Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2503 tétel
1997. december 5.
Andrei Marga, a kijelölt új román oktatási miniszter a román parlament illetékes bizottságai előtt dec. 3-án lezajlott meghallgatásán kijelentette: egy romániai /magyar/ egyetem létrehozása "etnikai alapon" "nem felel meg a jelenlegi európai koncepciónak, amelyet érvényesíteni kívánunk". Markó Béla, az RMDSZ elnöke vitatta ezt a nézetet. A miniszter másfelől, a történelem és a földrajz kisebbségiek számára is kötelező román nyelvű oktatása mellett kardoskodó George Pruteanu szenátor kérdésére felelve kijelentette, szerinte ez "nem lenne hátrányos a magyar diákok számára". Marga kijelentette:"a jelenlegi kormány segítségével egy multikulturális egyetem mellett foglaltunk állást, ahol román, magyar és német nyelven folyik az oktatás". Ennek működésével a magyarok által felvetett problémák megoldódnak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki tagja a szenátus oktatási bizottságának, rámutatott, hogy a kijelölt miniszter véleményével ellentétben egy más oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény létesítése nem jelent etnikai kritériumú elkülönítést. Mint hangsúlyozta, amennyiben egy közösség ilyen igényt támaszt, nem lehet tőle megtagadni ezt a jogot. Mint ismeretes, George Pruteanu, a szenátus oktatási bizottsága bejelentette: el kívánja érni, hogy az oktatási sürgősségi kormányrendelet szövegéből töröljék az önálló kisebbségi egyetem, sőt az önálló egyetemi kar és szak létesítésére vonatkozó jogot is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1997. december 5.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ szervezésében de. 4-én Nagyváradon kétnapos médiakonferencia kezdődött, melynek résztvevői a magyar egyházi sajtó képviselői voltak. Tőkés László püspök megnyitójában az egyházi sajtóról elmondta: igényesebbnek kellene lennie a felekezeti lapok munkatársainak. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Tájékoztató szerkesztője a hasonló tavalyi, Illyefalván tartott találkozó folytatásának tartotta ezt a konferenciát. Cseke Péter, a Korunk szerkesztője folyóirata legújabb, egyházi vonatkozású írásokat tartalmazó tematikus számát ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./
1997. december 5.
Zilahon dec. 7-én, vasárnap ünneplik a főtéren álló Wesselényi szobor felállítását. Fadrusz János műalkotása ugyanis 95 éves, volt, amikor befalazták, a kommunista időszakban bedeszkázták a szobrot. Az ünnepségen fellép a helyi Wesselényi Református Kollégium kórusa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1997. december 5.
Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora lett az új oktatási miniszter. Marga nagy formátumú ember, bizonyára megkezdi a román oktatási rendszer reformját, viszont, összegezi a Campus rovatában egy hallgató, így nem lesz Bolyai Egyetem, hanem megmaradnak az "európai multikulturalitásnál". Marga hallani sem akar önálló magyar egyetemről, ehelyett kitalálta az új rendszert, ami "ügyesen lerendezett kirakatnak bizonyult", de akik ott élnek, tudják, "valójában nem sok változott". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1997. december 5.
Halász Anna egy nemrégi tévéműsorból kiindulva elemezte a tanügyi törvény körüli és George Pruteanu álláspontja miatt kialakult helyzetet. A műsor résztvevői Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Pruteanu KDNPP szenátor voltak. Halász Anna úgy vélte, Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke hiába nehezményezi, hogy a kormányba való belépéskor az RMDSZ Operatív Tanácsa nem foglalta pontokba az RMDSZ elvárásait, mivel ezeket a koalíciós partnerek úgysem tartották volna be. Szerinte "a játék arra megy ki", hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból, de véleménye szerint a román nyelven tanítandó földrajz és történelem tantárgyakért kár volna feladni "az anyanyelvű szakoktatást és a magyar egyetem törvénybeiktatását". A cikk szerzője méltatja a tanügyi törvény és a Har-Kov-indítvány kapcsán megszólaló olyan "józan" hangokat, mint amilyenek Laurentiu Ulici Románia Alternatívája Párti szenátor, Radu Berceanu Demokrata Párti képviselő és Rasvan Popescu, az RTV műsorvezetője, akik hatására, szerinte, a "közéleti méreg veszíti az erejét". /Halász Anna: A csapból folyó Pruteanu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1997. december 5.
Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ képviselő az RMDSZ hozzájárulását méltatta a kommunista diktatúra által üldözöttek, kitelepítettek, valamint a deportáltak és szovjet hadifogságba esettek jogait szabályozó 1990/118-as törvényrendeletet módosító 41-es számú sürgősségi kormányrendelet parlamenti módosítását illetően. Kerekes szerint a politikainak minősített hibákat "az RMDSZ hozta helyre a képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottságában". A képviselő ismerteti a szövetség által elért rendelkezéseket: a jogérvényesítés már nincs határidőhöz kötve; emelték a túlélő házastársnak járó havi juttatás összegét; javították a munkahelyükről eltávolított személyeknek a szolgálati idővel kapcsolatos jogait. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1997. december 5.
