnek, azt kell elérnünk, amit e pillanatban biztosan el lehet, a Babes-Bolyai belüli magyar részleget." /Bíró Béla: Románia: az átalakuláshoz idő kell. = Magyar Hírlap, máj. 8./ Érthetetlen Bíró Béla kijelentése, hogy az egyetem ügye megosztotta a romániai magyarságot. Nem osztotta meg, hiszen mindenki azt követeli, kivéve Cs. Gyimesi Évát és három tanártársát."
1997. május 8.
"Ősztől nagy valószínűséggel beindulhat Sepsiszentgyörgyön a főiskolai oktatás, a Transilvania Business School cégvezetői (manageri) profillal és egyelőre 25 hallgatóval, tájékoztatott Flóra Gábor. A Tanügyminisztérium beleegyezését adta a főiskola működtetésére. Az oktatás nyelve román, ez ellenkezést szült. Szó volt bankszakember képzés indításáról is, de az nem nyerte el az illetékesek tetszését. Szeretnék, ha a Bukarestben működő hungarológia szak is otthonra lelhetne Sepsiszentgyörgyön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"
1997. május 8.
"Verestóy Attila a vele készített interjúban a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének múlt heti parlamenti megvitatásával kapcsolatban. Elmondja, hogy a jelentés sem szerkezetében, sem hangnemében, sem felfogásában nem különbözik az eddigi évek jelentéseitől. "Elfogadhatatlan az RMDSZ számára a tételesen az a része, mely a romániai magyarság körében létező politikai csoportosulások tevékenységét célozza meg, avagy a romániai magyarság azon legitim, jogos és törvényes tevékenységét, amely az oktatással kapcsolatos" - jelentette ki az RMDSZ-es szenátor, hozzátéve, hogy e két kérdésben az RHSZ egyrészt nem illetékes, másrészt megállapításai nem állják meg a helyüket. Úgy értékeli, hogy a magyar szervezetek megfigyelése azért sem indokolt, mert azok tevékenységüket a nyilvánosság előtt végzik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"
1997. május 8.
"Szabó Károly szenátor politikai nyilatkozatában visszatért a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 1996. évi jelentésével kapcsolatos, ápr. 30-án a két ház együttes ülésén lezajlott vitára. Kifogásolta, hogy a vita tárgya nem az SRI tevékenysége volt, hanem az éves jelentésük. Felhívta a figyelmet arra, hogy megtévesztő hatása van bizonyos jelenségeknek a nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezőnek való említése. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"
1997. május 8.
"Az elmúlt parlamenti időszak legfontosabb eseménye kétségkívül a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének vitája és Kinkel német külügyminiszter látogatása volt, állapította meg Kónya Hamar Sándor képviselő. Victor Ciorbea miniszterelnök brüsszeli kijelentése, hogy Virgil Magureanu, az SRI lemondásával a szovjet befolyás korszaka véget ért Romániában, új korszak nyitányát jelenti. Erre szükség is van, a demokratikus rendszerek világában nincs példa arra, hogy egy parlamenti pártot és annak vezetőit a titkosszolgálat megfigyelés alatt tartana. Márpedig az elmúlt hét évben az RMDSZ és képviselői rendszerint tárgyai voltak az SRI éves jelentéseinek. A mostani parlamenti vitában Magureanu kifejtette, hogy az RMDSZ veszélyezteti Románia egységes nemzetállami jövőjét, rombolja Románia külföld előtti hitelét, az autonómiát minden áron meg akarja valósítani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"
1997. május 8.
"A közszolgálati televízió kolozsvári stúdiójának igazgatótanácsi ülésén figyelmeztetéssel büntették Csép Sándort, a kisebbségi adások főszerkesztőjét és Bardócz Sándor felelős szerkesztőt az április 30-án közölt adás miatt, melyben Szőcs István a hivatalos román történelemszemlélettel ellenkező módon taglalta Erdély történetének egyes vonatkozásait. A lap szerint az igazgatótanácsi ülésre a magyar tévések elleni túlhajtott sajtókampány kényszerítő hatására került sor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"
1997. május 8.
