"Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának, a VET-nek az országos tanácsa. A múlt év októberében megválasztott testület most tartotta elnökválasztó, alakuló ülését. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökhelyettesét választották meg a VET elnökének. Alelnöknek újraválasztották Toró T. Tibort. A három leköszönő alelnök, Jakab Gábor, Kató Béla és Vetési László továbbra is az országos tanács tagja marad. Az újonnan megválasztott alelnökök: Ördög-Gyárfás Lajos, a VET háromszéki szervezetének elnöke, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének titkára, Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze, a VET nagycsaládos programjának főbiztosa és Böjthe Csaba dévai ferences szerzetes. Az ülésen elfogadták a VET 1997. évi cselekvési tervét. Fokozatosan kiépül a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle terjesztési hálózata. A VET Tőkés László püspök javaslatára állásfoglalást fogadott el az 1990-es márciusi események áldozatainak ügyében és kiadott nyilatkozatában kérte a Bolyai Egyetem mielőbbi beindítását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"

"Brüsszelben az Európai Unió és a társult államok külügyminisztereinek ülése után - márc. 24-én megbeszélést tartott Kovács László magyar és Adrian Severin román külügyminiszter. Fenn kell tartani a magyar-román együttműködés jelenlegi lendületét - állapították meg kölcsönösen. Ennek érdekében a két ország további egyezményekre készül. Az alapszerződés után helyzetet értékelve Kovács László úgy fogalmazott, hogy a tettek végre összhangba kerültek a szavakkal, példának márc. 15-e romániai megünneplését hozta fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"Romániának egyetlen állammal szemben sincsenek területi követelései, és az ország biztonsága egyebek között Ukrajna területi épségéhez fűződik, olvasható Ukrajna román követségének sajtóközleményében. Az ukrán vezetés kifejtette, hogy Románia visszakozott az alapszerződéssel kapcsolatos legutóbbi tárgyaláson. Hennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter Brüsszelben azt szorgalmazta, hogy ne vegyen fel a NATO tagjai közé olyan államokat, amelyeknek területi vitái vannak szomszédaikkal. A román nagykövetség nyilatkozata szerint egyik ország sem érdekelt elsietett alapszerződés megkötésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"Márc. 24-én Kolozsváron megtartotta első ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem román, magyar és német akadémiai közösségeinek képviselőiből álló bizottság, hogy megvitassa az egyetem multikulturális struktúrájának fejlesztését. Az ülésen "felleltározták a magyar nyelvű oktatás megszervezésének problémáit." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"

"Az egyetem vitájával kapcsolatban Fodor Sándor kifejtette: annyit elvárnának a magyar kormánytól és tisztségviselőitől, hogy erkölcsileg támogassák az RMDSZ célkitűzéseit. "Nem úgy, mint a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Törzsök Erika tette emlékezetes cikkében " /Ellenségkép nélkül, Magyar Hírlap, jan. 25./ "ahol igencsak gúnyolódott azokkal az erdélyi értelmiségiekkel, akik ragaszkodnak a magyar tannyelvű egyetem újraindításához." Amennyiben nem támogatja erkölcsileg "érdekvédelmi szervezeteinket", javasolta Fodor, esetleg szüntessék meg "a szépen hangzó nevű hivatalt". /Fodor Sándor: Ne legyen igazam. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"

"Gajdos Balogh Attila hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek pontosan meg kell fogalmazni követeléseit, különben úgy járunk, mint az egyetemmel. Ciorbea miniszterelnök Budapesten még Bolyai Egyetemről beszélt, hazatérése után már csak tagozatról. Ez a hasonlóság 1945-1947-tel, amikor a Magyar Népi Szövetség semmilyen jogi követelményt nem fogalmazott meg. Ez ellen próbáltak fellépni Márton Áron püspök és társai. - Az "analógiák fel nem ismerésével hasonló helyzetek és eredmények megismétlődését kockáztathatjuk." /Gajdos Balogh Attila: Hasonló helyzetek nincsenek? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"