Az Európai Parlament dec. 4-én úgy határozott: javasolja az Európai Unió kormányfőinek, hogy a bővítési folyamatot előkészítő tárgyalásokat, Szlovákia kivételével, minden tagjelölttel egyszerre kezdje meg. A bővítési folyamat a parlament szerint három elemből áll: "állandó konferencia 15+12 országgal, tárgyaláskezdés 10-zel, és intenzív tárgyalások 5+1-el". A lapok kiemelik, hogy a parlament döntése csupán konzultatív jellegű, a dec. 12-14-i EU-csúcstalálkozót a határozat semmire sem kötelezi. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1997. december 5.
Az RMDSZ Udvarhelyszéki Választmánya és Elnöksége dec. 5-i ülésén a csereháti Szociális Központtal kapcsolatban a következőket hozza a közvélemény tudomására: Az Udvarhelyszéki RMDSZ továbbra is határozottan ragaszkodik a létesítmény eredeti rendeltetéséhez, amely az 1993. január 28-i tanácsi határozatnak megfelelően a székelyudvarhelyi és környékbeli fogyatékos gyermekek otthona kell hogy legyen. - Véleményünk szerint a létrejövő intézménynek a helyi önkormányzat vagy önkormányzatok hatáskörébe kell kerülnie, a helyi autonómia és szubszidiaritás elvének megfelelően. Abban az esetben, ha az adományozó részt kíván venni az intézmény vezetőtanácsának munkájában, elképzelhetőnek tartjuk olyan vezetőtanács létrehozását, mely a helyi önkormányzatok, az adományozó és az egyházak képviseletéből állna. Az ilyen módon létrehozott vezetőtanács esetében a képviseleti arányok meghatározásánál szigorúan figyelembe kell venni a különböző képviseleteknek az udvarhelyszéki társadalomban betöltött szerepét. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a jogállam elveivel ellentétben a jogi megoldás helyett ellenfeleink politikai színtérre próbálják áthelyezni a megoldáskeresést, ezáltal zavart és feszültséget keltve a lakosság körében. Elfogadhatatlannak tartjuk a többrendbéli zaklatását, mely összhangban áll az utóbbi időkben zajló magyarellenes kampánnyal és a Hargita-Kovászna megyei feszültségkeltéssel. Az Udvarhelyszéki RMDSZ igényli a közös megoldáskeresést az önkormányzatokkal és a továbbiakban is a prioritásoknak megfelelően, a fentiek szellemében keresi a kialakult helyzet megoldását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 1170. sz./
1997. december 6.
Az etnikai és helyi kisebbségek hátrányos megkülönböztetését tiltó határozattervezetet nyújtott be a két ház állandó bizottságához az RMDSZ, melyben a román parlament állásfoglalását kérte az utóbbi időben tapasztalható nacionalista hangulatkeltéssel szemben. Amint Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő elmondta, a dokumentum értelmében a parlament felszólítaná a kormányt, számoljon be a Magyarországgal, Ukrajnával, Jugoszláviával és Németországgal kötött alapszerződések, és más, a nemzeti és helyi kisebbségekre vonatkozó egyezmények és dokumentumok gyakorlati alkalmazására tett intézkedésekről. Kérik azt is, hogy a kormány terjessze elő a Vallásügyi Államtitkárság költségvetéséből és a központi költségvetési tartalékból az egyházak számára juttatott támogatások helyzetét, valamint, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjessze elő a parlamentnek megvitatás és elfogadás céljából a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. A parlament állást foglalna amellett, hogy az ország minden állampolgára számára biztosítsák a jogszabályok és az alkotmány előírásainak megfelelően a megkülönböztetéstől mentes, egyforma lehetőségeket az oktatás, a felekezeti és politikai élet minden területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1997. december 6.
Tőkés Elek úgy döntött, lemond a Vallásügyi Államtitkárságnál referensként betöltött tisztségéről. Tőkés tiltakozott amiatt, hogy Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkár a magyar történelmi egyházakat tette felelőssé a székelyföldi ortodoxok erőszakos asszimilálásáért. Amikor Tőkés Elek tiltakozásképpen nyilvánosságra hozta az erdélyi magyar egyházfők felháborodott hangú állásfoglalását, válaszul, Anghelescu azzal vádolta őt, hogy "állami alkalmazottként az egyházak és nem pedig az állam érdekeit képviseli". Tőkés Elek úgy véli, nem vállalhatja tisztségét, mindaddig, míg "a román állam érdekei nem azonosak az egyházakéival". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1997. december 6.
Andrei Marga továbbra is a kolozsvári egyetem rektora marad, csak ezzel a feltétellel vállalta el a miniszteri tisztséget. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1997. december 6.
A székelyudvarhelyi önkormányzat testületi lemondását helyezte kilátásba, "amennyiben folytatódnak a város polgármestere és alpolgármestere elleni zaklató, megfélemlítő akciók". Az utóbb időben Szász Jenőt és Sófalvi Lászlót a rendőrség több ízben is kihallgatta az ún. csereháti üggyel kapcsolatban. A város önkormányzata elutasította az építkezési engedély újrakibocsátását a városi fogyatékos gyerekek számára épülő iskola számára, mivel az építtető megváltoztatta az épület eredeti rendeltetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
1997. december 6.