"László Gyula régészprofesszor előadókörúton járt Hargita megyében. Ápr. 30-án Székelyudverhelyen, máj. 2-án Csíkszeredában, máj. 3-án Gyergyószentmiklóson tartott előadást a kettős honfoglalásról. /Hírek rovat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./ Székelyföldön itthon vagyok, Pesten vagyok otthon, mondta az idős professzor Székelyudvarhelyen. Kifejtette, hogy mi az unugorok leszármazottai vagyunk. A magyar helységneveket az unugorok adták, akik Árpád érkezésekor már itt voltak és elmagyarosították a törökös vegyes nyelvet beszélő második honfoglalókat. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./"
1997. május 8.
"A szentegyházi Gyermekfilharmónia máj. 8-12-e között, rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 15. évfordulóját, több hangverseny szerepel a műsorban, székelykaput is avatnak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./ "
1997. május 8.
"Horn Gyula miniszterelnök a Magyar Írószövetségnél tett látogatásakor kijelentette, hogy a magyar kormány nem tudja garantálni a határon túli magyarság életkörülményeinek javítását, mert Budapestről nem lehet más országok belügyeibe beleszólni. - Horn Gyula úgy véli, hogy a határon túli magyarok nem mindig élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az adott országok teremtenek számukra. /Kossuth Rádió, máj. 8., Reggeli Krónika/"
1997. május. 8.
"Máj. 7-én kiadott belügyminisztériumi közlemény szögezte le, hogy Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanya építési munkálatait felfüggesztik és az elvégzett munkát a jelenlegi állapotában megőrzik. Ugyanakkor folytatják a tárgyalásokat a városi hatóságok képviselőivel a csendőrlaktanya jelenlegi helyen való felépítésére vonatkozóan. A bejelentés előzménye az RMDSZ tiltakozó aláírásgyűjtő akciója volt. Az RMDSZ helyi szervezete szerint Székelyföld egész területére kiterjedő csendőrlaktanya-hálózat kiépítése van folyamatban. A rendőrség és a csendőrség állománya csaknem kizárólag más megyékből betelepített román személyekből áll, így mindez a demográfiai összetétel megváltoztatására irányuló több évtizedes gyakorlat folytatása, olvasható a helyi RMDSZ dokumentumában. Az előző kormány idején - a városi vezetés tiltakozása ellenére - kisajátították hat hektáros, központi területet, amelyen a stadion áll és a város szabadidő-központot tervezett. Tavaly elhordták a stadion anyagát, idén tavasszal alapozó gödröt ástak és megkezdték a betonozást. /Szabadság (Kolozsvár), máj.. 8./"
1997. május 9.
"A Romániai Magyar Szó tájékoztat, hogy Birtalan Ákos a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által rendezett bukaresti sajtótalálkozón megerősítette korábbi Sepsiszentgyörgyön elhangzott kijelentését, miszerint, amennyiben a parlament nyári vakációja előtt nem kerül sor az oktatási törvénynek a kormányprogramban előírtak szerinti módosítására, lemond miniszteri tisztségéről. Hangsúlyozta, hogy már most, két hónappal a tavaszi parlamenti ülésszak lezárása előtt jelzi elhatározását, ne mondhassák, hogy lépése "derült égből villámcsapás". Az Adevarul ismerteti az idegenforgalmi miniszter kijelentését. A lap szerint Birtalan Ákos zsarol. A Szabadság emlékeztetett arra, hogy Markó Béla már Birtalan Ákos kijelentése előtt leszögezte,: az oktatási törvény megfelelő módosítása feltételét képezi az RMDSZ kormányzati részvételének. A lap ismerteti Béres András tanügyi államtitkár, Tokay György kisebbségvédelmi tárca nélküli miniszter, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár véleményét az RMDSZ-es idegenforgalmi miniszter kijelentésével kapcsolatban. Mindhárman megerősítik, hogy vállalják a szolidaritást Birtalan Ákossal, de kifejezik meggyőződésüket, hogy a nyári parlamenti vakációig biztosan napirendre tűzik az oktatási törvény módosítását. Tokay György hozzáteszi, nem csak azt tartja fontosnak, hogy a módosítási tervezetek határidőre a parlamentbe kerüljenek, hanem azt is, hogy határidőre megszűnjenek a kisebbségi oktatás korlátozásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9., Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"
1997. május 9.