"Hargita megye tanfelügyelősége Cs. Gyimesi Évához írt nyílt levélben utasította vissza a tanszékvezetőnek a Romániai Magyar Szó febr. 26-i számában megjelent Az átmentett hivatalnok című írásának egy részét, ahol Cs. Gyimesi Éva elmarasztalta a tanfelügyelőket. A Hargita megyei tanfelügyelőknek saját negyedéves lapjuk van, de szakkiadványaik is megjelennek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"A szórványvitához szólt hozzá a Kisilván élő Debreczeni István. Községükben már csak tizenketten magyarok, mind idősebbek. Debreczeni szerint a szórványosodáshoz hozzájárultak az elmúlt századokbeli harcok, melyek során pusztult a magyarság, illetve a Ceausescu által folytatott betelepítés.Ceausescu kétmillió román telepített be a Regátból Erdélybe. Ezért idővel dicsőíteni fogják Ceausescut, és szobrot fognak állítani neki. A magyarságnak is hősök kellenek. De hol van ez a hős? "Most, hogy az RMDSZ is a kormányban van, a legtöbb képviselőnk, szenátorunk felfelé nyújtózkodik." - Fiatal papok, tanítók kellenek./Debreczeni István: Szórványvita. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"Márc. 25-én a szövetség bukaresti székházában együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciója. A megbeszélésen a kormány reformprogramjának megvalósításához szükséges törvénycsomag parlamenti támogatásáról, a koalíciós partnerekkel való egyeztetés és folyamatos konzultáció kérdéseiről folyt tanácskozás. Ezután Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében került sor az RMDSZ-vezetés és a szövetség kormányzati tisztségviselőinek rendes heti találkozójára, amelyen a kormányzati tevékenység aktuális kérdéseiről folyt eszmecsere, különös tekintettel a kormány, a minisztériumok és más állami intézmények helyi képviseleteinek vezetésében történő változások lassú ütemére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 26., 995. sz./"

"Pál Árpád, az RMDSZ jelöltje győzött a gyergyószentmiklósi polgármester-választás második fordulójában. A márc. 23-án lezajlott választásokon a város jelenlegi megbízott polgármestere a szavazatok nagy többségét szerezte meg: a 7602 érvényes szavazatból 7162-t. Seer Mihály független jelölt 947, Mihai Bantu ny. orvos a DP színeiben 356, Szakálli Ferenc független jelölt 87, Costel Ambrus (SZMP) pedig mindössze 50 szavazatot kapott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 26., 995. sz./"

"Márc. 25-én napirend előtti felszólalásába foglalkozott Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke a Bolyai Egyetem kérdésével. Két ok miatt szólalt meg ebben az ügyben, nyilatkozott az Új Magyarországnak "Az egyik: Ciorbea miniszterelnök budapesti látogatása során határozott ígéretet tett az önálló magyar egyetem visszaállítására, azzal megszorítással ugyan, hogy erre csak két lépcsőben kerülhet sor: előbb önálló fakultás indul, majd az vélik önálló egyetemmé. Ezt az ígéretet azonban huszonnégy órán belül ?helyreigazította? Constantinescu elnöki hivatala: szó sem lehet önálló egyetemről - mondták. A mások ok a magyar kormány ellentmondásos viselkedése. Törzsök Erika, a HTMH megbízott vezetője még január 25-én így nyilatkozott egy napilapnak: ?Autonómiát, egyetemet követel nagy hangon boldog, boldogtalan.? Érdekes, pár nap múlva a kolozsvári Szabadelvű Kör nyilatkozatát hallhattuk: az önálló magyar egyetem irreális elképzelés." A Fidesz azt szeretné elérni, hogy világosan mondják meg, mit akarnak. Tisztázni kell, mi a magyar kormány hivatalos álláspontja a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban és érjék el, hogy a kormány hivatalnokai is azt képviseljék. El kell kerülni, hogy az anyaország kevesebbet kérjen, mint ami a romániai magyarok jogos igénye. /Új Magyarország, márc. 26./ "

"A kormánykoalíciós tárgyalásokon mindegyik félnek le kellett mondani valamiről. Valószínű, hogy az RMDSZ a romániai magyarság jogos követeléséről, az RMDSZ-ről mondhatott le, állapított meg Kiss Olivér, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ elnöke, Cs. Gyimesi Éva egyenesen megtorlásnak tekinti az önálló magyar egyetem visszaállítását, az RMDSZ vezetői csak tagozatok létrehozását tudták elérni, a születendő kormányhatározat a tagozatok létesítését szentesíti majd. A KMDSZ viszont tovább küzd a Bolyai Egyetem újraindításáért, a Szövetségi Képviselők Tanácsát /SZKT/ kérte, tűzze napirendre az önálló magyar egyetem újraindítására vonatkozó tervet, megalakították a KMDSZ-en belül a Bolyai akciócsoportot, kidolgozták az egyetem újraindításának stratégiáját, tárgyaltak az RMDSZ vezetőivel, továbbá a nyugati magyarság képviselőjével, Hámos László emberjogi aktivistával. Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ márc. 9-i nyilatkozatában sürgette az önálló magyar egyetem megindítását. A KMDSZ össze szeretné állítani a Bolyai Egyetem Nulladik Tanári Karát, ennek a karnak kellene megválasztani az egyetem szenátusát, kidolgozni a tantervet és személyi javaslatokat tenni a megfelelő állások betöltésére. /Kiss Olivér: Nem lesz Bolyai Egyetem? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ OMDSZ-nyilatkozat: márc. 9."