Dec. 6-án tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Tanács a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban. Antal Attila, az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya előadója beszámolt a Romániai Ifjúsági Tanács megyei fiókjainak alakuló üléseiről, majd nyilatkozatot fogadtak el, melyben szorgalmazzák találkozó létrejöttét azok között a szervezetek között, amelyek nem fogadták el az ifjúságügyi minisztérium által javasolt alapszabályzatot. A határon túli magyar ifjúsági szervezetek budapesti irodájának megnyitójáról, valamint az irodával kapcsolatos szervezési kérdésekről Kali Zoltán, a MIT elnöke tartott ismertetőt. A résztvevők beszámolót hallgattak meg a Magyar Ifjúsági Világszövetség Erdélyi Tanácsának megalakulásáról; ebből kiderült, hogy a MIVET elsősorban nem képviseleti fórumként, hanem az információáramlást elősegítő, szakmai jellegű szervezetként kíván működni. Az idei Romániai Magyar Ifjúsági Csúcstalálkozó sikerére való tekintettel a MIT pályázatot hirdetett meg az 1998-as csúcstalálkozó megszervezésére, melynek 1998. február 21-i határideje megegyezik a következő MIT-küldöttgyűlés dátumával. A MIT küldöttgyűlését követően a magyar ifjúsági szervezetek képviselői találkoztak Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, aki ismertette a jelenlegi politikai helyzetet, és válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Elmondotta, hogy a kormányátalakítással az RMDSZ államtitkárainak száma nem csökken. A tanügyi törvény vitájával kapcsolatban Markó Béla beszámolt arról, hogy a koalíció pártvezetői ismét elkötelezték magukat a sürgősségi kormányrendelet eredeti formája mellett, kivételt képez a történelem és földrajz oktatása, amellyel kapcsolatban továbbra is fennállnak a nézetkülönbségek. A találkozó része az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya által kezdeményezett rendezvénysorozatnak, amelynek célja lehetőséget teremteni a közösség ügyei iránt érdeklődő fiatalok számára, hogy eszmecserét folytathassanak a szövetség vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 1170. sz./
1997. december 6.
Andrei Marga rektor többször kifejtette, hogy az Európában is példa nélküli multikulturális egyetemé a jövő, emlékeztetett Sylvester Lajos. Valójában a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a vezetés, az anyagiak teljes egészében a román fél kezében összpontosulnak. A romániai magyarságnak önálló egyetemre van szüksége. A multikulturális egyetem ugyanis a társadalom asszimilációs átformálásának eszközévé válik. A sokkultúrás megoldásnak nemcsak román, de magyar hívei is vannak, Magyarországon is, a kormányzópártok szintjén. A szociálliberalizmus képviselőinek eszményképe ez a vonulat. /Sylvester Lajos: Sokkultúrájú társadalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
1997. december 6.
Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyház püspöke elmondta, hogy a Trianon után magára maradt Erdély 36 magyar evangélikus hitközsége. 1921-ben alakult meg az önálló egyház, melyet csupán 1945 után ismertek el. Három esperesség van, két magyar, a brassói és a kolozsvári és a nagylaki szlovák esperesség. Az erdélyi magyar evangélikusok valamikori 50 ezres létszáma megcsappant, jelenleg mintegy 30 ezer felett lehetnek. Sepsiszentgyörgy eddig a Székelyföldi Missziós Egyházközség volt. A városban és környékén ezer magyar evangélikus él, nyugati evangélikusok adományából templom épül a részükre Sepsiszentgyörgyön. Három szép harangot is kaptak, ezeket más, elnéptelenedő gyülekezetekből hozták, ezek az "elnémult harangok". Jövő őszre elkészül ez az új templom. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
1997. december 6.
Az új Nemzeti Színházzal kapcsolatban aggasztó hírek érkeznek. De miért foglalkoznak a távoli színház ügyével? Azért, mert a Nemzeti a magyar nemzet egészének az ügye. Magyar Bálint nem tartotta szükségesnek a jelenlegi Nemzeti Színház társulatát megkérdezni, mielőtt azt nyilatkozta, hogy a társulat az egykori Magyar Színház épületében működik, ezen a néven folytathatná működését. Magyar Bálint ezzel a kijelentésével kollektíven kirekesztette az új Nemzeti Színházból a jelenlegi tagokat. Tiltakoztak is ellene. Az új színház még sehol sincs, de máris osztozkodnak. /Sylvester Lajos: Az Erzsébet téri Nemzeti... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
1997. december 6-7.
Dec. 4-én Iasiban találkozott Emil Constantinescu államelnök és Petru Lucinschi moldovai államfő. A megbeszélésre a két ország közötti korszerű - száloptikás - telekommunikációs központ felavatása adott alkalmat. Emil Constantinescu államelnök dec. 3-án Hágából érkezett Iasiba. A román elnök Hágában részt vett a Global Panel nemzetközi értekezleten, amely az Európai Unió bővítésével foglalkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6-7./
1997. december 6-7.