"A Romániai Magyar Szó interjút közöl Csiha Kálmán Erdélyi református püspökkel és D. dr. Jakubinyi György római katolikus érsekkel a Constantinescu államfővel folytatott múlt heti megbeszélés kapcsán. Csiha Kálmán megemlíti, hogy eredetileg a megállapodás úgy szólt, hogy az államfő csak a magyar egyházfőkkel találkozik, és noha végül az összes hazai egyházfő részt vett a megbeszélésen, az elnöki hivatal közölte, hogy Constantinescu elnök nem zárja ki a magyar egyházakkal való különtalálkozót, melyre egy későbbi időpontban kerül sor. Az erdélyi református egyház feje úgy gondolja, hogy az egyházfőkkel való egyetemes találkozóra külpolitikai vonatkozásban volt szükség, és kifejezi meggyőződését, hogy az államelnök nem elmosni akarja, hanem őszintén szembenézni óhajt az egyházakat foglalkoztató kérdésekkel. Tőkés László távolmaradásával kapcsolatban megjegyzi, hogy a találkozóra minden egyes egyház egy-egy vezetőjét hívták meg, a romániai református egyház részéről pedig valóban csak őt, mint ügyvezető zsinati elnököt. Miután tájékoztatta az elnöki hivatalt, hogy a református egyháznál, függetlenül attól, hogy évenként változik a zsinati ügyvezető elnökség, mind a két püspök képviseli a református egyházat. Ezután küldték meg Tőkés Lászlónak is a meghívót, de a királyhágómelléki püspöknek már nem állt módjában eljutni a találkozóra. Jakubinyi György elmondta, hogy tudatában van annak, hogy az egyházi iskolák visszaszolgáltatását egy nap alatt nem lehet megoldani, de a tulajdonjog visszaadása törvényekkel már most megoldható. Elmondja, hogy a találkozó alkalmával Constantinescu elnök megemlítette, hogy a magyar egyházak esetében bonyolultabb a kérdés, mivel a magyar közösségi javak ügyében vissza kell menni egészen 1918-ig. "Hogy mire gondolhatott az államelnök azt nem kommentálom" jegyezte meg a katolikus érsek. Megemlíti, hogy az államfő természetesnek vette, hogy az évek óta parlamenti jóváhagyásra váró kultusztörvény-tervezetet le kell tárgyalni, és valószínűleg arra az ősz folyamán kerül sor. Kifejezi érzését, hogy az államelnök őszintén és nyíltan állt szembe a kérdésekkel és nem akarja azokat el- és megkerülni. Az érsek megemlíti, hogy Constantinescu szerint az államnak kell megalkotnia a szükséges törvényeket, a kérdések gyakorlati rendezése azonban a helyhatóságok feladata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./"
1997. május 9.
"Antall István ír elismerően Tőkés László püspökről, akinek "életveszélyes szókimondása máig sem kopott". Hálátlan szerepre vállalkozott, a magyarság lelkiismerete. Megkaphatta az összeférhetetlen, a szélsőséges, jobboldali, stb. jelzőt. Ő nem a lehetőségek, hanem a morál világában tájékozódik. /Antall István: lelkésznek politikus, politikusnak lelkész? Tőkés morális tőkéje. = Magyar Nemzet, máj. 9./"
1997. május 9.