"Makay Botond Nyílt levél Vetési Lászlóhoz és az önkéntes szórványmunkásokhoz című cikkében kifogásolja az eddigi szórványmunka eredménytelenségét, valamint azt, hogy kis mértékben foglalkoznak a szórványokkal. Saját problémáját is felveti: a sajtószervek jó néhány nevet bemocskoltak, köztük az övét is. Azonban senki sem kérdezte meg tőle, hogy mi a véleménye erről és mit tud felhozni mentségére. Makay elpanaszolta, hogy szórványügyben próbált intézkedni, de levelére nem kapott választ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19., folyt.: márc. 26./"

"Márc. 22-én Temesváron H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatója találkozott az olvasókkal. Miért nincs Kriterion-könyv, egyáltalán miért nem kapható magyar könyv Temesváron, tették fel a kérdést. A válasz: mert nem "üzlet" senkinek. Azon múlik, hogy vállalja-e valaki a könyvterjesztést a városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"

"Magyar-román egészségügyi és orvostudományi megállapodást írt alá márc. 26-án Budapesten Kökény Mihály népjóléti és Stefan Iosif Dragalescu egészségügyi miniszter. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása közös cél, szögezte le Jodál Endre, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Szakosztályának elnöke, ahol a természettudományok és a műszaki tudományok is helyet kapnak. Ötven évvel ezelőtt, igaz, rövid időre, kiépült a magyar műszaki oktatás, most is megvan hozzá a szürke állomány. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"Háromnapos látogatásra márc. 26-án Romániába érkezett Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum küldöttségének élén. Márc. 26-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a MDF Lezsák Sándor pártelnök, országgyűlési képviselő vezette küldöttségét. A küldöttség tagjai voltak Kelemen András országgyűlési képviselő, a párt alelnöke és Herényi Károly szóvivő, a fogadáson jelen voltak Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Szabó Károly frakcióvezető-helyettes, Kovács Csaba, Asztalos Ferenc, a képviselőházi frakció alelnökei, valamint Kónya-Hamar Sándor képviselőházi ÁB-titkár, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt képviselő, továbbá Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. -A találkozó a két szervezet közötti jó kapcsolatok szellemében alkalmat adott a kölcsönös tájékoztatásra és aktuális politikai kérdések megbeszélésére, különös tekintettel a Romániában bekövetkezett, illetve folyamatban lévő változásokra, az RMDSZ kormányzati szerepvállalására. - Bukaresti látogatása első napján az MDF küldöttsége megbeszélést folytatott Gheorghe Anghelescu vallásügyi államtitkárral, majd márc. 27-én több román politikai párt vezetőivel. Ugyancsak márc. 27-én fogadja a magyarországi párt küldöttségét Victor Ciorbea miniszterelnök, márc. 28-án pedig Emil Constantinescu államelnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 996. sz./"

"Március 27-én az MDF Lezsák Sándor pártelnök vezette küldöttségét fogadta Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. A vendégek az újonnan létesített Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal struktúrájáról és működéséről, cselekvési lehetőségeiről érdeklődtek, és a Hivatal életrehívását annak jeleként értékelték, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak megvan a politikai akarata a kisebbségi kérdés realista szellemben történő megközelítésére és rendezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 996. sz./"

"Emil Constantinescu államelnök a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ megalakulásának hetedik évfordulóján jókívánságait fejezte ki a titkosszolgálat alkalmazottainak. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"