Nem készült még tanulmány Székelyföld románosításáról, főleg nem a kommunista évtizedekről. Sorra készülnek a Har-Kov-jelentések a románság üldözéséről, hamis információk alapján. A magyarellenes diszkriminációról közöl Szilágyi Aladár néhány adatot. Az "ellenjelentés" kiinduló alapja lehetne Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkárnak az 1994 és 1997 közötti időszakról szóló jelentése és a javasolt kormánystratégiája. Az államtitkár jelentéséből kitűnt, hogy ezekben az években a két megyében kétszeres szubvencióval támogatták az ortodox papokat, ugyanígy növekedtek évről évre a két székely megyében az új ortodox templomok építésére, illetve a meglevők felújítására adott költségvetési összegek /négy év alatt 2,5 milliárd lej/. Ugyancsak az állam fedezte a Bukarestben beindított szemináriumi osztály költségeit, az osztály a jelentés szerint misszionárius ortodox papokat képzett a két székely megye számára. Állami költségvetésből hozták létre Sepsiszentgyörgyön a Román Szellemiség Múzeumát az ortodox katedrálisban, Maroshévízen a Szent Illés Kolostor Múzeumát, és a Nicolae Colan metropolita nevét viselő Egyházi Dokumentációs Központot. Az államtitkár pontokba szedte a két magyar többségű megye román kisebbségének megerősítését szolgáló kormányzati teendőket. Ezek között szerepel, hogy az állam vállalja fel az itteni román ortodox püspökség minden költségét, a személyzet fizetését, biztosítsanak állást a lelkészek feleségeinek, hozzák létre a Keleti-Kárpátok Régészeti, Történelmi és Néprajzi Múzeumát egy- egy részleggel Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Maroshévízen, Kovásznán és Berecken. /Szilágyi Aladár: Ellenjelentés a Har-Kov-ból. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6-7./
1997. december 7.
Az anyaország szellemi egységéhez ragaszkodunk, jelentette ki a vele készült interjúban Tempfli József. Minden évben megrendezik Nagyváradon a Szent László ünnepségeket. "Minket nem lehet leradírozni a történelem térképéről olyan tanításokkal, hogy Erdélyben nincsenek magyarok, csak elmagyarosított románok." /Új Ember (Budapest), dec. 7./
1997. december 8.
Az RMDSZ vezetői Victor Ciorbea miniszterelnökhöz fordultak dec. 8-án, azt követően, hogy Székelyudvarhelyen Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának utasítására reggel levették a pecsétet a jogvita tárgyát képező úgynevezett csereháti ingatlanról és oda behatoltak a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend tagjai, akiknek ezt a jogát vitatja a helyi önkormányzat - közölte hétfőn este az MTI tudósítójával Verestóy Attila, Székelyudvarhely szenátora. Bár a legfrissebb, még meg nem erősített értesülések szerint egész napos tárgyalás után este jegyzőkönyv született egy megoldásról, a helyzet feszült, mivel az esti órákban számos ember gyülekezett a város fölötti csereháti platón, ahol a vitatott létesítmény áll. Este a román állami televízió állami csatornája indítóanyagként sugározta székelyudvarhelyi riportját, amelyben a kormány főtitkára azzal vádolta Szász Jenő polgármestert, hogy magatartása "minősíthetetlen zsarolás", s hogy megakadályozta a Basel Hilft 500 ezer dollár értékű bútoradományának átadását. Remus Opris sajtójelentések szerint már hetekkel ezelőtt ígéretet tett az apácarendnek, mindent megtesz beköltözésük elősegítésére. A bútorokat, mutatta a riport, teherautó-karaván hozta a lepecsételt épülethez, ahová nem sokkal korábban érkeztek meg dec. 8-án reggel az apácák és a kormány főtitkára. A tévériport beállítása szerint Remus Opris "hiába próbált közvetíteni a konfliktus feloldása érdekében". Az épületnél előbb több órás vita zajlott le a helyszínre siető polgármester és a kormány miniszteri rangú főtitkára között, közölte a riporter. /MTI/ Az MTI tudósítójának nyilatkozva Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 8-án este kijelentette: nem tartja véletlennek, hogy éppen az oktatási törvényrendelet vitájának döntő szakasza és az RMDSZ "belső parlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végén esedékes, a szövetség kormányzati részvételéről tárgyaló ülése előtt került sor a csereháti lépésekre. A szövetségi elnök szerint a cél akár a koalíciós együttműködés megbontása is lehet, annak elérése, hogy az RMDSZ kiváljon a kormánykoalícióból. Előzőleg Verestóy Attila szenátor elmondta az MTI tudósítójának: az RMDSZ vezetőinek délelőtt jutott tudomására, hogy Remus Opris kormányfőtitkárral nagyjából egyidőben a csereháti épülethez érkezett az ARIS építőcég számos járműve egy bútor-adománnyal, s a Csereháton megjelentek a Szeplőtlen Szív apácarend tagjai is, majd Remus Opris bevitte az apácákat az épületbe. "Neki ehhez úgy látszik hatásköre van, habár én ezt kétlem" - fogalmazott Verestóy. "Mi felvettük a kapcsolatot a miniszterelnökkel, többször beszéltünk vele. Megérkezett Markó Béla, hárman voltunk jelen, amikor a kormányfő azt javasolta Remus Oprisnak, hogy az épületet hagyja el mindenki és pecsételjék le. Jómagam is többször beszéltem délután telefonon Remus Oprissal, aki azt mondta, megpróbálja ezt a megoldást, de most úgy tűnik, hogy nem tudja megértetni az apácákkal a helyzetet". Verestóy Attila elmondta, hogy a megbeszéléseken jelen volt Sarca hargitai alprefektus /Dézsi Zoltán prefektus más források szerint kórházi kezelésen volt távol, és ugyancsak más források szerint Niculescu Antalt, a kormány főtitkárának helyettesét, aki tagja a csereháti ügyet vizsgáló kormánybizottságnak, Opris nem is tájékoztatta székelyudvarhelyi kiszállásáról/. Szász Jenő polgármester délután úgy nyilatkozott a romániai magyar sajtó helyszíni tudósítóinak, hogy véleménye szerint "Bukarestben előkészített forgatókönyv szerint történt minden". Eckstein Kovács Péter, a város ügyvédje "magánlaksértésnek" minősítette a történteket, ugyanis csak a kormány képviselői kértek és kaptak engedélyt az épületbe való belépésre, de az apácák is bementek és nem hajlandók távozni. /MTI/
1997. december 8.