"Neményi József Nándor, a Versenytanács címzetes államtitkára súlyosnak látja a mezőgazdaság problémáit. Felbomlott a termelőszövetkezeti rendszer, amelynek a felét, ha megmentik, ma lennének termőkapacitások. Felszámolták a gépállomásokat, most a gépállománynak csak 10 %-a üzemképes. A jelenlegi reformintézkedések során leépítették az ártámogatásokat, megszüntették a kedvezményes hiteleket, irreálisan fölemelték az üzemanyag, a távközlés, a szállítás díját, megszűnik az exporttámogatás. Neményi szerint az egyik legsúlyosabb baj a vámcsökkentés /a sertéshúsnál 400 %, a marhahúsnál 338 %, stb./. Az agrárpolitika azzal számol, hogy élelmiszerimporttal konkurenciát lehet teremteni a hazai mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. Neményi ezt nem tartja jónak, a külkereskedelmi mérleghiány 2,4 milliárd dollár volt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"
1997. május 9.
"A határon fizetendő 250 %-os benzinilleték ellen a magyar külügyminiszterhez is beadvánnyal fordult Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány ügyvezető titkára és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke. Válaszában Kovács László ismertette közbenjárását a román kormánynál, valamint azt, hogy engedmény történt: évi négyszeri határátlépés estén nem kell illetéket fizetni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"
1997. május 9.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez nyolc egyházmegye tartozik. A bihari egyházmegye első negyedévi népesedési adatait már elemezte a lap Meghalt egy gyülekezet címmel. Most befutotta többi hét egyházmegye adatai. Ezek összesítéséből kiderül,k hogy az idei év első negyedévében a hét egyházmegye 271 gyülekezetében 491 keresztelés és 1353 temetés történt, három hónap vesztesége tehát 862 fő. A kivándorlásról nincsenek adatok. /Szilágyi Aladár: Fogyatkozó Partium. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./"
1997. május 9.
"A demokrata párti Corneliu Ruse kezdeményezésére parlamenti albizottság fogja kivizsgálni Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt elnöke hét évi tevékenysége alatt kibocsátott rendelkezéseit, továbbá megvizsgálják azt is kiknek a lehallgatását rendelte el. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"
1997. május 9.
"Romániai kormányforrások szerint az egykori román uralkodó, I. Mihály rövidesen visszakapja elkobzott javait. Közöttük van két kastély, az egyik Soborsinban, a másik Bukarestben van. /Magyar Hírlap, máj. 9./"
1997. május 9.
"Kétnapos szimpózium keretében emlékeztek meg Brassóban a Johannes Honterus Középiskolában a "fekete-templombeliek pere" néven emlegetett 1958-as perre. Azután tartották az emlékezést, hogy Adrian Severin külügyminiszter először ismerte el nyilvánosan a román kormányok felelősségét az erdélyi szászok és a bánáti svábok második világháború utáni meghurcoltatásáért, a deportálásokért, a vagyonelkobzásokért, valamint azért, hogy a hetvenes években kiárusította a német kisebbséget. Ennek következtében a szász közösség napjainkra megszűnt életképes közösségként létezni. Az 1958-as per során 20 brassói ismert értelmiségit ítéltek el, ez betetőzése volt a szász közösség megfélemlítését célzó folyamatnak. A vád valamennyi ellen hazaárulás, szervezkedés volt. Sokan nem ismerték egymást, valamennyien ismerték viszont Konrad Möckel főlelkészt. Négyüket - köztük a főlelkészt - halálra ítélték, nyolcukat életfogytiglani börtönre, a többit 6 és 30 év közötti börtönre. Külföldi nyomásra 1964-ben mindegyiküket szabadon engedték. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 9./"
1997. május 9.