"Marosvásárhelyen márc. 28-án véget ért a Mikes Kelemen nevét viselő Magyar nyelv és irodalom tantárgyolimpia idei országos szakasza, amelyen 16 megyéből mintegy 150 diák vett részt. Díjazott az Oktatásügyi Minisztérium, a Maros megyei tanfelügyelőség, az RMDSZ, a Kriterion Könyvkiadó, a Látó, az EMKE Maros megyei fiókja, a Népújság, a Hargita Népe, valamint a Romániai Magyar Szó. -"

"Kárpátalján hatvanezer katolikus él, nyolcvan százalékuk magyar. Püspökük Majnek Antal /Munkács/, Budapesten ferences szerzetes volt püspökké szentelése előtt. 1997 elején Magyarországról nyolc katolikus pap, Erdélyből még két katolikus pap segíti munkáját. Szlovákiából három papot küldtek, közülük csak egyik tud magyarul. A városokban alig kaptak vissza valamit az egyházi vagyonból, a falvakban tucatnyi plébániaépület került vissza. A törvény nem engedi egyházi iskolák létrehozását, több kárpátaljai gyermek magyarországi egyházi iskolába jár. Nyaranta jönnek Magyarországról tanárok, fiatalok, hogy segítsenek a nyelvtanításban és a nyaraltatásban. Sok ruhát és élelmiszert küldenek Magyarországról, erre szükség is van. Január elsejétől rendelet tiltotta meg gyermekek külföldi utaztatását /nyaraltatását/. Kevés a magyar iskola, a Felső-Tisza vidéken például csak a nagyobb városokban található. A magyar határ mentén, tiszta magyar falvakban sincs magyar iskola mindenütt, mert a szülők nem igénylik, hogy legyen. A magyarok egységes érdekvédelme már a múlté, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségből több helyen is kiváltak a helyi szervezetek. Az elmúlt években nem támadták az egyházat, újabban az ukrán nacionalisták kezdenek támadni. /Magyar Nemzet, márc. 28./"

"A Romániai Magyar Szó Markó Béla és Tőkés László véleményét ismertette a két politikus közötti nézeteltérésekről. A tiszteletbeli elnök elmondta, hogy nem azon van a hangsúly, hogy őt el akarják szigetelni a szövetségben, hanem azon, hogy egy politikai álláspontot akarnak elnémítani. Adrian Severin külügyminiszter egyik nyilatkozatában kifejtette, hogy Tőkés László egy lapra tartozik Vadim Tudorral és Gheorghe Funarral, az ilyeneket el kell szigetelni. Tőkés László úgy értékeli, hogy a magyar és a román kormánnyal összhangban el akarják távolítani őt az RMDSZ-ből. "Mostanra a neptuni irányvonal, a hatalommal alkudozó konformista irányvonal hivatalos RMDSZ politikai rangra kezd emelkedni" ? jelentette ki Tőkés László, majd később hozzátette, hogy a szövetségből kiszorulófélben van az autonómia gondolata. Markó Béla szerint a tiszteletbeli elnök az elmúlt időben többször is különvéleményt nyilvánított az RMDSZ többségi véleményével szemben és nem tudja elfogadni, hogy adott esetben véleménye kisebbségben maradt. a szövetség elnöke szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy kiszorítják a szervezetből, hogy a szélre sodródik. Markó Béla úgy értékeli, hogy bárkiről is legyen szó a közösségi döntéseket el kell fogadni, és azt kell a továbbiakban képviselni. Károsnak tartja, ha a nézetek ütköztetése a közvélemény előtt folyik, különösen akkor, ha személyi síkra terelődik. Hangsúlyozta, hogy nem nehezményezi az elvi vitát. Úgy vélte, hogy ebben az esetben azonban egy bizonyos állásfoglalásról van szó, melynek már az első mondata erkölcsi síkra terelődik, "becsületsértésről, valótlan állításról van szó, azokhoz mérhető minősítésekről". Megjegyezte, hogy az ilyen vitát már nem lehet elvi jellegű vitának tekinteni. Markó Béla szerint sokan úgy vélik, hogy az RMDSZ ölébe hullott minden és ezért túl olcsónak tartják a koalícióban való részvételt. Ezzel szemben elmondta, hogy a kompromisszum kialakítása nehezen ment. /"Kiszorítósdi" ? RMDSZ-módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., szerkesztett, rövidített változat: Brassói Lapok, márc. 28./"