A szenátus dec. 8-án folytatta az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitáját. Az érettségi vizsga szabályozására vonatkozóan elhangzott egy ellenzéki javaslat, amely az oktatási nyelvtől függetlenül a kisebbségi iskolák diákjai számára is román nyelvű érettségit írt volna elő az anyanyelv kivételével, ezt azonban a testület elvetette. /MTI/
1997. december 8.
A Pro Europa Liga december 8-i keltezéssel levelet intézett Victor Ciorbea miniszterelnökhöz. Az 1989. december 30-án az elsők között létrehozott civil szervezet, amely a többpárti demokrácia értékeinek szorgalmazásával és az emberi jogok tiszteletben tartásának monitorizálásával Románia európai integrációs törekvéseinek támogatását tűzte ki céljául, e levélben elégedetlenségét fejezi ki Románia kormányának ama határozatával kapcsolatban, amellyel az állami költségvetésből 1,17 milliárd lejt utaltak ki a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség számára templomok építésére és renoválására. E pozitív diszkriminációra valló határozat kétessé teszi a kormány pártatlanságát és semlegességét a felekezetekkel szemben - mutat rá a Liga, és három kérdésre kér választ a miniszterelnöktől: 1. Milyen költségvetési fejezetből származik az 1,17 milliárd lej, az ortodox egyháznak az 1997. esztendőre előirányzott összegből, vagy az összes felekezetek számára 1997-re előirányzott összegből? 2. Kidolgoztak-e ezt megelőzően valamilyen tanulmányt a súlyosan romos állapotban lévő és hasonlóképpen sürgős beavatkozást igénylő templomok, imaházak helyzetéről? 3. Folyósított-e a román kormány hasonló támogatásokat, kinek és milyen költségvetésből? A dokumentum ugyanakkor megállapítja, hogy Remus Opris kormányfőtitkárnak az egyik fél melletti pártoskodása a csereháti jogi természetű vitában azzal a veszéllyel jár, hogy egy tulajdonjogi vitát etnikumközi konfliktussá alakít, továbbá, hogy a kormány beavatkozása egy olyan privát ügyben, amelyben az igazságszolgáltatásnak kell kimondania a döntő szót, sérti a hatalmi szférák szétválasztásának alkotmányos elvét. Végezetül a Pro Europa Liga abbeli véleményének ad kifejezést, hogy a miniszterelnök megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a Kormány határozatai ne az euroatlanti integrációt ellenző erők nyomása alatt szülessenek meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171.sz./
1997. december 8.
A legnacionalistább temesvári napilap, a Renasterea Banateana dec. 3-i száma tartalmazza a "legújabb Har-Kov jelentését". Pataki Zoltán szerint a cikk "sokkal objektívebb képet fest a Hargita megyei állapotokról, mint a nagy fővárosi lapokban megjelent" cikkek. A cikk statisztikai adatokkal igazolja, hogy az utóbbi években a román lakosság száma is nőtt a megyében; helyi román lakosokat és kormányképviselőket szólaltat meg, akik elmondják, semmilyen etnikumok közötti feszültség nincs jelen; cáfolja a hírt, hogy magyarországi cégek fektettek volna be a legtöbbet a megyében. Pataki idézi a cikk utolsó mondatát: "Nem érthetünk egyet annak a csíkszeredai lakosnak a véleményével, aki szerint az egyetlen hely, ahol a románok és magyarok teljes egyetértésben vannak egymással, a temető..." /Pataki Zoltán: "Az emberség számít, nem a nemzetiség". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
1997. december 8.
A Romexpo bukaresti központjának márványtermében dec. 8-án megtartotta alakuló ülését a Román-Magyar Üzleti Tanács /RMÜT/, amelybe eddig 97 román vállalat iratkozott be. Az alakuló ülésen Gheorghe Cojocaru, a román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - mostantól egyszersmind az RMÜT román társelnöke -, Dicsuk Pál, magyar társelnök és Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete üdvözölte a résztvevőket. Dicsuk Pál elmondta az MTI-nek, hogy június 30-án alakult meg Budapesten a Magyar-Román Vegyes Kamara, amelynek ő a magyar, és ugyancsak Gheorghe Cojocaru a román társelnöke, aki a maga részéről már akkor ígéretet tett a román-magyar testület mielőbbi létrehozására, a két kereskedelmi kamara májusban aláírt megállapodásának megfelelően. A RMÜT létrejöttével a budapesti román-magyar kereskedelemfejlesztő összefogás immár nem egyoldalúan működik, hanem megvan a megfelelő partnere - mutatott rá Dicsuk Pál. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon igen nagy az érdeklődés. A Román-Magyar Vegyes Kamarába mintegy 200 cég jelentkezett és számuk a romániai partnerszervezet létrejöttével várhatólag többszörösére nő. Magyarországon igen nagy érdeklődést vált ki a romániai privatizációs folyamat - mondta Dicsuk Pál. Keszthelyi Péter, a Dunaholding vezérigazgatója tanulmányi csoport élén érkezett a román fővárosba, hogy a privatizációs lehetőségeket felmérje. A Dunaholding Romániában is szeretné felhasználni a pénzügyi tanácsadásban, vagyonértékelésben szerzett tapasztalatait, portfolió-beruházások, cégvásárlások is érdeklik, elsősorban azokban az ágazatokban, ahol eddig is voltak beruházásai (építőanyagipar, malomipar, pékségek, festékgyártás, agrárkemikáliák)./Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10., MTI/
1997. december 8.