"Máj. 9-én Ungváron tartotta soros évi közgyűlését az Ukrajnában élő közel 200 ezres magyarság egyetlen országos szintű szervezete, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. Az 1992-ben bejegyzett tömörülés az ország különböző régióiban tevékenykedő magyar szervezetek működésének összehangolását és az ukrajnai magyar kisebbség gondjainak országos szintű megjelenítését tekinti céljának. Tóth Mihály parlamenti képviselő, az UMDSZ elnöke beszámolójában úgy értékelte, hogy a közelmúlt központosítási törekvései nem kedveznek a magyarság helyi szintű érdekérvényesítő törekvéseinek. Megfigyelhető a kisebbségi jogok háttérbe szorítása. Tóth Mihály sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az egyik alapító, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ az 1995-ös lembergi közgyűlésen tagságát felfüggesztette. Az UMDSZ 1996-os kijevi közgyűlésén két új tagot felvett tagjai sorába, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségét és a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumát. Vass Tibor, az UMDSZ ügyvezető elnöke, a Kijevi Magyarok Egyesületének vezetője sürgette az ukrán kormányt, hogy részesítse támogatásban a nemzetiségi szervezeteket, amelyek eddig egyetlen fillért sem kaptak. Javasolta, hogy az ukrán kormány is bocsásson egy épületet Kijevben a magyarok rendelkezésére, ahogy a magyar vezetés is székházat biztosított az ottani ukrán közösségnek. /Népszava, máj. 10., MTI, máj. 9./"
1997. május 9.
"Máj. 9-én Budapesten, a Hadtörténeti Múzeum díszudvarán felállították az Országos Hadifogoly-emlékművet "A második világháború hadifoglyainak és az elhurcoltak emlékére" felirattal. Paál Dezső szobra egy magyar honvédet ábrázol. Az avatás napján a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének elnökhelyettese, dr. Vértesy László köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Korsós László dandártábornokot, a Hadtörténeti Múzeum főigazgatóját. Fodor István honvédelmi államtitkár mondott ünnepi beszédet. Elmondta, hogy mintegy 700 ezer embert hurcoltak szovjet hadifogságba, és 300 ezret angol és francia hadifogságba. /Hadifogoly Híradó (Budapest), jún., VI. évf. 3. sz./"
1997. május 9.
"Máj. 8-án háromnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Jean-Luc Dehaene belga kormányfő, aki a repülőtéren hangsúlyozta: Belgium támogatja Románia NATO-felvételét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ "
1997. május 9.
"Az oktatási minisztérium benyújtotta a parlamentnek az oktatási törvény kisebbségeket érintő paragrafusainak módosítását előirányzó javaslatát. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ "
1997. május 9.
"Az ellene folyó ügyészségi eljárás okán felfüggesztette tisztségéből Alexandru Cuc szatmárhegyi SZDRP-s polgármestert Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa. Mint ismeretes, Alexandru Cuc szatmárnémeti és Szatmár megyei egykori és mai hatalmasságoknak jogtalanul, hivatali visszaélés és csalás útján utalt ki telkeket, amelyeken mesés paloták épültek fel. Az RMDSZ-es prefektus szerint a szatmárhegyi telekügyek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, sokkal nagyobb korrupciós ügyek vannak vizsgálat alatt, és becslése szerint két héten belül minden a felszínre kerül. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 9., 1023. sz./"
1997. május 9.
"Tavaly novemberi megválasztása óta immár öt hónapja nincs irodája Kolozsváron Eckstein-Kovács Péternek, az RMDSZ Kolozs megyei szenátorának. Sem a prefektus, de főleg a Polgármesteri Hivatal nem gondoskodott számára megfelelő irodáról. Minthogy országos viszonylatban egyedülálló esetről van szó, az RMDSZ-honatya úgy döntött, tiltakozásként pénteki, május 9-i fogadóóráit az utcán, pontosabban a Polgármesteri Hivatal Mócok utca 1. sz. alatti bejárata előtt tartja délután 14-16 óra között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 9., 1023. sz./"