"Borbély Imre /sz. Temesvár, 1948/ szülővárosában végezte el a műegyetemet, 1989 előtt már Tőkés László munkatársi köréhez tartozott. 1991-től az RMDSZ elnökségének, majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja, 1992-1996 között parlamenti képviselő. Az 1991-es marosvásárhelyi RMDSZ-kongresszusra ő dolgozta ki a társnemzeti koncepciót, majd egyik megfogalmazója az 1992-es kolozsvári autonómia-nyilatkozatnak. "Az egységes magyar nemzetet a trianoni békediktátum szétdarabolta, részeinek szuverenitását megszüntette. Ebből következik, hogy a magyarság létérdeke a politikai, gazdasági és kulturális reintegráció. A mai Európában ez elképzelhető határmódosítás nélkül" - nyilatkozta. Az erdélyi magyarság számára elsődleges az autonómia megszerzése, ugyanúgy létérdekez a diszkriminatív, jogtipró intézkedések megszüntetése. Például az elkobzott egyházi javak visszaadása, magyar egyetemek létesítése. Az "RMDSZ csak olyan politikai alku keretében léphetett volna kormányba, amely mindezeket szavatolja. Ez nem történt meg. " Ezért a "kormányba lépés politikai hiba volt." - Az 1996-os választásokat megelőzően Frunda György, Verestóy Attila és Borbély László koalíciós megbeszéléseket folytatott az akkori nacionálkommunista hatalom képviselőivel. Később emiatt, a demokratikus erőkkel folytatott tárgyalásokon a román liberálisok megvétózták az RMDSZ "kaméleonjainak" tárcához jutását. Ezért lett Magureanu, a titkosrendőrség /SRI/ főnökének vadásztársa, Verestóy Attila helyett a következetes antikommunista Birtalan Ákos miniszter. A kollaborációpárti Frunda Györgyöt nemcsak az RMDSZ támogatta, hanem a magyar média is. A kedvező magyarországi visszhang a jelenlegi magyar kormányt támogató szociálliberális sajtótöbbség részéről volt tapasztalható. Csipor Csaba kérdésére válaszolva Borbély Imre egyetértett azzal, hogy az RMDSZ kormánytagságának óriási néppszichológiai hatása van, de a kényelmes csodavárást nem lehet pozitívnak nevezni. Nem igaz, hogy páratlan méretű ez a hatalomban való részvétel, Groza kormánya idején még nagyobb volt. "A templom és az iskola önállósága nélkül" - zárta a beszélgetést Borbély Imre - "a közösség önállósága sem képzelhető el." /Csipor Csaba: temesvári beszélgetés Borbély Imrével. Magyar létérdekek Erdélyben. = Magyar Fórum, márc. 28./ "

"Márc. 28-án Emil Constantinescu államelnök fogadta a Lezsák Sándor vezette MDF-küldöttséget, ezzel véget ért az MDF háromnapos látogatása. Lezsák Sándor, az MDF elnöke tapasztalatait a bukaresti nagykövetségen tartott sajtóértekezletén összegezte. Romániában most következett be a rendszerváltás, hangsúlyozta, a román-magyar megbékélésnek csak első állomását jelentik a történtek, köztük az RMDSZ részvétele a kormánykoalícióban mivel ezzel a kisebbségi jogsérelmek nem oldódtak meg. Lezsák Sándor elmondta, hogy találkozott romániai magyar egyházi vezetőkkel, Victor Ciorbea miniszterelnökkel és más vezetőkkel. A román politikusok örömmel üdvözölték az MDF-nek azt a javaslatát, hogy egy hat-nyolc főből álló MDF-es szakértői küldöttség ossza meg a román vezetőkkel a négyéves kormányzati munka tapasztalatait. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 29./"

"Emil Constantinescu államelnök rövid interjút adott az Új Magyarországnak. Arra a kérdésre, hogy lesz-e magyar egyetem, az elnök így válaszolt: "Határozottan igen. A parlament által módosítandó tanügyi törvény garantálni fogja a magyar nyelven történő oktatást minden szinten. Ez azt jelenti, hogy lehetőség lesz magyar egyetem létrehozására. Úgy vélem azonban, hogy nem kellene természetellenes módon összekötni egyes magyar nyelvű állami egyetemek kérdését és a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyzetét. A román alkotmány szerint garantált az egyetemi autonómia." "Személyes véleményem szerint az lenne a helyes, ha az együttműködést és nem a széthúzást helyeznék előtérbe." Kolozsváron "az önálló magyar tagozat már idén ősztől beindul." /(pataky): Elnöki ígéret magyar egyetemre. = Új Magyarország, márc. 29./"