Hosszú szünet után Kézdivásárhelyen újraindult a táncház. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
1997. december 8.
Az 1998. jan. 1-jével megalakuló kisebbségkutató intézet elnöke Csepeli György szociálpszichológus lesz, célja Magyarország nemzetközi kapcsolatainak, integrációs és kisebbségi politikájának tudományos megalapozása, a hazai kisebbségek helyzetének tanulmányozása, az emberi jogok érvényesülésének vizsgálata. A kisebbségkutató intézet működtetésére létrehozandó közalapítvány 11 tagú kuratóriumát öt évre kérte fel a kormány. A kormány a jövő évi költségvetésben 50 millió forintot javasol elkülöníteni a közalapítvány és az intézet számára. /Népszabadság, dec. 8./
1997. december 9.
Dec. 8-án reggel Székelyudvarhelyre népes küldöttség élén érkezett Remus Opris, a román kormány főtitkára, hogy a helyszínen sürgessen megoldást az úgynevezett csereháti ingatlan kérdésére. A miniszteri rangú politikus, akinek kíséretében apácák is érkeztek a helyszínre, délelőtt az épületnél tárgyalt Szász Jenő polgármesterrel, délután a megbeszélések a városházán folytatódtak. Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának utasítására reggel levették a pecsétet a jogvita tárgyát képező úgynevezett csereháti ingatlanról és oda behatoltak a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend tagjai, akik teherautókkal bútorokat, ruhaneműt és nagy mennyiségű élelmiszert hoztak magukkal. Megérkeztek a magyarellenes sajtó tudósítói, többek között az Adevarul munkatársa is. A székelyudvarhelyi önkormányzat tagjai tiltakoztak az apácák bekötözése ellen. Órákig tartó vita kezdődött Oprissal, de ő nem engedett. Erre az önkormányzat tagjai elhatározták, hogy tiltakozásul testületileg lemondanak, ha az apácák nem hagyják el az épületet. Oprist meglepte az ez egységes fellépés. Többször telefonált Bukarestbe. Este 21 órakor Szász Jenő polgármester bejelentette, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök utasítására az apácáknak el kell hagyniuk az épületet. Az apácák azonban nem tettek eleget a felszólításnak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 9./
1997. december 9.
A szenátus dec. 9-i ülésén folytatták az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitáját. Megszavazták az anyanyelvű szakoktatásra vonatkozó rendelkezést: mindössze egy szavazattal sikerült "megmenteni" a kormányrendelet eredeti szövegét. Ezzel szemben megszavazták a tanügyi bizottság javasolta módosítást a történelem és földrajz román nyelvű oktatására vonatkozóan, majd a plénum az egyetemi és főiskolai oktatásra, valamint az anyanyelvű karok létesítésére vonatkozó cikkely eredeti változatát titkos szavazással - meglehetős szavazattöbbséggel - elvetette. Lévén, hogy koalíciós partnereink minden koalíciós egyezséget felrúgtak, a rendkívüli helyzetben az RMDSZ szenátorai kivonultak a szenátus munkálatairól, és Markó Béla szövetségi elnök a frakció rögtönzött sajtóértekezletén bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSZ minisztereit, akiknek a kormányban való tevékenységét az RMDSZ meghatározatlan időre felfüggeszti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171. sz./ A román szenátusban dec. 9-én folytatódott az oktatási törvény vitája, amelynek során kitűnt, hogy az RMDSZ koalíciós partnerei írásos kötelezettségvállalásaikat sem tartják tiszteletben. A szenátorok délelőtt nagy többséggel - a szavazási arány 68 volt 33 ellenében, 3 tartózkodás mellett - megszavazták, hogy Románia minden iskolájában románul adják elő a románok történelme és a Románia földrajza tantárgyakat: tehát azokban is, ahol valamely kisebbség anyanyelvén folyik az oktatás. Az ezt megelőző vitában Frunda György és Markó Béla szenátor egyaránt rámutatott, hogy helyeslik a román nyelv minél alaposabb elsajátítását, megfelelő metodológia és tanárok révén, de ellenzik azt, hogy más tantárgyakat, amelyeknél a célt az adott tananyag minél jobb elsajátítása kell hogy képezze, egyfajta nyelvtanulási segédeszközként oktassanak románul. Nem csak Frunda György, de például Petru Caraman parasztpárti képviselő, egyetemi tanár is rámutatott arra, hogy ha a kisebbségieket más tárgyak nem anyanyelvű tanulására kötelezik, másodrendű állampolgárként kezelik őket. A vitában azonban láthatólag azok adták meg a hangot - köztük sokan a kormánypártok soraiból - akik különböző, az ellenzék esetében nem egyszer szélsőségesen nacionalista érvekkel a történelem és földrajz államnyelven történő oktatása mellett kardoskodtak. Az ellenzék soraiban Iliescu pártjának egyik képviselője egyenesen azt javasolta, hogy a kisebbségi iskolákban az anyanyelven kívül minden tárgyat románul oktassanak, ezt azonban leszavazták. Ion Diaconescu a Parasztpárt, Petre Roman a Szociáldemokrata Unió, Mircea Ionescu Quintus a Nemzeti Liberális Párt részéről Markó Bélával együtt közös jegyzőkönyvet írt alá, amelyben vállalták, hogy a nemzeti kisebbségi oktatást érintő többi pontban - amelyek gyakorlati fontossága szintén igen nagy a romániai magyar közösség számára - a kormányrendeletben megfogalmazott, a kisebbségek számára kedvező változatot támogatják. Az ülést vezető Radu Vasile szenátor - az RMDSZ-vezetők ügyrendi ellenvetését félresöpörve -helyt adott az újabb szavazásnak, újból szavazott a testület egy olyan pontról, amelyet korábban már elfogadott. A titkos szavazás során az RMDSZ koalíciós szövetségeseihez tartozó számos szenátor is az egyeztetett szöveg ellen voksolt. A szenátus így 69 szavazattal 42 ellenében, 2 tartózkodás mellett a kisebbségek hátrányára változtatta meg azt a cikket, amelynek értelmében a román nyelvet külön, a kisebbségiek számára írt tankönyvek alapján oktatják az elemi osztályokban és a "gimnáziumban" - az 5-8 osztályokban. A voksolás révén kiiktatták a "gimnáziumi" osztályokra való utalást, vagyis már tízéves kortól ugyanazt a román-tudást követelik meg a kisebbségi gyerekektől, mint a románoktól. A puccsszerűen elfogadtatott változtatás az RMDSZ szerint nem csak a házszabályt, hanem a koalíciós megállapodást is megsértette: ezt követően hívta össze rendkívüli sajtóértekezletét az RMDSZ elnöke. A szenátus vitájának délutáni folytatása előtt a szenátusban megjelentek a kormányülésről kihívott RMDSZ-miniszterek, Birtalan Ákos és Tokay György, hogy tanácskozzanak a frakcióval az új helyzetről. A Parasztpárt is rendkívüli tanácskozásra hívta össze frakcióját. Délután szavazásra kerülhet sor a kisebbségi szakiskolai és az egyetemi lehetőségekről is. Az RMDSZ déli rögtönzött sajtóértekezletén Verestóy Attila frakcióvezető rámutatott, hogy a titkos szavazás fenntartása mellett a négypárti megállapodás e pontjai is veszélybe kerülhetnek, ezért a szavazási mód megváltoztatására lenne szükség. Megjegyezte, hogy ha a szenátus a házszabályt sértve elfogadott egy olyan szabályozást, amely ellentétes a koalíciós megállapodással, ezt az ex lex állapotot jogos úgy helyreállítani, hogy még egyszer szavaznak róla, ezúttal is függetlenül a házszabálytól. A szenátusi vita különben, mint ismeretes, nem az utolsó állomás a törvényhozási folyamatban: a sürgősségi kormányrendeletet ezt követően a képviselőháznak is meg kell vitatnia, eltérés esetén egyeztetésre kerül sor. Az RMDSZ szenátorai dec. 9-én délután kivonultak a román szenátus üléséről, miután a testület - újból rácáfolva a koalíciós pártok megállapodására - olyan szöveget fogadott el, amely kizárja a kisebbségek számára anyanyelvű egyetemi fakultások és felsőoktatási intézmények létesítését. A sürgősségi kormányrendelet szóban forgó 123. cikke leszögezte, hogy az egyetemi oktatásban kérésre anyanyelvű csoportokat, osztályokat, kollégiumokat, fakultásokat és intézményeket lehet szervezni - a szenátus Pruteanu parasztpárti politikus vezette oktatási bizottsága azonban az utóbbi lehetőségeket kiiktatta a szövegből. A titkos szavazás során a plénum 68:53 arányban a Pruteanu-változatot fogadta el. Előzőleg hajszálnyi többséggel a testület 60:58 arányban, két tartózkodás mellett a kormányrendelet szövege mellett voksolt, amely engedélyezi az anyanyelvű szakoktatást. Verestóy Attila frakcióvezető az RMDSZ-szenátorok gesztusát azzal indokolta, hogy e szavazás után nincs értelme további részvételüknek a törvényhozói fórumon. A szenátor súlyos hibának minősítette a döntést, figyelmeztetett annak lehetséges káros belpolitikai következményeire és nemzetközi kihatására is. Az RMDSZ-frakció távozása után Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke vette át az ülés vezetését és javasolta, hogy bár részleteiben már voksolt a testület, egészében ne szavazza meg a vitatott 123. cikket, tekintettel arra, hogy az már létező kisebbségi felsőoktatási intézmények működését is veszélyeztetheti. Élénk vita után, amelyben a korlátozás hívei azzal érveltek, hogy a törvény nem visszamenőleges érvényű, tehát ez az érv nem helytálló, Petre Roman javaslatát is elvetették, 65:46 arányban. A román szenátus oktatási vitájának kimenetele nyomán az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a koalíciós kormányban. A két miniszter, Birtalan Ákos, az idegenforgalmi és Tokay György, a kisebbségvédelmi tárca felelőse a döntés értelmében felfüggeszti politikai működését a kormányban mindaddig, amíg a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely dec. 13-14-én ülésezik Kolozsváron, döntést nem hoz a továbbiakról. /MTI/
1997. december 9.