"Elkészült a vádirat Miron Cosma Zsil-völgyi bányászvezér ellen, aki az 1990-es és 1991-es többezer bányásszal valósággal megszállta és terrorizálta Bukarestet, az ellenzéki pártokat, erőszakkal véget vetett Petre Roman kormányfő országlásának. A bűnvádi eljárás ötéves késése nem a nyomozókon múlott. Számos bakigazgatót is őrizetbe vettek, a rendőrség nyomoz több volt államférfi, köztük Adrian Nastase, Viorel Hrebenciuc volt kormányfőtitkár és mások korrupciós ügyei után. /Magyar Nemzet, márc. 29./"

"Csapody Miklós Törzsök Erikának a Magyar Hírlapban megjelent írására célzott, ebben szerepelt "A közelmúltban autonómiát, önálló egyetemet követelt "boldog-boldogtalan". /Törzsök Erika: Ellenségkép nélkül. = Magyar Hírlap, 1997. jan. 25."

"Az RMDSZ elnökének politikai tanácsosát mindhárom fővárosban fogadták a Helyi Önkormányzatok Szövetsége, a Parlament, a Városháza vezető tisztségviselői, Belgium, Spanyolország és Dánia bel-, illetve külügyminisztériumainak magas rangú képviselői. Ezenkívül Niculescu Antal találkozott a dániai és a belgiumi német közösségek képviselőivel, a spanyol fővárosban, Madridban pedig a Kanári Szigetek Kormányának képviselőjével, a Gazdasági- és Önkormányzati Minisztériumok, valamint a Spanyol Municípiumok és Régiók Szövetsége vezető beosztású tisztségviselőivel."

"Beszűkítő jellegű alapszerződést kötöttek, állapította meg Tőkés László püspök, a magyar kormány megelégedett a beszűkített, megnyirbált 1201-es dokumentummal is, behatárolták a romániai magyar kisebbség szervezetének mozgásterét. Az új demokratikus hatalommal jobb szerződést lehetett volna kötni. - Az RMDSZ önmagát korlátozta azzal, hogy belépett a kormányba, amely az alapszerződést tartja irányadónak a magyar kérdések vonatkozásában. "Vigyáznunk kell arra, hogy az új román hatalom nehogy egy pozitív stratégia által törekedjen ugyanarra, amit a megelőző hatalmak tiltó, negatív stratégiával" igyekeztek elérni. A pozitív stratégia "talán a korábbiaknál is veszélyesebb, mert leszerelheti ellenállásunkat, és könnyebben áldozatává válhatunk a magyarellenes politikának." Ezért a konstruktív, építő jellegű magatartás lehet eredményes. A romániai magyarságon belüli megoszlás a román hatalomnak segítene. "Én is ezért vagyok dilemmában. Egyfelől látom a veszélyt, másfelől nem akarok odáig jutni a következtetéseimben, hogy ez az RMDSZ-en belüli szakadáshoz vezessen." - A magyar kormány most már leplezetlenül azt a határon túli magyar politikát támogatja, amelyik egyetért az alapszerződéssel, amelyik "inkább a megalkuvás, mint a kompromisszum oldalán áll." "A magyar kormány a támogatása fejében valósággal elvárja, hogyan politizáljon az RMDSZ." Az előző kormányt bírálták, hogy beavatkozik a határon túli magyarság sorsába. Valójában nagyon szerény volt az a befolyás. A jelenlegi kormány Tabajdi Csaba államtitkár, illetve Lábody László, a HTMH leköszönő elnöke által "már-már leplezetlenül igyekezett érvényesíteni az akaratát, a befolyását, és a végén már nem csinált titkot abból, hogy elvárja tőlünk, miként politizáljunk a Bukaresttel való megegyezés érdekében." "A magyar kormány arra a szintre akar szorítani minket, amelyet már Bukarest is elfogadna, ahelyett, hogy kezdeményező módon tágítaná lehetőségeinket..." /Bánó Attila: Csúnya átverés. Beszélgetés Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel. = Nyugati Magyarság, márc./ "

"1996. jan. 14-én iktatták be Majnek Jenő Antalt, Kárpátalja első püspökét. Kárpátalja 1993-ban vált el a szatmári püspökségtől, apostoli adminisztratúra lett. Vezetését Antonio Franco pápai nuncius látta el, aki négy esztendeje választotta ki Majnek Antalt püspöki helynöki feladatra."