Dec. 9-re virradó éjszaka tovább éleződött a székelyudvarhelyi helyzet: meghiúsult a kísérlet a vitatott csereháti ingatlan körül kialakult helyzet tárgyalásos megoldására és Remus Opris, a kormány főtitkára csendőri és rendőri erőket vezényelt a városba. A csereháti épületet rendőri erők vették körül. A rendőrök biztosították az apácák zavartalan beköltözését, a bútorok, konyhafelszerelések behordását, a székelyudvarhelyieket viszont felszólították, hogy távozzanak. Opris bírálta a lakosság "provokáló" türelmetlenségét és pontatlannak nevezte a miniszterelnök utasítását. Mindez "egy nagyon jól kiagyalt forgatókönyv szerint terve szerint következett be, a kormányfőtitkár látogatásának leple alatt, mindvégig azt a látszatot keltve, hogy igazságos rendezés történik." - állapította meg a lap munkatársa. /Fülöp G. Dénes: Kompromisszumról szó sem lehet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 11./ A Székelyudvarhelyen tartózkodó Remus Oprissal folytatott éjszakai telefon-megbeszélések mindazonáltal eredménytelenek maradtak. A helyszínről érkezett jelentés szerint a csereháti épület köré és a városba 50 rendőrt és 200 csendőrt vezényelt a kormány főtitkára. - A székelyudvarhelyi események és a körülöttük máris nagy hangerővel kibontakozó nacionalista hangulatkeltés a kisebbségi anyanyelvű oktatás esélyei szempontjából nyilvánvalóan negatívan befolyásolják a szenátusban dec. 9-én, kedden reggel folytatódott vitát a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletről. Az e tekintetben legfontosabb előírásokról a nap során kerülhet sor a szavazásra. Az Antena 1 televízió éjszakai műsorában vendégszereplő Ciorbea miniszterelnököt élesen támadták az üggyel kapcsolatban az őt meginterjúvoló újságírók, akik percre friss információkkal szembesítették a kormányfőt, és a "magyar szélsőségeseket" tették felelőssé az események alakulásáért.A bukaresti Adevarul, amelynek egyedül volt helyszíni tudósítója dec. 8-án Székelyudvarhelyen, láthatólag jól előkészített, fényképekkel illusztrált elsőoldalas indulóanyagban számolt be dec. 9-i számában - a maga módján - a székelyudvarhelyi eseményekről. A lap fekete alapra fehér betűkkel nyomtatott négyhasábos főcíme: "Székelyudvarhely - az első város Erdélyben, amely már nem tartozik Romániához". Az ugyancsak fekete alapon sorakozó alcímek: "A magyar szélsőségesek megakadályozzák 10 görög katolikus apáca belépését az árvaházba a segélyadománnyal - A kormány főtitkárát, Remus Oprist megalázzák a helyi hatóságok - Eckstein (Kovács Péter) RMDSZ-szenátor támogatja az etnikai tisztogatásra bujtogatókat - A helyi rádió és televízió úgy közvetíti az eseményeket, mintha ostromállapot lenne, hiszterizálva a lakosságot". E felcímek alatt két fotó látható: az egyiken a görög katolikus nővérek (a képaláírás szerint) "kezükben Krisztussal remélik, hogy lecsendesíthetik a szélsőségesek dühét", a másikon Remus Opris égnek emelt tekintettel "a gondviseléshez fohászkodik". Val Valciu, a lap tudósítója így kezdi cikkét: "A kormány tegnap Székelyudvarhelyen meggyőződhetett arról, hogy elvesztette az ellenőrzést a Hargita megyei helyzet fölött". A szerző szerint Opris azért utazott a városba, mert a helyi vezetők különböző ürügyekkel kitértek a Victoria palotával való párbeszéd elől. A lap beszámolója szélsőséges politikusnak állítja be Szász Jenő polgármestert, az őt támogató tanácsosokat, akik rögtönzött ülést tartottak beszámolója szerint a vitatott árvaházi épületben, és úgy tünteti fel, mintha a jelenleg is peres eljárás tárgyát képező épülettel kapcsolatban a bíróság már döntött volna. Egyetértőleg ismerteti az épületből májusban a helyiek által egyszer már kivezetett apácák nyilatkozatát, hogy ezúttal semmiképpen sem hagyják el az épületet, vállalnak minden szenvedést /a májusvégi esetről annak idején ugyancsak az Adevarul számolt be elsőként, hasonló beállításban a román lapok közül/. A tudósító szerint a polgármester "a helyi tanács közös lemondásának lehetőségével zsarolta" a kormány főtitkárát, aki kijelentette: "Az apácák akciója nem kapcsolódik látogatásunkhoz. Ők az épület birtokosai és mi nem diktálhatjuk nekik, mit csináljanak". A Remus Oprist elkísérő jogászok szerint az apácák rendelkeznek csak tulajdonosi okmánnyal és amíg a bíróság másként nem dönt, az épületben kifejthetik az adományozási okmánynak megfelelő tevékenységüket. A polgármester és Eckstein Kovács Péter szenátor, a városháza ügyvédje viszont totálisan elutasította ezt a megközelítést - írta az Adevarul. /MTI/
1997. december 9.
Remus Opris kormányfőtitkár "rajtaütésszerű" látogatást tett Csereháton. A lap szerint a látogatás "egyedüli célja az volt, hogy visszaköltöztessék a Szeplőtlen Szív görög katolikus rendhez tartozó apácákat a jelenleg is még vitatott tulajdonú csereháti ingatlanba". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./